Dal+Szerző magazin 2014/01

dal+ szerző AZ ARTISJUS INGYENES ZENEIPARI, KULTURÁLIS MAGAZINJA I MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE I MMXIV / I. I

www.artisjus.hu

DALSZERZÉS ÉS HATÁS VADÁSZAT INTERJÚ SZAKOS KRISZTIÁN DALSZERZŐVEL ÖRÖKKÉ EYE OF THE TIGER A rádióslágerek nyomában MAKÁM 30, KRULIK 40 Krulik Zoltán-interjú TÖRTÉNELMI LECKE FIÚKNAK Deseő Csaba és Deseő Balázs

1

EDITORIAL

TARTALOM

2 HÍREK 4 LEMEZAJÁNLÓ 6 ÖRÖKKÉ EYE OF THE TIGER A RÁDIÓSLÁGEREK NYOMÁBAN 12 SAJÁT UTAKON JÁRNI GRAND MEXICAN WARLOCK 13 PISZKOS TIZENHAT DIRTY FLOW CLUB }

Az indulás pillanatától kezdve gondosan figyelek arra, hogy a Dal+Szerző magazin ne váljon unalmas „vállalati lappá”. A szerkesztők szabad kezet kapnak a tartalom összeállításában, csak annyi megkötést adtunk, hogy összpontosítsanak azokra, akik a zenét nem(csak) előadják, hanem alkotják is – és akik a mi korunkra valami miatt jellemzőek.

A lap ezért kordokumentummá is vált, hiszen rengeteg változás zajlik körülöttünk, a magyar zenei életben. Ezek a változások nem mindig egyértelműen pozitívak.

Az első kilenc lapszám híreit végigolvasva például kirajzolódnak a sokat vitatott belföldi és európai szabályozási erővonalak.

A Facebookot és YouTube-ot figyelve pedig két zenei stílus a szemünk láttára vette át az uralmat az ingyenes megtekintések piacán.

Eközben zajlik egy olyan változás is, amit friss felmérésünk szerint a szerzők közel kétharmada észrevett, és nagyra értékel: az Artisjus fejlődik. Ennek a változásnak a zenészek felé a Szerzői Ügyfélszolgálat ad barátságos és szakmailag is felkészült arcot. Ha nem is akarunk túl sokat beszélni magunkról, ebben a számban az itt dolgozó lányok bemutatása erejéig megtörjük korábbi tartózkodásunkat. n tóth péter benjamin

2

14 MAKÁM 30, KRULIK 40 BESZÉLGETÉS KRULIK ZOLTÁNNAL 18 NŐK A PULT MÖGÖTT LÁNYOK AZ ARTISJUS ÜGYFÉLSZOLGÁLATÁRÓL 20 DALSZERZÉS ÉS HATÁSVADÁSZAT SZAKOS KRISZTIÁN-INTERJÚ } 24 LISTÁK, MAGYARÁZATOK 26 GÁTAT SZAB, HOGY NEMZETEKBEN GONDOLKODUNK ALESSIO ELIA } 32 PROGRAMAJÁNLÓ 4.

PROGRAMOK IPADRE 34 ARTISJUS-FELMÉRÉS 36 MAGYAROCK HÍRESSÉGEK CSARNOKA 38 SUGÁRZÁSVESZÉLY JOGI ESETEK 40 TÖRTÉNELEM LECKE FIÚKNAK DESEŐ CSABA ÉS DESEŐ BALÁZS MESÉL } 46 SZENES IVÁN DAL+SZÖVEG 48 SZŐNYEI TAMÁS IRODALOM

IMPRESSZUM

13 A LEMEZ A SZERELEM ÉS A SZAKÍTÁS FOLYAMATÁBRÁIT FESTETTE MEG, FILMBE ILLŐ HANGULATOKBAN MEGIDÉZVE A SZERELEM ELMÚLÁSÁT

20 ANNYIRA A HANGZÁSRÓL SZÓL A ZENE, HOGY HA BEMUTATÁSKÉPP ELJÁTSZOL EGY DALT ZONGORÁN, AKKOR AZT VALÓSZÍNŰLEG BALLADAKÉNT FOGJÁK HALLGATNI

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXIV. első negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1119 Budapest, Bikszádi utca 9/b) Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS) Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté Ebben a számban közremûködtek: Bihari Balázs, Fodor Klaudia Franciska, Gerényi Gábor, Hegyi György, Hó Márton, Nagy Kátya, Németh Marcell, Rácz Mihály, Tóth Péter Benjamin Lapterv / tördelés: typoslave (info@typoslave.hu) Címlap: Fotó: Nagyillés Szilárd Smink: Bertalan Viktória Haj: mezeijo.

26

Korrektor: Kótai Kata

LIGETIHEZ HASONLÓAN

Nyomdai kivitelezés: Color Pack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4.

ÉN IS A ZENEI ANYAGBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEKET SZERETNÉM FELFEDEZNI, AZ ALKOTÓI SZABADSÁG RENDKÍVÜL KIS TERÉN BELÜL MARADVA

40 ONNANTÓL, HOGY ÉN KEZDTEM JAZZT HEGEDÜLNI, MÉG VAGY HÚSZ ÉVIG SENKINEK NEM JUTOTT ESZÉBE UGYANEZ

Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8.

E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83 Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon.

Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre.

A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük.

Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre.

A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint.

ISSN 2063-4188

HÍREK

d+sz hírek

madarász iván az artisjus új elnöke Madarász Iván személyében 15 év után ismét komolyzeneszerzőt választott elnökének az Artisjus egyesület. A szervezet ezzel a lépéssel a műfaji sokszínűséget és a különböző alkotók egységét kívánja szimbolizálni. Az új elnök a zenei irányzatok természetes együttélését, egyenrangúságát hirdeti. A most hivatalba lépő elnök a 2012 elején megválasztott könnyűzeneszerzőt, Victor Mátét váltja.

Az elmúlt két év talán a legnehezebb volt az egyesület 18 éves történetében, hiszen úgy kellett megőrizni az alkotói közösség egységét, hogy közben több jelentős változás zajlott. Az elnöknek komoly szerepe volt azokban a tárgyalásokban, amelyek a jogkezelők kulturális támogatását a Nemzeti Kulturális Alaphoz irányító, megütközést és aggodalmat kiváltó törvénymódosítások miatt voltak szükségesek. Azzal, hogy komolyzenei elnököt választott az Artisjus, egy korábban kiérlelt koncepció realizálódott: felváltva követi egymást könnyű- és komolyzeneszerző az elnöki tisztségben. eu petíció és szerzői jogi reform Az EU Bizottsága publikus konzultációt indított a szerzői jog jövőjéről. Az akció olyan kulcsfontosságú témákkal foglalkozik, mint a digitális tartalom, szabad felhasználások, és az alkotók részesedése a jövedelmekből.

A 2014. március 5-én zárult konzultáció nagy figyelmet kapott a téma iránt érdeklődők körében, mivel a sokszor évekig elhúzódó jogalkotási folyamatok mellett ezúttal egy nagyon gyorsan levezényelt, a nyári európai

2

mmxiv.i parlamenti választások előttre időzített akcióról van szó, ami meghatározhatja az egész kulturális terület jövőjét.

A folyamat célja, hogy létrejöjjön a szerzői jog reformjára vonatkozóan egy ún.

Fehér Könyv, azaz a leendő jogalkotást előkészítő, annak főbb irányait lefektető dokumentum. A folyamat különösen nagy figyelmet kapott a szerzői jog gyengítéséért lobbizó körökben, de hamarosan az alkotói-előadói oldal is mozgósítani kezdett, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék a kulturális sokszínűség szempontjait.

Ezért a zeneszerzők és szövegírók európai szövetsége (ECSA), valamint a közös jogkezelők csoportja (GESAC) közös petíciót indított, amit magyarul is, egyszerűen online kitölthettek a szerzők. Az alkotói aláírásgyűjtés rendkívül sikeresnek bizonyult, eddig harmincezren támogatták a kezdeményezést, köztük több száz magyar művész is. Mivel a jogalkotási folyamat éppen csak elkezdődött, a petíciót is tartalmazó weboldal nyitva marad minden érdeklődő számára: www. creatorsforeurope.eu/hu/ hiperlinkek szabadsága A hiperlinkek szerzői jogi megítélése immár két évtizede vitatott. A link az internet alapvető építőkockája, ami ráadásul általában nem saját tartalomhoz vezet, ezért adná magát az az értelmezés, hogy az interneten bárki bármilyen tartalomra mutathat így.

Ugyanakkor a jogsértők könnyen elbújhatnak egy link mögé, más esetekben pedig a belső oldalakra mutató linkek az eredeti oldal bevételeinek jelentős részét elszívhatják.

A kérdés tehát mégsem olyan egyszerű.

A 2014 elején eldöntött Svensson-ügyben az EU Bíróság ítélete alapvetően megőrizte a linkek szabadságát, de olyan levezetést alkalmazva, ami szinte minden szakértőt meglepett. A lényeg: a hiperlink is „hozzáférhetővé teszi” a tartalmat – de ez csak akkor releváns a szerzői jog számára, ha ezzel „új közönséget” ér el. Már most látható, hogy

ezzel a Bíróság elodázta a teljes megoldást: még meg se száradt a tinta az ítéleten, máris megkezdődött a vita arról, hogy az interneten elérhetővé tett tartalmak esetében mikor beszélhetünk „új közönségről” egy link használata során… elindult a dal+szerző blog A negyedévente megjelenő magazin mellett egy hetente többször frissülő blogot is elindított az Artisjus kommunikációs csapata.

A lapban megjelenő cikkek online újraközlésénél jóval többet tud az új felület – itt kapnak helyet például az IZÉ című rendezvénysorozatunk leírásai, képei, videói is. De a blog minden bizonnyal legizgalmasabb és leghasznosabb része a Hogy működik? és a Tippek & Trükkök, ahol a zenei üzlet és a jogdíjrendszer működéséről adunk kézzelfogható, közérthető tájékoztatást. Kezdő zenészeknek (szinte) kötelező, de a többiek se maradjanak le róla! nka pályázatok NKA-pályázatok és új könnyűzenei program Mint ismert, a közös jogkezelő szervezetek által korábban közvetlenül kiosztott kulturális támogatások sorsa jelentősen megváltozott 2011 óta: A jogkezelők kulturális célokra újabb összegeket maguk nem használhatnak fel, az ilyen célra szánt összegeket a Nemzeti Kulturális Alaphoz kell utalniuk. Az ezen összegek pályáztatására 2012-ben létrehozott ideiglenes NKA-kollégiumot azonban az Alap az első pályázati kört követően, 2013-ban megszüntette, majd 2014 elején felállt egy olyan új, Zenei Kollégium, amely mind a jogkezelői, mind egyéb forrásokból érkező zenei összegeket gondozza majd.

A közös jogkezelőktől, így az Artisjustól korábban már átutalt összegekre várhatóan hamarosan kiírnak pályázatokat, a jogkezelői támogatási politikával összhangban.

Nem ismert azonban egyelőre a sorsa azoknak az összegeknek, amelyek 2014-

HÍREK

d+sz hírek től az üres hordozó díjak (ÜHD) 25%-ának átadásával keletkeznek. Mint emlékezetes, tavaly év végén a művészvilág összefogása és nyílt levele ellenére ez a jelentős tétel is a Nemzeti Kulturális Alaphoz kerül felhasználásra. Sajtóhírek szerint egy új könnyűzenei programot indítanának a pénzből, amely a 2010-ben félbeszakadt PANKKK program által hagyott űrt lesz hivatott betölteni, de a részletek lapzártakor még nem ismertek. újdonság a szir-ben Új funkció az Artisjus szerzőknek szóló online szolgáltatásában: 2014 februárjától lehetőség van arra, hogy az alkotó minden művének összes adatát kiexportálja külső felhasználásra. Erre két formátumban van lehetőség: a PDF az emberi szem számára könnyen áttekinthető, és könnyen nyomtatható – az XLS formátum pedig a számítógép számára feldolgozhatóan minden adatot tartalmaz.

Ezért is érdemes minden új művet rögtön, még az első elhangzás előtt bejelenteni az Artisjushoz, hogy a SZIR-ben legyen a legteljesebb a dalok, zeneművek listája – amit aztán bármikor könnyen ki lehet nyerni, bármilyen célra. izé Inspiratív Zenei Ébresztő sorozatunk Kolor­ ban megrendezett beszélgetései két részből állnak: először a zenei élet egy inspiratív személyiségével beszélget Horváth Gergely (MR2 Petőfi Rádió, Kultúrfitnesz), ezt köve­ tően a szervezők kerekasztal-beszélgetés for­májában keresik a válaszokat a zeneipar legaktuálisabb kérdéseire – zenei és művészeti szervezetek, reklám-, média és kommunikációs szakemberek bevonásával. Érdemes csatlakozni a havi programhoz, íme az eddigi arcok és témák: Sebő Ferenc + Zenei képzések | Hangfoglalás + Tehetségkutatók | Delov Jávor + Booking | Felcser Máté + Videoklip | Geszti Péter + Szponzoráció |Péterfy Bori + Jogdíj, bevétel | Kiss Tibi + Rádió. n

mmxiv.i IZÉ FELCSER MÁTÉ FELCSER MÁTÉ, A PUNNANY MASSIF VEZÉREGYÉNISÉGE. HORVÁTH GERGŐNEK MESÉLT ARRÓL, HOGY MIÉRT GONDOLJA ÚGY, HOGY A SZEMÉLYES SZEMPONTOKNÁL VANNAK MAGASZTOSABB DOLGOK IS.

IZÉ GESZTI PÉTER AZ ÉV ELSŐ IZÉ ESTJÉN A ZENE ÉS SZPONZORÁCIÓ KERÜLT TERÍTÉKRE. HORVÁTH GERGŐ, A PETŐFI RÁDIÓ MŰSORVEZETŐJE EZÚTTAL GESZTI PÉTERREL BESZÉLGETETT.

IZÉ PÉTERFY BORI FEBRUÁRI INSPIRATÍV VENDÉGÜNK PÉTERFY BORI VOLT, AZAZ A PÉTERFY BORI LOVE BAND ÉS AZ EGYKORI AMORF ÖRDÖGÖK IKONIKUS FRONTEMBERE. IGAZI UNDERGROUND DÍVA, VALÓDI ENERGIABOMBA A SZÍNPADON.

3

LEMEZAJÁNLÓ

petruska andrás metropolita

jónás vera experiment game

váczi eszter quartet belső tenger

disc laptop

disc laptop

disc laptop

Több száz koncert után végre megjelent Petruska András első nagylemeze, a Met­ ro­polita. A fingerstyle játékmód hazai képviselőjét ezúttal a moldvai csángó dallamok ihlették meg, ennek tükrében pedig a dalok is magyarul szólnak. A tízszámos lemez minden darabja egy-egy megálló, a négyes metró vonalán vezet el a nyüzsgő Keleti pályaudvartól a lakótelep szélén fekvő Kelenföldi vasútállomásig. A dalok a mai Budapest hangos lenyomatai: a Rákóczi tér piros lámpás negyedként elevenedik meg a Takács Eszterrel közös duettben, a Kálvin tér című szám egy randira várakozó srác monológja, míg a Móricz Zsigmond körtér fülbemászó dallama az egymás mellett elsuhanó emberekről szól.

A Fővám tér egy eszeveszett, sodró, vásári csángó rock and roll, mire átérünk a Szent Gellért térre, pedig már szomorkás balladát dúdolunk. A Metropolita megállói színes, élőképekként bomlanak ki. Andrásnak kifejezetten jól áll a fővárosi krónikás szerepe, míg fingerstyle gitártechnikáját furulyaszó, cimbalom és hegedűjáték is dúsítja. n

Tavaly év végén jelent meg a Jónás Vera Experiment bemutatkozó lemeze, a Game.

Az énekesnő 2012-ben végzett Londonban a London Center Of Contemporary Music zeneiskolában, de már tanulmányai alatt is fél lábbal itthon, fél lábbal kint élt. Szigetországi projektjei mellett, már tanulmá­nyai utolsó évében alakult meg Dés Andrással (ütőhangszerek) és Csizmás Andrással (nagybőgő) a Jónás Vera Experiment. Megjelenésük váratlanra, de annál emlékezetesebbre sikerült elektroakusztikus kí­­sér­ letükkel. Az akusztikus gitáros felállást jól elhelyezett elektro-effektekkel tették különlegessé, mint például a Time, time című dalban, ahol a szájciccenések, a fi­nom elektronika és a gitár szaggatott ritmusa adja az alapot, a húzós, popos végkifejletig. A bónusz trackekkel együtt tizenhárom tételes lemezen a kissé rockosabb, pörgős és szomorúbb művek váltják egymást. Utóbbi kategóriába sorolható az andalgós This Time, az enyhe sóhajjal záruló Just a Little Shake vagy a filmbe illő Cold Fire is. A bónusz dalok előtti lemezzáró Csi­pete pedig a halk gitárjátékkal, elektroárnyalatokkal és a háttérben folyamatosan ismétlődő csipetével mint folyamatosan mantrázott varázsszóval vonja bűvkörébe mindazokat, akik eddig valamilyen véletlen folytán kimaradtak volna. n

Váczi Eszter harmadik albuma igazi elringató darab, kiváló filmzene életünk nyugodtabb napjai kíséreteként. A lemez viszonylag egységes hangulatú, nincsenek nagy kilengések, és pont ez a szép benne: a dalok ismerős magabiztossággal törnek rád, pont, mint a filmek betétdalai. A Szappanok a folyton úton lévők csipkefüg­göny mögött álló fátyolos merengése, a soron következő Belső tenger pedig mintha csak a történet folytatása lenne, vallomásos, lágyan elhalkuló. Az érzelmesebb dalok mellett igazi slágeres számok is szerepelnek, mint a Dúdold ezt a dalt „lalázós” kön­nyed­ségével, a Karion, vagy a picit pi­masz Ró­zsadombi. A lemezen emellett fel­csendül egy arab dal is, az Ana as-sirr, amit Eszter Hamdi Makhlouf arab művés�szel adott elő. Az énekesnő a már említett Belső tengert és a szomorú A félrefestett szájú nénit dalszerzőként is jegyzi. A Váczi Eszter Quartet harmadik albumának zenei producere, felvételi hangmérnöke, keverés és mastering felelőse Helik Hadar volt, aki többek közt Herbie Hancock és Norah Jones lemezén is dolgozott. n

szerzői kiadás

szerzői kiadás

szerzői kiadás, veq records

LEMEZAJÁNLÓ

bajdázó örökös zene

kiscsillag szeles

turbo pentagram

laptop

disc vinylrecord laptop

disc laptop

A Bajdázó találóan csak börzsönyizeneként jellemzi muzsikáját, amely ambient és pszichedelikus folk tájképekből tevődik össze.

A zenekart 2009-ben hívta életre Mile Zsigmond (gitár, ének), Gugyella Zoltán (bas�szusgitár) és Győrffy Ákos (gitár, looper, effekt), hozzájuk csatlakozott tavaly Kas Bence, az ütős szekció lelke és mozgatója.

Decemberben jelent meg Örökös zene című harmadik albumuk, mely az előző lemezekhez képest, ha lehet, még sűrűbb hangzuhatagokon és erdőségeken vezet végig. A nyitó Mese zenéjével és szövegével is bevezet a Börzsöny lombjai közé, amik közt a Vándor és az Óceán összeölelkező darabjai vezetnek egyre mélyebbre, ahol megkopik az ösvény és idővel elfogy az ének is, mint egy megfáradt vándorban a szusz. Itt jegyezném meg, hogy a dalszövegeket jegyző Mile Zsigmond és Győrffy Ákos költőként is elismertek, nem hiába foghatóak meg olyan szépen a középhegységi zene bölcseletei.

A havazás mögött egy természetes hangorkán a talpunk alatt ropogó hóból, reccsenő ágakból, elmosódó természeti hangokból épül fel, míg az egész össze nem olvad egy tisztán zengő, vakító rezgéssé. Mintha csak egy hatalmas hófödte mezőre érkeznénk, ahol szemünk elé kapjuk a kezünket a csillogó hó fénye miatt. n

A kapuzárási pánik helyett garázs-rock bandát alapító férfiak csoportosulása, a világhírű Kiscsillag zenekar Szeles című negyedik albumán szakít a rockos, kétgitáros hangzással. A Szeles sokszínű zenei csemege lett. Ezúttal nem ódzkodtak „kispálos” számokat is feltenni a lemezre, mint amilyen a kezdő, egyszálgitáros Miért nem tudod vagy a Mi lehet, ami Lovasi készülő, második szólóalbumáról költözött át a Szelesre. Természetesen akadnak az albumon régi, önmagukhoz hű, „kiscsillagos” dalok is, mint az átdolgozott Őrkutya, a magával húzós-kiabálós Földre, a Második este vagy a gúnyos Ollé, ollé, ami borítékolható koncertkedvencnek tűnik. Személyes aktualitással bír az album felvezető dala, a 2014, ami fülbemászó dallamossága ellenére egy melankolikus, belső számvetés, a hozzá készült videó is a zenekar családi fotóalbumaiba enged betekintést. A kivándorló folklórt színesíti tovább a Melegszék, ami egyre fokozódó tempóval és egyre hevesebb indulatokból építkezik, a kivándorló atyafiak lelkületét megfestve. n

A 2005-ben alakult rock and roll szuper­ group 2011-es Lost Measure című albuma után tavasszal fejezte be harmadik nagylemeze, a Pentagram munkálatait. Ezúttal a progresszív rock, garage, rock and roll elemek felvonultatása mellett egy cseppnyi elektronikus kísérletezgetés is helyet kapott a lemezen, vélhetőleg a goában is otthonosan mozgó Vígh Dávid ihletésére. Ezek leginkább rövid átkötésekként jelennek meg, mint a Voices of Goby, ami finom, éteri hangokkal kúszik be a térbe – egyébként remek átvezetés a kissé elszállós, középtájt súlyos riffekkel megtoldott Avalonhoz.

Azok, akik az ősrockos riffeket, energikus dobokat keresik a Revolution Withinben, a klipes Soul Sistersben, a csúcspontként megjelenő Mercuryban, vagy az elképesztően dögös, kissé lebegős Snakes and Membranesben megtalálhatják számításaikat. A Pentagram a már említett Revolution Within berobbanásával indít, és az átkötések kivételével válik egyre lendületesebbé.

A lemezt egy gyönyörű levezető ívvel zárja az Exhaler, aminek a végére az óvatosan lépkedő zongora és a távolról hangzó ének teljesen elhal, helyét valami messze hangzó, kristályos vibrálás veszi át. Kíváncsian várjuk a lemez élőtesztjét, az április 25-ei lemezbemutatót az Akváriumban. n

szerzői kiadás

megadó kiadó

mamazone records

5

6

RÁDIÓSLÁGER

A RÁDIÓSLÁGEREK NYOMÁBAN

Örökké Eye of the Tiger?

Az Eye of the Tiger látszólag sláger, igazából a rádiós rendszerben örökké cirkuláló, megváltoztathatatlan dolgok szinonimája. A rádiónak a biztos siker egyik záloga, kívülről nézve pedig a kerékkötő. Vajon 2014-ben is igaz az állítás?

Bandi világslágerei – ezt a nevet adta Mezei András, többek között az Esküvő című Üllői Úti Fuck-sláger szerzője számítógépes zenei könyvtárának. Nyilván elsőre vicces az üzenet, mégis tökéletesen igaz Andris állítása: amikor mi, szerzők megírunk egy dalt, azt tartjuk az adott pillanatban a világegyetem legjobb számának. Mindenki világslágert ír, minden dalszerző álma a sláger, hogy rengeteg ember megismerje és szeresse munkája gyümölcsét, hogy a csapból is ő folyjon, és ez bizony még breakcore-ban utazó kollégák titkos vágyai között is lehet – nem kell ehhez pszichiáter. Természetesen ennek így kell lennie, hiszen ez a boldogsághormon-löket adja az első sikerélményt, mielőtt a dal valóban kikerül a nagyvilág elé.

Ennek megfelelően a dalok szerepe meglehetősen változó a különböző típusú rádiók­ban.

Zenés rádiók esetében a dal = tartalom.

A dallal szolgálják ki a hallgatót, a dal stílusán, tempóján, korszerűségén, elfogadottságán múlik, ki tudják-e szolgálni, ott tudják-e tartani a hallgatót. A zenés rádiókban a dal a főszereplő, minden egyéb Vajon hogyan kezdi önálló életét egy dal, mennyire számít még a rádiós jelenlét a a műsorban – hír, megszólalás, reklám, youtube-ok, a videók, a szöveges videók, soundcloudok és egyéb megosztók korában? szignálok stb. – csak másodlagos szerepet A dalszerző és előadó elfogult dalával szemben, ám amint kikerül a nagy zeneipari gé- játszik. pezetbe, rögtön olyan szempontokkal szembesül, amelyek nem feltétlenül egyeznek az általa átélt boldogsághormon-dózissal.

– Beszélős rádiók esetében a dal hangsúlyozza, kiemeli, aláhúzza a szöveges tartaNézzük meg Szever Pál rádiós szakértő segítségével, milyen rádiótípusok működnek lom fontosságát. Ráerősít arra, „becsomama Magyarországon. golja”, fogyaszthatóbbá teszi a szöveget, az üzenetet. Kiválasztása fontos, de máKezdjük a földi sugárzású rádiókkal. sodlagos a szerepe.

– A hivatalos szakmai nyelv kereskedelmi és közszolgálati rádiókat különböztet meg.

Ez gyakorlatilag a menedzselés, illetve az üzemeltetés forrásai alapján történő csopor­ – Hírrádiókban a dal szinte nincs is jelen, tosítás. legfeljebb zenei tartalmú hírek esetében – A gyakorlatban léteznek zenés rádiók, beszélgetős, úgynevezett talk rádiók, illet­ jelenhet meg illusztrációként. ve hírrádiók. Ezek lehetnek persze kereskedelmiek: nekik a piacról kell fenntartaniuk magukat, ennek megfelelően befektetésként kezelik a tulajdonosaik, az állam pedig Sugár Kinga a Universal multilemezcég vállalkozásnak, adóalanynak tekinti őket. munkatársa. Többek között ő az, aki napi Bé verzióként lehetnek közszolgálatiak: ebben az esetben egyáltalán nem, vagy részben kapcsolatban áll a média képviselőivel, nem a piacról finanszírozzák magukat, hanem például állami támogatásból. és próbálja elhelyezni a kiadó előadóit és azok dalait. – A mi esetünkben a zenei A nem földi sugárzású rádiók – webrádiók, telefonalkalmazások stb. – skálája óriási, csa­tornák az igazán fontosak, valamint folyamatosan változik és bővül, minden elképzelhető stílusban és formában működik, a kereskedelmi csatornák esetében azon nehéz bármilyen rendszerkategóriába illeszteni. De a földi sugárzású rádiótípusok – műsorok, ahol az előadóinkat meg tudjuk ezeknek a rádióknak az esetében is alkalmazhatók, többségükre ráhúzható az előbbi mutatni. Legyen az bulvár –, show – vagy csoportosítás. magazinműsor. Rádiócsatornák esetében  7

RÁDIÓSLÁGER

 a kereskedelmi állomások mellett fontosak az állami, valamint a nimalizálni a kínálat alapján a hallgatói táborból kizárt hallvidéki állomások is egyaránt. Ezekben az esetekben nemcsak a gatók számát. Egy átlagos rádió 400-500 dal rendszeres játdaljátszás fontos, hanem az interjúlehetőségek. szásával éri el ezt a célt, de arculatépítési időszakban a zenei szerkesztők ennél kevesebb dalt használnak, egy hangsúlyozottan liberális zenei nyitás időszakában pedig többet. Szerinte az Jó, jó, de mit nevezünk rádióslágernek? amatőrök, a hozzá nem értők akár több tízezret is, de ezzel csak Forduljunk ismét Palihoz: felhasználói oldalról azt nevezném rosszat tesznek mind a daloknak, mind a rádiónak. igazi rádiós slágernek, ami a rádió stílusától, arculatától, a megcélzott korcsoporttól függetlenül – a zenés rádiók több- A 400-500 dalos playlist nagyon lassan cserélődik, 2-3 hetente ségében megszólal. Például Robbie Williams, Pink vagy Ke$ha maximum 5-10 új dal kerül a rendszerbe, és ugyanannyi kerül ki a első slágerei megszólaltak a rock-, az AC-, a CHR-rádiókban rendszerből. Akkor működik jól a rendszer, ha a hallgató ebből egyaránt. Ugyanakkor egy Rammstein-dal csak a rockrádiókban, semmit nem vesz észre, és a szakembernek is csak akkor válik egy David Guetta csak a dance-rádiókban, egy Lisa Gerrard csak világossá a frissülés folyamata, amikor egy mostani playlistet összehasonlít mondjuk az egy évvel korábbival – állítja Szever. az alternatív rádiókban szólalhatott meg.

A sze­lekciónak objektívnek kell lenni. Ideális esetben a visszajelzé­ A sláger alaki definíciója az elmúlt száz évben nem igazán vál- sek – zenei tesztek, hallgatói vélemények, a konkurencia lépései, tozott. Egyszerű, három hangnál lehetőleg nem nagyobb hang- az arculat építése/erősítése stb.– alapján történik mindez, és soha terjedelmű refrén, a fő dallam azonnal a dal elején – intro –, egy- nem szeretem/nem szeretem típusú mérlegelés eredményeként. szerű középrész, azaz bridge, lehetőleg lezáró legyen, tempója közepes, szövegét érezze magáénak az utca egyszerű embere és – A kategóriák határozzák meg a playlistet egy órán belül az egyetemi professzor is, tehát semmi súlyos, elgondolkodtató – egészíti ki Izil. – Ezek lehetnek új dalok, kiemelt új dalok, egy­ mondanivaló. Nem, abszolút nem változtak a szabályok – csak kori kiemelt új dalok, klasszikusok. Lehet még kategorizálni stílus az évek múló divatjainak megfelelő csomagolásban jelentek szerint is, illetve további alkategóriákat is létrehozni az előbb em­ meg. Gyakorlatilag ugyanúgy működött Elvis Presley, a Beatles, lítettekből. Egy átlagos, hallgatottabb zenei rádiónál pár tucat az ABBA, a Queen, a Wham, mint jelenleg mondjuk Lady Gaga új, és pár száz régebbi zene rotálódhat. A rádiók egyéni határait figyelembe véve objektív kell hogy legyen a szelekció, hiszen a valamelyik slágere. legtöbb csatornánál még csak nem is egy szűk kör, hanem cso­ De nézzük tovább, hova helyezheti el dalunkat egy portok tesztelik a dalokat, döntenek a sorsukról.

rádiós szerkesztő.

Kingáék itt lépnek a képbe repertoárjukkal: – A kiadó szempont­ Kapcsolódjék be Borcsik Attila, azaz Izil, a Petőfi Rádió zenei jából az a legfontosabb, hogy többszöri játszást kapjanak az szerkesztője is, aki a dalokkal kapcsolatos rádiós szempontrend- előadóink dalai. Legyen ez kívánságműsor keretén vagy épp egy reggeli beszélgetős műsoron belül. A hallgatottságot mi is fi­ szerekre, alapvető szerkesztési szabályokra mutat rá. gyeljük, hiszen szeretnénk, hogy a legtöbb emberhez jussanak Mindenhol észlelhető a különbség a napközbeni és az esti, éj­ el az új dalaink. Nyilván minden rádiónak megvan az elképzelése szakai szerkesztés között. A hallgató napközben azt várja el egy playlistjéről, rotációról, stílusáról ebbe mi kevéssé tudunk bele­ rádiótól, hogy bármikor odakapcsol, azokat a dalokat hallja, szólni, és talán nem is dolgunk. amelyeket már ismer és szeret, illetve olyanokat, amik stílusban, hangzásban koherensek ezekkel. Este, éjszaka lehet olyan tar­ Mindez látszólag evidensnek tűnik, de a 2014-es popvilágban talmakat sugározni, ami nem egy szélesebb, homogén réteghez egyáltalán nem egyértelmű, ki mivel foglalkozik, ki mindent szól, hanem célzottabban, bővebb terjedelemben, a nappalhoz vállal a 360 fokos modell alapján: a jelenlegi gyakorlat szerint a képest nem annyira szabályozottan szól. Komoly szabályokat kell zenész-szerző egy reneszánsz ember, aki nemcsak saját magának betartani ahhoz, hogy egy dal rádiósláger lehessen. (Ezerszer le roadol koncerteken, majd beszedi a gázsit, de ő írja a zenekari kell játszani.) Minden dalnak van egy életútja, amit kategóriák sajtóanyagot, töltögeti az Excel-táblában a metaadatokat, küldi szabályoznak, melyek különböző mennyiségben jelennek meg szét és kilincsel dalaival földön, vízen, levegőben. Nos, van időnk egy-egy órában. Viszont törvényszerűségek nincsenek: hiába hátradőlni és megvárni, amíg dalunk világsláger lesz? Ahogy játszol le egy közepes dalt egymilliószor, nem lesz belőle sláger, a költő mondja: forget it. nem fogják kérni a diszkóban.

Szever szerint a cél a lehető legtöbb hallgatót kiszolgálni, Kovács Krisztián a Fish! zenekar énekese, akire könnyen rámajd ott tartani azzal az eséllyel, hogy ebben a kínálatban süthető az a megjegyzés, hogy a csapból is a Gyere ki a rétre előbb-utóbb az ő kedvence is feltűnik. A cél másik oldala: mi- című száma folyik. Pedig koránt sincs ez így, hiszen a Petőfi 8

RÁDIÓSLÁGER

Rádió-s játszáson kívül mindössze néhány vidéki rádió vállalja fel azt a sajátos punk- – A mi kapcsolatunk a rádiókkal mindig pop-rockot, amelyet hosszú évek munkájával érleltek ki. Tipikus magyar koncertze- is eléggé ambivalens volt, sőt egy kész nekari karrier az övék. misztérium, ha úgy tetszik. Voltak olyan dalaink, amelyek egész jól forogtak, de – A zenekarommal lemezeket készítünk. Általában lemezenként egy igazán komoly legújabb lemezünket például teljesen mel­ „sláger” születik a rádiósok szerint, és két-három további szerzemény, amit kisebb ro­ lőzik. Ezt annak tudom be, hogy a legtöbb tációban ugyan, de játszanak. Számomra a sláger rövid, a szövege könnyen memori­ rádiócsatorna a zenei szerkesztők saját íz­ zálható, és van benne egy olyan dallam, motívum, ami fogós és emlékezetes. Vicces, lését tükrözi: ismerned kell személyesen az de az én dalaim 90 százaléka ilyesmi, viszont a hangzás és a szövegvilág miatt nem illetőt, és akkor lejátssza a dalaidat, akár­ feltétlenül fér be a rádiókba – mesél rádióval való kapcsolatáról Krisztián. mennyire rosszak. Ez kicsit olyan, mint a jó öreg portás-effektus. A szerkesztő abban Lombos Márton, azaz El Marci ismert szövegíró, előadó: – Szerkesztőket, műsorveze­ éli ki magát, hogy csak olyan zenéket vá­ tőket ismerek rádióknál, és egy olyan csatorna van, ahol döntéshozóval van kapcsola­ logat össze, amiket ő szeret, és nem azt tom… ezek leginkább személyes viszonyok és a tapasztalataim egyértelműen pozitívak. nézi, hogy minél izgalmasabb, napraké­ Ezenfelül azt gondolom, hogy ezek a személyes viszonyok nem jelentenek zöld utat a szebb legyen a műsora. Másodkézből rádiós playlistekhez, amivel egyet is értek. például kaptunk már olyan visszajelzést az egyiküktől, hogy azért nem játssza a da­ Rengeteg további szerző-előadó kerül közvetlen kapcsolatba a rádiókkal, és próbálja lainkat, mert nem tetszik neki a hangom. megfejteni az adott szerkesztők gondolkodásmódját és a korábban felsorolt szabály- Szerintem ez gyerekes, és egyáltalán nem szerűségeket. profi hozzáállás.

Az utóbbi időben meglehetősen felkapott Halott Pénz egyaránt sikeres rádióban, tévében, a YouTube-on (lásd Mit mértünk rovatunkat), koncerteken. Marsalkó Dávid óvatosan fogalmaz a rádiók playlistjeinek alakulásáról.

– Erre nehezen tudnék válaszolni, hiszen előadóként ebbe nem igazán látok bele. Én mindig izgulok egy-egy új dalnál, hogyan fogadják a rádiók, a közönség és a szakma.

ltalános-e, hogy változtatási Á javaslatot tesz egy szerkesztő a dalszerzőnek vagy menedzsmentnek, ha úgy ítéli, hogy más formában (remix stb.) egyébként játszaná a dalt?

Egy rutinos dalszerző akár prognosztizálhat is, mint mondjuk Krisztián: – A dalok írása­ kor, de leginkább a felvételük után lehet érezni, hogy melyik az, amelyik nagy eséllyel kerülhet(ne) be akár egy rádió playlistjébe is, és melyik az, amelyik soha az életben.

Nem így írjuk a dalainkat. Vannak szerzők, akik direkt rádióslágereket gyártanak, és vannak előadók, akik csak bizonyos időközönként jelennek meg egy-egy dallal. Utóbbi hozzáállással jobban promózható a dal, hiszen nem oszlik meg a figyelem több szerze­ mény között – viszont ha nem olyan jó a dal, akkor rengeteg idő elment feleslegesen.

A rotációkon és az esetleges műfaji kötöttségeken kívül szerintem nincs szabály.

– Nem általános, ritkán fordul elő – állítja Izil, bár ennek kissé ellentmondani látszik Szever véleménye: – Nem általános, de sok helyen előfordul. Főleg a kiegyenlí­ tetlen médiapiacokon dívik ez a jelenség, ahol a monopolhelyzetben lévő média – erődemonstrációként vagy a bekerülést segítő szándékkal – hiszen ők is szeretnék – A probléma az, hogy ritkán jut el hozzánk, hogy mit miért nem – mint ahogy azt sem bővíteni a gyorsan megunható repertoárt, tudjuk, hogy mit miért választ a rádió/rádiós szerkesztő – véli Lombos Marci. - Néhány de tartják magukat az arculati szabályok­ helyen tapasztaltam csak, hogy tudunk együttgondolkodni – közösen választjuk ki azt hoz – javasolják ezt. a dalt, ami működőképes, és éreztetik a produkcióval: „igen, mi szeretnénk, ha jelen lennél a rádiónkban”. Szerencsére van ilyen, még ha nem is túl sok.

A lemezkiadók felé is érkeznek ilyen jellegű javaslatok: – Ezek valóban csak tanácsok, Ismét egy kicsit máshonnan nézve Marci ezt teszi hozzá: – Feleségem gyógyszeripari amiket a hazai előadóinknál időnként szá­ marketinges. Ő azt mondja, hogy más szegmensekben a piacra kerülés, az áruba bo­ mításba is veszünk. A dal kárára soha nem csátás szabályai sokkal átláthatóbbak… ha egy étrend-kiegészítőt szeretnél kitenni a történhet ez meg, de amennyiben még jót polcra, akkor a nagyker megmondja, hogy milyen engedélyek kellenek, milyen áron haj­ is tesz a szerzeménynek, úgy szívesen ele­ landó tőled átvenni a terméket stb. A zenei piacon én ezeket az itinereket nem látom. get teszünk ezeknek a javaslatoknak – teszi hozzá Kinga.

Minda Endre a Hangmás zenekar frontembere. Ő lényegesen ellentmondásosabbnak  látja a szerkesztők és előadók közötti helyzetet. Figyelem, egy másik aspektus.

9

RÁDIÓSLÁGER

 A playlist, a rotáció és egyéb varázsszavak mellett rengetegszer hallhatjuk az utánjátszó rádió kifejezést, amely főleg azokra vonatkozik, akik követve a nagy kereskedelmi rádiók példáját, hasonló repertoárt állítanak össze. Ez jó néhány dal életét-utóéletét megkönnyíti, hiszen még teljesebb lefedettségű országos játszást biztosíthat magának, ellenben sokak így még nehezebben kerülnek a pixisbe, hiszen nem találják a számukra megfelelő elérést biztosító stílusú rádiót. Az Eye of the Tiger közbelép!

szeretné a zenekar, hogy frissebb sláger szóljon tőlük. Sarkítva, de így óhatatlanul felmerül a kérdés:

F ontos a rádiós játszás, vagy már elég az internetre fókuszálni?

Szever Pál szerint: – Rendkívül fontos a rádiós játszás, a YouTube nem elegendő. A kelet-európai médiapiacokon még mindig erős a rádióhallgatás. És mivel Magyarországon a számítógé­ Ha a rádiók többsége utánjátszó, hogyan frissül pes lefedettség még mindig katasztrofális, évekig bízhatunk a rádiók sikerében. Véleményem szerint a rádió kontra YouTubea kínálat? Csak nem a dalversenyek révén? kérdés soha nem lesz „vagy”-függvény, hanem marad egy „és”– Az utánjátszó rádió is frissíti a kínálatát, de nem (vagy nem kapcsolat. markánsan) a 2014-es kínálatból választ újabb dalokat, hanem a régebbi évjáratokból. A dalversenyek elsősorban azokra a mé­ Kiadói oldalról picit máshogy látja Kinga, de konklúziója hasonló. diumokra hatnak, amelyek a friss zenei kínálatból csemegéznek – Fontos. Nem minden előadó szempontjából kiemelkedő, hi­ elsősorban. Érthető módon – aktualizálják a zenei kínálatot, és szen előfordult már olyan is, hogy egy előadót egy rádió sem a tévék által „megcsinált” slágerek hallgatói létszámot növelő játszott, mégis kiemelkedő lemezeladást produkáltunk. De ta­ hatásában bíznak. Joggal – állítja Szever. gadhatatlanul a média ismertebbé tesz egy előadót, így több emberhez juthat el a produktum.

– A kiadó részéről mi úgy látjuk, hogy a dalversenyek, tehetség­ kutató műsorok az egész piacot befolyásolták az elmúlt évtized­ Endre mint a klasszikus klubzenekarok képviselője ennél keményebben fogalmaz és megemlíti, mi alapján értékelik jelenlétüket ben – kapjuk a kiegészítést a Universal oldaláról. a klub- és fesztiválszervezők. – Ma itthon szinte minden azon – Saját szempontjából egyik rádió sem utánjátszó, a hallgatói­ múlik egy zenekar sikerességét illetően, hogy a rádió játssza-e nak minden új dal új – teszi hozzá Izil. – Mindig vannak egzakt a dalait. Lehet akármennyire középszerű, amit csinálsz, ha a rá­ slágerek, mint a Get Lucky, vagy most a Happy, amit minden dió rommá játssza a zenéd, akkor bekerülsz a köztudatba, és rádió játszik Makótól Jeruzsálemig. A dalversenyek termékei ál­ onnantól már a fesztiválok is tárt kapukkal várnak. Az mindegy, talában annyira befolyásolják a rádiós játszásokat, mint magát hogy élőben mit tudsz, mekkora bulit csinálsz, mennyire teszed ki a zenei életet. Nagyon ritka az a produkció, ami a saját műsorán a lelked, ha a rádió a keblére ölel, akkor minden sínen van. túlmutat. És igen, örökké Eye of the Tiger!

Kicsit másképp, de a hasonló pályán játszó Krisztián is megerőNem említettük eddig azon magyar slágereket, amelyek jelen- síti, rádióban megjelenni továbbra is presztízskérdés, bár ő a leg uralják a YouTube-nézettségi listákat: mintha lenne egy, YouTube-ra is érti: – Manapság kizárólag a médium tehet slá­ a rádióktól független másik valóság is, bár nyilván ez húsz év- gerré egy zeneszámot szélesebb körben. vel ezelőtt is így volt, csak akkor a lengyel piacon kaphattunk Ukrajnából, Romániából érkezett mulatós kazettákat, amelyekMindezek alapján tényleg örökké Eye of the Tiger? nek közük nem lévén a MAHASZ-hoz, semmilyen slágerlistára nem kerültek fel. Másik tipikus példaként citáljuk Fluor Tomi és A fentiek ismeretében a válasz: is. a Mizu esetét, amely pár éve először mutatta meg itthon is a A kipusztíthatatlan dalok listája hosszú, de ez nem baj, a zenehallYouTube erejét, hiszen a rádiós szerkesztők reakciója kezdetben gatók szokásait, ízlését fenekestül nem lehet felforgatni, a nagy meglehetősen elutasító, majd tétova és lassú volt. Azóta némileg számok törvénye pedig amúgy sem engedi: így például bár a Petőfi változott a helyzet, ám a szelekció még a kurrens előadóknak Rádió igen sokat hozzátett az elmúlt évek ízlésformálásához, az sem feltétlen kedvez. Így lehet például, hogy bár egymillió felett idők folyamán az ő játszási listájukba is törvényszerűen beépültek jár a Kowalsky meg a Vega tavaly őszi slágerének, az Amilyen a maguk eyeofthetigerei, amelyek mellé sok-sok új, régi, kicsi és hülye vagy YouTube-nézettsége, az egyébként igen jó rádiós ját- nagyobb előadó dala szeretné megtalálni a maga helyét, ki több, szási statisztikával rendelkező zenekar legfrissebb száma még- ki kevesebb türelemmel – és ez így megy a többi rádiónál is Class sem feltétlen cserélődik le a régebbivel, hanem mondjuk az öt év- FM-től Radio 1-ig. Mind-mind legalább akkora világsláger, mint az vel ezelőtti dalt halljuk továbbra is. Hasonló a helyzet a Heaven Eye of the Tiger. És a miénk. Ezt sose feledjük. n Street Sevennel sűrű petőfis játszásán túl, hiszen maga is megírta saját csuka-fogta-róka eyeofthetigerét a Krézi sráccal, ami -BÉBÉsok más rádióból egyszerűen kirobbanthatatlan, bármennyire is Illusztráció: németh gyula 10

Idén előszö r KONCERTF OTÓ PÁLYÁ Z AT !

eter.hu m o t n e l a t . www

11

PROFIL

GRAND MEXICAN WARLOCK

SAJÁT UTAKON JÁRNI A gitár alapú rockzene egyik alaptételét soha sem árt átismételni: ha különböző stílusú, más-más egyéniséggel bíró zenészeket teszel egy közös halmazba, a végeredmény legtöbb esetben egy eredeti, saját zenei utakon járó, sokszínű zenekar lesz.

Ez az állítás hatványozottan igaz az idén új lemezt megjelentető Grand Mexican War­ lock társaságára, amely az elmúlt években egyre stabilabb szereplője lett a hazai fesztiváloknak és klubéletnek, emellett külföldön többször is sikeresen tette le névjegyét sokállomásos európai turnékkal, idén pedig meghívást kapott egy jelentős észt zenei expo fesztiválra, a Tallinn Music Weekre.

A Grand Mexican zenéje igazi olvasztótégely – alighanem a pszichedelikus vagy atmoszférikus jelző a leginkább találó a zenéjükre, de természetesen van néhány előadó és zenekar, akiknek hatásait saját képére formálta a zenekar, például Led Zeppelin, The Mars Volta, Jeff Buckley, Oceansize vagy akár a Radiohead. Amikor Szabó Laci, a zenekar gitáros-dalszerzője – aki egyébként eredetileg dobos – 2008 nyarán elindí-

totta a zenekart, már készen voltak az első lemez dalainak vázlatai, így a korábban már több underground zenekarban is bizonyított tagok úgy érkeztek, hogy tudták, mire lehet számítani, de természetesen közösen is rengeteget csiszolták a számokat. Eléggé tét nélküli hozzáállással indult a zenekar, abszolút baráti alapon, a csapat magját régóta ismertem már – mesélt a kezdetekről a GMW zenei irányítója.

A zenekar első felállását Mohácsi Matyi basszusgitáros, Reich Tamás gitáros, valamint Somló Dani dobos alkotta, egy év múlva találták meg a megfelelő énekest Bodóczy Zoltán „Undos” személyében, illetve ekkor csatlakozott Hegyi Áron billentyűs is. A 2010-ben megjelent első lemez, az Aeons dalai már többé-kevésbé összeálltak, de ők is kellettek ahhoz, hogy a zenekar a saját hangján szólaljon meg.

A bemutatkozó album komoly kritikai visszhangot kapott, és egyre több helyre juttatta el az együttest itthon és külföldön egyaránt. A folytatás idén februárban jelenik meg Hell Sweet Hell címmel. Arra a kérdésre, hogy mennyire rugaszkodtak el az előző lemez zenei irányától, a gitáros-dalszerző így válaszolt: Az a tapasztalat, hogy hiába tervezünk meg bármit is, a végén teljesen máshogy alakulnak a dolgok, ezért inkább nem nagyon tervezünk. Biztos más az új lemez, mint az előző, és az egyes da­ lok hangulata is eléggé különböző, de én mégis egységesnek érzem az egészet.

Persze nyilván én ezt nem tudom objek­ tíven megítélni. Annyi biztos, hogy bátran nyúlunk a zenéhez, nem kötünk kompro­ misszumokat (legfeljebb egymással), hi­ szen így is annyi kompromisszumot kell kötni az élet más területein. A zenénk az egyetlen, ami igazán szabad, emiatt persze nehezebb érvényesülni, viszont könnyebb tükörbe nézni.

A Grand Mexican Warlock az elmúlt években két európai turnét is sikerrel vett: 2012 novemberében egy hatállomásos, 2013 tavaszán pedig egy nyolc országot és tizenhat állomást érintő turnén vettek részt.

A Hell Sweet Hell lemezbemutató kon­ certje március 20-án lesz az A38 hajón a Kamikaze Scotsmen és az osztrák Mo­ ther’s Cake társaságában, aztán irány a Tallin Music Week!

Ez egy showcase-esemény, ahová az európai zenei élet meghatározó alakjai, promóterek, médiaszakemberek és szerve­ zők kapnak meghívást, és megismerked­ nek a fellépő zenekarokkal. A klubfesztivál nyitó estéjén fő műsoridőben játszunk egy menő klubban. n HM / fotó: HEGYI PÁL, thai, Nagy György (November Photography)

PROFIL

DIRTY FLOW CLUB

PISZKOS TIZENHAT Nem mindennapi supergroupot hívott életre Szőcs Gergő, aki számtalan együttes metronómjaként vált ismertté. A tizenhat szereplős megaprodukció február 12-én mutatkozott be az A38 hajón, a közeljövőben pedig egy állandó, hétfős csapattal fog koncertezni.

Sok formációban voltam évekig sessionze­ nész, vagy csak kisegítettem zenekarokat, és szerettem volna egy saját projektet.

A vicces viszont az, hogy lehet ez az első zenekar, amely nincs megalapítva, mert csak készítettem a dalokat, azokkal, akikkel éppen a lemez aktuális részét vettük fel.

Szóval igazából még meg sem alakultunk – mesél a zenekar nem-megalapításáról Szőcs Gergő, aki korábban játszott Yonderboi együttesében, a Neóval, a Mystery Ganggel, a Realistic Crew-val, Akkezdet Phiaival és a Twisttel is.

A saját „gyermek”, a Dirty Flow Club le­ me­ze két év alatt született meg tizenhat ismert és elismert hazai zenész közreműködésével, ők név szerint: Kovács Andor, Zságer-Varga Ákos, Dj Mango, Bodóczy Zoltán „Undos”, Alba Hyseni, Hock Ernő,

Márkos Albert, Horváth Illés, Sena, Hodo­ si Enikő, Hegyi Áron, Sabák Péter, Sándor Dani, Somló Dani, Tanka Balázs és Lucrecia Protellor, míg a masteringért és a keverésért Deutch Gábor és Schram Dávid felelt.

A lemez a szerelem és a szakítás folya­ matábráit festette meg, filmbe illő hangu­ latokban megidézve a szerelem elmúlását, az elválás gyötrelmeit, a bánattól kezdve a dühön, az önsajnálaton és a beletörő­ dő önirónián át, a fájdalom eltemetéséig.

A da­lok alaphangulata az enyém. Volt, hogy képekben beszéltem róla, volt, hogy zongorán vagy gitáron mutattam egy alap témát és aztán az útjára indult. Szeren­ csére jó irányba ment mindig. Ami érdekes volt és a többiek jót is derültek rajta, hogy született olyan szám, ami meghangszerel­ ve, szerkezetkészen le volt írva egy papírra (nem kottaként), és még egy hang sem volt lejátszva.

A felvételeken szereplő tizenhatoknak a klasszikus értelemben véve egyszer sem volt közös próbájuk: Mivel a koncepció vá­ lasztotta a zenészeket, így az történt, hogy elmondtam, vagy leírtam nekik az album témáját és mondtam, hogy melyik dalban szeretném, ha játszanának. Aztán bemen­ tünk a stúdióba, és hajrá. Így már önmagá­ ban véve kisebb csoda volt, hogy a hazatért A38 hajón a supergroup összes szereplője fellépett, a varázslat a művészek anyaze­ nekarai miatt azonban könnyen lehet, hogy

egyszeri és megismételhetetlen volt, a to­ vábbiakban hét fő fogja koncerteken kép­ viselni a Dirty Flow Clubot. Még egyelőre a koncert hatása alatt vagyok, és emésztem az egészet. Ami biztos, hogy eszméletlen jól éreztük magunkat. Mindenki ott volt, aki a lemezen részt vett. Már ez önmagában hatalmas dolog. n NAGY KÁTYA fotó: pozsonyi roland

13

INTERJÚ

14

INTERJÚ

KRULIK ZOLTÁN, DALSZERZŐ, ZENEKARVEZETŐ

makám 30, krulik 40 Május 2-án tartja nagyszabású születésnapi koncertjét a hazai világzene egyik legsokoldalúbb zenekara Makám 30 címmel. Egy ilyen nagy léptékű és több átalakulást is megért, valamint egyszerre többféle programot is működtető zenekar esetében érdemes az elején kezdeni, ezért Krulik Zoltánnal, az együttes vezetőjével és dalszerzőjével igyekeztünk a legfontosabb pillanatokat sorra venni.

Dal+Szerző: A Makám harmincéves, de úgy tudom, hogy már vagy negyven éve szerzel dalokat, egyet pedig Petri Györgynek is megmutattál.

Krulik Zoltán: Igen, ez egy kettős jubileum lesz május 2-án a MÜPÁ-ban, ahol a Makám harminc évéből mutatjuk be a legjavát, már ami tizenöt lemezből belefér három órába. Azt a dalt pedig, amit negyven éve Petri György Már csak című szonettjére írtam, máig műsoron tartjuk a Robinzon Kruzóval.

karnevet gyűjtöttem a Szabad Európa Rádió Teenager Party műsorából. Ki emlékszik még Steve Winwoodra, a Blind Faith-re, a Troggsra? Főiskolásként jött bakelitlemezekről az Oregon, füstös klubokban Cseh Tamás, a Kex, na és a mágikus Syrius-koncertek a Bercsényiben, a Metro klubban, a hajón. De nyitott voltam az ébredező népzenére, és megszerettem Sebő Feri és a Kaláka dalait.

A Kolinda volt aztán, ami leterített, nem gondoltam volna, hogy három év múlva a tagja leszek.

D+SZ: Valójában honnan az indíttatás, zenésznek, vagy költőnek álmodtad magad fiatalon? Vagy ez nem is vált el benned?

KZ: A képzőművészet is sokáig rabul ejtett, de leginkább zongoráztam, a pannonhalmi bazilikában kisdiákként orgonáltam, festegettem, rajzoltam és természetesen verseket is írtam. Huszonnyolc évesen döntöttem, s lettem hivatásos zenész, az akkori idők ORIvizsgájával a zsebemben, s megalapítottam C.S.Ö. (Creatív Stúdió Öt) nevű zenekaromat.

D+SZ: Mennyire vetted komolyan a zenészi képzést az elején, kiktől tanultál?

KZ: Az általános iskolai években Vázel Gyulától tanultam zongorázni Tatabányán, aki nem idegenkedett attól, hogy a penzum után a House of the Rising Sun akkordjait is átvegye velem. A gimnáziumban Szigeti Kilián gregorián kórusában énekeltem. Mosóczi Miklóstól tanultam klasszikus gitározni. A szitár és az észak-indiai klasszikus zene rejtelmeibe Kozma András – Ravi Shankar tanítványa – vezetett be. És ne felejtsem a Postásban Folk Iván dzsesszgitár óráit. A Kolinda műhelyben Lantos Iván, majd Dabasi Péter fertőzött meg a Balkán világával. 1986-ban Kurtág György a Szaharán-túli Afrika zenéjére hívta fel figyelmem, s darabjaim meghallgatása után kompozíciós és hangszerelésbeli tanácsokkal is ellátott.

D+SZ: A család melléd állt, támogatott vagy harcolnod kellett?

KZ: Szokványos történet, a család más álmokat dédelgetett, mint én. Szereztem egy villamosmérnöki diplomát, és még az egri Eszterházy Károly (akkor Ho Shi Minh) Főiskola magyar szakára is bejutottam, ami akkor, Pannonhalmáról jövet, nagy szerencsének számított. Ez az életút, a ’60-as, ’70-es évek Magyarországán nem D+SZ: Tegyünk rendet, hogyan is jöttek sorban a korai zenevolt szokatlan, elég, ha Latinovits Zoltán, Bródy János, vagy Kóbor karaid, mire kialakult a Makám első rendes felállása.

János pályáját említem, mindhárman a Műegyetemen diplomáztak.

KZ: A Szélkiáltó duót Szilágyi Attilával alapítottuk 1974-ben, műsorunkban Petri, József Attila és Pilinszky versei szerepeltek.

D+SZ: Kik voltak kamaszként a zenei ideáljaid? Popzenékre Amikor kiderült, hogy Pécsett létezik egy hasonló nevű zenekar, vagy etnós, dzsesszes dolgokra utaztál? lemondtunk a névről, amúgy is összetettebb kompozíciókban KZ: A dal már kisgyerekként megfogott műfajtól függetlenül. kezdtem gondolkodni az Oregon hatására. Ez lett a C.S.Ö. Itt olyan Jó énektanáraim voltak. A magyar népdal mellett a gregorián is zenészek is megfordultak, mint Roskó Gábor, aki ma neves képa véremmé vált, és persze az akkor beatnek nevezett popzene a zőművész. Lantos Ivánnal a felbomlott Kolinda nyomán 1980-ig, Beatlestől, a Stoneson át Hendrixig, és hadd ne soroljam. Em- Franciaországba való emigrálásáig játszottam, majd jött Dabasi lékszem, nyolcadikban a matekfüzetem hátuljába vagy 100 zene- Péter felkérése. 

15

INTERJÚ



c.s.ö.

nakám kolinda

makám

krulik zoltán

robinzon kruzo

16

D+SZ: A Makám és Kolinda idején hogyan volt kezelhető a két zenekar identitása, a saját hang megőrzése?

KZ: Ez egy zenekar volt, valóban két identitással, ami aztán összesimult. Péter a Kolinda hagyományát, én a C.S.Ö. vonalát hoztam, s mindketten pár zenészt, a korábbi formációkból. Jól működött, két lemezt is kiadtunk Hollandiában, bejártuk a világot 1980–84 között.

Hogy ez akkor mit jelentett, ma már szinte érthetetlen és elmondhatatlan, de ha valakit érdekel, szívesen leülök vele egy jó ital társaságában, és elmesélem.

kétasebességgel. Zolnay Pál ’86-ban filmet forgatott rólunk, ami fő műsoridőt kapott az MTV-ben. ’88-ban megjelent a Közelítések LP. ’89-ben ismét fő műsoridő Kepes András műsorában. A legfőbb kulthelynek számító Egyetemi Színpadon telt házas koncertek. Olasz, francia turnék indultak a Vízöntő együttes jóvoltából.

Itthon az egyetemi klubok, művelődési házak mentek.

Szombat, vasárnap kivételével mindennap négy órát próbáltunk, és klubunk volt tíz évig a Bihari Táncegyüttes próbatermében. Páran ugyan nyomorogtunk, de senkit nem érdekelt a pénz.

D+SZ: Ha már a saját hang belövésénél tartunk, mennyire volt vezető szereped az elején, hogyan vitted keresztül az elképzeléseidet? Eleve inkább a szerzőiség, vagy a közösségi zeneírás dominált?

KZ: A C.S.Ö. az első szüleményem, kezdeti kompozícióim zenekara. Az improvizatív számokban természetesen szabad teret kaptak a szólisták. A M&K-át Dabasi Péter alapította. Nyitottságára jellemző, hogy instrumentális darabjaim is lemezre kerültek. A szétválás után a Makámba a C.S.Ö. tagjait hívtam vissza (Juhász Endre – oboa, Bencze László – nagybőgő, Szalai Péter – tabla) – az újdonság Szőke Szabolcs volt. Az ő gadulkajátéka újította meg a C.S.Ö. addigi oregonos hangzását. Ekkor kezdtem el Steve Reich hatására repetitív darabokat írni. A Makám hangszerelése, az európai klasszikus, és az ázsiai, afrikai etnikus hangszerek együttalkalmazása egyedi hangzást kölcsönzött az Amadinda és a 180-as Csoport hatalmas hangszerparkot megszólaltató előadásai mellett.

D+SZ: A következő albumok már a Fonónál jelentek meg, ami a hasonló műfajú előadók műhelyeként lett nevezetes és felkapott hely.

KZ: Hat lemezünk jelent meg a Fonó Records gondozásában, a Divertimento, Café Bábel, A part a hangszeres vonalat, a SkanZen, 9 Colinda, Szindbád már az új, a vokális korszakot jelöli. A Fonó egy csodálatos bázis volt, pörgő, az autentikus zenétől a kortársig minden színvonalas produkcióra nyitott hely, heti hat programmal. Az aktív zenélés és komponálás mellett, a művészeti vezetését vállaltam.

D+SZ: A debütáló Közelítések albumot a Hungaroton adta ki. Könnyű volt bejutni hozzájuk?

KZ: Mi a Három T kategóriából a Tűrtbe sorolódtunk.

Mikor a Hungaroton Classic igazgatójához, Nádori Péterhez bekopogtattam, Maróthy János zenetörténész ajánlását is hoztam, aki a Fehérvári Dalos Találkozó zsűrielnökeként figyelt fel ránk. Nádori nagyon udvarias volt, majd jelentkezik – mondta, addig ne keressem.

Egy év múlva csörgött a telefon.

D+SZ: Milyen szinten lehetett ezzel koncertezni itthon, és hogyan szerveződtek a külföldi koncertek?

Segítettek ennek megágyazni a Makám & Kolinda külföldi sikerei, vagy más utakon jutottatok ki?

KZ: Hiába a C.S.Ö. a M&K múltja, s hogy a kettős névből a Makám is ismert lett Európa nyugati felén, naiv álom volt eme sikerek farvizén tovább evezni. Ismét nulláról indultunk, de az akkori viszonyokhoz képest ra-

D+SZ: A Makámban nem kevés muzsikus fordult meg története alatt. Ez sok irányba mutató kérdés vagy zenei-kreatív okai vannak? Hogy érzed, milyen munkatárs és zenekarvezető vagy?

KZ: Hogy sorban vegyem a kérdéseid, csak énekesnő volt tíz! Hűséges típus vagyok, s egyben kísérletező.

Részemről leginkább az említett zenei-kreatív okok említendők. Mikor az első formáció elkezdett fáradni, elhívtam Grencsó Istvánt fújni és Borlai Gergőt ütni, itt a dob mellett volt marimba, udu, gato drum. Gergő tizenhárom éves volt, és már zseniális – eleinte csókolommal köszönt. Ruszt László mondta, ha egy csapat leszálló ágba kerül, fel kell rúgni, s újat építeni. Soha nem voltam ilyen radikális. A történetet leginkább a lányok írták, befutottak, férjhez mentek, babákat szültek, világgá mentek. Néha vitték a zenészeket is. Mindazonáltal minden közösség elfárad néha. A mostani formáció eddig a legtartósabb. A zenekarvezetést, folyamatosan kell tanulni, ha már az ember nyakába szakadt.

D+SZ: Az előbb már szóba került, hogy a Ma­ kámnak jellemzően két nagy korszaka van, a kísérletezőbb, dzsesszes-repetitív, majd az énekes-dalközpontú, máig tartó szakasz.

KZ: Ez valóban érdekes, hogy az elmúlt harminc év pontosan feleződik hangszeres és vokális korszakra.

INTERJÚ

Ám aki figyelmesen hallgatja a SkanZen dalait, de kedvelte a korábbi D+SZ: Bár vokálozol is a lemezeken, inkább énekesnőkkel kortárs-jazzes, imprós, repetitív Makámot, meghallja benne a folya- dolgozol. Aztán kiderült a 2012-es Robinzon Kruzo albumon, matosságot. Azok a hatások, amik zeneileg belém ivódtak – India, hogy simán elviszel a hátadon énekesként is egy egész albuBalkán, pigmeus hoketuszok, asszimmetria, repetitív szekvenciák –, mot. Eddig tartott bátorságot meríteni? a hosszabb kompozíciók helyett dalformákba sűrűsödtek.

KZ: Több barátom és privát rajongóim is követelték már a Kruzo lemezt. Kaleta Csaba hangmérnök, akivel 88 dalt vettünk D+SZ: Azzal együtt, hogy két nagy korszakról beszélünk, a fel a Yellow-ban, már tizenkét éve kihajtott belőlem két éneket paletta persze nagyon színes, a különböző albumok konkrét a Szindbádon, aztán maradt a templom, a fürdőszoba, na és pertematikákra vannak szerkesztve. Visszanézve melyek számíta- sze alkotás közben a zongora, vagy gitár melletti dudorászás. Kenak korszakos jelentőségűnek? lemen Lászlótól kaptam a felkérést, visszautasíthatatlanul. Budai KZ: Tizenöt Makám-lemez készült, s bár a korszakok felezik a Vigadó 2011. február 26. Akkor már volt négy-öt olyan nóta, amit harminc évet, a hangszeres periódus éveiben négy – ennek okai úgy gondoltam, jobban szólna férfihangon. Volt rá fél évem. Ebből a korábbi idők kiadási nehézkességében keresendők –, míg az született a Robinzon Kruzo lemez. utóbbi tizenöt évben tizenegy lemez született. Legtöbbjük arany-, és van néhány platinalemezünk is. A legsikeresebb az Anzix volt D+SZ: A Robinzon Kruzo bizonyos értelemben kulcsfonBognár Szilvivel, Szalóki Ágival, Palya Beával, mely a World Music tosságú lemez. Először külön projektnek indult, aztán ez is a Charts 2004-es ezres listáján az első 15%-ban szerepelt, de listára „Makám-logó” alatt jött ki. Ennyire necces teljesen újba kezdeni? Lesz még lemez ezen a vonalon, vagy most más érdekel? került Lovász Irén énekével a 9 Colinda is.

KZ: Fentebb emlegetett jóakaróim óvtak a teljesen nulláról induló projekttől, a terjesztők pedig kerek-perec visszautasították.

D+SZ: A dalos korszak hozta a gyerekműsorokat is.

KZ: A Fonó Records felkérésére született a Szindbád. Hihetetlen De a Makám jöhet. Most a Petri-anyagot szeretném kiadni, van népszerű ma is. Morogtam a felkérésre, aztán belehallgattam egy- egy kislemezre való Weöres-dal is, és karácsonyig kötelező egy új két gyerekzenének mondott albumba, és komolyan dühös lettem. Makám-album, a dalok készek, próbáljuk, bejátsszuk őket, jöhet a Persze, nem a düh szülte a dalokat. Ha írok, nincsenek bennem stúdió. Idén énekeltem már a Kék Lóban és a Kőrösi Csoma Művefékek, gátak, görcsök, írom, ami jön, le is skribálom, sokszor ép- lődési Központban, ahol a Petri-dallal debütáltam 40 éve – most a pen egy újság vagy mozijegy szélére, ha nincs nálam más rögzítő Cseh Tamás emlékére írott dal szólt. eszköz. Így évről évre lassan összegyűlnek azok a dalok is, amiket nem csak felnőtteknek szánok. A koncertezés egészen más tészta.

D+SZ: Egy ilyen hatalmas bulit összerakni, mint a Makám Hamar hátat fordítanak a kis lurkók, ha csak nyomod a dalokat. 30, nyilván az ünnepi mivolta miatt is megéri, gondolom, egyMesélni kell, játszani, elvarázsolni őket. szerűen át kell élni. Milyen hozadékai vannak ezen felül, vagy ezzel nem kell még foglalkozni?

D+SZ: Úgy látni, hogy a Makámnak nem is csak egy konkrét KZ: Egy jubileumi koncert arra való, hogy az ember, egy alkotó felállása létezik egy adott időpontban, kívülről átláthatatlannak közösség összegezze a maga mögött hagyott éveket, egy nem hatetszik a dolog. Projektszerűen dolgozol a sok muzsikussal? gyományos koncert keretében megmutassa rajongóinak, lezárja, KZ: Jótevőink és jóakaróink tanácsára minden a Makám-logó s ez által megszabaduljon tőle. Kétségtelen egy ilyen koncert kölalatt történik, a Robinzon Kruzo dalai, a Petri, vagy Weöres est csönöz egyfajta emelkedettséget, de minden zenész tudja, hogy a versei éppúgy, mint a fesztivál és családi fellépések. A projektek legkisebb színpadon is ugyanazzal az elánnal kell muzsikálni. nem fedik teljesen egymást. A legtöbb koncertje természetesen a standard Makám-verziónak van.

D+SZ: Tényleg nem furcsa egy ilyen különleges és egyszeri buli után ott folytatni, mint előtte? Mondjuk pár napra rá elD+SZ: Kicsit a dalszövegekre is térjünk ki, rengeteg ötlet, menni egy iskolába délelőtt, és adni egy gyerekkoncertet? játékosság, furfang árad belőlük. Hogyan születnek, leülsz KZ: A húszéves évfordulót a Zeneakadémia nagytermében megírni valamit a koncepcióhoz, vagy vannak készen verseid ünnepeltük, a huszonöt évest már a Művészetek Palotájában. és azokból (is) válogatsz?

A jubileumok közötti hétköznapok helyszínei kis kluboktól a nagy KZ: Mint említettem – bár írok alkalmazott zenét, prózát, verse- fesztiválszínpadokig terjednek. Minden helynek megvan a maga ket is –, a dalszerzés a fő területem. A dal szövege, dallama nálam varázsa. Pontosan fogalmazol, ez az ünnep tölt meg mindent együtt születik. Nyilván van egy hangulat, egy domináns dallam, körülöttünk májusig, de készülünk a nyári fesztiválokra és az új nyitó sor, egy erős kép, ami aztán írja tovább magát. A szólamok, lemezre is. n hangszerelés utómunka. Rengeteg fecnim van, kottafüzetek, újabinterjú: rácz mihály / fotó: jókuti györgy, krulik marcel benjamin ban mobiltelefonok, tele ötletekkel.

17

BELSŐSÉG

LÁNYOK AZ ARTISJUS ÜGYFÉLSZOLGÁLATÁRÓL

NŐK A PULT MÖGÖTT A Szerzői Ügyfélszolgálat tavaly 22.7 ezer megkeresést fogadott, egy nap alatt átlagosan 110 ügyet kezelt. Téli felmérésünkből kiderült, hogy a szerzők 85-90 százaléka elégedett az Artisjus ügyfélszolgálatának munkájával. Itt az ideje, hogy mindenki megismerje őket. melinda Imád kutyát sétáltatni és úszni, de a zajosabb programokat sem veti meg. Például gyakran megfordul koncerteken, utoljára a holland Dope D.O.D. hip hop ütemeire ropta élőben. Idén nyáron biztosan ott lesz az Arctic Monkeys fellépésén, de egy Dub FX bulira is bármikor befizetne.

csenge Nem csak a műbejelentőkkel, a textillel is mesterien bánik: pihepuha kitűzőket készít, de például fülbevalót is gyárt magyar kártyából. Rádiós műsorvezetőként, technikusként, sőt, szerkesztőként is dolgozott korábban. Ha saját maga számára kell playlistet összeállítania, abban a Lumineersnek biztosan lesz helye.

emese Gyakran indul futóversenyeken, így aztán hetente többször kocog, és olykor jógaórán nyújtóztatja ki izmait. Ő az, aki isteni sütiket süt, pedig tényleg csak egészséges hozzávalókat használ. Ha zene, akkor Sting, a magyar előadók közül a Vad Fruttik és Fábián Juli dalai perdítik táncra a lelkét.

18

BELSŐSÉG

zsuzsi Az ügyfélszolgálat vezére, aki rajong a filmzenékért és az életrajzi könyvekért. Most éppen André Agassi memoárját tartja az éjjeliszekrényén, de nem csak olvas a sportról, saját maga például gyakran húz futócipőt. Ha nyugodtabb élményre vágyik, egy pilates stúdió felé veszi az irányt.

zsófi Naprakészen tartja az Artisjus közösségi oldalait, az IZÉ klubok szervezője, tőle kapjátok a hírleveleket. Szabadidejében maradék kreatív erőit az újságírásban éli ki. Napi szinten futás közben teszteli a zene energetizáló hatását – egy pörgős Brains-szám hatására akár duplázza a szigetkört.

19

INTERJÚ

20

INTERJÚ

SZAKOS KRISZTIÁN, DALSZERZŐ

dalszerzés és hatásvadászat A zenefogyasztók még mindig gyakran hiszik, hogy a nagy slágereket elsősorban a szerzőknek köszönhetik. Ez sokáig igaz is volt: a Für Elise végtelen formai lehetőséget kínál az előadásban – egész a kapucsengőig bezárólag –, de a slágert maga Beethoven „írta bele”. A hangfelvétel lehetőségének megjelenésével a zene rögzített formájának elkészítése is önálló művészeti ággá, egyben szakmává is vált – ugyanazt a bizsergést kínálva művelői számára, mint bármely más alkotó tevékenység. Szakos Krisztián egyszerre két irányból közelít. Módszere működik: nevéhez sok sláger fűződik.

Dal+Szerző: Hány éves korod óta tudod, hogy zenével szeretnél foglalkozni?

Szakos Krisztián: Tizenöt évesen ez már teljesen világos volt.

Zenehallgatóként addigra már tudtam, hogy a muzsika az valami csoda – én pedig képzőművésznek készültem. Kifejezetten jól rajzoltam a koromhoz képest, és nyilvánvalónak tűnt, hogy később is ezzel foglalkozom majd. Ám hamarosan annyira behúzott a zene, hogy a kortársaimmal ellenétben én a szabadidőmben a focizás helyett a gitárt pengettem. Én még pont az a generáció vagyok, amelyik nem számítógéppel kezdte – ezt most dalszerzőként óriási előnynek találom: attól tudok élő zenében gondolkodni, hogy hangszereken tanultam meg a zenét. Tizenöt évesen már kazettákra vettem a saját számaimat, így az is elég korai felismerés, hogy van szerzői vénám. Hogy milyen, arról persze lehet vitatkozni, de van. (Nevet) Óriási közlési kényszerem is lehetett, mert ontottam magamból a zeneműveket. Teljesen rákattantam a magyar könnyűzenére is, és a későbbi pályámat alapvetően meghatározta, hogy Bonanza Banzai-rajongó lettem. Ez volt az első olyan zene, ami teljesen falhoz vágott.

egész, együtt, egy csomagban jött be. Frissnek, ridegnek tűnt, és nagyon direktnek. Nagyon különlegesnek hatott a többi magyar könnyűzenéhez képest, és rányitotta a szememet más, hasonló bandákra is. Engem az ízlésem amúgy egy kicsit a dark stílusok felé visz, tetszenek a melankolikusabb dolgok. Ahogy aztán jöttek az első kölcsönszintik, meg a másolt kazetták, én teljesen belemerültem a zenékbe, például az underground technóba, indusztriálba is.

Időközben Ákos szólókarrierbe kezdett, ő is megmaradt a kedvencek között: tetszett a harmóniavilág és az, hogy muzikálisak a dalok – ez még az az időszak, mikor Dorozsmai Péterrel és Madarász Gáborral dolgozott. Ahogy idősödtem, egyre inkább éreztem, hogy őszinte örömet okoz a zene, talán boldogulnék is a zenei életben, de nemigen voltak lehetőségeim. Nem voltak igazán zenésztársaim, nem volt technológiám, semmim: úgyhogy eleinte csak duzzadt bennem a zene. Amikor aztán a számítógépek már elérhetők lettek, édesanyám segített egy – egyébként nagyon kezdetleges – kompjúterhez jutni, és azzal láttam neki.

D+Sz: Hamuba sült processzorral a tarisznyádban vághattál neki a világnak. Merre indultál?

D+Sz: Melyik része vágott falhoz?

SzK: Ákos meghirdetett egy remix-pályázatot a Keresem az utam SzK: Nehéz pontosan megmondani. Nem Ákos-bűvölet volt, című dalára. Ez véleményem szerint Ákos egyik legjobb dala, Jamie meg nem is techno-bűvölet. Érdekes módon nekem teljesen ki- Winchester zenéjével. Olyan hatással volt rám húszévesen, hogy maradt a Depeche Mode-kópia érzet is. Valamilyen oknál fogva az úgy éreztem: ez most valami tökéletes. Megcsináltam a remixeket 

21

INTERJÚ

 és egyértelműnek gondoltam, hogy a versenyt nekem kell megnyerni. Biztos voltam magamban, mert annyi szeretettel és lelkesedéssel csináltam. És hát Ákosnak tényleg az én verzióim tetszettek a legjobban, kihozott engem győztesnek, és kaptam is tőle egy ajándék samplert – aztán viszlát.

De én nem hagytam ennyiben, éreztem, hogy van még ebben lehetőség, csak hát kétszázötven kilométerre voltam, Sárváron. Végül interneten küldözgettem neki a szerzeményeimet; negyven percig tartott, amíg a betárcsázós modemmel átért egy három megabájtos mp3 fájl, lehetett izgulni, hogy ne fagyjon le semmi. Ezek a szerzemények már elég konkrétak voltak, hangszereléssel, sound designnal. Ez egy jó időszak volt, el is kaptam valamit Ákosban, mert abban az évben négy közös dalunk is megjelenhetett az Új törvény című lemezen. Óriási érzés volt, mert elmondhattam végre, hogy valóra váltottam az álmomat. Így elindult a közös időszakunk és össze is haverkodtunk, majd kapásból bedobott a zenekarába. Nekem ez egy teljesen új világ volt, előtte például sosem játszottam profi hangszeren: ő az arénákat pakolta teli, én meg a kölcsöncuccokhoz voltam szokva. Az első pár év tényleg a levegőkapkodással telt, ugyanakkor egy nagyon sikeres időszak is egyben, az Andante időszaka.

Felköltöztem Budapestre, hogy kéznél legyek, bár igazából teljes lutrira jöttem, nem tudtam, hogy hosszabb távon mi lesz. Elkezdtem összeszedni azokat az eszközöket, amiket szükségesnek gondoltam ahhoz, hogy a fejemben lévő zenét valahogy legalább demó formájában meg tudjam mutatni.

D+Sz: Egykor erre ceruzát és ötvonalas papírt használtak.

SzK: Ez a mostani már az a zenei korszak szerintem, amikor egy zongorakíséret és egy énekmelódia nem tud elég lenni. Manapság már annyira a hangzásról és a hatásokról szól a zene, hogy ha bemutatásképp eljátszol egy dalt zongorán, akkor azt valószínűleg balladaként fogják hallgatni. Ha azonban már az elején odateszel a demóba valamilyen hangzást, hangulatot, akkor azonnal lehet érteni, hogy mi az irány. Összeraktam tehát egy kis stúdiót, és éreztem, hogy buzog bennem a tettvágy – Ákossal ugyan jól elvoltunk, de ő ír is magának dalokat, hát mi legyen a jó kis szerzeményeimmel? (Nevet) Aztán megismerkedtem Kozma Orsival, akiről annyit tudtam, hogy olyan őrült zenét szeretne csinálni, mint Björk. Azóta már három lemezt készítettünk együtt tokkal-vonóval, Ő volt az első meghatározó produceri élményem. Élesben kezdtem kitanulni a szakmát: mindig úgy dolgoztunk, hogy mindennek tétje volt. Nagy felelősség egy jó énekesnővel dolgozni, így a kreatívkodás mellett megtanultam a precíziós oldalát is a szakmának. Amúgy is lelkiismeretes ember vagyok, szeretek alapos munkát végezni.

Orsi révén rájöttem, hogy a dalszerzőség mellett tudok producerként is működni, vannak ötleteim, inspirálható vagyok. Így aztán e tekintetben is elkezdtem valamennyire népszerűvé válni. Szerencsére egy csomó olyan dalon dolgozhattam, amiknek ha nem is én voltam a szerzője, mégis olyan zenei réteget tehettem hozzájuk, amitől esetleg kaptak egy frissítő lendületet. Ilyen értelemben talán hozzájárulhattam a slágerré válásukhoz. Arra is rájöttem, hogy nem hiába van külföldön külön produkciós ember ezekre a dolgokra. Egy zenésznek, egy előadónak nem feladata felfokozott alkotói állapotban, hogy a technikai dolgokra figyeljen. A művészeket tehermentesíteni kell minden alól, ami nem tartozik rájuk. Ezért alkalmaznak profi teameket külföldön, mert így nagy biztonsággal tudnak professzionális munkát végezni. Ez Magyarországon nemcsak a pénz miatt nincs így, hanem mert sokan szeretnék a teljes zenei irányítást maguknál tartani, leginkább szakmai hiúságból. Emiatt aztán sokszor hiányoznak alapvető zenei elvárások, mint például a normális magyar prozódiával éneklés.

22

D+Sz: Mikor lettél biztos magadban producerként?

SzK: Caramel Lélekdonorjánál volt az a pillanat, mikor eldöntöttem, hogy ezt kell csinálnom. Úgy érzem, van hozzá érzékem, hogy meghalljam bizonyos zenei kontextusból, hogy az mivé akar válni. A szerzőnek, aki megkomponálta a művet, ezt nem feltétlenül kell belehallania. Rájöttem, hogy az a zenei rendezés alapvető pillére, hogy az adott alapanyagból az adott előadóhoz leginkább hozzáillőt alkosson a producer.

A Lélekdonor hatalmas siker lett. Maga a dal az Caramel szerzeménye, és ott aztán mindent beleadtunk: volt nagyzenekar is, végre kiélhettem a vágyaimat. (Nevet) Óriási tapasztalatot adott ez a másokkal való közös munkához – ennek egyik lecsapódása az Ákos-féle A fénybe nézz, az egyik legnagyobb közös sikerünk. Mi akkor már vagy tíz éve ismertük egymást, mikor a dal megszületett bennem. Épp a legjobb pillanatában kaptam el Ákost: üresnek érezte magát, a padlón volt és úgy gondoltam, hogy jókor jön ez. Meg is írta belőle a talpra állás dalát.

Ennél a dalnál nagyon éreztem, hogy rátaláltam valamire; hogy ez most jobb, mint amiket eddig csináltam. Belelibabőröztem, vibrált a különbség. És az is beigazolódott, hogy amikor ilyet érzek, akkor azok szoktak lenni később a nagy nóták. De nem kifejezetten slágert akartam csinálni, csak a lehetőségekhez képest valami extra jött ki.

D+Sz: Végső soron akkor kin múlik a sláger?

SzK: Nyilván az a sláger, ami egy tábortűz mellett, rosszul behangolt gitáron is működik. Ez a gyakorlatban olyanokat is jelenthet, mint hogy könnyen értelmezhető az akkordkör, és olyan a dallam, a szöveg, hogy egyszerre tizenöten is el tudják énekelni még részegen is. Amik ezeknek a kritériumoknak megfelelnek, szerintem azok a nagy slágerek. Ebben a kategóriában nagyon sokféle dal van, még a Monchimonchi-monchichi is. És ezek mellett vannak olyanok is, amiknél mondjuk egy füttymotívum nagyon be tud ragadni az agyba – amíg aztán a következő dal száj-

INTERJÚ

23

INTERJÚ

harmonika-motívuma hamarosan ki nem löki onnan. Ilyenek a moSzK: Most, 2014 elején a rádióslágerek zöme nagyjából ugyanaz dern slágerek. Egyébként, ezt a mai könnyűzenére jellemző, horog- a műfaj és ugyanaz a tempó. Egy órán belül legalább 10 dal 128 effektust szándékosan létrehozni nagyon nehéz. Ez ugyanis már BPM-en szeletel. Ettől kialakul a hallgatókban egy ritmus, egy penem dalszerzés, hanem hatásvadászat. riódus-érzés, amitől tudjuk, hogy hányszor 4 ütem múlva fog jönni a refrén. Emiatt aztán az adott kereteken belül a producerek minD+Sz: Én egyre több olyan slágert hallok, ami nem több dent bevetnek, mindenfélét kipróbálnak – például bevezették azt, puszta nyünyörgésnél. hogy mikor megjön a refrén, mindent kiszednek alóla: egy nagy SzK: Mert butulunk zeneileg. Már kevésbé tudunk befogadni és kiállás az egész, amiből aztán felhúzhatják megint. Meglátásom elemezni, inkább azonnali hatást várunk. Amit elsőre felfogunk, szerint a dalok felépítésével sakkozik a mai popzene, de a három ami evidens, csak az működik. Amire esetleg oda is kellene figyelni és fél perces dalhosszúságba rendszerint próbálnak beleférni.

– és ma már ezek inkább hangzások, mint zenei megoldások – a A szólók szerepe is változik. A mai könnyűzenében a refrének fölött már elsiklik a hétköznapi zenehallgató. Ő szórakoztatásra inkább csendesek és „közlik az emóciót”; viszont ezek után jön vágyik. És nem csak a liftzenével van ez: még a U2-tól is azt várják, egy nagy zenekari veretés, egy drop. Ez lehet egy fűrész-szinti, hogy U2-s legyen. Pedig annyi mindent kipróbáltak, annyit kísér- vagy épp egy gitárszólam, de pánsíp is vagy bármi. Ez egy önálló, leteztek, sokat fejlődtek, és mégis: ha sikert akarnak, vissza kell nagyon karakteres, könnyen megjegyezhető zenei rész. A módszer menniük régi, egyszerű önmagukhoz. Persze ez az örök kérdés, az EDM-ből jön (Electronic Dance Music – HGy.), ahol nagyon műhogy önmagadnak zenélsz-e, vagy a közönségnek. ködik. Ennél jobban beazonosítható hookok manapság nincsenek.

(A hook a horog, ami beakad a hallgatónak – HGy.) Míg pár éve D+Sz: A producerszakmát mára teljesen eluralták a szá- Lady Gagánál a szöveges hookok mentek, például a „Ra-ra-romamítógépek, ez pedig magával hozta a kockagondolkodást, a roma”, mostanában ezt hangszeresen oldják meg. túlburjánzó lehetőségekből adódó fókuszvesztést – no meg Ennek lehet örülni is, mert ettől újra elkezdték behívni a stúdióba a korlátlan javítási lehetőség okozta koncentrációhiányt. Ho- a zenészeket, mert igazán ízesen, autentikusan csak élő hangszegyan tartod távol ezeket a mumusokat? ren lehet játszani. A sok steril, temperált és behatárolt gépi hang SzK: Rám időnként furán néznek, hogy minek szöszölök annyit mellé kell az emberi „kosz”, a csúszások, az intonáció. egy-egy felvétellel. Pedig nem bénázok, csak ismerem a működését a dolgoknak. Egy dal esetében kb. három órát hasznosan lehet D+Sz: Az előbb azt mondtad, hogy butulunk zeneileg. Van, ordibálni. Az első óra végére a legtöbb énekesnek teljesen megvál- aki épp a slágereket okolja. tozik a hangja, sokszor akkor kezdenek el igazán jól énekelni. IlyenSzK: A közönséget nem szabad lebecsülni. A közönség nem zekor más már késznek gondolná a felvételt. Én viszont sokat veszek neesztéta, de nem is hülye. És mindig vannak rétegek, akiket a fel. Nem egy időtakarékos módszer, de nem szabad igénytelennek zenei piac kiszolgál, mindig lesznek divatok, irányzatok. Úgyhogy lenni. Kivárom, hagyom eljönni a legjobb pillanatokat, miközben szerintem is kell használni a trendi eszközöket és hatásokat, de produkciós aggyal végig tudom, hogy mit is akarok hallani – és nem csak azokat. Ma már a popszakma tetején nem születnek ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nekem az tetszik is, de néha a szakmai értelemben vett rossz dalok. Semmilyenek meg közepesek közönség fejével kell gondolkodnom. persze igen. Én abban hiszek, hogy kell a líra, és kell a dzsungaság – bennem D+Sz: A klasszikus módszer az lenne, hogy nagyrészt nem a például van egy adag punk is – és érdemes ezeket az elemeket felvétel közben születik meg a dal – ezt mára nagyban felülír- használni, vegyíteni. Akkor is, ha esetleg elsőre a dal nem kiáltana ták épp maguk a producerek. ezért. Én mindig keresem a zenei ellenpontot, és úgy látom, hogy SzK: Ebben a technológia is sokat segített, a dalszerzés nagyon a közönség is jobban rezonál azokra a dalokra, amelyekben megtabeköltözött a házi stúdiókba és a számítógépekbe. Én igyekszem lálja ezt az éles kontrasztot. n magnóként is használni a gépet, de sokszor nagyon jól jön, hogy kényelmes és sokoldalú eszköz. Egyébként az oldschool módszer interjú: hegyi györgy híve vagyok: ha három refrén van, akkor hármat veszünk fel folya- fotó: nagyillés szilárd (dal+szerző) matában, hogy a dal érzelmi felépítése is meglegyen.

D+Sz: Legendák keringenek arról, hogy mi az igazi rádiósláger természetrajza. Hogy mennyi idő elteltével kell jöjjön egy refrén, hogy lehet-e benne torzítós gitár. Más hasonló varázsszabályokról is hallani sokszor, de mindig van egy-egy dal, ami a szabályokat felrúgva lesz sláger.

24

LISTÁK

1

YOUTUBE 2014 tél, MAGYAR TOPLISTA youtube TOP 10

6M 5M 4M 3M 2M 1M 1

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

2

2

3

4

boggie csóró lali jolly & kis grófo mr. busta feat. essemm, beerseewalk, fura csé l.l. junior feat. nótár mary jolly & kis grófo horváth tamás & raul feat. deniz majka curtis blr horváth tamás & raul feat. children of distance majka és curtis horváth tamás & raul children of distance mr. missh feat. raul & horváth tamás mr. missh feat. raul & horváth tamás tnt kis grófo dér heni alma együttes nótár mary majka curtis blr feat. pápai joci mr. missh feat. rhino essemm feat. palej niki l.l. junior halott pénz feat diaz, mentha tóth gabi

5

6

7

parfüm – nouveau parfum lali pop lej mamo lej mutatom a fukkot! az én szívem no roxa áj őszinte vallomás belehalok vége elvitted a szívemet szeretsz engem? nélküled annyira más beléd estem egyszer szeret egyszer nem fehér karácsony érdi zolinak-olaszosan ég veled ma van a szülinapom! rázd meg nekem ez jár hallgass a szívedre rólunk szól csak a tiéd hello lányok sors

8

9







 

 

     



10

6 683 362 3 762 029 2 322 971 2 252 957 1 815 910 1 596 003 1 450 514 1 134 511 1 051 934 967 524 876 951 873 560 864 254 792 307 760 257 743 639 727 843 693 366 669 745 608 990 598 067 580 982 550 380 550 001 543 850

Előadók a FACEBOOKON – LIKE TOPLISTA, 2014 tél 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

children of distance n vastag csaba   fluor tomi caramel   majka nótár mary   quimby l.l. junior   király l. norbert  janicsák veca

321 086 259 796 258 427 245 697 241 341 235 745 235 367 220 029 208 723 207 571

essemm csík zenekar 13 bárány attila 14 rúzsa magdolna 15 tankcsapda 16 tóth gabi 17 hooligans ákos 18 19 r’n’b all stars 20 kasza tibor 11

12

n

        

201 792 193 805 187 405 177 946 177 588

facebook like: azt mutatja meg, hogy az előadó, zenekar közösségi oldala hány rajongónak tetszik, hányan követik azt.

175 991 171 492 170 459 165 538 159 784

ikonok:  javított  rontott n maradt új szereplő a listán

LISTÁK

BOGGIE – ÉS A RÖGÖS MAGYAR VALÓSÁG

MIT MÉRTÜNK? A videós toplista kiugró első helye Boggie-ra irányítja a reflektorfényt. A Parfümmel az előadó nem lett nemzetközi sztár, de a dal jelentős médiafigyelmet kapott külföldön, és ez elég volt arra, hogy látványosan megelőzze a teljes magyar mezőnyt. Eközben a lista többi része arról árulkodik, hogy belföldön kialakult két olyan réteg, a rap és a mulatós, amely – pestiesen szólva – kimaxolta a közösségi média lehetőségeit. Ki mit gondol a listáról? kiss krisztina, főszerkesztő-helyettes – bravo, neon.hu Boggie első helyezésén nincs mit csodálkozni: sokkal inkább köszönhető ez a zseniális, nemzetközileg is nagy port kavaró videoklipnek, mint magának a dalnak. Immáron tényként fogadhatjuk el, hogy a mulatós műfaj új „másolt kazettája” a YouTube, és az is egyértelmű, hogy az új generáció már egyáltalán nem a kereskedelmi csatornák által eléjük terített zenéket fogyasztja, hanem magának keres és teremt sztárokat. Kérdés, hogy a top 20-as listán 5 (ÖT!!!) dallal szereplő Horváth Tamás (aki a Csillag születikben tűnt fel, de sikere már egyáltalán nem köthető a showműsorhoz) képes lesz-e hosszú távon a csúcson maradni, és az is érdekes kérdés lehet, hogy a hagyományos média mikor kezd rákapni ezekre az előadókra. Az biztos, hogy a fiatalabb generáció számára az underground az új mainstream.

kirchknopf gergő, zenész – ocho macho Ahogy végignéztem a listát, egyvalami biztos. Méghozzá az, hogy ez nem adja vissza a valós magyar zenei helyzetet. Hál’ istennek azért ennél sokkal több nagyobb múltú zenekar aktívan koncertezik, több ezer ember elött. Az is érdekes, hogy ezek között van olyan is, aki tévé nélkül például sehol sem lenne.

forrai krisztián, újságíró – recorder Boggie Parfümje nemcsak zeneileg üt el a telepi hiphop uralta listától, de azzal is, hogy tulajdonképpen nem hazai, hanem nemzetközi YouTube hit, amely annak köszönheti az ismertségét (szerintem itthon is), hogy az ötletes klipre rácuppant a külföldi internetes buzz média, és az végigment a 9gag-től kezdve egészen a Time magazin honlapjáig. Szép magyar siker, örülök is neki (bár maga a dal nem hagyott bennem nyomot), örüljünk neki, még ha az ország áporodott közízlését nem is teszi frissebbé egy ilyen finom illat.

jeli andrás, zenész – korog Úgy tűnik, kialakult egy párhuzamos valóság: a YouTube-nézettségek párhuzamos valósága. Lehet azon vitázni, hogy ez a lista mennyiben reprezentatív, ahogyan lehet esztétizálni is rajta, az mindenesetre a nézettségi mutatók alapján biztosnak látszik, hogy a mulatós és a hiphop közösségnek sikerül leghatékonyabban (ki)használni ezt a korántsem új médiafelületet. Mintha ők ismerték volna fel elsőként, hogy a YouTube ma már korántsem pusztán egy videómegosztó, legalább ennyire tekinthető zenei tartalomszolgáltatónak is. Az érdekes kérdés szerintem amúgy az, meddig képes még tartani magát a YouTube az olyan streamoldalakkal szemben, mint legújabban például a Spotify, amik lényegében ugyanazt tudják, mármint hogy zenetartalmat szolgáltatnak ingyen (is).

LISTÁK

28

KOMOLY

ALESSIO ELIA, ZENESZERZŐ

GÁTAT SZAB, HOGY NEM­ZETEKBEN GONDOLKOZUNK Tavaly szeptemberben nagy meglepetésre egy olasz származású alkotó darabja nyert első díjat nagyzenekari kategóriában a fiatal komponisták legjelentősebb hazai megmérettetésén, az UMZF 2013 Zeneszerzőversenyen. A fiatal szerző immáron tíz éve Budapestet vallja otthonának, ám időközben tapasztalatot szerzett több európai zeneakadémián is. Rajong Ligeti György életművéért és a kortárs fizikáért; a hazai hírekbe először Csáth Géza életéről írt operatrilógiájával került, amelybe belekomponálta az orvos-író által előszeretettel használt ópiát molekulaszerkezetét is. Alessio Elia zeneszerzővel beszélgettünk.

D+SZ: Van olyan emléked, hogy már fiatalon megmutatkozott, komponista leszel?

AE: Egészen szerencsésnek mondhatom magam, mert tízévesen kigondoltam, komponista szeretnék lenni. Ilyen fiatalon nem mindenki képes dönteni a jövőjéről. Egyházi általános iskolába jártam, és emlékszem, nagyon hosszú szüneteink voltak ebéd után. Egyik barátom zongorázni tanult, és foci helyett inkább együtt zenéltünk. Később egyfajta vággyá érett bennem, hogy én is zenével szeretnék foglalkozni. Először zongorázni tanultam, aztán pár évig csellózni, a vonós hangszerek jellegzetességeit ennek köszönhetően elég jól ismerem.

D+SZ: Fiatalon elég sokunk tanul valamilyen hangszert, de a többségünkből mégsem lesz zeneszerző. Ez irányú tehetségedet mikor vetted észre először?

AE: Az első emlékeim még ötéves korom előttiek. Volt otthon egy elektromos orgonánk – nem tudtam kottát olvasni, és tulajdonképpen játszani sem a hangszeren –, és élveztem, ahogy hangokat kombinálok rajta.

D+SZ: Olaszországban a zenei alaptanulmányok tíz évig tartanak, ami nem kevés idő. Véleményed szerint az ilyen hosszú képzés komolyabb tudással vértezi fel a zeneszerzőt?

AE: Erős alapokat ad. Sokat éltem külföldön – egy-egy évet Dániában és Norvégiában, majd Németországban, most pedig Magyarországon –, jó pár zeneakadémián megfordultam már, ezért bátran állíthatom, az olasz zenei alapképzés színvonala az átadott tudás szintjét illetően Európában a legmagasabb.

D+SZ: Ennek ellenére az olasz kortárs zenei mezőny manapság közel sem tűnik olyan kimagaslónak, mint amilyen néhány évtizeddel ezelőtt, Luigi Nono és Luciano Berio munkássága idején volt. Szerinted ennek mi az oka?

AE: Épp az erős, szigorú alapok azok, amik végül a meggátolhatják a kifejezés szabadságát. Azt hiszem, ez az egyik lehetséges oka, hogy az olasz zeneszerző-iskolából az utóbbi időben nem került ki sok neves személyiség. Nem véletlen, hogy az egyik leghíresebb olasz kortárs szerző, Sciarrino soha nem végzett konzervatóriumot, autodidakta módon szerezte meg a tudását. Az 

29

KOMOLY

 utóbbi években ráadásul mintha megtört volna a kultúra tisztelete, abban az értelemben, hogy több mint hetven konzervatórium működik Olaszországban, és a professzorok sok esetben az állásuk megőrzése miatt kényszerülnek arra, hogy válogatás nélkül minden hallgatót felvegyenek.

rendszerekkel kapcsolatban végzek kutatást a Zeneakadémián. Az egyik első hely, ahol előadták a darabjaimat, Németország volt, és a mai napig rendszeresen utazom oda, mert onnét kapok megrendeléseket.

D+SZ: Ez a veszély világos volt számodra már akkor is, amikor még Olaszország- A komponálásban az a jó, hogy bárhol tuban tanultál? dok dolgozni, csupán egy csendes szobára AE: Persze. Ez volt az egyik oka annak, hogy eljöttem onnét. El akartam kerülni, hogy van szükségem. túlzottan „rám telepedjen” az olasz iskola hatása. Másfelől örültem, hogy azt a tudást, amit el lehetett sajátítani, megszereztem. Ebben az értelemben az arany középutat váD+SZ: Az operatrilógiád bemutalasztottam. tója idején azt nyilatkoztad, hogy a laudanidin nevű alkaloida – amelyet D+SZ: Budapestre kerültél, Jeney Zoltán volt a tanárod a Zeneakadémián. Előtte Csáth a morfium mellett előszeretettel Darmstadtban, később többek között Mannheimben voltál, mondhatni, bejártad Eu- használt – kémiai szerkezete zenei strukrópát, számos helyen tanultál és tanítottál. Melyiket tartod a legfontosabb tapasz- túraként megtalálható a műben. Nehéz talatnak az összes közül? elképzelni, hogy az ilyesmi egyszerűen AE: A zeneszerzői szabadság tekintetében a legtöbbet Norvégiában, különösképp megvalósítható.

Lasse Thoresen komponistától kaptam. Ő egy olyan, a halláson és a hang rögzítésén AE: A laudanidin szerkezetében az atoalapuló zeneanalízis-technikát alkotott meg, saját szimbólumrendszerrel és a zenei anyag mok tengelyszimmetrikus és aszimmettranszformációs módszerével – ez utóbbit ő Gestaltnak nevezi –, ami nem a kottára épül, rikus elrendezésben helyezkednek el. Ez hanem az érzékelésünkre, azaz arra a csatornára, ahogy a legtöbb ember találkozik a különösképp hasonlít ahhoz, ahogyan én a zenével. Ez a módszer a zeneszerzésben is nagyon hasznos. zenei harmóniákat alkalmazom. 2003-ban kialakítottam egy rendszert, amely egyszerD+SZ: Fiatal szerzők olykor azzal szembesülnek, hogy egy-egy neves profes�- re szimmetrikus és aszimmetrikus akkorszortól megszerzett tudásuk olyannyira kötődik az adott személy életművéhez, dokból építkezik. A komponálási módszer hogy az szinte lehetetlenné teszi a kitörést a mesterük által megalkotott iskola ötlete és a molekula szerkezete közötti köréből, valamint az önálló alkotói stílus kialakítását is megnehezíti. Benned fel- kapcsolat a struktúrák hasonlóságán alapul. merült ez valaha?

AE: Giovanni Piazza nagyon jó pedagógus, de klasszikus értelemben vett zeneszerzőD+SZ: A két évvel ezelőtt megvének nem nevezhető. Főként fiataloknak ír darabokat, ami tulajdonképpen „alkalmazott dett doktori értekezésed Ligeti György zene” a tanári munkájához. Efféle tapasztalatom nekem már csak emiatt sem lehetett. Hamburgisches Konzertjét elemzi. Miben Figyeltem arra, hogy a tanáraim munkássága ne tudjon befolyásolni, nem vizslattam foly- érzel közösséget az életművével? ton a műveiket. Megpróbáltam tisztes távolságot tartani.

AE: Ligetivel elsősorban abban osztozom, hogy a komponálás folyamatát D+SZ: Tíz éve Budapesten élsz. Ez kézenfekvőnek és praktikusnak tűnik, mert Ma- tudományos módon közelítem meg, és gyarország félúton van Olaszország és Észak-Európa között, de valóban ennyire megpróbálom felfedezni a zenei anyag tudatos döntésnek köszönhető, hogy ide költöztél? megmunkáltságában rejlő lehetőségeket.

AE: Először tanulni jöttem ide, Jeney Zoltánhoz. Meg szerettem volna ismerkedni Bu- A másik fontos szempont a szabadság dapest hangulatával, mert akkoriban írtam a diplomamunkámat, egy operatrilógiát, amely mint eszme valódi jelentéssel való megtölCsáth Géza életén alapult. Élnek itt rokonaim, édesanyám nagybátyja magyar nőt vett tése, ugyanis Ligeti szerint szabadság csak feleségül, és itt alapított családot az 50-es években. Először egy évig szerettem volna ma- jól körülírható határokon belül létezhet. A radni a kutatómunkám miatt, aztán telt-múlt az idő… és most is itt élek. Elsősorban azért, darabjaiban minden paraméter felett kontmert szeretem az országot, Budapest varázslatos város, sok barátom van itt. Májusban rollt gyakorolt, amely szinte lehetetlenné lesz az esküvőnk a menyasszonyommal, aki szintén magyar. A munkám szempontjából is tette, hogy bármit hozzátegyen a művéjó választás itt élni. Róma nekem túl stresszes város lenne, bár részrehajlásom egyik oka hez, amely még nem volt megtalálható a az lehet, hogy Budapesten nem vezetek autót. zenei szövetben. Ligetihez hasonlóan én is a zenei anyagban rejlő lehetőségeket D+SZ: Érdekes, mert a mi zeneszerzőink mostanában Nyugat-Európa felé tekint- szeretném felfedezni, az alkotói szabadság getnek, ha a karrierről van szó. rendkívül kis terén belül maradva.

AE: Egyelőre még nem mondhatom el magamról, hogy része vagyok a magyar zenei életnek, ez a folyamat csak most kezdődött el. Jelenleg a mikrotonalitással és a hangolási

30

KOMOLY

D+SZ: Sok magyar zeneszerető ember a kortárs zenét még mindig Bartók Béla érett műveihez méri. Kíváncsi lennék, hogy olyasvalaki, aki nem itt nőtt fel, hogyan vélekedik a magyar zenéről?

AE: Bartók szerepét valószínűleg Ligeti tölti be nálam, de Bartókot is nagyon kedvelem, hiszen a korszaka egyik legeredetibb zeneszerzője volt. Meg kell mondjam, néha úgy érzem, a zene megközelítésében komoly gátat szab, hogy nemzetekben gondolkozunk.

amit célként kitűztem magamnak. Ha a művemet ráadásként még el is ismerik, boldogsággal tölt el – de ez nem a zeneszerzés szerves része.

D+SZ: Szeretnéd, ha a darabjaid hatással lennének az emberekre?

AE: Nem igazán. Arra koncentrálok, hogy minél jobban megértsem a zene szövetét, és azt, hogy miképp tudok vele dolgozni. Az az igazság, hogy a komponáláson keresztül magamat szeretném jobban megismerni. Van egy sokkal mélyebb, személyesebb oldala D+SZ: Az UMZF tavaly ősszel megrendezett zeneszerző- a zeneszerzésnek, ami a felfedezést és a megtapasztalást jelenti. versenye nyitott volt minden olyan, negyven évnél fiatalabb pályázó számára, aki magyarnak vallja magát. Az esetedben D+SZ: Mit gondolsz, mi a legfontosabb kapcsolat a kortárs joggal merülhet fel, hogy lehetséges-e csupán egyetlen nem- reáltudományok és a kortárs zene között? zetiséggel jellemezni téged, hiszen több kultúrában éltél huzaAE: A felfedezés élménye. Számomra a fizika a tudomány határmosabb ideig. talanul érdekes területe. Csupán higgyek valamiben, vagy kezdjem AE: Nem szeretek nemzetekben gondolkozni, bár tagadhatat- el megismerni, hogy az univerzum tizenegy dimenzióból épül fel, és lan, vannak olyan jellegzetességek, amelyek egy-egy néphez kü- csupán a világmindenség öt százalékát ismerjük? Számomra a világ lönösen köthetőek – sorolhatnám a sztereotípiákat a pizzát evő, a fizikán keresztül válik felfoghatóvá. Egy zeneszerző a művein keordibáló olaszokról. Néha, amikor beszélek, vagy csak létezem, resztül a világ azon részéhez tartozik, amelyet a fülünkkel érzékeérzem, hogy bennem él az a kultúra, amelyben felnőttem, de sok- lünk. A fizikai jelenségeknek számos esetben létezik párhuzama a kal inkább hiszek a multikulturalitásban. A zene – ha leszámítjuk a zenében. Például egy elmélet kimondja, hogy minden részecskének népzenei tradíciókat és szociális-társadalmi tényezőket – többé- van egy antirészecske párja, a húrelmélet szerint pedig az anyakevésbé független azoktól a lényeges dolgoktól, amelyeket mi sok gok szubatomi alkotóelemei meghatározott frekvencián rezegnek. esetben mégis egy műalkotás „nemzeti” alkotóelemeinek szoktuk Amikor abban a korban voltam, hogy el kellett döntenem, zenével tekinteni. Zeneszerzőként ezért nem érzek különösebb kötődést foglalkozzam-e, vagy az egyetemen tanuljak tovább reáltudomáegy nemzethez sem. nyokat, hezitáltam. Akkoriban hunyt el édesapám. Tizenkilenc éves voltam, épp érettségi előtt. Hirtelen kellett döntenem, és a zene D+SZ: A versenyen első díjat nyertél Rejtett dimenziók című mellett maradtam. A fizikának, mondhatni, azóta is a szerelmese nagyzenekari darabodért, és kamarakategóriában is harmadik vagyok, állandóan a tudományos könyveket bújom. helyezett lettél. Komponistakörökben köztudott, hogy létezik a „zeneszerzőverseny-stílus”, amit sok pályázó megpróbál D+SZ: Hozzád hasonlóan az új bécsi iskola szerzőire, külöbevetni annak érdekében, hogy sokak számára impozánsnak nösen Webernre is komoly hatással volt, hogy a két világháboható „kirakati darabot” írjon, és ezzel növelje az esélyeit. rú között a szubatomi részecskék felfedezésévél új fizikai uniAE: Ha zeneszerzőként valaki hisz abban, amit csinál, akkor nem verzum tárult fel, tele bizonytalansággal és ismeretlenséggel. az a fontos, hogy megnyerje a versenyt. Aki zeneszerzésre adja a Amikor találkoztunk, a húrelméletről és rejtett dimenziókról fejét, tisztában van azzal, hogy a bizonytalan életet választja – a szóló, The Shape of Inner Space (A belső tér alakja) című könykifejezés szabadságáért cserébe. A zeneszerzés karrier és anyagi- vet olvastad. Ez a világ hogyan kapcsolódik a te zenédhez? ak szempontjából sem jelent biztonságot, ellentmondás lenne, ha AE: Heisenberg több elméletében a paraméterek közötti összeugyanakkor mégis a kényelmesebb utat választanám egy verse- függést vizsgálja. A híres határozatlansági relációjában minél jobnyen, és feladnám ezt a szabadságot. ban ismert az egyik paraméter, annál kevésbé lehetünk bizonyosak a másik felől. Ezt a bizonytalansági alapelvet a hangmagasság és a D+SZ: A nagyzenekari döntő során nem a te darabod vál- sebesség összefüggésében a zenében is tudom alkalmazni. totta ki a leghangosabb tapsot a közönség soraiban. Egy ilyen ellentmondással mit tud kezdeni egy zeneszerző?

D+SZ: A kortárs fizika teóriái – amit sok esetben még vizuAE: Egy zeneművet a közönség és a szakma merőben eltérően álisan is lehetetlen ábrázolni – hogyan képesek megjelenni a fogadhat. Megtisztelő volt az első díj, a zsűri elismerése, de a zenédben? Ember legyen a talpán, aki józan paraszti ésszel fellegfontosabbnak mégis azt tartom, hogy megírtam a darabot. fogja a hét extra dimenzió mibenlétét, zene nélkül.

Megtörténhetett volna az is, hogy a mű be sem kerül a döntőbe, AE: A dimenziókat közvetlenül én sem tudom megjeleníteni, vagy kifütyülik. Amikor komponálok, az a leglényegesebb, hogy az elvi megközelítést vettem át a fizikusoktól. A dimenziók rejaz összes létező ötletemet papírra vessem, és ezáltal elérjem azt, tettsége nálam többek között arra utal, hogy fél hangnál kisebb 

31

KOMOLY

 mikrointervallumokat alkalmazok, amelyek alkalmasak arra, hogy befolyásolják a hangszínt, ugyanakkor a hallgató nem képes hangmagasság-változásként érzékelni ezeket, ebből a szem­pontból rejtve maradnak. A harmónia, rit­mus, hangszín mellett, amik eléggé expli­cit jellemzők a zenében, az előbbiek szá­mítanak a magától értetődő jelenségek felett álló, rejtett dimenzióknak. A darab egy kísérlet volt arra, hogy olyan zenét írjak, amelynek egyik, első hallásra rejtett alkotóelemét sem lehet elvenni anélkül, hogy az ne befolyásolná a végeredményt. A mik­ rointervallumok rendszerbe foglalásához a poliszisztemizmus (polysystemism) nevű, különböző hangolási rendszereket alkalmazó módszeremet használom.

D+SZ: Jelenleg többek között Aaron Berofsky hegedűművész számára komponálsz versenyművet. Más műved is van születőben?

AE: 2010-ben találkoztam Aaronnal, és annyira mély nyomot hagyott bennem a játéka, hogy elkezdtem egy hegedűversenyt komponálni neki. Ez a darab egy zeneszerző életében komoly mérföldkőnek számít, ezért komolyan foglalkoztat, 2015-re tervezem a befejezését. Az első tétel különböző rétegek interakciójáról, ritmikai képletekről szól, valamint sokat kísérletezem benne a kvartokkal és kvintekkel. Az utóbbi hangpár a hegedűn komoly kihívást jelent a játékos számára, különösen a magasabb hangok esetén, mert a húrok közelsége miatt egy ujjal egyszerre kell lefogni a két hangot. Valójában a szélsőségekkel kísérletezem, és legnagyobb szerencsémre találtam hozzá partnert, egy megfelelő tudású hegedűst. A második tétel a 2. zongoraetűdömhöz (The Temptress) kapcsolódik, ami egy elnyújtott, rezonáns hangfelhőre épülő mű, gazdag pedálhasználattal. Az ötletet szerettem volna zenekarra alkalmazni, a hegedűszólam a hangfelhőből emelkedik ki, majd ugyanoda tér vissza.

szövet összetevői hogyan tudnak kölcsönhatásba lépni egymással? A hangközök és a hangszínek milyen mértékben képesek megközelíteni egymást? Mikor egyesülnek, és meddig tudnak egymástól függetlenek maradni? A Trasparenzében egyszerre hét D+SZ: Magyarországon hol találkozhatunk legközelebb élőben is a darabjaiddal? hangolási rendszerrel kísérletezem, ez lesz AE: Május 8-án szerzői estem lesz a Budapesti Olasz Intézetben, május 21-én pedig a poliszisztemizmus első alkalmazása nagya Magyar Rádió 6-os stúdiójában a zeneszerzőverseny különdíjaként kapott felkérés- zenekarra írt műben. n re készülő új zenekari művemet, a Trasparenzét mutatja be az MR Szimfonikusok. Az utóbbi években megpróbáltam elvonatkoztatni a konszonáns-disszonáns kategorizálás- interjú: németh marcell tól. Magát a felosztást is értelmetlennek tartom, hiszen kultúrafüggő, hogy milyennek fotó: nagyillés szilárd (dal+szerző) érzünk egy hangközt, és nem áll mögötte tudományos magyarázat sem. Egy teljesen más megközelítésben, az „áteresztőképesség” felől szeretném a kérdést vizsgálni: a zenei

32

PROGRAMAJÁNLÓ

HASZNOS HOLMIK

PROGRAMOK IPADRE Sorozatunkban zenészeknek és zene iránt érdeklődő olvasóinknak ajánlunk hasznos vagy épp szórakoztató alkalmazásokat mobilra és tabletre a midi.blog.hu szakértő segítségével. a legmenőbb ipad-billentyű a miselué A Kickstarteren már végeztek a gyűjtéssel, így hamarosan 199 dollárért mi is vehetünk ebből a szenzációs kétoktávos billentyűzetből, a C.24-ből, ami nemcsak klaviatúra – egy mozdulattal (és két kis mágnessel) össze lehet csukni bele a táblagépet vele, és ilyenkor védőburokként szolgál. Drótokkal nem kell szórakozni, mert a géppel Bluetooth-on tartja a kapcsolatot, egy pici meghajtószoftver ezt folyamatosan szabványos CoreMIDI-vé fordítja az éppen futó szintiprogram számára. Egészen elképesztően jó terméknek tűnik így messziről.

szuper gépközi interfész jön év közben Az iConnectivity nevű cég, az egyetlen olyan interfész kifejlesztője, amit egyszerre több géphez lehet kötni, még magasabbra fogja tenni a lécet – valamikor az év közepén, úgy mondják. Új eszközük, az iConnect Audio 4+ ugyanúgy felköthető egyszerre két PC-re, Macre vagy iOS-eszközre, és ugyanazokat a truvájokat fogja tudni köztük (audio és midi adatcsere bárhonnan bárhova), viszont négy-négy profi analóg be- és kimenete is lesz (24/96-os felbontással), őket is belevehetjük a játékba. Többet nem nagyon tud mondani senki – árat pláne nem –, még várni kell.

profi mikrofon az ik-tól A mobilvilág első profi, specializált mikrofonja az IK Multimediától jött. 24 bit/96 kHz-en mintavételez maximum, fémből van, és gyárilag Lightning plusz USB csatlakozó jár hozzá. De az iPhone 5 / iPad 4 előtti mobilos júzerek se keseredjenek el, a 30 tűs régi Apple- csatlakozó extraként megrendelhető hozzá.

szintit portolt a cakewalk ipadre

Újabb szuperszinti az iPad-platformon, most a Cakewalktól: a Z3TA+ PC-n és Macen már szépen aratott, most táblán pedig jóval olcsóbban birtokba vehetjük.

500 preset hanggal jön, hat oszcillátoron alapul az architektúrája, és természetesen ugyanaz a waveshaper algoritmus gyártja a rezgéseket, mint a nagygépeken. Modulációs mátrix is van, sok effekt is van, midi, Audiobus, Inter-App Audio, szóval a húszdolláros árért rendesen megdolgozik. Mi pedig cserébe megvesszük. n

33

FELMÉRÉS

5 KÉRDÉS AZ ARTISJUSRÓL Felmérést készítettünk! Arról kérdeztük a hazai szerzőket, mekkora részt jelent bevételeikben a jogdíj, és mennyire elégedettek az Artisjus működésével.

Az utóbbi évek modernizációjának célja, hogy egyre hatékonyabban, átláthatóbban végezzük a munkánkat, és korszerű válaszokat adjunk a kihívásokra.

A számok nemcsak azt mutatták, hogy a kijelölt iránnyal a szerzők is azonosulni tudnak, de az is látható, hogy a fejlődés hosszú folyamat.

1

39%

mekkora százalékban jön bevételed a zenei alkotómunka révén az alábbi forrásokból?

35%

10% KONCERT GÁZSI

2

SZERZŐI JOGDÍJ (ARTISJUSTÓL)

EGYÉB

4%

4%

3%

PÁLYÁZATOK, TÁMOGATÁSOK

HANGHORDÓ ÉRTÉKESÍTÉS

ELŐADÓI JOGDÍJ (EJITŐL)

mENNYIRE VAGY ELÉGEDETT AZ ARTISJUS MŰKÖDÉSÉVEL?

MEGÍRÁSI ÉS LICENSZDÍJAK

SZPONZORÁCIÓ

MERCHENDISING

MIT GONDOLSZ, MI A ZENÉSZTÁRSAID VÉLEMÉNYE ERRŐL?

RENDKÍVÜL ELÉGEDETT

8,7%

RENDKÍVÜL ELÉGEDETT

57,5%

9,6% ELÉGEDETLEN

37%

24,2% KEVÉSBÉ ELÉGEDETT

47,7%

13,6% ELÉGEDETT

KIADÓI JOGDÍJ (MAHASZTÓL)

ELÉGEDETLEN

KEVÉSBÉ ELÉGEDETT

ELÉGEDETT

DAL+SZERZŐ FELMÉRÉS

3

4

MENNYIRE ISMERED A FELOSZTÁSI SZABÁLYZAT FŐ, SZÁMODRA FONTOS RÉSZEIT?

15,7%

48,3%

34,4%

1,5%

TELJESEN TÁJÉKOZATLAN VAGYOK

TÖBBET IS TUDHATNÉK RÓLA

CÉLJAIMNAK MEGFELELŐEN

RENDKÍVÜL JÓL

MENNYIRE VAGY ELÉGEDETT A SZERZŐI ÜGYFÉLSZOLGÁLAT MŰKÖDÉSÉVEL?

ÜGYINTÉZŐK SZAKÉRTELME

37,5%

ÜGYINTÉZŐK KEDVESSÉGE SEGÍTŐKÉSZSÉGE A VÁLASZ HASZNÁLHATÓSÁGA A VÁLASZ ÉRTHETŐSÉGE A VÁLASZ GYORSASÁGA

50.3% 26,7%

9,5% 43,8%

51,3%

29,9%

5% 16,9%

59,2%

25,7% rendkívül elégedett

5

51,5%

8,3%

62,1% elégedett

kevésbé elégedett

8,5% elégedetlen

MENNYIRE VAGY ELÉGEDETT A SZERZŐI INFORMÁCIÓS RENDSZER MŰKÖDÉSÉVEL?

FUNKCIONALITÁS

20%

64,2%

KEZELHETŐSÉG

18.6%

68,2%

INFORMÁCIÓK TELJESSÉGE

20%

ÁTLÁTHATÓSÁG

57%

20,6% rendkívül elégedett

13,2% 11,4% 20,4%

66,3% elégedett

kevésbé elégedett

11,2% elégedetlen

ROCKMÚZEUM

36

ROCKMÚZEUM

A BUDAPESTI ROCKMÚZEUM

MAGYArock MÚZEUM Februárban nyitotta meg kapuit a MagyaRock Hírességek Csarnoka, azaz az első hazai rockmúzeum. A 810 m2-es tárlat a hatvanas évektől 1989-ig ad átfogó betekintést a hazai könnyűzenei életbe: többek között itt van a Szabad Európa Rádió egykori stúdiófelszerelése, Radics Béla szamurájfejes pólója vagy Vörös István házi készítésű láncinge is. Rengeteg hangszer, korabeli koncertplakát és egy különleges arcképcsarnok is otthont kapott az újlipótvárosi RaM Colosseumban. Az állandó kiállítás minden szombaton és vasárnap látogatható 10-től 18 óráig a Budapest, XIII.) Kárpát utca 23. alatt.

37

JOGI ESETEK

38

JOGI ESETEK

JOGOK, JOGDÍJAK ÉS PANASZOK A RÁDIÓS JÁTSZÁSOK VILÁGÁBAN.

sugárzásveszély Február végén figyelemfelhívó koncertet adott számos neves zenész egy New York-i lokálban, az ellen tiltakozva, hogy az előadóművészek a földi sugárzású rádiós játszások után Amerikában nem részesülnek közvetlenül jogdíjban.

Jó hír: Magyarországon nem maradhatnak hoppon a muzsikusok! „Az Egyesült Államok a világ egyetlen olyan demokratikus orszá­ ga, ahol azt a sajnálatos megkülönböztetést teszik, hogy nem fizetnek jogdíjat az előadóművészeknek, ha lejátsszák dalaikat a földi sugárzású rádiók. Ebben a tekintetben olyan országokkal szerepel egy csoportban, mint Irán, Észak-Korea, Kína, Vietnam és Ruanda. Arra kérjük a kongresszust, hogy tekintse át a rádiósu­ gárzási jogdíjak helyzetét, és támogassa az amerikai művészeket a rádiólejátszás utáni jogdíj létrehozásával” – áll a petícióban.

de hogyan is szólnak a magyar szerzői jogi szabályok?

Először azonban azt érdemes tisztázni, hogy mi a különbség szerző és előadóművész között, hiszen az amerikai szabály és gyakorlat is eltérő a két személy tekintetében. A szerző a zenemű megalkotója, tehát a dal zenéjének és szövegének írója, aki viszont nem feltétlenül maga prezentálja a művét. Az előadóművész pedig a zenész, aki előadja (énekli, vagy hangszerrel eljáts�sza) a zeneművet. Gyakori eset, hogy a zeneszerző a háttérben marad, míg a slágerré vált számot az énekes, együttes nevéhez köti a közönség, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az adott zenének más a szerzője, és más az előadóművésze, így más minőségében kapják a jogdíjat is.

és mi a helyzet, ha a zenémet lejátssza a rádió?

Ha szerző vagy, akkor az Artisjus szedi be a rádiótól, és fizeti ki a részedre a jogdíjaidat. Ha azonban előadóművész vagy, akkor az Előadóművészi Jogvédő Iroda érvényesít a rádióval szemben egy díjigényt. Mivel erről a díjigényről a törvény értelmében nem mondhat le, ez a díj mindenképpen a zenész-előadót fogja illetni.

Még a hangfelvétel-kiadó sem szerezheti meg ezt a sugárzási díjigényt, így nem merülhet fel tehát például az a helyzet, hogy az előadóművészt egyszeri díjjal kivásárolja a hangfelvétel-kiadója, aminek garanciális a jelentősége a szorult helyzetben akár mindent átruházó zenészekre nézve.

és ha nem szeretném, hogy a zenémet lejátssza a rádió?

gében azt jelenti, hogy a zenész a dal adásba kerülését megtiltani nem tudja, de cserébe díjazásra tarthat igényt. Az már más kérdés, hogy az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti a zeneszám eltorzítása, megcsonkítása, más olyan megváltoztatása vagy az azzal kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a becsületére vagy hírnevére sérelmes. Ilyen lehet a rádiós játszás sértő módja, például a zenék élvezetét súlyosan megzavaró obszcén műsorvezetői megjegyzések vagy gesztusok, amelyekért a rádió felel az előadóművésszel szemben. n Fodor Klaudia Franciska

játssza a dalod a rádió. mi a teendő? szerzők: jelentsd be minden új dalodat az Artisjusnál, lehetőleg azok első elhangzása előtt!

előadók: töltsd ki az EJI honlapján a hangfelvétel adatlapot, minden olyan felvételről, amelyen előadóművészként közreműködtél!

hangfelvétel jogtulajdonos: a MAHASZ által kezelt jogdíjakhoz való részesüléshez a playlist.hu felületen kell megadni az új hangfelvételeid adatait.

A hatályos szabályozás szerint a rádió nem engedélyt kér az előadóművésztől, hanem „csak” díjat fizet a lejátszás után. Ez lénye39

40

GENERÁCIÓK

DESEŐ CSABA ÉS DESEŐ BALÁZS

TÖRTÉNELMI LECKE FIÚKNAK Mai történetünk egy tízéves kisfiúról szól, aki egy betiltott zene titkos rajongójává lett a Rákosi-rendszer legsötétebb éveiben. És lám: mire az ő fia is tízéves lett, az egykor üldözött harmóniák Magyarországon is rég beleolvadtak már a könnyűzenébe. Amíg beszélgetőtársaimmal az időben utazgatunk, a Charlie névre alig hallgató macskáról is kiderül, hogy szeret cipőfűzőkkel babrálni. Deseő Csaba és Deseő Balázs láttak vendégül.

Dal+Szerző: A hegedű a legtöbbek számára emelkedett, komolyzenei hangszer, és mára maga a jazz is kivívta az „improvizatív kortárs zene” igen komoly státuszát.

A hegedülés komoly dolog. Mégis egy egész generációval esett meg az, egy időben itthon egy jazz-hegedűs zenéjére, azaz a te felvételeidre táncoltak házibulikon. Hogyan simulnak ezek a látszólagos ellentmondások egyazon történetté?

Deseő Csaba: Én klasszikus végzettségű zenész vagyok, ’61-ben szereztem hegedűtanári diplomát, és pár évig zeneiskolai tanárként működtem. De gyerekkorom óta jazz-rajongó vagyok: tízéves voltam, amikor megfogott a jazz, és egy életre beleestem.

Ez ’49-ben történt, ami egy nagyon kritikus periódus volt, mert abban az időben kezdett tombolni a Rákosi-korszak, amikor a jazzt betiltották. Amikor egy ilyen mondat elhangzik, akkor a fiatalabb korosztály felkapja a fejét, és nem érti, miről beszélek.

Pedig valóban: az egész műfajt egy mozdulattal kitörölték, és onnantól nem létezett sem rádióban, sem lemezeken – a szórakozóhelyeken is a korabeli, teljesen ártatlan táncdalokat kellett játszani. Mindezzel állott szemben az én megszállottságom, amivel persze nem voltam egyedül. Jöttek be lemezek postai csomagokban nyugati rokonoktól, ismerősöktől, és körbejártak. Amikor aztán elterjedtek a magnók, akkor másoltuk és terjesztettük is egymás között a mételyt. Hallgattuk az Amerika Hangját, és legendásak voltak a jugoszláv rádiók jazz-adásai is – csak ilyen korlátozott forrásokból lehetett jazzhez jutni. Zenei gimista koromban már voltak páran hasonszőrű osztálytársaim, akik nem csak a komolyzenéhez vonzódtak, velük persze szorosabb kapcsolat alakult ki.

Jóval később jött csak el 1962, amikor egyszer csak megenyhült a korábbi nyomás, és a jazz „tiltott” műfajból a „tűrt” kategóriába került. Ekkor alakult meg a Dália klub, ahol én mint ifjú megszállott harcos ott voltam az elejétől fogva – és játszottam is. Közben tanárkodtam, majd 1967-ben bekerültem az Állami Hangversenyzenekarba, de mindvégig fontos volt, hogy a hobbimnak, a szerelmemnek, a jazz-nek időt áldozzak és azt is játs�-

szam. Később, a hetvenes években kialakult a jazzrock, és benne olyan előadók léptek színre, mint Jean-Luc Ponty – ő az egész korszakra és rám is nagy hatással volt. Elkezdtem ezzel a fajta zenével is kísérletezni, és ebbe nagyon sok minden belefért – például a Funky hegedű című számom, amit ma is büszkén vállalok. Ezt a Rádió agyon is játszotta, és persze hogy táncoltak rá: hiszen tánczene. A jazz maga is tánczeneként lett népszerű először világszerte.

D+Sz: Mára mindez intézményesült: a jazz, a rock, a jazzrock és ezek mindenféle leágazásai lázadást már csak nyomokban tartalmaznak. Mi lépett a tűz helyébe?

Deseő Balázs: A csupa nagybetűs POP: a fogyasztói kultúra táplálása. Ugyanaz, mint a cipődivat vagy az okostelefonok. (nevet) Persze van egy szegmens, ahol szépen elvannak a nem profitorientált, művészi indíttatású zenék, de a mai mainstream elsősorban a fogyasztásról szól, sokszor  még a jazz esetében is.

41

GENERÁCIÓK



deseő csaba Az 1939-ben született id. Deseő édesanyja hegedűtanár volt, így szinte születésétől fogva jelen lehetett a hangszer az életében. Zenei tanulmányait tízévesen kezdte, majd a Budapesti Zenei Gimnáziumban és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában folytatta, 1961-ben diplomázott. Hat éven át hegedűtanárként is dolgozott, 1967 és 1999 között pedig a Magyar Állami Hangversenyzenekar tagja volt.

Bár a hatvanas évek elején, a jazz műfajt még a tiltott kategóriába so­rolták, 1962-ben a hatóságok engedélyezték, hogy csütörtök esténként dzsesszklub működjön a Dália klubban, itt kezdődött meg Deseő Csaba dzsesszkarrierje 1963-as első fellépésével. A koncertek ezután rendszeressé váltak, felléptek a Magyar Rádióban és a Televízióban is, meghívták 1966-ban szerepelni a jugoszláviai Bledbe, a Prágai Nemzetközi Dzsesszfesztiválra és a Varsói Jazz Jamboree-ra is. Első nagylemeze Four String Tschaba címmel 1975-ben jelent meg Nyugat-Németországban, azóta pedig 4 LP-t és 6 CD-t készített magyar és külföldi zenészekkel közösen.

2009-ben Artisjus Életműdíjat kapott, 2007-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjével, 2013-ban pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki

42

DCs: Ehhez persze tegyük hozzá, hogy a mainstream pop-rock zene egészen a nyolcvanas évek közepéig nagyon sokszor értékes, értékelhető zene volt.

DB: Ez így van. A későbbi hanyatlás egyik okát én a műszaki fejlődésben látom. A nyolcvanas évekig igazán komoly technikai háttér csak a hangstúdiókban volt elérhető. Aki zenét akart csinálni, annak stúdióba kellett menni, és fejben is nagyon tisztában kellett lennie azzal, hogy ott mihez kezd majd az idejével, a zenéjével meg a technikával. Érteni is kellett hozzá és tudni kellett muzsikálni is. Ma szinte bárki számára elérhető olyan műszaki háttér, amivel otthon össze lehet kattintgatni valamiféle zenét. Ez persze jó a tehetséges kísérletezőknek, de a nem hozzáértő embereknek az esetek egy nagy százalékában csak látványos, de értékekben nem túl gazdag műveket sikerül összehozni. És ezek egy része még sikeres is lesz!

jó fejlemény. Megnyílt a BMC, a Budapest Jazz Klub már évek óta működik, és a szórakozónegyedben ott van például az If Café, ahol minden este van élő jazz.

Van pár hely, ahol ha nem is naponta, de rendszeresen van jazz – és ezek mellett ott vannak a koncertek és a fesztiválok is.

Mindez nagyon örvendetes.

D+Sz: Természetes igénye egy művésznek, hogy látszani, hallatszani szeretne. A jazz-hegedülés a különlegességénél fogva erre nagyon is alkalmas.

DCs: És baromi nagy szerencsém is volt!

Onnantól, hogy én kezdtem jazzt hegedülni, még vagy húsz évig senkinek nem jutott eszébe ugyanez. Hogy miért? A mai napig nem tudom a választ. De aztán szerencsére jöttek olyanok, mint Antal Tibor, aki a tanítványom is volt egy ideig; Illényi Katica, aki egy rendkívül sokoldalú művész, amikor jazzt játszik, ő is Grappelli nyomdokain halad. Jött Lantos Zoltán, aki a világzene felé mozog, indiai hatású zenéket játszik; jött Kézdy Luca, akit szintén nagyra becsülök, és akinek kritikát is írtam az egyik DVD-jéről nemrég. De jött Ittzés Tamás, Frankie Lato: mind kiváló, fantasztikus muzsikusok. De a legelején mindenki csak csodálkozott: mit keres itt ez a srác a hegedűvel? Hisz az nem is jazz-hangszer!

D+Sz: Miért hallgatják mégis? Miért mennek el a koncertekre?

DB: Mindenhol van egy rajongótábor, amivel azonosulni lehet: hasonszőrű emberek találkoznak. Ezeket a csoportokat sokszor a divat vezeti, de vannak valódi érdeklődők is. Szerencsére e kasztok között megvannak az igényesebb rétegek is, akik a diszkóba járás helyett inkább azt szeretik, ha élőben játszó zenekart hallD+Sz: Pedig addigra már komoly előhatnak. És ez működik a pár ember által képek is voltak. meghallgatott kis akusztikus fellépésektől DCs: Őket itthon szinte senki sem ismera hatalmas stadionkoncertekig bezárólag. te. Mivel kiesett egy hosszú időszak, amikor Az élő zene varázsa még mindig megvan. itthon nem lehetett jazzt hallgatni, még Grappelli neve sem mondott semmit egy naD+Sz: A mai magyar jazz helyzete lát- gyon szűk szakmai körön kívül. Sokkal-sokkal tán egyik szemünk sír, a másik nevet, de később, az elektromos hegedűk megjelenékoncentráljunk most a sikerekre. Alapve- sével aztán persze itthon is egyre népszető változásokat látunk a valamikori til- rűbb lett a hangszer: jött Ponty meg a fúziós táshoz képest, az élő zene varázsa pedig zenék időszaka, és minden megváltozott. itt nem is kérdés.

DCs: Budapest végre eljutott odáig, D+Sz: Az apák generációját a kutató hogy rendszeresen vannak élő jazz-kon- kedv tartotta lázban – mi tartja lázban a certek klubokban meg itt-ott. Ez nagyon fiúkét? A sztárrá válás?

GENERÁCIÓK

DB: Mostanában engem nagyon elvitt a világ az alkalmazott muzsika irányába. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt sokkal kreatívabbnak éreztem magam, akkor a magam zenéjét csináltam: olyat, amiben semmi kompromisszumot nem kellett kötni. Aztán az utóbbi időben erre egyre kevésbé volt példa. Merem használni azt a csúnya kifejezést, hogy megélhetési muzsikus vagyok, de látni kell, hogy a session-zenészek között is ugyanúgy vannak keresett és kevésbé keresett előadók. Ez a fajta hírnév – hálistennek – szakmai szempontok alapján méretik meg. A sztárrá válás sokaknak jövőképe: „ó, ha bekerülök egy tehetségkutatóba vagy valóságshow-ba, akkor majd megoldódik az életem!”

Dehogy oldódik meg... Ugyan vannak páran, akik nem tűnnek el a süllyesztőben, de a többségnek ez nem sikerül, nem is sikerülhet.

D+Sz: A megélhetés mellett nem hiányzik a saját zenéd?

DB: De, nagyon is. Keresem a helyet, hogy hová férne be a l’art-pour-l’art muzsikálás, de mindig van más tennivaló is. Így amíg csak erőszakosan nem találok valami helyet ennek, addig mindig elétolakszik valami.

D+Sz: Volt egy időben közös produkciótok is.

DCs: Balázs fiatalon önálló életet kezdett, igazi egyéniség lett tizennyolc éves korára. Akkoriban épp virágzott a lemezkiadás, jók voltak a lehetőségek. Sokat léptünk fel koncerteken, és csináltunk egy csomó felvételt is, lemezen is meg lettünk örökítve; még a rádióban és tévében is szerepeltünk. Sokszor volt az, hogy duóban léptünk fel: ő a szintetizátorán minden szükséges szólamot előállított, én meg hegedültem hozzá.

Aztán az élet végül úgy hozta, hogy Balázs egyre inkább elfoglalt emberré vált.

DB: Te pedig visszatértél a mainstream jazzhez, az ezután készült felvételeid jó értelemben véve hagyományosak, például a Gyárfás Trióval készült anyag – azt a lemezt ráadásul pont én kevertem, végeredményben az is közös munka.

D+Sz: Eszedbe jutott gyerekkorodban, hogy a muzsikus családi kötődések ellenére inkább mégis villamosvezető légy?

DB: Bizony felvetődött, de ahhoz nagyon korán kell kelni. (nevet) Azt én nem bírom.

De hülyéskedtünk is ezzel annak idején: a családban mindig azzal fenyegettek tréfásan, hogy ha nem gyakorlok, akkor mehetek váltókezelőnek, ha majd nagy leszek. Komolyan is felvetődött a civil foglalkozás kérdése, olyannyira, hogy a középiskola után elkezdtem számítástechnikát tanulni. Így belőlem majdnem rendszerprogramozó lett, miközben azért jártam Binder Károlyhoz zongorázni. Nagyon úgy nézett ki, hogy valami számítógépekkel kapcsolatos munkahelyen találom magam, és a hobbim lesz a zene. Végül egyre kevesebbet jártam be az előadásokra, mert folyton valamilyen zenei munkám akadt – és végül mégiscsak zenész lettem, ami valahol mélyen mindig is nagy vágyam volt. Zenész és hangmérnök! Ez engem mindig nagyon érdekelt. Amikor fater az első szintijét hazahozta, engem először nem az foglalkoztatott, hogy milyen fordításokkal lehet szép akkordokat felrakni, hanem hogy hogyan működik, hogyan lehet beprogramozni, hogyan jönnek létre új hangszínek. Mindehhez persze jól jöttek a számítógépes tanulmányok is, így végül nekem is a zene lett a munkám, ráadásul egészen összetett módon.

deseő balázs 1971-ben született, édesapjához ha­ son­lóan, aki hegedűtanár édesanyja nyomán vette kezébe a hegedűt, Balázs is édesanyjától – aki zongoratanár – „örökölte” hangszerét. Nyolcéves kora óta zongorázik, Madarassy Gáborné tanítványa volt tíz éven keresztül, két évig pedig Binder Károlytól tanult dzsesszt. 1990-től kezdve dBalage művésznéven különböző formációkban játszott-játszik billentyűs hangszereken, mint például az Animal Cannibals-ben, Sub Bass Mansterrel, Majka élő zenekarával, Riddim Colony Systemmel, az Anselmo Crew-val vagy a Unisexszel.

Nemcsak zenészként ismert, hangszerelő, zeneszerző, producer, hangmérnök minősítésben is elismert szakember. Így többek közt az ő keze munkáját is dicsérik a Ladánybene 27, Szentpéteri Csilla vagy az Animal Cannibals lemezei. Jelenleg a folyamatos koncertezés mellett a Silverhill Stúdióban dolgozik.

D+Sz: Milyennek látod napjaink műpártoló közönségét?

DCs: A közönség jazzhez való viszonya a tiltott és tűrt évtizedek során alapvetően megváltozott. A hiány annak idején például azt okozta, hogy alig volt magyar előadó



43

GENERÁCIÓK

 és nagyon-nagyon ritkán jöttek külföldiek. Így minden plakátra, hírre mindenki magánkívül volt az örömtől, és hetekkelhónapokkal korábban már készültünk a koncertekre. De nem is csoda, mert a magyarok mellett eljött Oscar Peterson, Ella Fitzgerald; jöttek a bigbandek: Duke Ellington, Stan Kenton, Benny Goodman is itt jártak. Minden ilyen fellépés óriási, kiemelt alkalomnak számított a hetvenes években. Ma, ha eljön egy világsztár, akkor persze mindenki tátott szájjal hallgatja, de talán nem okoz ekkora katarzist.

re gyakrabban jöttek, ma pedig az összes pénzemet el tudnám költeni csak világsztárokra, ha mindenkit meghallgatnék: Natalie Cole-tól a Depeche Mode-ig mindenki egyfolytában jön önálló koncerttel vagy valamilyen fesztiválra.

DCs: A médiában, a megjelenési felületekben is túlkínálat van. Alig pár évtizede Magyarországon csak két tévécsatorna volt fogható. Egy koncertet vagy műsort sokszor a fél ország nézett, sok millió ember. Híre ment, hatása volt és nyoma maradt annak, amit csináltunk. Ma, ebben a rettenetes túlkínálatban ez aligha sikerül.

D+Sz: Pedig a zene tulajdonképpen Nem tudom, hogy ez jó-e. „ugyanaz”. A közönség változott volna meg? Vagy mi rázta ki a buborékot a paD+Sz: Szokás amiatt búsongani, hogy lackból? mit tesz mindez a minőséggel. Még a DB: Szerintem a túlkínálat. A nyolcva- mainstream jazz egy része is liftzenévé nas-kilencvenes években ugyanez a katar- butulni látszik.

DB: Valóban, viszont nagyon-nagyon sok tikus koncertre járás a könnyűzenében is megvolt, amíg csak ritkábban jöttek igazi jó zenét is hoz ez a túlkínálat. Szoktunk invilágsztárok. Aztán egyre többen és egy- ternetes rádiókat böngészni, és elsőrendű,

44

kreatív dolgokat találunk mindig. A mennyiséggel inkább az a baj, hogy így a hallgató számára nem lesz annyira kiemelt, jelentőségteljes egy-egy zene, hogy megjegyezze, hogy foglalkozzon vele, hogy utánajárjon.

Még jó zenéből is túl sok van. A kínálat már régóta követhetetlen, és egyre nő.

D+Sz: Ha ebből a mai, lehetőségekkel túlterhelt világból egyvalamit visszavihetnél időgéppel 1962-es fiatal önmagad számára, akkor mi lenne az?

DCs: A szabadság.

D+Sz: Mit hoznál el cserébe 1962-ből a mába?

DB: Nos, időnként annyira bugyuta zenék is médiába kerülnek, hogy – bár talán furán fog hangzani – de néha elhoznám egy körre a Sanzonbizottságot. (nevet) n interjú: hegyi györgy fotó: nagyillés szilárd (dal+szerző)

45

46

DAL+SZÖVEG

SZENES IVÁN (1924. 04. 25. – 2010. 09. 13.)

add már uram az esőt Valószínűleg már milliószor elmondtuk, elmondjuk és mindig is rá fogunk csodálkozni, hogy léteznek olyan emberek, akik nélkül elképzelhetetlen életünk: még haláluk után is annyira eleven minden tettük, hogy az idő részben megáll, és nem is értjük, hogyan és mikor mehettek el közülünk. Szenes Iván dalszövegei nem egy, nem kettő, hanem sok nemzedék életébe szűrődtek be és kísérnek minket a mai napig – és ez valahol egészen elképesztő.

Ugyanúgy dolgozott Karády Katalinnal pályafutása kezdetén, mint ahogy Szenes írta a Kétszer kettő néha öt sorait az ötvenes években, majd a városligeti koripályán és a Petőfi Rádió Kettő­ től ötig kívánságműsorában szó szerint naponta felhangzott az Orchideák Tolnay Klárival és Páger Antallal, neki köszönhetjük Aradszky László, Koós János vagy Korda György legnagyobb slágerszövegeit. És aki a tánczene ellen lázadt, könnyen lehet, hogy olyan beat- és popslágerért rajongott, amelynek szintén Szenes Iván írta a szövegét, sőt aki ha idézőjelbe tett mondanivalóra ugrált baboskendővel a nyakában, Szenes Fényes Szabolccsal közös dalát is énekelte Feróval együtt. Ha pedig idézőjel, számos kabaré köszönhető nevéhez, Malek Miklóssal, Kaposy Miklóssal, Hofi Gézával közösen. Soroljuk még? Ismétlem, tényleg elképesztő életút.

„Amikor írni kezdtem, sokkal több volt a zeneszerző, mint a szövegíró, úgyhogy inkább azt az oldalt erősítettem.”

Elmondása szerint legalább kétezer dal fűződik nevéhez, melyből százhúsz sláger. Egyesek szerint ő a legtermékenyebb és legsikeresebb dalszövegíró.

Rengeteg sláger születésénél voltam jelen, de apám a színhá­ zakba is magával cipelt. Egyszer a Városi Színházba mentünk.

Honthy öltözője nyitva volt, bementem. Hannuska arra kért, hogy adjak neki egy puszit. Mivel akkortájt még szenvedélyes nőgyűlölő voltam, megtagadtam. Erre Honthy bedobta a nagy­ ágyút: „Akkor nem játszom el apád darabját!” Nem baj, válaszol­ tam, majd eljátssza a Fedák Sári! Snitt. Harminc évvel később, amikor a Luxemburg grófjába megírtam a belépőjét, még mindig szememre vetette – mesélt Szenes Iván művészvilágban töltött gyerekkora egyik jellemző jelenetéről utolsó, Bozsán Etának adott interjújában.

Szenes apja az a sajnálatosan hamar eltávozott zseni, Szenes Andor, aki majd harminc operettnek, zenés játéknak, Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettjeinek fordítója, átdolgozója volt – vagy ha így nem, de a Fekete Péter vagy az Egy csók és más semmi című dalok szövegeit mind neki köszönhetjük. Így nem véletlen, hogy a családi hagyomány Ivánnal folytatódott, és bár jogi pályát végzett, dolgozott köztisztviselőként, újságnál, igazi terepe mindig is a színház és környezete volt varietétől klasszikus színházon át a kabaréig, lehetett akár dramaturg, művészeti vezető, szerkesztő – mindegyik tevékenysége komoly hatással volt a magyar szórakoztatóiparra. Még nyolcvanéves kora felett is emlékezetes beszélgetős tévéműsorokat készített, a faros Ikarus�szal vándorcirkuszoló Szenes turné örökzöldjeit pedig nemcsak a nyugdíjasok, hanem az unokák is énekelték. Egy szeretni való úr számtalan sztorival, hogyan lovagolt Fényes Szabolcs térdén a kis Iván, majd apja halála után pár évvel hogy lettek halálig elválaszthatatlan szerzőtársak a legendás Rezső téri házban, nem lett Darvas Iváné a Kislány a zongoránál című dal, milyen volt a kapcsolata egyik állandó és meghatározó partnerével, Hofi Gézával, vagy miért éppen a máma szót írta a Kicsit szomorkás a hangulatom című dal első sorának végére.

Sokszor kérdezték apámat, melyik a kedvenc dala, élete vége felé elárulta, hogy a Hosszú az a nap, de csak azért, mert azt a feleségéhez, Kornay Mariann színésznőhöz írta. Különlegessége még, hogy ennek a zenéjét is ő szerezte – mesélt lánya, Szenes Andrea webszájtján.

Számos díjat kapott munkásságáért, ám érdekes, hogy a Kossuth-díj elkerülte. Családja és hat generáció viszont továbbra is ápolja Szenes Iván emlékét, hiszen az évenként megrendezésre kerülő Szenes emlékkoncert, illetve Szenes-díj méltó módon emlékezik múltról és mutat a jövőbe a magyar szórakoztatóipar történetének egyik legfontosabb személyiségén és dalain keresztül. n AJM / illusztráció: németh gyula

47

48

49

50