Page 1


Impresszum Felelős kiadó:

Vígh Miklós Felelős szerkesztő:

Jámbori Attila Főszerkesztő:

Kruppa Gergely Főszerkesztő-helyettes:

Sejbenné Rieth Ágnes Tördelőszerkesztő:

Faragó Dénes Tördelők:

Hergovits Dávid Katona Márk Miklós Takács Rudolf Olvasószerkesztők:

Bolyki Zsolt Ébert Dávid Mucska Brigitta Cikkírók:

Bálint Kötöny Bolyki Zsolt Káldi Tamás Nagy Dávid Márk Nádházi Imre Orbán Péter Címlap:

Sejbenné Rieth Ágnes Layout:

Hadzsi Ákos Káldi Tamás Kruppa Gergely Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészkari Hallgatói Képviselet lapja. Megjelenik 1000 példányban az Egyetemi Hallgatói Képviselet támogatásával. Káté szerkesztőség 1111 Budapest, Irinyi J. u-1-17. HÖK Tömb A33 e-mail: katepress@gmail.com Honlap: www.kate.hu Korábbi számaink: gpk.bme.hu/index.php/kate Nyomda: Multiszolg Termeltető és Szolgáltató Bt. A hirdetések tartalmáért és minőségéért, esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.

Gondolj a környezetedre! Add tovább egy ismerősödnek az újságot, ha te már elolvastad, vagy keress neki egy kényelmes szelektív kukát! Köszönjük! Hivatalos megjelenés: Május 5.


Az I. vh. kitörésének centenáriuma nZsolti

Szarajevó, 1914. június 28. Egy hely és egy időpont, mely – ugyan közvetve – megváltoztatta az addigi világot. Idén 100 éve, hogy Ferenc Ferdinánd főherceg és felesége ellen egy szerb nacionalista, Gavrilo Princip merényletet követett el, mely egy hónapon belül az első világháború kitöréséhez vezetett. Természetesen már „érezni lehetett a háború előszelét” évek óta, hiszen katonai szövetségek alakultak meg Európa-szerte: 1882-ben Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország részvételével az ún. tengelyhatalmak, még 1907-ben létrejött az angol-francia-orosz „szívélyes egyetértés”, azaz franciául entente cordiale – innen az antant elnevezés. A Balkánon eközben Szerbia nagyhatalmi álmokat dédelgetett mindaddig, míg a Monarchia el nem foglalta Bosznia-Hercegovinát. Ferenc Ferdinánd trónörökösként látogatott az elfoglalt bosnyák fővárosba, ahol nagyszabású, demonstrációs célú osztrák hadgyakorlat folyt. A délelőtt folyamán szerb nacionalisták egy bombával akartak véget venni életének, ám ezt a merényletet sikeresen túlélte, de délután a Fekete Kéz nevű szervezet fiatal aktivistája, Gavrilo Princip a biztosító védelmi szervek hibája nyomán könnyedén lelőhette a hercegi párt.

Ilyen előzmények után július végén, augusztus elején a nagyhatalmak hadat üzentek egymásnak, és Németország villámháborúban reménykedve gyorsan mozgósított. Nyugaton Belgiumon át Franciaországot támadta sikerrel, de a francia ellentámadás visszább nyomta a frontvonalat. Keleten kezdetben sikereket értek el az oroszokkal szemben (Tannenberg, Mazuri-tavak), ám később itt is megmerevedett a harcvonal. A Monarchia váltakozó eredménnyel vívott az oroszokkal, de délen nem tudta legyőzni a jóval kisebb Szerbiát. Így 1914 végére az összes front beállt. A háború további menetéről dióhéjban annyit, hogy minden fronton kisebb-nagyobb fordulatok mellett állóháború zajlott, jellemzőek voltak a lövészárokharcok. A balkáni fronton bonyolódott a helyzet, ugyanis Bulgária belépett a háborúba a tengelyhatalmak oldalán (1915), így már együtt legyőzték Szerbiát, míg az antant hatalmak görögországi partraszállása kudarcba fulladt. 1915 májusába az


olaszok is beléptek a háborúba a kecsegtető ígéretekkel előálló antant oldalán, így újabb front alakult ki a Monarchia és Olaszország között. Változást az Egyesült Államok hadba lépése, míg az oroszok háborúból való kilépése okozott (1917), ugyanis a nyugati fronton a túlerőben lévő antant felőrölte az utánpótlás hiányában szenvedő tengelyhatalmakat. A háborút a Párizs melletti békék zárták le, melyek nagyhatalmakat töröltek el és új nemzeteket jelenítettek meg a térképeken. A „nagy háborúban” korszakalkotó technikai újítások jelentek meg. Az angolok először vetettek be a gyalogság megsegítésére tankokat (somme-i csata), míg a németek, majd később mindkét oldal használt harcigázokat az ellenség katonáinak likvidálására (yperni csata). A világháború pusztítására jellemző például a verduni csata, mely a maga 10 hónapig tartó küzdelmével „verduni vérszivat�tyúként” vonult be a történelembe. A németek nagyon komolyan vették a tengeri hadviselést, mivel a gyarmatairól vízi úton kaphatott volna nyersanyagot. Ennek jegyében meghirdették a korlátlan tengeralattjáró-háborút, melynek értelmében minden lehetséges antant hajót elsüllyesztettek, akár civilt is. Ez ahhoz vezetett, hogy az angolok olyan védelmi eszközöket fejlesztettek, mint a víz alatti akna és a szonár. Szintén ebben a háborúban honosodott meg a légi hadviselés: kezdetben csak felderítési, de később bombázási célokra is. Hazánk az I. világháborúban a Monarchia tagjaként az elsőtől az utolsó percig hadban állt. A szarajevói merénylet után Tisza István miniszterelnök a bécsi udvarban tiltakozását fejezte ki a háborúba való belépés ellen, ám I. Ferenc József császár „mindent megfontolt és meggondolt” – és belépett a háborúba. A magyar katonák a keleti fronton az oroszokkal, még a később megnyíló olasz fronton harcoltak (pl. isonzói harcok). A hátország nagyon megkeserülte a háború terheit, sokan nélkülöztek, míg a hadiállapotban több kormány is váltotta egymást. 1917ben Románia hadba lépésével újabb helyen kellett helyt állniuk a honvédeknek, de ezt a feladatot is ellátták. 3,5 millió magyar bakából 1,5 millió sebesült meg, 833 ezer esett hadifogságba és 530 ezer adta a legnemesebbet a hazáért – az életét. Tisztelet a hősöknek! A centenárium alkalmából a kormány életre hívta az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottságot, mely a megemlékezések koordinálásáért, az elesetteknek való emlékállításért felelős. Az év folyamán a megemlékezések keretein belül az érdeklődők láthatnak a Hadtörténeti Múzeumban egy állandó kiállítást, a Lajta hadihajón egy tárlatot, míg az elkövetkezendő években egy vonatkiállítással szeretnének eljutni a nyugati, ill. keleti hadszíntérre. Én bátran buzdítok mindenkit, hogy szánjon egy délutánt, egy napot a XX. századi történelem e meghatározó fejezetének megismerésére, felidézésére a centenáriumi év alkalmából. Források: Magyar Honvéd márciusi szám; www.hu.wikipedia.org/wiki/I._világháború; www.elsovilaghaboru.eoldal.hu; www.magyarmuzeumok.hu

Filozófia Tanszék Végzős hallgatóink számára nem csak a vállalati szektor nyújthat karrierlehetőséget, a különböző doktori iskolák is hasznos, érdekes alternatívát jelenthetnek. A Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskola sokszínű kutatási lehetőségekkel várja a jelentkezőket. Doktoranduszaik között nemcsak filozófiai érdeklődésűek, hanem gépészmérnökök, informatikusok, fizikusok, közgazdászok, építőmérnökök és kommunikáció szakosok is voltak, vannak. Az iskola vezetője, Dr. Margitay Tihamér például épp gépészmérnökként végzett a BME-n, hasonlóan a tanszékvezető-helyettes Dr. Tanács Jánoshoz. Az iskola lényege éppen az, Magyarországon egyedülálló módon, hogy interdiszciplináris, azaz bármilyen tudományterületről lehetséges csatlakozni. Az iskola fő profiljába a tudomány és általában a tudás, a technika, valamint az érvelés elmélete és gyakorlata tartozik. A Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskola bármely tudományterületről szívesen látja azokat a jelentkezőket, akik mély, átfogó képet szeretnének kapni saját témájukkal kapcsolatban új, interdiszciplináris perspektívából.

A jelentkezési határidő: 2014. május 30.

A doktori iskolába felvételt nyert doktoranduszok számára biztosított a szakmai-kutatási projektekbe történő bekapcsolódás, pályázati tevékenységekben való részvétel, valamint az oktatási gyakorlat megszerzése is. Lehetőség nyílik továbbá a nemzetközi tudományos kapcsolatok bővítésére, valamint a kutatói készségek fejlesztésére. A Filozófia és Tudománytörténet Tanszéket leginkább a szabadon választható tárgyairól ismerhetitek: A társas lény, Tárgyalástechnika, Érveléstechnika-logika vagy Kutatásmódszertan kurzusokat talán már el is végeztétek, a tanszék oktatóival pedig gyakorta találkozhattok a Legjobb 100 oktató OHV listáján.

További információkat, a jelentkezési feltételeket a www.filozofia.bme.hu oldalon találhatjátok. Esetleges kérdéseiteket az info@filozofia.bme.hu e-mail címen tudjátok feltenni.


Szörfözés az aszfalton Llllongboard nSztadi

Néhány éve San Francisco utcáin járva a gördeszka egy érdekes válfajával találkoztam, ami az itthon közismert freestyle társához képest jóval nagyobb kerekekkel és deszkával volt felszerelve. Segítségével az emberek könnyedén és gyorsan jártak-keltek a dimbes-dombos városban, magabiztosan szlalomozva lejtőről lejtőre. Ez volt az első találkozásom a longboarddal, az aszfalt kerekes szörfdeszkájával. Ez a szokatlan közlekedési eszköz azonban nem csak külső megjelenésében hordozza magán a szörfös ismertetőjegyeket: a longboard tulajdonképpen a híres kaliforniai szörf-éra egyik mellékterméke. Az eredeti célja az volt, hogy akkor is legyen lehetőség a „hullámlovaglásra”, amikor nincsenek hullámok. A napos amerikai államban ezért igen nagy népszerűségnek örvend, és a szórakozáson túl jól bevált közlekedési eszköz nemcsak a lejtőkön, hanem a hosszú egyenes utcákon is. Ami nem is csoda, hiszen a főleg trükközésre használt freestyle gördeszkához képest sokkal nagyobb menetstabilitás és sebesség jellemzi, jelentősen kisebb fordulókör mellett. Kis mérete miatt pedig a rövid távú városi közlekedésben (főleg tömegközlekedéssel kombinálva) simán versenyre kel a bringával, hiszen akár egy padba is befér. Ugyanakkor könnyen testre szabható az ízlésednek megfelelően: a különböző megjelenésű felfüggesztések, a nagy rajzfelület és a különleges deszkakialakítások sok variációt hordoznak magukban. Ez utóbbiban segíthet Koller Juli, a Llllongboard márka budapesti alapítója. A longboardkultúra ugyanis már hazánkba is begyűrűzött, és megállíthatatlanul terjed: a Llllongboard elégedett kuncsaftjainak száma folyamatosan gyarapszik szerte az országban, sőt, már tengerentúli vevője is akadt! A deszkák egyénileg, személyes megbeszélés alapján készülnek drop-through vagy pintail kialakítás-

ban, hogy biztosan minden vizuális és menetdinamikai igényedet kielégítse a végeredmény, akár hosszú és stabil gurulásokra, akár gyors és éles fordulókra vagy könnyű hordozhatóságra vágysz.

Ráállva rögtön feltűnik, hogy mennyire könnyen irányítható és gördülékeny – aki élvezi a menetszelet és a lesiklást, annak mindenképpen ismerős lesz az érzés.

Ha tehát felkeltette az érdeklődésed a longboardozás, és akarsz egy saját szájízed szerint tervezett és legyártott darabot, bátran keresd fel a Llllongboardot a www.llllongboard.hu-n vagy írj a llllongboard@gmail.com-ra!


GSZK Kalorikus Gépek Szakosztály nDobai Attila - KGSZ Elnök

A Gépész Szakkollégium fejlődésének eredményeképpen sorra jelennek meg az új, de annak ellenére komoly szakmai munkát felmutatni képes szakosztályok. Alábbi írásunkban a 2014 tavaszán alakult Kalorikus Gépek Szakosztályt szeretnénk nektek részletesebben bemutatni.

A Kalorikus Gépek Szakosztály (KGSZ) a nevéhez híven a hőerőgépek családjával foglalkozik. A korábban működő, sokatok számára ismert Kalorikus Gépek Szakkör újraalakításával, annak repertoárjának kibővítésével jött létre. Az öt alapító tag, az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék hathatós segítségével, egy olyan hiányterületen biztosít lehetőséget szakmai fejlődésre, mely eddig a karon kiaknázatlan volt. A szakosztály bázisát a D épület Jendrassik Györgyről elnevezett csarnoka adja, a működéséhez szükséges infrastrukturális hátteret az EGR tanszék biztosítja. A szakosztály fő profilját gyakorlati foglalkozások alkotják, melyek során mindenki közelebbről megismerkedhet a belsőégésű motorok és a gőz-, gázturbinák lélektanával. Két csoportra oszthatóak e foglalkozások: nyílt szakköri foglalkozásokra és projektfeladatokra. A nyílt szakköri foglalkozások bármely hallgató számára elérhetőek, előzetes felkészülést, komoly alaptudást nem igényelnek. A heti rendszerességgel jelentkező alkalmak során, egy féléves tematika szerint az ellátogatók az alapoktól elsajátíthatják a belsőégésű motorok működését,

mind elméleti, mind gyakorlati vonalon. Ezen foglalkozásoknak célja, hogy a kar érdeklődő hallgatói közelebb kerüljenek e világhoz, gyakorlati tapasztalatokat szerezhessenek. A foglalkozások alkalmával egy elméleti alapozó után végigtekinthetik a résztvevők a két- és négyütemű, dízel és benzines motorok működésbeli és konstrukciós különbségeit.

www.gszk.bme.hu/kalor kalorszakosztaly@gmail.com www.facebook.com/kalorszakosztaly A projektfeladatokon már szakavatottabb hallgatók, kizárólag a szakosztály tagjai vehetnek részt. A félévente 3-4 komolyabb időbefektetést igénylő projektmunka során, egy-egy szakterületen – motorfelújítás, turbinafelújítás, váltómetszet-készítés – dolgozhatnak a jelentkezők. Itt lehetőség nyílik mélyebb tudás elsajátítására, ugyanis a foglalkozást irányító szakmai vezetők többéves tapasztalattal rendelkeznek, akiktől rendkívül sokat lehet tanulni. A szakosztály a heti öt gyakorlati foglalkozás mellett nagy erővel munkálkodik azon, hogy előadásokkal, gyárlátogatásokkal is színesítse féléves programját. Az induló félév ellenére két kiemelt gyárlátogatással jelentkezik tavasszal: a szolnoki harcirepülő-bázis mellett a budapesti BKV buszszerelő műhelyébe jutnak el a szakosztály tagjai. Nagy hangsúlyt fektetnek ezekre a programokra, hiszen így a hallgatók saját szemükkel láthatják, hogy hol lehet kamatoztatni az egyetemi évek alatt megszerzett tudást. A szakosztály komoly erőfeszítéssekkel dolgozik azon, hogy segítse azokat, akik tudományos kutatómunkát szeretnének írni a hőerőgépek témakörében. TDK, szakdolgozattémákkal állnak a hallgatók rendelkezésére, így ösztönözve őket arra, hogy a Gépészkaron eltöltött idejüket minél hasznosabban töltsék. Nagy odafigyeléssel vannak arra is, hogy egy egységes és szoros kapcsolatot ápoló közösséget hozzanak létre. A félév során több alkalommal rendeznek csapatépítő estéket, melyek alkalmával érdekes szakmai kérdések megvitatása mellett a kikapcsolódásé a főszerep. Az évet egy egész napos záróeseménnyel koronázzák meg, ahol szakmai vetélkedőkkel tarkított záróvacsorával várják tagjaikat. A Kalorikus Gépek Szakosztály és az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék szinergikus kapcsolata révén rövid időn belül komoly eredményeket tudott elérni, amit mi más is mutathatna jobban, mint az, hogy több mint 80 aktív hallgatóval dolgozik együtt heti szinten. Ha felkeltette rövid beszámolónk érdeklődéseteket, a Kalorikus Gépek Szakosztály örömmel várja jelentkezéseteket az alábbi elérhetőségek valamelyikén.


A Senior Gárda interjú nDávid

A Gépészkar legöregebb öntevékeny köre. 1968-as alakulásuk óta velük találkozott minden gólya legelőször, a gólyatáborban. Azonban a GHK határozata értelmében ettől az évtől kezdve nem a Senior Gárda szervezi a gólyatábort, valamint a tankörvezetői posztra is pályázat került kiírásra. Mivel foglalkozott eddig a Gárda? Milyen változások léptek életbe a működésüket illetően? És kihez fordulhat majd a jövő gólyája? Káté: Milyen céllal alakult a Senior Gárda? Varga Gábor Dávid: 1968-ban alakult meg, mikor is elsődleges célként a gólyákkal való foglalkozást jelölte ki, beleértve a gólyatábor szervezését, és utána a tankörök vezetését is. Káté: Mikor alakult ki az a profilja a Gárdának, amelyik most van? VGD: Az alakulástól kezdve folyamatosan a gólyákkal való foglalkozás volt a fő profilunk. Az egyik öregtalálkozón beszéltem az 1996-os kapitánnyal, és mondta, hogy az ő idejében például már volt gólyabáli műsor. Mesélte, hogy a zenét a műsor alá például régi szalagokból állították össze, ő egy egész estét töltött azzal, hogy megvágta, összeragasztotta, majd meghallgatta, és ha nem tetszett neki, újraragasztotta, újravágta. Káté: Milyen visszajelzéseket kaptok a hallgatóktól? VGD: Elég vegyeseket. Évek óta mindig a kari élet középpontjában vagyunk, akár a SLIP-re, akár az egyetemi napokra gondolunk. Ezért nyilván eltérő véleménnyel vannak rólunk az emberek, de most úgy látom, hogy javuló tendenciát vett fel a megítélésünk az utóbbi 5-6 évhez képest, főleg az idei év kapcsán. A pozitívabb megítélés okának azt tudnám mondani, hogy kiemelt hangsúlyt fektettünk ettől az évtől kezdve a gólyák tanulmányainak segítésére konzultációk szervezésével, melyen átlagosan 40-50-en szoktak megjelenni. Az idei gólyák – akár a tankörök, akár bármelyik elsőéves hallgató – visszajelzései alapján látjuk, hogy szeretnek minket, és tetszett nekik a tábor, szívesen fordulnak hozzánk. De egyébként más kérdés, hogy magát a Gárdát, vagy a Gárdát mint a gólyatábor szervezőit hogyan ítélik meg. Káté: Mi a különbség a kettő között? VGD: A gólyáknak az a legfrissebb élményük, hogy ott voltak Szanazugban, és az milyen jó volt. A felsőéveseknél pedig már terjengnek különböző információk régebbről, amik az akkori emberek megítéléséből fakadnak. Káté: Hogyan válik valakiből Senior? VGD: A próbás tagok többlépcsős felvételi rendszer után válhatnak aktív taggá, ehhez egy év próbázás szükséges. A legelső alkalommal, amikor valaki eljön a próbásfelvételire, úgy vagyunk vele, hogy mindenkinek szeretnénk esélyt adni. Legelőször az első benyomás is számít, hogy mennyire van valaki elkötelezve a Gárda iránt, ezután kezdődik el a próbás

időszaka. Az első Senior-hétvége után, ami tavasszal szokott lenni, van egy kiválasztás, egy szavazás róluk, hogy kit tartunk alkalmasnak gólyatábor szervezésére, illetve tankör vezetésére. Ezt úgy szoktuk eldönteni, hogy rengeteg beszélgetésünk van kisebb csoportokban, forgószínpad-szerűen: itt vagyunk kíváncsiak a kommunikációs készségeikre, illetve arra, hogy mennyire látnak bele az Egyetem működésébe. Ezután kezdődik egy felkészítési folyamat, főleg a próbásokra kiélezve, hiszen nekik ez az első évük, amikor gólyatábort szerveznek. Több tagja a Gárdának a GHK-ban is szavazati jogú tag, ők is tartottak az utóbbi időben előadásokat, főleg a tanulmányi- és vizsgaszabályzat-változással, illetve térítési és juttatási szabályzatokkal kapcsolatban. Előadások formájában és kiscsoportos beszélgetésekben tartjuk meg a felkészítéseket, melyekre a gyűléseinktől eltérő időpontokban kerül sor. Egy próbás akkor lesz aktív Senior, miután a tábor szervezése után, a novemberi szavazáson beválasztjuk. Káté: Szerintetek hány ember kell egy tábor szervezéséhez? VGD: Egy 500 fős rendezvényt, az eddigi évek tapasztalatai alapján, 30-35, jól összeszokott ember megfelelően meg tud szervezni. Fontos, hogy ezek az emberek ismerjék egymást, megbízzanak és sok esetben barátként tekintsenek egymásra a hónapok vagy évek óta tartó ismeretségük és közös munkájuk kapcsán. Káté: Mik lehettek azok a problémák, amiért pályázni kell a gólyatábor szervezésére? VGD: Az indoklásban két fő dolog szerepelt. Egyrészt, hogy a helyszínnel, és ebből fakadóan a tábor magas költségeivel voltak problémák. Másrészt a kari vezetéstől jött egy olyan vélemény, hogy a Gárda bizonyos tagjainak tanulmányi eredményeivel nincsenek megelégedve, és ebből kifolyólag megkérdőjelezték a tankörvezetők hitelességét. Az előző évekhez képest a legutóbbi alkalommal emelkedett a Szanazugi tábor ára, de mi úgy gondoljuk, hogy ez a helyszín továbbra is a legmegfelelőbb, mert egyrészt nagy, másrészt elég messze van a civilizációtól. Káté: Pályáztak a Gárda tagjai a szervezésre? VGD: Igen, beadtuk a pályázatainkat, úgy gondolom az a legfőbb célunk, amiért anno létrejöttünk, hogy segítsünk a gólyáknak, és ebbe beletartozik a gólyatábor szervezése is. Így mind az aktív, mind a próbás tagjaink leadták a jelentkezésüket.


Káté: Hányan pályáztatok? VGD: Körülbelül 28-30-an a rendezvényszervező és tankörvezető posztra összesen. Káté: Így, hogy hivatalosan nem ti szervezitek a gólyatábort, mivel szeretnétek a gólyákat segíteni? VGD: Bízunk benne, hogy minél többen bekerülünk a szervezőcsapatba, és ezáltal tudunk majd nekik segíteni. Emellett tartunk konzultációkat, illetve különböző programokat szeretnénk szervezni, mint például a hagyományosan minden ősszel és tavasszal megrendezésre kerülő Gólyatúra. Idén tavasszal elindult a Gólyacsata nevű rendezvényünk, amely többfordulós szakmai vetélkedő a gólyáknak. Ezek a programok elég nagy népszerűségnek örvendenek, ezért a jövőben is szeretnénk továbbvinni, nem akarunk lemondani róla, mert úgy gondoljuk, hogy kiváló alkalmak a csapatépítésre, és biztos, hogy szükségük is van rá az elsőéveseknek. Káté: Szerintetek mi jellemzi a jó tankörvezetőt? VGD: Fontos, hogy legyen jó kommunikációs és problémamegoldó készsége, ami főleg a gólyatáborban éleződik ki, amikor 20-30 vadidegen ember közé bekerül, elkezd egy tankörbeszélgetést, és elmondja nekik, hogy fél évig egy csapat lesznek, együtt fognak dolgozni. Ezen kívül természetesen egy vezetőnek tisztában kell lennie az egyetemi szabályzatokkal, az Egyetem működésével, tanulmányi dolgokkal, illetve felelősen kell átadnia minden információt a gólyáknak. Mindezek mellett pedig egy tankörvezető szórakozási lehetőséget is biztosít a gólyáknak. Nagyon fontos, hogy azokat a dolgokat, amiket elmond egy gólyának, azt érdekesen adja elő. Személyes tapasztalat, hogy egy másfél órás csoportbeszélgetés egy délelőtt untig elég az embereknek, mert mikor már unják magukat, a büfé felé kacsingatnak, vagy ásítoznak, akkor azt mondja az aktuális Senior, hogy jó, akkor tartsunk szünetet, vagy bedob egy érdekes egyetemi sztorit, és ezzel újra felkelti a gólyák figyelmét. Olyan hirtelen probléma-felismerési készség is kell a vezetőknek, hogy az ilyen, és ehhez hasonló dolgokat is meglássa. Nem elég csak az, hogy valaki teljesen képben legyen a TVSZ-szel kapcsolatban, és ezeket felsorolásszerűen elmondja a gólyáknak, mire ők meg csak néznek, és valószínűleg másnapra már el is felejtik. Káté: Gólyatábor után milyen programokat szoktatok szervezni a gólyáknak? VGD: Regisztrációs héten minden tankör külön szokott találkozni, külön időpontokban. Ekkor intézik el a tárgyfelvételt, a beiratkozást, illetve a körülvezetést az Egyetemen. Ezután, ha igény van rá, elmegyünk enni, körülnézni az Egyetem környékén. Városvetélkedőt is szervezünk, itt több tankört gyúrunk össze csapatokká, különböző állomásokkal segítjük a tájékozódást az Egyetem környékén, amellett, hogy jó csapatépítő program. A Kollégista avatóra is toborozzuk a gólyákat, és emellett segítünk a GHK-nak a rendezvény lebonyolításában. Ezt követően egész féléven keresztül szervezünk különböző programokat, valamint nagyobb egyetemi és kari rendezvényekre is elkísérjük őket.

Káté: Mennyi ideig kíséritek a tanköröket? VGD: Ami mindenkinél általánosan meg szokott lenni, az egy félév, ekkor vannak rendszeres foglalkozások. De van olyan is, amellyel akár még évekig tartjuk a kapcsolatot, eljárunk ide-oda, vagy tanulmányilag segítünk nekik. Káté: Mennyire összetartóak ezek a csoportok a későbbiekben? VGD: Az a tapasztalat, hogy minden körben kialakul egy „kemény mag”, akik minden programunkra eljönnek, szívesen töltik velünk az idejüket; vannak olyanok, akik néha megjelennek, de mindenképpen megpróbáljuk a tankör vérkeringésébe csábítani azokat a hallgatókat is, akik számára csak és kizárólag az egyetemi tanulmány fontos. A jó közösségi életből szerzett baráti kapcsolatokkal, egymás segítésével, az időben megszerzett egyetemi élettel kapcsolatos fontos információkkal ők is sokat profitálhatnak tanulmányaikban. A „kemény magok” gyakran alakulnak át idővel olyan csoportokká, akik (mivel hasonló az érdeklődési körük) együtt választanak esetleg szakirányt is, így nem csak az első években marad meg ez a szorosabb kapcsolat. Ez minden tankörre jellemző, így az egyes körökből nem külön személyenként kell, hogy kommunikáljanak vagy ismerkedjenek egymással, hanem már „nem elveszetten, csoportként”, ezáltal igen erős kapcsolati tőkére is szert tehetnek, és a hangulat is kevésbé rideg, jóval barátságosabb lehet a kisebb létszámú, szakirányos órákon is. Ez pályakezdőként vagy a munka első éveiben főleg, és a későbbiekben is hatalmas segítséget tud jelenteni, és jelent is.


Gólyatábor 2014 – GHK interjú nDávid

A gólyatábor minden egyetemista első egyetemi élménye. Itt találkozik először csoporttársaival, hosszú távú barátságok kötődnek, és először hallanak a gólyák az Egyetem bonyolult rendszeréről. Sokan szívesen emlékeznek vis�sza a gólyatáborukra, ahol még utoljára szabadok lehettek azelőtt, hogy aztán elkezdjék véget nem érőnek tűnő kalandjaikat az Egyetemen. Idén pályázat biztosít lehetőséget minden egyetemistának, hogy aktívan részt vegyen a gólyák segítésében. Változik a rendszer. Változik a gólyatábor is? Interjú Vígh Miklóssal, a GHK elnökével. Káté: Miben lesz más ez a gólyatábor? Vígh Miklós: A gólyatábor felelőssége eddig is a HK alá tartozott, és mi minden évben átruháztuk a szervezést a Senior Gárdára, mint megbízott csapatra. Ettől az évtől kezdve a gólyákkal való foglalkozás irányítását és a gólyatábor szervezését is a HK alá vonjuk. Ez nem azt jelenti, hogy HK-sok szervezik közvetlenül, hanem pályázatot írtunk ki rá, amire bárki jelentkezhetett. A felkészülést és a szervezést a GHK irányítja, a tankörvezetésben és a szervezésben mi az összefogó szerepet fogjuk ellátni. A gólyák szempontjából kritikus sarokpontnak tartjuk a gólyatábort, hiszen itt találkoznak először az Egyetemmel, ezért úgy gondoltuk, hogy mindenképp nagyobb felügyeletet érdemel a szervezése, hogy a korábbi problémákra megoldásokat találjunk. Az új rendszer pedig garantálja a folyamatos megújulást is, mivel a pályázók megbízása csak az adott gólyaévfolyamra szól, évente újra kell pályázni és megfelelni a kritériumoknak. Káté: Mi volt a baj a Gárda szervezésével? V.M.: Több probléma merült fel, ezeket a kiküldött nyilatkozatban részleteztük is. Fontos például, hogy a gólyák elé tankörvezetőnek megfelelő ember legyen állítva, mert valamilyen szinten példát kell adjon a gólyáknak. Ezen a téren éreztünk hiányosságokat. Ez nem azt jelenti, hogy korábban senki nem felelt volna meg, de több esetben voltak ezzel problémák. Illetve szervezési hiányosságokat, gazdasági problémákat tapasztaltunk. Káté: Milyen szűrőkön kell átmennie annak, aki aktívan részt szeretne venni a gólyatáborban? V.M.: Első körben kiírtunk egy 3,00-ás tanulmányi átlagot és minimum félévente (mintatantervi tárgyakból) teljesített 20 kreditet, mint kritériumokat a tankörvezetői posztra, ez egyfajta minőségi követelményt állít fel. Emellett vannak még más kritériumuk is, nem elég csak az átlag teljesítése, az csak az első szűrő. Ezután fogunk velük foglalkozni, ahol megtanulnak csapatban dolgozni, megtanulják az egyetemi szabályzatokat, megismerjük őket, és majd ezek alapján választjuk ki a tankörvezetőket. Annak, aki leadta a pályázatát erre a posztra, és megfelelt a kritériumoknak, részt kell vennie egy képzés-

ben. Ebben a képzésben ismertetjük meg a jelentkezőket a különböző szabályzatokkal. Ahhoz, hogy például a TVSZ-t átlássa, azt pontosan ismernie is kell, nem csak a rá vonatkozó részeket, mivel a gólyákra sok esetben eltérő szabályozás vonatkozik. A rendezvényszervezők esetében az a fontos, hogy tudjanak csapatban dolgozni, illetve kreatívan álljanak a problémák megoldásához, emellett nézzük azt is, hogy mennyire vesznek részt aktívan a szervezésben. Káté: Hány ember szükséges egy gólyatábor megrendezéséhez szerinted? V.M.: Az az elképzelésünk, hogy egy tankör akkor jó, ha nem lép túl egy bizonyos létszámot. Ez 30-35 főt jelent, ennyi főt még jól lehet kezelni, személyesebb lesz a kapcsolat köztük. Közel 500 fős létszámmal számolva körülbelül 30 fős tankörvezetői létszámot tartunk szükségesnek. Ezzel a gólyatáborban alacsonyabb létszámú csoportok lennének, aztán a regisztrációs héten csatlakoznak hozzájuk azok, akik nem voltak táborban. Legfeljebb 800 elsős felvételével számolunk idén, bár ez a szám szinte biztos ez alatt lesz. Káté: Mikor alakul ki a végleges team, aki megy gólyatáborra? V.M.: Ez valamikor a félév végén, június környékén. Ezután ennek a csapatnak össze kell szoknia, lesznek nyáron csapatépítő programok, például a helyszínen is lent lesznek már hamarabb. Káté: Milyen lesz egy gólyatábori tankörfoglalkozás? V.M.: A foglalkozásoknak elsősorban az információ átadásról kell szólniuk. Ez nem azt jelenti, hogy tele kell tömni a gólyák fejét paragrafusokkal: a tankörvezetők elmondják a legfontosabb dolgokat, majd ezeket a gólyákkal közösen átbeszélik, akár példákon átmenve. A legalapvetőbb dolgokat kell - de azt alaposan - megismerni. Tudnia kell a vezetőnek a gólyák mintatanterves tárgyait, át kell velük beszélni olyan témákat, mint hogy mit jelent a vizsgás és a félévközis tárgy, többen ilyenkor még nem tudják pontosan azt sem, hogy mit is jelent a kredit. Emellett kell olyan résznek is lennie, ahol szó van az egyetemi életről, az iskolapadon túli lehetőségekről, közösségi programokról.


Káté: Meddig terjed egy tankörvezető feladata? V.M.: A gólyák segítése és nyomon követése az első félév végéig kell, hogy tartson. Mindenképpen rendszeres foglalkozásokat tervezünk, hiszen a folyamatos programok jó alapot adnak arra, hogy néhány hét, vagy egy-két hónap alatt egy baráti társaság, bizalmi kapcsolat alakuljon ki. A félévre előre lesz egy maghatározott, közös ütemterv. Megszabjuk, hogy például kéthetente lennie kell minimum egy foglalkozásnak. Az semmiképp sem tartható, hogy amíg egyes tanköröknek rendszeres foglalkozás van tartva, mások tankörvezetői az első hetekben tulajdonképp eltűnnek. Rendszeres foglalkozást kívánunk beiktatni, nagycsoportos foglalkozásokat is szervezünk, ami kvázi olyan lenne, mint egy tantárgy. Olyat képzelünk el, mint egy előadássorozat, ahol a legalapvetőbb dolgokról beszélünk, meghívunk előadókat. A tankörfoglalkozások ezek kiegészítései is lehetnek, ahol a nagyobb előadáson elhangzottakat kisebb csoportokban feldolgozzák. Emellett a tankörvezetők másik feladata, hogy építsék is a közösséget, csapatépítő programokat is szervezzenek a gólyákinak. Ezek részletes kidolgozása a tábor szervezőivel fog történni. Azt viszont szeretnénk, hogy legyen folyamatos vis�szacsatolás, hogy ne fordulhasson elő olyan, hogy egy tankörvezető esetleges mulasztásáról csak a félév végén értesülünk. Káté: Mik a rendezvényszervezők feladatai? V.M.: Az ő feladatuk a gólyatáborral kapcsolatos minden olyan program megszervezése, ami nem a tankörvezetők feladata. Így például ha van egy esti buli, egy sportnap, lejönnek az öntevékeny körök, ezt mind össze kell fogni, meg kell szervezni. Meg kell határozniuk azt is, hogy mikor van reggeli, ebéd, mikor hova kell menni, nekik kell elpakolni a bulik után stb. Erre a feladatkörre körülbelül 10-15 fő közötti létszámot tervezünk. Káté: Van már valami konkrétum a gólyatáborról? V.M.: Nagyon úgy néz ki, hogy Velencén lesz. Egy nagyon jó árajánlatot kaptunk, a korábbihoz képest jelentősen alacsonyabb összegért meg lehetne szervezni, emellett megközelíthetőség szempontjából is ideális. Itt, ha minden jól megy, majdnem mindenkit el tudunk helyezni fedett épületben. Káté: Mi volt a probléma a szanazugi táborral? V.M.: A szanazugi tábor kicsi. Igaz, ilyen létszámú tábort nehéz találni az országban, sokkal nagyobbak vagy kisebbek vannak csak általában. A gólyák nagy részét nem sikerült épületben elszállásolni, így ők sátrakban laktak, holott ugyanannyit fizettek érte, mint azok, akik kőházban, ágyon aludhattak. Másrészt megközelíthetőség szempontjából sem volt ideális, hiszen a vasútállomásról le kellett szállítani a gólyákat. Emellett mindentől messze van, így ha valakinek segítségre volt szüksége, vagy egyszerűen nem érezte jól magát, és el akart menni, nem nagyon volt a szanazugi táborban erre lehetősége. Ne azért maradjon, mert nincs más választása.

Káté: Alkohol? Programok szintjén miben lesz új az idei gólyatábor, mint az eddigiek? V.M.: A gólyák szempontjából azt vesszük észre, hogy egyre többen az információkért utaznak le a gólyatáborba, nem feltétlenül csak a szórakozás és a buli miatt. Ezért kiemelten fontosnak tartjuk a tankörfoglalkozásokat, de természetesen mi sem akarunk száraz gólyatábort szervezni, ott lesz a buli lehetősége is, lesznek szórakoztató foglalkozások, de indokolatlanul nagy mennyiségű alkoholnak sem kellene folynia. A foglalkozásokon kívüli időben lesznek szórakozási lehetőségek, és szerintem lehet úgy is közösségépítő programokat szervezni, ami nem arról szól, hogy a végén mindenki kidől. Nem cél az alkohol eltűntetése, csak az, hogy ne arról szóljon az egész tábor, hogy valaki végigigya a három napot. Oda fogunk figyelni arra, hogy tankörfoglalkozások előtt/között ne legyenek például ilyen jellegű játékok. Persze egy buli után biztos lesznek fáradtabb gólyák, de a tankörvezetőknek ekkor is a maximumot kell nyújtani. A gólyatáborban lévő programokat nevezhetjük egyfajta fesztiválprogramoknak is. Ahogy egy fesztiválon, lehetnek itt is külön sátrak, ahol különböző programok lesznek azért, hogy legyen a gólyáknak választási lehetősége, így ha valaki nem akar alkohollal élni, akkor is érezhesse jól magát. Építenénk mondjuk az öntevékeny körök kreativitására is, ezekben a fesztiválprogramokban ők is részt vennének. Fontos, hogy egy gólya játékosan megismerje a szakmáját, már a gólyatáborban. Nem szabad, hogy a programok szinte csak az alkohol köré csoportosuljanak. Káté: Mi lesz a Senior Gárdával? V.M.: Ezt nekik kell kitalálni. Ami problémákat észleltünk a gólyatáborral, azokat megszüntettük. Persze felmerül az a kérdés, hogy tulajdonképpen a tevékenységüket vettük el, és akkor hogyan tovább. Egy öntevékeny kör saját feladatának meghatározásába nem szólunk bele, csak abban az esetben, ha ez alapvető, általunk elvárt szolgáltatásokat nyújt. Káté: A gólyákkal tudnak majd ezután is foglalkozni? V.M.:Keresztbe szervezést nem tudok elképzelni, párhuzamosan, gólyákkal való foglalkozás nem fog indulni. A gólyák felkészítése a szervezői csapat feladata lesz, ők erre vannak kitalálva és kiképezve, valamint ebbe a csapatba bárki jelentkezhetett, így a Gárda tagjai is, akik ezt nagyrészt meg is tették. A gólyaprogramokat majd ez a csapat fogja szervezni, az ő feladatukat nevezhetjük úgymond egy „gólyaprojektnek” is. Cél, hogy egy olyan úton segítsék az elsőéveseket, melynek a végén gólyákból egyetemistákká válnak. Bízunk benne, hogy az új felállással jobbá tehető a tábor, ennek értékelésére a következő tanévben visszatérünk. Köszönöm, hogy mindezeket elmondhattam.


Interjú a gépészkar sportreferensével „…ami nálatok megy a sporttal, az valami brutális” nDávid

A fent olvasható idézet egy vegyész hallgatótól származik, aki az előző számunkban jegyezte ezt meg a gépészek sportolási lehetőségeiről. Ki, illetve kik állnak a rendezvények mögött? Mátics Zoltán, a gépészkar sportreferense meséli el, mi minden kell egy rendezvény megszervezéséhez, valamint milyen lehetőségeitek vannak nektek, gépészeknek, ha mozogni akartok. Sportra fel! Káté: Mik egy sportreferens feladatai? Mátics Zoltán: A sportösztöndíjak elbírálásában besegítek az ösztöndíjbizottságnak, a Hallgatói Sport Bizottságban képviselem a gépészkart, a gépészkari sportéletet, illetve az a dolgom, hogy fellendítsem a gépészkari sportéletet. A Sport Szakosztály munkáját is felügyelem, és segítem különböző sportesemények szervezésében. Káté: A Hallgatói Sport Bizottság milyen célt szolgál? M.Z.: A nyolc kar sportreferensei, az EHK sportreferense, valamint a Testnevelési Központ igazgatója alkotja a Hallgatói Sport Bizottságot. Különböző támogatásokat (sportterem-igénylés, egyetemi csapatok támogatása) szoktunk elbírálni, illetve az Egyetemi Sportnap és a Műegyetemi Jeges Est szervezése tartozik a HSB feladatai közé. A többi sportrendezvény általában lebomlik karokra, a kari szervezőbizottságok szervezik azokat. Az egyetemi csapatokat is folyamatosan figyelemmel kísérjük, például a MAFC-ot, Akadémiát. Idén szerencsére van annyi feladat a sporttal kapcsolatban, hogy mint gépészkari sportreferens, főleg csak a sporttal tudok foglalkozni a GHK-n belül. Káté: Melyek voltak azok a rendezvények, amelyeket te mint sportreferens szerveztél? M.Z.: A 24 órás focit, különböző közönségtalálkozókat szerveztem, a Sport Szakosztálynak segítettem be az Emeletek Közti Sportversenybe (EKS) és a Kármán Bajnokságba. A kari Jeges Estet is a Sport Szakosztállyal szerveztem, ami után felkértek a Műegyetemi Jeges Est főszervezői csapatába. Káté: Honnan jött a 24 órás foci ötlete? M.Z.: Amikor jelentkeztem az Egyetemre, elsőéves hallgatóként furcsálltam azt, hogy nem nagyon hallottam sportéletről, nem igazán voltak sportolási lehetőségek a karon belül. Amikor megkaptam a bizalmat 2012 októberében, elhatároztam, hogy mindenképpen szeretném felpezsdíteni a sportéletet. A 24 órás foci ötlete konkrétan onnan jött, hogy korábban sok ehhez hasonló rendezvényen vettem részt, és ha már itt volt a Kármánban a tornaterem, jött az ötlet, hogy akkor miért is ne lehetne itt megrendezni egy ilyen rendezvényt. Idén második alkalommal került megrendezésre, sok csapat jelentkezett

mindkét évben, emellett a sport tv-s gálameccsünkre is sokan kíváncsiak voltak. Ebből szeretnék hagyományt teremteni, és minden év tavaszán megrendezni. Káté: A közönségtalálkozók is a te ötleted nyomán valósultak meg? M.Z.: Igen, az egésznek az ötlete úgy pattant ki a fejemből, hogy szerettem volna szellemileg is élénkíteni a sportéletet, és így jött a közönségtalálkozó ötlete. Cseh László volt az első meghívott vendég, 2012-ben ért véget az olimpia, és a Kultúrhét is pont kapóra jött. Végül Laci elvállalta a felkérést, az ő elérésében a Testnevelési Központ is sokat segített.

„Nagy sikere volt eddig mindkét közönségtalálkozónak, ezért mindenképpen szeretnék ebből többet szervezni...”

Káté: Mennyi idő egy ilyen találkozót megszervezni? M.Z.: Elég sok háttérmunkát igényel a szervezés, elvégre a sportolók elérése már önmagában sem egyszerű, emellett hozzájuk kell igazodni minden téren, hiszen ők tesznek szívességet nekünk azzal, hogy eljönnek. A legutóbbi esetében például augusztus közepén merült fel bennem az ötlet, hogy jó lenne jelenlegi és volt válogatott játékosokat meghívni a Kármánba közönségtalálkozóra. Végül Vincze Ottó és Böde Dániel mondott igent a felkérésre, és novemberben sor is került magára az eseményre. Káté: Mik a visszajelzések a közönségtalálkozókról? M.Z.: A visszajelzés már a helyszínen megmutatkozik azzal, hogy nagy érdeklődés kíséri, sokan eljönnek. Nagy sikere volt eddig mindkét közönségtalálkozónak, ezért mindenképpen szeretnék ebből többet szervezni, hogyha például félévente két ilyen összejönne, akkor azzal maradéktalanul elégedett lennék. Van már ígéret egy következő közönségtalálkozóra, ami a közeljövőben meg is valósulhat.


Káté: A kari Jeges Esttel kapcsolatban milyen benyomásaid voltak? M.Z.: Idén a Sport Szakosztállyal közösen szerveztük meg, mivel úgy gondoltuk, hogy valamilyen szinten ez is egy kari sportesemény, ezért fontosnak tartottuk, hogy sokan eljöjjenek. Sikerült jó időre leszervezni, illetve közel volt, hiszen a Bogdánfy Sporttelepen, a Tüskecsarnokban került megrendezésre. Idén körülbelül 300-an voltunk a rendezvényen, ha ezt összemérjük a régebbi helyszínnel, ahol körülbelül 50-60-an jelentek meg, azt mondhatom, hogy jól sikerült a szervezése. Káté: Milyen rendezvényeket szeretnél még létrehozni a jövőben? M.Z.: Egy kari sportnapban gondolkozunk a Bogdánfy úti sporttelepen, egyelőre ez ötlet szintjén van, így konkrétumokkal még nem tudunk szolgálni. Az egész rendezvényt a nagy egyetemi sportnap mintájára szeretném lebonyolítani, több különböző sportággal, és egyéb szórakozási lehetőségekkel. Káté: Kik felelősek a kari sportéletért? M.Z.: A 2013-as év elejéig két sportkör létezett: a DSK felelt a sportesemények szervezéséért, a szertárt működtették, illetve volt a Body, ami a kondibérleteket intézte, rendben tartotta a kondi- és kardiotermeket, valamint aerobik órákat szerveztek. Azonban visszaélések történtek a kondibérletekkel, melyre 2012 végén fény derült, ezért mindkét sportkört meg kellett szüntetni, és egy nagy egészbe foglaltuk a két külön területet. 2013 februárjában alakult meg a Gépész Sport Szakosztály, azóta is ők felelősek a sportéletért. A szakosztályra anno pályázatot írtunk ki - melynek nagy sikere volt, hiszen 33 pályázat érkezett be -, majd az egész három vezetővel (vezető, szertárfelelős, kondifelelős) indult el. A Sport Szakosztály felel a sportesemények szervezéséért, a szertár működtetéséért, a kondi- és kardiotermekért egyaránt. Káté: Mennyivel könnyebb a helyzeted, amióta megalakult a Sport Szakosztály? M.Z.: Nagy segítséget jelentenek számunkra, hiszen sok olyan ember alkotja, akik szeretnek a sporttal foglalkozni, és nagyon lelkesen végzik el a munkájukat. A zumbát és a taekwondót például egy-egy szakosztályos tartja. Emellett hetente szerveznek két bajnokságot (EKS és Kármán Bajnokság – a szerk.), a kondi- és kardiotermet folyamatosan takarítják - nyáron ezeket fel is újították -, valamint a szertár is heti négy nap nyitva tart, ezt is ketten felügyelik. A Sport Szakosztály a hatásköröm alá tartozik, felelős vagyok értük a Hallgatói Képviselet részéről, felügyelem a munkájukat, illetve tartom a kapcsolatot köztük és a GHK között. De ki kell emelnem, hogy sokkal többet teljesítettek megalakulásuk óta, mint amit először reméltünk, és ezért nagyon hálás is vagyok nekik. Káté: Milyen lehetőségei vannak annak a gépésznek, aki sportolni szeretne? M.Z.: A Sport Szakosztály által szervezett két bajnokság, az Emeletek Közti Sportverseny (EKS) és a Kármán Bajnokság a félév során folyamatosan fut. Az EKS egy 15 héten át tartó rendezvény, ahol különböző sportágakban tudnak a Kármán lakói versenyezni, és a Kármán Bajnokságra

is tíz csapat nevezett ebben a félévben. A Sport Szakosztály emellett tart zumba és taekwondo edzéseket a kollégiumban, ezek minden gépészkari hallgató számára ingyenesek. Emellett van még lehetőség kempo-, aerobik- és jógaedzésekre, ezek már nem ingyenesek, de az áruk eléggé alulbe-

„Amikor megkaptam a bizalmat 2012 októberében, elhatároztam, hogy mindenképpen szeretném felpezsdíteni a sportéletet.” csült, jutányos áron tudják ezeket kipróbálni az érdeklődők. Káté: A többi karon milyen sportélet van? M.Z.: A többi karon a lehetőségek viszonylag korlátozottak – hiszen rajtunk kívül csak a Bercsényinek van tornaterme -, emellett talán a lelkesedés is a gépészkaron a legnagyobb a sportélet iránt. Például az Eötvös 5 km-es futáson a BME Run nevű csapatnak körülbelül a fele gépészkari hallgató, valamint sok gépész játszik a különböző műegyetemi csapatokban, például a teniszcsapatban, a FIKESZ-BME kézilabdacsapatában, vagy a Kármán DSK röplabdacsapatában. A jó tanuló jó sportoló kitüntetést is számottevően sok gépészmérnök hallgató nyeri el. Úgy látom, hogy a karon hatalmas igény van a sportra, hiszen gondoljuk csak el, hogy a 600-700 kondibérlet már az első hétvégére teljesen elfogy, emellett a tornaterem is folyamatosan telítve van, éjfélig például nincs is szabad időpont.


Házi sörömök nImi

A sör már az ókor óta igen nagy népszerűségnek örvend az emberek körében, annak ellenére, hogy kezdetben a kenyér folyékony változatának tartották, és mai szemmel nézve szörnyű íze lehetett. Amennyiben te is kedveled ezt a remek italt, és érdekel, milyen alapanyagokból, hogyan készíthető el otthon, légy most bárhol, nyugodtan bonts fel egyet, és miközben kortyolgatod, olvasd tovább a cikket! Napjainkra a megnövekedett kereslet kielégítésére hatalmas sörgyártó vállalatok jöttek létre, amik a kisebb gyárakat, sörfőzdéket felvásárolva különböző fajtájú és márkájú termékeket készítenek. Ezekkel találkozhatunk a boltok, hipermarketek polcain, a különböző reklámokban, hirdetési felületeken, illetve a legtöbb kocsmában és szórakozóhelyen is ilyeneket kaphatunk. Gyengébb minőség, viszont baráti ár jellemzi őket, így a legtöbb ember igényeit tökéletesen kielégítik. Akik azonban a gasztronómiai élményekkel bíró minőségi sörfogyasztást helyezik előtérbe, a kisüzemi kézműves sörök egyre szélesedő palettáján válogathatnak, vagy a bátrabbak elkészíthetik saját sörüket is, ahol kedvükre kísérletezhetnek egy egyedi, lehengerlő ízvilág megalkotásán. A sör legfontosabb alapanyaga a maláta, amit elsősorban árpából, ritkábban búzából készítenek. Ahhoz, hogy a későbbi erjesztés során alkohol keletkezzen, az árpa keményítőtartalmát cukorrá kell alakítani, ami enzimek segítségével történik. Az enzimek a magok csírázásakor keletkeznek, így a malátázás során ezt a folyamatot utánozzák. A nyers gabonát vízbe áztatják, és néhány nap eltelte után a keletkező ún. zöld malátát szikkasztják, majd szárítják, mert ilyenkor a csírák elhalnak, az enzimek viszont megmaradnak. A folyamat nagy szakértelmet és bő eszközparkot igényel, így nekünk érdemes már a kész malátát megvásárolnunk. A komlót a középkori szerzetesrendek használták először, és attól kezdve kihagyhatatlan összetevő. Neki köszönhetjük az ital kellemes kesernyés ízét, szerepe van a habképződésben, és tartósít is. Hihetetlennek tűnhet, de a felhasznált víz keménysége is nagyban befolyásolja a végeredményt. Többnyire érdemes lágy vízzel dolgoznunk, de barna vagy kis komlótartalmú sörök esetén nyugodtan használhatjuk otthoni vizünket, ha kis békák nem ugrálnak ki belőle, folyhat bármi a csapból, az biztosan jó lesz. Az erjesztés élesztővel történik, aminek két fő típusát különböztethetjük meg, és ezek alapvetően határozzák meg a kapott ízt. A felsőerjesztésű (ale) élesztő a régebbi típus, és házi sörfőzés esetén ezt használják elsősorban. Az erjesztés rövid ideig tart, és közben az élesztő a sörlé tetején helyezkedik el. Ilyenkor észteres, gyümölcsös ízt kapunk. Az alsóerjesztésű (lager) élesztőket elsősorban a nagy sörgyárak használják, az erjesztés ideje jóval

nagyobb, és alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe. Az élesztő az alsóbb rétegekbe kerül, és ebben az esetben a kapott íz tisztább, szárazabb lesz. Az 1516-os német tisztasági törvény értelmében csak ezt a négy anyagot használhatjuk, azonban ezt már a sörgyártó cégek egyre kevesebb esetben tartják be, és különböző segédanyagokkal javítják, de valójában csak elrontják ezt a remek italt. Használhatunk mi is cukrot, kukoricát, rizst, vagy akár zabot is, de ilyenkor lehetőleg kerüljük el az Oktoberfesten edződött, bőrgatyás bajor futballhuligánokat, ha nem szeretnénk alapos fejmosásban részesülni. Miután megtudtuk, mire lesz szükségünk a főzés során, és kitelepítettünk pár kecskebékát a vezetékes vízhálózatból, most lássuk magát a folyamatot. Egy csészében kis mennyiségű cukrot vízben oldunk fel, majd ehhez hozzákeverjük az élesztőt, elősegítve az élesztőgombák elszaporodását, aminek következtében a későbbi erjedés


gyorsabb lefolyású lesz. Ezt követően egy főzőedénybe rakott malátához meleg vizet öntünk, majd kevergetés mellett szakaszosan melegítjük. Ez az ún. cefrézés szakasza, mely során a maláta keményítőtartalma az enzimeknek köszönhetően cukorrá alakul. Miután a szilárd részek leülepednek, szűrőn és szűrőkendőn keresztül egy másik edénybe töltjük a sörlét. Az ezt követő komlózás során hozzákeverjük a komlót, majd a keverékkel folytatjuk a főzést. Ezután újból leszűrjük, majd a lehető legrövidebb idő alatt szobahőmérsékletűre hűtjük. Ezt könnyen megtehetjük, ha az edényt egy kád hideg vízbe tesszük, és a vizet folyamatosan cseréljük alatta. Miután lehűlt, hozzáöntjük az előre elkészített élesztős oldatunkat, és kezdődhet az erjesztés. A folyamat során fehér habszerű réteg jön létre a folyadék felszínén, majd pár nap elteltével a felsőerjesztésű sörélesztő is megjelenik a felsőbb rétegekben. Ezt kis idő múlva lyukacsos merőkanállal könnyedén eltávolíthatjuk. A következő, egyben utolsó lépés a palackozás, melyhez szükségünk lesz csavaros kupakú üvegekre, valamint alapvető áramlástani ismeretekre. Az üvegeket az edény folyadékszintjénél alacsonyabbra helyezzük, és egy tömlőn keresztül a folyadékot átszállítjuk. Érdemes azonban előtte a veszteséges Bernoulli-egyenlet segítségével ellenőrizni, elég lesz-e a magasságkülönbség a tömlőn keletkező súrlódási veszteség és a kilépési veszteség leküzdéséhez. Az üvegeket ezután zárjuk le. Fontos, hogy néhány naponta nyissuk ki őket, és engedjük le a túlnyomást. A palackozást követően egy hónap múlva - remélve, hogy az iható lesz - már fogyaszthatjuk is jól megérdemelt házi sörkülönlegességünket. Mielőtt hozzákezdenénk a valóságban is megvalósítani az itt leírtakat, fontos megemlíteni, hogy 2012. január 1-től minden otthoni sörfőzés évi 1000 literig adómentes, de bejelentési kötelezettsége van a NAV felé. A sokadik főzésünk után, mikor véleményünk szerint a szakma mestereivé váltunk, és a családtagok kezdődő alkoholizmusából is arra következtetünk, hogy sörünk igencsak kiváló, érdemes beneveznünk egy házisörfőző versenyre, hogy másokkal is összemérhessük vélt vagy valós tudásunkat. Az Első Magyar Házisörfőző Egyesület idén márciusban már 3. alkalommal rendezte meg a Házisörfőzök Nemzetközi Versenyét. A versenyre olyan sörrel lehetett nevezni, ami otthoni eszközökkel készült, és kereskedelmi forgalomba nem került. Idén 8 különböző kategóriában indulhattak a résztvevők: Cseh Pilseni, Erős skót ale, Erős porter, Oatmeal stout, Amerikai IPA, Witbier, Saison, Grodziskie. Mindenki 1 sörrel nevezhetett kategóriánként, és hirdettek kategóriánkénti, illetve abszolút győztest is, aki egy évig büszkén viselheti „Az év legjobb házisörfőzője Magyarországon” címet. Lehet, hogy jövőre pont Te leszel az!

Források: Wolfgang Vogel - Sör házi készítése; http://hu.wikipedia.org/Sör; http://www.elsosor.hu/; http://www.serneveles.hu/

24 órás foci nGHK

2014. április 10 – 11-én lezajlott a második 24 órás foci a Kármán Tódor Kollégiumban. A tornán 24 csapat vett részt, kb. 200 hallgatót sikerült megmozgatni. A 24 órás focira látogatók részt vehettek egy zumba és Aerobic órán, illetve egy kempo bemutatón is. A 104 mérkőzésből álló tornát a Sport TV válogatottja elleni mérkőzés zárta le, amelyen a döntőn résztvevő két csapat volt az ellenfél.

I. hely: Bazsadba II. hely: Fogalmatlanok III. hely: Dávid Márk IV. hely: Befűzők Gratulálunk a győzteseknek! Köszönjük, a támogatást a „mozdulj. com”-nak és a részvételt a Sport TV csapatának! Reméljük, hogy jól éreztétek magatok és egy év múlva újra találkozunk!


BUBI nKötöny

Hát ez meg mi? Kérdezhetné bárki, és joggal. Ez a nagyszerű kis mozaikszócska a következőt jelenti: Budapest Bicikli. Na de mi is ez? A főváros új közbringa rendszere, aminek a gyökerei egészen 2008-ig nyúlnak vissza, az önkormányzat ugyanis ekkor döntött a hálózat létrehozásáról. Ennek ma már hat éve, a BUBI elkészült, bár a megvalósítás és maga az ötlet - személyes véleményem szerint - továbbra is vet fel érdekes kérdéseket. Először viszont nézzük a számokat. A Bubi 76 db állomásból áll, amelyeken 1100 darab bicikli áll a bérlők rendelkezésére. A bérlési pontok főleg a főváros pesti oldalán, és azon belül is a belvárosban helyezkednek el, de igyekeztek úgy kialakítani az állomások helyét, hogy minden nagyobb közlekedési csomóponthoz kerüljön egy állomás (így például a Móriczra is, a kedvenc gyrososunk mellé:)). Az ötlet alapvetően nagyon jó, hiszen külföldi tapasztalatok alapján tudjuk, hogy a rendszer működőképes, nagyon jól kiegészíti a tömegközlekedési hálózatot (megfelelő logisztika mellett természetesen) és végül, de nem utolsó sorban, környezetbarát is. Azonban az én megítélésem szerint pont az előző mondat első része már fel is veti az első komolyabb dilemmát. külföldi tapasztalatok... az első ezzel kapcsolatos pont, hogy szerintem a rendszer nem a magyar felhasználóknak szól elsősorban, hanem főleg a fővárosba látogató külföldi turistáknak. Ez nekik jó is, hiszen már találkozhattak hasonlóval, így akár tudhatják is, hogy miként kell kulturáltan használni. A második pont, ami egyben talán meg is magyarázza, hogy miért a „forájnerek” lehetnek a fő használói a bringáknak, az az, hogy a magyar társadalom még nincs kész egy ilyenre. Mire is gondolok most itt? Lássuk. Azért Magyarország (még) nem Hollandia, így hazánkban a kerékpárhoz, mint tárgyhoz és lehetőséghez való hozzáállás - legyünk őszinték - nem a legjobb. A kerékpár tisztelete, mint tulajdon, illetve a kétkerekűvel közlekedők tisztelete az autósok (illetve egymás) részéről eléggé a béka feneke alatt van. Illik azért hozzátenni, hogy a „hülye bringás” előítélet kialakulásáért a biciklit használók jó része is felelős. Valahogy úgy érzem, hogy mi magyarok még nem igazán tudjuk normálisan kezelni a bringát, inkább csak egy ilyen „izét” látunk benne, amire nem vonatkoznak a közlekedési szabályok (kíváncsi leszek, hogy mennyien fogják úgy gondolni, hogy a szombati buli közepén vicces tekerni egyet, persze részegen), illetve mindenki arra tekereg vele, amerre csak akar. Konklúzió: a hirtelen megjelenő bringatöbbletet nehezen fogják tudni kezelni a közlekedés résztvevői, így az első időkben sok lesz az ebből származó kellemetlenség és megkockáztatom, hogy az ilyen jellegű balesetek száma is nőni fog. Ettől függetlenül az idő a leírtak ellenkezőjét is

igazolhatja, és én azért bízom ebben, hiszen megtörténhet, hogy pont ez a rendszer fogja a kerékpárt az őt megillető helyre tenni a kultúránkban. Azért a közlekedési vonatkozásokon kívül vannak itt más dolgok is, például a fizetés és a bérlés módja. Én ezt személy szerint egy kissé körülményesnek találom, bár a bérletvásárláshoz szükséges regisztráció és a helyszíni kártyás fizetési mód mindenképp indokolt, hiszen így elejét lehet venni a lopásoknak. Apropó, lopások. Sajnos még mindig a tolvajtársadalom a drótszamár legnagyobb ellensége, pont ezért rájuk is gondoltak a tervezők, így a BUBI egyenkerékpárjai olyan alkatrészekből készültek, amik nem beépíthetők más kerékpárba (ugyanis enyveskezű barátainknak a „szedjük szét, úgy adjuk el” az egyik kedvenc mottója), illetve GPS nyomkövetővel vannak felszerelve, biztosítva ezáltal a lopások elleni védelmet. Ettől függetlenül biztos lesz olyan delikvens, aki megpróbál majd megfújni egy BUBI bringát, de remélhetőleg jó sokáig az lesz az utolsó tette szabadon. A cikk végére pedig egy kis technika. A bringák itthon készültek, a Csepel gyártotta őket. A felszereltségükről bővebb információm nincs, csupán annyi, hogy háromsebességes agyváltókkal vannak felszerelve és van rajtuk kosár. A bicikliknek nagyon strapabíróknak kell lenniük, hiszen az 50-60 kilós emberektől a 120-130 kilós egyénekig mindenkit ki kell bírniuk, illetve a meghibásodás lehetőségét is a minimálisra kellett csökkenteni, mert senki nem fog leállni defektet szerelni az Erzsébet tér kellős közepén. Azonban pontosan ebből a „mindent ki kell bírni és mindenkinek jó legyen” felfogásból következik az is, hogyha a kedves Olvasó ráül egy ilyen bringára, egyből tudni fogja, hogy ez nem élete biciklije, mert vagy így, vagy úgy, de egy kissé biztosan kényelmetlen lesz. A design nagyon egyszerű, az almazöld és a fehér határozza meg kiegészítve a MOL (a program főtámogatója) logóival. Hogy összességében mi a véleményem erről az egészről? Pesszimista semmiképp sem vagyok a projekttel kapcsolatban, de csak annyit tudok mondani, hogy úgyis kiderül, hogy bevált-e a rendszer. Addig meg még ráérünk.:)


Elindult a 4-es metró – kipróbáltuk nBagoly

Annak idején az ismertségi körben sokat viccelődtünk, hogy hamarabb lesz diplománk, minthogy a 4-es metró elinduljon. Nem lett igazunk! Hosszú idő után, sok szenvedés, viták, és rengeteg anyagi befektetés után 2014. március 28-án, 12 órakor végre a nagyközönség is használatba vehette az először elkészült Kelenföld vasútállomás – Keleti pályaudvar szakaszt. Az eredeti tervek megjelenésétől számítva 42 (igen, negyvenkettő), a tényleges építkezés megindulásától számítva is 8 év telt el, de mégiscsak megépült Budapest második, Dunát is átszelő metróvonala. Március 30-án, egy hétvégi családi látogatásból visszatérve jómagam is kipróbálhattam, milyen is fővárosunk (jelenleg még ember segítette) automata földalattija. Kezdjük egy kis metrótörténelemmel! Először 1972-ben fogalmazódott meg az ötlete egy Budafok – Astoria vonalnak, majd többszöri nyomvonal-módosítás és halasztások után 1996-ban akarták elindítani a projektet, már a jelenlegi nyomvonalán. Ezután politikai csatározások miatt újabb halasztás következett, majd 2004-ben újra elhatározták a megvalósítást. 2006-ban helyezték el az alapkövet az Etele téren, Boros és Bochkor, a rádiósokról elnevezett két fúrópajzs egy évvel később indult ugyaninnen. 2010-re csúszások és viták után elkészültek az alagutak, majd 2012 végére a teljes metrószerkezet és az állomások. Ezután következett a próbafutás, ami után megkapta a földalatti a szükséges engedélyeket. Egyetemünk a metróval járó hatások mindkét oldalát megtapasztalta, pozitívumként pl. a közlekedési kapcsolatok javulása, negatívumként említhető a CH épület süllyedése. És akkor konkrétan a metróról: az állomások kialakítása nem hagy kívánnivalót maga után, egyedi és ötletes megoldásokkal találkozhatnak az utasok, ezzel rangos nemzetközi díjat is nyert legújabb metrónk két állomása (Szent Gellért tér és Fővám tér). A szerelvények a kettes vonalról már ismerősek lehetnek, ugyanúgy a francia Alstom cég szállította le a „négyeskére” is. A különbség, hogy utóbbiban egy fokkal automatább vonatok futnak (jelenleg, mint már említettem, még emberi felügyelettel), magyarul a zöld vonal már teljesen önműködő módon közlekedik, ajtót vezérel stb. A gépek futása is csendes, egyenletes, nem tapasztalható az M2-n előforduló rázkódások, kopogó hangok. A gyorsaságról: bár több helyen áll meg, néhol igen rövid távolságra található megállókban, összességében a Keleti-Móricz szakaszon pár perccel gyorsabb a földalatti utazás, mint az átadást követően megszűnő/lerövidülő 7-es buszcsalád gyorsjáratai voltak. A metró indulásával bekövetkező jelentős egyéb felszíni tömegközlekedési Forrás: Wikipedia; BKK; Képek forrása: BKK Facebook oldal

változással is összességében elégedett véleményeket lehet hallani, mint ahogy a végállomásokon beindított ügyfélközpontok és új típusú jegyautomaták szintén elnyerték az utasok tetszését. Összességében tehát megérte a hosszú évek szenvedése, túrások, terelések, akadálypályák és tájékozódási versenyek pl. a Keletinél, az új metró szép lett. Szerepe egyelőre a vonalhoz hasonlóan csonka, a tervezett eredeti nyomvonallal (Budaörs – Kelenföld – Keleti pályaudvar – Bosnyák tér – Újpalota) érné el valóban tervezett szerepét, reméljük, ez nem marad a 3-as metró teljes kiépítéséhez hasonlóan hiú ábránd.


GHK Hírek Biciklitárolási rend

Az elmúlt években a Kármán Tódor Kollégium kerékpártárolójában megsokszorozódott az elhagyott, lelakatolt kerékpárok száma, amit a tulajdonosuk nem használ. Ezek elfoglalják a helyet az aktív használók elől, ezért a rend helyreállítása érdekében a GHK egy kerékpártárolási szabályzatot hozott. Ez alapján a tárolót csak kollégisták használhatják, illetve a használatához online regisztráció szükséges, amit a http://www.sportszertar.ktk.bme.hu/ oldalon lehet megtenni. A részletes szabályzat elérhető a GHK honlapján.

Tanulmányi Fórum

A 12. hét keddjén a GHK Tanulmányi és Oktatási Bizottsága fórumot tart. Itt megismerhetitek, pontosan mi is a GHK feladata, mik a jogaink, hogyan próbáljuk minél elviselhetőbbé tenni a gépész hallgatókat érő megpróbáltatásokat. Szó esik még többek között a kérvények bírálásában betöltött szerepünkről, a zárthelyi- és vizsgaütemezés összeállításáról, a lezajlott Msc, és a közelgő Bsc felülvizsgálatban vállalt feladatainkról is.

Oktatás Hallgatói Véleményezése

Amint láthattátok, megújult az OHV Szabályzat: új a kérdéssor, új felületen, új rendszerben véleményezhettétek oktatóitokat, ami amellett, hogy átláthatóbb, automatikusan generálható jelentések elkészítését teszi lehetővé. Az idei kitöltöttségi adatokat láthatjátok az alábbi grafikonon. Ismét a Gépészmérnöki Kar hozta el az első helyet, amire nagyon büszkék vagyunk (az előző félévhez képest egyébként közel 6%-ot nőtt a kitöltöttség, ami szintén figyelemreméltó). Minden kitöltő közéleti pontban részesül, illetve idén két értékes nyeremény is kisorsolásra került: egy eBook olvasó és egy 500 GB-os külső HDD. A nyertesek Neptun kódjait a GHK honlapján találjátok meg. Fontos, hogy a kérdőíveket mindenki felelősségteljesen töltse ki, mivel a OHV eredményekből összeállított statisztikák például a képzések felülvizsgálatánál elég erős érvként használhatóak. Csak azért ne értékeljünk le egy tanárt, mert saját hibánkból nem sikerült jó jegyet szereznünk! OHV %-os kitöltöttsége

Tanulmányi Kisokos

Szinte mindenkinek akadtak már tanulmányi ügyekkel kapcsolatos problémái, vagy ha éppen nem is volt gond, felmerülő kérdés biztosan akadt. Egy összefoglalóval szeretnénk segítséget nyújtani ahhoz, hogy könnyebben boldoguljatok a tanulmányi szabályzatok paragrafusai között. Sok kérdésre a választ nekünk is 2-3 helyről kell összevadászni (TVSz, TÜR, stb.). Itt összegyűjtjük az adott témához tartozó információkat egy helyre, kiegészítve azokkal a dolgokkal, amiket hallgatói képviselőként tapasztaltunk (pl. az általatok leadott kérvények bírálásánál milyen szempontok számítanak, stb.). Ha tanulmányi témában kérdésetek van, ezt olvassátok el először, és ha itt nem találtok rá választ, vagy esetleg valami nem egyértelmű, akkor keressetek meg minket személyesen, vagy írjatok levelet a hk@ktk.bme.hu e-mail címre. Igyekszünk minél több témakört felölelni, folyamatosan bővítjük majd a GHK honlapján megtalálható „kisokost”. Az aktuális, vagy sokszor felmerülő kérdésekre pedig a Káté hasábjain is megtalálhatjátok majd a választ. Következzen egy kis ízelítő. Ki bírálja el a leadott kérvényemet? A Neptunban leadott, bírálást igénylő kérvényeket a Kari Tanulmányi Bizottság (KTB) bírálja el. Karunkon jelenleg a bizottságnak 4 oktató és 4 hallgatói képviselő tagja van (a tagok pontos névsorát karunk honlapján találtátok meg). Méltányossági kérelem: Neptunban a kérvények közül a 002-est választva tudjátok leadni. Pár fontos tudnivaló: • Bsc és Msc képzés alatt 1-1 alkalommal használhatod fel • Előfordulhat, hogy mégsem kell méltányosság az adott kéréshez - ekkor természetesen nem veszik el. • TVSz konkrét pontja alól ad felmentést, ezt pontosan meg is kell adni a kérvény leadásakor. • Előkövetelmény, illetve a hat vizsgás szabály alól ez sem ment fel! • Ha a döntés ellen fellebbezel, sok más kérvénnyel ellentétben nem a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság bírálja el a fellebbezésedet, hanem a dékán. Szakdolgozat mellé vehetek fel olyan tárgyakat, amelyeket már korábban kellett volna teljesítenem? Baj, ha az adott tárgy vizsgás? Szakdolgozat mellé legfeljebb egy darab, 5. vagy 6. félévről elmaradt tárgyat vehetsz fel. Ha ennél többet szeretnél, vagy korábbról maradt teljesítetlen tárgyad, akkor ezt csak méltányosság felhasználásával teheted meg. Érdemes azonban figyelni arra, hogy ha vizsgás tárgyad maradt a 7. félévre, saját magadnak kell elintézni (megbeszélni a tárgyfelelőssel), hogy még a záróvizsgád előtt levizsgázhass belőle. A záróvizsgák január legelején szoktak lenni, így gyakorlatilag a póthéten kell ezt megoldanod.


Foci VB 2014 - Brazília nZsolti

Májusi számunk megjelenéskor már csak 46 nap van hátra minden futball szerelmes álmáig: a világbajnokság kezdetéig, ugyanis 2014. június 12-én a Brazília-Horvátország mérkőzéssel veszi kezdetét a 20. labdarúgó mundiál. A Nemzetközi Labdarúgó Szervezet (FIFA) által bevezetett új pályáztatási rendszerben csak egy kiválasztott kontinensről érkezhettek a pályázatok, s ez Dél-Amerika volt. Lévén, hogy Brazílián kívül nem volt más jelölt, így 1950 után az ország, és 1978 után a kontinens újra világbajnokságot rendezhet. A FIFA 12 rendező várost fogadott el, köztük a híres Maracana Stadiont (1950-es döntő helyszíne, ahol 200 ezren látták a seleção kudarcát: Brazília-Uruguay – 1:2) és a são pauloi CorinthiaNs arénája. Összesen 6 új stadiont építettek/építenek, ebben benne van a Brazíliavárosban található új Nemzeti Stadion, amely majd a 2016-os olimpia egyik helyszíne is lesz. Ám a tucatnyi stadion rengeteg csúszással járt: a curitibai Baixada da Arenat csak márciusban adták át, még a cuiabái Pantanal stadiont csak májusban (!) fogják várhatóan átadni. Sajnálatos módon az építkezések során több építőmunkás is életét vesztette – talán a nem megfelelő munkakörülmények miatt… Most nézzük meg a résztvevők névsorát egy kicsit! Azzal nem mondok újat, hogy 1986 óta még mindig nem sikerült kijutnia a magyar válogatottnak a VB-re. Brazíliában újonc résztvevőt is avatnak, Bosznia-Hercegovinát, melyet olyan nevek fémjeleznek, mint Džeko (ManCity) és Ibiševic (VfB Stuttgart). Sajnos még játékvezetői téren sem képviseltetjük magunkat, mert sem Kassai Viktor, sem más bíró hazánkból nem kapott meghívást a tornára. A 32 résztvevő csapat négyfős csoportokban mérkőzik meg egymással. Az időeltolódás miatt magyar idő szerint eléggé bele fognak nyúlni az éjszakába a csoportmeccsek, ugyanis a kezdési időpontok jellemzően este tíz óra és éjfél, ám az egyenes kieséses szakaszban már korábban, délután hat és este tíz között kezdődnek a mérkőzések. Már rögtön az első forduló olyan csemegéket fog hozni, mint a 2010es VB döntő visszavágója, a Spanyolország-Hollandia, de lesz egy angol-olasz és egy német-portugál derbi is. Az esélyekről szólva nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, de az biztos, hogy Brazília futball lázban fog égni. Ehhez a kormányzat is hozzájárul, ugyanis azt tervezik, hogy a seleção játéknapjain hivatalos munkaszüneti nap lesz az országban, azonban ez – az egyébként sem szárnyaló - gazdaságot nem fogja jótékonyan érinteni. Nehéz is a házigazda erejét felmérni, mert a brazilok alanyi jogon résztvevők, nem kell selejtezőt játszaniuk, így csak barátságos találkozókon láthatjuk őket. A torna főpróbájának számító Konföderációs Kupát megnyerték (épp’ a spanyolok ellen 3-0-ra), de ebben igazi specialista a brazil csapat, ugyanis az utóbbi három hasonló kupát abszolválta és összesen négyszeres győztes. Európából ott lesz a címvédő

Csoportbeosztás:

A: Brazília, Horvátország, Mexikó, Kamerun B: Spanyolország, Hollandia, Chile, Ausztrália C: Kolumbia, Görögország, Elefántcsontpart, Japán D: Uruguay, Costa Rica, Anglia, Olaszország E: Svájc, Ecuador, Franciaország, Honduras F: Argentína, Bosznia-Hercegovina, Irán, Nigéria G: Németország, Portugália, Ghána, Egyesült Államok H: Belgium, Algéria, Oroszország, Dél-Korea Spanyolország, a mostanában mindig dobogós Németország, a 2006-os bajnok olaszok, de a hazai kontinensen játszó Uruguay és Argentína is ott lehet a végelszámolásnál. Ám hogy a trófeát ki emelheti a magasba, az csak július 13-án derül ki. Nem maradt más hátra, mint hogy a Hölgyeknek kitartást és türelmet kívánjak (csak egy hónapig tart és csak négyévente van), még az Uraknak kiváló, izgalmas mec�cseket, kellemes társaságot és hideg sört kívánjak.


Fesztivállapot Fesztiválkalauz 2014, 2. rész nBagoly

Előző számunkban már megismerkedhettetek néhány fesztivál idei programjával, természetesen nem csak ennyi rendezvény gazdagítja nyarunkat. Következzen ismét a teljesség igénye nélkül jó néhány program kedvcsinálónak, (meg)ismertetőnek. Hegyalja

Sajnos egy helyreigazítással kell a mostani részt kezdenem, ugyanis „a területen folyó építkezés” miatt az idei Hegyalja Fesztivál, mely egyébként ingyenes lett volna, az előzetesen meghirdetettől eltérően nem kerül megrendezésre.

EFOTT

Jó hírek is érkeztek, pl. az EFOTT első napvilágra került neveinek formájában. 2014-ben Miskolctapolcán (is) biztosan felcsendülnek majd koncerten a Quimby, az Anna and the Barbies, a Beatrice, a Magashegyi Underground és a Kowalsky meg a Vega dallamai. És most, amiről még nem volt szó a KÁTÉ hasábjain idén:

DUDIK (06.12-06.14.)

Egyetemünkhöz hasonlóan más felsőoktatási intézmények is tartani szoktak egyetemi/főiskolai napokat. Nincs ez máshogy a Dunaújvárosi Főiskolán sem, ahol ez június elején szokott lenni, idén például június 12. és 14. között, olyan fellépőkkel, mint a Brains, a 30Y, a Kiscsillag vagy a Vad Fruttik. Bár ez a BME-n a vizsgaidőszak közepe, a lelkes egyetemistáknak ez nem okoz gondot, a távolság és a jegyárak pedig pláne nem. Helyszín: Dunaújváros, Szalki-sziget Jegyárak: lapzártáig ismeretlenek Bővebb információ: www.facebook.com/IIIDUDIK

Vekeri Fesztivál (07.10-07.12.)

A Campus fesztivál Nagyerdőbe költözése után a debreceniek nem hagyták veszni az eredeti helyszínt sem, a Vekeri-tó partja mostanában a zúzósabb hangszeres zenéktől hangos nyaranta. Bár sem az időpont, sem a jegyárak, sem a fellépők nem ismertek még, az elmúlt évek tapasztalata alapján várhatóan június második felében tartják meg a tavaly a finn Korpiklaanit is sztárvendégként felvonultató rendezvényt, a 0. napon pedig immáron nem először tehetségkutatót is rendeznek a tó partján. Helyszín: Debrecen, Vekeri-tó, kemping Jegyárak: lapzártáig ismeretlenek Bővebb információ: www.vekerifesztival.hu

VeszprémFest (07.15-07.20.)

Jelen cikkben először, a fesztiválkalauzban már sokadjára kerül említésre a nem tombolós fesztiválok közé tartozó rendezvény. Idén 11. alkalommal rendezik meg Veszprémben az „igényes zene- és művészetkedvelők” számára érdekes VeszprémFestet. A fesztivál fő helyszíne az érseki palota épületegyüttese előtti színpad, kísérő rendezvényeivel, mint a Rosé, Rizling és Jazz Napok, illetve a jezsuita kolostorban rendezett programok, azonban pár éve máshol is megjelenik a programsorozat. Idén többek között a Vaya Con Dios és Katie Melua szolgáltatják a fő attrakciót. Helyszín: Veszprém, érseki palota; jezsuita kolostor Jegyárak: programtól és elhelyezkedéstől függően változó, információk: www.veszpremfest.hu/jegy/jegyarak Bővebb információ: www.veszpremfest.hu

Veszprémi Utcazene Fesztivál

A királynék városában nem a VeszprémFest az egyetlen zenés rendezvény. A hangszeres zenestílus a Veszprémi Utcazene Fesztiválon is megmarad, egyébiránt valahol félúton van a rendezvény a sátrazós, „VOLT-típusú” és a kulturális, andalgós nyári programok között. Július végén ez évben is megjelennek az utcazenészek határon innen és túlról, megspékelve néhány ismertebb, ám a kategóriába beilleszthető fellépővel. Időpont: 07.23-07.26. Helyszín: Veszprém, a vár és környéke; több színpadon Jegyárak: részben ingyenes, a jegyárak lapzártáig ismeretlenek Bővebb információ: www.utcazene.hu

FEZEN (07.30.-08.02.)

Idén nagykorúvá válik a székesfehérvári MÁV-pályán megrendezett Fehérvári Zenei Napok, és bár államvasutunkkal a legtöbbeknek nem csekély kellemetlen tapasztalata van, szerencsére ő itt most csak a pálya nevében jelenik meg, ha pedig a fesztivál ilyen mértékben növekszik tovább, már ott sem sokáig. Július és augusztus fordulóján idén a hazai zenei élet krémjének (AKPH, Brains, Hősök, Irie Maffia stb.) megjelenése mellett szép számban képviseltetik magukat neves és feltörekvő nemzetközi fellépők is, mint a „skót kalózmetált” játszó Alestorm, vagy a már


szüleink fiatal korát is meghatározó svéd Europe és az amerikai Skid Row zenekarok és még sokan mások. Helyszín: Székesfehérvár, MÁV-pálya Jegyárak: 3+1 napos bérletek: ápr. 30-ig 12.390 Ft, máj. 31-ig 13.190 Ft, jún. 30-ig 13.990 Ft, júl. 29-ig 14.790 Ft, helyszínen: 15.000 Ft; napijegyek: 0. napra egységesen: 3.000 Ft, többi napra: 3.990 Ft, 4.490 Ft, 4.990 Ft, 5.490 Ft, illetve 5.900 Ft Bővebb információ: www.fezen.hu

EastFest (07.31.-08.03.)

Immáron harmadik alkalommal rendezik meg Mezőtúr strandfürdőjének területén a „Buli keleten” szlogennel futó EastFestet, mely mára igencsak kezdi kinőni szülőhelyét, ezt mutatja az is, hogy a július-augusztus fordulóján megtartandó összejövetelhez már a közeli liget területét is kempinggé alakítják. Érthető a népszerűség, hiszen igen jutányos áron juthat el a fesztiválokban szegény déli-délkeleti térség lakossága országos szinten ismert zenekarok fellépésére, mint idén például a Brains, az Ossian vagy Andro. Az említett nevekből is látható, hogy a szervezők ügyelnek az élő- és a gépi zene egyensúlyára, ezúttal négy színpad várja az érdeklődőket, a rock-pop-punk, a hiphop, a DJ-k, illetve a stand-up comedy fanatikusai számára. Ezen felül a fesztiválbelépők a strand használatára is feljogosítanak, ami igen jól tud esni a forró nyári napokon, a fülledt sátor őserdei klímája után, Mezőtúr pedig nem tartozik a drága városok közé (étkezés, boltok stb.). Apropó, belépők. A legfrissebb információk szerint a fesztivál Facebook-oldalán szavazást indítottak a szervezők, a legtöbb szavazatot kapó felsőoktatási intézmény 200 hallgatója regisztráció után tiszteletjegyhez juthat. A másik, vendégcsalogató: az aradi, győri, nyíregyházi vagy szabadkai állandó lakcímmel rendelkezők regisztráció után szintén ingyen jutnak bérlethez, és ez már nem csak kétszázas nagyságrendben érvényes. Helyszín: Mezőtúr, Városi Strandfürdő Jegyárak: bérletek Mezőtúron vásárolva júl. 30-ig 6.490 Ft, helyszínen 7.490 Ft; bérletek más árusítópontokon: júl. 30-ig 6.990 Ft; napijegyek: júl. 30-ig 3.290 Ft, helyszínen 3.490 Ft Bővebb információ: www.eastfest.hu

Ördögkatlan (08.05-08.09.)

Újabb antizúzó fesztivál következik. 2008-ban a már leszervezett Művészetek Völgyét (erről az áprilisi számban olvashattatok bővebben) a pénzhiány miatt lefújták. Egyeseket azonban nem hagyott nyugodni a tény, így két és fél hónap alatt megszervezték saját hasonló kategóriás fesztiváljukat, mely az Ördögkatlan nevet kapta és a baranyai térség településein került megrendezésre. A felbuzdulás sikerét mutatja, hogy ugyan az „okozat” azóta újra megszervezésre kerül, nincs ez másként a szóban forgó fesztivállal sem, ráadásul a kezdeti három településhez még egy negyedik is csatlakozott, a látogatók száma pedig

ennél lényegesen nagyobb mértékben emelkedett. Az idei részletes program még nem ismert, azonban az már biztos, hogy fő témájában a 100 éve született cseh író, Bohumil Hrabal munkássága köré fog épülni. Helyszín: Beremend, Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, a településeken belül több helyen Jegyárak: bérletek máj. 15-ig: 8.000 Ft, jún. 30-ig: 9.000 Ft, aug. 4-ig: 10.000 Ft, helyszínen: 12.000 Ft; napijegyek csak helyszínen: 3.500 Ft Bővebb információ: www.ordogkatlan.hu

Sziget (08.11-08.18.)

1993-ban Gerendai Károly (kinek munkásságáról szintén olvashattatok áprilisi számunkban) Müller Péter Sziámival együtt úgy gondolták, nem hagyhatják, hogy a rendszerváltással az addig oly’ gazdag ifjúsági élet teljesen elhaljon. Már ekkor sem kevés szervezési tapasztalattal a hátuk mögött megszervezték a Diáksziget néven induló fesztivált, mely már születésekor nagy népszerűségnek örvendett, és ez az évek során csak növekedett. Immáron a 22. Szigetet rendezik meg, nemzetközileg is elismert rendezvénnyé nőve, amit mutat többek között az is, hogy Hollandiából több különvonat is megtelik évről-évre. Az idei felhozatalt idáig Macklemore & Ryan Lewis, a Placebo, a The Prodigy, Skrillex és az Imagine Dragons képviseli, a lista közel sem teljes. A szervezők próbálnak évről évre egyéb kiegészítő programokkal is előrukkolni (ilyen idén pl. a Sziget Beach, a Luminárium vagy a Before I Die nevű művészeti projekt), ezzel is emelve a több nemzetközi és hazai elismerést is szerzett Szigetet. Helyszín: Óbuda, Hajógyári-sziget Jegyárak: 7 napos (-1. és 0. napra is érvényes) bérlet: júl. 31ig 68.000 Ft, aug. 1-től és a helyszínen: 74.000 Ft; 5 napos bérlet: 59.000 Ft, ill. 62.000 Ft; napijegyek: 15.000 Ft Bővebb információ: www.sziget.hu

B.my.Lake (08.18-08.21.)

2013-ban a főszezon végi, lankadó fesztiválkedvet próbálták kicsit felpezsdíteni a nagyhírű fesztiválok szervezésében már jártas emberek az egykori aligai pártüdülő területén megrendezésre kerülő B.my.Lake Fesztivállal. A zenei felhozatalban is újdonságot jelentő fesztivál sikerét mutatja, hogy elnyerte a legjobb új fesztiválnak kijáró rangos európai elismerést. A techno, tech house, minimal és electro stílusokban utazó kínálat idei hirdetői sokak mellett Wondawulf, Agoria, DJ Wild és még számtalan más elektronikus spíler, az ő munkásságukra élhetik ki magukat a stílus kedvelői. Helyszín: Balatonvilágos, Club Aliga Beach Jegyárak: bérlet: 25.000 Ft, napijegy: 12.990 Ft; kempingjegy: 2.500 Ft Bővebb információ: www.bmylake.hu


STRAND! (08.20-08.23.)

A szintén 2013-as születésű, hasonló felrázó hatással és szervezőkkel összehozott fesztivál a Balaton Soundnak is otthont adó zamárdi szabadstrandon tartatik meg. Zenei programja azonban a Petőfi Rádió szervezésbe való bekapcsolódásának következtében inkább ennek stílusát képviseli. Az államalapítás ünnepén kezdődő programokról jelen ismereteink szerint hazai oldalról az ország gyakorlatilag minden fesztiválját meglátogató Brains, Quimby, Irie Maffia, Punnany Massif, Tankcsapda csoport, nemzetközi vonulaton pedig a brit John Newman, az ausztrál Knife Party, utóbbi honfitársa, Dub FX, az osztrák Parov Stelar és a brit Wilkinson képviselik. Helyszín: Zamárdi, szabadstrand Jegyárak: bérletek: 15.990 Ft; napijegyek: aug. 20-ra 4.990 Ft, a többi napra 6.990 Ft Bővebb információ: www. strandfesztival.com

SZIN (augusztus 27-30.)

A szokásosan a nyári fesztiválszezont lezáró, szintén egyetemi napokként indult Szegedi Ifjúsági Napok idén sem hagyja színtelenül a nyár végét. Bár a dátumon kívül semmilyen adat nem ismert még, mind a fellépőket, mind a jegyárakat homály fedi, az eddig tapasztalatok alapján a hazai zenei élet krémje várható némi külföldi fűszerezéssel, költségek tekintetében pedig szintén nem kell pénztárcaürítő árakra gondolni. Helyszín: Szeged, Újszegedi Partfürdő Jegyárak: lapzártáig ismeretlenek Bővebb információ: www.szin.org Lehetne itt még írni temérdek fesztiválról, sajnos a KÁTÉ terjedelme véges. Mind az itt szereplő, mind a kimaradó fesztiválokról folyamatosan olvashattok információkat blogunkon (www.kate.hu), illetve Facebook-oldalunkon is. Érdemes lesz figyelni ezeket, ugyanis ha minden jól alakul, nyereményjátékot indítunk, ahol értékes, a fesztiválozáshoz elengedhetetlen kellékekkel (pl. jeggyel, bérlettel) is gazdagodhattok! Mindenkinek kellemes szórakozást kívánok a szerkesztőség nevében, remélem, a gépészektől is hangosak lesznek a fesztiválhelyszínek. Szoktál járni fesztiválokra, illetve idén nyáron mész valamelyikre? A Bor-Rock Fesztiválra szoktam járni, de voltam párszor a VOLT-on is. Idén nyáron még nem tudom, a haverokon múlik. Gergely Tavaly voltam a Soundon a barátaimmal, idén még nem tudom, nem gondolkoztam rajta. Kristóf Dolgozom a nyáron, úgyhogy nem nagyon lesz időm, de ha lenne is, nem költenék erre. Dániel

R-Hely Mit csinál a kecske, ha elveszed a zsíroskenyerét? Mekken még egyet. Móricka szerelmet vall a tanárnőjének és szeretné, ha viszonzást kapna. - De hogy gondolod?- kérdi a tanító néni. - Mit kezdjek én egy gyerekkel? - Á, attól nem kell félni, mindig van nálam gumi. A feleség a tükör előtt állva új kalapját próbálgatja, majd elvonul a férje előtt, aki azonban rá se hederít. - Mondhatom figyelmes férj vagy! Észre sem veszed az új kalapomat, nincs rá egy elismerő szavad! - Jaj, hagyj már! Te is olyan vagy, mint ez az egész rendszer. Nem elég tűrni, még dicsérni is kell? A részeg hajnal 2-kor hazatámolyog. Belép az ajtón, ahol a felesége már a nyújtófával várja. Mire a férj: - Drágám, te még éjjel 2-kor is sütsz? Hülye gyerekek mennek busszal kirándulni, de a busz lerobban. Leszáll a sofőr keresi a hibát, de nem találja. Az egyik hülye gyerek leszáll és azt mondja a sofőrnek: - Sofőrbácsi, Sofőrbácsi, én tudom mi romlott el! Erre a sofőr: - Hagyjál már, hülye gyerek! A sofőr már két órája keresi a hibát, de nem találja, kezd ideges lenni. A hülye gyerek megint megszólítja: - Sofőrbácsi, Sofőrbácsi, én tudom mi romlott el! Sofőr kicsit ingerültebben válaszol: - Hagyjál már békén, hülye gyerek! A sofőr már öt órája keresi a hibát, már majd szétveti az ideg, amikor a hülye gyerek megint odamegy: - Sofőrbácsi, Sofőrbácsi, én tudom mi romlott el! - Na, mi? - HÁT A BUSZ! A rendőr megállítja a szőke nőt: - Jogosítványt, forgalmit, személyit kérek! - Mi az a személyi? - kérdezi a szőke nő. - Az egy olyan kis tárgy, hogyha kinyitja, akkor ott látja benne a saját képét. Keresgél a szőke nő a retiküljében, talál egy tükröt, belenéz, és látja benne magát, odaadja a rendőrnek. Nézi a rendőr, és megszólal: - Jaj, hát miért nem azzal kezdte, hogy kolléga? Egy ember fetreng a sínek mellett, és hangosan ordít - Jajj, Istenem, jajj a lábam!! A lábam! Mire a bakter - Mit üvölt, hisz’ nincs is lába!?


Magyar vagy nem magyar? nKötöny

Óóó, egy hangzatos cikkcím. Ráadásul ugyanolyan „megvezetés”, mint amit a következő írás „leleplezni” kíván. Hiszen mindenki gondol itt mindenre, csak arra nem, ami következni fog. Van ma Magyarországon egy olyan intézmény, hogy Katasztrófavédelem. Ja, hogy nem tudjátok, hogy mi is az. Akkor fordítok. Ők a tűzoltók. Az ő munkaeszközük az a bizonyos nagy, piros autó, ami egykor minden kisfiú álma volt. Ezt az álmot azonban nagyon sokáig külföldi cégektől vásárolták az önkormányzatok, illetve a magyar állam, elég borsos áron. Aztán rájöttek, hogy ez nem olyan túl jó, és láss csodát, valamikor a közelmúltban kitalálták, hogy ismét legyen magyar gyártású tűzoltóautó. És lett. Még az ötlet is dicsérendő, hiszen ha meg tudjuk csinálni itthon, miért vennénk meg külhonból? A prototípust április elején mutatták be Budapesten, és legyünk őszinték, egész jópofa járgányt hoztak össze. A cikk elején azt ígértem, hogy leleplezem a nagy „átverést” és megmutatom, hogy miként lehet egy-két jól használt címszóval igazságot „gyártani”. Most sokan gondolják, hogy „....hú hát ilyen már volt...” és igen, tényleg írtak már ilyen publicisztikákat, de nézzük, hogy a nagy, piros autó esetében miről van szó. A médiában több helyen is megjelent a hír, hogy itt az új magyar gyártású tűzoltóautó. Ez volt az első címszó. magyar gyártású. Ugye milyen jól hangzik? Egyből érdekessé válik a dolog. És még rá is erősítenek a második címszóval. rába. Na ez már még jobb, sőt szuper jó, hiszen ez az igazi magyar teherautó, tuti a cucc. A leves kész, és mindenki meg is ette jóízűen. De mint tudjuk, azért ez nem ilyen egyszerű, pedig most még csak nem is ferdítettek túl nagyot. Az új autó neve heros aquaduxx 4000 rába. Ez ugye rendben is van. Attól, hogy magyar, lehet neki „international” neve. Az első érdekes dolog, hogy amikor az ember ránéz a kocsira, egyből tudja, hogy a fülke egy Renault-é, csak át lett matricázva. A Renault meg ugye nem magyar. A gépjármű leírását olvasgatva a következő feltűnő dolgot fedeztem fel, idézem: „...az új Rába

R16.217 AFW alváz alapjául a Renault Midlum alváza szolgál, az új alvázat Rába gyártmányú futóművekkel, rugókkal és fékberendezésekkel szerelték fel, a speciális igények szerinti átalakításokkal ez képezi az új magyar Heros Aquadux-X 4000 gépjárműfecskendő alapját...”. Na most ha jól értem, akkor az alváz már megint csak nem hazánk terméke, csak a futóművek, a rugók és a fékek. Sajnos a motor sem „echte ungarisch”, viszont az autó felépítménye (ide kerülnek a tömlők, szekercék, stb.) már magyar tervezés és gyártás eredménye. Na ez már jó dolog, de a „kreált” igazságtól még mindig messze vagyunk. Nézzük tovább. A tűzoltóautók lelke általában a szivattyú, amit azonban ismét külföldi vállalattól, nevezetesen az osztrák Rosenbauer cégtől szereztek be. A felszerelések nagy része sem itthoni gyártású, bár az igazsághoz ebben az esetben hozzátartozik, hogy a gyártók olyan piaci státusszal bírnak és olyan jó minőségű, évek óta működő rendszereket gyártanak, hogy nem éri meg velük versenyezni. Gyorsan összesítsük csak a pontokat. A külföldi cuccok 4-2 arányban nyertek, ami ugye még messze van attól, hogy magyar gyártásúnak nevezzük az autót. Az viszont igaz, hogy az gépjárművet, mint rendszert tényleg magyarok tervezték és szerelték össze, de a megfelelően ös�szeválogatott alkatrészekből. Ez szerintem még nem igazi gyártás, csak összeszerelés, de igazából már ez is elismerésre méltó, és akár az alapja is lehet egy jövőben tényleges magyar gyártásnak. Az előrelépés mindazonáltal megkérdőjelezhetetlen (szabadon, egy szövetségi kapitány után) a múlt „vegyünk drágán külföldről” korszakához képest, de gyönyörű látni, ahogy a média és az újságírók elferdítik a tényeket az adott igények kiszolgálásának érdekében...


Innováció a komfort-zónán kívül Interjú Varga Balázs mechatronikai mérnökkel nSztadi

Álláskeresés, várakozás a HR-esek válaszára, állásinterjúk, sok-sok kompromisszum, végül a lelkes és fiatal mérnök kiköt egy multi íróasztala mögött, várva az utasításokat. Van azonban más út is, és erre kitűnő példa Varga Balázs és Németh István vállalkozása: saját erejükből, már egyetemi éveik alatt hozták létre önálló cégüket, a 2011-es bajnok Pneumobil-versenycsapatból kinőtt Mechatromotive-ot. Továbbolvasva megtudhatjátok, hogy mindez hogyan történt. Káté: Mikor és hol végezted a tanulmányaid? Varga Balázs: Mechatronikai mérnök BSc-t (2009) és MSc-t (2013) végeztem a Műegyetemen. BSc-n Mechatronikai berendezések, MSc-n járműmechatronika szakirányos voltam. Káté: Voltak külföldi tanulmányaid? V. B.: A BSc szakdolgozatot két barátommal együtt Norvégiában, Narvikban csináltam. Ekkor már nem voltak tárgyaim, fél évig csak a projekten, egy ipari robotvezérlőn dolgoztunk. Káté: Hogy történt a cégalapítás? Mi volt a szikra, ami elindította? V. B.: 2007-2011 között a MOGI Pneumobil projektjét vezettem, és az egyetemen híre ment, hogy olyan dolgokat csinálunk, amik a végén működnek. Elkezdtünk tehát különböző projekt felkéréseket kapni. Személy szerint már kicsi korom óta szerettem üzlettel foglalkozni, sokszor próbáltam értékesíthető dolgokat alkotni. Ez adott egy alap motivációt. 2009-ben bevontam Pistit a Pneumobil csapatból (Németh István – a szerk.), hogy csináljunk egy közös terméket, amit aztán jól eladunk. Ez természetesen sokba került, sok időnk ráment és nem adtunk el egy darabot sem. (nevet) Más esetekben azért nem voltunk ennyire pechesek, és egy idő után eljutottunk egy olyan méretű projekthez, amihez már kellett egy gazdasági keret, és mint ilyen, egyszerű hallgatóként nem lehetett elvállalni. Így hát jött az evidens ötlet, hogy ha ez kell hozzá, akkor csináljunk egy gazdasági szervezetet, ezen ne múljon, hogy meg tudjuk-e csinálni. Gyakorlatilag hét nap alatt jegyeztettük be a céget, ami nem volt egy nyugodt időszak… Káté: Milyen nehézségekbe ütköztetek az elején? Mennyire nehezítette meg a bürokrácia a dolgotokat? V. B.: Még most is az elején vagyunk (nevet). De az igazat megvallva még jócskán az MSc képzés közepén voltam, amikor bejegyeztek minket 2011 novemberében. Én pedig 2013 szeptemberében végeztem. Abban a két évben már nem nagyon jártam egyetemre, mert teljesen lefoglalt a cég ügyeivel való foglalkozás. Szerintem egyébként nem a jogrendszerben való eligazodás a nehéz, bár az is macerás dolog. Szerencsések vagyunk, mert van egy jó könyvelőnk,

aki megbízható és tájékozott, de bárki képes ennek utána olvasni és tájékozódni. Nem annyira beláthatatlanul bonyolult dolgok ezek, mint amilyennek elsőre tűnik. Káté: Csak időigényes. V. B.: Igen. Egyébként egy mérnökképzés szerintem pont ezért ad nagyon sokrétű tudást, mert mérnökként képes vagy átlátni egy gazdasági rendszert is. Különbség benne persze, hogy itt nem fogaskerekek forognak, hanem a nyomtatványok függenek össze egymással, de látható benne a logika.

„Létre tudunk hozni egy olyan munkahelyet, amit mindnyájan szeretünk, jó közegben dolgozhatunk, ráadásul önerőből, ami hatalmas dolog.” Káté: Mi volt a következő lépés? Hogyan kezdett el a vállalkozás felépülni? V. B.: Egy projekt miatt indult el, és eleinte úgy terveztük, hogy ha végzünk vele, akkor becsukjuk a kaput, és köszönjük szépen. Akkor még nagyon bizonytalan volt, hogy mit fogunk csinálni a jövőben. Ráadásul heti három napban dolgoztam egy multinál, mint fejlesztő. Káté: Tehát egyetem, saját cég és mellette még dolgoztál is? V. B.: Igen (mosolyog). Mellette meg még az elektromos motort is építettem. Nem volt egy egészséges időszak... Káté: Akkor hogyan futott tovább mégis a vállalkozás? V. B.: Szerencsére, vagy pechünkre, de a szóban forgó projekt iszonyatosan elhúzódott. Annyira, hogy a mai napig tart, rajtunk kívül álló okok miatt. Így nem akartuk a boltot becsukni, és közben érkeztek más megbízások is. Időközben felmondtam a munkahelyen, mert a multis közeget egyszerűen nem tudtam elviselni. Számomra apró műszaki problémákkal kellett foglalkoznom, napok teltek el semmittevéssel, amíg az anyacég válaszát vártuk, stb.


A felmondás előtt határoztuk el Pistivel, hogy komolyan nekivágunk a dolognak. Utána már tudatosan kerestük a megbízásokat, reklámoztuk magunkat, minden ment a maga útján. A maga nagyon nem egyszerű útján. Káté: Hol tart most a cég? V. B.: Jelenleg nagyon dinamikus a fejlődés. Pont annyit szenvedtünk az elmúlt években, amennyit kellett, vagy talán egy kicsit többet is. Nem az a nehéz, hogy hogyan küldd be a nyomtatványt, hanem hogy találj vevőt. Ez a nehéz dolog a vállalkozásban. Előfordulhat, hogy nem találod meg a megrendelőt, vagy, hogy nem vagy elég nagy és hiteles neki. Mi alapvetően mérnökszolgáltatás értékesítésével foglalkozunk: tervezés, projektfejlesztés, kivitelezés, prototípus-gyártás. Ezek nagy rendszerek, egyegy ilyen projekt elkezdése előtt hónapokat kell tárgyalni. Néhány lelkes srácot, legyenek bármilyen ügyesek, nem biztos, hogy komolyan vesz egy megrendelő. Annak az elérése, hogy a nevünk minőséget és bizalmat ébresszen a partnerekben, nagy feladat volt. Káté: Hogyan állsz a külföldre vándorló magyar szellemi tőkéhez? Volt, hogy te is inkább külföldre mentél volna? V. B.: Sok barátom van már külföldön. Nem mondom, hogy nem voltam néhány évvel ezelőtt én is pontosan ezen az állásponton, tehát teljesen megértem, hogy miért csinálják. Még morálisan is védhetőnek tartom a dolgot. Személy szerint azért nem mennék el most vagy a közeljövőben, mert itt van egy csapat, amit felépítettünk. Idővel ez a csapat családdokká alakul, és nem szívesen mozgatnám. Ha nem látnám kivitelezhetőnek, hogy itthon is

meg lehet csinálni, amit szeretnék, akkor persze mondanám, hogy mindenki csomagoljon össze és menjünk, de úgy gondolom, hogy itthon is lehet nagyot lőni. Káté: Nem jutott eszetekbe, hogy a céget külföldön jegyezzétek be? V. B.: Mivel lettünk volna jobbak? Beszélgethetnék most egy külföldi könyvelővel és egy külföldi adóellenőrrel. Ami nem lenne probléma, de itthon sem érzem rossznak. Azért mert itthon vagyunk, nyilván elszenvedjük az ország törvénykezésének minden következményét, de ezt nem tartom lehetetlennek. Káté: Hogyan oldjátok meg a gyártásból adódó nehézségeket? V. B.: Az olyan feladatokra, amikhez nincs infrastruktúránk, külső beszállítóink vannak. De nálunk nem jellemző a nagy helyigényű gyártás. Foglalkozunk gépészettel, elektronikával és szoftverrel, tehát mindennel, ami mechatronika. Viszont valahogy az elektronika és a szoftver ág húz nagyon. A gépészettel – nagy szívfájdalmamra – annyira nem kell foglalkozni. Az elektronikához és a szoftverhez pedig nem kell nagy infrastruktúra. Káté: Hogyan alakult ki a termékpaletta? V. B.: Úgy kezdtük, hogy célrendszert tervezünk. Az első projektünkben vevőspecifikus mérő-adatgyűjtő rendszert csináltunk, ehhez fejlesztettünk hardvert és szoftvert, beágyazottat és PC szoftvert is. Aztán rájöttünk, hogy ez egy jól „univerzálható” rendszer, ezért elkezdtük ezt promótálni. Ott találtunk vele piaci rést, ahol ezt a piacon kapható eszközökből a felhasználó nem tudja összerakni magának, vagy ahol be is kell avatkozni a rendszerbe, nem


csak mérni kell. Ez hagyományos rendszerekkel sokszor irreálisan drága lenne, így sikeresek voltunk vele. Azonban ezek nagy és lomha projektek lassú átfutási idővel, és két ilyen között, ha egy kimarad, éhen halunk. Ezért párhuzamosan elkezdtünk szériatermék fejlesztéssel is foglalkozni. Ennek az egyik eredménye a honlapon is látható versenyautó-műszerfalunk. Káté: Az innovatív, gyártással foglalkozó kis cégeknek az egyik hátránya, hogy nem képesek gyorsan nagy tételes rendelést teljesíteni. Mit reagálnál, ha most 10.000 darabot rendelne valaki a műszerfalatokból? V. B.: Semmi probléma. Ha biztosít arról, hogy tőkeképes, akkor elrepülök Kínába, és leszerződök három gyártóval. Megfelelő anyagi és banki biztosítékokat kell szervezni, és meg kell csinálni. De az említett szám egyébként nagyon nagy; ritka, hogy ilyen termékre ekkora megrendelés érkezzen, de abszolút nem beláthatatlan. Káté: Hogyan tanultál bele ilyen magabiztosan a cégirányításba? V. B.: Vállalkozásban nőttem fel, szüleimnek van egy kertészeti cége. Ők irányítják, családi vállalkozás néhány alkalmazottal. Tehát már gyerekkoromtól találkoztam ezzel a dologgal, az összes előnyével és hátrányával együtt. Már gyerekként sok mindent felfedeztem, hogy mi az, amit ők jól vagy rosszul csináltak. Hogy jó legyél benne, az csak annyin múlik, hogy csináld, és aztán döntsd el, hogy adott lépés eredményes volt-e, vagy nem. Mindenki hibázik. Mi is, én is, folyamatosan. Le kell tudni vonni konklúziót és tudni kell kezelni a kockázatokat. Ha megtanulsz reálisan iterálni, akkor fejlődni fogsz. Káté: Hogyan bizonyosodsz meg róla, hogy minden körülményt figyelembe vettél? V. B.: Ez egy nehéz kérdés, pláne abban az iparágban, amiben mi tevékenykedünk. Mi alapvetően kevés vevőnek adunk el nagy értékű dolgokat. Ilyen piacon nehéz skálázni. Ha turbórágót árulnék öt kontinensen, milliárdos darabszámban, azt jól lehetne statisztikailag elemezni. Ez is egy hibákból megtanult dolog. Az elején egy üres excel-tábla áll előtted, ami aztán évről évre egyre okosabb. Mi már egy komplett projekt-menedzsment rendszert csináltunk magunknak, amivel korrektül tudjuk a futó projekteket monitorozni. Káté: Mi az, amit a frissen végzett mérnököknek javasolnál? Alapítsanak saját céget, vagy helyezkedjenek el valahol inkább? V. B.: Ez teljesen emberfüggő. Mindenki a saját útját járja! Nincs olyan, hogy jobb vagy rosszabb, hogy rosszabb

a multinál ülni. Van, akit halálra frusztrál, ha nem tudja pontosan, hogy 8-tól 4-ig fog dolgozni, és ezzel semmi baj nincs. Mindenki a saját mentalitásához passzoló munkát végezze. Egyik sem jobban le- vagy felbecsülendő, mint a másik. Aki vállalkozna, az mindenképpen csinálja azonnal, mert család nélkül még sokkal egyszerűbb. Káté: Mi az, amit startup vállalkozóknak javasolnál? V. B.: Figyelem a startup-szféra alakulását, és nem véletlenül nem vagyunk egy klasszikus értelemben vett startup-cég. Ezek a vállalkozások általában egy ötletre épülnek, és azt szeretnék tűzön-vízen át keresztülvinni. Ez alapvetően nem rossz dolog, de nem biztos, hogy mindenkinek egy ötletnél kellene leragadni, mert nehéz egy jó ideát pont kiszúrni. Tulajdonképpen nekünk minden sajáttermék ötletünk egy „kis-startup”, egy új lehetőség, amit vagy befogad a piac, vagy nem. Ráadásul egy befektetőt találni és úgy nagyra nőni nem feltétlenül célravezető. Sok mindenre megtanít, amikor kicsiben játszol, és úgy már jobban kezeled a nagyot is. Aki tegnap még gépelemek házit csinált, az nem fog tudni holnap egy százmilliós befektetéssel elszámolni. Hitelesebb is vagy egy befektetőnek, ha már adtál el valamit kicsiben. Káté: Miből merítesz erőt a munkádhoz? Van olyan helyszín vagy napszak, amiben jobban dolgozol? V. B.: A K épület udvara mindig is inspirált, mióta először betettem a lábam oda. Már nem vagyok hallgató, de néha csak azért besétálok az egyetemre este, hogy érezzem azt a közeget. Ott kávézgatni, végigsétálni olyan dolog, ami feltölt. Káté: Mi az, amire a legbüszkébb vagy? V. B.: Talán arra, hogy látok esélyt arra, hogy a céggel ös�sze tudunk hozni egy fenntartható, izgalmas és profitábilis munkahelyet. Hogy van értelme a munkánknak, és jó felé megyünk. Létre tudunk hozni egy olyan munkahelyet, amit mindnyájan szeretünk, jó közegben dolgozhatunk, ráadásul önerőből, ami hatalmas dolog. És roppant büszke vagyok az egész csapatra, mindenki megtalálja a helyét és kőkeményen helyt áll még a nehéz időkben is.

Ha valaki több információt szeretne a Mechatromitove-ról vagy a vállalkozás világáról, nyugodtan írjon egy emailt a következő e-mail címre: balazs.varga@mechatromotive.com


2014. májusi szám  

2014. májusi szám

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you