Page 1

Erdélyi keresztény családok lapja

2. oldal: Az ember aranyfedezete 3. oldal: Keresztény nihilizmus 4-5. oldal: Szeretetláng 2. 6. oldal: Sínai vagy Hóreb? 7. oldal: Gyümölcsoltó Boldogasszony 8-9. oldal: Felvidéki értéktár 3. 10. oldal: Krisztussal böjtölni 11. oldal: Kávé Jézussal

IX. évfolyam 3. szám

2018. március

12-13. oldal: Látogatás a legidősebb tündérnél 14. oldal: Örökkévalóság szent ablaka 15. oldal: Rejtvények és megfejtők 16. oldal: Szélkakas


Egy régi legenda szerint valaki súlyosan megsértette királyát. Halálra ítélték, és hogy minél nagyobb kínokkal haljon meg, arra ítélték, hogy vadállatok tépjék szét. Vasketrecbe zárták, ahová majd beengedik a fenevadakat. A rácson kívül ott szorongott-tolongott a kíváncsi tömeg. Trombitaszóra kellett a vadállatok ketrecének ajtaját felrántani, hogy azok előrontsanak és szétmarcangolják az elítéltet. A bűnös remegett, várta a szörnyű halált… Amikor megérkezett a király, megadta a jelet, harsonák, kürtök szólaltak meg, és íme… Az oroszlánok és tigrisek helyett egy fiatal, fehér bárány ment be, piros szalaggal a nyakán. Szelíden közeledett a halálraítélthez, és csendben lefeküdt a lába elé. E legenda megvilágítja Krisztus megváltói tevékenységét. Isten szent felségét mi sértettük meg az ősbűnnel és személyes bűneinkkel. Az Isten-központúságból az én-központúságba léptünk, így végessé tettük magunkat, örök büntetést vontunk magunkra. E siralmas állapotban szólalt meg Isten, majd vigasztaló harsonái, a próféták is. Az idők teljességében felnyíltak a zárak, és a szörnyű halál helyett az Isten Báránya saját vérével békességet szerzett nekünk. Nagypénteken reggel Annás és Kaifás főpap kezébe összpontosult a Jézus-esemény. A kirakatpert titkon megrendezték. Jézust foglyul ejtették. Tervük végrehajtásában minden más csak formaság. Szándékukat Pilátusra kényszerítik és végrehajtatják. A szombat beállta előtt Jézus sírjához őröket állíttatnak, nehogy megtörténjen az, amiről beszélt, hogy harmadnapra feltá-

mad. Húsvét hajnalán minden törekvésük meghiúsult Jézus feltámadásával. A szeretet diadalmaskodott. Azóta minden nagypéntekre húsvét következik. 1967. február 6-án Enver Hodzsa az albániai Durazzoban uszító beszédet mondott. Utána a diákok és tanárok bedeszkázták a város összes egyházi épületét. A diktátor bátorítása mellett ez az „első szikra” futótűzként terjedt el az egész országban. Májusig minden egyházi intézményt bezártak vagy leromboltak, és szinte teljesen megsemmisítették a papságot. A pártvezér Albániát a világ első ateista államának nevezte. Közben az a világban húsvéti események voltak. A kommunizmus leszerepelt. Enver Hodzsa rendszere a múlté. Az emberek lelkéből feltört az Isten utáni vágy, és reneszánszát éli az egyház. Érthető húsvéti örömünk, és ezt az örömet zengjük világszerte: Föltámadt Krisztus e napon, alleluja! Hála legyen az Istennek! A húsvét üzenete, hogy a gonoszság ideig-óráig megcsúfolhatja az Isten szeretetét, az örök emberi értékeket megtiporhatja, de megsemmisíteni nem tudja soha. Húsvéti misztériumunk mutatja, hogy milyen értékes az ember, akkor is, ha gyarló. Igaz, egyeseknek az ember nem sokat ér, de Istennek mindent. Az ember az egyedüli teremtmény, akiért az Istenfia megtestesült, a kereszten életét adta, hogy megdicsőült életét nekünk adja. Mi vagyunk Isten értékei, neki mindene vagyunk. A feltámadt Jézus Krisztus az emberiség „aranyfedezete”. A Krisztus világa minden kedves Olvasójának kegyelemteljes húsvétot kívánok munkatársaim nevében is, a főszerkesztő

Az imaapostolkodás szándéka márciusra: A lelkek megkülönböztetésére való felkészültségért, hogy az egész egyház felismerje ennek sürgető szükségességét mind személyes, mind közösségi szinten. 2


Keresztény nihilizmus Napjaink emberét azzal vádolják, hogy nihilista, de hogy mit értenek alatta, senki sem, vagy nagyon ritkán magyarázzák el. Így aztán első nekifutásra, mindenféle fél-ismeretek és áltudások birtokában, a legtöbb ember azt gondolja, hogy napjaink nihilizmusa nem jelent mást, mint az élet élvezetét, és azt, hogy nem létezik semmi természetfeletti, nem létezik semmi halhatatlan, csak az van, amit látunk és tapasztalunk. Így aztán az élet habzsolás, roham, gyűjtés (sokszor haszontalan), és egymás eltiprásává változik. Mondhatjuk, hogy napjaink embere valóban nihilista, mégpedig nem azért mert nem hisz semmiben, hanem azért, mert a végetlent hozza le a földre. Ezt ugyan már Krisztus Urunk megtette, de ezt már nem akarják elfogadni, inkább hallgatnak Nietzschére, Heideggerre, vagy valaki más korszakalkotó gondolkodóra. A nihilizmus a latin nihil szóból származik, melynek jelentése: semmi. Filozófiai értelemben a létnek (az, ami valami) a tagadását jelenti, annak az ellentétét; mindazt, ami nemlét. A nemlétről nagyon keveset tudunk, és azt is csak negatívan tudjuk meghatározni, pontosabban valahogy úgy, hogy a lét ellentéte mindaz, ami nem a lét. Parmenidész ókori gondolkodó volt az első, aki ezt a kérdést feszegette (azt lehetne mondani, hogy ő az első nihilista), és arra a konklúzióra jut, hogy ami van, az létezik, ami meg nincs, az nem bírja a létet. Ebből aztán a történelem folyamán különfélek nézetek születtek, melyek hol megállják a helyüket, hol nem. Keresztény hitünk tanítja, hogy az emberi élet a halállal nem szűnik meg, hanem az ítélet után örök élet vár ránk (örök boldogság vagy örök kárhozat). Ez azt jelent, hogy az ember állandóan a létben marad, csak más fokozaton. Halálunk után is bírni fogjuk a létet. Sőt keresztény hitünk azt is tanítja, hogy Isten örök tervében kezdettől fogva benne vagyunk, tehát létezünk. Egy kis csúsztatással a fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy íme akkor a létünk örök, hiszen kezdettől fogva létezünk és örökké létezni

fogunk. Nincsen semmi, ami a nemlétbe tudna vetni (hiszen Isten is csak a kárhozat helyére vet, de az is egy létforma; amúgy Zeusz is csak ennyire volt képes). Ezek alapján az egyesek által hirdetett, a nemlétezőt dicsőítő nihilizmus nehezen létezik. Mégis azt mondtuk fennebb, hogy a mai ember nihilista. Hogyan lehet ezt érteni? Úgy, hogy a történelem alakulását figyelve rájöhetünk arra, hogy a régi ember (egészen az újkorig létezett a régi ember) célja az örök üdvösség volt, azt tűzte szeme elé és azt akarta elérni. Ez a földi élet arra szolgált, hogy megszerezze az örök üdvösséget. Ilyen szempontból a földi élet a siralomház volt, ahol szenvedés és fájdalom az osztályrésze az embernek, egy negatív világ; míg a pozitív világ az örök élet volt, a halál utáni örök élet, az az élet, ahol mindenért kárpótolást kap, ahol örökké boldog lesz az ember. A modern ember ezt gyakorlatilag megfordítja, és azt mondja, nem elég a túlvilágra vetíteni az életet, hanem itt a földön kell boldognak lenni már ebben az életben. Ez lesz a pozitív élet, a túlvilági lét meg majd elválik, hogy milyen lesz, az lesz a negatív élet. A halál eseménye vonz bennünket, de nem tudjuk, hogy utána mi lesz, ezért itt a földön boldogan kell élni, és akkor a másik világban is boldogok leszünk, vagy inkább azt bízzuk az Istenre. A földi életben kell önmagunkat megvalósítanunk. Azzal, hogy a természetfeletti világ a mi földi világunkba érkezett (ez történt már kétezer éve karácsonykor), megszűnik a természetfeletti világ, illetve nem megszűnik, csak helyet változtat. Már nem kell odaátra vágyni, hanem itt kell Istent megtapasztalni és vele élni (hiszen Isten maga lett emberré). Sok teológus hangoztatja, hogy a mennyország már itt a földön elkezdődik. Vagy akár Krisztus Urunk is mondja, hogy Isten országa köztetek van. A mai ember tehát ily módon nihilista. A természetfelettit lehozta a földre, és ezzel esély ad önmagának, de az Istennek is. András István teológus 3


Történelmi lehetőség a szavazati joggal élni, és nemcsak regisztrálni kell, hanem részt is venni a választásokon. Isten segítségével úgy szavazzunk, hogy a Kárpát-medencében továbbra is biztonságban érezzük magunkat, és a Szent István-i értékeket őrizve tudjunk élni!

Szeretetláng A Szeretetláng engesztelő imamozgalom, mely a Szűzanya kérésének igyekszik eleget tenni:

„Oly sok bűn van az országban. Segíts Nekem, mentsük meg! Én Fénycsóvát adok kezedbe, ez Szívem Szeretetlángja. Az Én Szívem Szeretetlángjához add a te szeretetedet is, és add tovább, kislányom! (…) Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok, és veletek összefogva (!) mentelek meg benneteket. Szent István király Nekem ajánlotta országotokat, és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy Szívemen viselem az ő és a magyar szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni. Nagyon kérlek benneteket, fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz országomra… Leányom, vedd e Lángot, melyet neked nyújtok először. Ez Szívem Szeretetlángja. Gyújtsd meg vele a tiédet és add tovább!” (1962. ápr. 13.) Később azt is hozzáfűzte a Szűzanya, hogy hazánkból kiindulva akarja Szeplőtelen Szívének Szeretetlángját az egész világon elterjeszteni, minden népre és nemzetre kiárasztani. „A Szent Szűz Szeretetlángja által a hitből fakadó bizalom gyökeret ver a lelkekben, és megújul a Föld színe.” (1963. márc. 24.)

Így is történt. A Szent Szűz első közlése:

„Leányom, azt kérem tőled, hogy csütörtökön és pénteken különösen engeszteljétek Szent Fiamat. Az engesztelés módja a családokban történjék. Az egy órai idő, amelyet az engesztelésre fordítotok, legyen lelkiolvasmánnyal kezdődő, áhítatos összeszedettséggel teljes ájtatosság a szentolvasó végzésével és más imádsággal. Az engesztelést legalább ketten vagy hárman

4

végezzék. Ahol ketten vagy hárman összejöttök, ott az Én Szent Fiam. Az Ő kérésére ötszöri keresztvetéssel kezdjétek, miközben ajánljátok magatokat Szent Fiam Sebei által az Örök Atyának. Az engesztelő ájtatosságot így is fejezzétek be. Ezt a keresztvetést reggel és este, és napközben is végezzétek, mert ez közelebb visz benneteket Szent Fiam által az Örök Atyához, és szívetek megtelik kegyelemmel. E kegyelemmel teljes Lánggal, melyet Szívemből adtam nektek – szívről szívre járva –, gyújtsátok meg mindenkiét az egész országban. Ez lesz a csoda, mely tüzet fog, s amelynek fénye a Sátánt megvakítja. Ez az összetartó szeretet tüze, melyet Szent Fiam Sebeinek érdemei által eszközöltem ki a mennyei Atyától.” (1962. ápr. 13. Fájdalmas-péntek)

Az Üdvözítő arra kért:

„Kérd meg fiaimat (a papokat), hogy küldjék a lelkeket Édesanyámhoz, és egyetlen szentbeszédet el ne mondjanak Édesanyám benső tiszteletére való buzdítás nélkül. ‘A Magyarok Nagyasszonya országa vagyunk’ – Ezt ragyogtassák szüntelenül a lelkek felé. Tartsák ébren a Magyarok Nagyasszonya óhaját. – Te pedig leányom, egész életed minden erejével és áldozatával óhajtsd szüntelenül az Én Országom eljövetelét, hogy Édesanyám Szeretetlángja gyulladjon, terjedjen a szeretet szikrái által.” (1962. ápr. 17.) „A magyar Szentek ujjongó örömmel esdekelnek, hogy Szeretetlángom mielőbb kigyúljon országuk felett… Az összes magyar Szentek között Szent Imre imája a legmeghatóbb, az Ő könyörgése az ifjúságért.” (1962. nov. 4.)


Befejezésül Mária Natália nővér misztikust idézem: „1985 őszén látomásban láttam Magyarországot. A nyomasztó szürkeségnek, amely egyébként olyannyira jellemző rá, nyoma sem volt. Minden fénylett és ragyogott, mintha az egész ország egy kristálygömb volna, amelyet átvilágít a napfény, s szivárvány színeiben játszik. Ez a sugárzás a mennyből eredt, a forrásánál a Szent Szűz alakját ismertem fel. Amikor rátekintettem és jobban megfigyeltem, úgy láttam, hogy Ő maga ez a ragyogás, mely besugározza a magyar földet. A Szűzanyát egyetlen fénylő palást borította, amelynek színét a csillogástól nem láthattam. A Szűzanya közeledett felém, alakja egyre nagyobbnak tűnt, végül lebegve megállt Magyarország fölött, s ezt a csodálatos fényözönt a világ minden országára sugározta. Láttam, hogy a fénycsóvák mint ragyogó fényutak futnak, és minden nemzetet fénybe borítanak. Így szóltam Hozzá: – Édes Szűzanya, mit keresel ezen a földön? A Szent Szűz ezt válaszolta: – Ez az ország az Én örökségem, Szívemnek drága – Szűzanyánk örömtől sugárzott. – Mindörökké tulajdonom! Örökségemért jöttem. Birtokba kívánom venni azt, ami Engem illet. Magyarországot első királya, Szent István ugyanis nem csupán fölajánlotta a Szent Szűznek, hanem az egyetlen örökös, gyermekének halála után, örökség gyanánt Szűz Máriára ruházta. Megtudtam azt is, hogy a fény és öröm,

amely a látomásban áthatotta ezt a földet, Magyarország jövendő sorsának dicsőségét jelenti… – Ez az ország soha el nem pusztul. Ez az ország mindörökké megmarad. – De Édesanyám, különbséget teszel ország és ország között? – Nem! A különbségtétel általatok történik. Amikor a bűnbánatban és az engesztelésben átadjátok magatokat Nekem, máris a fény és öröm mellett döntöttetek, amely jövendő sorsotokat jelenti. Ha Fiamhoz könyörögtök segítségért, s megteszitek a mennyei Atya akaratát, akkor ez a fény bennetek vesz szállást, hogy szívetekből áradjon szét. Nincs olyan mennyei ígéret, amely be ne teljesedne. – Az egész világot Nekem adta a mennyei Atya. De ezt az országot Szent István Nekem adta, ez az Én örökségem. Imádkozzatok, engeszteljetek, veletek vagyok! Jézus 1986-ban megismételte azon szavait, melyeket még a negyvenes években, az ostrom nehéz óráiban mondott. Amikor úgy véltük, hogy elpusztulunk, így biztatott: „Ne féljetek! Magyarország nem pusztul el! Szeretném minden magyar ház kapujára arany betükkel felírni: MAGYARORSZÁG NEM PUSZTUL, HANEM TISZTUL! És minden viszontagság ellenére a világ végéig fennáll!” Ismét mondom, örüljetek, imádkozzatok és bízzatok! Szeplőtelen Édesanyám parancsára a világ meghajol Isten előtt, megszűnik a bűnözés, bezáródnak a pokol kapui, megáll a vér patakja.”

Dr. Darvas-Kozma József 5


Isten hegyének a neve

Sínai vagy Hóreb? Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy az Isten hegyének két neve is van a Bibliában. Hol a Sínai, hol Hóreb hegyéről beszél a Szentírás. A kettős vagy még több megnevezés általában a különböző nyelveket beszélő lakosság miatt fordul elő. Erdélyben ez nem szokatlan jelenség. Nem ez a helyzet a Héber Bibliával. Isten hegyének különböző névalakjai ugyanazon a nyelven, héberül fordulnak elő. Tehát joggal merül fel a kérdés: Miért nevezi a Szentírás Isten hegyét két különböző névvel?

A Sínai-hegy népszerűbb a hittanórákon elsajátított ismereteink alapján. Hiszen a zsidó nép negyven évig tartó vándorlásának helyszínére is gyakran Sínai pusztaként emlékezünk, ami többnyire megegyezik a Sínai-félsziget kopár térségével a mai Egyiptom észak-keleti felében. A Sínai-hegyen kötött szövetséget Isten népével és adta a két kőtáblára írt tízparancsolatot, a dekalógus–t (tíz kijelentés). A Sínai -hegy szókapcsolat 16 alkalommal fordul elő, és csak egyszer Mózes öt könyvén kívül. Ezzel szemben a Második Törvénykönyv (és a történelmi könyvek első csoportja, amit deuteronomisztikus történelemírásnak is szokás nevezni) a Hóreb megnevezést használja. Így az elkeseredet és már a halálát kívánó Illést az angyal két alkalommal kenyérrel és vízzel készíti fel a negyven napot és éjjelt igénybe vevő Hóreb hegyére vezető hosszú útra. A Sínai névnek etimológiáját már az ókori zsidóság az égő csipkebokorból (héberül szeneh) eredeztette. E szerint a Mózesnek saját nevét kinyilatkoztató Isten megjelenéséig a hegy neve Hóreb volt. Az égő csipkebokor csodája miatt nevezték később Sínainak. Ezt a korai rabbinikus etimológiát átvette Sz. Jeromos is, és a 18. századig ez volt az általános magyarázat. A mai szakemberek más véleményen vannak. A Hóreb nem csupán név, hanem fogalom. A chorev szó jelentése: pusztítás, rombolás vagy szárazság. Ennek a szótőnek igei alakja: pusztának lenni, pusztán feküdni. A biblikus kor utáni héberben a churban a két templompusztulás kifejezésére alkalmas fogalom. A chorev tehát egyszerűen Jeruzsálemet jelenti, amire rásújtott az Úr keze. A choreb közel áll a cherev (kard) fogalomhoz. Ez a fogalom is a pusztítás szemantikai területéhez tartozik.

6

A mellékelt miniatűr a Sínai-hegyet ábrázolja. A keresztény írnok a három heggyel emlékeztetni kívánja a szemlélőt a Szentháromságra. Az előtérben templomtornyokkal, kupolákkal és védő fallal körülvett Isten városát jeleníti meg. Jeruzsálem Isten másik hegyén, a Sionon helyezkedik el. „…én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki a Sionon, szent hegyemen lakom. Szent hely lesz akkor Jeruzsálem...” (Joel 4,17) A Hóreb megnevezés a pusztulás felidézésével kapcsolatot teremt a Sínai és Sion hegye között. Dr. Oláh Dénes


Gyümölcsoltó Boldogasszony és a hármas névünnep Szűz Mária a katolikus Egyházban az első a szentek között. Benne tiszteljük az „Istenszülőt”, a „Társmegváltót”, az „Istenanyát”, a „Minden kegyelem közvetítőjét”, és a legszentebbet a Szentek között. Hitvallásunkban így teszünk erről vallomást: Hiszek a Szentek közösségében… Keresztény liturgiánk szerint márciusban kezdődött a történet, amikor Názáret városában az ifjú Szüzet felkereste az angyal, aki hírül hozta neki az Isten Fia megtestesülésének isteni tervét. Názáret városa olyan, mint egy amfiteátrum, a Nap felé fordulva, mint az olaszországi Nápoly. A benne kialakuló katlan meleget tart és természetes védelmet az erős szelekkel szemben. Aki idelátogat, azt érzi, hogy a Jó Isten ölelő karjaiba érkezett. Felfelé kapaszkodva a meredek hágón, a látogató eljut Mária kútjához. A kúthoz mélyen le kell menni a vízig. El lehet csodálkozni a látványon, hogy a város valamikori egyetlen kútja mennyire a földfelszín alá került kétezer év alatt… Ki festette meg Mária kútját, miközben maga a Nap útját járta? A helyi hagyomány szerint a fiatal Szűz először a kútnál találkozott a hívó szóval. Kora reggel, még hajnal volt. A fiatal lány egyedül ment vízért, megijedt a hangtól, amit hallott, mert nem látott senkit. Hazaszaladt otthonába, ahol majd később folytatódott az „angyali üdvözlet”, a párbeszéd az angyallal. Keresztény életünk jövője itt dőlt el, amikor a názáreti Szűz vállalta, Istenben, a Boldog-asszony-ságot… Mi volt Mária válasza az angyal felkérésére?

A magyarok címerét két védelmező angyal tartja. Pió atya figyelmeztet ezekre a „hathatós” angyalokra, akikhez szerinte többet kellene imádkoznunk. Egyikük érintett az „angyali üdvözletben”, akinek névnapja éppen a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe előtti napon van. Mi a neve ennek az üdvözlő angyalnak? Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe utáni napon van a névnapja annak, Akinek neve ezt jelenti: „Velünk az Isten”. A név a régi kultúrákban mindig kifejezte azt a küldetést, amit viselője kapott. Ez ma lehet is életprogram, fogódzó az életút során, ki hogyan képes kezelni. Mi az Úr Jézus neve ebben az értelemben? A fent említett hármas névünnep ezek után sokatmondóan áll össze: az angyal névnapja, aki a hírt hozza, előkészíti a megtestesülés titkát ég és föld között: március 24. Másnap, 25-én a fiatal Szűz elfogadja Isten tervét és „Gyümölcs-oltó Boldogasszonnyá” lesz. A harmadik napon, 26-án a már kibontakozóban lévő új életet nevezzük meg, az Isten Fia nevének értelmezését, Aki velünk marad a világ végezetéig. Milyen névnap következik még egy nappal későbben? A válaszokat a szerkesztőségbe várjuk március15-ig! Összeállította: Dr. Bakó M. Hajnalka 7


A ma Szlovákiához tartozó Felvidék fő turisztikai látnivalói az Északi-KárKassa (Košice) – A pátok vadregényes hegyi tájai és természetvédelmi területeinek sokasága, a kulturális központja síparadicsomok és látványos barlangok, Pozsony, Kassa és számos kisebb gő életű igazi vidék város középkori hangulata, az egykori magyar főurak várai és kastélyai, a A közel 250 000 l skanzenfaluk, a szlovákok és magyarok népművészeti emlékei. 3 %-ot, de a magya Az UNICEF Világörökségi Listáján is szerepelnek itteni helyszínek: latos utcáin sétálgat Rózsahegy (Ruzomberok) skanzenfaluja, Selmecbánya (Banská Štiavnica), sai dóm, a KárpátSzepesváralja: Szepes vára (Spišsky Hrad) és a kapcsolódó műemlékek, az Rákóczi Ferenc feje Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (Magyarországgal közös), kriptájában temetté Bártfa (Bardejov) városa, a Kárpátok ősbükkösei (Ukrajnával közös). házát, az ún. Rodo A világörökségi listára javasolt más helyszínek: Lőcse, Pál mester művei a Szepességben, Gömör és Abaúj templomai középkori falfestményekkel, Pozsony Rusovce kerülete és Izsa, a Kisalföld szlovákiai része, a Magas-Tátra természetvédelmi területei, a Kopcsányi Szent Margit-kápolna, a Komáromi erődrendszer (Magyarországgal közös), Kassa történelmi központja, aTokaji borvidék (a történelmi borvidék Szlovákiára eső része). Reméljük, hamarosan a Felvidéki Értéktárba is bekerül az említettek magyar eredetű/vonatkozású látnivalója, s nemcsak Szlovákia büszkélkedik velük „sajátjaként”! Összeállította: Sárközi Sándor piarista

Szepesváralja (Spišsky Hrad) – A Szepesi vár a középkori Magyarország legnagyobb határőrvára volt. A vár ma romjaiban is impozáns látványt nyújt.

8

Pozsony (Bratislava) – ma Szlovákia főv Árpád-korban az ország nyugati kapuját vé tek ellen. 1291-ben királyi város rangot kap király 1467w-ben egyetemet alapított itt, e Vitéz János püspök volt. Amikor a törökök elfoglalták Budát, Pozsony lett a királyi Ma fővárosa, s itt, a gótikus stílusú 13. szá Márton-székesegyházban koronázták magy a Habsburg uralkodókat (a korona máig o tornyon). A rendi országgyűléseket itt tartott Komárom (Komarno) – A magyar történelemben jelentős védelmi szerepet játszott ez a fontos víziutak összefolyásánál keletkezett település. Itt építették ki a Monarchia legnagyobb erődrendszerét (melyet Jókai is megírt az Aranyemberben). Komárom ma a szlovákiai magyar kultúra egyik legfontosabb központja, Jókai Mór és Lehár Ferenc városa. Komáromban nőtt fel Selye János vegyész, belgyógyász; róla nevezték el a komáromi Selye János Egyetemet és a Selye János Gimnáziumot. 1952 óta itt működik a Jókai Színház. A művelődési központot Csokonai Vitéz Mihályról nevezték el.


Selmecbánya (Banská Štiavnica, Csontváry festményén) – Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa. Virágkorát a 15. századtól a 18. századig élte. A világon először itt alkalmaztak puskaport a bányászatban. Itt jött létre 1770-ben a világ első bányászati akadémiája. Az intézményt 1919-ben átköltöztették Sopronba (ill. Miskolcra). Az Akadémia utódegyetemeinek hallgatói és volt diákjai a mai napig is őrzik és ápolják az itt kialakult hagyományokat, illetve szent városukként tisztelik és látogatják Selmecbányát. A várostól északra fekvő Körmöcbánya (Kremnica) volt a magyar nemesfémbányászat és pénzverés központja (körmöci aranyak).

Az ország második legnagyobb városa, a Felvidék hajdani a, magyar történelmi emlékekben rendkívül gazdag, pezski nagyváros (címere jobbra). Márai Sándor szülővárosa. lakosú Kassában mára a magyarok létszáma alig éri el a ar kultúra és történelem erősen jelen van a belváros hangutva. A szépen felújított belváros legfőbb látnivalója a kas-medence talán legnagyszerűbb gótikus katedrálisával. II. edelem több szálon is kötődik a városhoz, a székesegyház ék újra (Zrínyi Ilona sírja mellé), és egykori törökországi ostói-házat is felépítették a városfal mellett. Nagyszombat (Trnava) – 1238-tól szabad királyi város. 1543-1822-ig a török megszállás miatt Esztergomból idemenekített érsekség székhelye. 1635-ben Pázmány Péter egyetemet alapított itt, ekkor már a magyar kultúra központjának számított. Az egyetem mellett nyomda és könyvtár is működött. Az egyetemet Pázmány akarata szerint Budára költöztették 1777-ben (ennek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem).

városa. Az édte a némepott. Mátyás első rektora k 1541-ben agyarország ázadi Szent yar királlyá ott ragyog a ták.

9


Krisztussal böjtölni

- a Lélek életével betelni „Böjtölhet a násznép, míg vele a vőlegény? Amíg velük a vőlegény, nem böjtölhetnek. De eljön az idő, amikor kiragadják körükből a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.” (Mk 2,19-20) Az ószövetségi választott nép számára a böjt a lélek meghajlása, a megalázkodás kifejezője volt. Különösen nehéz helyzetben így próbáltak súlyt adni a kérő imának: haláleset alkalmával (1Sám 31,13), veszély idején, de ugyanakkor kinyilatkoztatásra várva (vö. Kiv 34,28. Dán 9,3) is szokás volt böjtölni. Ebben az evangéliumi szakaszban azt mondja Jézus, hogy övéi az Ő hiánya miatt fognak böjtölni. Ha valaki az önmegtartóztatásnak ezzel a formájával él, azt fejezi ki, hogy nem a testi táplálék az, amire voltaképpen éhezik, hanem életének értelmére, az Istenre. Nem akarja az Úr helyét teremtményekkel betölteni. Nem akar bálványt állítani Isten helyére, mert a teremtmény képtelen megadni azt a boldogságot, amelyre az ember lelke mélyén vágyik. Böjtöl a „násznép”, Isten népe, de az egyes személy is, ha azt éli meg, hogy fáj az Isten közelségének hiánya. A böjt gyökerénél a szerető Isten utáni sóvárgás rejtezik. Ha az ember a bűn miatt elszakadt a Vőlegénytől, szenved a lelke. Legtöbbször azonban az a fájó, hogy nem is jön rá az okára, vagy nem mer szembenézni, mert fél 10

az önmaga előtti megszégyenüléstől. Böjtjével azonban nemcsak azt vallja meg, hogy ő egyedül a Vőlegényre éhezik és szomjazik, hanem a megtisztulás utáni vágyát is kifejezésre juttatja. A bensőnkben lakozó emberi lélek bizonyosságot nyer a Szentlélektől, hogy mennyire tiszta a Vőlegény, akit nem képes beszennyezni sem a bűn, sem a mulandóság, sem a sötétség. Az önmegtartóztatással azt is kifejezi az Isten gyermeke, hogy akar megtisztulni Krisztus fényében, vágyik újra visszanyerni emberségének Istentől alkotott igazi arcát, amelyet az érte emberré lett Isten Fia állított helyre megváltó életművével. Ezért a bűnbocsánat szentségére való felkészülést is kifejezetten segíti a böjtölés.Az embernek ez a megtisztulás utáni vágya valójában a szívébe oltott életvágyból fakad, melyet a Teremtő Lélek, az Igazság Lelke szüntelenül táplál. Ő meg is mutatja, hogy miként böjtöljön az ember, hogy célt érjen: a böjtölőnek Krisztus mellé kell szegődnie, aki szüntelenül az Atya szeretetében jár. Jó, ha szemléli a hegyen imádkozó, a küzdelemben állhatatosan kitartó és az Atya akaratával táplálkozó Krisztust (vö. Jn 4,34). Jézus emberileg is örömét lelte abban, hogy azt teheti, amit az Atya kér tőle. Ez a boldogság betöltötte őt. Mindig tudta, hogy nincs egyedül, mert az Atya vele van (vö. Jn 16,32), ezért mert teljesen ráhagyatkozni még a kínszenvedésének idején is (vö. Lk 22,42; 23,46). És mi az Atya akarata? A mi megváltásunk és üdvösségünk. Jézus pedig örömmel vállalta, annyira szereti az Atyát és szeret bennünket. Amikor az ember helyesen böjtöl, ahhoz a Krisztushoz társul, aki megkönyörült az elesett emberiségen, aki böjtjével is föl akarja emelni őt. Ő megszenteli a keresztény böjtöt, és segít győzelmet aratni a kísértő fölött. Ennek az a feltétele, hogy maradjunk Vele. A keresztény böjt: hitvallás. Aki valóban hisz Jézus Krisztusban, annak böjtje nem degradálódik a fogyókúra szintjére, a test szintjére, mert tudja, hogy nemcsak testtel, hanem halhatatlan lélekkel is rendelkezik. Élete célja nem a test, hanem a személyes, élő Isten, aki maga a Szeretet. Aki hallgat szavára és kitartóan keresi őt, az teljes emberségében megtalálja és betelik Isten egész szeretetével, mint olyan táplálékkal, amelyért érdemes volt böjtölni. Jozefa-Terézia OCD kármelita nővér


Egy kávé Jézussal

Kávé Jézussal Te mindig magányosan szoktál kocogni? Nem szeretnél egyedül moziba menni, de nincs kivel? Milyen már beülni egy kávéra egymagadban? Sokkal egyszerűbb az élet, ha soha nem vagy egyedül... Múltkori imádkozásom alkalmával kicsit szomorúan fejeztem be a beszélgetést Jézussal. Az órámra pillantva ott volt az ideje, hogy menjek; indult a buszom. Úgyhogy sajnos itt kell Téged hagynom, Jézus – gondoltam csalódottan, miközben valójában nem akartam menni. Aztán eszembe jutott, hogy dehogy kell Őt itt hagynom! Magammal vihetem Jézust várost nézni. Egyébként is mindig itt van velem, de most tudatosan figyelhetek az Ő jelenlétére. És így is tettem. A buszon ülve elképzeltem, hogy ott ül a mellettem lévő, pogány szemnek üresnek látszó széken. Úgy tettem vele, mint ahogyan egy baráttal tennék, hiszen az Úr is a barátom. Elmondtam, hogy ó, nagyon tetszik ez a park! Vagy, hogy milyen jól esik a Nap melegítő sugara! Aaa, korog a gyomrom, ugorjunk be egy boltba és vegyünk valami ropogtatnivalót! Egy katedrálist is meglátogattam, s annak szemlélése közben elmeséltem Neki, melyik rész tetszik a legjobban: a szemben lévő, színes mozaikokból kirakott üvegablak. A kivilágítatlan oldalhajóban ott érkezett be egyedül fény; ez volt a „forrás”. És neked, Jézus? – kérdeztem. A kereszt – ezt a választ éreztem a szívemben. Hűha, Jézus, mindig meg tudsz lepni! Az én emberi, külsőségeket figyelő szememnek nem az egyszerű fakereszt a leglenyűgözőbb látvány… de Te egészen más megközelítésből látod a dolgokat. Mindezek után elmondhatom, hogy valóban jól telt a városnézésem Jézussal. Ha hirtelen elszomorodtam volna, hogy egyedül vagyok, rögtön eszembe jutott, hogy hé, ez nem is igaz, mert itt van velem az Úr! Szép, értékes és hasznos a kápolnában imádkozni, de minden kapcsolat alapvető szabálya, hogy érdemes tenni az egyhangúság ellen a változatos programokkal; emellett jól esik kimozdulni, különféle tevékenységeket együtt végezni Jézussal. Ajánlom mindenkinek... Forrás: szemlelek.blog.hu, Fekete Ágnes

11


Látogatás a legidősebb tündérnél Újabb kalandok a Mese Birodalmában 6. A tavirózsákkal teli tó közepén lévő sziget, amelyen a legidősebb tündér (Tünde) lakott, tele volt fehér és vörös színű, virágzó rózsákkal. A tündér egy vékony kis felhő tetején ülve jött elénk, s még mielőtt megszólalhattunk volna, így szólt: - Isten hozott a szigetemen! Jól tettétek, hogy eljöttetek hozzám, különben nekem kellett volna hozzátok mennem, mert még nagy bajba kerülhet egész Tündérország! - Köszöntünk kedves, jó tündér - feleltük, majd Herceg vette át a szót: - A tündérkirály, Noni édesapja azt mondta, te tudod a módját, hogyan tudnánk kiszabadítani Rózsácskát és Nonit, miként tudnánk túljárni Mammon eszén? - Amióta hallottam, hogy Noni és Rózsácska Mammon fogságában van - szólt ismét a tündér -, azon törtem a fejem, melyik lenne a legbiztosabb és leghatékonyabb megoldás kikerülni ebből az áldatlan helyzetből… - Mondd, mit tegyünk! - türelmetlenkedett Mekegő. - Hááát … az biztos, a csodahegedűt át kell engednetek Mammonnak! - Micsoda? - hördültünk fel egyszerre valamennyien. - Hiszen tudjátok: csak akkor engedi el Nonit és Rózsácskát, ha megkapja a hegedűt! - De hát te is tudod, jó tündér - méltatlankodtunk egymás szavába vágva -, hogy ha a csodahegedű gonosz szándékú, sötét lelkű személy kezébe kerül, milyen katasztrófa veszi kezdetét (Remélem, még emlékeztek, mi történik akkor: a hegedű fületsértő hangot hallat, melyre mindenki, aki hallja, mély szomorúságba esik, fáradtság lesz úrrá rajta, vagy ha valaki már korábban beteg volt, meghal.) S márpedig Mammon egy gonosz, hitvány kobold! - Igen, tudom. De mikor a csodahegedű majd Mammon kezébe kerül, mégsem fog semmi ilyesmi történni! - Hogyan? - kérdeztük csodálkozva. - Mammon megszűnik gonosznak lenni? Az lehetetlen! - Sajnos, tényleg nem fog Mammon máról holnapra megváltozni, de a hegedű, remélhetőleg, néhány percig megszűnik csodahegedűnek lenni - felelte mosolyogva a tündér. 12

- Néhány percig megszűnik csodahegedűnek lenni? - ismételtük értetlenül a tündér szavait. - Igen, mert remélhetőleg, barátomnak, a legöregebb manónak (neve a szórejtvényben), aki a szigetem alatti barlangban lakik, sikerül, elkészítenie azt az átlátszó szert, amivel ha bekenitek a hegedű hátoldalát, az megszűnik csodahegedűnek lenni. - Ez lenne a legjobb megoldás? - adott hangot csalódottságunknak Mekegő. - Nem lesz többé csodahehedű? - Csak néhány percig szűnik meg csodahegedűnek lenni - hangsúlyozta a tündér -, és mivel Mammonnak csak a csodahegedűre fáj a foga, nem viszi magával, s az néhány percen belül ismét csodahegedűvé változik, de már akkora a csere meg fog történni, és Noni meg Rózsácska szabad lesz. - Akkorra már Noni meg Rózsácska szabad lesz - ismételtük megkönnyebbülve a tündér szavait, mintha máris megtörtént volna barátaink szabadulása. - De most már siessünk! - szakította félbe álmodozásunkat a tündér. - Induljunk barátomhoz, a manóhoz. Valószínűleg már készíti is a hatástalanító szert – mondta, s közben az egyik rózsabokrot elmozdította. Azon nyomban látható vált egy lefele kacskaringózó csigalépcső néhány foka. A jó tündér elindult lefelé, s mi sorban követtük. Olyan sok foka volt a csigalépcsőnek, hogy úgy tűnt, sosem érkezünk meg. De mivel lefele könnyű a haladás, végül nagyon hamar ott találtuk magunkat a sziget alatti barlangban, ahol legöregebb manó lakott. A barlang falain lévő polcok tele voltak felcímkézett befőttes üvegekkel, amelyekben szárított virágok voltak. A üvegek oldalán lévő címkéken nemcsak az volt feltüntetve, milyen virág van benne, hanem az is, hogy melyik évben gyűjtötték be és szárították meg. Amikor leérkeztünk, a manót egy mérleg fölé hajolva találtuk, amint éppen az egyik befőttesüvegből ráöntötte a mérleg tányérjára az üveg teljes tartalmát s így kiáltott fel: … (De erről csak a következő lapszámban olvashattok!)


Tudtátok, hogy az otthonainkat díszítő virágok, szobanövények,

nemcsak szépek, hanem nagyon hasznosak is, mert nemcsak a széndioxidot képesek kiszűrni a levegőből, hanem számos mérgező vegyületet is.

Egy kis számtan: a legöregebb manó barlangjába vezető csigalépcső fokainak a száma egyenlő egy hétfejű sárkány fogainak a számával. A sárkány minden fején egy száj van, s minden szájában 16 felső és 16 alsó foga van.

Feladatok: Kicsiknek (ovisok, előkészítősök, elsősök és másodikosok): Rajzoljatok le egy jelenetet a fenti meserészből és adjatok neki címet! (3 pont) Nagyoknak (harmadik, negyedik és ötödik osztályosok): a kicsiknek adott feladat + Válaszoljatok a következő kérdésre: Hány lépcsőfok vezet le a legöregebb manó barlangjába? (2 pont) + Mi a neve a világ legidősebb manójának? ( 3 pont)

1. A Ó R S Z 2. A A A É G M R R T 3. A G N O O R 4. Á I L N P T U 5. Á I G H Ó R V 6. A A I K K L N N 7. Á Á B G G K L O R A manó neve: ..................... Várom leveleiteket! Katóca

A legidősebb manó nevét úgy kapjátok meg, hogy az alábbi betűk felhasználásával kiraktok egy-egy virágnevet (mindegyik betűsorból egyet), majd a kijelölt kis négyzetekbe került betűket (fentről lefele haladva) egymás után rakjátok. (Ha figyelmesek vagytok, a mese-oldal képei segítségetekre lehetnek e feladat megoldásához!)

email-cím: lorinczevakatalin@yahoo.com; postacím: Lőrincz Éva-Katalin, Márton Áron Főgimnázium, Márton Áron utca 80., 530211 Csíkszereda, Hargita megye. 13


Örökkévalóság szent ablaka - a böjt -

Hamvazószerdától – azaz nagyböjt első napjától – a szentmisében nem énekeljük többé a Glóriát és az Alleluját. Fülünket böjtöltessük. Hisz nem akarjuk, hogy ezek az énekek hétköznapivá, rutinossá váljanak számunkra. Mert, jaj nekünk, ha lelki süketségre jutunk. Jaj nekünk, ha Isten dallamának már nem halljuk újdonságát, szépségét. Jaj nekünk, ha az angyalok öröméneke hétköznapi dúdolgatássá válik számunkra. A fül böjtje értünk, istenkapcsolatunkért van. Így vigyáz a liturgia, hogy szívünkre ne telepedjen a megszokottság szürke pókhálója. Elhallgatva pihentessük most tudatosan fülünket, hogy majd húsvétkor tiszta szívből zenghessük a Feltámadott győzelmet hirdető énekét.

14

Nagyböjt 5. vasárnapján – melynek neve magyarul feketevasárnap – az anyaszentegyház a liturgikus térben a kereszteket befedi, eltakarja, elrejti, hogy majd nagypénteken ünnepélyesen leleplezze azokat. Nagycsütörtökön este oltárfosztáskor lemeztelenítjük az oltárt. Ettől a pillanattól kezdve egészen húsvét vigíliájáig ott áll a templom közepén a mezítelen, csupasz oltár. Nincs rajta semmi. Sem oltárterítő, sem gyertya, sem virág. „Anyaszült meztelen”, akár a Megváltó a kereszten. Eltakarjuk a keresztet, hogy azt hétköznapi megszokottságából kiemeljük. Hányszor van az, hogy rajtakapjuk magunkat, milyen hidegek vagyunk más szenvedése iránt. Nemegyszer olyannyira hozzászoktunk a nyomor, a nincstelenség, a szegénység, a testi-lelki fájdalom tájképéhez, hogy az már egyáltalán nem zavarja horizontunkat. Mindezek hétköznapivá váltak, nem irritálnak. Mai felgyorsult társadalmunkban már kevés embert zavar a másik szenvedése, s Isten szenvedésére is érzéketlenek lettünk. A kereszten szenvedő Krisztus maga is hétköznapivá vált számunkra, Lélek-nélküli lett szemlélete, rutinossá vált hirdetése. A liturgia nagyböjtben a húsvéti előkészületet azzal kívánja segíteni és elmélyíteni, hogy megvonja érzékeinket nemcsak a káros hatásoktól, hanem hitvilágunk olyan szimbólumrendszerének némely elemétől is, melyek abban a veszélyben állnak, hogy elsilányosodnak, leértékelődnek. A liturgia kultusztere megfoszt bennünket azoktól az érzékelhető valóságoktól, amelyekben a nagybetűs Lét hívogató ereje eltörpülni látszik. Behúzza az örökkévalóság szent ablaka előtti függönyt, nehogy profán tükörré degradáljuk, nehogy olyan mesebeli bűvös tükörré „stilizáljuk”, amelyben ártatlan tekintettel csupán saját magunkat bámuljuk. A liturgia megvonja tőlünk azt a profán, hazug, giccsszagú tükröt, amely kimerül abban, hogy öntetszelgésünk visszatükröződését tálcán prezentálja, s helyette kitárja az örökkévalóság szent ablakát. Dr. Diósi Dávid


Indiai keresztény ima „ Uram, a békét add meg, és / ismerni Téged a földön:/ szereteted, igazságod/ ...“ (indiai keresztény ima Tóth Sándor fordításában). Az ima utolsó két sora a rejtvény vízszintes 1. és függőleges 30. számú soraiban található.

Vízszintes: 12. Eme szaggatottan való rikoltozás. 13. Brit. 14. Anglia fővárosából való. 15. Valaminek a felületére írt valamit. 16. Spanyol, német és kubai gkj. 17. Nádszálak! 18. Forint, röviden. 19. ... Ewig – Weibliche (az örök asszony) – n émetül . 20. Gallium, kén és oxigén vegyjele. 22. Erre a helyre. 24. Román névmás női alakja. 25. Harcban meghaló. 27. Csillámos agyagmárga. 29. A természetes logaritmus jele. 30. Véradóval kapcsolatos. 32. Énekkar tagja. 35. Kezd emlékezni! 36. A jelzett személynek.

38. Szívásra való szerv. 39. Zokogni kezd! 40. Az első magyar nyelvű hírlap szerkesztője (Mátyás). 42. Német irodalomtörténész (Wolfgang). 43. Egy kicsit rápereg! 45. Kettőzve: a vizek városa. 46. Strucctollak! 48. Belga, thaiföldi és ománi gkj. 49. Pajkos fiú. 51. A névnapját december 22-én ünneplő nő szintén. 53. Brit. 54. Apróra vagdalt, pirított szalonna. Függőleges: 1. „Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, / A juhásznak úgyis nagy ... vagyon!“ (Petőfi Sándor: János vitéz). 2. Valamely közösség, korszak nyelvi formát öltő termékeinek összessége. 3. Nem létezik. 4. Dodonában (görög jóshely) található! 5. Német nyelvű, cseh író, „Az ellopott város“ írója (Kisch Erwin). 6. Becézett Nándor. 7. Egy kicsit vaksi! 8. Nem engedi mozdulni, leesni. 9. Egy kicsit megdobná! 10. Eme kecske kicsinye. 11. Mózes öt könyve, az ószövetség egy része. 18. Valaki, valami irányába fordulva. 21. Zajtalanul, lopakodva menő. 23. Albán cigarettamárka. 24. Márvány feliratát rajzolattal díszíti. 26. Észak-európai pénzegység, a korona századrésze. 28. Egyén, személy – románl. 29. Filmet vetítve bemutató. 31. A hal petéje. 33. Kicsi ragadozó, amely a menyétfélék családjába tartozik. 34. A sorban következő silbak. 37. Szamárhang. 39. Hegyikecske. 41. Román alagút! 44. A társadalmi rend ellen lázadó, agresszív csoportokba verődő, feltűnő öltözködésű és hajviseletű fiatal. 45. Mondanivalójához kiegészítésül hozzátesz valamit. 47. Lábbeli. 50. Kozmás bejárata! 51. ... ... melegséged – Ady Endre-vers. 52. Kenneth Loach filmje 1969-ből. Készítette: Korodi Zoltán – Tusnádfürdő

A februári megfejtések Keresztrejtvény:

Vízszintes: : 3. Jobb talán a puha széna-alom Függőleges: 16. Mint magas égi birodalom? Helyes megfejtők: András Erzsébet – Lövéte, Boros Klára – Csíkszentkirály, Balázs Ferenc – Csíkszereda, Fülöp Hajnal – Madéfalva, György Ilona – Csíkszereda, György Ferenc – Csíkszereda, Halmi Ibolya – Marosludas, Hajdú Gabriella – Csíkszereda, Kozma Éva – Csíkszereda, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Madaras Vilma – Csíkszereda, Nagy Rozália – Borszék, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda, Osváth Mária – Vajdahunyad, Szőcs I. József – Madéfalva.

Ég és föld között Istennel:

1. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, a szerzetesi hivatások napja. 2. 1575. február 2-án. 3. 1918. szeptember 20-án imádság közben.

A megfejtéseket március 15-ig várjuk! (Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38. Hargita megye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki! Szerencsés megfejtőnk: András Erzsébet – Lövéte.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi keresztény családok lapja.

Kiadja: Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztők: Balázs Tünde, László Rezső, Sárközi Sándor. Lapterjesztő: Sárig Annamária, Keresztes Enikő. ISSN: 2558-8389, Elérhetőség: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.

15


Robert Vorholt

Szélkakas Nem ritka, hogy a templomtornyokon szélkakas forog. Állítólag egy püspök öntette az elsőt 820-ban az észak-olaszországi Bresciában és egy templom toronyára helyeztette azt. Onnan fentről minden szemlélőnek megmutatja a szél irányát, és lehetővé teszi az egyszerűbb időjárás-előrejelzést is. A kakas értelmezési horizontja azonban ennél sokkal tágabb. Az ókorban az éberség szimbóluma volt. A germán törzseknél pedig a túlvilágba vezető út határőrzőjének szerepét töltötte be. A keresztény hagyomány számára is ismerős a kakas szerepe, a halálba szenderedés fölötti őrködés szimbóluma, mely Krisztusra utal: amint a kakas kukorékolása elűzi az éjszaka homályát, úgy szűnik meg Krisztussal a halál sötétsége. Amint a kakas az új nap fényének hírnöke és felébreszti az embereket, így Krisztus is – aki a világ világossága – betölti fényével az egész teremtett világot, és örök életre támasztja a holtakat. Szent János evangéliuma (18,27) is beszámol arról, amit a szinoptikus evangéliumok szerint Jézus kínszenvedése előestéjén mondott Simon Péternek: „Bizony mondom neked, hogy még ma éjjel, mielőtt a kakas másodszor szólna, háromszor megtagadsz.” (Mk 14,30). Ily módon minden kor keresztényének jelképpé vált a kakas, mely arra utal, hogy a Jézus Krisztushoz fűződő közösség-kapcsolat veszélyeztetett, hiszen az emberek feladhatják vagy elárulhatják azt. A Feltámadás ünnepének fényében az evangélium vis�szatér a kakasszó által jelzett árulásra. Péter háromszoros tagadásnak megfelelően, Jézus hármas kérdése következik: „…szeretsz engem?” (Jn 21,15) Világossá válik, hogy ez a szövegrész közvetett módon, érzékenyen vezeti be a bűn legyőzősének témáját, mely előfeltétele a Jézus követésére vonatkozó újabb meghívásnak. A feltámadott felülkerekedik a megbocsájtás által az emberi bűnökön, és e megbocsátás gyümölcseként, igazi, szeretetteljes barátságot nyújt. Fordította: Bács Béla János Forrás: Christ in der Gegenwart: 2018/2.

Profile for Balazs Tunde

Marcius 2018 issu  

Marcius 2018 issu  

Advertisement