Issuu on Google+

Az Utánam, srácok! egy 1975ben készült magyar ifjúsági tévésorozat, hat részben Az azonos című, Berkes Péter által írt regény filmes adaptációja. Különlegessége, hogy a mozgókép hazai történetében talán az egyetlen olyan alkotás, amely hangsúlyozottan nem a fővárosban, hanem Miskolcon játszódik, és a forgatás is itt zajlott. Pontosabban… - a valóság ennél kicsit árnyaltabb.


DVD-n, valamint regényben (régi és mai kiadásban)


Berkes Péter jónevű írónak számított, elsősorban gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyvei és ifjúsági regényei népszerűek, egyébként máig, több is megtalálható jelenleg a könyvesboltokban. Amúgy nem volt igazán ismert ember. A net szerint 1931-ben született, kapott pár állami díjat, első kötete 1981-ben, az utolsó 1987-ben jelent meg.


Másik legismertebb műve a szintén filmre vitt Az öreg bánya titka. A regényeiből nekem speciel a Bezzeg a Töhötöm! tetszett gyerekoromban.


 Az

Utánam, srácok! Főszereplői értelemszerűen gyerekek, 8-12 év körüliek. Van egy bandája a „jóknak”, és egy a „rosszaknak”. Persze, a korszellemnek megfelelően a rosszfiúk is csak maximum nagyhangú, hőbörgő kiskamaszok, akik a végére annak rendje és módja szerint összebarátkoznak a főszereplőkkel.


Azokban az időkben, vagyis a hetvenes években, amikor vitán felül a legjobb ifjúsági filmek, tévésorozatok készültek – zömmel Berkes, továbbá a jóval ismertebb, népszerűbb, máig elismert Csukás István írásaiból -, akadt néhány gyerekszínész-”sztár”. Akik nagyon sok ilyen alkotásban szerepeltek. Ha a nevük nem is volt közismert, az arcuk rögtön ismerőssé vált minden nézőnek.


 

Közülük ketten emelkedtek ki: Jelisztratov Szergej volt az idősebb, Kovács Krisztián a fiatalabb. A sors úgy hozta – vagy a rendezői szándék -, hogy egész sor filmben alakítottak testvérpárt, bájos öcsikét és nagyokos ezermester bátyját. Állítólag a való életben is ezek a tulajdonságok jellemezték őket legjobban. Így történt ez az Utánam, srácokban! is. Összességében Krisztián vitte többre a filmvásznon, szinte kultikus alakjaként maradt meg a kornak az emlékezetünkben. Egyikük sem lett színész, egész mással foglalkoztak, miután felnőttek.


Szergej gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosság elől az azóta eltelt három évtizedben, legfeljebb sportolóként kerül be egy-egy újságcikkbe a neve. Ő volt Andris (balra) az 1975-ös filmsorozatban.


Krisztián (szerepe: Isti) ugyancsak „köddé vált”, pedig ma is sokan írnak róla a neten, hogy mennyire kedvelték őt és filmjeit kiskorukban. Annyit tudni, hogy Angliában él régóta, ritkán látogat haza. Egy vele foglalkozó fórumba néha beírogat, elmeséli régi forgatási élményeit.


De nézzük végre magát a sorozatot!

Megjelent, ugye, DVD-n, már 990 forintért vagy még olcsóbban is megtalálható nagyáruházakban. Sok mai szülő meséli, hogy együtt nézik otthon gyerekeikkel, és egyformán élvezik! Sok minden hozzájárult az akkori és máig nem múló népszerűségéhez. Rendkívül jellegzetes helyeken, tájakon, helyszíneken játszódik a sztori. Ez alapvetően annak köszönhető, hogy legalább a jelenetek egy része kedvéért kimozdultak a filmesek Budapestről, ami egyébként nem volt szokásuk. A Diósgyőri vár, a lillafüredi Palotaszálló, Hámori-tó, a nekünk ismerősen, a többi nézőnek viszont érdekesen idegenül ható miskolci belváros, a távolban feltűnő avasi kilátó – mondani sem kell, mennyire eredeti hangulatot varázsolt a történések mögé.

És akkor ott van még a gyár, a néhai kohászat – és a villamos…


Nem ez; ez sima FVV, ami a hetvenes években már járt, éppúgy, mint még pár éve is (mielőtt kivonták a forgalomból) a miskolci főutcán. Ez csak egy szimpla jelenet a filmből: az egyik mellékszereplő keresztülbiciklizik a képen.


Hanem ez! Az Utánam, srácok! Igazi főszereplője, ha lehet ilyet mondani. „Róla” szól a történetben minden, körülötte forognak az események és az érzelmek.


A kerettörténet néhány kisebb elágazásától eltekintve az egész arról szól, hogy a srácok találnak egy használaton kívüli szerelvényt, amit elkunyerálnak (tanári segítséggel) a gyártól, ahol áll, és egyikük családjának telkére vontattatják. Onnantól ez az ő exkluzív bunkerük, egyúttal riválisaik irigységének tárgya.


A villamos valódi, egyike legrégebbi magyarországi tömegközlekedési emlékeknek. (Vagyis az lenne, ha máig megőrizték volna…) 1910 és ‘75 között járt a borsodi megyeszékhelyen. A forgatás kedvéért egyébként Miskolcról tréleren Pestre, pontosabban Budára szállították, mert könnyebb volt a vele, benne játszódó jeleneteket ott felvenni, közelebb a filmgyárhoz, a stáb zöme is értelemszerűen a fővárosban élt.


És igen, ez a nagy helyzet: bár napjainkban is a nosztalgiázó egykori gyereknézők – pláne ha miskolciak – előszeretettel mesélik, hogy a sorozatot bizony nálunk forgatták, és sokan még felismerni is vélnek Kilián lakótelepi vagy Szentpéteri kapui helyszíneket, épületeket, ez nagyobbrészt téves. Ahogy mondtuk, a villamost is elvitték, tehát a Vargahegyen/Magashegyen játszódó jelenetek közül is csak az miskolci, amelyikben a gyárat látni. A többi pesti. Mint ahogy az összes lakótelepi, iskolai, továbbá lakásbeli jelenet is.


Ezek a helyszínek mind Budapesten, a XVIII. Kerületi Lakatos utcai lakótelepen vannak…


… mind, mind…


… mind, mind…


De hopp, ez nem! Hiszen ez a miskolci sportcsarnok. (Előtte a „Kapufa” nevű fiút játszó gyerekszínész, és a tanár Juhász Jácint.)


A tapolcai Barlangfürdőben Szergej/Andris a kor jellegzetes karakterszínésze, Szerencsi Hugó alakította „Manó bácsival” találkozik egy jelenetben.


A biciklis fiú útja egyszer a lillafüredi kisvasút és alagút közelébe visz el minket…


… aztán a várhoz…


… és ez itt egész biztosan a diósgyőri lakótelep (a város büszkesége az idő tájt!) a háttérben. Elöl meg a főhősök az őket segítő felnőttszereplővel, egy Fiat 500 típusú személygépkocsiban szorongva.


De azért a végére marad „rejtély” bőséggel… Mert, ugye, ember legyen a talpán – akár élt azokban az időkben, akár nem, és csak ma próbál nyomozni -, aki kideríti, hogy a következők miskolci helyszínek-e, avagy sem…


… de ez tuti az! (Ki vállalkozna rá, hogy megpróbálja újrafényképezni – ugyanonnan, ugyanúgy - a filmből kimásolt képkockát?)


Zárásként egy apró bizonyíték, hogy az Utánam, srácok!-at tényleg 1975-ben forgatták… (És nem például valamikor a közelmúltban. Teletankolt benzintartály 97 forintért? – ezt még hollywoodi filmtrükkökkel sem lehetne imitálni!)


A film minden epizódot záró zenés klipje – ami szintén máig népszerű dal - a korabeli Generál együttes előadásában (s talán némi hippisvirággyermekes felhanggal),csupa egyértelműen miskolci képbeállítással, nyilván az avasi kilátóból fényképezve: (feltöltve a webre) http://indavideo.hu/video/Utanam_sracok_a_tevesorozat_vege-focime


Tudásgyár, 2012, Miskolc wmitty aka Balogh Attila


utanam sracok