INTERJÚ
képpen társítanék hozzá dallamot, de vannak bizonyos drámák, ahova ízléstelen betétdalokat pakolni. Nem szeretném, hogy giccsparádé legyen abból, amit csinálunk. Persze homályos még a folytatás, de ha körvonalazódott a következő projekt, akkor döntök a zenéről. D+SZ: Szerinted azok is tudnak kapcsolódni a VAN filmzenekarhoz, akik nem látták a filmjeidet? RG: A VAN-os dalok szerintem elég hallgatható, dallamos zenék, a Rossz versek zenéje pedig elsősorban azoknak jön be, akik kedvelik a melankolikusabb hangzást. Azt látom, hogy Spotify-on sokan hallgatják a számokat, nem tudom, hogy ennek hány százaléka kötődik csak a filmhez, és ki csak a zenéhez. De ez talán sosem derül ki. D+SZ: Amikor te filmet nézel, mire figyelsz legjobban? RG: Nagyon nagy energiákat kell mozgósítanom ahhoz, hogy úgy nézzek filmet, mint egy klasszikus néző. Az őszinte alkotói szándékot és a személyes kötődést keresem minden alkotásban, és ha ez 10-20 perc után nem egyértelmű, akkor nem szívesen nézem végig. D+SZ: Volt mostanában olyan film, aminek nagyon megszeretted a zenéjét? RG: Két-három típusú zenehasználat van: az egyik, amikor egy fülbemászó dallamra és annak különböző változataira épül minden – akárcsak a Rossz versek esetében –, ez talán a klasszikus filmzenehasználat. A másik módszer a 80-as években indult, de rengeteg mai példája van, főleg az indie filmek közt, amikor a legtutibb számokkal tűzdelnek tele egy filmet – van arthouse verziója is, például Xavier Dolen alkotásaira jellemző. És ott a harmadik, amikor valaki tök mást csinál. Ilyen volt a Call Me By Your Name zenéje is, ahol kortárs klasszikus zeneszerzők dalait vegyítették az italo discóval és Sufjan Stevensszel. Mikor először megnéztem, nem fogott meg annyira, de pár nap elteltével bekattant nálam a zene, zseniálisnak tartom. Egyébként nagyon tetszett a Suspiria zenéje is. D+SZ: Említetted, hogy már gondolkozol a következő projekteden. Mit lehet tudni róla? RG: Szeretnék valamit még fél éven belül csinálni. Az időfaktor mindig zavart a filmkészítésben. Minden lassú, minden előkészületekkel jár, mindent ötször át kell rágni. Van egy jó ötlet, aztán csak másfél év múlva látod a monitoron. Egyszerű helyzetgyakorlat-sorozatot képzeltem el párokról. Egy összekötő elem lesz: valamennyi pár szex után beszélget. A formáról még nem egyeztünk meg. Sok minden felmerült a szkeccsfilmtől a letölthető a sorozatig, majd meglátjuk. D+SZ: Szóval továbbra sem szakadsz el a szerelem témától… RG: Ha most belegondolok, alig van olyan, ami a szerelemről szól. Múlt decemberben szerettem volna lekapcsolni az agyam a folyamatos Rossz versek pörgésről, és egy reggel eldöntöttem, hogy írok egyetlen, kompakt jelenetet. Akkor találtam ki ezt az egyhelyszínes sorozatot, úgy, hogy a szex utáni beszélgetés az egyetlen kapcsolódási pont a részek között. Szerintem ez a pillanat fordulópontot jelent a kapcsolatokban, az emberek hirtelen megnyílnak vagy bezárnak, rengeteg lehetőség rejlik benne. A legkülönbözőbb párokkal képzelem ezt el: lennének fiatalok, középkorúak, idősebbek, eltérő társadalmi rétegekből. De ez még a jövő zenéje. ≠
ℹ REISZ GÁBOR
Az 1980-ban, Budapesten született filmrendező-zeneszerző a Testnevelési Egyetemen szerzett diplomát, 2003tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem filmelmélet és filmtörténet szakára, majd 2006-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és televízió rendező szakára járt, ahol osztályfőnöke Enyedi Ildikó volt. 2014-es VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című első játékfilmjével diplomázott, melyet több nemzetközi fesztiválon díjaztak, így elnyerte többek közt a Torino Filmfesztivál különdíját, közönségdíját és kritikusi díját, a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját, valamint a Szófia Nemzetközi Filmfesztivál legjobb rendezőjének járó díját. Második játékfilmjét, a Rossz verseket 2018 decemberében mutatták be: ennek a zenéjét a VANhoz hasonlóan szintén Csorba Lóránttal jegyzik. A filmekhez kapcsolódó VAN filmzenekar telt házakat vonzó sikere jelzi, hogy Reisz filmjeiben a zene igen fontos szerepet kap. A mostani felállásban részt vesz Kálmán András billentyűs (LB27, Európa Kiadó) és a Papaver Cousinsból ismert Szendrey-Nagy Olivér is.
NAGYJÁTÉKFILMEK VAN VALAMI FURCSA ÉS MEGMAGYARÁZ
INTERJÚ: TAKÁCS DALMA FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (D+SZ)
HATATLAN (2014) ROSSZ VERSEK (2018)
17