Page 1

Erdélyi keresztény családok lapja

IX. évfolyam 11. szám

2018. november

Úton lenni: kivel? Vajdasági Értéktár 7. Templomokba járunk

Az irgalmas szamaritánius Héttorony és Makovecz Tanítsd meg imádkozni! Ég és Föld között Istennel Éhező szív, kíváncsi lélek A Mese Birodalmában 11. Fotó: Kuti Zoltán Hermann


Templomokba járunk Németh Miklós Attila: Makovecz Imre, a léleképítő című képes riportkönyve 2009-ben jelent meg. Imre bátyám nekem is dedikált egy példányt, amely híveimnek is szól: „Hálával és örömmel gondolok Szeredára s a templomra, melyet együtt építettünk. Remélem, lesz még Erdélyben dolgom, lesz még templomw, mely rám vár. Tisztelettel Darvas-Kozma Atyának Makovecz Imre.” 2010. november 20-án pedig abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a Makovecz Imre születésének 75. évfordulójára rendezett kiállításon mint meghívott vehettem részt. A délelőtti kerekasztal beszélgetéskor mondta Imre bátyám, hogy mesterének Gaudít tekinti, mert „Gaudí az építészet Dantéja.” Makovecz Imre minden művében a vallási szimbolizmust és szépséget kereste. Az a vágy vezérelte, hogy az alkotások a szemlélődés által Istenhez vezessenek. Minden építészeti művét vallási jelképpel és a nép világában gyökerező formaelemekkel koronázta meg. Hívő ember volt. Erről így vallott: „Isten léte evidens. Nézzen meg egy falevelet! Hogyan lehet ilyet tervezni? Szimmetrikus minden, s mégis egyedi. Milyen szellem az, amely mindezt fenntartja és kormányozza? Mert a rendszer működik. Hacsak le nem téped a levelet, az örök törvények szerint nő meg. Jelen van egy állandóan megújuló, kreatív, felfoghatatlan színvonalú, befoghatatlan méretű világ, amely nem valahol van, hiszen én is tőle, belőle vagyok… Ott van mindenben, bennünk is. A szeretetben, amely a kapcsolatkeresés előszobája, egyben szülőszoba is: ott és csak ott születik a megismerés. Intellektuális megismerés ugyanis nem létezik. Abban benne van az ítélet, a tetszik – nem tetszik. A szeretet az egyetlen hatékony megismerő erő. Amikor megszűnik a tetszik – nem tetszik kettőssége, és őszintén érdekel, amit, akit látsz, akkor vagy képes a megismerésére. Azaz, ha szereted. Ez nem hit-, hanem ténykérdés. Annyira evidens, hogy én “nem is hiszek”. Csupán nem vagyok vak. Azt viszont, aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus.” 2011. július 4-én a VI. Pál kihallgatási teremben XVI. Benedek pápa megnyitotta a pappá szentelésének 60. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást.

Hatvan világhírű festő, szobrász, építész, ötvös, költő, zeneszerző, fotóművész és filmrendező művei jelenítették meg – a kiállítás címének megfelelően – az igazság ragyogását s a szeretet szépségét. Magyarországot Makovecz Imre képviselte. Ő egy kötetet vitt ajándékba XVI. Benedek pápának azokról a Kárpát-medencei templomokról, amelyeket ő tervezett. A kiállításra a felső-krisztinavárosi templom „paneljeit” küldte el. A megnyitó alkalmával a Szentatya felhívást intézett a jelenlévő művészekhez: „Ragyogtassátok fel műveitekben az igazságot, hogy szépségük a szemlélők szívében vágyat gyújtson és igényt arra, hogy széppé tegyék a létezést, minden létezést, s azzal a kinccsel gazdagítsák azt, ami soha el nem múlik, ami az életet műremekké teszi, s minden embert rendkívüli művésszé: a szeretettel.” A csíkszeredai Millenniumi-templom Makovecz Imre életművének fontos része, a pápai felhívásra adott korábbi válasznak is felfogható. E templom nemcsak ezer éves múltunkat tükrözi, hanem a többit is. Az oltár körül úgy jöhetünk össze, ahogy a II. vatikáni zsinat atyái óhajtották, ti. Jézus Krisztusban váljunk családegyházzá. E templom a mi gondolatainkat és Imre bátyánk formanyelvét tükrözi. Munkáját ingyen adta! Helytálló ahogyan az L’Osservatore Romano c. vatikáni napilap (2011. szept. 29.) a halálhír kapcsán méltatta a Kossuth-díjas építészt: „Templomai mind a hit jelenvalóvá tételének szándékát fejezik ki, az Eucharisztia szent történését idézik meg beszédes jelekkel, amik a híveket egy természetfeletti esemény szívébe juttatják el.” Halálával tehát egy olyan építész távozott, akit a Vatikánban is számon tartottak a legnevesebb egyházművészek között. Mi pedig imáinkkal kérjük az Élet Urát, hogy részesítse boldogító színelátásában mindazokat, akik által több lett a harmónia, a fény és a szeretet a mi zord világunkban. A novemberi emlékezések nyomán mi is azzal a kinccsel gazdagítsuk világunkat, ami soha el nem múlik: a szeretettel. Dr. Darvas-Kozma József

Az imaapostolkodás szándéka novemberre: 2

A béke szolgálatáért, hogy a szív és a párbeszéd szava mindig felülkerekedjen a fegyverek szaván.


A következő néhány számban a gyulafehérvári székesegyházban fennmaradt bibliai jeleneteket ábrázoló domborművekből készülök néhányat bemutatni.

Örvendetes, hogy egyre több zarándok és turista érkezik az érseki székvárosba. Turistának és zarándoknak egyaránt kihagyhatatlan látnivalót jelent a középkori Magyar Királyság egyetlen „épen fennmaradt nagyméretű műalkotása”, a székesegyház. A középkori oltárok és festmények nagy része a hitújítás és az ellenséges hadak gyakori rablásainak következtében teljeséggel elpusztult. A kevés fennmaradt kő és fa domborműből választok néhányat. Izabella, Magyarország királynéja, Erdély kormányzója (született 1519, Krakkó – elhunyt 1559 Gyulafehérvár), János Zsigmond, első erdélyi fejedelem édesanyjának szarkofágja Jézus egyik híres példázatát jeleníti meg a kor viszonyaira eredeti módon időszerűsítő formában (vö. 1. kép). Az irgalmas szamaritánus példázatát csak Lukács evangéliuma örökíti meg a négy evangélium közül (10,30-37). A példázatot Jézus válaszként fogalmazza meg egy törvénytudó kérdésére: Mit kell tennem, hogy elnyerjem az örök életet? Jézus kérdéssel válaszol: Mi van a törvényben? Az írástudó elmondja az Isten és emberszeretetet tartalmazó főparancsot. Második kérdése – De ki is az én felebarátom? – ad Jézusnak alkalmat a példabeszédre. A dombormű értelmezésében rablók kezére került ember mellett már nem egy ószövetségi pap és levita halad el segítségnyújtás nélkül, hanem egy ács/favágó? és egy prédikátor/diák? (vö. 2. kép). A legnagyobb meglepetés ebben az aktualizálásban az irgalmas szamaritánus szerepét betöltő, a görbe kardja és turbánja alapján török katonaként könnyen azonosítható szereplő jelenti. Egy olyan korszakban, amikor az Oszmán Biroda-

2

lom hadjáratai sok szenvedést és keserűséget okoztak az országban, a művész értelmezésében még az ellenséges tábor tagja, egy muzulmán katona is lehet az igazi felebarát, aki az életveszélyben forgó embert felebarátjának tekinti, és segítsége révén megmenti a biztos haláltól. Izabella királynőnek 1541-ben el kellett hagynia a Budát, amit Szulejmán szultán katonái „szabadítottak fel” a Habsburg ostromgyűrűből, de egyben el is foglalták számottevő ellenállás nélkül a királyi székvárost. Izabellának Szulejmán utasítására el

kellett hagynia a fővárost, hogy királysága legkeletibb tartományában, Erdélyben, az Oszmán Birodalom szatellit-államában uralkodjék. Az említett aktualizálás eredeti és egyedülálló. A mai látogatót is elgondolkoztatja. Nem biztos, hogy a válaszfalak felénk eső oldalán csak jó, segítőkész emberek, és a túlsó oldalán csak gonosz emberek vannak. Néha pontosan a közeliek tagadják meg vagy mulasztják el a felebaráti segítséget, és egy idegen is lehet a mi irgalmas szamaritánusunk. Dr. Oláh Zoltán 3


Héttorony és Makovecz 1992-ben épült fel Makovecz Imre (19352011) világraszóló Magyar Pavilonja a Sevillai Expón, mely szinte azonnal nemzeti jelképpé vált. Tíz évvel később ennek az épületnek az üzenete inspirált több művészt arra, hogy megrendezzék az első Héttorony Fesztivált. Azóta Makovecz Imre születése napjáig, november 20-ig rendszeresen megszervezik a fesztivált és új elemekkel gazdagítják a hagyományos programsorozatait. Az idei fesztivál november 7-én a Makovecz Központ és Archivumban kezdődik, 9-én a csíkszeredai Millenniumi templomban folytatják és 20-án a tizenegyedik helyszínen, a Budai Vigadóban zárul. A Fesztivál szervezői a magyar kultúra értékeit, valamint Makovecz épületeit és szellemi hagyatékát állítják előtérbe, amit a Héttorony magában rejt. A legenda szerint „...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket stb. Ki belé juthat az szedhet amennyit s mit akar egy óráig éjfél előtt, ekkor földrendítő csapással becsukódik a hétvár kapuja; ha a szerencsés ekkor ott maradt volna, addig kell néki benn várnia, míg évek vagy századok folytán ismét bejut valaki, ki őt megszabadítsa. Azon nem, melyből valamit magával visz, szerencsét hoz néki egész életére. A végtelen kincs legbecsesb drágasága azonban egy kereszt, a boldogságos Szűz, és tizenkét apostol aranyból; ki ezekhez nyúlni mer, azt rögtön halál éri. Ha mégis sikerülne valakinek azokat kivinni, azonnal megszűnnék magyarhon gazdagsága, s az ország puszta s elhagyottá lenne.” (Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia - Pest, 1854) 4

Siófok


Sevilla

Piliscsaba

Paks

Csíkszereda

Százhalombatta Világos a legenda üzenete, ha a kereszténységet, az apostoli egyházat, valamint a Szűzanya tiszteletét kivinnék magyar honból, az ország elpusztulna… Makovecz Imre, akinek az egyházi művészet vált legátéltebb és legzseniálisabb kifejezésévé, 2011. szeptember 27-én szentségekkel ellátva hunyt el. „Makovecz Imre a magyar szellem átmentéséért élt és dolgozott, ezt fejezte ki épületeivel, terveivel, írásaival, és erre tanított minket is: ön- és nemzetismeretre, az egymástól elszakított magyar közösségek, az ég és a föld összekapcsolásának tudományára” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök október 8-án Makovecz Imre temetésén, és megígérte, hogy támogatni fogja a magyar Sagrada Familia, a felső-krisztinavárosi Szent Mihály templom megépítését. Dr. Darvas-Kozma József 5


Tanítsd meg imádkozni! Azok az imák, amelyeket gyermekként tanulunk, gyakran velünk maradnak a felnőttkorban is, és felemelnek minket, amikor a legnagyobb szükségünk van a vigasztalásra. Egy asszony, akit ismerek, édesapja temetésén egy történetet mesélt a család imádság rituáléjáról. Minden este, amikor leültek az asztal köré a vacsorához, az apja rövid szünetet tartott, és megkérte őket, hogy hajtsák le fejüket, és csatlakozzanak hozzá, hogy áldást mondjanak. Egy mondat a mai napig megragadt az asszonyban: „Ismered a szükségleteinket Istenünk, kegyelmed által add meg nekünk azokat.” Gyermekként – mondta a nő – úgy vélte, hogy a “szükségletek”, amelyeket az édesapja említett, anyagi jellegűek voltak. Úgy gondolta, hogy új ruhákat, finom élelmiszert, Disney World-i kirándulást jelentettek, melyeket ilyen fiatal korban még szükségszerűnek érzett. Csak amikor már felnőtt és saját családja lett, akkor ismerte fel, hogy az apja által hangoztatott szükségletek nem anyagiak (legalábbis nem teljesen). Olyan szükségletekért imádkozott, mint például a biztonság, a bölcsesség, a türelem, a szeretet, amelyeket jó apaként igyekezett biztosítani gyermekeinek. 6

Ahogy édesapja haldoklott, imádságának szavai hirtelen visszatértek hozzá, és ezek a legszomorúbb időkben is vigaszt jelentettek. A hölgy története ráébresztett arra, hogy még a legegyszerűbb imákban is mekkora szépség és erő rejlik. Néha a családjaink körében elmondott imák megszokottá válnak – évek során újra és újra elmondjuk – és kezdjük természetesnek venni őket, vagy elfelejtjük mélyebb jelentésüket. De ugyanazok a szavak meglepetést okoznak egy napon az erejükkel, és segítségünkre jönnek, amikor a leginkább szükségünk van rájuk. Soha nem késő az imádságból családi hagyományt teremteni. Használd az alábbi kedvenc imákat inspirációként!

Emlékezz a klasszikusokra!

Egy háromgyermekes anya a Jézus-ima egyszerű mondatára támaszkodik: „Uram, Jézus Krisztus, Istennek Fia, könyörülj rajtam, bűnösön.” Ehhez az imádsághoz fordul. Ezáltal „gyorsan eljuthatok oda, hogy ki vagyok én és ki Jézus. Amikor bármilyen okból kétségbeesettnek érzem magam – saját fájdalmam (érzelmi vagy fizikai fáradtság), a világ fájdalmai, bűntudatom vagy szégyenérzetem miatt – a kegyelem az, amire a legnagyobb szükségem van.” És anyaként gyakran ez az, amit meg kell mutatnunk.


Imádkozd, amit Jézus imádkozott! Köszönöm Jézus, hogy... Ezt tanítottam a fiaimnak is, hogy

Jézus szavai a kereszten: „Kezedbe ajánlom lelkemet…”, ezt tegyék, és ne számoljanak, mint ahogy azt az oktatójuk egy zsoltárból származnak, melyet édesanyja, Mária, mondta nekik.” gyermekkorában imádkozhatott vele. Ezek azok a Énekeld az imáidat! vigaszt nyújtó szavak – az anyától az Atyához -, Sok szülő használ imákat altatódalként. „Fura mód megindít engem a ’Jézus szeret engem’ dal, annak ellenéamelyekre Jézus támaszkodott. De Jézus nem csak azokat az ősi imákat imádkozta, re, hogy mennyire szentimentális,” – mondja egy másik amelyeket anyja tanított neki. Jézus természetesen új anya. „Amikor a gyerekek kicsik voltak, ez volt a kedvenc imákat is tanított nekünk. Aligha választasz rosszul, lefekvés előtti daluk. De gyakran éreztem úgy, hogy nekem is ha a Miatyánkot napi családi rítusod részévé teszed. szükségem van a megerősítésre, hogy Jézus legalább annyira Gondold csak át, hogy már az ima nyitó szavai: „Mi szeret engem, mint a gyermekeimet.” Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te ne- Bár a gyerekei már túl idősek az altatódalokhoz, azt ved”, összekötnek minket Istennel (mi Atyánk!) Ez a mondja, hogy az egyik gyermeke azért továbbra is sor: „bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk kéri tőle, hogy énekelje el neki a ’Jézus szeret engem’ az ellenünk vétkezőknek…” emlékeztet arra, mekkora dalt. „Miközben énekelek, mindig megpróbálom teljes fikegyelmet kapunk és hogy ezért hálával tartozunk. gyelmemet arra fordítani, hogy szeretve vagyok”. Egy másik anya azt mondja, hogy családja közösen imádkozza el a Miatyánkot reggelente, mielőtt el- Hozd egy kicsit zavarba őket! mennek otthonról. Mint négy lány édesanyja, akik Évekkel ezelőtt egy korábbi szomszéd üzenetet közül kettőnek Down-szindrómája van, imádkozza: küldött nekem a facebookon. Azt akarta, hogy tud„…mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…” Eb- jam, milyen fontos volt a családom neki. Először ben a szellemben éli napjait. nem tudtam elképzelni, miért írja ezt. Reggelenként együtt mentünk az iskolába, de mi volt a családommal kapcsolatban, ami olyan különleges lett volna? Ismételd el a kedvenceidet! A szüleink valószínűleg nem tervezték, hogy saját Megkérdezte, emlékszem-e arra, hogy a szüleim imát „hozzanak létre”, és mégis sokan ezt tették, azokon a reggeleken imádkoztak velünk: miután ő akárcsak az apa a cikk elején. Tehát hallgasd meg megérkezett, imádkoztunk, majd ő és én elmentünk saját imádságodat, és kérdezd meg magadtól: van-e együtt az iskolába. Hogy emlékeszem-e!? Még szép. valami, amit a belső hangod rendszeresen ismétel- Azokat az iskola előtti imákat az ifjúságom egyik get? Ha igen, jegyezd meg – és folytasd az ismét- legjelentősebb megaláztatásaként tartottam szálését, de hangosan. Ha szokásoddá teszed, hogy mon. ezeket a szavakat belefoglalod a családi imádságba, Mint kiderült, a szomszéd lány nagyon különböző módon látta ezeket a reggeleket. Amíg én zavarban akkor képesek lesznek generációkat átalakítani. Hasonlóképpen ugyanilyen hatással jár, ha mindig voltam, őt megérintették. A családja szétesett. Senki egy megszokott időben imádkozol. Egy kétgyerme- sem fordított nagy figyelmet rá, amikor elhagyta a kes édesanya elmondta, hogy családja étkezés előtt házat. Így hát minden reggel korán érkezett, hogy a imádkozik, és már ez a kis cselekedet is segít for- szüleim bevonják őt is az imádkozásba, és elmondta málni őt is és a családját is a mai napig. Az asztal nekem, hogy ez megváltoztatta az életét. körüli közös imádság emlékezteti őket az étel aján- Ma már én is imádkozom a gyermekeimmel az isdékára, és arra, hogy mekkora áldás az, hogy itt van- kolába vezető úton (még akkor is, amikor mások is vannak velünk), úgyhogy azt hiszem, még ha gyernak egymásnak. Két felnőtt fiú édesanyja, vezetés közben imádko- mekként pironkodtam is, ezek az imák megváltozzik – vagy valójában inkább megállás közben. „Nem tatták az én életemet is. Fordította: Ward Henrietta, forrás: Aleteia .org vagyok türelmes nő, ezért imádkozom a piros lámpáknál. 7


Vajdasági Értéktár 7. Székelykeve szellemi-kulturális tájegység Az Al-Duna kanyarulatába telepített bukovinai székelyek mintegy 125 éve a délvidéki magyar népcsoportok egyik legérdekesebb, küzdő szellemiséget képviselő része. Nemzeti értékként kell tekintenünk e tájegység lakosságára és külön Székelykeve falura, Európa legdélebben fekvő magyar településére, melynek áttelepített közössége szellemi, anyagi és közösségi értékeit magával hozta. Az 1764. évi madéfalvi történések, a Siculicidium utáni években a csíki, háromszéki és aranyosszéki falvakból elmenekült lakosságból Bukovina területén öt magyar falut alapítottak és népesítettek be: Fogadjistent, Istensegítset, Hadikfalvát, Andrásfalvát és Józseffalvát. Az 1880-as években kezdődött az elszegényedés előli újbóli, kényszerű elvándorlásuk. Első kirajzásuk 1882–83-ban történt meg, 645 család indult az Al-Duna szabályozás lecsapolási munkáira, s töltésépítőkként telepedtek meg a délvidéki Pancsova és Kevevára közötti szakaszon. Három ma is létező települést alapítottak: Hertelendyfalvát, Sándoregyházát és a ma is magyar többségi lakosságú központjukat, Székelykevét (szerbül: Skorenovac). 8


Mirk László csíkszeredai újságíró, tanár 1999ben járt arrafelé, s útjáról a Hargita Kalendárium 1999-es kötetében jelentetett meg egy értékes tanulmányt. Ebből idézünk. „Naphosszat jártuk a falvakat... Székelykevén Szofrán Tamás nyugalmazott tanár, a helyi Igaz Szó lap lelkes, jó tollú író-szerkesztője a vezetőnk, de még hosszan sorolhatnám azok nevét, akik baráti szeretettel vettek körül bennünket, hogy mi is ’honn’ érezzük magunkat ’otthon a székelyeknél’... A második világháborúig – mesélték - , nem történt gyökeres változás a székelyek munkavállalását, kenyérkereső foglalatosságait illetően. A férfiak kubikusok voltak vagy napszámba jártak a környékbeli nagygazdákhoz, az asszonyok, lányok a közeli Szendrőn vagy Belgrádban vállaltak alkalmi munkát, bejárónők, cselédek voltak... A családok, híven ősi szokásaikhoz, több gyermeket is vállaltak, ezért a lakosság ezekben a falvakban megháromszorozódott. Gyökeres változást e téren a hatvanas évek eleje hozott: a falvak lélekszá-

ma elszomorítóan megcsappant, magyar tannyelvű iskolák illetve tagozatok szűntek meg. A munkaképes fiatalság elvándorolt: Nyugaton vállalhatott és vállalt is munkát. És még ha azzal a szándékkal is mentek el, hogy egyszer majd csak hazatérnek, bizony nem így történt. Haza-hazajöttek, hozták a rengeteg márkát, dollárt, épültek is szebbnél szebb házak, majdhogynem paloták, csakhogy ezek ritkán népesednek be, gyermekzajtól nem hangosak, legtöbbjük mára üres, zárva ajtó, ablak. A ’90-től tartó balkáni háborús zűrzavar végleg kintmaradásra késztette a vendégmunkásokat. Gyermekeik pedig már kis németek, svédek, osztrákok, ausztráliaiak... A szülők már évek óta szerb iskolába íratják gyermeküket. Hogy miért? A válasz közismert a kisebbség körében, gondolom mindenütt: azért, mert azt hiszik, hogy így jobban érvényesülnek. Pedig ez nem igaz... Megtudtam, hogy hosszú évek óta pezsgő művelődési élet van Székelykevén. Mindig is volt művelődési egyesületük, és ez együtt az iskolával már jó két évtizede a régi hagyományok megőrzését-ápolását tekinti fő feladatának. És ebben a helyi önkormányzattól messzemenő segítséget kapnak.” A bukovinai székely közösség, az erdélyitől való évszázados elszakítottság következtében, jól megkülönböztethető, jellegzetes kultúrát alakított ki. Bukovinából magukkal hozott népi hagyományaik igen archaikusak: többek között középkori eredetű balladákat, keserveseket, népdalokat, a lakodalmi szokások gazdag tárházát, farsangtemetést és a gazdag anekdotakincset, valamint igen szép székely-bukovinai tájnyelvet őriztek meg. Karácsonyi szokásaik közé tartoznak a karácsony-böjti gyermekkánták és a huszárjárás, a felnőtt legények betlehemes játéka, melyet sokáig nem adtak elő, de az 1990-es években felújították, és azóta minden évben betlehemeznek karácsony és újév között. Szellemi értékein kívül Székelykevének természetesen tárgyi/építészeti érdekességei és értékei is vannak: így a hármasosztatú „kincstári” parasztházak... Összeállította: Sárközi Sándor piarista 9


Rendkívülisége korán megmutatkozott. Gyakran megszakította játékait és elvonult egyedül, a felnőttek számára érthetetlen módon. 5. Miért tette? A kedves kis Erzsébet megszerettette magát idegen környezetével, gyerekkorát vidáman töltötte. 6. Mit szeretett a legjobban, ami megmaradt neki felnőtt korára is? Erzsébet korán felnőtté válik, elveszti édesanyját majd 19 éves jegyesét is. Édesanyját a magyar drámairodalom egyik gyöngyszeme örökíti meg. 7. Melyik dráma? Mindössze tizennégy éves, amikor házasságra lép elhalt jegyese öccsével, Lajossal, akivel boldog házasságban él, és három gyermekük születik. Első gyermekük születése után teszi meg a szeretet-szolgálat első nagy alapítását, második gyermekük születése után még nagyobbat alkot. 8. Melyek ezek? 9. Mi volt kedvenc jelmondata, amikor embereket szolgált?

Árpádházi Szent Erzsébetet, a legnagyobb gyógyító női szentet a Szűzanya oldalán, a világon bárki a sajátjának tarthatja, de ki mondhatná jobban a magáénak, mint mi, magyarok. Nagy magyar királyi család sarja, édesapja „Jeruzsálem királya” is. 1. Kik Szent Erzsébet szülei, és ki a híres testvérbátyja? 2. Hol és mikor született Szent Erzsébet? Szent Erzsébetünket mi, magyarok Árpád-házinak, ritkábban Türingiainak nevezzük. 3. Hogyan nevezik őt Magyarországon kívül? Már kiskorában eljegyezték az akkori kor szokása szerint, és elvitték jegyese udvarába, hogy teljesen elsajátítsa az ottani életmódot. 4. Hány éves volt ekkor, és hova vitték? 10

Erzsébet életéhez számos csoda és legenda kötődik. Ezek között az egyik a csíksomlyói kegytemplom üvegablakán díszeleg. 10. Mit ábrázol az ablak? Harmadik gyermekük születését férje, Lajos már nem érte meg, a keresztes háborúba vonulás kimerítette. Erzsébetnek elkezdődik a kálváriája. 11. A csíksomlyói kegytemplomban hol van megfestve ez a jelenet? Szigorú harmadrendi-ferences életmódja, túlzásba vitt szegénysége felemészti fizikai egészségét, mindössze huszonnégy éves, mikor megszületik a mennyország számára. 12. Mikor ünnepli a világegyház Szent Erzsébet ünnepét, és mikor ünnepeljük Magyarországon? Bakó Mária Hajnalka


Christ in der Gegenwart 37/2018. Christian Heidrich

Úton lenni: kivel? Marek Duraj krakkói szerzetes nem fogja sosem elfeledni a napot, amikor Józef Tischnert (1931-2000), a máig tisztelt pap-filozófust a kórházban meglátogatta. Tischner súlyos gége-bántalmakkal feküdt a kórházban, a korábban oly gyakran igénybe vett szónok elveszítette hangját. A látogatás ideje alatt Dunaj megemlítette, hogy közelebbről lelkigyakorlatot kell tartania, melynek témája „Hogyan éljünk?”, és felkérte Tischnert, legyen segítségére „néhány címszóval” a téma kapcsán. A híres lelkész válasza rövid volt – és provokatív. A „hogyan” lényegtelen – írta le Tischner, sokkal inkább az a lényeg, hogy „kivel”. Elméleti síkon ez a válasz kérdéseket vet föl, hiszen nyugati etikánk az erények etikája, mely a szabadság nagyrabecsülésében és a jó cselekedetek gyakorlásában gyökerezik. Ez alapján nehéz belátni azt, hogy hirtelen miért nem a tettek, hanem a körülöttünk élő személyek köre válik elsőrendűvé? Azonban az adott helyzetet tartva szem előtt a Tischner által megfogalmazottak már érthetőek. A korábban nagyra értékelt tanácsadó, most egyszerre csak pácienssé vált, és rá volt utalva az orvosok tudására, valamint az ápolószemélyzet gondoskodására. Számára, akárcsak minden szenvedő számára, az volt lényeges, ami akkor is megmarad, amikor a napi aktualitással rendelkező események és a gondolat sziporkázása jelentőségüket veszítik: az emberi lét magva. Ez nem azt jelenti, hogy az erények vagy a jóra való törekvés értéküket veszítenék, de a kérdésre, hogy hasonló helyzetekben mi a meghatározó, valószínű nem csak Tischner válaszolná azt, hogy: „Az emberek!” Olyan személyek, akik elkísérnek utunkon jó és balsorsban, akik a kórházban is mellénk ülnek, olyanok, akik – ha szerencsénk van – a halálos ágyunkon kezünket fogják. Igen, valóban lényeges, hogy kivel járjuk be az élet mély vizeit. Meglepően ritkán tevődik fel a kérdés, vajon mi indította a názáreti prédikátor és gyógyító követésére a tanítványokat. Alapjában véve nem ismerjük a motivációjukat, mert a források csak nagyon vázlatos képet nyújtanak erről. Kétségtelen, hogy a halászok és kézművesek részéről merész döntés volt otthonukat

és bevételüket feladni, és a meglevő családi kötelékeikből kiválni. A Názáreti valószínűleg roppant nagy benyomást tett rájuk, amiből megsejthették az egyszeri lehetőséget: most vagy soha! Vele mentek tehát és együtt éltek. Újra és újra meg kellett válaszolniuk a kérdést: Milyen ez az ember? A zsidó reménység- és szenvedéstörténet fényében, hogyan értelmezhető az Ő isteni üzenete? „Te vagy a Messiás!” – így szól Péter tanúságtétele Márk evangéliumában (8,29). Ez a kijelentés nyomban szűkül is: Jézus szenvedő Messiás. Erre is van támpont a héber bibliában, elsősorban Izajásnál, az Isten szolgájának énekeiben. A tüske azonban marad: Isten és a szenvedés. Az igazságtalanság, a vérontás és a rossz folytonos szívóereje minden istenképet megkérdőjelez. Lehetséges az, hogy még a Messiást is „elvetik és megölik” (Mk 8,31)? Használható feleletet a kérdésre nem a tudósok szobájában találunk, sokkal inkább útközben, az élet ösvényein. És ott valóban döntő fontosságú, hogy kivel járjuk utunkat. Az élet ábécéjét szüleinktől sajátítjuk el; majd barátokat keresünk, akik találnak hozzánk; végül olyan társ után nézünk, akiben életünk végééig bízni akarunk, aki bízhat bennünk. Hogy ezen törekvésünk mennyire jár szerencsével, az útközben derül ki, a jó és a rossz napok alatt, a hétköznapok szürkeségében. „Nem lényeges hogyan, fontos, hogy kivel”, így foglalta össze saját élettapasztalatát Józef Tischner. Olyan megfogalmazás ez, mellyel Jézus tanítványai is egyet értettek volna és amely elgondolkodásra késztet minket is: kivel járjuk az élet útját – és ki választott minket életének útitársául. Fordította: Bács Béla János 11


Éhező szív, kíváncsi lélek - egy fiatal sóhajtásai–

Talán csak most kezdem el érteni igazán, milyen is az, amikor az ember szinte képtelen döntést hozni. Mert próbálkozik, lép és fut, elesik és feláll, és új meg régi emberekkel találkozik, és felnéz rájuk, és a lelkében magával viszi őket. A történeteiket. A megvalósított küldetés- és hivatástörténeteket. Szándékosan nem használom itt a sikertörténetek szót – hisz a tény, hogy valaki felismerte és megéli a küldetést, amit maga Isten ajándékozott neki, már önmagában véve sikertörténetnek minősül az én szememben. Gyakran intézik a fiatalsághoz kérdést: „Hogyan képzeled el magad öt-tíz-tizenöt (majd el a végtelenségig) év múlva?” Habár a kérdés megválaszolása a maga teljességében, konkrétumokkal teletűzdelve ritkán jön össze az én esetemben, mégis sokoldalúan segít: ösztönzőleg, valamint vissza- és felrázóan hat rám; hogy a múlt kisebb-nagyobb kudarcain való rágódás helyett inkább a múltban rejlő értékeket, tanulságokat keressem, ezeket pedig a jelenben felhasználva, a passzivitás, nihilista hozzáállás helyett igyekezzem a jövőm kovácsolására fordítani. Ugyanakkor nem szabad abba a hibába sem esnem, hogy fejlődésem folyamatában elfelejtem megörökíteni a jelent. A hangokat, a szavakat (és azokból formálódó gondolatokat), lelki érintéseket, tartalmas beszélgetéseket. Ezeket mind-mind érdemes papírra vetni, és Találkozások címmel ellátni, időnként fellapozni. Így remélhetőleg biztosítani tudom, hogy ne essek az önbecsapás, a manipulálhatóság kavalkádjába, hogy ne váljak holmi bábbá. Én ember vagyok, és az is szeretnék maradni. Viszont ez azt is jelenti, hogy elvek sze-

rint élem az életem, amelyek mellett igyekszem mindig kitartani. Persze, hasznos és alkalmas elvek címén mindenki számára más-más fogalmak jutnak eszébe, és pont ettől különlegesek a mi emberi történeteink. Efféle elköteleződési formák lehetnek az istenfélelem, a nem fél-, hanem teljes értékű odaadás, a megfontoltság és tudatosság, a másik ember vágyainak tiszteletben tartása, vagy bármi más, amiről azt gondolom, idős koromban visszatekintve az életemre jólesően azt fogom mondani: igen, megérte! Ez mégsem ilyen egyszerű. Csak keresek és keresek, majd egy kis időt hagyva magamnak ismét eltűnődök azon, hogyan is lehetnék hasznos része a társadalomnak. A társadalomnak, melyben társad nem alom, hanem egy másik ugyancsak teljes méltósággal rendelkező ember. Akkor is, ha gyakran ütköznek a vélemények. Egy biztos: szeretnék egyensúlyra törekedve és egyensúlyban élni önmagammal és azokkal az emberekkel, akiket Isten mellém rendelt. Ő is azt szeretné, hogy azzá az emberré váljak, akivel szívesen találkoznék. Viszont ehhez fontos felismernem, tisztában lennem erősségeimmel, gyengeségeimmel, és mindazon területekkel, ahol a jövőben fejlődésre van szükségem. Ez azt is feltételezi, hogy sosem a könnyebb utat választom. Hogy a hiteles példát mutató emberek társaságát nem érdekből, hanem őszinte nagyrabecsülésből keresem. Mert csak így lehet később nekem is egy hiteles történetem. Célom úgy élni, hogy majd az én történetem is építő legyen azok számára, akiknek elmesélem. Csiki Eszter, 12. osztályos diák

Feladatok

Az októberi feladat megoldásai: a.) evangélium = örömhír, jó hír; b.) „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3, 16)

12

A novemberi feladat: A Biblia olyan könyv, amely 2 nagy részt foglal magába (az első részét Ószövetségnek, a második, kisebbik részt pedig Újszövetségnek nevezzük), és mindkét rész több kisebb-nagyobb, rövidebb-hosszabb könyvből, írásból áll. Az Újszövetség könyveinek a számát megtudhatjátok, ha az alábbi kérdésekre adott válaszokat (amelyek természetesen számok), összeadjátok:

Hány törpe lakott abban a házban, ahová mostohája elől menekült Hófehérke? Válasz: .... Hány hónapból áll egy esztendő? Válasz: .... Hány lába van egy póknak? Válasz: ..... Tehát hány könyvből áll a Biblia újszövetségi része? (a versenybeli értéke 2 pont) Várom válaszotokat! Email-cím: lorinczevakatalin@yahoo.com, postacím: Lőrincz Éva-Katalin, Márton Áron Főgimnázium, Márton Áron utca 80., 530211, Csíkszereda, Hargita megye Katóca


A gyanú

Újabb kalandok a Mese Birodalmában 11. Alázat, Türelem és Jóság királyfiak lakodalmára utaztunk Szívországba, onnan pedig a menyasszonyokhoz, Mosolyország királyi udvarába, és vártuk a három királylány, Szelídség, Kedvesség és Gyöngédség megjelenését a palota lépcsőjénél. Azonban a királylányok helyett az egyikük szolgálója jelent meg a lépcsők tetején, és nagyon megijedve adta tudtunkra (az egész násznép tudtára), hogy a királylányok eltűntek szobájukból. - Reméljük, nem Csakén ország királya, illetve annak fiai állnak leányaim eltűnésének hátterében! – kiáltott fel rémülten Mosolyország királya. A tegnap ugyanis egy távoli ország küldöttsége járt itt nálunk, akik azt mondták, Csakén ország királya küldte őket, hogy megkérjék a leányaim kezét a fiai számára, akik szintén hármas ikrek. Mondanom sem kell, mi volt a válaszunk. De félek, nem fogadták el az elutasítást! - Hol van ez a furcsa nevű ország? – kérdezte a mindig kiváncsi Mekegő. - Csakén országa – felelte Herceg –, a világ egyik legnagyobb birodalma, ahol első látásra minden nagyon csodálatos, de ha alaposan megfigyeljük, az ország egyetlen lakója sem boldog. - Te jártál ott? Ki ott a király? Tényleg hármas ikrek a királyfiak? – folytatta egy szusszra Mekegő a kérdezősködést, de persze mindannyian kiváncsiak voltunk Herceg válaszára. - Igen, egyszer keresztülmentem Csakén ország területén, ami valóban hatalmas, de a királlyal nem találkoztam. Úgy tudom, a fiain kívül a királyt senki sem láthatja. Az országot

egyelőre mind a három királyfi: Kevélység, Irigység és Fukarság vezeti, de mindhárman azon vannak, hogy mielőbb megkaparintsák a másik kettőtől az egész ország fölötti uralmat. - Akkor nem is igazi testvérek, inkább valami szörnyek... – motyogta félhangosan Mekegő, majd érthető hangon azt kérdezte: – Biztos, hogy ők rabolták el a menyasszonyokat? - Egyre erősebb a gyanúm, hogy Csakén ország királyfiainak köze van leányaim eltűnéséhez. – felelte Mosolyország megtört királya – De menjünk fel a lányok szobájába, nézzünk körül, hátha találunk valami árulkodó jelet. Leányaim nemcsak jók és szépek, hanem okosak is, s ha egy mód volt arra, hogy üzenetet hagyjanak, biztosan megtették. A két királyhoz és a három királyfihoz társultva felmentünk a palotába, a királylányok szobájába. Alaposan körülnéztünk, de semmi olyan jelet nem találtunk, amiből ki tudtuk volna következtetni, mi történt ott néhány órával azelőtt. Már indultunk volna ki a szobából, amikor egy hófehér galamb repült be az ablakon, s egyenesen a király vállára szállt. A király megsimogatta a galambot és csőréből kivett egy kis cetlit (amit mi nem is vettünk addig észre). A cetlin ez állt: „Drága Szüleink! Csakén ország fiai raboltak el. A galambnak adjatok tejbe áztatott kalácsot, s ő majd...” A mondat itt félbeszakadt. Vajon mit akartak még üzenni a lányok? Mi történt, hogy a lányok egy befejezetlen üzenetet küldtek? (folytatás a következő számban) Katóca 13


Góbéságok - Bajban vagyok drágám! Jövő hétre van kitűzve a lányom esküvője, és még mindig hiányzik a fele annak, amit hozománynak ígértem. - Ez is probléma? Hiszen mindenki csak a felét szokta odaadni annak, amit ígért! - Hát ez az! Nekem épp az a fele hiányzik.

- Komám, ha én az anyósommal veszekszem, mindig az enyém az utolsó szó!! - És mit mondasz neki! - Igenis mama! Azt mondja az orvos a betegnek: - Három-négy napig maradjon otthon, és pihenje ki magát. - Nem tehetem, doktor úr. - De hát miért nem? - Mert otthon van az anyósom! Vásáron alkudozik a székely: - Szép a ló, de jó futó-e? - Ez olyan futó, hogy tíz kilométerig meg sem áll. - Akkor én nem vehetem meg. - Miért? - Mert én csak hat kilométerre lakom. Négyet mindig visszagyalogoljak?

Lovat ad el a székely a vásárban. Imponálni akar a vevőnek a műveltségével, s a lovat így kommendálja: - Olyan ló ez, hogyha szekér elé befogalványozom és indítványba helyezem, nincs az az erőszak, amely megállapodásra bírná. A székely mustrálja a lovat a vásáron, aztán rásóz egyet a farára. A ló megugrik, és fejjel nekimegy a falnak. - Hiszen ez a ló vak – mondja meglepetten. - Nem vak az, csak bátor! 14

Édesanyám, miért van már annyi ősz hajszála? - Azért, édes fiam, mert ahányszor rossz vagy, egyegy mindig megfehéredik... - Akkor már értem, miért teljesen ősz a nagyanyó. - Mit szólt a feleséged, hogy későn mentél haza? - Nem tudom, mert a mondókáját még most sem fejezte be. - Mikor ismerted meg komám a feleségedet? - Sajnos csak azután, hogy feleségül vettem... - Önnek a jegye nem ide szól! - Nem, kérem, hanem Csíkszeredába. - Nem úgy értem, ez személyvonatra szól, s kend gyorsvonatra ült fel. - Mi a különbség a kettő között? - Az, hogy ez gyorsabban megy. - Tőlem eresztheti lassabban, mert én ráérek. - Mondd csak, fiacskám, ebben a mondatban: „A pásztor a mezőn legelteti a nyájat”, melyik a helyhatározó? - A pásztor. - No, már hogy lenne a pásztor a helyhatározó? - Azért, mert a pásztor határozza meg a helyet hogy hol legeljen a nyáj. Tanító: - Milyen ige a ver? Cselekvő, vagy szenvedő? - A tanító úrnak cselekvő, nekem pedig szenvedő? - Édesanyám, igaz az, hogy porból lettünk, s porrá válunk? - Igaz, kisfiam! - És akkor a négerek szénporból lettek?

- Menyi kamatot számít maga? - Kilenc százalékot. - Hogy képes olyan sokat követelni? Nem fél az Istentől, hogy megveri? - Ő ugyan nem, mert ha lefele talál nézni, a kilencet úgyis hatosnak látja!


Keresztrejtvény

„A csend nem pusztán azt jelentheti, hogy nem beszélünk, hanem azt, hogy készen állunk meghallgatni más hangokat: a …“ ( Ferenc pápa katekézise). Az idézet befejező része a rejtvény vízszintes 1. és függőleges 14. számú soraiban van elrejtve.

Vízszintes: 12. Dallamot játszó szerkezettel egybeépített óra. 13. Kezdődik az aukció! 14. Magyar festő, grafikus, a „Fahordás“ című kép alkotója (Vilmos). 15. Kézzel jelezé. 16. Sárosi azonos hangzói. 17. Növény szárának a földben,

Az októberi keresztrejtvény

Vízszintes 1. Az apostolok a kenyértörésben Függőleges 1. És az imádságban Helyes megfejtők: András Erzsébet – Lövéte, Balázs Ferenc – Csíkszereda, Boros Klára – Csíkszentkirály, Fülöp Hajnal - Madéfalva, György Ilona - Csíkszereda, György Ferenc – Csíkszereda, Hajdú Gabriella – Csíkszereda, Kedves Piroska – Csíkszereda, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Madaras Vilma – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Péli Szidónia – Csíkszereda, Róth Zoltán Vilmos - Csíkszereda, Szabó Gabriella – Csíkszereda, Szőcs I. József – Madéfalva. A szeptemberi lapzárta után érkezett megfejtések: Péli Szidónia és Kedves Piroska

illetve közvetlen a föld feletti része. 18. 1973-ban alakult magyar rockegyüttes, amelynek énekese Pataki Attila, egyik albuma pedig a Szélvihar. 20. Ütemesen kattogó hangot idéz elő a névnapját március 22-én ünneplő nő. 23. Eperszemek! 24. Eme betaszíta. 25. Nagyon régi közterülete. 27. Nőkkel nagyon sokat foglalkozó férfi. 28. Olasz, portugál és kambodzsai gkj. 30. Üzenetet küld. 31. Cselfogás. 33. Megfelelő okozat. 36. Alá. 37. Egyfajta gyümölcsből lemetszett, hosszúkás, keskeny darab. 39. Becézett Olga. 40. … ovo (eleve) – latinul. 41. Részben megeteti! 42. A … tett város - Mark Twain regénye. 44. A barack íze vagy ehhez hasonló íz. 47. Egy – németül. 48. Türkménisztáni sivatag, de a Mongol Birodalom fővárosa is volt a 13-17. században. 49. Görögországhoz tartozó sziget (ék h.). Függőleges: 1. Mássalhangzó. 2. Fehér-fekete csíkos afrikai állat testét borító szövetek összessége. 3. Sok ínt tartalmazó karnak a csuklótól az ujjak hegyéig terjedő folytatása. 4. Nagyon öreg. 5. Helyet foglal a névnapját január 16-án ünneplő férfi. 6. Növekedő becézett Olivér. 7. Patkóárhoz tartozik! 8. A Bánk bán című opera szerzője (Ferenc), (ék h). 9. Kettőzve: a vizek városa. 10. Sit mens … in corpore sano (Ép testben legyen ép a lélek) – Juvenalistól származó latin szállóige. 11. Szalad. 15. Névnapját március 13-án ünneplő hölgy türelmesen viselkede. 19. … gratias! (Istennek legyen hála!) – latinul. 21. A kúszó indájú, tölcséres virágú, kobaktermésű növény alatti helyre. 22. Nők …, magyarországi folyóirat. 23. Originális a szárazföldi közlekedés számára épített, nagyjából egyenletes szélességű sáv. 26. Az itt levő, névnapját január 12én ünneplő férfire (vall). 29. … ad a lány a kérőnek, ha nem akar feleségül menni hozzá, de ezt kap az a legény is akit kikosaraznak. 32. Kambodzsai, luxemburgi és gaboni gkj. 34. Az itt levő egyfajta hazárd kártyajáték, röviden. 35. Féltucatnál eggyel kevesebb izomnyalábja. 38. … lányok? – Jacquline Wilson könyve. 39. Védelmezne. 43. Oxigén, jód és hidrogén vegyjele. 45. Karát tartalmazza! 46. Szív – latinul. 48. Kilogramm. Készítette: Korodi Zoltán, Tusnádfürdő

Ég és föld között Istennel

Helyes válaszok 1. A tábori lelkészek és Magyarország Katonai Ordinariátusa 2. 1416. október 4-én. 3. 1452-ben a frankfurti birodalmi gyűlésen. 4. Jézus nevét és az IHS monogramot. 5. A déli harangszó az Úrangyala imával. 6. Az Úr színeváltozása ünnepét 7. A budai várban. 8. A délvidéki Újlakon, 1456. október 23. 9. 1956. Megfejtők: György Ferenc – Csíkszereda, Szabó Gabriella – Csíkszereda, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda. *** A megfejtéseket november 20-ig várjuk! (Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38. Hargita megye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki! Szerencsés megfejtőnk: Márton Erzsébet – Csíkszereda.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi keresztény családok lapja. Kiadja: Salus

Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztők: Balázs Tünde, Sárközi Sándor. Lapterjesztő: Sárig Annamária, Keresztes Enikő. ISSN: 2558-8389, Elérhetőség: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.

15


Tóth Árpád

Be furcsát álmodtam... Be furcsát álmodtam az éjjel, Hahó, hahó, Lefutok kacagva a lejtőn, Ma csupa zengés a szivem, Ma kínom távol ormán rajt pihen Halk, puha hó. Nézd, hó esett az éjjel, Hűs és szelíd, mint álombeli bú. De dalolnak a fák, Aranyszínü láng Fodrozza a felhőt, S a hegyi ösvény vadrózsa-szagú. Lefutok kacagva a lejtőn, Hahó, hahó Odalent csendben megpihenek, Messze merengnek a nyitott szemek, S szívemben csendesen Szitál a hó.

Krisztus világa November 2018  
Krisztus világa November 2018  
Advertisement