Kovács, Klára (2021): Sportoló campus – eredményes hallgató?

ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Kutatásunkban a sportolás és eredményesség összefüggéseit vizsgáltuk meg kétféleképpen: első kérdésünkben a sportolást tekintettünk (affektív, szociológiai) eredményességi mutatónak, s megvizsgáltuk, hogy milyen szociokulturális, -ökonómiai, demográfiai, habituális, szocializációs, intézményi és individuális tényezők határozzák meg a hallgatók sportolását Magyarországon az Észak–alföldi régió, továbbá felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, erdélyi és partiumi elsősorban kisebbségi magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények hallgatói körében (N=2005).

Fő kérdésünk, hogy képes-e az intézményi sportmiliő felülírni a társadalmi háttérből és szocializációból fakadó hátrányokat. A második kutatási kérdésünkben a sportolási szokások hatását vizsgáltuk meg a tanulmányi eredményesség különböző dimenzióira és összmutatójára, különös tekintettel az intézményi sportolási formákra. A könyv elméleti és empirikus fejezeteit is e két kérdéskörnek megfelelően strukturáltuk. Az elméleti háttérben a felsőoktatási sport és testnevelés kárpát–medencei oktatáspolitikai illetve jogszabályi környezete után bemutattuk Bourdieu tőke- és habituselméletét a sportra és sportszocializációra vonatkozóan, a nemi és társadalmi egyenlőtlenségek megjelenését a sportban, valamint a régió fiataljainak, hallgatóinak sportolási szokásait és ezek társadalmi hátterét. Ezután az intézményi hatás modelljeit ismertettük a felsőoktatási sportra vonatkozóan, melyet munkánkban az intézményi sportmiliő dimenzióinak tekintettünk, a következő nagy elméleti fejezet pedig a sportolás és tanulmányi eredményesség összefüggéseinek elméleteit illetve empirikus eredményeit tartalmazza hazai és nemzetközi viszonylatban. Ezután került sor a kutatás kérdéseinek, hipotéziseinek, módszertani hátterének bemutatására. A kutatási eredményeket két fő fejezetben foglaltuk össze: az elsőben kapott helyet a sportolást meghatározó társadalmi, szocializációs és intézményi hátterének bemutatása, kitérve az individuális tényezők szerepére is, a második fő fejezetben pedig a sportolási formák és tanulmányi eredményesség összefüggései.

Munkánk egyaránt tartalmaz új elméleti, módszertani és empirikus tudományos eredményeket. A legfontosabb új elméleti fogalom az intézményi hatás több szempontú modelljeinek bemutatását és alkalmazását jelenti a sportolásra vonatkozóan, melyre eddig a hazai, s tudomásunk szerint a nemzetközi szakirodalomban sem került sor. Ez a fogalom végigkíséri az értekezés egészét, megjelenik mindkét kutatási kérdésben. A hallgatók sportolási szokásaira vonatkozóan bemutattuk, hogy a fizikai, emberi-erőforrásra koncentráló, konstruktív környezeti tényezők és a sportos 183