Page 1


Akรกrki - megvalรณsult bunraku-bรกb


Akárki

bábos moralitás és képernyőváltós platformjáték Projekt-ismertető a 2011. évi a kiemelt művészeti célok megvalósításának kiírt Weöres Sándor bábszínházi pályázat, 3/2 altémájaként meghirdetett támogatás elnyerésére A projekt létrejötte egy új bábszínházi gondolkodás kezdetét jelentheti Magyarországon, amely a magyar bábjátékos szakma nagyjainak (Blattner Géza, A. Tóth Sándor, Moholy-Nagy László) méltatlanul mellőzött bábos esztétikáját szeretné újragondolni. Olyan saját utakat kereső, fiatal képzőművészek, zenészek és színházi emberek közös munkája ez, amely összművészeti formában gondolkozva, új hangon szólalna meg.


Tartalom Az előadás témája egy test nélküli utazás, amelyhez hasonlóról a halál közeli élményt megélt emberek adnak számot, amikor az egész életük lepergett a szemük előtt. Ezek a kétszer született emberek az átélt események hatására sok esetben változtatnak szokásaikon, és saját döntésüktől vezetve más morális szinten folytatják életüket. Az előadás ennek az elaborációnak a lehetőségét kínálja fel a nézőinek. Az előadás a 21. századi ember hétköznapjainak hiábavalóságáról szól, kritikáját adja a fogyasztás alapú társadalmi létezésnek, a rá jellemző felesleges tárgyhalmozásnak, a környezetet elpocsékolva pusztító globális tendenciáknak, valamint a közösségi felelősségvállalásnak a hiányáról.


Forma A cél egy olyan felnőtteknek szóló bábszínházi előadás létrehozása, amely a lehető legszélesebb spektrumon mutatja be a bábjátékos műfaj azon sajátosságait - a változás központú esztétikát, az anyag drámáját, a groteszket, az irrealitást, a szélsőséges arányváltást - amelyre az élőszínház eszköztára már nem ad lehetőséget. Szeretnénk megmutatni, hogy a bábszínház olyan előadói és képzőművészeti határértékek átlépésre képes a pillanat jelenvalóságának és annak mulandóságának megragadásával, amelyek már-már az akcióművészet tárgykörébe tartoznak, annak megismételhetetlenségét mellőzve.


Szöveg Az előadás szövegkönyvének filológiai alapköve egy XV. századi angol moralitás, egy ismeretlen szerző Everyman című írása (magyarul Akárki, Tellér Gyula fordításában), illetve a szöveg recepciótörténetének további drámái (középkori szövegemlékek, Hugo von Hoffmanstahl, Philip Roth, Kárpáti Péter műve). Az előadás szövege az Akárki történet modern adaptációja, mely nem törekszik önálló művé válásra. Célja, hogy az előadás egészét szolgálja az információs tér kialakításával és az idiolektus mezők bábhasználat szolgálatába bocsátásával.


Zaj, zene A zene nagyban meghatározza a dramaturgiát, a történet hosszán strukturálja az egyes jelenetek érzelmi töltését. Kísérleti módon keres olyan akusztikai hatásokat –innovatív, progresszív, technikai, fizikai módon-, amelyek a valódi tartalmak kibontakoztatására irányulnak. Konkrét-zenei eszközökkel gazdagítja az előadás információs terét, azáltal hogy a zene építőköveiként környezeti zajokat euritmikus kompozícióba rendez.


Tulajdonságaikban különböző, áttetsző, más más faktúrájú síkok alakítják a teret. Ebben, a tér minden irányába rugalmasan változó labirintusban mozog a tárgyasztal, mely szervezi a játékot. Az alapzatból nyíló, tükörborítású kamrák rejtik a darab bábjait, kellékeit. Színek és textúrák pixelizációja.


Látvány A látvány a kép a képben, a színpad a színpadban struktúrára épít. A képek dinamizmusát az a potenciális tér biztosítja, amelyet a bábszínpad szabadon hagy a teljes színpadtérből. Ebben a térben képes a bábszín arányaiban megváltozni - óriásira nőni vagy törpévé zsugorodni - és a fények által fókuszált képmező variálódni - ultraszélesvásznú, „magas vásznú” -, ezáltal filmes komponálási technikákat is lehetővé téve. Célunk olyan látványokat létrehozni, amely az anyag nyílt színi megjelenésével vagy megváltozásával taktilis reflexeket indítanak el a befogadójukban. A bábszínházi formakísérletnek része egyrészről az absztrakció, amin keresztül az allegorikus alakok, ezek az elvont fogalmak megjelenítésre kerülnek – valahol a szcenika, báb- és díszlettervezés határán -, másrészről a címszereplő karakterállandósága, aki majd minden jelenetben más-más mozgatási lehetőségeket biztosító, különböző méretű báb formájában jelenik meg.


A projektben részt vevő művészek Kovács Tamás bábjátékos - rendező, dramaturg, és bábjátékos Kalmár Bence látványtervező és képzőművész, az SZFE filmlátvány mesterszakos hallgatója - szcenikus Szabó Ágnes Anna divattervező és képzőművész - báb-, jelmeztervező és bábkészítő Boglári Tamás a pécsi Bóbita Bábszínház bábszínésze - bábtervező és bábkészítő Kozma Andrea festőművész, az MKE festő szakos hallgatója - díszlettervező Bartha Márk zeneszerző, a PTE elektronikus zenei médiaművész szakos hallgatója - hangtechnikus, és zeneszerző Erdei Gergő, színész - bábszínész Pestalits Benjámin a Kolibri színház stúdiósa - bábszínész, bábkészítő Bassola Richárd, bábjátékos - bábszínész Bartha Máté, fotográfus - dokumenctáció, fénytechnika


Akárki Hivatása  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you