Erdők, mezők kincsestára

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Nemesvámos természeti kincsei túrázóknak, természetkedvelőknek

Mustos István Erdők, mezők kincsestára

2

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Nemesvámos természeti kincsei túrázóknak, természetkedvelőknek 2019., bővített kiadás

4

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

„

Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj és lábujjhegyen.

Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.”

(Vass A.: Erdők könyve)

6

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Természeti értékeink

Gyalogolni jó Mindenki felismeri, hogy a cím első fele Móricz Zsigmondot idézi. S ha már itt van velünk a nagy magyar író, olvassuk mit ír a kirándulásról: „Menjetek ki a természetbe s ismerjétek meg egymást ott, ahol az ember őszinte lesz, mint a növény s az édes, szép mezei állat.”

Nemesvámos természeti értékeit csak így, túrázva lehet igazán megismerni. Nekünk nincsenek nagy, különleges látványosságaink, veszélyes szakadékok, hatalmas vízesések, szeszélyes folyók. De helyette a mi szemünk előtt mindig ott a fenséges Bakony, s ha egy kicsit lábujjhegyre állunk, a távolban a Balaton víztükre is felcsillan. Mivel most már kitűnő kerékpárutunk is van be a Tapolcai-medencébe, igazán közel került hozzánk a természet.

Az a természet, amely minden kincsét minden évszakban elénk borítja. Virágaink között számos a védett. Somhegyen, a kedvelt kirándulóhelyen valóságos hófehér mezők nyílnak tavasszal, s persze ott vannak a sombokrok százai is. Gombánk is terem elképesztő változatosságban, a fő gombázó területünk a Bagó-hegy. Szegfűgombát, csiperkét, lilatönkűt szedhetünk, ha időben odaérünk. A hegy mögött van a Kis-cser, egy hajdani murvabánya, amely mára a természet öngyógyítása révén igazi látványossággá vált. A tájsebeinket amúgy az idő szépen begyógyította: az Alsóerdődben lévő kőfejtő is a fák sűrűjéből leselkedik a túrázókra.

8

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

A Sárkánylik, amelyben egy nagyétvágyú sárkány lakott. Lehet valami a történetben, mert a lik megvan, gyakorlatilag egy vízgyűjtő meder, nagy esőzések után megduzzad és több méter mély is lehet benne a víz. Valahol a Somhegy túloldalán kell keresni.

Az igazi szenzáció a Tekeres-völgy, amelyben ma már Veszprémből indulva 6 kilométeres turistautat alakított a HM Verga Veszprémi Erdőgazdaság. Vámosról a lovas tanyák felé kell elindulnunk. A völgyben egy régi kút, szomjas vándoroknak szolgált régen. Ott van a Róka-lyuk nevű mészkőbarlang. Rendkívül gazdag a növényvilága, állatvilága is.

S ha valaki nem szeret túrázni (valószínűleg ilyen ember errefelé nincs) annak akár Vámost magát a falut is ajánlhatjuk egy szép sétára. Felmenni a víztoronyhoz vagy az erdő előkertjéhez, amely évszázadok óta a Szomolya nevet viseli, ahonnan minden olyan szépen látszik: a falu csodás fekvése a völgyek ölelésében, a Bakony kéklő, párás messzesége, a balácai római villagazdaság mediterrán hangulata. És hogyan lehet odatalálni mindezekhez? A hozzánk érkező vendégnek a vámosi vendégházak tulajdonosai segítenek eligazodni, túraútvonalat kijelölni.

Az idősebb vámosiak mindezt már bejárták gyermekkorukban s remélhetően gyermekikkel is megtanították mi merre van. Így történt ez Mustos Istvánnal is, aki édesapjától tanulva, töviről-hegyire ismeri a természetünk kincseit, forduljanak hozzá, szívesen segít a túrázóknak.

Praznovszky Mihály Részlet a Nemesvámos, ahol élünk 2007–2017 című könyvből

A sárkánylik. A természet alkotta vízgyűjtő, csapadékos időjárás esetén több méter mélyre is megduzzadhat

10

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Egy legenda nyomában

A sárkány földjén Március végén, kerékpárjaink nyergébe pattantunk, hogy a saját szemünkkel győződjünk meg a népies elnevezésű „Sárkánylik” létezéséről. A szomszéd falut, Veszprémfajszt elhagyva, a pihenőpark előtt az igen nehezen járható földútra kanyarodtunk. Balra a megmunkálásra várt szántóföldek végtelene, a távolban a Balaton víztükrének lenyűgöző látványa, jobbra az erdő tavaszi zsongása feledtette velünk az út kemény kősziklákba vésett haragját.

Nem számláltuk a métereket, sem a perceket, de hirtelen a semmiből tűnt elénk a meredek lejtő és a lenyűgöző erdő. Látványától mégis érződött valami megmagyarázhatatlan furcsa hidegség, amely éles karmokkal szabdalta bőrünket. Amikor elértük az első fákat, versenyt futott rajtunk a borzongás.

Biztosan csak a mesélt történetek hagytak ily mély nyomot bennünk, szárnyat adva a képzeletünknek.

Azt beszélik „valamikor réges-régen egy sárkány élt itt és folyamatosan garázdálkodott a környéken. Az itt lakó pásztorok kecskéi és marhái több alkalommal tűntek el nyomtalanul a ragadozó gyomrában.

A bőséges lakomák után szomját oltani állítólag a Balatonhoz vezető földalatti barlangon keresztül járt. Apáról fiúra szálltak a hihetetlennek tűnő történetek a fenevad létezéséről, de természetesen

A meredek lejtő alján már a sárkány földje látszik

12

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

szemtanú soha nem akadt, a legenda viszont örökre bevéste magát Nemesvámos erdőinek történelmébe. A Sárkánylik geológiai elnevezése: vízgyűjtő meder. Egy természeti képződmény, ami ott lapul a „kecskék rágta” fák tövében. Nagy esőzések idején hatalmasra és több méter mélyre is megduzzad.

Napjainkra a föld fenekébe vesző járatok eliszaposodtak, így mindig marad benne víz, amit a tetején úszó furcsa színű alga tart rabságban. A természet alkotta jelenség varázslatos. A legenda hatására pedig a környéket valami különleges szféra lengi be.

Kedves Turista! Szívből ajánlom, hogy keresse fel a Somhegy napos oldalát, ahol még az erdei vadak is előszeretettel sütkéreznek. Ígérem, ha figyel az erdő hangjaira és csendes nézelődésbe burkolódzik, akkor találkozni is fog velük. Megéri az élményt!

Tavaszi hérics (Adonis Vernalis) népies nevén „táragyökér”. Érdekesség, hogy a nemzetség nevét a göröglatin mitológiából ismert Adoniszról, Aphrodité kedveséről kapta. Magyarországon védett faj! Természetvédelmi értéke 5000 Ft. Erősen mérgező!

Kapsa tető a víztoronnyal

14

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Szomolya és Kapsa

Természetes mese Szinte mesébe is fonható a falunkat „védelmező” két nagyra nőtt „testvér” legendája, amelyben az erdő előhírnökét a Szomolya, míg bátyját a túloldalon Kapsa névre keresztelték. Azt viszont, hogy-e neveket ki aggathatta rájuk, már senki nem tudja, elveszett névadó apjuk az idő végtelenében.

A két testvért több közös vonással is megáldotta a geológia nagy ura. Első a sorban a majdnem kopaszra nyírt fejük, melynek tetejéről elénk tárul a páratlan és lenyűgöző kilátás, a Bakony és a Balaton csodaszép látványa, nagyra duzzadt falunk színekben pompázó házainak egész sora. Kigyúrt, izmos testüket acélkeménységű kövek és sziklák alkotják, amelyen megtépázott kabátként lógnak a tüskés cserjék és vadgyümölcsöket magukból ontó fák. Szél szaggatta rongyos ruhájuk alól kivillan a jövőt ábrázoló ékszerük, tetoválásuk.

Kapsa füléből harminc méter magas és száz köbméteres víztornyot ábrázoló percing (pirszing)

lóg, míg Szomolya bőre alatt több kilométer hosszú elektromos (20kw) kábel nyomai húzódnak. Mindketten büszkén viselik a természetellenes véseteket, mert az egyik elengedhetetlen szükséglete az élethez, a másik az iparosodás dinamikus fejlődését szolgálja,

16

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

így megtanultak örömmel együtt élni velük. Jó testvérként a mai napig is megférnek egymás mellett, hogy szép falunkat egymásba font karjukban dédelgessék, a sétálni vágyóknak pedig számtalan kincset ajándékozzanak a természet szépségéből.

Látkép a Szomolyáról

18

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Somhegy Február első napjaiban, amikor azt hittük, még békésen alszik az erdő, tévedtünk, bakancsos utunkat a tavasz közelgő lüktetése kísérte.

A sok csapadéktól hatalmasra duzzadt tócsákat kerülgettünk, hogy eljuthassunk Nemesvámos területének tengerszint feletti legnagyobb magassági pontjáig, a Somhegy tetejére. Az erdei csoda nemcsak a som bokrairól híres, hanem az elhalt avar alól előbukkanó hóvirág tengeréről is.

Szerencsénk volt, a nap melengető sugara hatására, a hivatalos érkezését előre hozva, nekünk is megmutatta magát ez a szemet gyönyörködtető fehér virág. Utunkat a távolból szarvascsorda kísérte a meglepődött erdei látogatók örömére. A vidám madárhangok a fák tetejéről már jelezték a tavasz érkezését, az új élet kezdetét.

Bármilyen évszakban is kirándulunk, a lelkünket és testünket kényeztetjük, fürdetjük a természet adta örömökben, hiszen mindig érezhető az a fenséges aura, ami túra közben körülvesz bennünket. A fák mesélnek nekünk. Csak meg kell próbálnunk megérteni őket, hallgatni rájuk és felismerni jelzéseiket, amiket nekünk küldenek azért, hogy tanuljunk az életükből, viselkedésükből és, hogy mit jelentenek az emberiségnek. A fák lehetnek számunkra az inspiráció

Ősszel és tavasszal bizony néha tócsatengerek sokasága nehezíti az utat a csúcsra, de megéri a fáradozást

A somhegyi magassági kő, hivatalos mérések alapján 426 méter

20

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

forrásai, a bölcsesség kútjai. Ők a tanúi a múltnak, ők viszik tovább az üzenetet a jövőbe, és egyben ők maguk az előfeltételei a jövőnek. Életvitelük különbözik tőlünk, mert soha nem pusztítják el környezetüket, ugyanis abból élnek és szükségük van rá úgy, ahogy nekünk, embereknek is. Kiránduljanak sokat önök is a természetben, hogy megtapasztalják, hogy valóban milyen sokat jelentenek számunkra.

Tavasszal a tengernyi hóvirágtól hófehérré változik a Somhegy talaja. Védett növény!

Késői laskagomba (A rómaiak az istenek eledelének hívták.) Nagy jelentősége van az orvosi felhasználásban. Kitűnően alkalmazható degeneratív ízületi elváltozások, porcerősítés és számos más betegségek kezelésére és megelőzésére

Csillaggomba (Nem ehető, viszonylag ritka gombafajta, ezért hagyjuk őket a lelőhelyen!)

22

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Vörös Földes Dagonya, avagy

Vaddisznó Wellness Ősz végi kirándulásunk ismét az erdő mélyére vezetett. A nap ránk kacsingató sugarait a hűvös szél huncutul kergette a lehulló falevelek között. A nyugalom palástja könnyű lepelként terült a vállunkra, miközben a természet friss és energiadús levegője bensőnket kényeztette. Néhány perc séta után, csakhamar kirajzolódott előttünk valami egészen elképesztő, hihetetlen látvány. A fák és lombok alján egy lenyűgöző, mesébe illő aprócska tó rejtőzött. A vörös színben lubickoló talaj, erős marokként vette körbe a „rubinként” csillogó vizes területet. Pingálni való látványt nyújtott a meredek partoldalaival, a belé csimpaszkodó gyökerekkel és a különleges alakzatával. Azt hiszem ilyennek képzeltem az erdei állatok paradicsomát. Az erdészek és a vadászok úgy hívják e helyet, a Vörös Földes Dagonya. Az erdő lakói nemcsak szomjoltásra keresik fel ezt a nagyra duzzadt pocsolyát, hanem különösen a vaddisznók, előszeretettel használják iszappakolásnak, a közelben lévő fatörzseket pedig hátmasszázsnak. Kétség kizárva, ez az

A Vörös Földes Dagonya

24

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

állatok, ínyencségekkel megtűzdelt wellness központja. Ebben az üdülőkörzetben nem kell félniük a vadászok puskájától sem, mert túl könnyű prédák lennének. Itt nyugalom és béke van. A tél zord hónapjaiban még élelmet is kapnak a „simabőrűtől”. Ez a különleges hely egy újabb példája a természet önmagát formázó és alakító szépségének, hogy a benne élő állatok igazi otthonra találjanak. Mi pedig láthatjuk az ezernyi csodát, amivel megajándékoz bennünket.

Soha nem késő változtatnunk az életszemléletünkön, hogy egészségesebb életmódra váltsunk és befűzzük túrabakancsunkat. Néhány óra a természetben, javítja fizikai és lelki egyensúlyunkat, fittségünket. A „Nagy Zöld” felkeresése a legolcsóbb és legjobb wellness központ, mert milliónyi szépséget rejtve, a világ legtermészetesebb relaxációs központja.

Változékony pöfeteg (Fiatalon ehető, ízletes)

26

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Bányászatból fakadó örökségünk Hidegkút felé a kerékpárúton haladva, a völgyön átvezető éles kanyarok után jobb oldalon, szinte csak karnyújtásnyi távolságra terül el a népi elnevezésű Bagó-hegy kopasz, néhány csipkebogyó bokorral tarkított dombja. Hívogató, fák nélküli csupaszsága különleges látványt nyújt.

A falusiak nagyszerű gombázó helyként tartják számon, megtalálható itt a szentgyörgygomba, szegfűgomba, a csiperke és a lilatönkű pereszke.

A gyepben gazdag terület a szarvasmarhák és a bárányok első osztályú terített asztala, amire a gazdák a mai napig is kihajtják a jószágokat. Az útról lekanyarodva a Bagó-hegy mögött terül el a Kis-Cser, a Ruda-völgy sarkát érintő zöld övezet, amely ámulatba ejtő meglepetéssel köszönti a vándort. Szinte a semmiből tárul elénk egy hatalmas mesterséges tájseb, egy rég nem használt murva (apró kőzúzalék) bánya. A föld hátát ezer karmolásnyom borítja. A látott kép mégsem tűnik fájdalmasnak. Éppen ellenkezőleg. Egyszerűen lenyűgöző! A növényzet lassan befonta magát a mély vágások barázdáiba, ezáltal működésbe lépett a természet „öngyógyító képessége”.

Ahogy a bánya peremén szemlélődve habzsoltam

28

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

a látványt, egy röpke pillanatra megelevenedett a környék, az ezerkilencszázas esztendők első időszaka. Magam előtt láttam a dolgos embereket lapáttal, csákánnyal a kezükben, a bánya laposabb szélein a lovas szekerek sokaságát, és a távolban feltűnő asszonyokat, vállukon az elemózsiás tarisznyákkal.

A bányászat története egyidős az emberiség történetével. A kovakő volt az első ásványi nyersanyag. 1951-ben falunktól néhány kilométer távolságra, Lovas község határában tárták fel Európa legrégebbi bányászati emlékét, egy vörös festék­ anyagbányát. Korát 40–45000 évre becsülik.

Sok-sok esztendővel ezelőtt falunk lakosai is az építőanyagokat a környék közvetlen közeléből termelték ki. Ilyen hely volt az Alsóerdőben rejtőző kőfejtő, a kis-cseri murvabánya és a Betyárcsárda mögött elterülő Dög-tér néven ismert agyagbánya.

A National Geographic 2006-ban készített felmérése alapján, Magyarországot körülbelül tizenötezer tájseb betegíti. Legtöbb esetben a bányaipar miatt, ezért kell nagy hangsúlyt fektetnünk a sebek begyógyítására, tájrehabilitációkkal, tájrekonstrukciókkal. Nemesvámos bányáit az idő gyógyította be, így most már különleges szépségükkel turisztikai látványként funkcionálnak. Keressék fel őket! Higgyék el, érdemes!

Az „Ördögszikla” impozáns látványt nyújt a völgy oldalában. Nehezen felfedezhető, mert sűrű cserjék ölelik körbe, így leginkább a téli hónapokban látható

30

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Ruda-völgy Szívesen emlékszem vissza gyermekkorom nyári szüneteire, amely vízben bővelkedő programokkal is társult. A nyolcvanas években a rendkívül csapadékos időjárás miatt több száz négyzetméteren, s majd fél méter mélyen víz borította a Ruda alját, ahol műanyag kádakkal vagy összetákolt „lélekvesztőkkel” próbáltunk csónakázni. Természetesen már szüleink is sokat játszottak a környékén.

Nevetve emlékeztek vissza a vadsóskáért (mezei sóska) vívott csatákra, amit egymást fellökve vettek birtokba. A kora tavasz kiváló immunerősítő növénye. A népi gyógyászatban vértisztító szerként alkalmazták. A völgyet területileg közre fogja a 77-es számú Tapolcai út, a faluból kivezető alsó bekötő út, a volt Termelő Szövetkezet területe és a megművelt szántóföldek. A magasból úgy tűnik, mintha egy óriás a mélybe taposta volna a fennsík szélét.

Lábnyomában alakult ki a vízben gazdag terület.

A meredek oldalain pedig a megkapaszkodásra képes, főként tüskés, barátságtalan sűrű növényzet, ami nagyszerű búvóhelyül szolgál a madaraknak és az apró emlősöknek. A kopáron maradt sziklaszirtek fenséges látványt nyújtanak. Ők a vékony termőföld alatti rész kizárólagos birtokosai.

(Forrás: https://turistautak.hu/wiki/F%C3%B6ldrajzi_nevek_helyes%C3%ADr%C3%A1sa)

Mezei Veronika (Veronica Verna). A rómaiak meggyőződtek rendkívüli gyógyhatásáról. „Minden bajra jó orvosságnak” nevezték el, és még ma is a „világ gyógyszereként” emlegetik. Kiváló sebgyógyító hatása mellett vértisztító, gyomorerősítő, köhögéscsillapító és ekcéma kezelésére is használják.

Hazánkban közel 32 Veronika faj él

Nagy szerepet játszottak abban, hogy tárolták, szűrték falunknak a jó minőségű karsztvizet.

Itt találhatók Nemesvámos egyes és kettes számú ivóvíz kútjai, amelyek a magas nitráttartalmuk miatt most csak készenlétben állnak.

A térségünkben előforduló víztípus összetétele Ca-Mg-HCO3, keménysége 210–250CaOmg/1.

A felső-triász föld dolomitban tárolódik és áramlik a karsztvíz körülbelül 200–250 méter mélységben,

A Ruda-völgy csodás természeti képződmény

32

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

de sajnos sérülékeny is, mert a felszínről könnyen bemosódik a szennyeződés, ezért a vízgyűjtők területe szigorúan védett. A Ruda-völgy geológiai kialakulásának pontos időpontjáról nem találtam adatot, de valószínű, hogy a Tekeres-völgy folytatásaként egy hosszan elnyúló törésvonal részét képezi. Írásos dokumentumban 1304-ben lerajzolt határjárás adatai szerint („…in loco Ruda dicto…”) tesznek róla említést.

A víz biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságai alapján az élővilág, a társadalom számára a legfigyelemreméltóbb, nélkülözhetetlen vegyület. Így a víz a földi életet lehetővé tevő alapvegyület. Óvjuk és védjük!

Erdei ujjaskosbor (15-65 cm magas évelő

Berki szellőrózsa (szinte egész

növény). Magyarországon védett!

Európában nő, északon megközelíti a sarkkört). Enyhén mérgező!

Piros Gólyaorr (a világ 400 fajából Magyarországon 16 fajta található)

34

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Jól megfér és érlelődik egymás mellett a húsos som és a berkenye. Mind a két erdei gyümölcs ehető! A som C-vitamint tartalmaz és kiváló lekvár készíthető belőle.

A berkenye középkori gyümölcsfajunk. Utóérésre felfüggesztve szokás eltenni, akár a csemegeszőlőt. A gyümölcséből készült lekvár és kompót a galagonyáéhoz hasonló ízvilágú

36

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Szeresd, óvd és védd a természetet!

38

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Galambgombák. Megkapó színekben pompáznak.

Figyelem!

Fogyasztás előtt kérdezzük meg a szakértőt! Igen gyakoriak, Európában közel 200 fajuk ismert. Az ehető fajtákat is kb. 15–20 percen át kell sütni (grillezni) vagy főzni!

Tintagomba. Emberi fogyasztásra csak néhány fajuk alkalmas, egyes tintagombák pedig mérgezőek!

A hegyesgyűri kőtenger. Impozáns látványosság az erdő mélyén. Néhányuk tartalmazza az úgynevezett tűzkövet (filint) is. Kevesen tudják, de Juhász Árpád a közismert geológus is Nemesvámoson járt eme különleges kőzet tanulmányozására

40

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Az épen maradt vízgyűjtő

42

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Régi korok üzenete

avagy eltűnt tanyák a lombok alján Nemesvámost körülölelő erdők és mezők minden évszakban a maguk lehengerlő szépségükben pompáznak. Szinte hívogatnak bennünket túrázókat, hogy megmutassák nekünk ezer színtől ragyogó arcukat. A hatalmasra nőt fák között sétálva érződik a fenséges energia, amely úgy feltölt bennünket, hogy képesek lennénk hegyeket mozgatni, de közben bársony lepelként borul ránk a nyugalom és a friss illatú mámor. Ez a kettősség ősidők óta összekapcsol bennünket a természettel. Érdemes minél többször kezet ráznunk a fantasztikus erővel, amely mindig igaz barátként fogad és öleli keblére a vándort.

Augusztus végi kirándulásunk a hidegkúti erdő irányába vezetett. Nekem fogalmam sem volt arról, hogy épített örökség nyomaira is bukkanhatok a lombok alján. Édesapámtól sokat hallottam arról, hogy a második világháború előtt tanyák és utászházak épültek, funkcionáltak falunk

határaiban. Utunk az Alföldi tanyaként ismert épület nyomaihoz vezetett. Az egykori erdészházból mára csak az alapjai és a szétterült kőtenger tanúskodik arról, hogy itt egykor egy család élte a mindennapjait. Ahogy a romokat néztem, eltűnődtem, szinte hihetetlen, hogy az itt élők, milyen szoros

A múlt tanújaként már csak a ház alapja maradt

44

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

kapcsolatban élhettek a természettel. A múlt kockái megelevenítették szemeim előtt a környéket, s mint hihetetlen varázslat, úgy font körbe az érzés.

A természet ősidők óta a barátunk és én újra megszorítottam a kezét. Ő pedig megfogadta, hogy tovább vigyáz a régi emlékekre.

Húsos som (Cornus mas). Értékes gyümölcsöt terem!

C-vitamin tartalma 200mg/100g körül van, karotinban gazdag. Lekvárokat és különböző italokat készítenek belőle.

Szeder (Rubus). Gyümölcs, levele csersavakban gazdag. Számos fajt gyógynövényként használnak.

A hajszálereket védi és baktériumölő hatása van.

A hatalmas kőmonstrumok, impozánsan magasodtak előttünk

46

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Túra a Tekeresben Szánj időt magadra, az egészségedért! A kikapcsolódás egyik leghatékonyabb módja a túrázás, ahol nemcsak fizikálisan dolgoztatjuk meg testünk izmait, hanem kapunk egy jó adag lelki felfrissülést is. Az erdőben sétálva érezhetjük a fák gyógyító erejét, a csend harmóniáját, amely a békesség palástjával simul a vállunkra, a szeretetét, ami élmények sokaságával ajándékoz meg bennünket.

Tekeres-völgy. Csodás geológiai képződmény, amit nagyon nehéz szavakba önteni, mert ezt Neked is látnod kell! Még csak terveztem völgykatlanbeli túrámat, amikor fülembe jutott egy mesébe illő legenda, ami arról szólt, hogy a környék bárányait megtizedelte egy óriáskígyó.

Szerencsére a legendák többsége a tájak, ezúttal pedig a völgy szépségéről szólnak. Így aztán felvettem hátamra a finom harapnivalókkal teli zsákom, és ezúttal kisebbik fiam társaságában vidám hangulatban keltünk útra. Vilmapusztánál csatlakoztunk a völgyhöz, és a falunk felé vettük az irányt, párhozamosan a Tapolcai úttal. Ez csak egy kis része a Tekeres teljes hosszának, de így is

több, mint tíz kilométeres szakasz várt ránk. Néhány lépés után szinte a semmiből, több száz bárány került elénk, és mint a megáradt folyó, úgy hömpölygött a nyáj a mélyben fekvő mezőre. Majd megláttuk a pásztort, és kitűnően idomított kutyáit is. Reméltük, hogy ezek után az óriáskígyó nem kerül elő. A turistáknak és kerékpárosoknak felállított térképnél belőttük a további útirányt, aztán bevetettük magunkat az erdőbe. Hamarosan egy mesés tisztásra értünk, ami olyan fantasztikus hatást keltett, hogy egy kis képzelőerővel akár világhírű filmek (Avatar, A Gyűrűk Ura) hátteréül is szolgálhatott volna. Habzsoltuk a lenyűgöző látványt. Tovább indulva beértünk a meredek sziklafalak birodalmába. A hatalmas kőmonstrumok idő rágta széles hasadékaival impozánsan magasod-

A mesébe illő tisztás, akár kalandfilmek hátteréül is szolgálhatna

48

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

tak előttünk. Az erdőben, az ősi sziklák mélyéről kellemes hűvösség áradt. Hirtelen ért véget a fák alatti árnyékos út, kiérve a napfényre, fülledt, elektromossággal telített levegő fogadott bennünket. Meg sem lepődtünk, amikor épp a fejünk felett dörrent meg az ég. Hamar magunk elé mormoltunk néhány fohászt, hogy megússzuk szárazon a mai napot, majd a derekunkat verdeső, csalánnal gazdagított fűben felgyorsítottuk lépteinket. Közben mohón lakmároztunk a táj élettel teli szépségéből. A rengeteg vadvirág, a körülöttünk repdeső madarak és pillangók sokasága festői látványt nyújtott.

A hegy tetején feltűnt az adótorony és azok a kopár szirtek, amik nagyobb üregeket is rejtenek magukban. Előttünk vadak nyomai, mellettünk az ágak recsegése jelezte, hogy nem vagyunk egyedül. Aztán úgy megijedtünk, hogy mozdulni sem bírtunk, de nem a kígyósziszegéstől, hanem a hangos röfögéstől.

Utunkat a bozótosban egy vaddisznócsorda állta el.

Mindent átgondolva jobbnak láttuk egy éles kanyarral megváltoztatni az útirányt, majd szélsebesen kapaszkodtunk fel a szemközti domboldalon. Az erdősávban húztuk meg magunkat, hogy lecsillapítsuk felgyorsult szívverésünket. A kirándulás utolsó szakaszát a szántóföldek mellett tettük meg. A lépésszámlálónk már a tizenötezret is elkerülte. Fáradtan, de élményekkel a szívünkben, megfogadtuk, hogy új kalandok reményében, hamarosan visszatérünk.

Mindenkinek szívből ajánlom ezt a páratlan szépségű völgyet, ami a veszprémi Gulyadombról indul, kanyarog a Csatárhegy alatt egészen a Betyár csárdáig, majd folytatja útját a Ruda-völgyön át, hogy végleg eltűnjön a szántóföldek tengerében.

Mint a megáradt folyó, úgy hömpölygött a nyáj, a mélyben fekvő mezőre

Harkály vájta odú és természet alkotta itató

50

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Avartaposó túrák A természet minden évszakban magában hordozza különleges csodáit, és ahogy a magas fák árnyai alatt sétálunk, részesei lehetünk ezerarcú változásának. Szépségével, illatával mindig magával ragad, és ha elég figyelmesek vagyunk, megmutatja nekünk rejtve őrzött titkait is. Én október közepén az „avartaposó” túrám irányát a somhegyi úttól jobbra, a sűrű bozótos felé vettem. A sok éves erdőt járó tapasztalattal a hátam mögött már bátrabban térek le a kijelölt utakról. A „kincsekért” néha nehéz terepen, ágas-bogas helyeken kell átküzdenünk magunkat, de az erdő jutalma soha nem marad el.

Vagy egy különleges fa, egy madár vájta odú, egy szép virág, egy természet alkotta fatörzsből vájt itató, erdei állatok sokasága, egy elhullajtott agancs, sok-sok gombafajta, vagy csak egy vöröslő „tűzkő” kerül a szemünk elé, vagy éppen a lábunk alá.

A sűrűben megálltam, és lelket simogató csend vett körül, ez bizony nem ér fel semmivel. Aztán néhány pillanat elteltével, hirtelen megelevenedett körülöttem az erdő. Életre kelt a természet, melynek hangjai csodásan zengtek. Tudtam, hogy nem vagyok egyedül, vendég vagyok, az erdő vendége.

52

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Jól járhatók és sűrűn jelöltek az erdei túraútvonalak

Szerencsém volt, hogy ez a fenséges vad közel engedett magához. A „Csodaszarvas” az újjászületés, a megújulás valamint a Nap jelképe

54

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

És amivel kínált, az a fatörzsekről rám kacsintó gombák sokasága, a szivárványszínű avartenger, amelyben szinte bokáig lubickoltam, és a hatalmas, ámulatba ejtő „csodaszarvas” az erdő peremén. Néhány röpke óra és több ezer lépés után, tarisznyámban gombával, szívemben pedig élmények sokaságával tértem haza.

Falunk erdei útjai jól járhatók. Sűrűn jelölt túraútvonalak sokasága szeleteli. Köszönhető ez az erdőgazdaságoknak, erdészeknek, vadászoknak. A természetkedvelőknek nincs más dolga, mint megbirkózni a „sajnos nincs rá időm” vagy a „sok a dolgom” számtalanszor emlegetett mondatokkal, ami valljuk be, mindannyiunk legnagyobb ellensége. Az agyonhaj-

Petrezselyemgomba. Erdeinkben viszonylag ritka. Fiatalon ehető.

Sajátos íze a retekére hasonlít, ezért helyenként termesztik is

szolt, stresszel teli világunkból ideje lenne kicsit elszakadni, kikapcsolódni, feltöltődni! Javaslom, hogy mielőbb csukják be magunk mögött a házuk ajtaját és bátran kopogtassanak a természet kapuján. Ő mindig nagy szeretettel fogadja a kedves vendégeit.

Kitűnő házigazda, néhány óra a társaságában, szinte teljesen kicserél bennünket, kapunk egy jó adag lelki felfrissülést. Ne hagyják ki!

Igazi erdei csemege az őzlábgomba. Szép nagyra is megnő. Íze rántva a legkitűnőbb!

56

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Vámos Camino I. Kincs, ami van

Az elmúlt hónapokban több könyvet is elolvastam a Szent Jakab zarándok útról, spanyolul Camino de Santiago (El Camino), ami nyolcszáz kilométeren keresztül Spanyolország, Galicia tartományának fővárosába, Santiago de Compostelába vezet. A hagyomány szerint az itteni székesegyházban vannak idősebb Szent Jakab apostol földi maradványai. Az útvonal közvetlen a tejútrendszer alatt vezet, ezért azt tartják róla, hogy különleges erővel bír, és aki végigjárja a zarándoklatot, hihetetlen élményeket él át rálelve a lelki békére, ami pozitívan hat a további életére. Hiszek benne, és hiszek abban is hogy, egyszer felkerekedem és végigjárom az évszázadok alatt kitaposott szent utat. Viszont addig itt van nekem a Vámos Camino, azaz a falunkat körülvevő gyönyörű erdő, sok tíz kilométer hos�szan kijelölt túraútvonalakkal, amin akkor gyalogolok, amikor csak jólesik és addig, amíg csak a lábam bírja.

Persze korántsem

lehet összehasonlítani ezeket a túrákat az igazi Camino-val, de talán van bennük egy pici közös pont, ami pedig nem más, mint a lelki béke, az elme és a test felfrissülése. A több órás erdei útjaim során sokszor tapasztaltam, hogy bizony nagyon is hatnak rám a természet csodálatos erői. A fák mintha velem együtt lélegeznének, és mikor megérintem őket, energiájuk végig áramlik a testemen. Néha pedig olyan aurával ölelnek, mely láthatatlanná tesz az erdei állatok előtt és így nagyon közel kerülök hozzájuk. A csend, a harmónia és a szépség melegével cirógatnak. Útjaim során vigyáznak rám és megnyitják előttem kincses ládájukat, amiből habzsolhatok, lelkemet és a szívemet gazdagíthatom. Szent Jakab-út zarándokait a fésűkagyló jele vezeti, ezért úgy határoztam, hogy most én is felkerekedem és megkeresem a vámosi kagylómat, azon a fosszília lelőhelyen, amit Katrabócának neveztek el az előttem járó híres geológusok.

Viszont mégis olyan sűrű ködbe burkolózó titok övezi

58

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

e helyet, hogy a vámosi idősek nem is hallottak a létezéséről. Pedig többek között, olyan kitűnő földtankutatók jártak az erdeinkben „kincsek” után kutatva, mint Lackó Dezső piarista tanár, geológus, Juhász Árpád geológus a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legkiemelkedőbb alakja és Vörös Attila geológus. Én most kivételesen édesapámmal, (számomra a legnagyobb erdőismerővel) vágtam neki a nyúlfarknyi leírásban szereplő és homályosan derengő helyszín irányába az Alsóerdő felé, oda, ahol a kövek tengerként borítják a környéket. Édesapámnak nagyon sokat köszönhetek, hisz többek között megismertette velem az erdő szeretetét, szépségét és átadta mindazt a tudást, ami gyermekkora óta beívódott a bőrébe és a lelkébe. Közel egy órás kutakodás alatt előkerültek szép és különleges formájú tűzkövek, de sehol egy kőlenyomatos kagyló. Pedig soha nem mulasztom el, hogy megérintsem az erdő első fáját és kérem, hogy mutassa meg titkait és árasszon el élményekkel. Mindig segített, de most valahogy mégis készültem feladni a reményt és lassan elindultunk hazafelé. Miközben édesapám szorgalmasan mutogatta a vargánya gombák lelőhelyeit, én a fák között tovább keresgéltem. Aztán valami hirtelen megcsillant a levelek között beszűrődő napfényben.

Egy földből kifordult fa-

Kalcit, ilyen nagy kristályos verzió nagyon ritka a felszínen

tuskó gyökerei között gyémántként csillogtak a köbe zárt kristályok. Tehát mégis meg van a „kincs”! Igaz, ha nem is fosszília, de földtanilag bizony értékes darab, hiszen, mint később geológus barátomtól megtudtam, ilyen nagy kristályos verzió ritka a felszínen.

Megköszöntem az erdőnek az élményt és boldogan tértünk haza. Most már biztosan tudom, hogy ott vár a kagylóm is, de ez már a következő történet…

A közönséges bojtorján vagy nagy bojtorján (Arctium lappa) a őszirózsafélék családjába tartozik Gyógyhatása Vizelet- és hashajtó, vértisztító hatású. Főzetét magában vagy teakeverékben vizelethajtónak, izzasztónak, epe- és vesekőoldónak, vértisztítónak, epehajtónakhasználják. Különböző bőrbajok (sömör, ekcéma, ótvar) ellen öblögetőnek, torokgyulladásellen gargarizálónak alkalmazzák. Főzetét hajhullás, korpásodás, hajzsírosodás ellen használják.

60

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

II. Fosszíliák földje A séta egyszerű és kitűnő módszer arra, hogy megtaláljuk a kapcsolatot a környezetünkkel. Egyensúlyt kínál belsőnk és a külvilág között. Háborgó lelkünk lecsillapodik, megnyugszik, békére lel. Ez egy aktív elvonulás, ami a természet ajándékaival újra töltődik és szebbé varázsolja a napunkat. Ezekkel a jól ismert érzésekkel húztam fel túrabakancsomat és vettem hátamra a tarisznyámat, hogy immár sokadszor elinduljak a sétameditációmra, a saját kis Caminomra. Újabb nap, újabb kalandok! Nagyon szeretném már végre megtalálni a saját „bejáratú” fésűkagylómat a Katrabóca területén! Katrabóca, egészen jól csengő név, jelentése, tejleves. Hogy, miért nevezték így a híres geológusok, ez épp úgy ködbe veszett, mint a fosszíliák földje. A tejlevesre viszont máig emlékszik az idősebb generáció. A modern konyhaművészet sokszínű íz világa után, ez bizony gasztronómiai különlegességnek számítana. Elkészítése nem igényel mesterszakácsot, mert a felforralt tejbe, egyszerűen csak belereszelték a tésztát és kész is lett a szegények eledele. Miközben tőlem szokatlan módon a főzés tudományán morfondíroztam, édesapámtól kölcsönkért kőműves kalapácsával a kezemben, tüzetesen vizsgáltam a környéket. Minden nagyobb mé-

Középső Triász korszak, 250 millió éves fosszíliák

Laczkó Dezső gyűjtése.

Zirci Természettudományos Múzeum

62

Mustos István

lyedésbe belemásztam, ahol csak kövek hevertek, már pedig azokból akadt itt bőven. Megfordítottam, megütögettem őket, szemrevételeztem, de a lenyűgöző formákon kívül, amit az idő gyémántfoga harapdált beléjük, semmit nem találtam, sem rajtuk, sem bennük. Már vagy két órája kutakodtam a Kőfejtő környékén, újabb és újabb területeket felfedezve, amikor rátaláltam a fák tövében lapuló trónszerű kőpadlóra, amit hirtelen ötlettől vezérelve el is neveztem a „vándorok trónjának „. Gondoltam itt az ideje kipróbálnom és kicsit kifújnom magam rajta. Szendvicsem majszolása közben belefeledkeztem a csodás színekben pompázó erdő szépségébe. Békés hangulata a lelkemig hatolt. Gyalwa Dokhampa szavai jutottak eszembe. „Ne féljünk a csendtől, ne féljünk nyugton ülni. Belső énünk ezekben a pillanatokban növekszik és fejlődik…” Aztán hirtelen, mint derült égből a villámcsapás, úgy ébresztett az ábrándok világából a kalapácsok csattogó hangja. Nem volt kétség, rajtam kívül más is kutakodik a területen. Gyorsan belegyömöszöltem a megmaradt ételt a zsákomba és elindultam a hangok irányába. Pár perc elteltével egy mélyedésben, két serényen munkálkodó alakra lettem figyelmes.

Bemutatkoztunk egymásnak és kiErdők, mezők kincsestára

derült, hogy a két győri fiatalember fosszília gyűjtő.

Hamarosan összebarátkoztunk és elmondták, hogy ők is azon a kevés nyomon jöttek kutakodni a környékre, amin én. Mellettük szól, hogy csaknem húsz esztendő gyakorlati és elméleti tudás van a hátuk mögött. Elmesélték, hogy magángyűjteményük gyarapításán kívül sokat ajándékoznak különböző természettudományi múzeumoknak. Beszélgettünk még a különböző földtani korszakokról, Veszprém megye fos�szíliában gazdag területeiről és arról, hogy a felszíni kövek elhelyezkedése, rendszere, a kulcs a „kincseket” rejtő földnek. Talán soha sem találtam volna rá ezekre a kétszázötvenmillió éves ősmaradványokra, ha ők nincsenek, mert ezek bizony a talajszint alatt legalább fél méterre találhatók, a kövek mélyébe zárva. És ahhoz is nagy szerencse kell, hogy ép példányokat sikerül találni és megmenteni a nagyközönség számára.

Búcsúzóul megajándékoztak a Caminom „kagylójával” és megbeszéltük, hogy a közösségi hálón tartjuk a kapcsolatot.

A vándorok szerencséje most sem hagyott cserben.

Amikor kiértem az erdőből kezemben a „kincsekkel”, felszabadult, jóízű nevetés tört rám. És megint egy mondás jutott az eszembe. „ Nevessünk úgy, mintha más dolgunk nem is lenne a világon” (Drukpa)

A „Vándorok trónja”

A Szőce. Háttérben a Bakony csodás látképe. Valamikor a „lábáig” ért a hatalmas erdő

64

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Szőce Január havát írjuk, és a viharos északi szél pillanatok alatt jéggé fagyasztotta az arcom. A Bakony hegyei fölött átszáguldva már akadály nélkül tépi a csupasz vámosi erdő szunnyadó fáit, mintha mély álmukból akarná felrázni őket. Miközben a hideg, a szememben is könnycseppet csiszolt, hunyorogva indultam el a Szőce irányába. A téli hónapoknak is megvan a maga szépsége, hiszen láthatóvá válnak azok a részletek is, amit a többi évszak lombja elrejt előlünk. A Takács-Gyűr alatt elterülő mezőt elhagyva, beértem a sűrűn bólogató fák közé, ahol elsőként a második világháború szívszorító emlékeit kutattam fel. A súlyos bombák mély sebeket ejtettek a környéken. Nyomai, a földből kihasított gödrök, még itt-ott látszanak az avartengerben. Édesapám elbeszélése alapján ennek a területnek az előkertje, hetven évvel ezelőtt bokrokkal tarkított legelő volt. Mára meggyógyította önmagát és a fákkal benőtt környezetében gyönyörködhetünk. Azok, akik elmélyedtek Nemesvámos történelmében tudják, hogy egykor szinte végeláthatatlan volt az erdőterületünk, amit sajnos már csak az írások bizonyítanak, így én is csak a képzeletemre hagyatkozhattam, hogy lássam az Alsóerdő és a Bakony hegyei alatt húzódó Felsőerdő összefonódását. Tovább sétálva az erdei úton, jobbra és balra is katonásan magasodnak a fiatal gyertyán, cser, tölgy

Az út szélén megbújó víznyelő

66

Mustos István

és juharfák. Törzsük alatt belátni az erdő belsejébe, ami csupaszon is lenyűgöző látványt nyújt. Hiába hordozza zsigereiben az elmúlás pillanatait, hiába a tél zord kietlensége, a túrázót ez nem riasztja vissza, mert érzi, hogy ott szunnyad bennük a tavaszillat bódító parfümje. Miközben visszaforgattam az idő kerekét, gondolatban madárként szárnyaltam a környék térképe fölött, amelynek elnevezései az idősek emlékéből máig fenn maradt. A számomra is érdekes nevek csengését ízlelgetve tapostam tovább a fagyott földet. Apró kutak, Sóska domb, Agyagpartos dűlő, Szomorú kert, Körtéfai dűlő, Nyíres, Magyal hegy, Hatholdas, Sáfránykert, Szamos tető, Dobrai földek,

Erdők, mezők kincsestára

Sós földek, Frik ugar, Hársfa dűlő, Mészáros földek.

Elhaladtam egy alig észrevehető mélyedés mellett, amiben a víz tovatűnik a föld alatt. Hogy hová? Ezt a geológiai rejtélyt, száz év alatt még senkinek sem sikerült megfejteni. Itt az egész terület agyagos földön fekszik, így a Somhegyről lezúduló víz a felszínen szalad egészen a Ruda völgyig, ami pedig itt ragadva megpihen, ingoványos talajt képez. Ezen a területen a vízzáró agyagba ásták a 60-as években az úgynevezett dög kutat, amibe a falusiak és a szövetkezet, a betegségben elhullott állatait dobták. Sajnos elkerülhetetlen, kényszermegoldásként létesítették. Mára, csak a bokrok között kiemelkedő mesterséges domb

Az agyagos talaj miatt nagy területen vizes, ingoványos a felszín

idézi a szomorú emléket. Az út, melyen magamba szívtam a természet fagyos leheletét (párhuzamosan a kerékpárúttal) elvezet, akár egészen a hidegkúti vadászházig is, de az már talán egy másik történet. A

Mesterséges domb takarja az egykori dögkutat

68

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

szél közben kegyesen alábbhagyott, lágy simogatássá szelídült. Én kicsit tétovázva, az erdőtől kapott lelki táplálékkal jól lakottan, arra az útra léptem, ami hazavisz.

Munkában a fák doktora. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1997-ben és 1998-ban az Év madaraivá választotta. Ebbe a madárcsaládba 249 faj tartozik

Kobold örül a találkozásunknak, a fatörzsébe gabalyodva

70

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Mesél az erdő Szeretek kirándulni, belevetni magam a zöldbe, ahol nagyokat szippanthatok a természet illatos levegőjéből és megbabonázva sétálhatok színpompás kertjében. Csodás érzés ez, amely varázslatosan bolyong bennem, a talpamtól, a fejem búbjáig.

A tavasz művésze már sötétzöldre mázolta a lombokat, a tüskés cserjéket, bozótokat és az útszéleken magasba szökkenő fűtengert. „A májusi eső aranyat ér”, tartja a mondás, és ezt erősítik a pocsolyák tükrében bólogató fák is.

A lenyűgöző látványba hamar belefelejtkeztem, így a semmiből előtermett őznek, majdnem sikerült fellöknie. Ijedtemben akkorát ugrottam, hogy világbajnokságot nyerhettem volna a helyből távolugrás kategóriájában. Mire a szívem ritmusa visszaállt a helyes ütemére, már csak távolról nézhettem az izmos állatot, ahogy az út túloldalán beleveszett a rengetegbe. Jót nevettem magamon és tényként állapítottam meg, hogy a túrázók minden lépését tucatnyi szempár figyeli az erdő sűrűjéből, a fák tetejéről vagy akár a földbevájt üregek pereméről.

Az állatok, csak ritkán mutatkoznak előtted, de ha mégis találkozol velük, elnyerted bizalmukat és felejthetetlen élménnyel gazdagodsz. Próbáltam halkan tovább csúszkálni az erdő sáros

Lila ökörfarkkóró

A nagy pávaszem vagy nagy éjjeli pávaszem (Saturnia pyri) A 15-20 centiméteres szárnyfesztávolságával Európa egyik legnagyobb lepkéje. Magyarországon védett faj! Eszmei értéke 50 000 Ft

72

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

talaján, miközben kémlelőn jártattam körbe a szemem a színes vadvirágokkal tarkított bozótoson, remélve, hogy legközelebb nem mulasztok el még egy izgalmas találkozást. Az erdőszél vadcsapásait vizsgálgattam, miközben más irányba repített a képzeletem. Az állatokról szóló mesék jutottak eszembe: A kismalac és a farkas, A róka és a kacsák, Öregnéne őzikéje, A tizenkét varjú, Vuk, vagy A nagyhatalmú sündisznócska és még legalább egy tucat jól ismert történet. Szinte minden népnek megvan a maga monda- és hiedelemvilága, ahol titokzatos és természetfeletti lények népesítik be az áthatolhatatlan, rejtelmes erdőt, varázserejű tündérek, koboldok és manók társaságában. Mikor úton vagyok, szinte lépten-nyomon bukkannak fel előttem a különböző furcsa, természet alkotta formák.

Vagy egy fa törzsére csavarodva nevet rám egy kobold, vagy épp fapókok szaladgálnak a lábam alatt, szárazgyökér jelmezbe bújva, de néha

különleges alakú kövek vagy gallyak képében üdvözölnek az apró manók, vagy a huncut tündék. Ezeket a misztikus darabokat előszeretettel kutatják a szobrászok, festők, képzőművészek is, hogy aztán egy kis megmunkálás után az otthonok különleges dísztárgyai legyenek. A természet képzelőereje hatalmas, ahogy a miénk is, hiszen szeretjük hallgatni a meséket, a kalandokat, a történeteket, amit aztán mi is nagy lelkesedéssel adunk tovább gyermekeinknek, akik pedig szintén tovább adják majd az övéiknek. Így lett a kerekerdő, a mesék nagy képeskönyve. A lapjai csodákat rejtenek, ezért érdemes sűrűn lapozgatni őket, mert a természet visszaadja mindazt, amit a túlterhelt napjaink során, valahol magunk mögött hagytunk. A csendet, a nyugalmat, a szépséget, a türelmet, a megértést, a szeretetet, a lelki békét. Tehát itt az ideje kinyitni az erdők könyvét, amelynek az első fejezete így kezdődik: Irány a természet! Kalandra fel!

Őzsaláta

A „fehér csillagvirág” hivatalosan „Ernyős sárma” (Ornithogalum umbellatum), vagy népiesen „ernyős madártej”. (Angol terminológiában „Bethlehem csillaga” –”Star of Bethlehem”)

A tavasz gombái: Szentgyörgygomba (Májusi Pereszke) Tövis alja gomba Kucsmagomba Csillag gomba (ritka,nem ehető)

A nyár gombái: Vargányagomba Keserűgomba Galambgomba (több fajtája megtalálható) Őzlábgomba Csiperke (több fajtája megtalálható) Tintagomba (csak néhány fajtája ehető) Rókagomba (ritka) Császárgomba (ritka) Pirulógomba ( Bagó gomba) Szegfűgomba Fehér tölcsér (Fehér géva)

74

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Az ősz gombái: Lilatönkű pereszke Óriás tölcsér (Furuglya géva) Pöfetegek különböző fajtái Márványos pereszke Szürke tölcsér Lila pereszke Ánis szagú pereszke

Mérgező gombák: Gyilkos galóca Citrom galóca

Vadvirágok: Kankalin Tavaszi hérics Vad árvácska Tavaszi lednek Kőmagvú gyöngyköles Erdei ujjas kosbor Piros gólyaorr Berki szellőrózsa Hóvirág Ibolya

Magyar szegfű Pipacs Búzavirág Csattogó maszlag Kosbor Kakukkfű Árvalányhaj Gyöngyvirág Szarkaláb

Vadon termő gyümölcsök: Vadalma Erdei szeder Húsos som Vadkörte Komló Galagonya Kökény Csipkebogyó Földi szeder Mogyoró Berkenye Cseresznye

76

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára

Fiatal őzbak (Capreolus capreolus) a Somhegy felé vezető úton.

Agancsa tavasz végéig nő, szűrős bőrfelülete hasonlít a kecskefűz (Salix caprea) barkáihoz

Vörös róka (Vulpes vulpes).

A természetfilmek és rajzfilmek rokonszenves szereplői.

Fekete István regényéből, pedig ki ne ismerné a kicsi Vuk-ot. Nemesvámos erdeiben is van belőlük néhány példány, akik nappal megbújnak a földbe ásott üregeikben (pl. Somhegy alján), este és hajnalban pedig elindulnak a fő táplálékot becserkészni, az egereket és a pockokat, de ha sikerül a nagyobb testű állatokat is elkapják. (Mustos János vadász fotója)

Mezei nyúl (Lepus europaeus).

Hazánk legfontosabb, szörmés apróvadja. Jellegzetes menekülő állat (sebessége 65 km/h), ezért nagy szerencse, ha sikerül lefotózni.

Minden ehető növényi részt elfogyaszt, legjobban a zsenge, nedves hajtásokat szereti. Évszakonként a vetéseket keresi fel, kukoricáért, lucernáért, burgonyáért és természetesen a kedvencét, a nagy répaföldeket.

Vaddisznó (Sus Scrofa).

Szinte az egész világon elterjedt rendkívül szapora faj (Európa, Ázsia, Afrika, Amerika). Erdeink legnagyobb létszámú csülkösvadjának élőhelye a kiterjedt aljnövényzettel, nedves talajjal, ingoványokkal, mocsarakkal teli lomberdök. A vadászok körében a legkedveltebb.

Vadászata a holdvilágnál a legszebb. Ha a kicsinyéit védi, támadása veszélyeket rejthet, így érdemes messze elkerülni.

(Mustos János vadász fotója)

Egerészölyv (Buteo buteo) Erdőszéleknél gyakran látjuk őket vitorlázni, miközben nyávogásszerű kiáltást hallat. Általában a fák tetejére készítik a fészküket, amit minden évben kijavítanak.

Egy életre választanak párt maguknak és akár 26 évig is élnek. Magyarországon védett madár!

Fácáncsalád (Phasianus colchicus) az erdő szélén.

Eredeti hazája a Kaukázus.

Mi a rómaiaknak köszönhetjük, hogy udvaraik díszítéseként átvették a görögöktől és így egész Európában elterjedt.

Kiadó: Nemesvámos Község Önkormányzata Írta és szerkesztette: Mustos István Tipográfia: Bucsy Balázs Nyomda: OOK-Press Kft., Veszprém Szathmáry Attila ISBN: ISBN 978-615-00-2327-4

Kedves Olvasó!

Ez az útikalauz abban a reményben készült, hogy saját élményeimmel fűszerezve bemutassam Nemesvámos természeti kincseit. Bízva abban, hogy olvasása közben kedvet kapnak a túrázásra, falunk környezetének megismerésére. Ehhez kívánok önöknek kellemes kikapcsolódást és sok szép kalandot!

Mustos István

84

Mustos István

Erdők, mezők kincsestára