Dal+Szerző magazin 2015/02

dal+ szerző AZ ARTISJUS INGYENES ZENEIPARI, KULTURÁLIS MAGAZINJA I MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE I MMXV / II. I

www.artisjus.hu

SZERETEM EZT A VÁLTOZATOSSÁGOT, EZT AZ IRIE MAFFIAMÓDSZERT SENA DAGADU ÉS ÉLŐ MÁRTON LEHESSEN KICSIT VADULNI Takáts Eszter SZABADON KEZDTÜNK LÉTEZNI Bodnár Tibor FELMÁSZIK, LEESIK, LEGKÖZELEBB MÁR NEM MÁSZIK FEL Pulius x 3

1

EDITORIAL

TARTALOM

2 HÍREK 4 LEMEZAJÁNLÓ 6 ELRUGASZKODNI KICSIT A VALÓSÁGTÓL GYEREKZENE 10 ZENÉSZPROFIL AMOEBA / GHOSTCHANT

Idén már harmadik alkalommal gyűlt össze Egerben a hazai zeneipar, hogy aktuális kérdésekről beszéljen a Music Hungary konferencián. A kezdeményezés 2013-ban Gerendai Károlytól (és a Sziget csapatától) indult, de a második és harmadik kiadásnak már az Artisjus, az EJI és a MAHASZ is társrendezője volt a ProArt révén. Lehetne sokat beszélni arról, hogy kik és miről beszéltek, de ennél százszor fontosabb, hogy a Music Hungary szép lassan tényleg betölti a szerepét: összehozza a zenei élet szereplőit, akik korábban sokszor nem is ismerték egymást.

Közhelynek tűnhet, de a zeneiparban – sajnos – ez a valóság: most végre kezdjük felismerni, hogy egy hajóban ülünk: szerzők és kiadók, előadók és hangmérnökök, menedzserek és fesztiválszervezők, rádiósok és világosítók, online zeneszolgáltatók és a falunapok szervezői. Közös ügyeink és közös érdekeink vannak.

Idén a jogkezelők megbízásából létrejött első ProArt Zeneipari Jelentés különösen is aláhúzta ezt. A tanulmány a magyar zeneipart a kreatívipar részeként definiálja, és ezzel eléri, hogy a zenére, a kultúrára – és a szerzői jogra – a politikusok se gondként, akadályként tekintsenek, hanem egy gazdaságilag is fontos, értékteremtő szektorként.

(A ProArt Zeneipari Jelentést a Visegrad Investments készítette. Szerző: Antal Dániel. A teljes anyag és a kivonat is letölthető a www.zeneipar.info címről.) n a szerk.

2

12 LEHESSEN KICSIT VADULNI } TAKÁTS ESZTER 16 SZERETEM EZT A VÁLTOZATOSSÁGOT… } SENA DAGADU ÉS ÉLŐ MÁRTON (IRIE MAFFIA) 20 SZABADON KEZDTÜNK LÉTEZNI BODNÁR TIBOR (LADÁNYBENE 27) 24 LISTÁK YOUTUBE, ZENESZÖVEG, MAHASZ 26 A TITOK BENNE VAN A MAGBAN } SÁRI JÓZSEF 32 PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAMOK IPADRE 34 AZ INGYENESSÉG HALÁL… VITA A FREEMIUM MODELLRŐL 38 FELEBARÁTAID ZENEKARI FOTÓJÁT… JOGI ESETEK 40 FELMÁSZIK, LEESIK… } PULIUS X 3 46 ADAMIS ANNA DAL+SZÖVEG 48 BODOR ÁDÁM IRODALOM

IMPRESSZUM

12 AZ ELMÚLT 15 ÉVBEN FOLYAMATOSAN SAJÁT SZÖVEGEKET ÍROK, MÉGIS NÉHA AZT ÉRZEM, ALKOTÁS KÖZBEN KÖNNYEN

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXV. második negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1119 Budapest, Bikszádi utca 9/b) Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS)

MEGSÉRÜLÖK.

Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté

16

Ebben a számban közremûködtek: Balázs Konrád, Balkányi Nóra, Bihari Balázs, Bus András, Dankó Gábor, Deme Zsófia, Kalocsai Krisztina, Nagy Kátya, Németh Marcell, Rácz Mihály, Rónai András, Tóth Péter Benjamin

RÁJÖTTÜNK, HOGY MELYEK AZOK A SZÁMOK, AMIK ROBBANNAK, ÉS TUDATOSAN RÁÁLLTUNK ARRA, HOGY OLYAN DALOKAT CSINÁLUNK.

26 VEGYÜK PÉLDÁUL A GALAMBOK BÚGÁSÁT, EZT AZ ASZIMMETRIKUS, ÖT NYOLCADOS KÉPLETET FEL IS HASZNÁLTAM EGY DARABOMBAN.

Lapterv: typoslave (info@typoslave.hu) Címlapfotó: Nagyillés Szilárd Korrektor: Kótai Kata Nyomdai kivitelezés: Color Pack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4. Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8.

E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83 Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon.

Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre.

40 ALAPVETŐEN AZÉRT UGYANAZT SZERETJÜK: A JÓL HARMONIZÁLT ZENÉT, A JÓ REFRÉNEKET, AZ ÉRTHETŐ ÉS JÓ ÜZENETEKET A SZÖVEGEKBEN.

A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük.

Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre.

A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint.

ISSN 2063-4188

HÍREK

d+sz hírek proart zeneipari jelentés Hiánypótló kutatás készült a magyarországi zeneipar jelenlegi helyzetéről, gazdasági súlyáról, a jövőjét meghatározó kihívásokról és lehetőségekről. A ProArt megbízásából született tanulmány elsősorban a zenei oktatás fejlesztésében és a vidéki élőzene fejlesztésében látja a jövő zálogát. Európai összehasonlításban Magyarországon rendkívül kevesen zenélnek és énekelnek aktívan. Ezzel a meglepő felütéssel szólítja meg az olvasót a Jelentés, amely a szórakoztatóiparnak azt az ágát vizsgálja, amelyik könnyűzenét szerez, vesz fel, ad ki, közvetít vagy állít színpadra. Egy aktívabban zenélő kör pedig többször járna koncertre és általában is jobban értékelné a zenei produkciókat – állapítja meg a jelentés az európai adatok, tapasztalatok alapján. Magyarországon 727 ezer főt kellene visszacsábítani az élőzenei helyszínekre ahhoz, hogy az európai átlagot elérje a koncertlátogatók aránya.

A hangfelvétel-bevételek visszaesésével egyértelműen az élőzenei jövedelemág vette át a vezető szerepet a zenei élet finanszírozásában; a könnyűzenész jövedelmeknek például hazánkban 63%-a érkezik fellépti díjakból. Ezért a tanulmány szerint elengedhetetlen volna az élőzene jelenlegi jogi környezetének áttekintése a teljes iparág bevonásával. Különösen az áfakulcsot, a zenészekre vonatkozó egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási problémák kezelését, illetve a hazai szórakozóhelyek, vendéglátóhelyek munka- és rendezvénybiztonsági szabályainak megfelelőségét és egyszerűségét kellene vizsgálni.

A ProArt Zeneipari Jelentés az első kísérlet a piaci alapon működő magyar szórakoztató zene közönségének, keresletének és kínálatának bemutatására a keletkező jövedelmek áramlása, a hozzáadott érték, a befektetések és a foglalkoztatási hatás szerint.

A teljes jelentés, valamint az ebből készült rövidebb, a legfontosabb összefüg-

4

mmxv.ii géseket és következtetéseket bemutató MŰPA-ban rendezett koncertje lett. Az új összefoglaló egyaránt letölthető a www. junior kategóriában Az év fiatal alkotója elzeneipar.info oldalról. ismerést könnyűzenei területen Sebestyén Áron, komolyzenei területen pedig Bella Máté kapta. Az Artisjus-díj történetében májusi nagyfelosztás először Az év komolyzenei műve díjban női Lezajlott a 2014-es jogdíjbeszedésekre ala- szerző is részesült: Tallér Zsófia és Sári puló nagyfelosztás első része. A koncertes, József alkotásait egyaránt elismerték. Az a TV-s, rádiós és vendéglátós elhangzáso- irodalmi díjazottakat már a Költészet Napja kért járó jogdíjakat kapták meg a szerzők előtt bemutatták, az elismerések átvételére május közepén. A koncertek esetében azonban ezen az ünnepségen került sor.

14 595 db könnyűzenei (+24% tavalyhoz Az irodalmi kuratórium Nagydíjat adott képest) és 1954 db komolyzenei rendez- át Kukorelly Endrének, irodalmi díjat vény (+20%) adatait dolgozta fel az Ar- kapott Szijj Ferenc, Háy János, Károlyi tisjus. A korábbi évekhez képest sokkal Csaba és Szilágyi Márton. több koncertadatot sikerült feldolgozni – több koncertet is tartottak, és sikerült pontosabb adatszolgáltatást elérni a szer- új artisjus-füzetek vezőknél.

A sorozat három résszel bővült: Zenei A Magyar Rádió csatornái mellett még jogdíjfelosztás – Érthetően, Hangfelvételtovábbi 30 adó adatait vette figyelembe kiadás valamint Szociális és kulturális táaz Artisjus a jogdíjak felosztása során, en- mogatások címmel jelentek meg a legújabb nek során 3 948 095 db elhangzási adat Artisjus-füzetek. Ahogy a korábbi kiadvákerült pontos beazonosításra. A Magyar nyok, ezek is könnyen értelmezhetően, Rádió minden csatornáján 17%-kal csök- áttekinthetően és röviden magyaráznak kent egy elhangzás értéke (mert csökkent el egy-egy zenei témát. A Zenei jogdíjfela reklámbevétel, ami alapján jogdíjat fizet- osztás – Érthetően a májusi nagyfelosztás nek) – ugyanakkor nőtt pl. a Class FM és apropóján jelent meg azzal a céllal, hogy a Juventus Rádió elhangzásainak értéke (a átláthatóbbá tegye a jogdíjak felosztánövekvő bevétel miatt). sát. A zenei jogdíjak felosztása és kifizetése A televíziós terület eredménye nem tér el bonyolult szabályrendszer alapján műköjelentősen a tavalyitól, mivel sem bevételi, dik – éppen amiatt, mert sokféle jogosult sem elhangzási oldalon nem történt drasz- sokféle igényét és jogát kell igazságosan tikus változás. 39 db csatorna adatai szere- kezelnie egy folyton változó jogi, piaci körpelnek a felosztásban, összesen 4 533 539 nyezetben. Kiderül, hogy mi a pontérték, a db elhangzási adat alapján osztotta fel az ráosztás, a befizetőszorzó vagy az egyedi Artisjus a jogdíjat a szerzőknek. felosztás. Az is érthetőbbé válik, hogy miként jut el a pénz az alkotóig, és hogyan történik a koncertek utáni jogdíjfizetés. átadták az artisjus-díjakat A füzet tíz fejezetben tesz kísérletet arra, Az ország egyetlen zeneszerzői-szövegírói hogy mindenki számára átláthatóvá és értelismerésének számító Artisjus-díjak idei hetővé tegye a rendszert. díjazottjai között van Bencsik-Kovács Az összes eddig megjelent füzet elérZoltán (Honeybeast) és Szűcs Krisztián. hető az interneten, a www.dalszerzo.hu Könnyűzenei szövegírói életműdíjban ré- oldal Tippek és trükkök rovatában, vagy szesült Földes László Hobo, az év kön�- ingyenesen elvihető az Artisjus ügyfélszolnyűzenei produkciója pedig a Solaris gálatáról.

HÍREK

d+sz hírek

mmxv.ii

fonogram díjak

artisjus-díj

Összesen 18 kategóriában adták át idén a Fonogram díjakat. Az idei életműdíjat minden idők egyik legsikeresebb magyar zenekarának vezetője, a Neoton Família alapító gitárosa, Pásztor László kapta. Az év daláért járó díjat Halott Pénz vihette haza a Valami van a levegőben című slágerért az MR2 hallgatóinak szavazatai alapján. Az év pop-rock felvétele a Wellhello Rakpartja, a metal albuma pedig az Apey and the Pea Hellish című albuma lett. Klasszikus poprock területen Boggie, alternatív kategóriában Szabó Balázs Bandája, dzsesszben Berki Tamás és Sárik Péter albuma kapott díjat. Az elektronikus zenei szcéna díját Vekonyz, a világzenéét a Söndörgő vitte el. Hagyományos slágerzenében Nótár Mary, kortárs szórakoztató zenében Gájer Bálint örülhetett. Az év felfedezettje a Middlemist Red, az év gyerekzenei albuma Halász Judit lemeze lett.

a zenei és irodalmi díjak átadadója idén a bmc-ben került megrendezésre

már lehet regisztrálni a womexre Az októberben Budapesten tartandó Womex (World Music Expo) magyar szervezői mindent megtesznek a hazai fellépők minél több koncerthez jutásáért.

A legjelentősebb világzenei szakvásáron lesz külön régiós színpad, amelyen magyar, lengyel, cseh, szlovák, balkáni és balti zenekarok lépnek majd fel. Továbbá egy nulladik napot is tartanak, amelyre a szakma krémjét külön meghívják, és nekik mintegy tíz hazai előadó mutatkozhat be. Rekordszámú jelentkezője van az idei Womexnek: több mint 1000 előadó szeretne bekerülni a 70 kiválasztott közé. Magyarországról a szokásos 2-3 helyett közel 70 előadó pályázott. A Spanyolországban tartott Womexre ugyanennyi helyi zenekar jelentkezett – a majdnem ötször akkora lakosságú országból. A regisztráció elkezdődött a Womex.com oldalon, és folyamatosan tart egészen október 24ig, változó tarifákkal. n

fotó: fegyverneky sándor

5

LEMEZAJĂ NLĂ“

dope calypso banzai! banzai! banzai!

mĹą-hely a pillanat mĹąhelye

elefĂĄnt gomoly

laptop

đ&#x;“š

disc laptop

Alig nyolc hĂłnappal debĂźtĂĄlĂł Farewell to the Fairy, Goodbye to the Ghost cĂ­mĹą nagylemezĂźk utĂĄn, itt a Dope Calypso mĂĄsodik albuma, a Banzai! Banzai! Banzai!.

Talån az olaszorszågi stúdiómunka sorån sßtÜtte meg a garåzs-rock trió tagjait a nap, de az új anyag egy fokkal „napfÊnyesebbre�, kÜnnyedebbre sikerßlt, mint a debßtåló hanganyag, kevesebb torz gitårral, de mÊg így is elÊg piszkos Ês eszeveszetten karcos. A tizenkÊt szåm mind egytől egyig jól meghangszerelt, rÜvid (åltalåban alig tÜbb mint kÊtperces) hamisíthatatlan garåzs darab, mintha egyenesen egy hetvenes Êvekben koptatott farmer farzsebÊből húztåk volna elő a kazettåt a felvÊtelekkel.

Ezek kÜzßl is a „legdiadalittasabb�, garantåltan ugrålós Ês kiabålós dal a Hollywood Sex Circle, erőteljesen flÜrtÜlve a Babarian Posse-zal, míg a Permamently Gay kissÊ elszålltabb, nÊmi pszichedeliåt idÊző munka, orgonåval díszítve, a Coachtrip to Paradise pedig kÜveti ezt a jólesően szÊteső hangzåst. Mert jólesik ez a kis „nyújtås�, az egyÊbkÊnt feszes tempójú, lendßletes fßzÊren. n

A Trottel Records Ăşjabban DVD-ket is publikĂĄl, most ĂŠpp egy a Folkbeats ĂŠs a MĹą-Hely kollaborĂĄciĂłjĂĄbĂłl szĂźletett videĂł ĂśsszeĂĄllĂ­tĂĄst, a Pillanat mĹąhelye cĂ­mmel.

A felvÊtelek a MŹ-Hely koncertjein Ês próbåin kÊszßltek 2010 Ês 2014 kÜzÜtt. A MŹHely estek a kÊtezres Êvek elejÊn indultak azzal a koncepcióval, hogy Üsszeeresszenek ifjú tehetsÊgeket hÊtpróbås muzsikusokkal, elsősorban a folk, a vilågzene Ês a kortårs dzsessz színtereiből. A vålogatåst vÊgignÊzve kivilåglik, hogy a mesterek a megfelelő alåzattal ålltak a feladathoz, nem uraljåk a terepet, ezzel egyßtt vissza sem fogjåk magukat. A beszervezett ifjú zenekarok pedig vannak annyira Êrdekesek, hogy az alapanyaggal is lehessen mit kezdeni. A DVD hang- Ês kÊpanyaga rendben van, a vÊgeredmÊny egÊszen filmszerŹ. A meghívott vendÊgzenÊszekkel kÊszßlt interjúbevågåsok, Ês a próbåkon a zenekarokkal való kÜzÜs munka sorån elhangzott tanåcsaik pedig nem csak szakmai szemmel Êrdekesek, laikuskÊnt is beavatnak a zenekÊszítÊs mŹhelytitkaiba A rÊsztvevők: Santa Diver Ês Lantos Zoltån; SzŹkített Kvartett Ês Lantos Zoltån; Iparkutya Ês BorbÊly Mihåly, Nikola Parov; Drum And Folk Ês Both Miklós, Lantos Zoltån; Both Miklós Ês Szokolay Dongó Balåzs; Mesi Trió Ês Szőke Szabolcs; Meszecsinka; Zombori Zenekar Ês Saiid; Korai ÖrÜm Ambient. n

Az Elefånt frontembere, Szendrői Csaba az egyik legkarakteresebb hazai Ênekes napjainkban: sapka, Êles borosta, huncut, ÜrdÜgi tekintet Ês ravasz mosoly kísÊretÊben åll ki a színpadokra, mikÜzben kÜltemÊnykÊnt is mŹkÜdő dalszÜvegeket ordít bele a nagyvilågba. Gomoly címŹ måsodik nagylemezßkÜn egyfajta dßhÜs, Ünmaguk Ês a vilåg felÊ is gúnyos dalfßzÊr kerßlt fel, melyen a nyitó Cirkusz mintegy azonnal belevisz a sŹrŹjÊbe: falhoz szÜgez Ês vallat, mikÜzben hangzåsåban a cirkuszi kabarÊk vilågåt kÜveti. ÖrdÜngÜs rock and rolljuk egyik csúcspontja – a kettős ÊrtelmezÊsŹ – vad tempót diktåló Fakard Ês a Por, míg ezen „mellÊnyes odamondós� vilågånak ellentÊte nÊmikÊpp a súlyos zongoradallammal megtoldott Rejtő, a minimål, kissÊ versszerŹ Zúzmarås Ês a zåró, siratóra emlÊkeztető, Ünmarcangoló Vacak Êlet, mely a maró gúny helyett inkåbb egyfajta feszßlt szomorúsågot mutat. Az Elefånt koncertjeinek varåzsa talån Êppen abban rejlik, hogy ezekbe a mÊlyről előtÜrő bånatot Ês fanyar cinizmust megÊneklő dalokba kÊpesek belepasszírozni az Üsszes feszßltsÊget Ês energiåt, egy őrßlt, boldoggå ordítozós szertartåst kerekítve fellÊpÊseikből. n

launching gagarin records & management

trottel records/folkbeats/mĹą-hely

szerzői kiadås

LEMEZAJÁNLÓ

fran palermo fran palermo

úzgin űver 99

zolbert one

disc laptop

disc

disc laptop

Az önmagát vagabond rock and rollként definiáló budapesti formáció nem lőtt mellé saját stílusuk felcímkézésével. Olyan jelzők is felbukkannak zenéjük jellemzésekor, mint az afropop vagy a dzsungelrock. Az elnevezéseknek tényleg csak a képzelet szabhat határt, a lemez jó alapot ad erre, hiszen sokszínű és izgalmas lett – a Fran Palermo debütalbuma a tagok fiatal kora ellenére meglepően kifinomult és átgondolt. A nagy taglétszámnak köszönhetően rengeteg hangszer megszólal rajta, és pont akkor jön be egy olyan váltás vagy laza dobtéma a dalokban, amikor nem számítunk rá, és ásítás helyett ösztönös fejrázást tapasztalunk. Pozitívum, hogy a flegma megjelenésű frontember, Henri Gonzalez a lemezen egy kedves barát és nem visszahúzódó, elvont srác. Az album egésze pedig kissé úgy hat, mintha 20 évvel később született, más zenéken és közegben szocializálódott Quimby zenéjét hallgatnánk. Merengős (Blue Lobster) és táncolható (Mustangs) témák egyaránt találhatók rajta, és egészen biztos, hogy kevés olyan magyar lemez jelent meg mostanában, ami ennél megfelelőbb útitárs lenne autóban, hangosan, naplementében. n

Ez a közel huszonöt éves múltra vis�szatekintő történet – amit csak ritkán, olyan három-négy évente tarkítanak lemezek – most egy furcsa állomáshoz érkezett. Rendes sorlemezt 2010-ben adtak ki utoljára Bucka címmel. Ez a nyugodtan hömpölygő, pszichedelikus, egyszerre gazdagon és mértékkel építkező és hangszerelt folyamatzene számtalan műfajból és metódusból merít, és van valami semmi máshoz nem hasonlíthat ősi rétege. Ez az elemeltség és a trendek semmibevétele külön is nagyon vonzóvá teszi, ráadásul a mélységekbe és megpróbáltatásokba való alászállás ilyen míves megszólalással percek alatt koncentrált figyelembe von.

2012 telén megjelent a különböző dj-k által újragondolt ReBucka, most pedig nem egy új anyaggal álltak elő, hanem az előző évezredet záró 99 újrakiadásával. Az Úzgin Űver évi pár koncertet ad, azokat is alig venni észre, pedig érdemes lenne rászánni az időt lemezre, koncertre, mert a kivételes élmény garantált. Különösen a fúvósok és a szokatlan gitártémák találtak most be, és az időutazásos élmény mellett feltűnő, hogy mennyire telített érzelmileg ez a zene – szinte fáj, hogy egy ilyen minőségű bandát milyen nehéz a hallgatóságához eljuttatni. Itt van viszont egy új lehetőség, a Wave lemezboltban például beszerezhető ez a nagyszerű album. n

Zolbert számos műfaj és előadó mellett kipróbálta már magát, így kísérte Zsédát, Tóth Verát, Király Viktort, de játszott az Unisexben és az UP!-ban is, most azonban sokévnyi session zenészi pályafutás után – stílusosan One címen - jelent meg bemutatkozó nagylemeze. Bár a tizenegy dalos album szólókarrierének hivatalos debütje, dalszerzői tehetsége már korábban is megmutatkozott: a Frappé című dallal megnyerte az I. Zuglói Smooth Jazz Dalverseny fődíját, míg a kissé grooveos, játékos Friendship a VII. Jazzy Jazz Dalverseny első helyezettje és a legjobb hangszerelés különdíjasa lett. A szaxofonos többi dala is hasonlóan könnyed, igazi „feel good” szerzemény, a nyitó Smile például tökéletes betétdal lenne bármilyen olyan jelenetnek, mikor a főhős kávéval a kezében sétál át egy napsütéses parkon. A helyenként már-már popba hajló smooth dzsessz dalokon helyenként elfogni még egy-egy funkysabb részt, mint a Just a Momentnél, míg a lemez egészére elmondható, hogy olyan vidám és felemelő számok láncolata, melyeket egyszerűen csak jó hallgatni, ha szeretnénk egy klassz reggelt, vagy szükségünk van arra az érzésre, hogy minden a helyén van. n

mamazone

tom-tom records

the lollipop shop

7

8

GYEREKZENE

GY EREKZENE

Elrugaszkodni KICSIT a valóságtól Valamikor a hetvenes évek elején változott meg minden. Addig a gyerekzenét itthon a Kodály-módszer, az óvodában és általános iskolában megtanult dalok jelentették, a gyermekek énekkarokban szocializálódhattak, míg a szülők a Diótörőre és a Varázsfuvolára vitték őket. Azóta alaposan megváltozott a helyzet. Helyzetjelentés.

2015 június. Ismét itt négy hétvége a Hajógyárin, ahol 2002 óta a legbarátságosabb Sziget-rendezvény, a Gyerek Sziget zajlik.

Itt minden a gyerekek és a család körül forog: a Vidó Andrea által vezetett csapat a lehető legnagyobb igényességgel és hos�szú évek rutinjával választja ki a legjobb programokat: közöttük egyaránt megtalálhatók a húzónevek, mint a friss produkciók bohócoktól a kreatív játékokon át a különböző előadásokig. Természetesen a leginkább várt előadó még most is Halász Judit, a Kaláka együttes, Gryllus Vilmos vagy Szalóki Ági és az Alma együttes.

Hogy Halász Judit lett a gyerekzenei bumm egyik középpontja, igazából a véletlennek köszönhető. „A színésznő szeret énekelni. Én is szeretek” – mondta Halász az indíttatásról. Bródy Jánost kérte fel, hogy írjon neki dalokat. Az első dal a Weöres Sándor versére megzenésített Csiribiri lett, majd a Magyar Televízió felkérésére, hogy Bródy írjon egy dalt Micimackóról és Halász énekelje el, megszületett a Micimackó. A tévéfelvételen az Illés mellett jelen volt a Tolcsvay és a Trió. Ők vetették fel, hogy Halász Judit miért nem készít albumot. A verseket Halász Judit válogatta Bródyval, a countrysfolkos-rockos hangszerelés, a felvétel Bródy munkáját dicséri. A Kép a tükörben lemez eredetileg nem gyerekeknek készült, hiszen

hallható rajta Babits-vers (Szerenád), Juhász Gyula (Mese), témaválasztása miatt, Halász Judit elbűvölő előadásával mégis a gyereké lett. A Csiribiriről eredetileg úgy tartják, Weöres egyik legerotikusabb töltetű verse, és még a gyermekdalok is igazán személyes vonatkozásúak: a nyitó Süss fel nap a művésznő gyerekkori zeneiskolai élményén alapul, míg a Hova mész, te kisnyulacska az Álmodozások kora filmjelenetére utal, melyben Halász Judit Bálint Andrásnak énekli ezt a dalt. A több síkon mozgó lemez révén új műfaj született, hiszen modern hangszerelésben megzenésített versek szólaltak meg.

A második lemez már kifejezetten gyerekeknek készült. Megszülettek a mai napig alapmű-kedvencek, a Bóbita, a Csudálatos Mary, az Állatkerti útmutató vagy a Luca babám – kihagyhatatlanok a gyerekek között, új értelmezést kapnak az őket nevelő szülőknél, nagyszülőknél, vagyis végigkísérik életünket.

Ez a robbanás sokban köszönhető volt annak, hogy a Kodály-módszert az énektanárok többsége úgy alkalmazta, mintha még mindig 1959-et írnánk, míg a valóság és a módszer között egyre nagyobb szakadék tátongott. A gyermekkórusok énekesei időközben felnőttek és popzenekarokban bukkantak fel (Bódy Magdi, Szigeti Edit, Herczku Annamária, Várszegi Éva, Kamondy

Ági stb.), míg más előadók a Halász-Bródyrecepthez hasonló, a korábbiakhoz képest lényegesebb interaktívabb és érzékenyebb zenepedagógiai megközelítéssel kezdték megnyerni a gyerekeket. Így került középpontba Sebő Ferenc vagy a Kaláka együttes. A Gryllus testvérek szemléletmódja egy legendás iskolához, „a Lórántffy”-hoz köthető, ami inkább erősítette, mint elsorvasztotta a gyerekvilágot, és belőlük is a lehető legjobbat hozta ki. Hogy 2015-ben is egy szimpla top 10-es gyereklemez-körkérdés során is minimum egy Kaláka- és/ vagy Gryllus Vilmos-albumot találunk, ennek köszönhető. Ahogy Szalóki Ági mondta egyszer: „Adott a gyerekek személyisége, ami nem változott sem az elmúlt húsz, sem az elmúlt tízezer évhez képest, de folyamatosan változnak a gyerekeket ért hatások.

Sokkal több az információ, mely hat az idegrendszerükre, hat a szülőkre, és ezekhez kellene igazítani a feladatokat.”

A Gyerek Sziget stábja is folyamatosan keresi az új előadókat. Persze nehéz olyan szintű produkciót találni, amelyet bátran oda lehet tenni, mondjuk egy Kaláka-fellépés mellé. „Aki gyerekeknek ad elő, félre kell tegye az egóját, a művésznek azt a részét, amely el akarja kápráztatni a közönséget és főképp azt a részét, amely ha felmegy 

9

GYEREKZENE

 a színpadra, már azt gondolja az elején, hogy ma biztosan nagyon jó előadás lesz” – vallotta erről Szalóki Ági. „Mindig teljesen tiszta lappal és tiszta fejjel és lelkiismerettel kell felmenni, mert a gyerekek mindent visszajeleznek. Ha nem koncert közben, akkor koncert végén úgyis odajön a gyerek és megmondja, hogy figyelj, én csináltam, amit kértél, de te nem figyeltél rám.”

Hasonló élményről számolt be Buda Gábor, az Alma együttes frontembere Rónai Andrásnak az Origó oldalán: „Bizonyos szempontból nehezebb ez a műfaj. A gyerekek kegyetlenek. Ha nem tetszik nekik, ha unatkoznak, akkor kimennek. Nincs udvarias taps, mint a színházban, ahol egy közepesre sikerült darabot is megtapsolnak a végén. Ha a gyerekek tíz perc után úgy gondolják, hogy ez uncsi, akkor mennek, és kész.” óra a legalkalmasabb arra, hogy ennek kapcsán nagyon sok mindenről beszélgessünk mindenféléről, rajzoljunk, mozogjunk. Fontossági sorrendben szerintem a legutolsó a lexikális tudás a zenében. Soha nem fogom elfelejteni, amikor egyszer gimnáziumban kettest kaptam Debussyből, mert az osztálytársaimmal ellentétben nem puskáztam ki az énekkönyvből a dátumokat, viszont minden este az ő prelűdjeivel a fülemen aludtam el. Sokkal több játékot viszek az élő előadásba, hogy fenn tudjam tartani a gyerekek figyelmét. Például megtanulunk egy mondókát, ritmikusan hangoztatjuk – tehát a zenei képességeket is fejlesztjük –, közben az egyik gyerek tulipánná, a másik pillangóvá változik, és a kezével pillangót vagy virágot formál – a fantáziáját fejlesztjük –, mindeközben egymásra is Az Alma együttes ma talán az egyik legtöbbet foglalkoztatott zenekar, hiszen körülbelül háromszáz koncertet ad évente: Ma van a szülinapom című daluk az ország teljes népességét lefedő, minden háztartásban ismert és énekelt felvétel.

Interaktivitás – ez az utóbbi évek gyerekzenés varázsszava.

Szalóki Ági így definiálta e folyamatot: „Az én műsorommal nem igazán célom, hogy bárminemű pedagógiai foglalkozás helyébe lépjek, de az interaktivitással, a zenei sokszínűséggel – illetve azzal, hogy a műsor első hatvan percén keresztül odafigyelek arra, hogy nagyjából mikor milyen állapotban lehetnek a gyerekek – igyekszem megfelelni ennek a magam eszközeivel.

Nem zavar, ha a gyerekek mozognak, ugrálnak: egy énekzeneoda kell figyelniük. Nagyon egyszerű, alapvető dolgok ezek, de így működik a gyerekek világa: odafigyel a másikra, elrugaszkodik a valóságtól és kreatív.”

Mostanában nem sokat beszélünk gyerekkórusokról mint a valóságtól való elrugaszkodás egyik kiváló terepéről, a kreatív gyerekek már otthon is képesek önálló felvételeket készíteni, elég hozzá egy számítógép vagy akár egy telefon. Két testvér, Fanni és Márk már nemcsak kisebb YouTube-sztár Szagos Hörigekkók néven, hanem rendszeresen fel is lép budapesti klubokban. A YouTube gyakorlatilag az első számú vizuális és hangcsatorna már a legkisebb, még beszélni sem tudó gyerekek számára is: ezt lovagolja meg a KEDD nevű gyerekcsatorna, amely 2014-ben zenesorozatot is indított M. Tóth Géza vezetésével, ahol a Hó Márton és a Jégkorszaktól kezdve a Kar10

GYEREKZENE

dos-Horváth János vezette Hahó együttesen át az Eszter-lánc mesezenekarig sokan kapnak bemutatkozási lehetőséget.

Vannak, akik a hagyományos értelemben vett komolyzenét is becsempészik a XXI. századi gyerekek életébe. A Zombor Levente vezette Talamba Ütőegyüttes sem hagyományos módon teszi ezt, hiszen sokféle műfajt elegyít. Zenéjük évente mintegy 20000 iskolás gyermekhez jut el országszerte ifjúsági hangszerbemutató koncerteken. A Nemzeti Filharmóniával együttműködve 2001 óta járják az országot rendhagyó énekórájukkal, amellyel sokszor a leghátrányosabb településekre, élő kulturális élményben ritkán részesülő fiatalokhoz jutnak el.

A gyerekzene mára komplex gyűjtőfogalom, amelyben a művészeti nevelés egy folyamatosan megújuló folyamat, ahol összeér

APUKÁK MONDJÁK

NÉMETH RÓBERT

HS7, Pegazusok Nem Léteznek 2 gyerek (öt- és nyolcéves) Emlékszem, Anna lányom (8) baba korában kiemelt egy Si­mon­&Garfunkel-bakelitet a polcról – na így kezdődött (ja nem is: az anyukája hasában Radiohead-koncerten volt mínusz három hónaposan; ezt mindig emlegetem neki). Az első zene, amit fülhallgatón hallgatott, a Beatles volt. Aztán jöttek a Halász Judit-lemezek, majd óriási, de tényleg hatalmas Szalóki Ági-rajongó lett, Ági koncertjein még a színpadra is felszalad, ha lehet. Utóbbi zenékre együtt táncol öccsével, Andrissal (5), akivel egyébként párban dobáltak már otthon műanyag poharat, miközben apa a Led Zeppelin-féle Black Dogot hallgatta. Ami Andrist illeti: a kezdődő punk-mentalitást fedezzük fel akkor, amikor a Kiskalász zenekar mindent tagadó Nem akarom című dalát hallgatja nagy lelkesedéssel. De játszik a kortárs poprock is: Anna ült már Gyuszi bácsi dobszerkója mögött is HS7-beálláson, miközben a rádióból megszerette Halott Pénzt és a Wellhellót, Taylor Swiftet és Meghan Trainort (hogy kiknél kell elkapcsolni, azt nem árulom el).

RÉZ GYÖRGY

MHRS 2 gyerek (kéthónapos, hároméves)

a képességfejlesztő foglalkozás – mint mondjuk a Ringató – a magyar és más kultúrák, népszokások megismertetésével. És ami a hetvenes évekre kötelező és ciki lett, mára ismét új értelmet nyer: így a Kodály-módszer, a Diótörő pontosan megfér a Sárkányjárgány, a Négyeshatos, egy Che Sudaka- vagy egy Kolompos-dal mellett. A gyerek zenéje a család zenéje is egyben, hiszen közös élményt kell nyújtson. Nekünk sem árt elrugaszkodni a valóságtól, igyekezzünk. n -bébé-, fotó: Mozsi Gábor (sziget.hu), kaláka: Lajtos István,

Gyerekzenét írni ma olyan itthon, mint ice tee-t piacra dobni az üdítőital+gyártóknak. Előbb-utóbb mindenki meg­teszi, mert nagy haszonnal jár. Nálunk Spotify, CD és hát­tértároló áll rendelkezésre, és a magyar gyerekzenék bitlisze, vagyis Halász Judit mellett Szalóki Ági (Gingalló!), Bognár Szilvia, Kaláka, Nyeső Mari, a Makám jön szóba.

Bár a gyerek – aki imádja a zenét – a Hopp Juliskát és az Éj királynőjének áriáját kéri a legtöbbször, amúgy Mozart-rajongó. És persze van élőben Ringató, kakaókoncert, altató, ugráltató, ma már mindenki művészetre nevel, nem csak koncertez. Babakorában alváshoz a Strokes Is This It albuma volt az alap, de ma már minden angol számnál megkérdezi, hogy miről énekelnek, ami idegőrlő.

Forrás: 303 magyar lemez.../Halász Judit (Bihari Balázs), gyereksziget.hu (Bihari Balázs), origo.hu (Rónai András)

11

PROFIL

AMOEBA

KEEP THE FUNK ALIVE Magyarországon a funk évtizedekig az Earth Wind & Fire és a Kool and the Gang toplistás slágereinek a szinonimájaként volt használatos. Hogy mindez a 2000-2010-es években már koránt sincs így, pár fiatalember folyamatos jelenlétének köszönhető.

Hol itt, hol ott bukkan fel az Amoeba tagsága, bringásfutár-rendezvényeken, slam poetry-eseményeken, fesztiválok nagyszínpadain és kis klubokban. Ők azok, akik Akkezdet Phiai lájv szekcióját alkotják, őket láthattuk a Balaton Method-filmben a Vagy mindegy című számban Újonccal és Saiiddal, ők az összekötő kapocs underground és mainstream között, egy igen markáns, mégis sokszínű zenei világgal. Ebből a szempontból ők az igazi magyar Funk Brothers (a Motown kísérőzenekara, a szerk.), akik azonban most kiléptek a reflektorfénybe. Mutassuk is be a tagokat: Sabák Péter (alias Dizko Stu, Shabaak) basszusgitáros/kütyüs, Sági Viktor (Vanis) gitáros, Boros Levente dobos (Lev Toystore) és Bognár Szabolcs: közülük talán Sabák a legismertebb név, hiszen az ország egyik legkiválóbb basszusgitárosa, aki hosszú évekkel ezelőtt a Kamu és a Másfél zenekarokban is pillanatok alatt feltűnést keltett.

Keep the Funk Alive, ez a címe a zenekar első albumának, és gyakorlatilag a kezdetektől érvényes mottó a 2010 óta működő Amoeba számára. Grúvközpontúság és progresszivitás, dzsessz és hiphop, funk és 12

soul, széttöredezettség és húzás jellemzi egyszerre ezt a meglehetősen élő, igen improvizatív jellegű produkciót, ahova sokszor belopakodik az elektronika, és ahol a funk fogalma inkább Meshell Ndegéocelló-i értelemben szinonima. Bár élőben a zenekar igen sokszor instrumentálisan játszik, a debütalbum minden egyes dalában egyegy énekes vendégeskedik. Sabák szerint a ghánai Mensa volt az, aki „megmentette” az albumot, hiszen a címadó felvétel énektémája is neki köszönhető, másrészt a vele készült két dal tett pontot az albumra, melyet már erősen szorított a határidő. Berger Dalma jelenléte sem véletlen, hiszen bő egy évvel ezelőtt közös munkába kezdett a jelenleg Angliában élő énekesnő és Sabák, de az új Amoeba-lemez és a Volkova Sisters miatt egyelőre jegelték az elkészült dalokat. Ám hogy a barátság töretlen, az In To You című dal jelzi. Hogy mennyi minden köti az Amoebát a címlapos Irie Maffiához és a Nagy Ghánai Kapcsolathoz és vice versa, a Damn Funk kitűnő példa Sena (és az amerikai Illspokinn) tolmácsolásában: ha megrajzolnánk, hogyan hatnak egymásra mind

zeneileg, mind produceri oldalról a magyar előadók, a fent említettek – természetesen beleértve Dermotot és Jumo Daddyt is stb. – közvetlen egymás mellett lennének.

Nyilván ez a fajta egymásra hatás húzza a grúvközpontú zenéket a frissesség, a megújulás felé: ebből a szempontból talán ez az alkotói környezet a legegészségesebb, sőt megkockáztatjuk, világszínvonalú. Így lehet, hogy Sabák amerikai dalszerző-énekes Valerie June Pushin’ Against A Stone című lemezén is a készített egy felvételt, de így mondott azonnal igent a mostani lemezen francia John Milk, aki hazájában igen keresett előadónak számít, vagy az angol Call Me Unique. Tizenhat dal készült, mégis tíz került végül a Keep The Funk Alive-ra, a zenekar szerint azért, ne legyen túlzottan eklektikus. Az album már elérhető a Bandcampen, és remélhetőleg egyszer vinylen is hallható lesz, hiszen tipikusan az a produkció, amelytől egy tokiói dzsesszklubtól Prince minneapolisi stúdiójáig bárhol csendes bólogatásba kezdünk. n -bébé-, fotó: fegyverneky sándor

PROFIL

GHOSTCHANT

DIY 2015 A Ghostchantet nyugodtan lehet szupergroupnak hívni.

Na nem olyan szupergoup ez, mint mondjuk a Velvet Revolver volt, de azért szupergroup. Kis magyar underground szupergroup, ahová a tagok olyan zenekarokból érkeztek, mint az Idoru, a Nadir, illetve a Bridge To Solace.

Utóbbi helyett lehetne írni, mondjuk a Newbornt is, és akkor máris érthetőbb, miért robbant be a köztudatba a Ghostchant úgy, hogy a második EP-jükért már a teljes magyar zenei sajtó rajongott.

Igazából a Ghostchant azért született meg, mert Jakab Zoltán, volt Newborn- és Bridge To Solace-énekesnek ismét zenélni támadt kedve. Mivel kéznél voltak nadiros barátai, akik nagyjából ugyanazokat a zenekarokat szerették, nyilvánvaló volt, hogy velük alapít zenekart, a zene pedig olyan lett, amit így hirtelen elsőre gondol erről az összeállításról az őket ismerő ember: punkos, nagyon morcos, metálos hardcore. De ha egy szóval kellene jellemezni, akkor ez bizony hardcore – csak így, szimplán.

Leginkább azért, mert a zenének üzenete van. Jakab talán nem is tud társadalomkritikus üzenet nélküli dalt írni. Ő így nőtt föl az ezredforduló környékén, amikor a Newbornnal csúcsra járatták a hazai DIY-színteret. A szintén newbornos Nagy Gábor gitáros is társa volt már ekkor, aki a Newborn feloszlása után a jóval közérthetőbb, dallamosabb Idoruban folytatta. Talán még náluk is nagyobb DIY (csináld magad, csak hogy eláruljam a titkot) zenekar a Nadir, amely kezdetben Dark Clouds néven játszott death doomot, de a Nadir név jobban illett későbbi mondanivalójukhoz. Innen érkezett a Ghostchantbe Czetvitz Norbert gitáros és Kósa Dániel basszusgitáros. A dobos az Idoruból ismert Kocsis Máté lett, aki mellesleg a Wellhello tagja is az élő koncerteken.

A zenekar lassan indult be, tiszta örömzenélés volt az egész. Még az sem volt biztos, hogy koncerteznek. Aztán ahogy formálódtak a dalok, először összejött egy EP-re való, aztán jött még kettő szám a Wasted Struggle-lel közös kislemezre, és a próbák alatt annyira elkapta őket a lendület (leginkább Jakabba kellett erőt önteni, aki a Bridge To Solace leállása után éveket hagyott ki), hogy egyértelmű volt, hogy koncertezni kell. Az első buli óta pedig már megjelent még egy EP, volt európai miniturné, és ha nem is olyan intenzitással nyomják majd a hardcore-t, mint ahogy a Newborn és a Bridge To Solace tette azt szerte Európában, azért most már tényleg egy aktívan koncertező és alkotó zenekarról beszélünk.

Ez pedig jó. Jó azt tudni, hogy Jakab már nemcsak a blogján vagy a Facebookon mondja meg a magáét, hanem esetleg élőben, és közönség előtt is lehet hallani két erős hardcore-csapás között. Aztán csak tartson ki a lendület, mert mintha a színtérbe is újra erő költözött volna azzal, hogy a műfaj hazai emblematikus figurái nemcsak a háttérben szöszmötölnek, hanem egyenesen az élre álltak.n Dankó Gábor, fotó: adrián zoltán

13

14

INTERJÚ

TAKÁTS ESZTER

LEHESSEN KICSIT VADULNI Takáts Eszter júniusban mutatta be nyolcadik lemezét Dióssy D. Ákos és Szekeres András vendégszereplésével, és a 2013 óta működő Takáts Eszter Beat Banddel. A Pécsről hat éve Budapestre költözött, komolyzenétől folkon és dzsesszen át akusztikus pop-rockig működő énekes-dalszerzővel beszélgettünk Beatlesről, szerzőiségről, elbutulásról és arról, milyen révbe érni. A Ha túl közel vagy 11 száma már elérhető.

D+SZ: A lemezre rákerült egy Beatles-cover is, miért választottátok pont a doom metálos I Want You-t?

Takáts Eszter: Amikor jöttek feldolgozás-ötletek, a Beatles volt az egyik első. Ehhez hívta meg Péter Ákost és Andrást (Kirschner Péter az Európa Kiadó gitárosa, a Takáts Eszter Beat Band vezetője és gitárosa; Dióssy D. Ákos a Kispál és a Borz billentyűse; Szekeres András pedig a Junkies énekese – a szerk.). A zenekar nevében benne van a „beat” szó, de inkább pop-rock elgondolásban, letisztulva szerepelnek dalok. Végül azért választottuk, hogy lehessen kicsit vadulni, plusz a zenekar tagjai is megvillogtathassák a sokoldalúságukat (a Beat Band tagja még Prommer Patrik dobos és Szeifert Bálint basszusgitáros – a szerk). Az I Want You nagy vállalás. Mikor először előadtuk, volt bennünk izgalom, de most már egyre bátrabban megyünk neki. A dal megjelenésekor sokan meglepődtek, hogy jól áll nekem az angol. Mondjuk ennek a számnak nincsen túl változatos szövege. (nevet)

saját szövegeket írok, mégis néha azt érzem, alkotás közben kön�nyen megsérülök. Elvont és nyitott dolog ez. Értékes állapot, de nehéz. Fel kell dolgozni mindazt, amit előtte átélek. Egy komplex dal létrehozása szinte halálközeli élmény. A saját szövegeimet ezért mostanában óvatosabban és lassabban termelem ki, miközben nyitott vagyok másokéra. Abban nekik kell meghalni, nem nekem. (nevet) D+SZ: Mondtad, hogy meglepően jól sikerült az Él.

T.E.: Az a vicc, hogy Orsi szövegeivel úgy vagyok, mint sokszor a sajátjaimmal, csak fordítva. Ha magam írok, először a dallam jön, és arra kezdek harmonizálni. Mikor Orsi szövegeit hallom, azonnal elkezdek dallamot írni. Kevesek szövegeivel tudok így dolgozni, talán még négy másik emberével.

D+SZ: Kik ők?

T.E.: Halmai Tamás költő, akit a pécsi közegből ismerek. MülD+SZ: Az új lemezeden szerepel a Lámpagyújtogatók című ler Péter Sziámi, őt ki nem hagynám. Juhász Kristóf, szentendfilm főcímdala is. Hogyan jött az együttműködés? rei író-költő, akivel gyerekműsort is fogunk csinálni. És van még T.E.: Százados Miki a rendező, aki annak idején A tüke feno- Molnár Csaba, akivel a címadó dalon, a Ha túl közel vagyon is mént is csinálta. Ő szabadfilmes emberke, A tüke fenoménben dolgoztunk. pécsiként én is benne voltam. Most budapesti zenészeket kereD+SZ: A dal mellé azt írtátok, a szöveg Csabáé, de te fejezted be. sett, így ebbe is belefértem. Miután megkeresett, feldobtam egy T.E.: Kirschner Péter kérte, hogy legyen hosszabb a dal, de én dalt, amiről úgy éreztem, főcímnek is jó lehet. Rögtön megvette. is éreztem, hogy még rövid. Megkérdeztem Csabit, hozzáírhaNagy izgalom volt a nevem a mozivásznon látni, a hangom így tok-e.

Mégis, nem szokás csak úgy beletrollkodni valaki szövehallani. Meg voltam szeppenve. Mint mikor az oviban kap az emgébe.

Végül mindenki örült, az „Angyalok halásznak” sortól vaber valami meglepetést, vagy az első meglepibulijára lép be. gyok én a megszólaló. Nagyon szeretem ezt a dalt, még akkor D+SZ: Egy másik dal, ami szintén korábban kikerült a lemez- is, ha kicsit elvontabb a szövege. Mégiscsak fennkölt dolgok ezek. A szöveget azok érzik át elsősorban, akik nem távolodtak ről, az Él. Ezt Karafiáth Orsolya szövegére írtad.

T.E.: Meglepően jól sikerült. Orsival két-három éve ismerkedtünk el a könyvektől. Eleve a költészet ma nem hétköznapi megszómeg a Rájátszáson. Bérczesi Robi és Beck Zoli után én voltam az lalás, inkább elvont fogalom. Eközben a mi mai költészetünk első női párja. Van több közös dalunk, de még nem egy lemeznyi. nem is olyan földtől eltávolodott, és sok régebben élt költő  Szép, szoros az együttműködés. Az elmúlt 15 évben folyamatosan írása működik a mai napig.

15

INTERJÚ

takáts eszter A pécsi dalszerző-énekes-gitáros gye­ rek­kora óta zenél, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti karának karvezetői szakán végzett. Mezítlábas városi folknak nevezett zenéjét sokan próbálták bekategorizálni, igazából nem is érdemes: Takáts Eszter sokszor sokféle helyen és társulattal feszegette és feszegeti a határait. Dalai Rövidtáv című szólólemezén kerültek először nagy nyilvánosság elé 2006-ban, majd a Gumizsuzsi zenekarral jelentetett meg albumot, dolgozott Müller Péter Sziámival, Fluorral, játszott a Ráadásban, és írt dalt Cseh Tamás emlékére is. Jelenlegi csapata, a Takáts Eszter Beat Band 2013-ban alakult: intimitás, és vagányság, feloldást ajándékozó szívzene, talán a legjobb jellemzés a zenekarra, melynek tagsága - Takáts Eszter: ének, gitár, Kirschner Péter: szólógitár, vokál, Prommer Patrik: dob, ütőhangszerek, vokál, Szeifert Bálint: basszusgitár, vokál. 

D+SZ: Mondtad, hogy Orsival a Rájátszáson ismerkedtél meg, ahol költők és zenészek találkoznak. Most szerzőiségről beszéltél – neked hogy jött be a költészet popritmusban irány?

T.E.: Elbutulunk?

D+SZ: Visszadobom, miért ezt kérdezed?

T.E.: Egyre türelmetlenebb vagyok.

A napi tevékenységek sodrásában meg16

oldó típus vagyok, alkotni inkább este vagy reggel szoktam. Ilyenkor kevésbé megszólítható az ember. Hacsak nem csörög valaki rám, vagy nem kapcsolom be a gépet, a külső üzenetek nem érinthetnek meg. Ilyenkor veszem észre, hogy egy hosszabb, kortárs irodalmi szöveget elolvasni jobban megterhel, mint régen.

Szégyen. Most nemrég Szerb Antalt olvastam, mondtam is, hála istennek, szétesés nélkül végig tudtam olvasni. Szóval oda kell figyelni, vigyázni egyes agyféltekénkre, hogy ne rozsdásodjunk el. Mindent, ami építi a szellemi többletet, az értékes.

Talán egy Rájátszással a kortárs irodalom könnyebben emészthető. Ugyanígy a rap vagy a hiphop is értékteremtő lehet például az iskolában – nyilván egy bizonyos szint felett. A gyerekek már teljesen másként koncentrálnak, mint mi tettük.

D+SZ: Sokféle műfajban dolgozol, hol látod magad most dalszerzőként?

T.E.: Igen, van folkos, dzsesszes, rockos vonal. Kamaszként voltam népdalénekes is. Érdekes, a komolyzenei pálya volt eddig a leghosszabb. Leginkább a hippis világom és gondolkodásmódom itatja át a zenei jelenlétemet. A kedvenc zenéim 16 éves korom óta szinte változatlanok: a hatvanashetvenes évekből például Patti Smith, de az öreg Rolling Stonest is nagyon csípem.

A mostani zenekarom nevében nincs benne az a bohémség, mint a korábbiakban, de az attitűd és ez a fajta színpadi jelenlét megmaradt. A Beat Band minden tagja színes, jellegzetes, karikaturizálhatóan egyedi figura. Érzelmileg elég szélsőséges vagyok, egyik végletből esem a másikba. Általában vidáman énekelek, mert nagyon élvezem a színpadot. Ha minden tevékenységemben átélhetném a színpadi szereplést, sosem lenne rossz kedvem. Az bosszant, ha valakiben nem érzek semmilyen érzelmi reakciót. Félek a merevségtől, hogy a világ droiddá válik. Élő performanszként próbálom belevinni a saját attitűdöm a koncertjeimbe. A hangomból jön az információ, ez a legerősebb kincsem. Egy időben eléggé lemélyült, de mostanában visszakaptam a teljes skálát.

D+SZ: Épp mézes teát iszol. Ezért is?

T.E.: Igen-igen. Nem kell cigarettázni, alkoholt is ritkán és keveset. Ez működik. (nevet) Nem is gondoltam volna.

D+SZ: Egy 2013-as interjúban mondtad, hogy élmények kellenek az intuícióhoz, semmi bódulat. Most is azt kommunikálod, révbe értél. Mit jelent mindez?

T.E.: Valahol visszataláltam a régi önmagamhoz. Még egyetemre jártam félig boszorkányként, tele teákkal és gyógynövényekkel. Most termesztek is. Haladok egy úton. Nem vagyok teljesen steril, de meglepő volt a váltás. Hároméves absztinens időszakot csináltam végig, amiben olyan szinten kaptam vissza a hangom regisztereit, hogy csak ámultam és bámultam.

Miért nem kezdtem ezt a tisztulást előbb? (nevet) Most sokkal jobban bírom a strapát, fegyelmezettebb vagyok. Ugyanaz az ember szeretnék lenni mindennap. Régen két napig elvoltunk alvás nélkül, úgy, hogy még józanok sem voltunk. Manapság ugyanez kiütne, szóval inkább jógára járok. Petruska Andris (szintén dalszerző-énekes – a szerk.) is meditál. Jó trükkök ezek.

D+SZ: Több mint öt év után hogy érzed most magad a pesti közegben?

T.E.: Stabilizálódtak a dolgok, lelkileg és szakmailag is. Mikor Pécsről ideköltöztem, azt gondoltam, gyorsabban pörögnek majd be a dolgok. Türelmetlen típus vagyok. Azt hittem, mit számít, hol lakom, megy majd minden magától. Korábban már sok kapcsolatot kiépítettem. Végül Müller Péter Sziámi segített sokat, atyáskodóan befogadott a köreibe, bemutatott embereknek. Például Kirschner Péternek is. Most érzem azt, hogy elég ideje vagyok itt, elég tapasztalatot szereztem. Budapesten szereztem például a jogsimat is.

Barátságokra, jóindulatra találtam.n INTERJÚ: Balkányi Nóra fotó: körtvélyesi László, oláh gergely máté

17

18

INTERJÚ

SENA DAGADU ÉS ÉLŐ MÁRTON, IRIE MAFFIA (10)

Szeretem ezt a változatosságot, ezt az Irie Maffia-módszert Immáron tíz éve szinte megállás nélkül járja a kisebb-nagyobb fesztiválok színpadjait a tizenkét fős Irie Maffia. A Magyarország legbulisabb zenekarának kikiáltott csapat jegyzi a 2015-ös Sziget-himnuszt, augusztusban pedig a legnagyobb fesztivál legnagyobb színpada előtt tízezrek kiálthatják azt, hogy „Eeasy as one, two, three”. A jubileum alkalmából Sena Dagaduval és Élő Mártonnal tekintettünk vissza az Irie Maffia elmúlt évtizedére.

D+SZ: Hogyhogy csak két évvel később csatlakoztál?

Sena Dagadu: Amikor először megkerestek, nem volt elég kiforrott a koncepció, nem akartam ugyanazt csinálni, mint a Gimmeshottal, hogy csak megyünk és lógunk a levegőben. Addig elvoltam, elutaztam Ghánába huzamosabb időre, és miután visszajöttem, újra megkerestek. Megmutatták az új anyagot, ami fel lett pimpelve – ez volt a Hand’s in the air alapja –, már volt zenekar, és egy konkrét kérést kaptam, hogy ezt a lemezt fejezzük be együtt és legyek zenekartag. Ez már egy konkrétabb dolog volt, amivel én is tudtam azonosulni, irányt adni az életemnek.

Élő Márton: Ha valamiből ki lehetett volna indulni, gatyába lehetett volna rázni, az inkább a Love Alliance lett volna, amiben szintén benne voltunk Kemonnal. Ez Bosi reggae soundsysteme volt, párhuzamosan futott a Gimmeshottal. Amikor megjelent az első számunk Gáspárral, az még Love Alliance néven szerepelt. Később lett Irie Maffia, mert Bosinak is volt egy nagyon konkrét elképzelése arról, hogy ő a lehető legtradicionálisabb módon szeretné játszani a reggae-t, mi viszont abban sem éreztük 100%-ig jól magunkat, úgyhogy inkább megcsináltuk a saját projektünket Irie Maffia néven.

D+SZ: Az indulásnál miért éreztétek szükségesnek, hogy ne a Gimmeshotot rázzátok gatyába, hanem új zenekart alapítsatok? Élő Márton: Ez a Mango gyereke volt, én bekerültem oda, mint ifjú kis padavan és néztem, mit csinálnak a nagyok. Persze, a gimmeshotos időszakban eléggé benne voltam mint dj, de nem éreztem, hogy ezt nekem kéne gatyába ráznom, meg hát az Irie az eléggé reggae-s volt az elején, míg a Gimmeshot inkább egy hiphop crew volt.

Sena Dagadu: Ott az Élő Márton-bulik inkább a freestyle-ról szóltak, ott tényleg a hiphopnak ez a része volt az egész alapköve, a szervezés is improvizációs szinten ment. Az Irie Maffia viszont egy konkrétabb dolgot akart: azt, hogy legyen rendes zenekar és lemez.

D+SZ: Hogyan indult be a pörgés az Irie Maffia körül? Most már nagyszínpados zenekarok vagytok, de szerintetek minek volt köszönhető az áttörés, hol jött el ez a pont? Élő Márton: A Gimmeshotnak és a Love Alliance-nek köszönhetően hetente léptünk fel a budapesti éjszakában, ahova ezer ember jött el minden alkalommal. 

D+SZ: Hogyan alakult ki az Irie Maffia népes családja? Élő Márton: Már az alakulást megelőző két-három évben együtt zenéltünk Senával, Busa Pistával, Columbóval és Kemonnal a Gimmeshot Crew-ban, ott ismerkedtünk meg egymással. Gáspárral pedig már gyerekkorunk óta együtt zenélgettünk, tervezgettünk.

Ez a két vonal találkozott akkoriban, és végül ilyen dj-s, mc-s, hiphop körökből indult ki az Irie Maffia, de Sena csak két évvel később szállt be.

19

INTERJÚ

Sena Dagadu: Ha így haladunk előre, kicsit úgy érzem, hogy szépen kúszott előre minden, mert apró lépésenként nőtt a dolog: egy-két budapesti fellépésből elkezdtek a vidéki koncertek is jönni, egyre többet mentünk országszerte kis klubokba, kis fesztiválokra. Jó kapcsolatunk lett egy csomó hellyel, évről évre vissza tudtunk járni és építeni a rajongói bázist, úgyhogy ez az elmúlt tíz évben apró lépésenként növögetett.

sena dagadu Sena Dagadu a ghánai Accrában látta meg a napvilágot magyar anyuka és ghánai apuka szemefényeként. Már kicsiként énekelt, táncolt, szavalt, szín­ darabokban és előadásokban szerepelt, középiskolában pedig MC-ként felelt az iskolai partik hangulatáért.

18. születésnapján költözött Budapestre, hogy itt tanuljon tovább és fejlessze magyar tudását. Egy hiphop buliban ismerkedett össze a hazai szcéna fontos szereplőivel, itt figyeltek fel tehetségére is, és nem sokkal később Sena már a Gimmeshot Crew tagja lett. Ezekből a körökből alakult ki az Irie Maffia is. Ami mellett rendszeresen fellép a Shakespeare Szonettekkel, szólóénekesként pedig 2013-ban jelent meg Lots of Tree című második nagylemeze, melyet jövőre újabb felvétel követ.  Megvolt a közönségünk, mielőtt lett volna az Irie Maffia, és ezt meg tudtuk lovagolni mint Irie Maffia is. Mehettünk a Szigetre is fellépni az első évben, tök jó buli volt, egy-két ezer emberrel. Innen már nem volt olyan nehéz megtartani vagy felépíteni. Aztán jött a Fel a kezekkel lemez, ami szerintem elég jól betalált az itthoni hangulatba és zenei színtérbe, mert ilyen nem nagyon volt előtte, ennek köszönhető a népszerűség.

20

D+SZ: Egy ekkora zenekarnál hogyan működik a dalszerzés? Mennyire vagytok demokratikus zenekar ebben a tekintetben? Élő Márton: Semennyire. A dalszerzésben Gáspár és én vagyunk benne erősen. Leginkább úgy néz ki a folyamat, hogy vagy ő, vagy én hozunk egy ötletet – néha előfordul, hogy valaki más –, és elbíráljuk. Ha az egyikünk azt mondja, hogy jó, a másik azt, hogy nem, akkor vitatkozunk és változtatunk rajta, aztán a végén elfogadjuk. Illetve az énekeseknek – mivel mi csak zenét csinálunk, a szöveget és az énekdallamot az énekesek írják – ha valami nem tetszik, onnantól fogva cseszhetjük, ha nekünk tetszik. Ebből a szempontból Sena is elég erős szűrő, mert csak azzal az ötlettel foglalkozik, amivel tud is mit kezdeni. Nagyjából ezek a kritériumok: az MC-k meg mi ketten próbáljuk azt a dolgot kiszűrni vagy kihalászni, ami mindenkinek tetszik. Ha ezen az öt-hat emberen átmegy, akkor utána már senki nem mondja azt, hogy ne legyen.

D+SZ: Négyen vagytok MC-k, kvázi frontemberek. Ez sosem okozott konfliktust?

Sena Dagadu: Nem, mert könnyít a dalszerzésen vagy az íráson, ha több ember mond ötletet, gyorsabban pörög, stenkeljük egymást és adogatjuk az ötleteket, könnyebben lehet építkezni, mintha egyedül nekiülsz valaminek. Én szeretem azt, hogy ad egy változatosságot, egy gyorsaságot a munkafolyamathoz az, hogy többen vagyunk. Több ember, több kreativitás, több szemszög. Néha persze előfordul, hogy kicsit kivonódunk, meg kell vitatni, hogy miről szól a dal, de ezek természetes folyamatok, nem okoznak olyan problémát, hogy összevesznénk. Meg eleve már elég jól ismerjük egymást, mindenkinek van egy karaktere, és ha van egy zenei alap, arra már nagyjából tudni lehet, hogy ki illik. Én szeretem ezt a változatosságot, ezt az Irie Maffia-módszert.

D+SZ: Most a negyedik lemeznél hogyan zajlottak a munkafolyamatok, miben volt más, mint az előző három lemez során? Élő Márton: Ez a legproduceribb lemez, amit valaha csináltunk. Szinte minden szám hangról hangra elkészült a stúdióban Gáspár és általam. Utólag vettünk fel hozzá egykét számba dobot, gitárokat, de a nagyon nagy része az a mi kezünk alatt készült, míg korábban sokat vettünk fel élő zenekart, és arra építgettük fel a dalokat. Most sem a modern kori hangzás, sem a mi munkastílusunk nem követelte meg ezt.

D+SZ: Volt bennetek egyfajta összegző szándék is? Élő Márton: Ez a lemez kicsit próbált összegezni, azért nem véletlenül van rajta megint annyiféle zene, próbáltunk reflektálni korábbi időszakokra. Van olyan dal, ami tényleg autentikus reggae hangzású, van kicsit rockosabb és a The Beast lemezt idézi, és elég sok minden a Nagyon jó lesz-vonalat hozza vissza. Próbáltunk picit retrospektíven hozzáállni, felölelni a tízéves hangzásváltozást.

D+SZ: Szerintetek most merre van előre számotokra? Élő Márton: Azon gondolkozni szoktunk, hogy több magyar nyelvű zenét kellene írnunk, mert annyira jól működik itthon, és jobban megkönnyíteni a dolgunkat, csak nem olyan egyszerű számunkra a magyar nyelvű dalok megírása.

Sena Dagadu: Én nem gondolok rá sokat.

INTERJÚ

D+SZ: Alapvetően angolul születnek meg benned a szövegek?

Sena Dagadu: 99%-ban igen, de nekem ez a természetes. Bár már nagyon jól beszélek magyarul és írtam már magyar dalszöveget, valahogy mégis kicsit erőltetettnek tartom, amikor így jön. Persze van olyan téma, ami rögtön kicsúszik és egyszerű, frappáns, de sokkal többet kell gondolkoznom rajta magyarul, ami lényegében nem jó.

Azért nem foglalkozom vele, mert alapvetően, ha hallok egy zenét, angolul kezdek el gondolkozni rajta. Nincsenek álmatlan éjszakáim amiatt, hogy nincsenek magyar szövegeim, de lehet, hogy a jövőben többet foglalkozom vele, mert tapasztalatom a nyelvvel már van, ismerem a színteret is, és biztos vagyok benne, hogy menne, de eddig nem volt rá szükség.

D+SZ: Hogy bírjátok az állandó koncertezéssel járó pörgést?

Sena Dagadu: Ez az egyik alapköve a történetnek, szerintem nem lenne tíz éve együtt a brigád, ha nem lennének ezek az osztálykirándulások, együttlétek és szó szerint bulik és meló is. A fellépések alatti egy-másfél órában arra koncentrálunk, hogy együtt játsszunk, mindenki odarakja magát és a lényeg mindig az, hogy a zene és az előadás pontos legyen és jó. Ha ez sikerül, akkor mindenki felszabadult, koccintunk utána. Van közös célunk, és szerintem ez az egyik titka annak, amiért együtt vagyunk, hogy rengeteg tapasztalatunk van az elmúlt években a színpadról.

D+SZ: Mindig robbantotok a koncerteken. Honnan ered ez az alapvetően pozitív szellemiség, energia az Irie Maffiában? Élő Márton: Eleve tizenkét ember van a színpadon, így hacsak nem kamarazenekar és valami szomorú számot játszanak, akkor ennyi emberen keresztül azért lehet energiát sugározni. Másrészt rájöttünk, hogy melyek azok a számok, amik robbannak, és tudatosan ráálltunk arra, hogy olyan dalokat csinálunk, amelyekről tudjuk, hogy bent maradnak a műsorban emiatt. Talán túlzásba is estünk, kevés lassú számunk van, mert azt szeretjük látni, hogyha mindenki ugrál, mint a félőrült.

Tudjuk, melyek azok a számok, amik ezt kiváltják, mik a receptek, és ezeket tudatosan alkalmazzuk, nem csinálunk olyan középszerű számokat, amik lehet, hogy zeneileg tök jók, de az ember csak áll és hallgatja. Négy frontember, őrületes energia: nehéz nem megmozdulni rá.

D+SZ: Mit éreztek, ha visszatekintetek az elmúlt tíz évre?

Sena Dagadu: Van egy olyan része az egésznek, hogy ezt érzem: „azta, ezt mind megcsináltuk?”. Más részről pedig amikor sok minden történik körülötted, fel sem fogsz belőle egy csomó mindent, csak mész előre. Szeretem azt gondolni, hogy ez a folyamat, ami az elmúlt tíz évben ment, simán átterjeszthető a következőre is. Tulajdonképpen tizenkét zenészről van szó, akik imádják a zenét és azt, hogy együtt zenélünk. Nekem abszolút tetszik az a szabadság, hogy mindenki csinál mellette más dolgokat is. Ez szabadságot ad az Irie Maffiának is, tényleg szívből zenélünk, azt, ami jön, és azt a szubkultúrát próbáljuk fenntartani Magyarországon, ami miatt az egész elkezdődött itt, amivel a jó Isten összehordta ezeket az embereket más-más stílusból és mégis sikerült egységként kiállnunk az emberek elé. Ez szerintem hatalmas dolog, és büszke vagyok arra, hogy része vagyok ennek a gépezetnek, valaki figyel ránk, hallgatja, amit mondunk, és ugrál a koncertjeinken.

D+SZ: Mire készültök még a jubileumi évben? Élő Márton: Június 25-én a MÜPA-ban lépünk fel tizenhárom fúvóssal, az Akkezdet Phiaival és a punnanys fiúkkal, Premecz Mátyás pedig a MÜPA orgonáján játszik majd.

élő márton Élő Márton – a.k.a. Dermot. Gyerekkora óta együtt zenél Horváth Gáspárral (Jumo Daddy), megfor­ dultak együtt a Love Allience Sound­ sys­temben, a Tilos Rádióban és a Gim­meshot Crew-ban is. Kezeik alatt leginkább reggae, dancehall, hiphop lemezek pörögtek, ezen a vonalon alapították meg 2005-ben az Irie Maffiát is. Marci ELO néven globáltánczenei producer is, főként afrotechnó vonalon mozog, Senával való ghánai utazásainak köszönhetően pedig otthonosan mozog az ottani körökben is: több ízben született anyaga ghánai ze­nészekkel együttműködve. Jelenleg futó új, RedRed nevű formációját is az itt élő, ghánai M3NSA-val készíti. Senával 2010. óta házasok, négy éve pedig egy kislán�nyal is bővült a család.

Aztán a VOLT Fesztiválon lesz egy külön nap a születésnapos bandáknak, a szokásos millió fesztiválon túl pedig az idei év koronája a szigetes bulink lesz, ahol Robbie Williams előtt játszhatunk, életünkben először a Sziget nagyszínpadon. n interjú: Nagy Kátya, Fotó: nagyillés szilárd (D+SZ)

21

22

INTERJÚ

BODNÁR TIBOR, LADÁNYBENE 27 (30)

szabadon kezdtünk LÉTEZNI Lehet azt mondani, hogy itthon a Ladánybene 27 ismertette és szerettette meg velünk a reggae-zenét? Igen, erre valószínűleg mindenki helyeslően bólogatna.

A nagybetűs magyar reggae-bandának – nem mellesleg méltón – titulált LB27 idén lépett harmincadik évébe. Még az őszi hatalmas ünneplés és készülődés előtt kaptuk el a zenekarvezetőt, hogy meséljen nekünk a nagy évfordulóról.

D+SZ: Milyen a kapcsolatotok a közönségetekkel? Vannak harminc éve vis�szajáró vendégek a koncerteken, vagy kicserélődtek, megfiatalodtak már a rajongók?

BT: Már a kezdetek kezdetén törekedtünk a közönségünkkel szoros kapcsolatban maradni, állandó klubunk volt, később ezért indítottuk el a tábort, amely később Reggae Camp néven nőtte ki magát. Így egész fiatal bandaként volt egy stabil bázisunk, akiktől mindig megkaptuk azokat a visszajelzéseket, amik alapján tovább tudtunk haladni. De így fordulhatott elő az is, hogy a frissen alakult Republic eljött hozzánk a Poscherba (XIII. Poscher János MH., a szerk.), hogy közönség előtt reptesse a bálnát és rázza az almafát. A közönségünk persze sokszor cserélődött, például akkor, amikor tudatosan csak a reggae-re hegyeztük ki magunkat és ezért korábbi, más stílusokban írt dalaink lekerültek a listáinkról. Vagy amikor a ’90-es évek második felében autentikus irányba igyekeztünk fordítani a hajónkat. Jelenleg nagyon furcsa a helyzet, mert már nem mozgunk túl sokat a médiában, ezért az újabb törekvéseink a nagyon nyitott fiatal generációt csípik el, viszont néhány

régi rendszerű rádióadó, vagy éppen egy tavalyi vitatott tévéreklám pont a korábbi slágereinket játssza, amelyeket egy egész más közönség ismer és hallgat. Koncertjeinkre jönnek családosok is, és ott vannak a fiatal rasta arcok is.

D+SZ: Volt olyan pillanat a harminc év alatt, amikor azt mondhatjátok, hogy új időszámítás kezdődött a zenekar életében?

BT: Volt néhány. Azért ennyi idő alatt történt velünk ez-az, de így utólag szerencsésnek látom ezeket az eseményeket és azok hatásait. Az első tehetségkutatókon való részvételünk 1988-ban kiemelt minket a mindent játszó, vicces, gimnáziumi zenélésből. Szigeti Feri első lemezajánlata 1990-ben rátett minket a profi pályára, és mi lettünk A magyar reggae-zenekar. Néhány év alatt akkorát pörögtünk, mint a legnagyobb sztárok manapság. 1995-ös első jamaikai utazásunk során megismertük az itthon elhallgatott és ismeretlen reggae-kultúrát, és bepillantást nyertünk a Bob Marley mellett kinőtt zenék világába. Ez egy óriási hátba vágás volt és innentől célunk új tapasztalataink itthoni bemutatása lett – akár a saját karrierépí-

tés elhanyagolása árán is. 2007–2008-ig éltünk ebben a „mindent megmutatunk” felfogásban, ahol soundsystemet is működtettünk, dubalbumot készítettünk, nem is beszélve két riddimalbumunkról és a Reggae Campről. 2008 körül már elérhető volt mindenki számára ez a kultúra az interneten, ezért zenei értelemben a saját utunkra álltunk újra. A legutolsó – remélem – nagy dobásunk az volt, amikor a gazdasági válságra fittyet hányva kilenc főre duzzasztottuk magunkat, hogy három fúvós kollégával még betyárosabban szólaljunk meg a színpadokon. Ez persze komolyabb terheket ró ránk: nemcsak azért, mert többfelé osztjuk a gázsikat, hanem nagyobb busszal kell utaznunk, de ez most így jó nekünk.

D+SZ: Milyen érzés az új tagokkal, egy más generációval együtt zenélni, milyen a hangulat a zenekaron belül? Hogyan fogadta a közönség az új dobosotokat?

BT: 2011-től öt fiatal muzsikus és négy régi tag alkotja a mostani LB27-et, és mivel nálunk demokratikus elvek uralkodnak, így érdekes szituációk adódnak. Mi, régiek még a ’70-es évek hangulatában szocializálódtunk. Nem úgy kerültünk a bandába, 

23

INTERJÚ

új bőgősük. De az élet már nem ilyen, egy kicsit régimódinak érzem magam, és rá kellett jöjjek, hogy a nagyközönség ezt már kevésbé súlyozza.

D+SZ: Hogyan tudtátok ennyi időn át megtartani az egyensúlyt zenélés és a magánélet között?

BT: A fiatalok még legényemberek, ezért nekik eggyel könnyebb a Ladánybene-elfoglaltságot kezelni. A régiek közül kettőnknek van családunk, gyerkőceink, nekünk időnként necces. Rajtam kívül mindenkinek van más melója, amit általában sikerül alárendelni a zenekari dolgoknak, így például koncert még nem maradt el egyéb elfoglaltság miatt. Saját esküvő íródhat be tollal a naptárba, de ilyen eddig nem sok volt.

D+SZ: Nem mentek egymás agyára?

BT: De néha igen. Viszont vagyunk an�nyira barátok, hogy szeretjük és tiszteljük is egymást. No meg persze ez a reggae üzenete is, ami ránk is hat közvetve vagy közvetlenül, a ritmusból, vagy épp a szövegekből. Igyekszünk nem csökönyösen ragaszkodni az elképzeléseinkhez és teret adni az új hangoknak. De ezek olykor komoly szakmai vitákat váltanak ki. Néha beugrik az ego is a játékba, de annyira már vagyunk érettek, hogy ezt felismerjük.

 hogy a hangszerünkön mi voltunk a legjobbak, hanem haverok voltunk. Ösztönzenészek. És mivel a hangszeres tudásunk körülbelül azonos szintű volt, könnyebben alkottunk és hasonlóan éltük meg a sikereinket. Ma már nagyon sok magasan képzett, profi zenész dolgozik a szakmában – hála többek közt Póka Egon kőbányai törekvésének –, és furcsa érzés ennyi év és ennyi siker után egy új zenélési gondolkodást megismerni, megélni. Offenzíva című tavalyi albumunk az első munkánk, ami a két generáció összemorzsolásából létrejött. Pozitív visszajelzéseket kapunk,

24

de majd jó pár év múlva fogom ezt reálisan felfogni. A hangulat remek, főleg koncertekről hazafelé jövet.

Hurguly Attila dobos nagyon gyorsan beilleszkedett, pedig ő még a fiataljainknál is fiatalabb. Megvoltak az első koncertek, a beavatás megtörtént. A vis�szajelzések jók, a közönség táncol, tehát a ritmus rendben van. Kicsit aggódtam, mert nem szeretem, ha cserélődnek a tagok mögöttem, és azt sem, hogy beugró zenész helyettesítsen bárkit, mert én az a fajta vagyok, akinek Bill Wymannel volt Stones a Stones, hiába százszor jobb az

D+SZ: Milyen terveitek vannak még a jövőre nézve?

BT: Idén a harmincadik születésnapunkkal vagyunk elfoglalva, ez kitölti az őszünket, telünket. Az október 23-i nagy bulira eljön minden régi tagunk, ez majd egy külön próbaszakaszt igényel. Ezenkívül van állandó éves ritmusunk, ami a februári Marley-bulival indul. Közben új nóták készülődnek az otthoni műhelyekben, de ez a próbaszakasz még nem kezdődött el nálunk. A jamaikai életformából nagyon megtanultuk a Pató Pál style-t, nem szeretünk szoros határidőkkel dolgozni, de remélem, hamar összeáll egy újabb men�nyiségű reggae, amivel stúdiózhatunk.

Van még néhány terv a fejemben, amire

INTERJÚ

szeretnék időt szakítani, ilyen például az akusztikus muzsikálás és egy szórakoztató ska-reggae-t játszó laza, klubformáció elindítása, akikkel sohasem kell nagy dolgokon gondolkodni, hanem élvezzük a felelőtlen jelenlétet.

D+SZ: Említetted, hogy az éves ritmusotokban van időszak, amikor az új dalok írására koncentráltok. Hogyan néz ki nálatok ez a folyamat, milyenek ezek az otthoni műhelyek? Együtt születnek a dalok a régi és új tagokkal?

BT: A zeneírás nálunk teljesen változó.

Mindig attól függ, hogy az alapötlet szerzője mennyire tudja, vagy szeretné teljesen kidolgozni az alapot. Házi szerzőink, Miksa, Bokó Zoli és Kálmi (Kálmán András) hozzák az ötleteket. De mivel áldott demokrácia dúl a zenekaron belül, így előfordul, hogy kész alapokat szétszedünk és van úgy, hogy két akkordot elkezdünk egy beálláson játszani, és aztán dal lesz belőle. A régi és új tagok közt nincs különbség ebben a tekintetben, a zenekari alap (dob, basszus, gitár, billentyűk) összepasszolása nálunk kicsit időigényes, sokat játsszuk a témákat, hogy beérjenek és úgy zakatoljanak, ahogy kell. A fúvós témákat általában Kálmi arranzsálja, de van, amikor Miksa ösztönös lendületből beénekelt brass szólamötlete lesz a nyerő.

D+SZ: Mivel sokan vagytok a zenekarban: mennyire nehéz úgy alkotni, dalt írni, hogy azt mindenki magáénak érezze, részese legyen?

BT: Kilencen valóban sokan vagyunk a közös szerzéshez, de a saját szólamát többnyire mindenki maga formálja, s ahogy játszogatjuk a témát, egyből értékeljük is az ötleteket, új szólamokat.

Olyasmi ez, mint egy szavazás. De a demokratikus rendszerünkben a döntő szót mindig az adott dal szerzője mondhatja ki.

D+SZ: Mikorra datálod, amikor megtaláltátok a saját hangotokat? Ezt persze a közönség is hallhatja, de mégis hogy érzi ezt belülről egy zenekar?

BT: A kezdetek kezdetén nem a hangzásunk volt egyéni, hanem a színpadi jelenlétünk. Vidámak voltunk, sokszor viccesek, és eleinte különböző performanszokkal is „fárasztottuk” a közönségünket. Az első albumunk környékén a reggae sajátos hangszerelése és hangzása miatt itthon egyediek lettünk. A clean gitársound, a levegősebb hangszerelés és a szív ritmusához közeli BPM miatt azonnal felismerhető lett a muzsikánk. Ezt fokozta Miksa karakteres hangja és stílusa, ami szintén védjegye lett a zenénknek. Ma azt mondják rólunk, hogy a legjobban szóló zenekar vagyunk, amiben nagy szerepe van hangmérnökünknek, Koroknay Andrisnak, aki egyben Offenzíva albumunk hangmestere is.

D+SZ: A sokadik év Reggae Camp után honnan az újabb energia a szervezéshez?

BT: Ezt sokszor magam sem értem.

A munka dandárját ketten visszük kolléganőnkkel, Dorcival. Kevesen látnak bele, hogy mivel jár egy ilyen kisebb fesztivál összehozása. Sok babiloni helyzetben kell helytállni a különböző hivatalokban és rengeteg apró dolgot kell összegereblyézni, hogy végül minden stimmeljen. Ráadásul a reggae rétegmuzsika, melynek közönsége nagyjából állandó létszámú az elmúlt hét-nyolc évben. Az anyagi kockázat a zenekart terheli, magunk biztosítjuk a hátteret, ha netán valami gond lenne. Két éve lerántott minket az egyik partnerünk egy jókora összeggel, amit majd’ egy évig nyögött a zenekar. De a buli – hangulatában – sikeres volt. Mire odajutunk, hogy elindul a Camp, sokszor azt mondom, ez lesz az utolsó. Aztán jönnek a gyerekek, megveregetik a vállunkat, meghívnak egyegy sörre, beszélgetünk, és kiderül, hogy sokaknak ez a pár nap jelenti a mindenséget. És akkor szép lassan megfogadom, hogy újra belevágok. Nagyon jó emberek járnak a Campre, barátok, testvérek. És ez nem egy Marley-idézet.n interjú: Kalocsai Krisztina fotó: nagyillés szilárd (D+sZ)

ladánybene 27 Az 1985-ben, egy ladánybenei építőtáborban alakult Ladánybene 27 volt az első zenekar, amely megismertette Magyarországgal a jamaikai gyökerű reggae zenét. Az AORTA tehetségkutatós sikereik után Szigeti Ferenc lemezszerződést ajánlott nekik, onnantól pedig töretlen a karrierjük. 1991-ben eM-eR-Ton díjat nyertek A legjobb első lemezes fiatal banda kategóriában. Nevükhöz fűződik az első magyar reggae album (1991, Reggae), dub album (2002, Links to Babylon), az első hazai riddim album (2007, JudgeDay) megalkotása, az első pesti reggae klub (1998, Trenchtown Reggae Party) üzemeltetése, valamint a legnagyobb hazai reggae fesztivál, a Reggae Camp megteremtése. Két jamaikai utazásuk (1995, 1999) hatalmas hatást gyakorolt zenei és szövegvilágukra, amely az 1996-os Pozitív album óta egyre erősebben érezhető. A tucatnál is több lemezmegjelenés mellett számtalan szerzeményük szerepel válogatáslemezeken. A zenekar missziója a jamaikai gyökerekből táplálkozó, energikus előadásmódú, modern roots reggae mellett a feltörekvő zenekarok felkarolása.

25

LISTÁK

1

YOUTUBE MAGYAR TOPLISTA

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

ÚJ

kis grófo wellhello halott pénz wellhello irigy hónaljmirigy wellhello l.l. junior feat. kenedi veronika kelemen kabátban feat. eckü jolly & kis grófo punnany massif & am:pm punnany massif horváth tamás & raul horváth tamás jolly feat. phat beat majka curtis blr red bull pilvaker horváth tamás & raul feat. children of distance halott pénz feat. diaz mentha halott pénz nótár mary

mert a nézését meg a járását apuveddmeg valami van a levegőben rakpart nincs fuxa jáj sokszor volt már így úgy szeretnék maradjatok gyerekek no roxa áj élvezd utolsó tánc akarlak téged felhők felett la bonita (bailando) belehalok szeptember végén vége hello lányok nem érinthet meg szoszi van

4 730 834 4 374 034 3 923 770 3 390 605 3 301 748 2 652 309 2 570 231 2 284 223 2 240 439 2 140 151 1 962 846 1 786 691 1 589 554 1 582 798 1 508 162 1 472 268 1 456 137 1 446 016 1 415 791 1 380 587

zeneszöveg-TOPLISTA

1 wellhello 2

l.l. junior feat. kenedi v.

3 halott pénz 4 kis grófo 5 punnany massif 6 wellhello 7 boggie 8 wellhello 9 punnany massif 10 kowalsky meg a vega 11 rúzsa magdolna 12 essemm feat. ak26 13 quimby 14 byealex 15 ákos 16 honeybeast 17 punnany massif 18 kowalsky meg a vega 19 horváth tamás 20 máté péter

apuveddmeg úgy szeretnék valami van a levegőben mert a nézéset meg a járását utolsó tánc rakpart wars for nothing sokszor volt már így élvezd amilyen hülye vagy... április már késő most múlik pontosan fekete ilyenek voltunk maradok másfél hete egy világon át felhők felett egyszer véget ér

 javított  rontott n maradt új szereplő a listán

a toplisták az április–június időszakot fe­dik le, és kizárólag magyar zenei előadók eredményét mutatják. a youtube- és zeneszöveg.hu-listák az egész világról érkező megtekintéseket tartalmazza, a többi kizárólag magyarországi adatokból táplálkozik. együttműködő partnereink:

2015 tavasz

      n

       

LISTÁK

3

1 wellhello 2 wellhello 3 4

4

MAHASZ STREAMING TOPLISTA

halott pénz wellhello

apuveddmeg rakpart valami van a levegőben sokszor volt már így

  n

a mahasz tavaszi streaming toplistájára ezúttal négy magyar szám tudott bekerülni. a hazai zenék visszaesése a listán annak köszönhető, hogy egy ideje már a spotify adatai is szerepelnek a mahasz összesítésében. ez a többinél jóval népszerűbb szolgáltató, miközben a magyar számoknak nem ad külön kiemelést – ez a két körülmény vezetett oda, hogy a téli listán három, a legfrissebb, tavaszi toplistán pedig csak négy felvétel szerepel a hazai termésből.

 javított  rontott n maradt új szereplő a listán

5

1 wellhello 2

halott pénz 3 takács nikolas 4 honeybeast 5 király viktor 6 compact disco 7 deniz 8 janicsák veca 9 magna cum laude 10 rúzsa magdolna 11 intim torna illegál 12 mohamed fatima 13 new level empire 14 byealex 15 kállay saunders band 16 balkan fanatik 17 nika 18 rúzsa magdolna 19 caramel 20 dér heni

apuveddmeg rakpart 3 halott pénz valami van a levegőben 4 punnany massif utolsó tánc 5 rúzsa magdolna április 6 nótár mary mary mix 7 wellhello sokszor volt már így 8 majka, curtis, blr belehalok 9 ákos ébredj mellettem 10 grb légypapír 11 honeybeast a legnagyobb hős 12 honeybeast maradok 13 csemer boglárka boggie wars for nothing 14 jolly és kis grofó no roxa áj 15 deniz csoda 16 red bull pilvaker szeptember végén 17 irigy hónaljmirigy nincs fuxa jáj 18 kelemen kabátban feat. eckü maradjatok gyerekek 19 halott pénz elkezdeni elölről 20 wellhello x halott pénz emlékszem, sopronban 2 wellhello

apuveddmeg valami van a levegőben telihold maradok chasing demons te meg én csoda könnyek az esőben te, a hőmérséklet és én április örökké ragyog a szívem son of the sun hé budapest! victory feljött a nap lélegzem nélküled még egyszer ég veled / next please

          

6 MAHASZ album TOPLISTA

MAHASZ single TOPLISTA

1 wellhello

MAHASZ RÁDIÓ TOPLISTA

   n

   

1

ossian republic 3 ganxsta zolee és a kartel 4 tankcsapda 5 hooligans 6 edda művek 7 bytheway 8 janicsák veca 9 rúzsa magdolna 10 halász judit 11 kalapács 12 koncz zsuzsa 13 ákos 14 ossian 15 honeybeast 16 kowalsky meg a vega 17 wellhello 18 tankcsapda 19 tankcsapda 20 tankcsapda 2

2015 tavasz

lélekerő rajzoljunk álmokat! tribute album urai vagyunk a helyzetnek társasjáték a sólyom népe ...for life édes szavakkal dalok húrokra és fúvósokra kezdődhet a mulatság enigma aréna 10 arénakoncert 2011 25 éves jubileumi koncert a legnagyobb hős még nem éden elnöki ügy mindenki vár valamit a legjobb méreg agyarország

 n

          

28

KOMOLY

SÁRI JÓZSEF, ZENESZERZŐ

a titok benne van a magban A művészvilágban járatosak megtapasztalhatták, hogy kivételes konstelláció, amikor a szakmai tudás kedélyes temperamentummal és emberszerető habitussal ötvöződik. Sári Józsefnek műfajok sokaságát felölelő életművéhez előbbire volt szüksége, pedagógusi karrierje során pedig nem kis részt utóbbiakat kamatoztathatta. Az egykoron a pannonhalmi bencések közt nevelkedett zeneszerző szerint az igazi műalkotás hiánypótló. Szívesen anekdotázik az életéről, legfőképp arról, kollégái hány alkalommal számítottak egyhangúlag remek rögtönzőképességére – ezt felidézve a jellegzetes „Sári-mosoly” kíséretében egy Kurtág-idézettel válaszol: mindig „tudta, hogy képes rá”. Szerteágazó életművének egyik csúcspontja az Arthur Koestler regénye alapján készült Sonnenfinsternis című opera pforzheimi bemutatója volt 2000-ben, idén pedig másodjára tüntette ki az Artisjus az év legjobb komolyzenei műve (Novellette No. 4/b klarinétra) szerzőjének járó díjjal. Sári József idén ünnepli 80. születésnapját, ebből a kettős alkalomból köszönti őt ezzel az interjúval a Dal+Szerző magazin.

D+SZ: Sors hozta, hogy Budapest közelében él, de mégsem a városban?

SJ: A szándék mindig megvolt. Itt, Budakalászon nyugalom van, és jobb a levegő. Jó ideig éltünk Németországban. A feleségem hegedűs, és a Frankfurti Operában helyettesített fél éven át egy bolgár zenészt. Christoph von Dohnányi volt akkor a zeneigazgató, aki a 20. század műveit folyamatosan műsoron tartotta: többek között Schönberg Mózes és Áron, Berg Wozzeck és Lulu című operáit játszották, Zimmermann Die Soldaten című művében – ez a hír járta – Hessen tartomány összes hangszeres művésze a színpadon, illetve a zenekari árokban foglalt helyet. Mozartot is játszottak: a Don Giovannit, a Figarót, a Così fan tuttét, a Varázsfuvolát. Szervánszky Endre, zeneakadémi-

ai mesterem annak idején azzal fejezte be egy óráját: „urak, a Don Giovannival és a Mesterdalnokokkal vigyázzanak, mert azt az illúziót keltik, hogy létezik tökéletes dolog a Földön.” A Don Giovannitól minden alkalommal beteg lettem két napig. A feleségemet megnyugtattam, hogy nem fogok belehalni, mert ahhoz nekem mindent fel kellene fognom, ami ebben az operában van – arra viszont képtelen lennék. Kezdetnek ez igazán tartalmas időszak volt. A bolgár játékos aztán visszatért, feleségem pedig Gießenben kapott állást, ami Frankfurttól nem esik mes�sze. Szerettünk volna a közelben maradni, mert „növényi életet” élünk – nem nagyon változtatjuk a helyünket, ha nem muszáj. Én priváttanárként tanítottam, a színházban gyerekelőadásokat kísértem zongorán, improvizáltam, mint egykor a mozizongoristák. 

29

KOMOLY

 Kint tartózkodásunknak az vetett véget, amikor a feleségem kar- ars poeticát, hogy az igazi műalkotás hiánypótló. Tökéletesség ja beteg lett, így nekem kellett kézbe vennem az életünket, és nincs, arra legfeljebb törekedni lehet. Az a fontos, hogy az ember hazajöttünk 1984-ben. az élete során milyen messze jut el az oda tartó úton. Apám mondta, hogy aki valamennyire is eredeti, az nem arra törekszik, D+SZ: Milyen volt megszokni a nyugat-európai életet? hogy feltűnjön, hanem arra, hogy kitűnjön.

SJ: Apám egyik mondatára gondoltam, aki már nagyon fiatalon emberszámba vett: a régi korokban az ember megkereste a világD+SZ: A saját művei közül melyeket tart ilyennek? ban azt a helyet, ahol a legjobban ki tudja fejteni a képességeit.

SJ: Nagyon sok olyan pedagógiai művet írtam, amin fel lehet Ennek a feltételei Németországban számomra nagyrészt adottak nevelni a kezdő, majd egyre inkább haladóvá váló zenészeket. voltak. Inkább a hazatelepülés volt szokatlan. Éreztük, hogy a Fontosnak tartottam, hogy a pedagógiai darabokon keresztül a kint megszokott életfelfogás nagyon különbözik az ittenitől: ott koncentrációt, az igényes ritmust, a formaérzéket gyakoroltasminden rendezett volt. Talán nem véletlen, hogy Fodor Ákos, a sam. Ez a gondolkodásmód lényegében minden kompozíciómra kiváló haikuköltő is azt írta Bachról: „minden rendben van”. Mo- érvényes. Említhetném a kánonjaimat, vagy akár a nagyobb lézartnál „minden rendbe jön”, ami azért mégsem ugyanaz. legzetű szimfonikus műveimet, operáimat.

D+SZ: Ha hatásokról beszélünk, kiket említene még meg?

SJ: Hozzám a barokk előtti időszak áll különösen közel, mert akkoriban a dúr–moll rendszer még nem szilárdult meg. Josquinnek spekulációval kellett elérnie egy olyan rendszert, ami összetartja a hangokat. Csakúgy, mint Schönbergnek, akinek a mindent meghatározó tonális struktúra helyett kellett megalkotnia egy olyan szisztémát, ami a hangok közötti kohéziót másképp biztosítja. Természetesen Bartók hatása egy magyar zeneszerzőnél állandóan kimutatható valamilyen formában. A ma már ismert – de a hetvenes években nálunk alig-alig hallott – zeneszerzőket, Cage-et, Kagelt, Messiaent és a német avantgárd alakjait a német rádiókból megismerhettem. Azzal tudtam foglalkozni, amivel akartam, kellemes környezetben. Egy szép erdőben az embernek mégiscsak másféle gondolatai születnek. De ezzel nem az ihletre utalok. Lehet olyan állapotot teremteni, ami kedvezően hat a gondolatok számára, mert azok nem jönnek maguktól. Kurtág György például a fia első füzetébe ezt írta: „tanítsatok – tudom, képes vagyok rá”. A legelső szempont, hogy képes legyek a tanulásra. Ha az ember ezt megerősíti magában, akkor tulajdonképpen bárhol élhet, mert meg tudja teremteni maga körül az alkotást elősegítő környezetet.

D+SZ: A zeneszerző vajon kénytelen-kelletlen fogadja-e el a kortárs zene mindenkori főáramlatainak hatásait? Segíti-e a kreativitást, hogy léteznek olyan sémák, amiket a közönség már elkezdett megismerni, ezért ha azt hallja, nagyobb biztonságban érzi magát?

SJ: Nem kell feltétlenül átvenni valamit, például egy sémát, mert a mű hatás formájában is megjelenhet egy másikban. Már a mindenkori környezet is hatással van az emberre. Cage odáig megy, hogy még a zajt, a lármát is föl lehet fogni zenei anyagként. Ha kinyitjuk az ablakot, a zene összes paramétere beáramlik a szobába. Figyelve a külvilágra nem kell senkit utánozni, csak meg kell próbálni rendezni mindezt a saját gondolatainkban. Így hathat átvitt értelemben mindaz, ami körülöttünk történik. Emlékszem, a 75 éves születésnapi koncertjeimhez találtam ki azt az

30

D+SZ: Volt olyan elv, amire felépítette a fiataloknak szánt darabjait?

SJ: Mivel magam is tanítottam kezdőket, azt tapasztaltam, hogy a legnehezebbek egyike mindig az ujjgyakorlat, hiszen azt kényszerből kell csinálni. Ez a feladat kizárólag a tanuló fegyelméről szól. A németországi házunkban két zongora is volt, ezért elkezdtem kísérletezni. Kitaláltam olyan darabokat, amelyeknél az egyik anyagot a tanár játssza, a másikat pedig a diák. Utóbbinak olyan feladatokat kellett kitalálnom – kezdetben például egy-egy hang kikeresését –, ami egy kezdőnek nem jelent nehézséget, ráadásul élvezni is fogja, hiszen a közös zene a tanár játéka miatt igen változatos. És ne feledjük, a ritmus az egyik legfontosabb zenei építőelem, ami sok nép zenéjében fundamentálisabb szerepet tölt be, mint a dallam. Vegyük például a galambok búgását, ezt az aszimmetrikus, öt nyolcados képletet fel is használtam egy darabomban. Nekünk magyaroknak ez nem nagy újdonság, hiszen Bartók műveiben is gyakran megtalálni. A német népzenéből viszont teljes mértékben hiányzik ez fajta aszimmetria, ez keletről jött jellegzetesség.

D+SZ: Amikor egy családba több művész születik, már a kortársak elkezdik egymáshoz hasonlítgatni őket, az utókor meg pláne. Az etalon általában mindig az idősebb, Sári József és Sáry László esetében azonban más a helyzet: mialatt majd’ másfél évtizedig az NSZK-ban élt, önből lett „a másik Sári”.

Erre hogy emlékszik vissza?

SJ: Olyannyira különbözik a kettőnk zenei világa, hogy a legtöbb embernek az sem volt világos, hogy testvérek vagyunk-e.

Amit az öcsém elért, például a Színművészeti Egyetemen, az teljesen sajátságos. Hallottam olyan produkciójukat, amit képzett zenészekkel is nehéz lenne kivitelezni. A fiatal színészhallgatók olyan fegyelemről és ritmikai képességről tesznek tanúbizonyságot, ami csodálatra méltó. Hál’istennek öcsém különös egyéniség, akit másféle dolgok foglalkoztatnak. Ugyanakkor van rokonság a zenéink között – én megtalálom, és más is meglelheti, aki  figyelemmel hallgatja.

KOMOLY



31

KOMOLY



D+SZ: Egy korábbi interjúban azt mondja: a kompozíció létrehozásához olyan gondolati magra van szükség, amely magában hordozza a darab minden lényeges részét. Erről a gondolatról Csíkszentmihályi Róbert A csiga bemutatása című szobra jut eszembe, amit egy utcán talált, törött mészkő lépcsőfokból faragott ki, amelybe évezredek óta be volt zárva egy lábasfejű megkövült formája.

SJ: Este nem mindig alszom el könnyen, és közben olyan zenei gondolatok foglalkoztatnak, amiket meg szeretnék jegyezni.

Bizonyos hangzásokat és hatásokat elképzelek hozzájuk, de akkor még nem tudom, milyen hangszereken adnák elő. Nagyon sokszor kód formájában jegyzem meg ezeket az ötleteket, mert hangról hangra képtelen lennék rá. Növényi párhuzamot tudnék mondani: egy mag magában hordozza a belőle kifejlődő növény minden tulajdonságát. Ha biztosítom neki a megfelelő mennyiségű csapadékot, fényt és tápanyagokat, akkor fa lesz belőle.

A titok, a mód benne van a magban. A komponálás vagy a tanítás folyamata lényegében ennek a kódnak a kifejtése. Hogy ezt megfelelő formában és szinten tudjam gyakorolni, szükséges az állandó tanulás, a „felfedezés”. Tisztában vagyok vele, hogy megváltozik a tekintetem, amikor egy dologról vagy folyamatról először van alkalmam másoknak beszélni.

hívni egy idegen zeneszerzőt arról tett tanúságot, hogy kizárólag a minőség volt fontos. Képzeljük el, mikor történne meg egy nálunk élő német zeneszerzővel hasonló dolog?

D+SZ: Az Artisjus második alkalommal ismerte el idei kitün­ tetésével a zeneszerzői munkásságát. Miért kedves önnek ez a díj?

SJ: Egyszer Szőllősy András tiszteletére kellett laudációt tartanom. Zenetudóst azért nem kérhettek fel erre a feladatra, mert Szőllősy kimenekült volna a beszéd alatt, mindig is zavarta műveinek elemezgetése. Kollégái ezért arra gondoltak, hogy én biztosan találok olyan szempontokat, amik megmentik a köszöntést.

A téma végül az lett, hogy elemeztem a kérdést: miért nem lehet Szőllősy Andrást dicsérni? A konklúzióm az volt, hogy a művész tisztában van a saját értékével, meg a többiekével is, ezért ilyen kérdésekkel nem érdemes bombázni őt. Egy ilyen kitüntetésben, mint az Artisjus-díj, a külvilág figyelme és szeretete nyilvánul meg. Ez a kitüntetett számára energiát ad. Egyébként visszatérve az olyan „helyzetekre”, mint ez a laudáció is volt, mindig eszembe jutott valami mentőötlet. Ez is összefügg azzal a gondolattal, hogy tudom, képes vagyok rá. Az ember, ha tudja, hogy képes rá, akkor előjönnek azok a gondolatok, amelyek tényleg megmentik. Van, amikor nem jönnek, de akkor az ember hálás lehet D+SZ: Azaz fontos, hogy örömteli legyen tanítás? az előző harminc alkalomért, amikor viszont sikerült megoldania SJ: A tanítás nem csak az ismeretanyag átadását jelenti, bár a helyzetet. sokan így értelmezik. A legtöbb zeneakadémista hallgató kiemelkedően tehetséges, sokukból később nagy művész válik. Felsőbb D+SZ: A zeneszerző hatvanéves koráig fiatal tehetség, onszinten már arról van szó, hogy kinyissam a diáknak azt a képes- nantól kezdve pedig a nemzet nagy öregje – állítólag Maros ségét, amivel megtalálja azt a magot, a kódot, amelyből kibont- Rudolftól származik ez a mondás. Más szakmáknál általában hatja saját világát. elfogadjuk, ha valaki nyugdíjba vonul, akkor onnantól kezdve mással foglalkozik, mondjuk élvezi az életet, megpihen. Egy D+SZ: Elég későn, csak 1987-ben jelent meg az első szerzői művésszel ezzel szemben kevésbé megengedő a közönség: elhanglemeze a Hungarotonnál, hasonlóan egy másik külföl- várják tőle, hogy az utolsó lélegzetvételéig alkosson. dön élt szerzőnk, Eötvös Péter két évvel korábbi albumához.

SJ: Ami azt illeti, a kutatóknál is hasonló a helyzet, mert a nagy Szerepe lehetett ebben annak, hogy a külföldre költözésével a horderejű felfedezések többségét harminc évnél fiatalabban vizenészszakma „lemondott” önről? szik véghez a tudósok, az életük hátralévő részében pedig azzal SJ: Egész biztosan. Amikor hazajöttem, tanári állást azonnal vannak elfoglalva, hogy összegezzék a munkájukat, könyveket írkaptam, kettőt is, de a zeneszerzői áramlatból a németországi janak róla. Egy zeneszerzőnél is nagy jelentősége van az időskori tartózkodás miatt kiestem. Újra kellett teremtenem a jelenlé- műveknek. Ezeket nem lehet korábban megírni, mert azok es�temet, és ez évekbe telt. Idekívánkozik egy gondolat: mielőtt szenciális formában tartalmazzák azt a tapasztalathalmazt, amely a Gießeni Egyetem a fennállása 375. évfordulóját ünnepelte, a a folyamatos munkával születhet csak meg.

Frankfurti Rádió szerzői estet rendezett nekem Gießenben, amin a város polgármestere és az egyetem rektora is jelen volt. A rekD+SZ: Hat évvel ezelőtt azt mondta, szívesen írna vígoperát. tor a koncert után felhívott, hogy a fuvolára, zongorára és tíz ütőSJ: Ez továbbra is áll, de egy operához megrendelés szükséhangszerre készült művem (Movimento cromatico dissimulato, ges, ráadásul az ember legalább két évre elfelejthet minden mást.

1972) – nagyon megtetszett neki, és szeretne felkérni, hogy az Mindkét operámat németországi megbízás alapján írtam, és az egyetem jubileumi ünnepségén – melyen egy Nobel-díjas kémia- egyikre még a Zeneakadémiától is tanulmányi szabadságot kérprofesszor is előadást tart az atomok mozgásáról – eljátsszák ezt tem, hogy az írásra tudjak koncentrálni. Az opera és a szövegek a darabot. A vetítővásznon megjelent atomok mozgása, valamint megzenésítése nagyon sokáig elkerült engem. Volt egy komoly a darabomban a zenei mozgás valóban megdöbbentően hasonló strumaoperációm 1970-ben, ami után fél évig beszélni sem tudérzetet keltett a hallgatóban. Egy ilyen fontos ünnepségre meg- tam. Előtte elég jó tenorhangom volt, Mozart-operákból énekel-

32

KOMOLY

tem magamnak otthon. Talán a műtét hozzájárult ahhoz, hogy közel három évtizedig elkerültem mindent, ami az emberi hanghoz kötődik. Meg kellett érnie hozzá az időnek, hogy újra belefogjak. Néha ez úgy történik, hogy az embert bedobják a jéghideg vízbe.

A pforzheimi színház Arthur Koestler életútjáról rendelte meg tőlem az első operámat, amit az Operaház is bemutatott 2009-ben. A második operámat a regensburgi színház megbízására írtam, Thomas Bernhard: A kalaposmester című novellája alapján. A vígopera megírása viszont még várat magára.

D+SZ: Mindig foglalkoztatta az elmúlás gondolata. Másképp vélekedik erről 80 évesen?

SJ: Tudom, hogy nem élek örökké, sőt valószínűleg túl sokáig sem. Azt kívánom, ha lehet ilyet, hogy ne érjen váratlanul a halál. Ne úgy kelljen elmennem, hogy megoldatlan dolgokat hagyok hátra. Olvastam, hogy a Vándor éji dala (Wandrers Nachtlied) című Goethe-verset százöt szerző megzenésítette, és elkezdtem ezeket gyűjteni magamnak.

A vers az elmúlásról szól: „Warte nur, balde / ruhest du auch!”, azaz „te is nemsokára / nyugszol, ne félj…” Ezt nem igazán lehet másképp értelmezni, mint az élettől való búcsúzásként. Kosztolányi a vers elemzésében azt írta, hogy a halála előtt két évvel Goethe elvitte az unokáit ahhoz a menedékházhoz, ahol ezt a verset felvéste a gerendára.

A vers keletkezésekor még fiatalember volt, tehát ha valaki az elmúlásról elmélkedik, az nem okvetlenül függ össze az életkorával. Érdekes, hogy egyedül és éppen Schubert az, aki nem az elmúlást érzékelteti a megzenésítésében, hanem szinte tárgyilagosan magát a történést.

D+SZ: Van ehhez hasonló jellegzetességük a Sári-műveknek is?

SJ: Nemrég fedeztem fel, hogy sok művem „meghal” a végén. Minden szerzemény, amit az ember papírra vet, egy önéletrajz-részlet. Egy orgonadarabról, ahol templomról és isten dicsőítéséről van szó, nem feltétlenül gondol az ember a halálra. Az én orgonadarabom (…ma non troppo, 1998) közben a darab vége előtt két perccel ki kell kapcsolni a hangszer fújtatóját. Mintha leállítanánk az orgona szívét. Amikor megszületett a darab, nem gondoltam ilyesmire, egyszerűen csak ki szerettem volna próbálni a hangszer határait, hogy meddig tud hallható hangokat kiadni a sípokból kiáramló levegő. Ehhez hasonlóan a Vonósnégyesem (1975) vége is ilyen, meg sok más darabomé is. Egy klarinétra írt szólóművemben (Valet, 2001) a játékos ugyanazt a motívumot ismételgetve sétál ki a színpadról, közben egyre halkul a zene, végül elhal.

D+SZ: Mostanában miken dolgozik?

SJ: Leginkább szóló- illetve kis kamaraegyüttesekre írt darabok foglalkoztatnak. Bízom benne, hogy ősszel lesz egy koncert a BMC-ben, amin csak ősbemutatók hangzanak el. Ez ritka teljesítménynek tűnik egy nyolcvanéves szerzőtől. Folyamatosan dolgozom, míg erőm engedi. n interjú: Németh Marcell fotó: nagyillés szilárd (D+SZ)

sári józsef A Kossuth-, Erkel- és kétszeres Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző a pan­­non­halmi bencés gimnáziumban kezdte tanulmányait, ahol a neves peda­­gógusegyéniség, Szigeti Kilián volt az énektanára. 1954-től a Zene­ aka­­démia hallgatója, zeneszerzést Szer­vánszky Endrénél tanult. 1971 és 1984 között az NSZK-ban dolgozott szabadfoglalkozású zeneszerzőként, elsősorban saját darabjait játszó muzsikusként és magán zenetanárként.

Hazaköltözését követően többek között a Zeneakadémián tanított zeneelméletet, 1992 és 1997 között pedig a zeneelmélet tanszéket vezette. 1997-es habilitációját követően egyetemi tanári kinevezést kapott.

1998-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja lett. Számos darabját külföldi felkérésre írta: az Arthur Koestler regénye alapján készült Sonnenfinsternis (Sötétség délben) című operát a Theater Pforzheim megrendelésére készítette el 2000-ben, a finnországi Korsholmi Zenei Fesztivál számára írta 2005-ben a Korsholm Concertino című művét, 2008-ban pedig Der Hutmacher (A kalaposmester) című operáját mutatták be Regensburgban. 2004-ban, majd 2015-ben is elnyerte az Artisjusdíjat „az év komolyzenei műve” kategóriában.

33

PROGRAMAJÁNLÓ

HASZNOS HOLMIK

PROGRAMOK IPADRE Sorozatunkban zenészeknek és zene iránt érdeklődő olvasóinknak ajánlunk hasznos vagy épp szórakoztató alkalmazásokat mobilra és tabletre a midi.blog.hu szakértő segítségével. itt a táblagépes korg m1 A Korg egykor forradalmi workstationje mostantól táblagépen is használható: az iM1 húsz dolláros bevezető árával (később harminc lesz) minden iPad-zenészt vásárlásra kényszerít. Természetesen fájlszinten kompatibilis az M1-szoftver PC-s és Maces megjelenéseivel, így lehet közöttük hangokat cserélni, egyébként viszont több jelentős újítással jön az új változat.

A hangparaméterek között megjelent például a szűrő rezonanciája, amit az eredeti M1 sosem tudott, az effektlánc pedig kicsit erősebb lett: kettő helyett 18 effektünk lehet. A beépített mintakészlet mind a 19 bővítőkártyát tartalmazza, plusz az M1EX verzió és a T sorozat extra hangjait is. Természetesen Audiobus- és Inter-App Audio kompatibilitás is van. Egy X-Y kontroller, Korgul szólva a Kaoss-felület is bekerült, a jobb játszhatóság kedvéért.

a darwin pedig majdnem olyan, mint az m1 A Korg virtuális iPad-stúdiója, a Gadget viszont Darwin néven húzza be az iM1-et, így aki ezzel a szoftverrel farag zenét, az mindenképp bővítse a fegyvertárat ezzel: 1800 darab M1-hangprogrammal turbózható így a táblába szorult hangkínálat. Ezzel a Gadget nagyot lépett előre, a rivális virtuális stúdiók fejlesztőinek fel van adva a lecke; hasonló jelentőségű bővítésre még nem volt példa a táblán futó komplex szoftverek világában.

öt dollár az arpeggiator A VirSyn nevű veterán szoftverhangszercég hozta ki az Arpeggistet, ami az egyik legjobb programozható virtuális arpeggiatornak tűnik a piacon.

Gyakorlatilag végtelen számú arpeggio programot készíthetünk vele, akkordokat is tud indítani akár egy lépésen belül is, ha nincs jó ötletünk, segít a véletlengenerátora, és kezel midibillentyűzetet is. Negyven gyári programmal érkezik.

szuperszinti, pc-ről táblára A KV331 szuperszintije, a SynthMaster egyszerűsített, preset verzióban, de végre iPaden is elérhető. A SynthMaster Player névre hallgató verzió pont ugyanúgy szól, és azért nem teljesen statikus, nyolc hangparaméterébe belenyúlhatunk. Ingyen letölthető a program, száz darab előre programozott hanggal jön, és csak a további hangokért kell fizetni pár dollárt. n

34

JÚLIUS ZAMÁRDI

LUDACRIS

RAE SREMMURD GUY GERBER

NOISIA / ALIX PEREZ / TEDDY KILLERZ

SKREAM

JACKMASTER

JAN BLOMQVIST

ÉS MÉG SOKAN MÁSOK...

WWW.BALATONSOUND.HU | C/BALATONSOUND

35

36

DAL+SZERZŐ ZENEIPAR

VITA A FREEMIUM MODELLRŐL

az ingyenesség halál VAGY INKÁBB ENGEDNI KELL AZ ÁRBÓL? Az utóbbi napokban több találgatás is megjelent arról, hogy a major kiadók nemcsak szavakban támadják a Spotify és más hasonló, freemium modellben működő stream szolgáltatók ingyenes részét, hanem ténylegesen tenni is akarnak ellene valamit. A felhasználók nagy része által választott ingyenes hozzáférés ugyanis a bevételeknek (és így a jogdíjaknak) csak töredékét termeli, szemben az előfizetéssel. legyen nagyobb a különbség az ingyenes és a fizetős között

olvasható, hogy a tárgyalásokon komoly ütőkártya van a kiadók kezében: ha csak az egyikük is visszavonná a zenéit a SpotifyA Rolling Stone cikke szerint a három major közül legalább egy ról, az katasztrofális következményekkel járna. A Billboard hozújratárgyalja a Spotify-jal kötött licencszerződését, és ennek so- záteszi, hogy ezzel viszont a kiadók az egyik legfontosabb, sőt, rán próbálják majd kikényszeríteni a számukra kívánatos változá- egyetlen jelenleg növekvő bevételi forrásukról mondanának le. sokat. A lap szerint ugyan vannak a kiadók oldalán olyanok, akik szerint idén év végére az egész freemium modellnek vége, azért az ingyenesség ellen és mellett valószínűbbnek tűnik, hogy azt próbálják majd elérni, hogy le- „A freemium iránti szkepticizmus az a ritka eset, amikor a kiadók gyen nagyobb a különbség a freemiumból a free (vagyis amikor a és a zenészek egyetértenek” – fogalmazott egy forrás a Rolling hallgató nem fizet, cserébe időről időre reklámok szakítják meg a Stone-nak. A legnagyobb major, a Universal vezetője, Lucian zenét) és a premium (vagyis a többletszolgáltatásokat tartalma- Grainge nyilatkozatát a modell fenntarthatatlanságáról mi is zó, reklámok nélküli előfizetéses rész) között. Erre két lehetőség idéztük már. Doug Morris, a Sony Music vezetője még kemévan, mondta a lapnak egy meg nem nevezett kiadói forrás: „von- nyebben fogalmazott: „én alapvetően egyenlőségjelet teszek az zóbbá lehet tenni a fizetős részt, jobb hangminőséggel, exkluzív ‚ingyenesség’ és a zeneipar hanyatlása közé. Miért fizetne bárki lemezekkel, vagy kevésbé vonzóvá az ingyenest, mondjuk kor- valamiért, amit ingyen megszerezhet? Néhány esetben értelmes látozva a meghallgatható zene mennyiségét.” (Ilyenre volt már feltenni ezt a kérdést, de általában véve: az ingyenesség halál.” példa a Spotify-nál, de aztán a korlátozást megszüntették.)

Doug Morris szerint a fő bűnös ebben nem más, mint a YouTube.

A Billboard úgy tudja, hogy az Egyesült Államok piacára 2011 A Warner vezetője viszont visszafogottabb: ő a fent vázolt „elnyarán bevezetett Spotify-jal a kiadók – amelyeknek részesedé- különítés” modell híve. se is van a cégben – négyéves szerződéseket kötöttek, amelyek A Spotify álláspontja alapvetően az, hogy az ingyenes szolgáltehát tényleg idén járnak le. A lap úgy tudja, hogy a „korlátalan tatás a legfontosabb beetető, aminek köszönhetően valaki végül ingyenes stream” így együttvéve sok, és ebből a korlátlanságot előfizetővé válhat. Évek óta kb. 75-25%-os arányban használják kívánják kivezetni. Illetve el szeretnék érni, hogy a Spotify vállal- az ingyenes és prémium változatot; a legutóbbi nyilvános adat 60 jon garanciát egy – meg nem nevezett – minimális kifizetésre millió felhasználóról szólt, amelyből 15 millióan fizetnek. Utóbbiak akkor is, ha azt a reklámbevételek nem érik el. Az több cikkben 80%-a előbb az ingyenes részt próbálta ki. „Egyetértünk abban 

37

DAL+SZERZŐ ZENEIPAR

 a kiadókkal, hogy a legfontosabb az, hogy minél többen fizessenek – pont ezért ragaszkodunk az ingyenes részhez” – mondta a Rolling Stone-nak Jonathan Prince, a Spotify kommunikációs vezetője. „Lássuk be: ha valamit az ingyenes szolgáltatásban korlátozunk, akkor tele lesznek vele azok a helyek, ahol aztán tényleg senki nem fizet a tartalomért” – utalt arra a nagy kérdésre, hogy vajon mit csinálnának a fogyasztók valamiféle korlátozás hatására: kénytelenkelletlen fizetnének, vagy inkább az illegális csatornákhoz térnének vissza.

A kiadók közül sem mindegyik az ingyenesség ellensége. A Music Business Worldwide körkérdésére a nagy független kiadói csoport, a Beggars Group vezetője, Martin Mills azt mondta: „látványosan sikeres volt, ahogy az ingyenes hozzáférés a kalózkodástól a monetizálható szolgáltatás felé vezette a zenerajongókat – őrültség lenne most ezt kihajítani”.

Szerinte igaz ugyan, hogy a reklámok+ingyenesség modell nem tudja egymagában fenntartani a lemezipart, de erre nincs is szükség: a zenefogyasztás sokféleségéhez illeszkedve sokféle üzleti modell kell hogy működjön egyszerre. Ő és a cikkben megszólaló más kiadóvezetők egyébként egyetértenek abban, hogy nem pont a Spotify-jal kéne foglalkozni, jóval inkább a YouTube-bal. „Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ők tényleg tisztelik-e a zenészek és a kiadók munkáját, és hogy lehetne velük olyan feltételek között együtt dolgozni, amik rajtuk kívül másnak is megfelelnek” – fogalmaz egyikük.

A legkeményebb talán a független Merlin Network vezetője nyilatkozott: a majorök „gyerekeknek tekintik a fogyasztókat, és azt akarják mondani nekik, hogy mindazt elveszik tőlük, amit szerettek a streamben, csak mert a nagy kiadóknak nem tetszik – ez egy újabb Napster-ügy lenne”; ez utóbbit így értette: „tönkretették a Napstert, és ezzel tönkretették a saját legjobb esélyüket arra, hogy idejében megjelenjenek a digitális térben. Ha most végigviszik, amit terveznek, akkor ugyanez fog megismétlődni.”

MIÉRT VÁRJUK, HOGY A FOGYASZTÓK MEGDUPLÁZZÁK, HOGY MENNYIT KÖLTENEK ZENÉRE? Az egész vitát a másik oldaláról fogja meg Bobby Owsinski, számos zenei, zeneipari könyv szerzője a Forbesban megjelent cikkében. Szerinte az ingyenességről nem lehet lemondani, „ez a hajó már elment” – viszont a másik oldalon kellene változtatni. Ennek bizonyítására David Pakman írását idézi.

A korábban az 1998 óta működő digitális áruház, az eMusic vezetőjeként is dolgozó Pakman a nemzetközi lemezipari szervezet, az IFPI, valamint a legnagyobb zeneáruház, az iTunes adatait elemezve azt írja, hogy 1999 óta egy fogyasztó évi átlagosan kb. 45-65 dollárt (12-18 ezer forintot) költ zenére. Ebből

38

a 65 akkor volt, amikor a lemezipar bevételei csúcson voltak: 1999-ben, „amikor egy-két dalért is egy teljes CD-t meg kellett venni” – mióta a fogyasztók megtehetik, hogy csak a nekik kellő számokat veszik meg, az összeg csökkent. (Az átlagot azokra számolták, akik egyáltalán költenek zenére, vagyis nem a teljes népessségre.)

A probléma az, hogy a standarnak számító havi 10 dolláros előfizetési díj, az évi 120 dollár. Vagyis az előfizetők száma nem fog jelentősen növekedni, „hacsak az alábbi két dolog egyike meg nem történik: a) hirtelen a fogyasztók úgy döntenek, hogy az eddigieknél több mint kétszer nagyobb összeget hajlandóak zenére költeni, b) a major kiadók megengedik, hogy a havi előfizetés ára havi 3-4 dollárra csökkenjen”. Azonban Pakman tapasztalatai szerint a majorök nem hajlanak a rugalmas árazásra. (Nemrég a Billboard arról írt, hogy állítólag az Apple a maga készülő előfizetését 8 dollárra árazta volna be, ám a major kiadók azt mondták: ők nem engednek a 10 dollárból. Persze, ha az Apple akarja, fizetheti zsebből a különbséget, de nem akarta.)

Pedig a Forbesban megjelent becslés szerint ha 5 dollár lenne a havi díj, akkor az előfizetők száma „35–100 millióra növekedhetne, akár egy éven belül”. Az ugyan nem derül ki, hogy a szerző ezt mire alapozza, mindenesetre a számításai szerint ez évi több mint 2 milliárd dolláros többletbevételt jelentene, a megfelezett előfizetési díj mellett. És mivel az 1999-es csúcsévben 600 millió olyan fogyasztó volt a Földön, aki zenéért fizetett, még ezen túl is hatalmas a növekedési potenciál. n Rónai András / DAlszerző.hu fotó: nagyillés szilárd (D+SZ) (Az illusztrációkon a legendás budapesti Wave, az egyik legrégebbi, máig nyitva tartó lemezbolt látható)

39

JOGI ESETEK

HOGYAN HASZNÁLJUNK FÉNYKÉPEKET

FELEBARÁTAID ZENEKARI FOTÓJÁT… Az internetes képkeresők megjelenése óta minden kisdiák úgy készít órai prezentációt, hogy lehúz néhány jobb fotót a netről, és beilleszti saját anyagába.

Európa keleti végein ez a gyakorlat még a sajtó mindennapjaiba is bemasírozott, így a zenei sajtófotók világába is. Pedig érdemes lenne legalább a dalszerzőknek odafigyelniük arra, hogy a fotóművészeket se érje hátrány, már csak a kollegialitás okán is. Jó hír, hogy a kérdés se nem bonyolult, se nem körülményes.

Szokásos történet: cikk, blogposzt, programajánló születik egy zenekarról, amihez illusztráció kell. A szerkesztő a közösségi médiához fordul, és letölt az előadó oldaláról néhány fotót, ami tetszik neki, majd beilleszti a cikkbe. Az egész nem volt több pár percnél – de hogy szerzői jogsértés történt, az nem is lehet vita tárgya.

Ha egy fotó van annyira jó, hogy azt a médiában fel lehet használni, akkor biztos, hogy szerzői jogi védelem alatt áll. Tehát a fotóművészeti alkotásnak – igen, a jogászok szeretnek ilyen kifejezéseket használni egyszerűbb szavak helyett – van szerzője is: a fotós. És a képet csak az ő engedélyével, meg persze nevének feltüntetésével lehet nyilvánosan felhasználni.

feltüntetésével. Ezzel jelentősen megkönnyíthetjük az időzavarban lévő újságíró dolgát.

HA MÁSHONNAN VAN A KÉP

A magazinok, napilapok, portálok, hírügynökségek sajnos egyre ritkábban dolgoznak saját portréképekkel (képet lopni olcsóbb, ugye), de azért elő-előfordul ez is. Természetes, hogy az előadó ilyenkor szívesen kér képet a fotóstól vagy az őt megbízó szerkesztőségtől. Ehhez először azt érdemes megjegyezni, hogy a fotós általában kizárólagos jogokat ad a megbízó médiumnak, tehát 1 a fotós helyett (vagy mellett) a szerkesztőséget illik megkérdezni. A legvalószínűbb, hogy a szerkesztőség 2 ingyeHA A ZENEKAR VOLT A MEGRENDELŐ nesen meg fogja engedni a zenekarnak a kép nem kereskedelmi A sajtófotók persze általában úgy születnek, hogy az előadó, me- felhasználását (pl. a közösségi médiában), persze 3 a forrás és nedzsment megbízásából dolgozik a fényképész, és készít fotóso- a fotós nevének feltüntetése mellett. rozatot. Sajnos leggyakrabban az egyeztetendő kérdések között szóba se kerülnek az egyszerű szerzői jogi részletek – így sokszor TANÁCSOK MÉDIAMUNKÁSOKNAK nem is tudni, hogy „mi minden van az árban”.

Nézzük mindezt fordítva: mihez kezdjen a blogger, újságíró, ha Mindenesetre érdemes legalább e-mailben (vagy persze írásban) fotót szeretne illusztrációként használni? Az első jótanács, hogy rögzíteni az alapkérdéseket. Sajtófotó esetén ésszerű úgy megál- hagyjon legalább valamennyi időt az engedélykérésre. A zenelapodni, hogy 1 az előadó kizárólagos felhasználási engedélyt kari honlapról és Facebook- vagy Instagram-oldalról is csak úgy vekap a fényképésztől, amit 2 bármely megkeresésre (jogilag: gyen át képet, hogy előtte két dolgot megkérdez az üzemeltetőtől „harmadik személyre”) továbbengedhet. Emellett természetesen vagy menedzsertől: 1 szabad-e a képet felhasználni és ha igen, 3 a fotós nevének feltüntetését is meg kell tartani – ez nemcsak 2 milyen nevet és forrást tüntessen fel mellette? A tömeges fojogi kötelezettség, de egy ilyen kis országban különösen fontos a tókalózkodás világában attól nem kell aggódni, hogy milliókat kérfotóművész megélhetéséhez, további megbízások elnyeréséhez is. nek majd a fotóért. Ha mégis, akkor pedig milyen jó, hogy sikerült Számítsunk a leendő sajtómegjelenésekre: a zenekari olda- megelőzni a konfliktust, és nem a megjelenés után állnak elő az lon a fotóknál legyenek a felhasználási feltételek világosan anyagi igénnyel, amikor már elég vastagon foghat a ceruzájuk. n feltüntetve. Nem kell ehhez jogász, elég konyhanyelven leírni, hogy blogok, sajtótermékek szabadon felhasználhatják a fotót az TÓth péter benjamin előadóról szóló hírek illusztrálására, a fotós és a forrás nevének fotó: pexels.COM 41

42

GENERÁCIÓK

ID. PULIUS TIBOR, IFJ. PULIUS TIBOR ÉS PULIUS TAMÁS

felmászik, leesik, legközelebb már nem mászik fel Puliuséknál az egy főre jutó zenei karrierek száma országos szinten is kiemelkedő: a Supernemben gitározó Tibor és öccse, a Mocsok 1 Kölykökben billentyűző, éneklő Tamás mellett szakmabeli az édesapa, id. Pulius Tibor és a fiúk lánytestvére, Emese is. A család férfiszekciójával beszélgettünk, de a végszóban – aligha véletlenül – szerepet kapott az egyetlen nem zenélő családtag, az édesanya is. évesen kezdtem el a dolgot. Jó, voltak próbálkozásaim korábban, de a D-dúrnál feladtam, hogy ezt biztos nem lehet lefogni. Utána viszont bejött az AC/DC meg a rock and roll, és az már elég erős indíttatás volt ahhoz, hogy átszenvedjem magam a kezdeti nehézségéken.

PT: Engem azért kicsit erőltetni kellett, de én korán is kezdtem, és hát hétévesen nem olyan nagy stenk, hogy foci meg csavargás helyett a Zsuzsa nénihez kell menni zongoraórára. Igazából én is akkor jöttem rá, hogy mi a jó ebben, amikor D+SZ.: Állt ön előtt is példaként egy idősebb családtag, aki zenélt? id. PT: Volt egy nagybátyám, aki a hatvanas években Szegeden játszott egy bandá- már tetszettek zenék, és megtanultam lejátszani őket. ban. Tizenkét évesen láttam őt először, onnan jött, hogy ezt én is megpróbálnám. ifj. PT: Annak a bandának konkrét közönsége volt.

D+SZ.: Nagy csalódás lett volna, ha id. PT: Így van. 1966-ot írtunk, akkor azért még érdekes volt, hogy valaki zenekart alapít. Játszották a Shadows-okat meg a Beatlest, talán már Yardbirdsöket is, nekem pedig nem kezdenek el zenélni? id. PT: Ezen még soha nem gondolkodmegtetszett a dolog, úgyhogy kértem egy gitárt apámtól, amin elkezdtem töncörészni. tam... de szerintem az kizárt volt, hogy ők És hát azóta is ezt csinálom. (nevet) ne kezdjenek el játszani valami hangszeren.

PT: Megtaláltad már a hangot, amit akkor kerestél?

D+SZ.: Egy pillanatra már szóba került id. PT: Nem, még nincs meg... (nevet) a lánytestvéretek, Emese. Ő azért egéD+SZ.: Nektek egyenes út vezetett ebből a háttérből a zenéléshez? Akár lázadhat- szen más vonalon mozog, mint ti, hiszen fuvolázik. tok is volna.

PT: És más magasságokban is jár. ifj. PT: Sosem volt ez nyomatva otthonról. Persze a fater miatt körülvett a zene, és (nevet) az öcsém meg a húgom mindenféle iskolákat is kijártak, de én például csak tizenhat  D+SZ.: Ha egy főként zenetanárként ismert ember fiai inkább zenészként lesznek ismertek, az olyan, mint amikor a csillagász gyerekei űrhajósnak állnak, vagy inkább olyan, mint amikor az elméleti fizikus utódai villamosmérnökök lesznek? id. Pulius Tibor: Ennyire nagy különbség nincs, mert én is csak úgy tíz éve foglalkozom inkább a tanítással. Ugyanúgy kezdtem, mint ők, annak idején a fiúk azt látták, hogy aktívan zenélek.

Pulius Tamás: Sosem volt otthon... id. PT: (nevet) Hát igen, talán az is inspiráló volt, hogy nem kell otthon lennem éjszaka... ifj. Pulius Tibor: Most viszont már át tudom érezni, milyen volt, amikor reggel hazaértél, mi meg pár óra múlva a hátadon ugráltunk.

43

GENERÁCIÓK



id. pulius tibor 1966-ban kapta első gitárját, első zenekarait, a Lufyt, az Áprilist és az UFO-t pedig gimnáziumi éveiben, 1968 és 1972 között alapította. A csapatok repertoárjában olyan előadóktól és együttesektől szerepeltek feldolgozások, mint Jimi Hendrix, Santana, a Cream, a Black Sabbath, a Taste, vagy a Chicago és a Colosseum.

1972 nyarát a Lufy tagjaként már a kalocsai Platánban zenélte végig, a hetvenes évek második felében pedig bulizenekarok, a Dokk és a Mozaik tagja volt. 1980-tól tizenhárom éven át a kecskeméti Aranyhomok szállóban játszott, emellett színházi munkákat is vállalt. Gitártanárként közel két és fél évtizede, 1992 óta dolgozik.

A kétezres években a lányával, fiaival és vejével közös Pulius Circus Maximus mellett a saját szerzeményekkel koncertező Magi-Co dzsesszrock-együttes, majd a Mike Stern-, Pat Metheny-, John Scofield-, Frank Gambale-fel­dolgozásokat játszó Tibi Hates San­tana tagja (amelynek nevét természetesen nem kell komolyan venni). Jelenleg a tanítás mellett egy három szólógitárossal dolgozó rock­ zenekarban aktív, amely többek között Hendrix-, Cream- és Gary Moore-dalokat tart műsoron, és komponál is.

44

ifj. PT: Hát igen, ő zeneművészettel foglalkozik, mi pedig zenélünk. (nevet) Ő a legképzettebb a családban, klasszikus komolyzenész alkat. Vannak is sztorik... Egyszer valami Chick Coreát szedtünk le a nappaliban, mert volt egy dzsessz-zenekarunk, amivel középdöntősök lettünk a Ki mit tud?-on ’96-ban, és így felléphetünk nagyobb nevek előtt, de egy akkordot sehogy sem tudtunk megfejteni, a húgom meg bejött egy kitérdepelt melegítőgatyában felmosni, és tök lazán bemondta, hogy mi az... (nevet) id. PT: De otthon van egyébként a könnyebb műfajban is, játszani is szoktunk vele. ifj. PT: Igen, néha őt is behúzzuk, merthogy van egy családi zenekarunk apuval, Tomival, a húgom férjével, a basszusgitáros Papesch Petivel, meg egy dobos barátunkkal, aki ugyan nem rokon, de még lehet. (nevet) Több változtatás után Pulius Circus Maximus a nevünk, és most épp szünetelünk, mert a húgomék kiköltöztek Németországba, de lehet, hogy még felélesztjük. Persze ezzel nem volt komolyabb célunk, tánczene volt vájt fülűeknek a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb nótáival: Prince, Queen, Phil Collins.

Meg persze legális ürügy a család férfitagjainak egy kis tivornyára. (nevet) D+SZ.: Ha már itt tartunk, anyukátok hogy bírja ezt az egészet, mint az egyetlen nem zenélő családtag? Rajongó típus, vagy végtelen türelem jellemzi inkább?

PT: Inkább utóbbi. Valakinek észnél is kell lenni. ifj. PT: Anyu nélkül azt se tudnánk, milyen színű egy ötezres. (nevet) Az a helyzet, hogy ide tényleg kell valaki, aki két lábbal áll a földön, mert ránk nem jellemző a zenén kívül eső, de az életben amúgy jelen lévő dolgok tökéletes átlátása... Na, ezt szépen megfogalmaztam. Szóval anyu nagyon frankó, megérti, milyen, ha koncert van, vagy benn maradunk a stúdióban, vagy nekiülünk zenét hallgatni, és kiosonunk még két üveg borért vagy egy rekesz sörért. (nevet) D+SZ.: És ha a három férfi családtag zenei ízlését nézzük, az könnyen összeegyeztethető? id. PT: Igen, én azt szeretem, amit ők, ők meg azt, amit én.

PT: Mi meg azt szeretjük, amit mondasz. ifj. PT: A régi klasszikusokat, a Bergendyt, az LGT-t, a Beatlest vagy az ELP-t mind a fatertől ismertük meg, de persze mi is mutattunk neki újabb zenéket. Bár ma már sokkal naprakészebb, mint mi, mert heti harminc-negyven gyereket tanít. id. PT: Ők meg aztán hoznak mindent, hogy szedjem le nekik. ifj. PT: Néha már én hívom aput, amikor nekem adnak valamit a diákjaim, hogy te figyelj, ezek hova vannak hangolva, mert ő pontosan tudja. id. PT: Igen, ismerem az újabb bandákat, mert muszáj. Persze nyilván nem tetszenek... (nevet) Na jó, van, ami tetszik, de nem mind. Neveket inkább nem mondok.

D+SZ.: Pedig kíváncsivá tett. id. PT: Mondjuk a Cannibal Corpse nem az én műfajom. Bár ha megnézzük, mit játszanak a gitárosok, az azért rohadt jó. ifj. PT: Visszatérve a kérdésre, nekünk mindig a fater az első meó is, ha lemezt csinálunk. Ha pedig összejövünk, és beindul a YouTube-diszkó, öt felé már mind a hárman sírunk az érzelmi és alkoholos túlfűtöttség hatására... (nevet) D+SZ.: A kettőtök zenei karrierje közt viszont mégis vannak különbségek.

PT: Persze, az már eleve egy különbség, hogy én zongorázni tanultam. id. PT: Először azért te is gitárral kezdted.

PT: Ja, igen, jártam apuhoz, de valamiért a gitár nekem mellékhangszer maradt.

GENERÁCIÓK

ifj. PT: Viszont belépett még az ének is.

PT: Igen. Zongorára akartam menni a dzsessztanszakon, de a tanárom mondta, hogy énekkel nagyobb esélyem lenne, én meg úgy voltam vele, hogy úgysem csak a főtárgyamat hallgatnám. Végül is csak az számított, hogy iskolában folytassam. ifj. PT: Igen, az alapvető különbség, hogy Tomi átment pár iskolán, én meg csak egy évet jártam a Kőbányai Zenestúdióba, mert aztán egyre több dolgom lett a zenéléssel, és úgy gondoltam, hogy évekkel meg rutinnal pótlok.

D+SZ.: És ha hallgatjátok egymást, zenei különbségeket éreztek magatok közt?

PT: A hangszerből adódóan nyilván vannak különbségek. A gitár egy rockosabb valami, én meg egy líraibb fiú vagyok. (nevet) ifj. PT: Az tény, hogy vannak hallhatóan zongorán és hallhatóan gitáron írott számok, de alapvetően azért ugyanazt szeretjük: a jól harmonizált zenét, a jó refréneket, az érthető és jó üzeneteket a szövegekben.

PT: Nagy a közös keresztmetszet. Amikor együtt laktunk, a YouTube-diszkóknál nem is hangzott el soha, hogy ne már, én azt nem szeretem. ifj. PT: Hasonló zenék is voltak ránk hatással, csak aztán mindketten megejtettük rajtuk a saját finomhangolásainkat.

D+SZ.: Tulajdonképpen az is igaz a Supernemre is, amit Tamás mondott egyszer a Mocsok 1 Kölykökről, hogy külföldön popzene lenne, itthon viszont félúton van a pop és az underground között.

PT: Hát igen, Magyarországot a külfölddel összehasonlítani óriási csapda. Tudom, mitől működik itthon egy popprodukció, de azt az árat én inkább nem akarom megfizetni. ifj. PT: Ez a piac eleve kicsi, és van egy másik dolog is. Jerry Lee Lewis 1957-ben vette fel a Whole Lotta Shakin’ Going Ont. Ha belegondolunk, hogy egy évvel előtte Magyarországon mi zajlott, olyan különbséget látunk, amit nyögni fogunk még egy ideig kulturálisan is, nem csak gazdaságilag és politikailag. Ami meg minket illet, szerintem egyszerűen egyikünk sem tud mást játszani, mint ami jön belőle. Szeretjük a kicsit furább szóösszetételeket, zenei szerkezeteket, és ezen nem is tudunk változtatni. Azt csináljuk, ami szerintünk a legjobb, építgetjük a dolgot, és szerencsére be is érik, én legalábbis nem panaszkodhatok. Persze van pár lépcső, amit jó lenne még meglépni.

D+SZ.: Például? ifj. PT: Például hogy ne kelljen a lakástörlesztőn izgulni, ha a klubszezonban nem csinálsz telt házat valahol. De egyre jobb a dolog, csak nálunk nincsenek meredek felszálló ágak.

D+SZ.: Akkor jó ma Magyarországon zenésznek lenni? ifj. PT: Én imádom ezt az életet. Jó érzés, hogy kíváncsiak rád, hogy vannak személyes emlékek, például odajön valaki gyerekkel a nyakában, és mondja, hogy kösz, hogy játszottátok ezt a számot, mert akkor jöttünk össze, amikor megjelent. Persze jó az is, ha ezrek állnak előtted, de én arra mindig azt mondom, hogy ne felejtsük el: azért vagyunk, hogy szórakoztassuk a közönséget. Ez egy energia-interakció, és nálunk jól is működik.

Remélem, sokáig tudom még ezt csinálni.

PT: Én sem érzem rosszul magam. (nevet) Persze Tibiék zenekara már be van járatva, nekünk meg pont most kell nagyon odarakni magunkat, ami remélem, hogy a készülő anyagunkkal sikerül is majd. Mindenesetre mi még csak kapaszkodunk felfelé, más lábakon is kell állnunk. Ha nem tanítanék, akkor azért nem érezném olyan jól magam... (nevet) De egész jó kis életünk van, meg kell hagyni. Nem cserélnék senkivel.

ifj. pulius tibor A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola angol tanítói szakán szerezte diplomáját, a zenélést a Kőbányai Zenei Stúdióban eltöltött egy évet és az édesapjától vett leckéket leszámítva autodidakta módon tanulta, miután tizenhat évesen az AC/DC hatására komolyabban is foglalkoztatni kezdte a gitározás. Fúziós jazzrock zenekarával 1996-ban a középdöntőig jutott a Ki mit tud?-on, később stúdió- és sessionzenészként is dolgozott.

2000-ben belépett az Up!-ba, majd annak feloszlása után két évvel Papp Szabolcs énekes-basszusgitárossal és Mózsik Imre dobossal megalapították a Supernemet. A mai napig tagcsere nélkül működő, 2011-ben Kubányi Bálint billentyűssel kiegészülő együttes eddig öt nagylemezt készített, melyek közül a legfrissebb a tavaly májusban megjelent, Az év hazai modern poprock albuma kategóriában Fonogramdíjra is jelölt Túl a frekvencián. Állandó vendégei a magyarországi klub­oknak és nyári fesztiváloknak, legújabb szerzeményük néhány hete debütált Győzelem címmel. A zenekar mellett Pulius Tibor édesapjához és testvéréhez hasonlóan zenetanítással is foglalkozik.



45

GENERÁCIÓK



D+SZ.: Ritkán lát az ember ilyen harmonikus családot. A zene az egyetlen titok, vagy van más is? ifj. PT: Erre valami frappánsat kéne mondani... Talán a kommunikáció, a szeretet, a bizalom és a másikban való hit, bár ez nagyon patetikus... id. PT: És a humor. De azért a zenét se hagyjuk ki.

PT: Meg a zenei humort. (nevet) ifj. PT: Az a helyzet, hogy nekünk ez természetes, mert beleszülettünk, de közben persze tudom, hogy nem az. Nagyon szerencsésnek is érzem magam a családom miatt.

Borzasztóan fontos, hogy ilyen toleránsan álltak hozzánk, mert attól még, hogy apukád zenész, nem biztos, hogy segíteni is fog, sőt akár tilthatja is, hogy zenélj. Mi viszont szabad kezet kaptunk, a szüleink ezt a norvég nevelési mintát követték, hogy felmászik, leesik, legközelebb már nem mászik fel. Emellett pedig sok bizalmat és támogatást is kaptunk tőlük, mind lelkileg, mind szakmailag.

pulius tamás Eredetileg szaxofonozni szeretett volna, édesapja révén pedig a gitárral is ismerkedett, de végül egész más irányba fordult a karrierje: hétéves korától zongorázni tanult, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet pedig jazz-ének szakon végezte el. 2005-ös megalakulásától hat éven át a Czutor Zoltán vezette Belmondo billentyűse, 2007 tavaszán pedig gimnáziumi barátaival és egykori zenésztársaival megalapították saját zenekarukat, a Mocsok 1 Kölyköket, ahol a billentyűzés mellett már énekel is. Ringó című számuk 2010 nyarán tizennégy héten át szerepelt a Petőfi Rádió 30-as listáján, majd augusztusban megjelent debütalbumuk, a Mezítláb is, amit 2012 szeptemberében követett a részben módosult felállásban készített Lányok és lovak, jelenleg pedig már folynak a harmadik lemez munkálatai is. A zenekar kedvéért néhány éve egy rövid időre még az X-Faktorban is feltűnő Pulius Tamás 2009 óta Galla Miklós mellett is zenél a GM49 dalait repertoáron tartó, jelenleg GM több mint 49 néven működő együttesben, és ének- illetve zongoratanítással is foglalkozik.

Pulius Magdolna: Az volt az alapszemlélet, hogy ami nem életveszélyes, azt csinálják.

Ha mentünk az utcán, és lett volna rövidebb út, de ők hisztiztek, hogy inkább amarra menjünk, akkor kerültünk, hiába volt hosszabb. Így tudták, hogy azt komolyan kell venni, ha nemet mondunk valamire. ifj. PT: És látod, ez visszaköszön a zenében is, mert mi néha ott is a hosszabbik utat választjuk. (nevet) n interjú: Bus András fotó: nagyillés szilárd (D+SZ)

46

: 3E0G.NYITÓ S NSINUAPI M Ú JETÉ 30Y

ÜL SZ

VES

15 É

VES 10 É ES

5 ÉV

VES

20 É

VES 20 É VES

20 É

Ő ÍTÓN

KAR

A TA

...mindeközben Sopronban...

JÚLIUS

1-2-3-4.

WWW.VOLT.HU

137

ZENEKAR 86 DJ 99 MÁS… 14 SZÍNPAD

47

KEDVEZMÉNYES JEGYEK JÚNIUS 16-IG

48

DAL+SZÖVEG

ADAMIS ANNA (1943.08.30.–)

ringasd el magad Kevés női dalszövegírónk van a magyar rock első nagy időszakából – a legtöbben rá asszociálunk. Nélküle nem lett volna az Omega az a sztárzenekar, amelynek számtalan slágerét még lassan ötven év elteltével is kívülről ismer minden generáció. Adamis Anna tökéletes választás volt.

A dalszövegíró-költő a szlovákiai Gútán született, ahonnan a második világháború után a családot lakosságcsere címén kitelepítették. Adamisék Magyarországot, egészen pontosan Szentendrét választották. A fiatal Anna már egész korán publikált, először iskolai, majd a helyi lapba, majd Budapesten az ELTE jogtudományi karára járt, miközben szabadidejében az Egyetemi Színpad tagja lett és számos darabban játszott Ruszt József vezetésével, mint például az első magyar musicalben is, az Egy szerelem három éjszakájában, ahol elnyerte a főszerepet. A poptörténet szerelemmel indult, hiszen Adamis Anna az Omega zenekar dobosa, Laux József felesége lett, majd Laux révén dolgozni kezdett a zenekarral. Érdekes módon első ismert dalszövegei angolul jelentek meg, amikor az Omega kéthetes angliai meghívást kapott a Spencer Davis Group menedzsere jóvoltából, és lemezt készíthetett Omega Red Star néven. Adamis négy dalt jegyez, melyek egyáltalán nem az eredeti magyar dalszövegek tükörfordításai, inkább csak a hangulatból építkező teljesen önálló alkotások.

A magyar változat itthon nem sokkal később jelent meg Trombitás Frédi és a rettenetes emberek címmel, mely azonnal a csúcsra repítette a zenekart, míg az itt hallható dalok máig a magyar popkultúra alapjait képezik.

Adamis Anna pianínóján egy régi-régi-régi lámpa áll. Régebben egy, orosz katonák által golyó ütötte Bösendorfer zongorán pihent: ez az a bizonyos Petróleumlámpa.

Laux József és Presser Gábor távozásáig számos slágerszöveget jegyez további két Omega-albumon, köztük talán a legismertebb a Gyöngyhajú lány, amelynek angol verziója szintén Adamis Anna fordításában 1970-ben a tokiói Yamaha-fesztiválon különdíjat kapott. A Locomotív GT első nagy korszaka szintén hozzá köthető, hiszen a dalszövegek többségét ő jegyzi: ezek azok a dalok, amelyeket a hetvenes évek óta a teljes volt KGST-blokk ma is kívülről fúj Moszkvától Varsóig, Gdansktól Várnáig. Ezüst nyár, Kotta nélkül, Ő még csak most tizennégy, Álomarcú lány, Ha a csend beszélni tudna, A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián, és sorolhatjuk, a Loksi angliai és amerikai karrierjének is aktív részese: a legenda szerint a második angol nyelvű LGT-lemezen

tizenkét dal angol szövegét tíz nap alatt írta meg – és kiválóak lettek, nem ezen múlt, hogy a zenekar nem futott be. „A dal három rétegű, és ha a zene készül el előbb, a zenei forma, a zenei gondolat adja a kereteket. E foglalat tartalmát a szöveg hozza és tölti meg érzésben és gondolatilag. Így válik egésszé a dal. Az a szöveg jó, amelyik a zenével együtt él, vele együtt válik teljessé. A zene a szavakat az emberi beszéd szférájából más megértési és hangulati dimenzióba emeli át” – nyilatkozta egyszer.

1973-ban az LGT-vel közösen készítették el és mutatták be a Déry Tibor kisregényéből készült Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt a Vígszínházban, mely több mint négyszáz előadást élt meg: a Vinnélek, a Menni kéne, a Ringasd el magad, vagy az Arra születtem a hetvenes évek emblematikus dalai között nyilvántartott művek. Két évvel később folytatódott a színházi sorozat a Harmincéves vagyok című zenés darabbal.

Laux József 1976-ban az Egyesült Államokba disszidált, ami Adamis Anna és a Loksi kapcsolatának végét is jelentette, de lírai érzékenységű versei sorra jelentek meg más előadók albumain. Izgalmas kihívást jelentett például Szörényi Leventével való kollaborációja, amikor Kovács Katinak készítettek lemezt.

Adamis dolgozott Ruttkai Évával, Darvas Ivánnal, Bács Ferenccel, Malek Andreával, popsztárokkal, mint a Neoton Família vagy Zalatnay Cini, Keresztes Ildikó, Varga Miklós, dzsesszistával, mint Bontovics Kati, sőt szerzői albumot is megjelentetett.

Nem véletlenül írtunk verset dalszöveg helyett: 1979-ben Versek és képek címmel jelent meg kötete, melyet Gross Arnold, világhírű grafikussal állított össze. 1998-ban a Szent István körút 14. című zenés darabbal tért vissza a zenés színházhoz, a következő évben mutatták be a Black Advent című operát Vukán György zenéjével, melynek librettóját Adamis Anna írta.

Munkáját számtalan díjjal ismerték el, 1995-ben az Artisjus életműdíjjal jutalmazta. n –AJM– illusztráció: németh gyula

49

IRODALOM

B O D O R Á DÁ M

A BOJTKÉSZÍTŐ

bodor ádám A Kossuth- és Márai-díjjal is kitüntetett szerző munkáját négy éve ismerték el Artisjus Irodalmi Nagydíjjal. 1936-ban született Kolozsváron, 29 évesen kezdett publikálni, majd 1969-ben jelent meg első novelláskötete A tanú címmel. Politikai okokból a sajtóban nem foglalkoztatták, így szabadúszó íróként dolgozott. 1982-ben áttelepült Magyarországra, 1984-től a Magvető szerkesztője lett. Az Artisjus által is jutalmazott Az utolsó szénégetők rövidprózáiról ezt mondta: „keletkezésükre a napi betevő falaton kívül nincs más magyarázat. Könyvet néhány évente jelentettem meg a nyolcvanas évek elején, közben valamiből el kellett tengődni. Egy kényelmes szerkesztői állás hátterével ezek a pont másfél flekknyi írások soha nem jelennek meg.”

FOTÓ:: FAZEKAS ISTVÁN

50

Egy kitűnő megfigyelőkészséggel megáldott, buzgó és törekvő házbizalmi egy este nem gyújtott villanyt, állt ablaka előtt, és sötét szobájából az U alakú háztömb szemközti szárnyát figyelte, azon is egy ablakot, amely hetek óta, estéről estére sötét maradt, ám ezen az estén végre újra sárgán világított. Az új lakó, akit aznap ő is nyilvántartásba vett, tehát beköltözött.

A házbizalmi a konyhában szendvicset készített magának, tányérra tette, bevitte és kitette maga elé az ablakpárkányra. Elvette az ablak kilincsén lógó nyolcszor harmincas katonai távcsövét, és az ablak üvegére nyomta, hogy ne remegjen. Benézett az új lakó szobájába. Mintegy húsz perc elteltével fölgyújtotta a villanyt és tapasztalatait ekképpen rögzítette: Emma Szilárd, C. szárny, III. em. 79. kezében élesnek tűnő szikével ült az asztal előtt.

Előtte egy szétfejtett kartondoboz lapjai hevertek, egy üres borospohár meg egy üres likőröspohár. Nevezett letépte a szétfejtett doboz egyik oldalát, maga elé helyezte, az asztal lapjára. Erre ráhelyezte a borospoharat, szájával lefelé, és a kezében lévő szikével körbevágta. Egy kerek kartonlapocskát nyert ily módon. Ekkor a likőröspoharat a kerek lapocska közepére helyezte, szintén szájával lefelé, ezt is körbevágta. Kerek kartonkarikát tartott a kezében. Ismét a borospohárhoz nyúlt, szájával a kartonlapra nyomta és körbevágta. A kerek lap közepére ismét likőröspoharat helyezett, azt is körbevágta. Már két kartonkarikája volt. Ezeket egymásra helyezte, könnyen ment, teljesen egyformák voltak. Ekkor tűbe vörös gyapjúszálat fűzött, s az egymásra helyezett karikákat a gyapjúszállal körbevarrta, addig varrta, amíg a kartonból már semmi sem látszott. Akkor a szálat elvágta, és a végén elbogozta. Kicsi gyapjúkorongot tartott a kezében. Ollót ragadott, és a gyapjúkorong peremét körbevágta. Az egymásra simuló karikák széle most újra szabaddá vált, a két lap közé egy rövidke szálat gyömöszölt, úgy, hogy a kitüremlett szálakat középen átköthette. A kartondarabkákat most már kitéphette a gyapjúszálak közül, eldobta. A szálakat jól összeborzolta. Kész bojtot tartott a kezében. Úgy néz ki, bojtkészítő lakik a C szárny III. em. 79-es lakásban.

A házbizalmi elolvasta fogalmazványát. Aztán újra meg újra.

Jelentésnek igenis jelentés. De talán nem egyszerűen annyi. Üzenet egy lakásból, egy szobából, ahol nem szünetel este sem a munka, ahol egy egyén termel a javából. Ő a házbizalmi, miközben egy munkafolyamatot mozdulatonként megörökített, nem csupán vélt kötelességét teljesítette, hanem elgondolkoztató módon ábrázolta az anyagi javak keletkezését. Ilyen értelemben ő maga is egy realista alkotás szerzője.

A házbizalmi elégedetten csettintett. Igen, ezt akár be is küldhetné valamelyik lapnak. Sőt, be is fogja küldeni, hogy adottságaira máshol is fölfigyeljenek. Éppen ideje: egyszer csak el kellett kezdeni. A lapot maga elé helyezte, fogalmazványát bujkáló, elégedett mosollyal újraolvasta, végül címet adott neki: A bojtkészítő. n

51

52