Page 1

dal+ szerző AZ AZ ARTISJUS ARTISJUS INGYENES INGYENES ZENEIPARI, ZENEIPARI, KULTURÁLIS KULTURÁLIS MAGAZINJA MAGAZINJA I I MEGJELENIK MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE NEGYEDÉVENTE I I MMXVII MMXV // II. II. I I

www.artisjus.hu www.artisjus.hu

SAJÁT MAGAM PRODUCERE LESZEK HIEN NEM KELL MINDIG UGYANABBAN GONDOLKODNI Szendrői Csaba, Tóth András Elefánt TERMÉKENY KETTŐSSÉG Tornyai Péter, zeneszerző MINDEN DAL EGY KISGYEREK Schram Dávid, producer

1


EDITORIAL

TARTALOM

2 HÍREK 4 LEMEZAJÁNLÓ 6 AZ EGÉSZ SZAKMA NEVÉBEN MUSIC HUNGARY KONFERENCIA 2017

Ötödszörre rendezték meg a zenei szakma éves konferenciáját, a Music Hungaryt. Miután bizonyos alapproblémákat már sokadszorra beszéltek végig a szakemberek, megszületett az elhatározás: év közben is folyik tovább a munka, összefog a zeneipar, hogy a politikának kidolgozott javaslatokat adhasson, és azok mögé felsorakozhasson. A konferencián szó esett még a rádiós piac átalakulásáról, a Class FM analóg adása megszűnésének következményeiről; az NKA új vezetésének elképzeléseiről; film és zene kapcsolatáról, oktatásról. Címlapunkon az énekes-zeneszerző-producer Hien, aki még mindig csak 23 éves, de úgy döntött, kezébe veszi az irányítást, és jelenleg a világ egyik legmenőbb egyetemén, az amerikai Berklee-n tanul ösztöndíjjal. Az Elefánt zenekar nemrég jelentette meg Minden című harmadik nagylemezét: arról, hogyan változott meg a dalírás és mennyiben fontos a szöveg az Elefánt két alapító tagjával, Szendrői Csaba énekessel és Tóth András gitárossal beszélgettünk. Tornyai Péter intellektuális és szövevényesen izgalmas, illet­ ve meglepetéseket, ugyanakkor spirituális üzeneteket is közvetítő műveit nemcsak a kritika ünnepli, de a pályatársak is elismerően beszélnek róla. Az idei Artisjus-díjas zeneszerző természetesen megszólal magazinunkban. Lehetne Liszt Ferenc híján modern zene? Leesett volna nélküle a tojáshéj a nagy Richard Wagner hátsójáról? Kialakult volna a doborjáni csodagyerek távollétében az egyedül tán a pop-kontextus őrületére hajazó tömegpszichózis, amelynek során ifjú hölgyek és hímnemű kortársaik számtalanul dobták be ájultan a törülközőt? E kérdésekre is keressük a választ nyári számunkban.. n a szerk.

2

10 CSAK ÁTALAKUL MUZSIK ÉS VOLKOVA 11 SAJÁT DALOK ÉS FEJLŐDÉS HANGÁCSI MÁRTON 12 NE M KE LL M I NDI G UG YANAB B AN G ONDOLKODNI } ELEFÁNT 16 SAJÁT MAGAM PRODUCERE LESZEK } HIEN 22 TÉNYLEG HALOTT AZ MP3? TECH-FAKT 24 LISTÁK YOUTUBE, MAHASZ, ZENESZÖVEG 26 ADJ HELYET DÉVÉNYI ÁDÁM 28 TERMÉKENY KETTŐSSÉG } TORNYAI PÉTER 32 M I NDE N DAL E G Y KI SG Y E RE K } SCHRAM DÁVID 38 JEGYÜZÉREK VS. ROBOTOK JOGI ESETEK 40 #MUTIMITHALLGATSZ ARTISJUS-KAMPÁNY A DALSZERZŐKÉRT 42 ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A KONCERTIPAR A MANCHESTERI TERRORTÁMADÁS UTÁN 44 THE SCROLLS OF FAITH NO MORE – SCROLL #1 KÖNYVAJÁNLÓ 46 A LEGVIRTUÓZABB MAGYAR LISZT FERENC 48 MÉNES ATTILA IRODALOM


IMPRESSZUM

12 NEKÜNK KELL A KIHÍVÁS, AKÁR A ZENESZERZÉSRŐL, AZ ELŐADÁSRÓL VAGY A KÖZÖNSÉGHEZ VALÓ VISZONYUNKRÓL VAN SZÓ

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXVII. második negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1114 Budapest, Ulászló utca 8.) Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS) Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté

16 AZ UNDERGROUND ÉS A MAINSTREAM KÖZÖTTI HATÁR ENGEM NEM ÉRDEKEL, SZERINTEM EGY ZENE LEGYEN JÓ ÉS HITELES

Ebben a számban közremûködtek: Biczó Andrea, Bihari Balázs, Deme Zsófia, Kalocsai Krisztina, Nagy Kátya, Prieger Zsolt, Rónai András, Steszkó Zsanett, Tóth Péter Benjamin Lapterv: typoslave (info@typoslave.hu) Címlapfotó: Nagyillés Szilárd Korrektor: Kótai Kata

28

Nyomdai kivitelezés: Color Pack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4.

A KÍSÉRLETEZÉS, ÚJ

Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8. E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83

ÖSSZEFÜGGÉSEK KERESÉSE MINDIG IS JÁTÉK MARAD, A SZÓ SOKSZOR AKÁR VÉRESEN KOMOLY ÉRTELMÉBEN

32 ÚGY GONDOLOM, HOGY MINDEN DAL EGY KISGYEREK, AKIRE ODA KELL FIGYELNI, NEVELNI KELL, ÉS AKKOR SZÉPEN KIBONTAKOZIK

Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon. Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre. A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük. Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre. A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint. ISSN 2063-4188


HÍREK

d+sz hírek SPOTIFY: NEM FIZETÜNK ELEGET A svéd cég művészeknek nyújtott szolgáltatásokért felelős vezetője (korábban Madonna és más sztárok menedzsere), Troy Carter a nashville-i Music Biz konferencián elismerte, hogy a stream szolgáltatók nem fizetnek eleget a művészeknek. Példának a dalszerzőket hozta fel: a régi modellben egy eladott album után ugyanannyi jogdíjat kapott minden szerző, míg most a slágerré váló dalok szerzői jóval többet keresnek. Ugyanakkor a Spotify eszközöket ad a zenészek kezébe, hogy növeljék a bevételeiket – ha nem is magán a platformon, hanem például a turnézással vagy brandpartnerségekkel, amelyekben segítenek a hallgatókról szóló adatok. Troy Carter egyenesen a Spotify új korszakáról beszélt: az első tíz év a felhasználói élmény optimalizálásáról szólt, de most eljött az ideje, hogy a művészek kerüljenek a cég fókuszába. Így például nem az egyes dalokra helyezik a hangsúlyt, hanem az előadók karrierjének segítésére. A zenészek „életművének felépítését” segítik majd, amire támaszkodva akár globális turnék is szervezhetők. 2,5 MRD FT JOGDÍJ A SZERZŐKNEK Az Artisjus májusban fizette ki az előző évi rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjat a zeneszerzőknek, szövegíróknak. Emellett a komolyzenei koncertek utáni jogdíjakat; továbbá a ráosztásokból a rádiós és tévés elhangzások alapján járó részt is megkapták a szerzők. A nagyfelosztásban összesen 2,5 milliárd forint jogdíjat osztott ki az Artisjus; ez körübelül a teljes évi felosztás negyede. A nagyfelosztás adataiból kiderült, hogy összességében megnőtt azoknak a rádióadóknak a száma, amelyek műsorát az Artisjus (a „zenei ujjlenyomat” alapján automatikusan beazonosítva) figyeli: 2016ban 47 rádióadó adatai alapján osztanak jogdíjat a 2015-ös 39-hez képest. A rádiós játszások alapján keletkezett jogdíjak 61%-a külföldi szerzőknek jár, ezeket az Artisjus az egyes országok jogkezelőivel 2

mmxvii.ii kötött szerződések alapján utalja át. Ös�szesen 6400 magyar szerző vagy jogutód számára fizetett most májusban rádiós jogdíjat az Artisjus. Ez a szám enyhén emelkedő tendenciát mutat a korábbi évekhez képest. A rádiókban tavaly 23 136 magyar zenemű, dal hangzott el, összesen 4 563 657 alkalommal. Ez egyenként átlag 197 elhangzást jelent, de közismerten hatalmas a szórás a rotációba kerülő slágerek és a néhányszor elhangzó zeneszámok között.  A televíziókban összesen 4043 magyar szerző művei hangzottak el. A konkrét elhangzások 3539 szerző, az úgynevezett funkcionális elhangzások (szignálok, háttérzenék) 2179 szerző művei voltak, ami azt jelenti, hogy 1675 olyan szerző van, akinek a művei önállóan (klipként, koncertfelvételként) és háttér- vagy reklámzeneként stb. egyaránt szóltak a tévékben. Összesen 661 798 konkrét elhangzás alapján keletkezett jogdíj, ez a rádiós elhangzások kb. egyhetede. Június 29-én fizeti ki az Artisjus az arra jogosult szerzőknek a könnyűzenei koncertek, a filmzenék után járó összeget, valamint az üres hang- és képhordozó jogdíjakat. ARTISJUS-DÍJ 2017 Tavasszal átadták a szerzőket középpontba helyező egyik legnagyobb presztízsű szakmai elismerést, az Artisjus-díjat. Idén a zenei díjazottak között a korábbiaknál több jazzművészt találunk, és jelentősen erősödött a komolyabb műfajok szerepe: a könnyűzenei elismerések között is több olyan alkotó található, aki crossover vagy fúziós műfajokban dolgozik. Több díj került a zenészek képzésében, az újabb zenészgenerációk nevelésében is aktív művészekhez. Az Artisjus a zenealkotást a nagyközönség körében népszerűsítő produkcióját jutalmazta díjjal: az év könnyűzenei produkciója Hajós András televíziós műsora, a  Dalfutár lett. Az év könnyűzeneszerzőjének járó Artisjus-díjat László Attila vihette haza. Az év könnyűzenei szövegírója Likó Mar-

cell, a Vad Fruttik dalszerző frontembere lett idén. A Könnyűzeneszerzői Életműdíjat Binder Károly zongoraművész, zeneszerző, tanszék-vezető egyetemi tanár kapta. A Szövegírói Életműdíjat pedig a 2016 decemberében elhunyt  Dévényi Ádámnak ítélte a szakmai zsűri. Az Artisjus dalszerzői díja 2015-ben bővült Junior kategóriával, idén a korábbiaktól eltérően három díjat osztottak ki a 30 év alatti szerzőknek. Elsősorban zeneszerzői munkásságáért kap díjat Kozma Kata, szövegíróiért pedig Karácson Tamás, vagyis Fluor; valamint a pályája elején álló, de már több mint ígéretes Várallyay Petrát is díjazta a zsűri. Az Artisjus Junior Könnyűzenei Díjat a hazai könnyűzenei életet, ezen belül is a fiatal tehetségeket jól ismerő, független zsűri szavazta meg; Bágyi Balázs, Both Miklós, Jónás Vera, Sebestyén Áron és Szakos Krisztián. A díj által nemcsak a magyar közönség és a szakma ismer meg fiatal szerzőket, hanem például az Artisjus nemzetközi szakmai partnereinek is ajánlja a díjazottakat, jelölteket. Az év komolyzenei műve díjat Eötvös Péter kapta Oratorium Balbulum  című művéért. Az év fiatal komolyzenei alkotója díjat Tornyai Péter vihette haza. Az év magyarnótaszerzője Szirmai László lett. Az irodalmi díjak bejelentése már korábban megtörtént, de idén is a zenei díjazottakkal együtt vehette át az elismerést az öt díjazott, ezúttal: Nádasdy Ádám, Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter. ALKOTÓK VS. DÖNTÉSHOZÓK Május végén Brüsszelben találkozott az európai szerzők hatvanfős küldöttsége az Európai Unió magas rangú tisztségviselőivel. Az alkotók (a közös jogkezelő társaságokkal együtt) ezen az eseményen terjesztették a megjelent politikusok elé közös felhívásukat. A petícióval és a találkozón kifejtett véleményükkel az alkotók Európa döntéshozóit arra szeretnék rábírni, hogy tegyenek érdemi lépéseket annak érdekében, hogy az online elérhető művek szerzői méltányos összeget


HÍREK

d+sz hírek

mmxvii.ii a magyar küldöttség brüsszelben tóth péter benjamin, czutor zoltán, navracsics tibor, horváth szabolcs, palya bea FOTÓ: ©DERIBAUCOURT

szabadon szívhatják el a kreatív és kulturális tartalomból származó profitot, hosszú távon megfosztva Európát annak egyik fő gazdasági motorjától, a kreatív szektortól. Az Artisjus, illetve a szervező GESAC meghívására az eseményen magyar résztvevők is jelen voltak: Palya Bea énekes-dalszerző, Czutor Zoltán, énekes-dalszerző, az Artisjus vezetőségi tagja, továbbá Navracsics Tibor EU-biztos és kabinetjének tagja, Horváth Szabolcs, Várhelyi Olivér nagykövet mellett több hazai EU-s tisztségviselő részt vett a találkozón.

kapjanak az online platformok (pl. a YouTube) játszásai után. Az alkotók szerint a felhasználók által feltöltött tartalmakra építő szolgáltatások üzleti sikerüket a náluk elérhető kreatív tartalomnak köszönhetik, csak éppen azoknak nem juttatnak (elegendő) bevételt, akiktől a tartalom eredetileg származik – vagyis az alkotóknak. A Meet the Authors találkozón részt vett és felszólalt Andrus Ansip EU-alelnök, Navracsics Tibor kulturális EU-biztos, valamint számos EP-képviselő és 13 európai ország állami tisztségviselői, köztük négy nagykövet is. A találkozó apropója az volt, hogy a szerzői jogi reformot az Európai Tanács és a Bizottság is kiemelt napirendi pontként tárgyalja. Az alkotók üzenete egyértelmű: mindaddig, amíg világos és tiszta törvényi szabályozás nem lép életbe európai szinten, az online platformok

#MUTIMITHALLGATSZ! „A dalok mindenhol velünk vannak, felpörgetnek, erőt adnak. A dalszerzők értéket adnak nekünk”. Ezzel az alapgondolattal indult a Dal+Szerző blog és az Artisjus kommunikációs kampánya. Az akció célja a dalszerzők értékteremtő munkájának bemutatása, a dalok életünkben betöltött szerepének hangsúlyozása. A kampányfilmekben öt művész, Berg Judit író, Hartai Petra színész, Kőhalmi Zoltán humorista, Nyáry Krisztán író-irodalomtörténész és Ónodi Eszter színész árulják el, hogy melyik a kedvenc dalszövegük. A szövegek megszületéséről pedig maguk a szerzők – Beck Zoltán, Menyhárt Jenő, Szabó Balázs, Szabó Benedek és Varga Livius – mesélnek. Mind az öt videó elérhető a dalszerzo.hu oldalon. Bővebben lásd cikkünket a 40. oldalon. n 3


LEMEZAJÁNLÓ

HIPERKARMA DÉLIBÁB

BABÉ SILA AUGUST

REPUBLIC KIMONDOM A NEVED

laptop disc

laptop

laptop disc

A 2001-es Hiperkarmát és a 2003-as Amondót mindenki által ismert okokból egy nagyon hosszú szünet követte, majd a 2014-es Konyharegény lemez óta a Hiperkarma koncerteken és stúdiófelvételeken is rendszeresen jelentkezik új dalokkal. A tavaly megjelent Szóbaszó/Délibáb kislemezpár után most végre összegyűlt egy csokornyi új dal, és megszületett az azonos névre keresztelt Délibáb. A 2000-es évek egyik legnagyobb hazai kultzenekara egy, saját bevallása szerint is könnyebben befogadható anyaggal jelentkezett, ami a korai Hiperkarmát idézi. Persze ez nem véletlen, hiszen a dalok (vagy inkább dalrészletek) többsége a ’90-es években született, a lemezen jó pár kései, kiadatlan BlaBla-dal újragondolása szerepel (Másé voltam mindig; Tudnod kell; Megünnepelni jó; Szóbaszó; Újra délelőtt). Ennek ellenére tartogat bőven meglepetéseket, mint például hogy az utánozhatatlan szövegeiért imádott zenekar bevállalt egy instrumentális dalt. A Délibáb lemez a Hiperkarma aranykorát idézi játékosságával, dallamosságával, és őszinte elborultságával. És hiába az enyhe déjà vu érzés, valójában nem egy replikáról van szó, hiszen hangszerelésében, szövegében és az egész atmoszférájában azt halljuk, ahogy és amiről ennek a zenekarnak 2017-ben szólnia kell. n

A korábban Barbara Stahl néven tevékenykedő énekes-dalszerző egy amerikai producer – aki nem mellesleg például Lorde-t is felfedezte – tanácsára úgy döntött, egy nemzetközibb nevet választva Babé Silaként folytatja karrierjét. De nincs félnivalónk, hiszen ezen a (nem is olyan kicsi) változáson kívül azonban szerencsére a Barbi által remekül létrehozott és előadott különleges, hazánkban tényleg egyedülállónak számító atmoszféra és minőség maradt. A tavaly megjelent első, 9 című lemeze (ami a születésének napját jelzi) után a folytatás már címében (August) is kapcsolódik a korábbi életműhöz (ez a születésének hónapja), és a külföldön már olyan világsztárokat, mint FKA Twigs vagy Grimes „kitermelő” elektronikus r'n'b műfaj is változatlan. Ezzel pedig nincs is semmi baj, hiszen ha valami egyszerűen jó, akkor miért is kellene rajta változtatni? Babé Sila azért persze nem elégszik meg holmi ismétléssel, ezért öt különböző producerrel – köztük a berlini Dope est Dope formációval – kísérletezett azon, hogy stílusát, identitását megtartva színesítse zenéjének palettáját, a végeredmény pedig egy fokkal poposabb, de továbbra is világszínvonalú anyag lett. n

A magát „lakossági beat” zenekarként aposztrofáló Republicot valószínűleg semmilyen generációnak nem kell bemutatni. Két évvel nagysikerű, többszörös platinaminősítést elérő Rajzoljunk álmokat! című lemezük után viszonylag hamar érkezett a folytatás, ennek az oka pedig igen egyszerű. A még mindig hatalmas rajongói bázissal rendelkező csapat saját bevallása szerint rengeteg ihletet merít a közönség szeretetéből, illetve azt is hozzátették, hogy amíg van mondanivalójuk, addig bizony nem tartják magukban. Ez a közlésvágy pedig érződik is a Kimondom a neved című legújabb anyagon, ami több komoly üzenetet is hordoz magában, illetve olyan aktuális témákhoz is nyúl, mint a világ értékrendjének hanyatlása. Az albumon ezúttal is több szövegben segítségükre volt Cipő egyik legjobb barátja, Wéber Ferenc, egy-egy dal erejéig pedig Gerendás Péter és Gulyás Ferenc (Nox) is közreműködött. Kellemes meglepetés továbbá a Bagossy Brothers Company két tagjának, Bagossy Norbert (ének/gitár) és Kozma Zsombor (tangóharmonika), vendégszereplése. A keretes szerkezetbe – az utolsó dal ugyanis a címadó és albumnyitó Kimondom a neved áthangszerelt változata – foglalt dalcsokor tehát biztosan nem okoz csalódást a rajongóknak. n

interwurlitzer

4

mamazone

universal music


LEMEZAJÁNLÓ

AMBER SMITH NEW

RANDOM TRIP ZENEHÍD

SZABÓ BENEDEK ÉS A GALAXISOK FOCIPÁLYÁKON SÉTÁLSZ ÁT ÉJSZAKA

laptop VINYLRECORD

laptop disc

laptop

Két évtizedes fennállása alatt hetedik sorlemezével jelentkezett a hazai indie-színtér egyik zászlóshajója, az Amber Smith. A frontember, Poniklo Imre bevallása szerint a címében és hangzásában is újszerű anyag 2012-es címnélküli lemezükkel állítható párba, annak egy pozitívabb szemléletű testvére. A frontember a dalokat főképp a 2013-ban a zenekarhoz csatlakozott Olli Toof basszusgitárossal szerezte, aki nem mellesleg énekel is a lemezen. De persze nem ő az egyetlen meglepetés, hiszen két nagyszerű vendégénekes is közreműködik: Szarvas Árpád (EZ Basic; Models Can’t Fuck, Evil Men Have No Songs) és Jónás Vera – utóbbi a Monkey című dalban, ami egyébként is a kilencszámos album kiemelkedő darabja. A két évvel ezelőtt megjelent Modernhez képest a New kicsit visszatér a gitárhoz, mindezt teszi úgy, hogy valóban a régi ambersmithes hangulatot megtartva egy sokkal vidámabb, könnyedebb, ugyanakkor sokszínű és eklektikus megszólalást választ. A szövegeket tekintve ezúttal a személyes témák helyett különböző karaktereket mutat be és sztorikat mesél el a frontember, a végeredmény pedig egy olyan punkos, soulos elemekkel is tarkított lemez, ami az indie fénykorán túl is gond nélkül megállja a helyét. n

Az immáron nyolc éve hatalmas sikerrel működő, a meglepetésekre és improvizációra épülő koncertsorozat, a Random Trip egy igazán monumentális vállalkozásra szánta el magát. Ötven (!) zenész gyűlt össze, hogy egy 18 dalos, 74 perces grandiózus jammelésre hívja a hallgatókat az album formában először megjelenő örömzenélésen keresztül. A tényleg hihetetlenül sok szervezést igénylő, hatalmas vállalkozás szálai Delov Jávor művészeti vezető kezében futottak össze, aki elismerte, hogy tényleg nem volt egyszerű feladat ennyi elfoglalt zenészt egy stúdióba terelni. Az eddig csak élőben megszólaló alkalmi formáció bája mindig is a spontaneitás volt, illetve a korábban szinte elképzelhetetlen, teljesen más irányból érkező zenészek összeházasítása. Ezt végiggondolva a Random Trip első lemeze lehetne akár egy hatalmas káosz is, de az igazság az, hogy ennyi profi zenésszel nehéz mellényúlni. Lehetetlen párosítások szólnak együtt tökéletesen, és tényleg a legkülönfélébb stílusok sorakoznak fel úgy, hogy nem ugrál köztük, sokkal inkább átíveli őket az anyag. A végeredmény tehát egy több mint egy órán át szórakoztató, kurrens lemez, ami stúdiókörülmények közt sem vesztett semmit a bájából. n

Generációjának egyik legőszintébb és legfontosabb énekes-dalszerzője, Szabó Benedek és a lemezről lemezre egyre nagyobb szerephez jutó zenekara, a Galaxisok kétéves periódusokban jelenteti meg albumait, most éppen a sorban harmadikat. Az elmúlt időszakban – részben a Nagy-Szín-Padnak köszönhetően is – rengeteget koncerteztek, ez pedig az új anyagon is hallatszódik. A Lázár Domokos (Esti Kornél, Pegazusok Nem Léteznek) hangmérnöki vezényletével készült dalok hangszerelése ugyanis kissé eltér a korábbiaktól, de sokkal jobban „együttszól” – már csak azért is, mert ez az első olyan Galaxis-lemez, amin az egész zenekar játszott. Egy igen felfokozott időszakot örökít meg, ami már nem a generációs problémákat feszegeti, hanem a frontember esemény- és érzelemdús nyarának állít emléket. A korábbiaknál sötétebb hangvételű, sokszor nehezebben befogadható album, amivel valahogy mégis bárki képes lehet azonosulni. A talán két legszomorúbb Galaxis-dal (Húsvét Reggeli a Sátánnál, Éjfél) is helyet kapott rajta, de emellett olyan szépen építkezik zeneileg és izgalmasan bontakoznak ki a dalszövegek, hogy az végig leköti a figyelmünket, és életünk bármelyik szakaszában jóleső érzés lehet hallgatni. n

szerzői kiadás

am:pm music

szerzői kiadás

5


6


ZENEIPAR

MUSIC HUNGARY KONFERENCIA 2017

AZ EGÉSZ SZAKMA NEVÉBEN Ötödszörre rendezték meg a zenei szakma éves konferenciáját, a Music Hungaryt. Miután bizonyos alapproblémákat már sokadszorra beszéltek végig a szakemberek, megszületett az elhatározás: év közben is folyik tovább a munka, összefog a zeneipar, hogy a politikának kidolgozott javaslatokat adhasson, és azok mögé felsorakozhasson. A konferencián szó esett még a rádiós piac átalakulásáról, a Class FM analóg adása megszűnésének következményeiről; az NKA új vezetésének elképzeléseiről; film és zene kapcsolatáról, oktatásról. Az egész szakma nevében Minden évben összejövünk, megbeszéljük, mik a problémák, aztán nem történik semmi egy évig, amikor megint összejövünk, és megint megbeszéljük ugyanazt – nagyjából így foglalta össze azt a helyzetet Gerendai Károly, amin a Music Hungary Konferencián bejelentett összefogással változtatni kívánnak. Erről eleinte az derült ki, hogy a munka év közbeni folytatását jelenti, amihez a szervezők a keretfeltételeket biztosítják; aztán a konferencia legvégén ennél bővebb tartalommal telítődött. Olyasféle szerveződésről van szó, amely a szakma egésze nevében tud megszólalni, így kellő súlyt kaphat a politikusok számára; persze vannak olyan kérdések, amelyek a szakmának csak egy-egy területét érintik, de ezek is láthatóbbak lesznek a döntéshozók számára, ha mögéjük áll a zenei élet egészét képviselő (egyelőre név nélküli) összefogás. Ennek alternatívája Gerendai szerint az, hogy egyes szereplők csak a saját érdekeikért lobbiznak a politikusoknál, és megy tovább a „kézből etetés”, viszont az iparág egésze nem lép előre. Egyelőre egy irodáról van szó, amelyet az Artisjus biztosít, és egy alkalmazottról. A várhatóan évi 10 milliós költség egy részét az alapítók állják, de aki részt venne a közös munkában, annak ebbe is be kell szállnia. A Music Hungary résztvevőit hamarosan megkeresik a részletekkel.

A zeneipar hatékony képviselete a politikában Az utolsó beszélgetés címe az volt: Hogyan tudjuk hatékonyabban képviselni a magyar zeneipart? Kultúra a politikában, politika a kultúrában. Itt L. Simon László országgyűlési képviselő bejelentette, hogy ha lesz valami konkrét javaslat, kidolgozott projekt, azt eljuttatja a megfelelő helyre – de többször hangsúlyozta, hogy ha nincs ilyen, akkor nem is fog történni semmi. A politika természetéből következik, hogy partnerre van szüksége, mondta L. Simon, aki elmesélte, hogy több területen is megcsinálta, hogy ha több legitim szervezet képviselte az ott dolgozókat, akkor ezeknek azt mondta: egyezzetek meg, és az eredménnyel gyertek hozzám – de nem tudtak megegyezni. A beszélgetésen többen egyetértettek, hogy a korábbi évekhez képest most elég nagy a forrásbőség (pl. NKA támogatások), Bognár Attila (A38) szerint a zenét sugárzó álla-

mi rádiók és tévék bővülése is egyedülálló lehetőség. Bognár arról is beszélt, hogy a könnyűzene iránt láthatóan nem túlzottan érdeklődő politikusokat is meg lehet fogni, hiszen mindenkinek van gyereke; elmondta, hogy sokszor megtörtént, hogy a Hajóra felvették gyakornoknak egy-egy fontos ember gyerekét, és az addig megközelíthetetlen politikussal hirtelen lehetett beszélgetni. Sokkal hatékonyabb, ha a zeneipar iparágként prezentálja magát, és nem támogatásra szoruló művészetként – mondta Szinger András, az Artisjus főigazgatója EU-s lobbizási tapasztalatait összefoglalva. A zeneipar foglalkoztatottságot, bevételt jelent, illetve (például a turizmus, vagy a beszélgetésen többször említett sörfogyasztás fellendítésével) más iparágakban is komoly a járulékos hatása. E mögé a gondolat mögé persze számokat is kell tenni. A ProArt Zeneipari Jelentés jó kiindulópont, illetve felmerült még a KPMG kilenc éve készült kutatása a Sziget által termelt járulékos bevételekről. Viszonylag elterjedt információ a szakmában, hogy erre hivatkozva érték el a nagy szabadtéri fesztiválok áfacsökkentését – Gerendai Károly azonban ehhez hozzátette, hogy még  7


ZENEIPAR

 egy érvük volt: az, hogy a Sziget fesztiváljai már a nemzetközi piacon versengenek, ahol komoly hátrány számukra az (akkor még) 25% áfa, miközben versenytársaik átlagban 10%-ot fizetnek. Ha tehát a politika számára fontos, hogy legyen nemzetközi szinten jegyzett fesztivál, akkor áfacsökkentésre van szükség – szólt az érv. Ehhez lehetett hozzátenni, hogy ez ráadásul nem jelent bevételkiesést, mert a kevesebb befizetett áfát bőven ellensúlyozza a más területeken keletkező többletbevétel és így több adó. L. Simon László e téma kapcsán arról beszélt, hogy szerinte a legtöbb szereplő számára azért megmaradt 27%-os áfa paradox módon jó az iparágnak, ugyanis ha többet fizet be a költségvetésbe, akkor láthatóbb is a politika számára. Az 5%-os áfával dolgozó könyvpiacot megrázta ugyan az Alexandra csődje, azonban a teljes piac által befizetett adó a statisztikai hibahatár alatt van a költségvetés egészét tekintve, ezért a könyves szakma válsága (és L. Simon László kidolgozott mentőjavaslata) nem érte el a politika ingerküszöbét. Hasonlóképpen jó volt szerinte a közös jogkezelőknek az üres hor-

tól, és egyébként is lesz kihez fordulni, ha valami probléma merülne fel. A zene minősége, a menedzsment profizmusa stb. mellett az ilyen nüanszok is sokat számítanak egy meghívásnál. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy egy exportiroda talán legfontosabb feladata, hogy a nemzetközi kapcsolatrendszert kiépítse és a hazai előadók rendelkezésére bocsássa. Egy talán ritkábban hangsúlyozott gondolat is előkerült: az exportot képzésekkel is lehet segíteni, és nemcsak a menedzsereknek lehet mit tanulniuk, hanem például az előadóknak az angol nyelvű konferálást. A  videón bejelentkező Bali Dávid (A38, Cseh Tamás Programiroda) elmondta, hogy nyár végén meghívott külföldi szakemberek tartanak majd mesterképzést az általuk kiválasztott magyar előadóknak (fontos, hogy a megcélzott piac szakembereire bízzuk, hogy eldöntsék, mi kell nekik). Ezenkívül Bali elmondta, hogy az év végéig egy egész Európát lefedő „PR-térképet” rak össze, vagyis egy zenekarnak el tudja majd mondani a Programiroda, hogy adott területen kihez forduljon, ha meg akar jelenni a nyilvánosságban.

NKA: nagyon sok a hibás könnyűzenei pályázat

dozó díj 25%-ának elvonása, mert minden későbbi javaslatra, amikor például egyes szervezetek azért lobbiztak, hogy éttermeknek, szállodáknak ne kelljen jogdíjat fizetni, lehetett azt mondani L. Simon szerint, hogy „eleget szorítottunk már a közös jogkezelőkön”.

Az exportiroda hiánya versenyhátrány Olyan konkrét ügynek, amiben a politikában képviselhető javaslatot kellene letenni az asztalra, leginkább az exportiroda tűnt, bár persze a közös munka során bizonyára több is előkerül majd. A zenei exportot sokadszorra megtárgyaló beszélgetésben Weyer Balázs (Hangvető) részletezte, hogy milyen komoly versenyhátrány a magyar zenekarok számára az exportiroda hiánya. Ha például egy programszervezőnek két, nagyjából hasonló szintű zenekar között kell döntenie, akkor sokat számít, ha csak az egyiknél tudja, hogy az mondjuk utazási támogatást kap majd az illetékes exportirodá8

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló beszélgetés előtt hozta nyilvánosságra Szinger András, hogy az Artisjus idén 1 milliárd 666 millió forintot utal át az NKA-nak, ennyi lett az üres hordozó díj 25%-a. Ez majdnem 30%-kal több az előző évi 1,3 milliárdnál. A beszélgetés elején felmérték, hogy a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest mennyivel többféle módon és több forrással támogatja az NKA a könnyűzenét. Lőrinczy György, az Alap nemrég munkába állt új alelnöke biztosított mindenkit, hogy az, hogy a kollégiumokat „művészeti főtematikájú” és „nem művészeti főtematikájú” csoportokra osztották, a Könnyűzene Kollégiuma pedig ez utóbbiba kerül, nem jelenti a terület leértékelését – valójában mindössze arról van szó, hogy az előbbiekbe küld delegáltat a Magyar Művészeti Akadémia, utóbbiakba nem. Lőrinczy György az együttműködéseket szeretné ösztönözni; mint mondta, ha több kollégium közös pályázatot ír ki, például olyasmire, hogy egy zenei fesztivál vizuális arculatában megjelenjen a kortárs képzőművészet, akkor arra az NKA tartalékából többletforrást adna. Az NKA alelnöke azt is elmondta, hogy a könnyűzenei kiírásokra érkeznek a legmagasabb, majdnem 70%-os arányban hibás pályázatok (persze nem mindegyiket zárják ki, hanem pl. hiánypótlást kérnek). Ezért az NKA továbbképzést indít a pályázatírók számára, és akinek korábban problémája volt ilyesmivel, meghívják majd erre. Lőrinczy azt mondta, hogy egyfelől a rendszer egyszerűsítését tervezi, másfelől viszont a pályázati fegyelem erősítését.

Rengeteg pénz tűnt el a rádiós piacról A rádiós piacról szóló beszélgetés természetesen a Class FM megszűnésének kérdésével kezdődött – amit Földes Ádám vezérigazgató rögtön pontosított: nem szűnt meg a rádió, csak az analóg adása, és ma már, a magas mobilpenetráció, a terjedő ingyenes wi-fi hálózatok stb. korában sokkal komolyabb szerepe lehet egy digitális adásnak, mint akkor volt, amikor a Sláger és a Danubius


ZENEIPAR

vesztette el a frekvenciáját. A legutóbbi mérés szerint 350 ezer körül van a Class FM által elért hallgatók száma. Ezzel együtt mind Kiss Anikó, a Music FM, mind Csikesz Erika, a Sláger FM vezérigazgatója arról számolt be, hogy jelentősen nőtt a hallgatottságuk és a bevételük is. Ugyanakkor, mondta Kiss Anikó, rengeteg pénz el is tűnt a rádiós piacról. Szerinte a zenei életet érintő jogdíjkiesés 100 milliós nagyságrendű lehet. Mindkét kereskedelmi rádió vezetője többször visszatért arra, hogy egy rádió (amelynek a nevét nem mondták ki) rendkívül nyomott, sőt, „irreálisan nyomott” árakon kínál hirdetéseket, és emiatt több hirdetőjük is elpártolt tőlük, vagy árcsökkentést kért. Csikesz Erika elmondta, hogy neki alapelve, hogy nem csökkent árat, mert tudja, hogy értékes a rádió reklámideje. Emiatt voltak, akik elmentek tőlük, mint ahogy a Music FM-től is, ám mindkét adó vezérigazgatója szerint többen vissza is jöttek, mert látták, hogy lehet, hogy drágább itt a reklám, viszont hatékony. (Csikesz Erika egy pánikszerűen visszatérő rendezvényszervezőről beszélt: hiába volt olcsó a másik adó, ha egyszer nem fogytak a jegyek.)

Petőfi: nyitottak az együttműködésre a zenei szakmával Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatója azt mondta, a nemrég nyilvánosságra hozott adatok, amelyek szerint 1,6 millió fölött van a Petőfi hallgatottsága, még annál is jobbak, mint amire számított. Önkritikusan elismerte, hogy a rádió pont egy évvel ezelőtti (a 2016-os Music Hungaryn egyik nem hivatalos fő témának számító) profilváltásakor „kevésbé sikerült” az egyeztetés a zenei szakmával, de mostantól várja a szakma hozzászólásait, javaslatait. Nemrég derült ki az is, hogy a Petőfi új igazgatója Tiszttartó Titusz lesz, aki a szakma egyik legismertebb alakja, a Roxy, Danubius és Class FM adóknál is dolgozott. Vaszily Miklós szerint ez nem jelenti azt, hogy a Petőfi ezeket fogja másolni: Tiszttartó Tituszra mint sikeres szakemberre számít, aki az adó működtetésében hoz fejlődést, de a cél, a magyar zene széles spektrumú bemutatása megmarad. Szerinte a magyar zene aránya nem változott, csak a spektruma szélesedett. (Egy későbbi beszélgetésben elhangzott az az adat, hogy 2015 negyedik negyedévében 4100 magyar előadó 6500 dalát, 2016 ugyanezen időszakában 2100 formáció 3100 dalát játszotta a Petőfi.) Jelen volt Auer János is a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) képviseletében. Elmondta, hogy a médiatörvény megengedte volna a Class FM sugárzási jogának hétéves meghosszabbítását, és amikor úgy döntöttek, hogy ezt nem engedélyezik, akkor a ze-

nei életre, a zenészek jövedelmére gyakorolt hatás egyáltalán nem szerepelt a figyelembe vett szempontok között: „a médiaszolgáltatás körülményeit és környezetét” vizsgálták. Mint mondta, a Class FM megtámadta a döntést, és amíg a jogvita nem zárul le, addig a bíróság döntése értelmében nem lehet pályázatot hirdetni a frekvenciájukra. Később felvetődött, hogy a másik országos kereskedelmi frekvencia miért üres. Auer János azt mondta, hogy a Neo FM csődje után úgy látták, hogy „a piac akkori körülményei nem indokolták egy másik szolgáltatás elindulását”, és azóta sem kaptak sok jelzést arról, hogy ez így ne lenne jól. Többször előkerült a téma, hogy milyen károkat okoz a rádiós piacnak, hogy nincs megbízható mérés – vagyis nem tudnak pontos adatokat mondani a hirdetőknek, akik amúgy is a tévé és az internet felé húznak Csikesz Erika szerint. (Mintha azt sejtették volna a szakemberek, hogy a rádióval szemben megalapozatlan előítéletek élnek a hirdetőkben.) Földes Ádám szerint a piac csak akkor maradhat meg, ha jelentős innovációkat tud felmutatni. Szemléletet kéne váltani például abban, hogy hirdetőknek a hallgatottságról beszélnek; ehelyett elérést kellene „árulni”, vagyis maga a rádióműsor mellett az olyan kapcsolódó felületeket is figyelembe kell venni, mint a közösségi oldalak vagy a rádió vizuális arculata. Egy másik rádiós beszélgetésben Sivák Péter, a Rádió Rock új programigazgatója többek között arról beszélt, hogy a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején a kereskedelmi rádiókból teljes műfajok maradtak ki. Ez máig érezteti a hatását például abban, hogy nehéz felépíteni egy új (vagy a rádióban újnak számító) előadót, hiszen „a rádiósok legnagyobb félelme az ismeretlen”. Vagyis a felépítés alapját a már meglévő slágerek szolgáltathatnák, de ezek sincsenek meg. Egy másik megfigyelése az volt, hogy a Petőfi átalakulásával sok kisebb rádió is elveszítette a „sorvezetőjét”, vagyis míg korábban a közszolgálati adón bemutatott magyar dalokat vették át sokan, manapság a különböző vidéki adók playlistjei sokkal jobban különböznek egymástól. n Rónai András, FOTÓ: BÁN ATTILA

9


PROFIL

MUZSIK ÉS VOLKOVA

CSAK ÁTALAKUL ZUP zenekar tagjaiként ismerte meg őket a hazai könnyűzenei élet és a közönség, de az elmúlt közel egy évben kisebb inaktív időszak után tért vissza a Farkas Krisztina–Farkas János testvérpáros, akik lépésről lépésre építették fel átalakult projektjüket és készítették fel erre a változásra közönségüket. Ők a Muzsik és Volkova, greengrasst játszanak, minden eddiginél izgalmasabb zenei környezetben akarnak valamit mondani a világról. A Záhony Unplugged Project 2007-ben alakult, hogy kezdetben akusztikus pop- és rockfeldolgozásokkal szórakoztassa közönségét. Később már csak ZUP néven kezdett túlnyomó többségben saját dalaikat játszani, átállva az elektromos hangszerekre. A zenekar két frontemberét és egyben állandó magját alkotó testvérpár, Farkas Krisztina és János az évek során sok zenésszel dolgozott együtt, akik hosszabb rövidebb ideig a ZUP tagjai is voltak, ennek ellenére 2015-re mégis magukra maradtak, így egy időre parkolópályára helyezték a projektet. „A szünet jó volt arra, hogy eltávolodjunk és kicsit objektíven szemléljük, hogy mit is képviseltünk az elmúlt 10 évben. A mi életünk kb. egyszerre hullott szét. Én emiatt pl. teljesen más szférában akartam kipróbálni magam abban az időszakban, beleálltam a munkás életbe, reklámszakmába. A környezetváltozást és káoszt én áldásként élem most meg, mert rájöttem, hogy mit nem akarok és hogy mit akarok igazán csinálni, és talán tudatosabb lettem a hogyant illetően” – emlékszik vissza Farkas Krisztina erre az időszakra. Míg János, aki a csendes időszakban is aktívan alkotott, arról beszélt, hogy más irányba kezdett haladni, és zenei gondolkodása is változott: „Egyszerre túl sok időm lett agyalni és zenéket írni. Én a hátam közepére sem kívántam ezt az időszakot.” Ebben a kényszerpihenős, elmélkedős periódusban aztán megszületett a folytatás gondolata. 2016 nyarán jelent meg a Muzsik és Volkova című EP-sorozat első része, majd még ennek az évnek a végén a második rész. Ősszel kezdett el duójuk ezzel a névvel koncertezni. A Muzsik az orosz nyelvben parasztot, illetve férfit jelent, János úgy fogalmazott, hogy előbbivel inkább tud azonosulni, utóbbihoz még fel kell nőnie. A Volkova pedig a vezetéknevük női ragozású megfelelője. A testvérek édesanyja orosz származású, innen a kötődés, amiről így beszélt Kriszti, azaz Volkova: „Az elmúlt 5 évben megerősödött az orosz identitásom, az orosz kultúra iránti vonzódásom, ennek az a fő kiváltója, hogy anyukánk orosz. Meg egyre inkább elmerültem az orosz irodalomban, zenében, festészetben, gasztronómiában és rájöttem, hogy sokkal közelebb áll hozzám, mint azt korábban gondoltam”. Az addigi zenei irány is megváltozott, kissé eltávolodott az angolszász zeneiségtől, miközben rengeteg orosz, francia, spanyol, marokkói, szír zene kezdett hatással lenni rá. Ami maradt, az a személyesség, és az aktuális közéletre való reflektálás. „János elkezdte kigyúrni a multiinstrumentalista zenebohócságot, amivel már jó pár éve kacérkodott olyan one man band előadók hatására, mint pl. Xavier Rudd. Egyszer lementem a próbaterembe és azon flesseltem, hogy a jobb lábával nyomja a lábdobot, ballal egy felfordított pergőt, meg néha 10

csörgőt, mellé énekelt, szájharmonikázott, gitáron pedig egy olyan pengetéstechnikát gyakorolt ki, ahol a basszust is bejátszotta” – mesélte Kriszti, ami után ő is elkezdte fejleszteni magát, hogy minél több hangszert tudjon megszólaltatni. Mindez a Muzsik és Volkova sorozat harmadik részére érett be. A három kislemez erőssége kétségkívül a sokszínű, jól kidolgozott zenei világ mellett a szövegeiben rejlik. „Zenészként a színpadon is csak a magánvéleményünk hangzik el a dalokban, amiről civilben, a hétköznapokban is szívesen vitatkozunk, akár zenekaron belül is” – Muzsik így vélekedik erről az érzékenységről. Volkova szerint is fontos ez a szerepvállalás, mert így valamiféle párbeszédet indukálnak az adott témában, persze azzal tisztában vannak, hogy erre nem mindenki nyitott. n Kalocsai Krisztina, Fotó: LIPPAI balázs


PROFIL

HANGÁCSI MÁRTON

SAJÁT DALOK ÉS FEJLŐDÉS Hangácsi Márton nem az a típus, aki végigszenvedi azokat a lépéseket, amiket a társadalom vagy akármilyen feljebbvaló erő elvár tőle vagy kijelöl számára. Ő az, aki a kezébe veszi az irányítást a saját boldogulásához. Vannak dolgok, amelyek mások számára nehézségnek tűnhetnek a pályáján, ő megtalálja a módját, hogy személyes fejlődése javára fordítsa ezeket, és jól érezze magát ott, ahol van. Így ért el 2017-ben az első önálló lemeze megjelenéséig. Hangácsi Márton énekes-dalszerző 1989-ben született Zalaegerszegen, első kapcsolata a zenével hét-nyolc éves korában lehetett, amikor kórusban kezdett énekelni. Később tanult zongorázni, majd gitározni – ez utóbbi aztán elindított benne valamit. Első zenekarát középiskolásként alapította Under The Bridge néven, és bár ott még a zenekartagokkal közösen alkottak, már akkor szép számmal voltak dalötletei. Nem tervezte a felköltözést, de mégis úgy alakultak a dolgok, hogy áthelyezte az életét a fővárosba. Az első évek a város és saját maga felfedezésével teltek. Miután rájött, hogy az egyetem nem neki való, jött egy hosszabb, főként utcazenéléssel töltött időszak. Az életet önismereti tréningként megélő Mártonban ekkor vált erőssé az elhatározás, hogy professzionális szinten foglalkozzon a zenével. A legnagyobb lökést ehhez a 2012-ben a Veszprémi Utcazene Fesztiválon elnyert szakmai díj adta. Ebben az évben meg is jelent első EP-je Front címmel, amin még többségben voltak a magyar dalok, ám ez később változott: „Az angol egy sokkal alkalmasabb nyelv a zenére, mint a magyar. Sokkal zeneibb. Számomra legalábbis. Ettől függetlenül nagyon szeretnék egyszer egy jó magyar dalt írni, de csak saját elhatározásból.” A kész dalaival keresett zenészeket Hang-Art nevű projektjéhez, és bár szerette ezt az időszakot, mégis úgy döntött, hogy egyedül kell folytatnia. „Egészen addig nem volt hiányérzetem, amíg nem éreztem, hogy egy helyben áll a zenekar. Lehet, hogy nem voltam elég kitartó, de nem éreztem, hogy ebből többet tudnánk kihozni” – indokolta a zenész. Saját bevallása szerint sok hatás érte zeneileg, talán legerősebb ezek közül a britpop, de saját dalain keveset érez belőlük, mert ahogy mondja: „Jelenleg a dalok megírják és hangszerelik magukat.” 2014 végén leváltotta a már kicsit megunt egyszálgitáros produkciót egy sokkal izgalmasabb loop pedállal és más effektekkel feldúsított performanszra. Következő évben már ezzel az új lendülettel jelent meg Keep Going című dala az Other Lovers című kislemezéről, amely már a Petőfi Rádióba is bekerült, míg az anyag egy másik dalához, a Don’t Lose Your Mindhoz pedig elkészült Marci első videóklipje. 2016 tavaszán jelent meg Right in Front of Me című következő kislemeze. 2016 őszén a Cseh Tamás Program induló zenekaros pályázatának nyertesei közé került, aminek segítségével elkészíthette első nagylemezét. A My True Fairy Tale néhány régi szerzemény mellett hat új dalt tartalmaz, és azokról a nagy mérföldkövekről szól, amelyek elkísérték az elmúlt tíz évben a zenészt. „Mindegyik

dal egy állomása az életemnek kronológiai sorrendben, a gimnáziumi időktől kezdve a mai napig. Nagyjából a nők, útkeresés és a pénztelenség a téma. Mint általában egy pálya és egy élet kezdetén.” Sokan említik Marcit a magyar Passen­ ger­ként vagy Ed Sheeranként, ami bizonyos szempontból hízelgő is számára. Ugyanakkor a legnagyobb kérdés mégis az, hogy mennyire tud itthon működni ez az énekes-dalszerző hagyomány, az egyszálgitár, mennyire tudja majd kijárni Hangácsi és új irányokba elmozdítani ezt az utat, amin például Petruska is elindult. Eddig úgy tűnik, a közönség kezdi érteni és – ami a lényeg – élvezni.n Kalocsai Krisztina Fotó: Sámpár anna

11


KOMOLY

12


INTERJÚ

SZENDRŐI CSABA, TÓTH ANDRÁS; ELEFÁNT

NEM KELL MINDIG UGYANABBAN GONDOLKODNI Lassan öt éve annak, hogy az Elefánt zenekar apránként meghódította előbb a budapesti éjszakákat, majd a lányokat és a klubokat. Az ötösfogat nemrég jelentette meg Minden című harmadik nagylemezét, amelyen valóban szinte minden van, a változatosság pedig most is gyönyörködtet. A friss lemezről, arról, hogyan változott meg a dalírás és mennyiben fontos a szöveg, az Elefánt két alapító tagjával, Szendrői Csaba énekessel és Tóth András gitárossal beszélgettünk.  DSZ: A Minden nagyon eklektikusra sikerült. Én azt látom, hogy ma már jobban veszi a közönség a kísérletezgetéseket, változásokat, legalábbis Budapesten szerintem egy zenekar sokszínűsége már inkább előny, és nem feltétlen szükséges mindent bedobozolni. Ti hogy látjátok ezt? Szendrői Csaba: Azt érezzük, hogy Budapesten tök jól működik már most. Nehéz számban mérni, hogy mit jelent egy új lemez, mennyi idő kell, ameddig beérik. A visszajelzések pozitívak, én azt látom, hogy a közönség inkább örül neki, mint nem. Persze valakinek furcsa, hogy ilyen váltással álltunk elő két lemez után, de ez volt a célunk. Nem gondoltuk, hogy ez egy könnyen befogadható anyag, nem voltak olyan illúzióink, hogy most megtriplázzuk a közönségünk számát, mert tudtuk, hogy ez egy bevállalós lemez. Tóth András: Igen, egyáltalán nem volt célunk, hogy egy könnyen emészthető lemezt csináljunk, semmilyen szempontból. Nekünk kell a kihívás, akár a zeneszerzésről, az előadásról vagy a közönséghez való viszonyunkról van szó. Öt év alatt rengeteg mindent csináltunk, fejlődött és tanult a zenekar, és eljutottunk egy olyan pontra, ahol egy kicsit szabadabban tudtuk kezelni a saját korlátainkat, és túl akartunk lépni rajtuk. DSZ: Miben fejlődtetek? TA: Ez főleg inkább a zene- és a dalírásról szól, hogy minél hatékonyabban és minél könnyebben tudjunk létrehozni olyan dolgokat, amik számunkra érdekesebbek. A Vérkeringőn voltak olyan dalok, amiket már nagyon rég megírtunk Csabival ketten, és zeneileg nem voltak túl bonyolultak, nem foglalkoztunk velük zenekarilag sokat, hanem csak volt egy szerkezet, egy dalszöveg, dallam, amit összeraktunk és kész. A Gomolyon megpróbáltunk bonyolítani, mert ott jobban belevonódtak az alkotásba a többiek is, már nem csak arról volt szó, hogy ketten zenélünk. Most, a harmadik lemeznél teljesen elengedtük azt a fajta építkezést, hogy először mi ketten hozzuk a dalokat – egy-két kivétellel –, öten a próbateremben agyaltunk, hogy mindenki beletehesse a saját részét, amennyit bír, és ezáltal lett ennyire eklektikus a végeredmény. DSZ: Milyen hatások ihlették a lemezt? SZCS: Amennyire zeneileg színes, szerintem annyira színes az ihlet része is. Most nem akartam a szó költészeti értelmében annyira mély dolgokról írni a dalokon belül,

mert azt éreztem, hogy most a zenén van nagyobb hangsúly, ami egy furcsa utólagos belátás. Annyira összetett és más ez a zene, nem éreztem, hogy bonyolult megfejtések kellenének szövegben is. Inkább hangulati, életérzésszerű dolgokat fogalmaztam meg. A címek szerintem most lefedik azt, amikről szólnia kell a daloknak. TA: A zeneírást az is eléggé befolyásolja, hogyha a Csabi például egy nagyon kötött versben vagy egy komolyabb, mélyebb szövegben gondolkozik, mert akkor mi is úgy követjük le zenében. Úgy képzeld el a zeneírási folyamatot, hogy az első héten a zenei alapon dolgozunk, aztán bekapcsolódik Csabi, és valamilyen intuitív és ösztönös módon elkezd ráénekelni szövegeket, amiknek egy része jó, egy része nem, de ami jó, azt megpróbáljuk belegyűrni valamilyen zenébe, ami elkezd együtt formálódni, és végül megszületik a dal. Ezért tök fontos, hogy Csabi miben gondolkozik, milyen életérzést hoz egy adott dalra, mert olyan irányba hozzuk el a zenét. SZCS: Szoktunk olyat csinálni, hogy elmondom, hogy amit ledarálok szöveg, miről szól, értelmezzük a szöveget, mert szerintem a srácok addig nem értelmezik a zene hangulatát, ameddig nem írok hozzá szöveget. Nagyon ritka, hogy a próbán csak a zene születik meg, mert akár csak  13


 hangulatszavakat is, de improvizálok rá próbán. De akkor lesz egyben valami, amikor kerül rá szöveg, akkor lesz értelmezhető hangulat. TA: Persze, az egy plusz réteg. Igazából a lelke az egésznek mindig a szöveg. Csinálhatunk akármilyen kerek meg jó zenét... SZCS: Szerintem ez most pont nem igaz. Eddig igaz volt, hogy talán a szöveg inkább volt a lélek, most viszont azt érzem, hogy a zenéknek mindegyiknek volt egy lelke, és emiatt nem is volt olyan fontos, hogy megfejtsem azt szövegben. DSZ: Viszont másrészről az Elefánt szövegeit szöveges fotókkal, merchandise termékeken is tudatosan használjátok, és szerintem a közönségnek is fontos, hogy legyen mit ordibálni, legyen mivel azonosulni. SZCS: Persze, ez nem feltétlenül abban nyilvánul meg, hogy nem akartam megfejteni mindent. Attól függetlenül szerintem a szövegek jók, a legjobb szövegeim közül sok van a lemezen. Nem érzem azt, hogy bármiben is kevésbé lennének jók, attól függetlenül, hogy nem az volt a célom vele, mint a Bordahajtogatóban, hogy egy nagyon bonyolult képi világú szimbolista szöveget írjak. Itt sokkal direktebbek a dolgok, ezek a szövegek inkább elbeszélés jellegűek. TA: Amikor Nagyváradon játszottunk, odajött hozzánk egy festő, aki pont arról beszélt, hogy számára az új lemez sokkal kevésbé kiforrott, mint az előző, de közben érti, hogy mi mit akartunk. Ez kicsit olyan, mintha neki lenne egy etalon – például,

14

hogy az Elefánt neki olyan, mint egy Bosch-festmény –, bennünk viszont az van, hogy persze az egy nagyon szép Bosch-festmény, de mi szeretnénk Banskyt is játszani. Nem kell mindig ugyanabban gondolkozni. Lehet egyszer lazábbat, máskor mélyebbet vagy kötöttebbet. DSZ: Csaba, te a dalszövegeken kívül verseket is írsz. Költői pályát is tervezel? SZCS: Nagyon nehéz, mert körbe vagyok véve sok jó költővel, és kicsit a slamnél is azt éreztem mindig, hogy annyira jók, hogy nehéz ezzel felvenni a fonalat, nem érzem magam hozzá elég jónak. Miközben azt gondolom, hogy a nagy számok törvénye alapján 50 versemből van 2 elég jó, és ezekből már egy kötetre való összegyűlt… De inkább olyan tervem van, hogy az elmúlt 10 évből azt az 50-60 verset, ami jó, érdemes lenne előbb-utóbb kiadatni. Eközben meg az is bennem van, hogy új lappal kezdek, és a mai fejemmel írok verseket. Tehát tervben van, de nincs hozzá időkorlát. DSZ: Hogyan került a Váci Mihály-idézet a Mindenbe, hogyan találtatok rá erre a szövegrészletre? SZCS: Ez nekem nagy kedvencem, valahogy beugrott. Megírtam a dalszöveget, és rájöttem, hogy a témája olyan, mint amikor az ember nagyon intenzíven hall mindent, mint amikor annyira csend van és kiélesednek az érzékszerveid, hogy meghallod az olyan dolgokat, amiket még soha. Ezt fogalmazza meg a Váci


DAL+SZERZŐ INTERJÚ

Mihály-vers, ebből a központi gondolatból fogant meg ez a dalszöveg. Ráadásul pont kellett oda egy rím. és ez a vers elég szabályos ahhoz, hogy dalszövegként is működjön, ami külön ritkaság. DSZ: Mit szólt hozzá a költő családja? SZCS: Egy jogutódja van, akit még megtaláltunk. Ő örült. TA: Ráadásul egy hangmérnök srác, aki nem idegen a zenétől, és tetszett is neki a dal. Mondta, hogy nagyon meglepődött, mert általában filmekben szokták használni a verseit, zenekar nem volt előtte, aki elkérte volna. DSZ: A lemezeitek eddig kétéves ciklusokban követték egymást. Ez tudatos taktika vagy a véletlen műve? TA: Egyrészt igen, másrészt pedig ez a természetes időbeosztásunk szerintem. Ha megnézünk egy ötéves távlatot, ennyi idő alatt tudunk összegyűjteni annyi anyagot, amennyit érdemes lemezre vinni. Másrészt, amikor el vagyunk úszva, jó egy határidő. Nagyon el tudunk merülni az improvizatív zenében, hogy szabadon, cél nélkül zenélünk. Viszont ha van egy határ és tudjuk, hogy fél év múlva fel kell venni az anyagot, akkor azon dolgoznunk kell. Kérdés még, hogy mikor fog jönni a következő, de nem hiszem, hogy két évnél bármivel is tovább fogunk várni, mert sok ötlet van, amit érdemes formába önteni. SZCS: Emellett, ha két évnél tovább várnánk azzal, hogy megcsináljuk, akkor elévül, nem fog már tetszeni, vagy már nem mi leszünk. Szerintem kétévente megváltozunk annyira, hogy teljesen máshogy gondolkozzunk. Ez a lemez azért is lett ilyen naprakész, mert elég frissek a dalok, a kétéves periódus második felében íródtak. DSZ: Most azért egy igen intenzív két év végén vagytok, milyen érzés ilyenkor elengedni az új dalokat? TA: Ennél a lemeznél kicsivel több mint fél évig nagyon belülről néztem, hogyan formálódik minden dal. Mindegyiknek volt egy sztorija, egy érzésvilága, hangulata, és szinte azokban léteztem. Ilyen szempontból nagyon furcsa érzés. Mikor lemezre vittük és azon hallgattuk, akkor tényleg olyan volt, mintha elengednénk az egészet, viszont onnan kezdve lehetőségünk van színpadon is eljátszani, ami teljesen más. Ott megint újjászületik a dal és elkezdem újra megélni. Ez lehet, hogy nagyon klisésen hangzik, de minden egyes koncerten ugyanúgy meg tudom élni, a részemmé tud válni. SZCS: Én már nagyon írnám a többi dalt, nekem nagyon kimerítő volt ez most. Abban a pillanatban, hogy abbahagytuk, az volt az első gondolatom, hogy csináljuk a következő dalokat! DSZ: Megjelent az új lemez, dupla lemezbemutatót adtatok az A38 Hajón, turnéztok, jönnek a fesztiválok… Mik a következő tervek? TA: Minél hamarabb szeretnénk elkezdeni az új dalokat. Nagyon sokféle különböző kis tervünk van, amik mellett szeretnénk megcsinálni a korábbi dalainkat egy kicsit úgy, mintha mai fejjel írtuk volna meg őket, mintha erre a lemezre készültek volna. Ez csak egy érdekesség a koncertekre, pár dalt, egyszerűen azért, hogy ne kelljen őket elfelejteni, csak amiatt, mert régiek. Egy nagyon jó koncertműsort szeretnénk összerakni, ami egy picit performansz jellegű. Mindezen felül novemberben lesz egy ötéves koncertünk is, amire mindenféle széppel és jóval készülünk. n interjú: Nagy Kátya fotó: Nagyillés szilárd (Dal+Szerző)

ℹ ELEFÁNT

Az Elefánt 2012 óta gyárt – saját definíciójuk szerint – filmzenéket, nem létező filmekhez. A zenekar alapító tagjai Szendrői Csaba és Tóth András, akiket a Magányos című dalukhoz forgatott Kodály Method klipje tett fel a zenei térképre. A kettős hamarosan megtalálta társait, Horváth Bence Edét, Kovács Zoltánt és Németh Szabolcsot, akiknek a mai „Elefánt hangzás” is köszönhető. 2013-ban jelent meg Vérkeringő című első lemezük, aminek köszönhetően sorra érkeztek a fesztiválmeghívások, 2014ben pedig részt vettek a Nagy-Szín-Pad! tehetségmutatóban is. 2015-ben érkezett második nagylemezük, a Gomoly, amelyet Fonogram-díjra jelöltek az Év hazai alternatív vagy indie-rock album hangfelvétele kategóriában, Idén tavas�szal pedig harmadik lemezük, a Minden, amely minden eddiginél eklektikusabb és kísérletezőbb lett, és amelynek lemezbemutatóján kétszer is megtöltötték az A38-at. A változatos zenei megoldásaik, hol sodróan punkos, hol keringőre csábító dallamaik és versszerű szövegeik magával ragadják a hallgatót, és méltó utódjaik lehetnek az olyan zenekaroknak, mint a Kispál vagy a 30Y.

vinylrecord VÉRKERINGŐ (2013) GOMOLY (2015) MINDEN (2017)

earth www.elefantofficial.com

15


INTERJÚ

16


INTERJÚ

HIEN

SAJÁT MAGAM PRODUCERE LESZEK Az először a Megasztár negyedik szériájában feltűnt, majd szólóban hatalmas sikereket elérő énekesnő még mindig csak 23 éves, de úgy döntött, kezébe veszi az irányítást, és jelenleg a világ egyik legmenőbb egyetemén, a zene fellegvárában, az amerikai Berklee-n tanul ösztöndíjjal. Többek közt erről, a producerkedésről, a zeneszerzésről és az új elektronikus irányról beszélgettünk a zenéért szenvedélyesen rajongó Hiennel. így kimondva borzasztóan hangzik, és ha nem tudnám, ki az, és valaki ezzel hívna el a koncertjére, biztosan nem mennék. (nevet) De az elmúlt 10 évben ő volt a legnagyobb példaképem, pedig nem ilyen zenét csinálok egyáltalán. Számomra ő az, aki újdonságot hozott a zenébe, és az is tetszik, ahogy a saját népzenéjét belecsempészi. Volt szerencsém nemrégiben fellépni is vele, ami hatalmas élmény volt. D+SZ: Nem érezted sose kényszernek, hogy neked zenét KELL tanulnod? Sound designer példaképem is van, aki H: Nem éreztem sosem, egyszerűen nagyon szerettem. A szolfézsóra például olyan elektronikus zenét csinál: Suzanne Ciani. szempontból volt nehéz, hogy nagyon szigorú volt a tanárunk. Először nem is mertem Ő volt az első női sound designerek egyiénekelni. Aztán egyre jobb voltam, a tanár is szeretett, és úgy fél év után kezdtem el ke, aki igazi pionírnak számít. rendesen énekelni. Nagyon jó tanáraim voltak egyébként, ennyi idő távlatából is így gondolom. D+SZ: A Megasztárban még egy kedves kislányként tűntél fel, de sajnos D+SZ: Mi a legkorábbi zenei emléked? sokan támadtak is, hogy ilyen fiatalon H: Az első élményeim énekesekkel voltak, van rólam videó például, ahogy Aerosmith- bekerültél egy ilyen műsorba. Te ezt kisre táncolok 3 évesen. Micheal Jackson is ilyen volt. Anyukámék sok vietnami zenét is kamaszként hogy élted meg? hallgattak. H: Szerencsére nagyon biztos pont volt a családom és a legjobb barátaim – ők D+SZ: Vannak példaképeid? majdnem a születésemtől kezdve az éleH: Nem tudnék egyet kiemelni, mert nagyon sok zenészért rajongok. Más, hogy a tem részei, mert a szüleink is jóban vannak, zenéje tetszik, a filozófiája, vagy amit tett eddig az emberiségért, ez a három teljesen szinte testvérként tekintünk egymásra. más téma nálam, de példaértékűnek talán az utóbbit tartom a leginkább. Mint éne- Ez sokat segített, hogy ne kérdőjelezzem kesnő, úgy Whitney Houston a példaképem. Zeneszerzők közül a filmzeneszerzőket meg a helyemet a versenyben. Nem éltem szeretem a legjobban, például John Williamst. Aki az elmúlt időszakban a legjobban meg traumaként. Ráadásul visszamentem megragadott, az Tigran Hamasyan, ő egy örmény jazz-zongorista, aki keveri az ör- a suliba a Megasztár után, és teljesen normény népzenét, a jazzt, és néha az elektronikát, a rockot és még a metált is. Ez mális életet éltem. D+SZ: Egészen kiskorodban elmélyülhettél már a zenében, hiszen zenei általánosba jártál. Honnan jött ez az ötlet? Hien: Egy elemi általános iskolába jártam, csak mellette jártam zeneiskolába. Vagyis amikor vége volt a sulinak, én mentem szolfézsra, zongorára és hegedűórára. A szüleim 6 évesen írattak be. Már egészen kiskoromban nagy rajongója voltam Vanessa Mae hegedűművésznek, ezért kitaláltam, hogy én is hegedülni szeretnék. A szüleim rábeszéltek, hogy először tanuljak meg zongorázni, így a hegedűt csak másodikban kezdtem el. Nagyon szerettem a zenesulit, mert valahogy jobban megtaláltam önmagam, kikapcsolódásként éltem meg.

17


INTERJÚ

D+SZ: Ettől függetlenül azért viszonylag hamar fel kellett nőnöd, hiszen remekül kihasználtad a Megasztár adta népszerűséget, és a karriered építésébe kezdtél. Megbántad ezt valaha, maradtál volna inkább egy kicsit még gyerek? H: Nekem a Megasztár nagyon tetszett: kiraktak egy színpadra, kisminkeltek, ruhákat adtak rám, kaptunk egy olyan exkluzív figyelmet, amit egy zenész csak évek után ér el esetleg. Amennyire ez ijesztő volt, annyira vonzó is. Utána kaptam a Tom-Tom Recordstól egy lemezszerződést, akikkel azóta is együtt dolgozom, szóval nem akartam várni. A suli mindig fontosabb volt, ezt a szüleim is mindig hangsúlyozták. Nehéz volt a kettőt összeegyeztetni, az biztos, de nem akartam megszakítani ezt a dinamikát. D+SZ: A Megasztárban még mások dalát énekelted, 2013as második, Sweet Talk című lemezeden pedig már zeneszerző voltál. Mikor és hogyan jöttél rá, hogy csodálatos énekhangod mellett ehhez is tehetséged van? H: Egészen kiskorom óta éreztem azt, hogy szeretnék valamit mondani, még ha nem is tudtam pontosan megfogalmazni, hogy mit. Büszke vagyok az első lemezemre, és tényleg csodás dalszerzőkkel és zenészekkel dolgozhattam együtt, de éreztem azt, hogy ez még nem D+SZ: És miért pont az elektronika iráteljesen én vagyok. Kerestem azt az utat, amivel jobban ki tudom fejezni magam. Sok- nyába indultál el? szor, mikor csak úgy leültem a zongora elé, eszembe jutottak dallamok, és ekkor jöttem H: Érdekes, mert korábban annyira nem rá, hogy ez az én utam. vonzott ez a műfaj. Amikor a Berklee-n ki kellett választanom a szakomat, hallottam D+SZ: Sokszor nyilatkoztad korábban, hogy hamar önállósodtál, hogy kitapasztal- az electronic production & design képzésről, tad, milyen emberekkel, csapattal, zenészekkel szeretsz együtt dolgozni. Milyenekkel? ami érdekesen hangzott. Észrevettem azt, H: Nekem nagyon fontos, hogy amellett, hogy szakmailag profi, emberileg is jól ki- hogy különböző hangszínek engem mennyijöjjünk. Elég nehéz ezt receptszerűen leírni, mert a megérzéseimre szoktam hallgatni. re izgatnak. Erdős Szabival is azért szeretek Fontos számomra, hogy valaki kedves és jó ember legyen. Ez elég egyszerűen hangzik, annyira dolgozni, mert nagyon fontos neki, de nekem ez alap. Az is kell, hogy szenvedélyesen szeresse, amit csinál. Szerencsémre hogyan használja az effektjeit a gitárján. egy ilyen kiadó talált meg, egy ilyen menedzser. Az is fontos, hogy nagyjából hasonló A hangszínek nagyon megadták a karaktelegyen az ízlésünk, nemcsak zeneileg, hanem hasonló emberek közt mozogjunk. Hogy rét azoknak a daloknak, amiket írtam. Azhasonlítson a személyiségünk. tán elkezdtek érdekelni a zajok, például ha sétálok, figyelek a falevelek hangjára, vagy D+SZ: Most kik a zenészeid, és őket hogy találtad? ha belerúgok egy botba, akkor arra. KívánH: Nemrég változott az a csapat, akikkel itthon együtt játszom, ugyanis elkezdtem csi lettem, hogyan lehet ezeket rekreálni nyitni az elektronika felé, ezért olyan zenészekre volt szükségem, akik valamennyire szintetikusan. A másik fele pedig az, hogy otthon vannak ebben. Aki stabil pont, illetve zeneszerzőtársam is, az Erdős Szabolcs nagyon sok jó producerrel dolgoztam, mint gitáros. Most az A38-on még velem játszott Weisz Nándor, Alpár Balázs és Reviczky Diaz vagy Szakos Krisztián, akiket tényleg Balázs. Még tesztelgetem, melyik formáció tud a legjobban szólni, és ez nem arról borzasztó tehetségesnek tartok, de valaszól, hogy ki mennyire jó zenész, hanem hogy az a zene, amit én csinálok – és ami hogy senki nem tudta 100%-osan belerakni eléggé változik mostanában –, milyen felállásban a legjobb. Kint pedig mindig vál- azt, amit én kigondoltam. Ez nem azért van, tozik, kikkel dolgozom együtt. Van most egy kinti legjobb barátom, a művészneve mert ők nem elég jók, egyszerűen az én feAmpzer, vele több dalon is dolgozunk együtt. Van egy másik nagyon jó barátom, jemben pontosan tudtam, milyen hangokat aki már végzett a szakomon, vele most csináltunk egy dalt a Coachellára. Az ő mű- akarok hallani. Ez persze egy folyamat, még vészneve Wiggz, vele úgy kezdődött az egész, hogy nem beszéltünk semmit, csak nem tartom magam producernek, mert nem elkezdtünk jammelni, és megírtunk egy dalt. Az ő ismerősén keresztül kért fel minket csinálom régóta, de elhatároztam, hogy Thomas Jack – aki egy house DJ/producer –, és a mi dalunkkal nyitotta az egyik szín- saját magam producere leszek. Ebből a két padot a fesztiválon. Sajnos ezt a hálószobámból, pizsamában néztem végig, de így is dologból pedig valahogy egyértelműen köhatalmas megtiszteltetés volt. vetkezett, hogy ezt kell csinálnom. 18


INTERJÚ

D+SZ: Az első és a második nagylemezed közt még egy szembetűnő különbség, hogy a magyar szövegről angolra váltottál. Ekkor már tudatosan készültél külföldre? H: Nem, én csak szerettem angolul énekelni, és valahogy ehhez a műfajhoz nekem jobban passzolt. Persze szeretem, ha többen érthetik, amit éneklek, de nem volt tudatos. D+SZ: Aztán mégis külföldre mentél a Berklee Egyetemre. Mennyire volt nehéz döntés, hogy kiköltözz Amerikába? H: Imádom az itthoni életemet, de vágytam valami újra, hogy inspirálódjak. Nagyon szerettem volna én is és a családom is, ha van diplomám, de amikor felvettek a Műszaki Egyetemre, akkor elbizonytalanodtam, hogy biztosan ezt akarom-e. Úgy döntöttem, hogy nem szeretnék vegyészmérnök lenni. (nevet) Elhatároztam tehát, hogy zeneiskolába megyek, és megkerestem azt, ami a legjobban illene hozzám. A Berklee nekem egy álom volt. Szerettem volna azt is kipróbálni, milyen egy olyan országban élni, ahol nem vagyok ismert. D+SZ: És bejöttek a számításaid, inspirálónak tartod a környezeted? H: Persze, a Berklee a zene fellegvára. Folyamatosan új emberekkel, új kultúrákkal találkozunk. Olyan fiatalokkal vagyok ráadásul összezárva, akik ugyanolyan elhivatottak, ugyanannyira rajonganak a zenéért, mint én. D+SZ: Egész nap a zene vesz körbe. Ha hazamész, mennyire van energiád, inspirációd a saját dalaiddal foglalkozni? H: Ez nem olyan, mint egy átlagos iskola, hogy mikor bent vagy, tanulsz, aztán otthon szeretnél kikapcsolódni. Sokszor, ha valamit tanulok, azt szeretném azonnal alkalmazni vagy kipróbálni a saját zenémben. Amikor házi feladatot csinálok, valahol már a saját zenémet csinálom meg, csak olyan technikákat alkalmazok, amiket ott tanulok. De persze nem jó folyamatosan ebben a buborékban lenni, szeretek például múzeumokba járni, más területekről inspirálódni. Még mielőtt kiköltöztem, elhatároztam, hogy majd szeretnék más iskolákból megismerkedni emberekkel, akik kutatók, építészek, és ugyanúgy rajonganak azért, amit csinálnak, csak egy másik területen. Van egy építész barátom, aki nemrég végzett a Harvardon, és imádja a zenét, hasonló az ízlésünk is, így sokat jártunk együtt koncertre, mert a patterneket, amiket az építészetben használ, azokat a zenében is látja. Én pedig mutattam neki újdonságokat, így kölcsönösen inspiráltuk egymást. Ezért is szeretem Bostont, mert egy nagyon intellektuális város, és sok olyan emberrel találkozhatsz, akivel nagyon jó beszélgetni, és sokat tanulhatsz tőlük. D+SZ: Most, hogy változóban van a stílusod, hogy zajlik a dalszerzés? Van olyan, hogy valamit kifejezetten a magyar vagy az amerikai piacra szánsz? H: Nem mondanám. Azért is volt jó, hogy kiléptem kicsit ebből az itthoni dobozból, mert amikor zenét írok, már annyira se érdekel, mint régen, hogy mi az elvárás, hogy mi az, amit fognak játszani a rádiók. Most inkább próbálok kísérletezni, ez persze jól vagy rosszul is elsülhet, mindenesetre nagyon szabad. Amikor filmekre vagy vizuálra csinálok hangot, a folyamatban találok olyan kis kincseket, amiket tudok alkalmazni a saját zenémben. D+SZ: Szöveg vagy zene születik előbb? H: Mindig a zene. Még nem írok szöveget, de a következő szemeszterben fogom az első ilyen tantárgyamat felvenni, mert nagyon szeretnék. Régebben a dallamok, harmóniák születtek meg először, most sokszor viszont inkább hangszínek, és abból a hangulatból kiindulva jön a zene. Kint rengeteg dalt szerzek, hiszen kötelezve is vagyok rá az iskolában – ez persze veszélyes is lehet, mert ha az ember kényszerből csinál valamit, sokszor nem jó dolgok születnek belőle. Ezért kérdőjelezik meg, hogy egy művészeti

ℹ HIEN

Nguyen Thanh Hien gyermekkora óta játszik hegedűn és zongorán. A nagyközönség előtt a Megasztár tehetségkutatóban tűnt fel 14 évesen. A  versenyben a hatodik helyen végzett, majd egy évvel később, 2009-ben jelentkezett első szólólemezével, ami a Játék az egész címet viselte. Az ezt követő kislemezdalát már maga írta, illetve szövegeiben angolra váltott. Második albuma a 19. születésnapján jelent meg, Sweet Talk címmel. Egy évvel később bekerült A Dal elődöntőjébe The Way I Do című dalával, és még ugyanebben az évben felvételt nyert a világ egyik legjobb könnyűzenei egyetemére, a Berklee College of Musicra Bostonba, ahol rengeteg ismert zenész tanult, többek közt Sting és Diana Krall is. Tanulmányait 2015ben kezdte meg Electronic Production and Design szakon, ezzel egy időben pedig megnyerte A nagy duettet. Itthon popsztárként már sikerült felépítenie egy karriert, de elkezdett nyitni az elektronikus zene felé is. Legutóbb idén januárban jelentkezett Bemine című, a korábbiakhoz képest sokkal kísérletezőbb dalával.

vinylrecord JÁTÉK AZ EGÉSZ (2009) SWEET TALK (2013)

earth

http://www.bandsintown.com/Hien

19


INTERJÚ

 iskola jó-e. De nekem megvan erre a szabadidőm, amikor tudom, hogy ez rólam szól. D+SZ: A producerkedés hogy fér meg A legtöbb Berklee-n végzett barátom azt mondja, használjuk ki ezt az időt, mert annyira az énekesi karriereddel? inspirálva vagyunk, hogy ez egy nagyon intenzív időszak lehet alkotás szempontjából. H: Az a szerencsém, hogy nagyon jó viszonyban vagyok a menedzseremmel és a D+SZ: Van olyan már megjelent dalod, ami eredetileg egy házi feladat volt? kiadómmal, nagyon támogatóak. Amikor H: A legutóbbi dalom, amit Ampzerrel közösen csináltunk, a Be Mine, az is egy há- megtudták, hogy felvettek, velem örültek, ziból indult. De egyébként is egyre többször fordul ez elő, hiszen amikor megcsinálom, és azt mondták, ők később is itt lesznek amellett, hogy próbálom teljesíteni a követelményeket, igyekszem olyat csinálni, ami nekem, és számíthatok rájuk. Még mindig tényleg jó. Egyrészt bemutatjuk az egész osztály előtt, másrészt szeretném hasznosan teszteljük, hogy ez a rendszer hogy tud jól kihasználni ezt az időt is. Hiába van kész egy házi feladat technikailag, ha még nem működni, hiszen nyilván nem tudok annyiérzem jónak zeneileg, akkor több napot töltök el vele. És amikor kész lesz, úgy érzem, ra itthon jelen lenni a zenei életben, de ezt hogy valamit kezdeni is kell vele. úgy oldjuk meg, hogy abba a pár hétbe, amikor itthon vagyunk, sűrítjük a történéD+SZ: 2012-es lemezed óta csak különálló dalokkal jelentkezel. Ez koncepció, hogy seket. Nehéz ez, mert amikor kint vagyok, kerülöd az albumformátumot, vagy csak szeretnéd minél előbb kiadni ezeket ma- minden erőmmel a sulira koncentrálok, de gadból? azon vagyunk, hogy ezt megoldjuk. A köH: Inkább az utóbbi. Emellett tudom, hogy most változom, így nem ennek van most zösségi média például tök jó arra, hogy itt az ideje, hogy leülök és összerakok egy lemezt. Annyira sokféle zenét csinálok, hogy folyamatosan jelen legyek. És reménykeinkább dalokban gondolkodom. dem is, hogy elsősorban a zeném a fontos a közönségemnek, annak pedig nincsenek D+SZ: Mit kell tudni a sound design szakról, amit csinálsz? földrajzi határai. H: Nehezen tudom elmagyarázni. (nevet) Sokat dolgozunk hardver szintetizátorokkal. Nyilván az alapokból indulunk ki, hogy milyen egy hangjel, milyen féle hangjelek vanD+SZ: Az új elektronikus iránnyal szenak, ezeket kell először megtanulni (és fel is venni), de (sokat) tanulunk az akusztikáról rinted elindulsz kicsit az underground is. Szoftver szintetizátorokról is tanulunk, hogyan működnek, mi a felépítése, hogyan világába? lehet új hangszíneket kikeverni. Van egy másik produceri szak, a contemporary writing H: Nem tudatosan, de kicsit elindultam & production, ami olyan, mint a sound designer és a dalszerzés között valami. Oda efelé. Például amikor elküldjük egy daloazok mennek, akik „csak” írás szinten szeretnének producerelni zenéket, ők meglévő mat a rádióknak, akkor azt kapom vissza, hangmintákat, hangszíneket használnak. A sound designer szakon viszont a hangokat hogy tetszik, de nem igazán rádiós szám. is általában te csinálod meg a nullából. Most lesz például egy sampling órám, amikor De az underground és a mainstream kömegtanuljuk, hogyan kell hangokat felvenni akár a természetből, és azokat modulálni. zötti határ engem nem érdekel, szerintem Volt két kurzusom is arról, hogyan használjuk a modular szintetizátorokat. Illetve amit egy zene legyen jó és hiteles. Az, hogy ez nagyon várok, hogy most ősszel bekerültem egy olyan kurzusra, ahová kiválasztottak 8 most pop vagy nem, az mindegy. sound designert és 8 filmzeneszerzőt, akik együtt fognak dolgozni. Aztán a következő évben derül ki, hogy milyen irányban specializálódik a szakom. Háromfelé lehet osztani: D+SZ: Két év múlva végzel a Berklee-n. vannak, akik inkább a programozás felé mennek, vannak, akik zenész producerek lesz- Hogyan tovább? nek, és vannak, akik új hangfalrendszereket találnak ki például, új akusztikai megközeH: Szeretnék majd valamikor hazajönni, lítésekkel foglalkoznak. de azért az iskola után még megnézném, mi van ott Amerikában. Meg akarom csiD+SZ: És téged melyik érdekel a legjobban? nálni az artist vízumot, szeretnék minél H: Mind a háromból kötelező órákat felvennünk alapszinten, de hozzám a középső áll több emberrel kollaborálni, minél több ema legközelebb, mert írni szeretnék és hangszíneket kreálni. bert megismerni, akikkel esetleg később is tudok alkotni. Hogy pontosan meddig és D+SZ: És azt el tudod képzelni, hogy másoknak írsz zenét? hogyan lesz, nem tudom, egyelőre sodróH: Abszolút. El is kezdődött ez a folyamat. A lakótársam barátnője operaénekes, de dom az árral. n elkezdett a populáris zene felé nyitni. Házibulikban néha szokott olyan lenni, hogy a nem énekesek megkérnek, hogy tanítsak nekik r&b hajlításokat, és ő ennek a szem- interjú: BICZÓ ANDREA tanúja volt egyszer, és akkor mondta, hogy neki ez kell! Úgyhogy tulajdonképpen az fotó: Nagyillés szilárd (Dal+Szerző) énektanára lettem. Jelenleg egy feldolgozáson dolgozik, amit megkért, hogy én hangszereljek meg. Ez volt az első ilyen, én vettem fel, én voltam a hangmérnök, én keverem a dalt. Nagyon szívesen csinálnék még ilyet, vagy akár filmekhez vagy más projektekhez.

20


Kamil MĂźller | Django 3000

21


22


ZENEIPAR

TECH-FAKT

tényleg HALOTT AZ MP3? Az NPR cikke nyomán számos helyen megjelent, hogy „meghalt az MP3”. Valójában arról van szó, hogy a tömörítési eljárást kifejlesztő Fraunhofer Intézet bejelentette, hogy a lejáró szabadalmakat nem újítja meg, és így a jogosítási programjuknak is vége. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha mostantól egy cég az MP3 formátumot használó szoftvert vagy hardvert dob piacra, akkor nem kell a Fraunhofer Intézetnek fizetnie. Az eredeti, az NPR-on megjelent írás ezt a részt annyira nem hangsúlyozta, de azért mélyebbre ment, a nyomán megjelent számos cikk. Kiderül belőle, hogy az MP3 először 1995-ben „halt meg” – a Fraunhofer Intézetnek ugyanis nem sikerült meggyőznie az iparágat az előnyeiről. A kódolás kifejlesztéséért felelős egyik vezető munkatársa szerint az AAC formátum sokkal jobb a hangminőséget és a funkcionalitást tekintve. Mint a Forbes cikke megjegyzi, ezt használja számos szolgáltatás, köztük a YouTube, az Apple Music, a Deezer – ugyanakkor a Soundcloud, a Pandora és a Google Play Music továbbra is MP3 formátumban tömörít. No és persze rengeteg felhasználónak megvan még az mp3-gyűjteménye. A cikk szerzője, Andrew Flanagan nemrég egy újabb cikket közölt az NPR-on, amelyben önkritikusan azt írja: „pontosabb lett volna az MP3 haldoklásáról írni”. Nagyon izgalmas az interjúja Jonathan Sterne-nel, a McGill Egyetem kommunikációt kutató tanárával, az MP3: The Meaning of a Format című könyv szerzőjével. Sterne felhívja a figyelmet arra, hogy még az élő szabadalmi jogot sem mindig használta fel a Fraunhofer Intézet, így például hagyták, hogy a freeware LAME codec terjedhessen. Szerinte az MP3 akkor fog „meghalni”, ha egy másik formátum lecseréli, akár azért, mert jobban kielégíti a felhasználók igényeit, akár azért, mert valamilyen zárt technológiai rendszer kikényszeríti ezt. Jonathan Sterne hosszan beszél a hangminőség, a hangzás hűségének kérdéséről, az MP3 gyakran hangoztatott rossz hangzása kapcsán. Mint mondja, már 1878-ban is azzal reklámozták az Edison-féle fonográfot, hogy az tökéletes hűséggel rögzíti a hangot. Természetesen ilyen nincsen, és a „hűség” helyett inkább az a kérdés, hogy milyen körülmények között, milyen igénnyel hallgatják a hangfelvételt. Az MP3 kifejlesztésénél különféle – azóta már meghaladott – pszichoakusztikai eredményekre támaszkodtak a levágható részletek meghatározásánál; azonban az ilyen kutatások szükségképpen általánosító jellegűek. Általában véve a hangminőség észlelése, illetve fontossága inkább társadalmi, mintsem technikai kérdés, sokszor pedig nagyon egyéni preferenciákon is múlik. Ezért téves az az elgondolás, hogy a fogyasztók egy „jobb” hangminőségű szolgáltatást vagy formátumot bizonyosan jobbnak tartanak, és többet hajlandóak érte fizetni – vagy igen, vagy nem. n

1987 ◊  A Fraunhofer Intézet megkezdi digitális hangátviteli kutatási programját. 1988 ◊ Megalakul a Moving Picture Ex­pert Group, azaz az MPEG. 1989 ◊ A  Fra­un­hofer Németországban sza­ba­­dalmaztatja az MP3-at. 1993 ◊  Nyilvános lesz az MPEG-1 formátum. 1994 ◊  Megjelenik az MPEG-2 audio layer III (MP3). 1996 ◊ A Fraunhofer az USA-ban is szabadalmaztatja az MP3-at. 1997 ◊ A Fraunhofer megjelenteti az AAC-t (Advanced Audio Coding). 1998 ◊  A Winamp már a legnagyobb ingyenes MP3-lejátszó. 1999 ◊  A  Sub Pop az első kiadó, ame­lyik MP3 formátumban is kezd zenét terjeszteni. 2001 ◊ Az Apple piacra dobja hordozható MP3-lejátszóját, az iPOD-ot. 2001 ◊ A Xiph, Org. Foundation bemutatja az első veszteségmentes audio kodeket, a FLAC-ot (Free Lossless Auio Codec) 2006 ◊ Az egész világon elterjednek a hordozható MP3-lejátszók. 2017 ◊ A Fraunhofer Intézet bejelenti, hogy nem újítja meg az MP3 lejáró szabadalmát – lásd cikkünket.

Rónai András,, illusztráció: DAL+SZERZŐ

23


LISTÁK

1

YOUTUBE MAGYAR TOPLISTA

1 2

PÁPAI JOCI

ORIGO

17 660 061

RICO X MISS MOOD

VIHAR

5 716 652

3 4

BURAI KRISZTIÁN X G.W.M X MISSH

ENGEDJ…

4 375 641

RICO X MISS MOOD

MÁGNES

3 911 794

5 6

MARIO

RAJOSAN

3 726 453

HORVÁTH TAMÁS

EGYEDÜL MEGYEK TOVÁBB

3 105 839

7 8

ÁBRAHÁM X MATKOVICS

#MÚLTJELENJÖVŐ

3 072 798

HONEYBEAST

ÍGY JÁTSZOM

2 733 624

9 10

HERCEG (CURTIS)

MI AMOR

2 500 289

MARIO

ÁLRUHÁBAN

2 496 402

11 12

KIS GROFO

MERT A NÉZÉSÉT MEG A JÁRÁSÁT

2 430 295

BURAI ON THE BEAT X MARIO

KI A NAGYOBB KANYHALÓ?!

2 238 316

13 14

AK26 (KRISZ RUDOLF)

ELFÁRADTAM

2 209 010

HALOTT PÉNZ

DARABOKRA TÖRTED A SZÍVEM

2 072 870

15 16

ISMERŐS ARCOK

NÉLKÜLED

2 069 300

HALOTT PÉNZ (AGEBEAT & KOVARY)

ÉLNÜNK KELLETT VOLNA

1 973 808

17 18

DANI FAMILY–ENRIKO

TINI SZERELEM

1 908 482

KIRÁLY VIKTOR (MAJKA & CURTIS)

HATODIK EMELET

1 853 240

19 20

ARANYSZEMEK

MEGYEK UTÁNNAD

1 829 713

PUNNANY MASSIF & AM:PM MUSIC

ÉLVEZD

1 769 359

2

zeneszöveg-TOPLISTA

1 2

PÁPAI JOCI

ORIGO

ISMERŐS ARCOK

NÉLKÜLED

3 4

HONEYBEAST

ÍGY JÁTSZOM

SOULWAVE

KALANDOR

GRYLLUS VILMOS

NEMES NAGY Á.: TAVASZI FELHŐK

QUIMBY

MOST MÚLIK PONTOSAN

5 6

7 DENIZ 8 SERESS REZSŐ

11 12

KOWALSKY MEG A VEGA

EGY VILÁGON ÁT

KOLOMPOS EGYÜTTES

TAVASZI SZÉL VIZET ÁRASZT

13 14

REKLÁMDALOK

KASSZÁS ERZSI (CBA)

KOWALSKY MEG A VEGA

MIT MONDJAK MÉG?

PUNNANY MASSIF

ÉLVEZD SZÉPSÉG ÉS A SZÖRNYETEG

17 18

BRÓDY JÁNOS

HA ÉN RÓZSA VOLNÉK

KIS GROFO

A NÉZÉSÉT MEG A JÁRÁSÁT

19 20

MESEDALOK

JÉGVARÁZS/LEGYEN HÓ

PUNNANY MASSIF

MÁSFÉL HETE

A TOPLISTÁK A MÁRCIUS ÉS JÚNIUS KÖZTI IDŐSZAKOT FE­DIK LE, ÉS KIZÁRÓLAG MAGYAR ZENEI ZENESZÖVEG.HU-LISTA AZ EGÉSZ VILÁGRÓL ÉRKEZŐ MEGTEKINTÉSEKET TARTALMAZZA, A TÖBBI KIZÁRÓLAG

SZÉKELY HIMNUSZ

MESEDALOK

ÚJ SZEREPLŐ A LISTÁN

ELŐADÓK EREDMÉNYÉT MUTATJÁK. A YOUTUBE- ÉS

SZOMORÚ VASÁRNAP ELFÁRADTAM

 JAVÍTOTT  RONTOTT n MARADT

VELED

9 AK26 (KRISZ RUDOLF) 10 KÁRPÁTIA

15 16

MAGYARORSZÁGI ADATOKBÓL TÁPLÁLKOZIK. EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK:

  n

2017 TAVASZ

  

    


LISTÁK

3

MAHASZ RÁDIÓ TOPLISTA

1 2

RÚZSA MAGDOLNA

JEL

SOULWAVE

KALANDOR

3 4

HALOTT PÉNZ (AGEBEAT & KOVARY) ÉLNÜNK KELLETT VOLNA VERÉB TAMÁS

ELŐTTEM A KÉP

5 6

SPOON 21

DEÁK

NEW LEVEL EMPIRE

SZERTESZÉT

7 8

CALIDORA (LOTFI BEGI)

AZT MONDOM ÁLLJ

MEDIX

METRO

9 10

KOWALSKY MEG A VEGA

MIT MONDJAK MÉG?

KIRÁLY VIKTOR (MAJKA & CURTIS)

HATODIK EMELET

11 12

HONEYBEAST

ÍGY JÁTSZOM

SUPERSTEREO

BENT A NEVED

13 14

RÁCZ GERGŐ X ÍV

BOLONDOD VOLTAM

MARGARET ISLAND 15 HALOTT PÉNZ 16 DENIZ

VELED MINDEN DARABOKRA TÖRTED A SZÍVEM VELED

17 18

BYEALEX ÉS A SLEPP / LOTFI BEGI MÉG MINDIG... HEINCZ GÁBOR „BIGA”

GÁTLÁS SZTRIPTÍZ

19 20

SOULWAVE

SZALADOK

WELLHELLO

#SOHAVÉGETNEMÉRŐS

4

   

playlist

 

VÉGIGHALLGATNÁD? KÍVÁNCSI VAGY A TOPLISTÁKAT ALAKÍTÓ TENDENCIÁKRA, JELENSÉGEKRE?

playlist és elemzés a dal+szerző blogon

    

www.dalszerzo.hu

5 MAHASZ album TOPLISTA

MAHASZ single TOPLISTA

1 2

PÁPAI JOCI

ORIGO

ÁKOS

SZABADON

3 4

ÁKOS

UGYANÚGY

HONEYBEAST

ÍGY JÁTSZOM

5 6

HALOTT PÉNZ (AGEBEAT & KOVARY) ÉLNÜNK KELLETT VOLNA RICO X MISS MOOD

VIHAR

7 8

KIRÁLY VIKTOR (MAJKA & CURTIS)

HATODIK EMELET

FREDDIE

CSODÁK

9 10 11

RICO X MISS MOOD RED BULL PILVAKER ANTONYO

BEEN TOO LONG

12 13

WELLHELLO

RAKPART

ISMERŐS ARCOK

NÉLKÜLED

14 15

DEPRESSZIÓ

A KÉS HEGYE

MAJKA, CURTIS, BLR

BELEHALOK

16 DENIZ 17 WELLHELLO

1

OSSIAN

AZ IGAZI SZABADSÁG

2 ROAD 3 TANKCSAPDA

DOLGOZZÁTOK FEL!

4 5

KISCSILLAG

SEMMI KONFERENCIA

QUIMBY

MICSODAORSZÁG

6 7

REPUBLIC

KIMONDOM A NEVED

KOWALSKY MEG A VEGA

VARÁZSSZAVAK

TIZENHÉT

MÁGNES

8 HIPERKARMA 9 KONCZ ZSUZSA

VADVILÁG

FALU VÉGÉN KURTA KOCSMA

10

DÉS/GESZTI

A PÁL UTCAI FIÚK

11

HOOLIGANS

20. JUBILEUMI KONCERTSHOW

12 13

REPUBLIC

KONCERT BUDAPEST PARK, 2015.09.19.

TANKCSAPDA

HÁROM ROHADÉK ROCKCSEMPÉSZ

14 15

HOOLIGANS

IGAZ TÖRTÉNET

OSSIAN

30 ÉV LEGSZEBB BALLADÁI

16 17

BËLGA

DISCO!

TAKÁCS CSABA

LÉLEKVÁNDOR

18 19

KOWALSKY MEG A VEGA

MÉG NEM ÉDEN

30Y

BEST OF

20

RÚZSA MAGDOLNA

ÉRJ HOZZÁM

VELED APUVEDDMEG

18 19

HORVÁTH TAMÁS

EGYEDÜL MEGYEK TOVÁBB

RÚZSA MAGDOLNA

ÁPRILIS

20

PUNNANY MASSIF

ÉLVEZD

      

2017 TAVASZ

DÉLIBÁB

      


26


DAL+SZÖVEG

DÉVÉNYI ÁDÁM, DALSZERZŐ

ADJ HELYET Szövegírói Életműdíjat kapott a 2016 decemberében elhunyt Dévényi Ádám. Szövegeit milliók ismerik, hiszen barátján, régi zenésztársán, Trunkos Andráson keresztül a Rolls Frakció, majd a Bikini előadásában országos slágerré lett több szerzeménye is. Ő maga klubokban, később színházakban adta elő dalait. Méltatásában Németh Alajos így fogalmazott: „Az egyik legnagyszerűbb dalszerző és előadó volt. Szerzeményeiben költői minőségben szólt közéletről és egyéni sorsokról. A zajos, hangos sikernél biztos, hogy értékesebb a halkabb, de örökké tartó dalok, művek megalkotása és előadása. Ádám ezt az utat járta. Míg körülötte jöttek-mentek a zajnokok, ő dalnokként csendben végigjárta a neki szánt utat és alkotott, dalolt…” Utolsó interjúja áttekinti egész életművét, a Zenetudományi Intézet oral history archívuma számára készült, Szabó Kata munkája, rövidített változata a Recorderen jelent meg. Ezt mondja a „módszeréről”: „Egyszerűen csak jön. Felébredek, hogy jézusmária, már megint. [nevet] Legutóbb tényleg ez volt, hogy a folyosón jutott eszembe valami, és rohantam be, hogy hol van papír. Valami kép megjelenik, és akkor azt le kell írni.” adj helyet A nyolcvanas évek egyik legnagyobb magyar slágere, amelybe az Adj helyet mellett a Kínai forradalom című Dévényi-dal sorai is bekerültek; viszont magából a szövegből kikerült ez a politikai utalás. Mint Dévényi Ádám mondta: „A mint Kínában a forradalom sort Trunkosék átírták arra, hogy: mint félelemben a színpadon. Trunkos úgy gondolta, az előző szöveg ’82-ben nem menne át a rostán, ráadásul a közönséget talán nem érdekli annyira a kínai forradalom, mint engem. És ebben igaza lehetett.” közeli helyeken Egy másik hatalmas sláger. „Akkoriban Farkasréten laktam. Séta közben tulajdonképpen csak leírtam a környéket, amit láttam. Benne van a dalban a hidegháborús légkör, az a fajta keveredés, amikor a természetbe belecsúszik a történelem, merthogy voltak ott még atombunkerek is. A fák meg mintha már csak valamiféle zöld mozgalom részeiként tüntetnének” – mondta róla. koldusdal A kilencvenes években Dévényi Ádám különféle felállásokban jelentetett meg albumokat, jó részüket kazettán, és hivatalos újrakiadásuk azóta sincs. Ez a dal a Mindennapi éjek című, 1994-es CD-n található. „Ebből az időszakból egyik kedvenc számom a Koldusdal volt, ami szintén lehetne pol-beat, mint egy aktuális, szociografikus látlelet” – mondta róla.

a saját stílusukra formálják a számokat, és valami egészen újat hoznak ki belőlük” – mondta Dévényi Ádám. A Jelen egy korábbi dala, amelyet ez az együttes a maga képére formált. szívemben bomba van Bár Dévényi Ádám elsősorban szerzőként ismert, 1986-os, Postásy Júliával közös, Nincs kegyelem című lemezén „csak” előadó: a két világháború közötti sanzonokat dolgoztak fel szintetizátorkísérettel. („Az volt a baj, hogy az Omega stúdiójában, ahol a felvétel készült, volt vagy tíz szintetizátor. Bevetettünk mindent.”) Erről a dalról azt mesélte: „Megdöbbentő élmény volt számomra, amikor a megjelenése után a Szívemben bomba van szerzőjének, Walter Lászlónak az özvegye eljött hozzám, és nagyon boldog volt, hogy egyszer csak előkerült ez a dal. Elmesélte, hogy a férje milyen sikeres operettszerző volt, aztán elvitték munkatáborba, és miután vis�szajött, már nem írt semmit, csak valami bárban zenélt.” n Összeállította: Rónai András FOTÓ: SZILÁGYI LENKE

A cikk bővebb, playlisttel kiagészített változata megtalálható a dalszerző blogon.

jelen Olyan jó címmel 2008-ban jelent Dévényi Ádám és az Átmeneti Kabát albuma – utóbbi Trunkos Andrással közös, egyébként változó felállású zenekara, amelyet a nyolcvanas években indítottak el. Az albumot készítő társulatba sokfelől érkeztek tagok, a popból, bluesból, jazzből. „Ezért is volt izgalmas velük játszani, mivel észrevettem, hogy 27


JAZZ

28


KOMOLY

TORNYAI PÉTER, ZENESZERZŐ

TERMÉKENY KETTŐSSÉG A Dixit több szempontból „első darab” eddigi zeneszerzői munkámban. Így például abban is, hogy átszűrődik rajta az istenhit kérdése – mondja Tornyai Péter, aki intellektuális és szövevényesen izgalmas, illetve meglepetéseket, ugyanakkor spirituális üzeneteket is közvetítő műveit nemcsak a kritika ünnepli, de a pályatársak is elismerően beszélnek róla. Legújabb bemutatójának alkalmából beszélgettünk vele. tam kapcsolatba hozni azzal, amit alkotóművészként csinálok. Ez talán csak akkor lehetséges teljes harmóniában, ha az alkotásban nincs exhibicionizmus. De itt nem kell elmenni a keleti filozófiákig, nekem elég a keresztény Haydn vagy Bach példája. Az viszont ebben az esetben sem változik, amit minden zené(m)ről gondolok, hogy az nem kinyilatkoztatás, hanem kérdések felvetése. És ezért az sem zavar, hogy ugyanabban a darabban valaki a megváltás katarzisát, más épp a kételyek szorítását vagy az emberi tragédia kifejeződését érezte maga száDSZ: Sokat hallgattam a vonatkozó Haydn-művet gyermekkoromban. Önnek is régi, mára erősebbnek. Ez az alkotói attitűd sem meghatározó, régi élmény? Valamilyen formában egy Haydn-hommage-zsal állunk szerep; nem érzem, hogy bármit is tudnék, szemben? de semmilyen emberi hit nem maradhat élő TP: Zenei, stílusbeli utalás nem történik a darabban Haydnra (szemben például más kételyek, állandó önmeghaladás nélkül. szerzőktől származó jobban vagy kevésbé feltűnő idézetekkel), és azt is csak később konstatáltam, hogy a Dixitben pont két olyan bibliai szöveget vegyítek, melyeknek legfontoDSZ: Konkrét „vallásos” darabok megsabb zenei feldolgozásai mind Haydnhoz kötődnek. Talán egy mélyebb, tudatalatti szinten írásától óvakodik. mindez mégsem véletlen: annyi biztos, hogy Haydn az egyik legkedvesebb régi szerzőm, TP: Igen, azért is, mert az a zenei világ, olyasvalaki, akinek nemcsak a műveit csodálom, de egész elképzelni vélt személyét is. amit korunkban ezzel a jelzővel illetnek Visszakanyarodva a konkrét kérdésre, A Megváltó hét utolsó szava című művel előadó- (rosszmájúbban: reklámoznak), számomra ként foglalkoztam sokat, számos alkalommal játszottuk a mű vonósnégyes-változatát a nagyon szegényesnek tűnik. Természetesen Classicus Quartettel, többek között a CentriFUGA kortárszenei műhely produkciójának ke- rengeteg kivétel van, és remélem, sikerül retében is, ahol a Haydn-tételek között hét mai zeneszerző kommentár-tétele hangzik el. olyan ködösen fogalmaznom, hogy minden kedves kolléga magát ide sorolhassa, de DSZ: Hívő ember lelkével alkot vagy „szerepben" van? Nemrégen Balogh Mátéval például egy friss élményem, hogy egy olasz beszélgettem, és nemcsak egy templomi koncert élményéről mesélt lelkesen, hanem kortárs kórusmű hallgatása után beszéltük istenhitének zenében való megnyilvánítása mellett tört lándzsát. Kíváncsi lennék az ön Sándor Laci barátommal – aki egyébként a spirituális gyökereire,  a vallási zeneirodalom hatására. spiritualitásnak életében és műveiben való TP: A Dixit több szempontból „első darab” eddigi zeneszerzői munkámban. Így például harmonikus megélése szempontjából minabban is, hogy átszűrődik rajta az istenhit kérdése – és talán nem csak a téma miatt. dig példaképem lesz –, hogy vajon miért A hité, ami személyes életemben mindig is fontos volt, de csak nagyon áttételesen tud- ugyanaz a pár félkonszonáns akkordfűzés

DSZ: Legújabb műve Krisztus kereszten elhangzó szavait járja körül, de azokat az e tárgyban emblematikus Haydn-művel ellentétben – vagy éppen azt kiegészítve – ös�szekapcsolja a Teremtés szavaival. Ez nekem valamiféleképpen bibliai világok összekapcsolása, egyfajta transzcendens híd építése zenével. Tornyai Péter: A keresztény hit két legfontosabb alapjáról van szó a Teremtés és a Passió aktusában, két olyan mozzanatról, amikor Isten cselekszik az emberért. És miközben a lényegi, szimbolikus tartalom a két esetben elválaszthatatlanul egymásra utal (teremtés és megváltás-újrateremtés), a felszíni történés „realitása” mintha ellentétes irányból látszana: az emberi születésre kifuttatott építkezés az egyik, az ember-krisztus halálában elvégeztetve a másik oldalon. Ez a gondolatilag és dramaturgiailag is termékeny kettősség, valamint a két szövegréteg részleteiben rejlő egymásra utalások hozták létre azt az alapot, amire Dixit című oratóriumom zenéje ráépülhetett.

29


KOMOLY

jut eszébe bármilyen vallásos témáról mindegyik egyházi kórusszerzőnek Észtországtól a Mediterráneumig. Mintha az Úristennek az tetszene, ami minél több embert nem zavar meg a hallgatásnál?

ℹ TORNYAI PÉTER

Zeneszerző, kamarazenész, a Zeneakadémia doktorandusza és óraadó tanára. Az akadémián hegedű és a zeneszerzés szakot végzett, utóbbit Jeney Zoltán osztályában, majd a római Conservatorio di Santa Cecilián folytatott ösztöndíjas tanulmányokat. Egy évig Eötvös Péter mentoráltja volt. Tanárai voltak még többek között: Vidovszky László, Dukay Barnabás, Wilheim András, Serei Zsolt, Somfai László, Csalog Gábor, Rolla János, Wagner Rita. Brácsásként és hegedűsként a magyar és nemzetközi zenei élet aktív szereplője. A THReNSeMBle, a Ludium Együttes, a Classicus Ensemble (a CEU rezidens együttese) alapító tagja, a Rondo és Classicus Quartet brácsása, az Anima Musicae Kamarazenekar kortárszenei műhelyének művészeti vezetője. A CentriFUGA Kortárszenei Műhely és a Hermina Galéria alkotócsoportjának alapító tagja. Főbb díjai: „Generace” nemzetközi zeneszerzőverseny 1. és 2. díj (2016, 2017), UMZF 1. díj és két különdíj (2011), 2. díj és Eötvös Péter különdíja (2013), a bécsi Konzerthaus nemzetközi versenyének („Towards the Next 100 Years”) 1. díja (2012). 2016-ban Junior Primadíjas, 2017-ben Artisjus-díjas. Fontosabb darabjai: Monochrome (2013), Sospiro congelato (2015), Bartók bogárgyűjteménye – installáció (2016), Dixit (2017)

earth http://petertornyai.com

30

DSZ: Ahhoz képest, hogy most éppen egy nagyon komoly témájú művel lépett elő, olvastam valahol, hogy első munkája egy vicc megzenésítése volt. Ez igaz? TP: Félig. Nem igaz, hogy az első lett volna, de azt hiszem, az első volt, ami már nem családi körben hangzott el. Akkor nagyon modernnek éreztem, visszanézve elég bárgyú ötlet volt, de szerzett néhány vidám percet a kollégáknak (értsd: a zeneiskolai tücsökzenekar tagjainak). DSZ: Nagyon érezni munkáiban a humort, mind a dramaturgiában, mind a hangszerválasztásban, vagy ahogy egy témát akkurátusan és közben könnyedén körbejár. Játékos embernek aposztrofálja magát? Ahogy mondani szokták, „örök gyermek"? Vagy csak a műveiben? TP: A zeneszerzést mindig játéknak fogtam föl, annak idején, amikor elkezdtem hivatalosan tanulni, meg is viselt egy ideig, hogy ezzel elveszni véltem a dolog „játékságát”, de aztán a legnagyobbak példáján hamar kiderült – gondolva pl. Kurtágra –, hogy szó sincs róla: a kísérletezés, új összefüggések keresése mindig is játék marad, a szó sokszor akár véresen komoly értelmében. Ha pedig a humor zenei létjogosultságára akarunk utalni, újra Haydnnál vagyunk. Gondolom, az is egyfajta játékosságból, barkács-kreativitásból vezethető le, hogy miért kezdtem el az utóbbi években rendes koncertdarabok mellett különböző audiovizuális installációk készítésével is foglalkozni. Ehhez persze kellett a Hermina Galéria alkotócsoportjának közege, ahol fiatal képzőművészekkel és zeneszerzőkkel dolgozunk együtt. DSZ: Önmagából és másoktól is merít, mintha „szemplingelne” irodalmi, vagy éppen „remixelne” zenetörténeti utalásokat. Művei meglepetéseket rejtenek magukban sok hallgatás után is. Honnan ez a gesamtkusnwerkes attitűd? TP: Nagy közhely, de a mai világ állandó intenzív sok érzékszervet párhuzamosan ingerlő, fizikai és időbeli távolságokat állandóan egybemosó és közben közös értékközéppontot nélkülöző közegében az lenne egy különlegesebb művészi viselkedés, ha mindettől el tudnánk zárni magunkat, és csak egy szűk sávban mozognánk. Igazán tudok tisztelni olyanokat, akiknek ez sikerül, de nekem valószínűleg nem ilyen az utam. Ugyanakkor a másik véglet sem; szinte semmilyen kapcsolatot nem tudok találni alkotóként magam számára például a kortárs könnyűzenével vagy az úgynevezett világzenével. DSZ: Korábbi korok zenéjével annál inkább. TP: Ez nyilván az aktív előadói – mára elsősorban brácsás – tevékenységemből származó napi kapcsolat miatt is így van. A  zenei idézetek kapcsán viszont tanulságos megfigyelést teszek mostanában. Több darabomnál (köztük a Dixitnél is) kaptam olyan szakmabeli kritikákat, amik csak – vagy elsősorban – a felismerhető idézeteket kifogásolták, és ezek jellemzően olyan zenészektől érkeztek, akiket mesterként tisztelek. Ez természetesen első körben azt jelentheti, hogy én itt hibáztam, de talán azt is mutatja, hogy a mi generációnknak más a viszonya – szabadabb vagy felelőtlenebb? – a crosskulturális jelenségekhez, mint azoknak, akik megélték – előmozdítva vagy elszenvedve – a posztmodern fordulatot. Muszáj megjegyeznem, hogy véleményem szerint a magyar zeneszerzésre vonatkoztatva sokan félreértve használják a posztmodern kifejezést. Már ha a „poszt” nemcsak fizikai időbeliséget jelent, hanem olyasmire vonatkozik, ami nem létezhetne az előzménye nélkül. n interjú: Prieger Zsolt fotó: Nagyillés Szilárd (Dal+Szerző)


31


32


PRODUCEREK

SCHRAM DÁVID, PRODUCER

MINDEN DAL EGY KISGYEREK Kuvaiti gyermekkor, skatulyázó magyar valóság, hangmérnöki tanulmányok Ausztráliában, munka a hazai underground krémjével, kanadai letelepedés. Zene, spiritualitás, pszichológia. Rendhagyó Skype-interjúnk során egy rendhagyó produceri lét rejtelmeiről beszélgettünk Schram Dáviddal. DSZ: A FreshFabrik zenekar gitárosaként te magad is zenészként csöppentél bele a zenei életbe. Hogyan jött az irányváltás a producerkedés, a hangmérnökség felé? Schram Dávid: A zenével való kapcsolatom azért régebbről gyökerezik. Tízéves voltam, amikor megjött a kedvem a gitározáshoz, viszont a szüleim nem nagyon lelkesedtek az ötletért. A tizenötöt tapostam, amikor beütött a Nirvana, a grunge, éreztem, hogy ezt már nem lehet bírni; elkezdtem gitározni. Csinálgattam hobbiszerűen, időközben a Warpigs zenekar gitárosa, Újhelyi Gyuri nagyon jó barátom lett. Ő mutatott be a FreshFabriknak, akik épp gitárost kerestek. Zenészként szálltam be, de már akkoriban is foglalkoztatott a stúdiótechnika. László Viktor, a Sexepil basszusgitárosa volt a producerünk, rengeteget tanultam tőle. De hogy miért lettem producer és hangmérnök? Ez egy érdekes kérdés. A lemezünknél, ami huszonegy éves koromban jelent meg, a hangmérnök nem nagyon volt képben, a végeredmény borzalmas csalódás volt számomra. Akkor eldöntöttem, hogy engem érdekel a stúdiótechnika, a felvétel, és, hogy jó lenne segíteni azokon az embereken, akik szeretnék megvalósítani a dalaikat. Úgy gondolom, hogy minden dal egy kisgyerek, akire oda kell figyelni, nevelni kell, és akkor szépen kibontakozik. Megéreztem, hogy ez a küldetésem. Elmentem Ausztráliába, elvégeztem egy kétéves hangmérnökiskolát, majd 2002-ben hazajöttem, és elkezdtem dolgozni a szakmában, a Warner Musicnál. Rengeteg popprodukciót kaptam, amikből sokat tanultam, és Pásztor Lászlóval dolgozhattam együtt, aki a Neoton Família dalszerzője. Kinyitotta a fülem rendesen. De a pop egy idő után megette a lelkem. Abszolút nem dobbant a szívem érte. Az olyan produkciókat preferáltam, mint a Junkies, a Superbutt, a Heaven Street Seven, tehát inkább az indie vonalat. DSZ: Nem volt nehéz, hogy tulajdonképpen félretetted a zenész énedet amiatt, hogy más zenéit „felneveld”? SD: Ez egy olyan dolog, amivel napi szinten küzdök, még most is. Itt Kanadában nem nagyon volt hangszerem, de pár hónappal ezelőtt vettem egy csodálatos akusztikus gitárt. Tegnap például kimentem a parkba, gitároztam egy kicsit, de egyszerűen lusta vagyok gyakorolni. Nincs folyamatosan kézben, ezért nem élünk szimbiózisban. Emiatt kicsit távolabb vagyok a zenétől ilyen szemponból. De a hangmérnökség egy borzasztóan komplex dolog, eléggé leköti az időmet. Melóznom is kell egy dekoratőr cégnél, ez a civil foglalkozásom, mellette futtatom a bizniszemet, ami teljesen más alapokra helyeződött, kifutottak a magyar produkcióim. Egy online platformon gyűjtök projekteket, Kanadából, Los Angelesből is jönnek felkérések. Ez a Soundbetter nevű oldal , ahol hangmérnökök kínálják a szolgáltatásaikat világszerte.

DSZ: Pedig már elképzeltem, hogy a magyar ügyfeleiddel is megoldjátok a táv-munkakapcsolatot Skype-on. SD: Nem először jöttem el az országból, és minden egyes alkalommal elveszítem a magyar klientúrámat. Azt érzem, hogy a magyarokban van egy ilyen beidegződés, hogy ha nem vagy a közelükben, akkor nem „vagy”. Például van egy zenekar, amelyet az indulásuktól kezdve producáltam. Most Ligeti Gyurival dolgoznak, aminek örülök, mert Gyurit és a munkásságát is szeretem, viszont keverni tudnék nekik, de arra sem vagyok felkérve. Részben megértem, mert szeretnek ott lenni a helyszínen, szeretik, ha kibontakozik előttük a folyamat. Amen�nyire fájdalmas, annyira el is fogadom. DSZ: Egyszer már megfogalmaztad, hogy a producerkedésnek is van bőven pszichológiai vonatkozása. Lehet a személyes kontaktust hiányolják, hogy nem tudsz jelen lenni minden egyes momentumnál. SD: Produceri, felvételi szinten a fizikai jelenlét nyilván szükséges, és nagyon fontos a pszichológia. Az én produceri részem úgy néz ki általában, hogy összejövök a zenészekkel, lemegyek a próbájukra, és megpróbálom megérteni, hogy mit akarnak közvetíteni. Megpróbálok egyensúlyt teremteni. Leegyszerűsíteni a dalt, ha túl bonyolult, bonyolítani, ha túl egyszerű. Ehhez fel kell vennem a csoportdinamiká-  33


34


PRODUCEREK

kat, nem lehet távolból csinálni. A keverés része viszont működhet úgy, hogy elküldik a zenét, mert van tapasztalatom abban, hogy hogyan kell megszólalnia. DSZ: Mikor kiköltöztél, hogyan kezdted kiépíteni az ottani körödet? Azért Magyarországon teljesen más, itt körülhatárolhatóbb a zenei közeg, előbbutóbb szinte mindenki tud mindenkiről. SD: Az az igazság, hogy most vagyok itt tíz hónapja, és nem elsődleges priorrítás az, hogy zenei körökben mozogjak, pénzügyileg kellett megvetnem a lábam. Most van egy fix melóm, fix bevétellel. Az említett website-hoz csinálok egy-két zenei projektet, illetve Facebookon felraktam egy hirdetést, hogy szívesen elvállalok egy produkciót ingyen. Ennek köszönhetően megtalált egy olyan ember, aki azóta cimborám lett, rengeteget tanulok az ő bölcsességéből. Spirituális típus, akárcsak én, tök érdekes, hogy így egymásra találtunk. Az ő dupla albumán dolgozom most is.

ugye elmentem Ausztráliába, majd visszajöttem, és egyszer csak jött a lehetőség, hogy menjünk Kanadába. Valahogy mindig azt éreztem, hogy korlátok vannak, csak egy bizonyos szintig tud eljutni az ember Magyarországon. Nemcsak a szakmán belül, hanem úgy általában. Mindenki próbál leszabályozni. Felveszek egy bakancsot, egy military kabátot, rögtön leskinheadeznek, beskatulyáznak. Aztán kijöttem ide, és azt kezdtem érezni, hogy leszarják az emberek, hogy van orrbavalód. Leszarják, ha télen van egy nap jó idő, és te fogod magad, leveszed a cipődet és mezítláb végigmész a parkban. Rád szólnak, de csak azért, hogy azt mondják, mennyire király vagy. Sokkal jobban insprirálnak. Nem beszélve arról, hogy ennek a földnek van egy iszonyatos energiája. Közvetlenül a Sziklás-hegység lábánál élek, nagyon erős, ősi energiákat érzek. Másfajta stressz van, napi, pénzügyi dolgok okán, de nincs politika. Otthon megőrjít, ahogy szétmegyünk, nem vagyunk egységben. Itt sokkal erősebb az emberek közösségi szelleme. Ha pedig egyedül vagy, kimész a szabadba, és azt érzed, hogy ott van a természet neked, egy vagy vele. Nagyjából ezért két hónapja eldöntöttem, hogy Kanadában telepedek le, már nem akarok mozogni. Ez gyakorlatilag egy újjászületés. Egyelőre bármi, amit kitervelek, az testet ölteni látszik, beválik az emlegetett vonzás törvénye.

DSZ: Ő kicsoda, azt lehet tudni? SD: Itt Calgaryban egy zenész figura, Michael Hill, akinek van egy Septembryo nevezetű projektje. Anime magazinokba is ír sztorikat. Egy konceptlemezen dolgozunk, ami a vonzás törvényéről szól, és ehhez is lesz egy ilyen rajzos magazin, plusz egy-két videó arról, hogy hogy készül a lemez. Ez a találkozás teljesen átprogramozDSZ: Így, hogy megváltoztak a körülta az életem, a gondolkodásmódom. Sor- mények, az inspiráció forrásai, érzel válban találnak meg a jó történések, melók. tozást a zenéiden, a munkáidon is? SD: A zenéimen alapvetően nem hinDSZ: Alapvetően miért költöztél ki? Azt ném. Inkább az az érdekes, hogy azoktudom, hogy kint él a testvéred, innen kal a produkciókkal, amiket itt kapok, jött az ötlet? nagyon könnyen tudok dolgozni. AngolSD: Ez egy nehéz dolog. Nekem otthon szász zenén nőttem fel. Otthon is nagyvolt feleségem, és van egy kilencéves gyer- részt azokkal foglalkoztam, de mivel mamekem egy másik kapcsolatból. Viszont gyarok játszották, ezért volt egy blokk, mindig is utazó cigány voltam. Gyerekko- amit át kellett törni ahhoz, hogy kvázi romban Kuvaitban éltünk, aztán hazajöt- angolszász típusúak legyenek. Ezek a tünk a szocialista rendszerbe, amibe nem zenék, amiket itt kapok, tök jól meg vannagyon tudtam beilleszkedni. Első élmé- nak hangszerelve, körülbelül háromszor nyem az iskolában, hogy hat-hét évesen, gyorsabban tudok velük haladni, mint vigyázban állva néztük végig Brezsnyev az otthoniakkal. Mindezt azért, mert temetését. Olyan dolgok történtek, amiket nekik ez a természetes, bele van kódolva nem tudtam hova rakni, nagyon késleltet- a DNS-ükbe az angolszász zene. Mi, mave kezdtem megérteni az iskolát. Aztán gyarok próbálunk megfelelni ennek, sze-

ℹ SCHRAM DÁVID

Schram Dávid hangmérnök, producer először gitárosként bukkant fel a kilencvenes évek pesti underground­jában: a FreshFabrik zenekarban 1996-tól 1998ig játszott, vele készült a Nerve című album. Később is dolgozott a zenekarral, de már mint producer. Az ezredforduló környékén Ausztráliában tanulta a hangmérnöki szakmát és ott is szerzett gyakorlatot. Hazaköltözése után, 2002től Magyarországon dolgozott egészen 2008-ig, ezúttal a Warner Music Hungary hangmérnökeként hasznosította kinti tapasztalatait magyar előadók lemezein. Első teljes munkája, ahol a felvétel, a keverés és a produceri teendők is mind az ő kezében összpontosultak, a Heaven Street Seven 2004-es Szállj ki és gyalogolj című lemeze volt. Az eltelt évek során Schram gyakorlatilag mindenféle műfajban dolgozott a mainstreamtől az undergroundig, Harcsa Veronikától a Sexepilig, a Mongooz and the Magnettől az Uzipovig, a Kistehéntől a Hippikillerig, a Shell Beachtől a Blahalouisiánáig. Jelenleg a kanadai Calgaryban él és dolgozik.

vinylrecord KEDVENC 5 PRODUCERI MUNKA HS7: SZÁLLJ KI ES GYALOGOLJ (2004) UZIPOV: BAZALTKOCKÁK (2014) BIN-JIP: HEAVY (2014) PETRUSKA: KAPUNYITÓ (2016) JUNKIE JACK FLASH: II. (2016)

 35


PRODUCEREK

 retjük is, de nincs belénk kódolva.
DSZ: De nem gondolod, hogy ez felszereltség és pénz kérdése is? SD: Nem, inkább az attitűd az, ami más. Ezek az emberek élik, mi pedig tanuljuk ezt a fajta muzikalitást Magyarországon. Próbáljuk átadaptálni. Valakivel ez könnyebben megy. Petruska Andris például elég erősen húzza magával az angol vonalat, bár érdekes módon megpróbálja beilleszteni a magyar folkot, népzenét ebbe az egészbe, és tök jól működik. De voltak olyan produkciók, amikkel vért izzadtam ahhoz, hogy sallangmentesek, letisztultak legyenek. DSZ: És mi alapján szelektálsz? Van, amit semmiképp sem vállalnál el? SD: Morális okok miatt mondanék nemet, de ilyen eset még nem fordult elő. Próbálom valahogy elszeparálni a lelki kapcsolódásomat ezektől a zenéktől, mert egy időben nagyon erősen kötődtem hozzájuk, eggyé váltam velük. Ez egy nagyon furcsa szituáció. Egyrészt diszkonnektáltam kicsit a családomtól, másrészt mivel túlságosan kapcsolódtam a dalokhoz, ezért túl arrogáns voltam a zenészekkel, azt gondoltam, hogy nekem van jogom bizonyos dolgokat átvariálni. Ezt a balance-ot meg kellett tanulnom. DSZ: De azért most is a szíved csücskei a számok, amiken dolgozol... SD: Mindegyik. Gondolj bele, ha valaki megír egy dalt, és szeretné kiadni, megmutatni másoknak, az egy fantasztikus dolog, rengeteg energiát tudnak beletenni az emberek. Nyilván azon belül az időn belül, amit a projektekkel töltök, eggyé válok velük, de utána nagyon gyorsan diszkonnektálnom kell tőlük, mert például volt idő, mikor állandóan csak azok a dalok jártak a fejemben, amiken éppen dolgoztam.

munka, mivel széltében 5500 km az ország. De alapvetően inkább a nemzetközi vizekre fókuszálok. Országon belül nem akarom helyhez kötni magam, és akkor fontos lesz, hogy a nemzetközi klienseim el tudjanak érni. Most nem igazán tervezek, inkább befogadok, bevonzok dolgokat. DSZ: Bár nincsenek tervek, bevonzások vannak, de azért mikre számítasz a közeljövőben? SD: Fogalmam sincs. Nagyon szeretem a hangmérnöki munkát, a keverést, ez egy privátabb dolog, szeretek producálni, emberekkel időt tölteni, zenekarokkal mozogni. Azok a pillanatok nekem olyanok, mintha egy kis család lennénk. Próbálok egy kicsit kaméleon lenni, felvenni azokat a színeket, amiket látok a zenekaron belül. Próbálom összetartani a dolgot, mert néha vannak feszültségek, meg kell felelni az időkorlátoknak. A legjobb ilyen élményem a legutolsó felvételem volt, amit a SuperSize Stúdióban készítettünk, a Junkie Jack Flash zenekarral. Ezek a fiúk gyakorlatilag a fiaim lehetnének, úgy is hívtak, hogy „apa”. Cuki volt, mert annak ellenére, hogy így hívtak és odafigyeltem rájuk, ugyanakkor el is tudtunk hülyéskedni. Próbálom az ilyen rezgéseket felvenni, mert fontos, emberileg is, hogy eggyé válj a produkcióval. Persze nyilván azokban a helyzetekben, ahol elvesztik a fejüket a zenészek, meg kell húzni a határt, mert neked az a feladatod, hogy a produkciót megcsináld, felelősséggel tartozol érte. A pszichológia nagyon jól működik benne. Alapvetően a hosszú távú tervem az az, hogy itt Kanadában pszichológiát tanuljak. De mellette megmarad a zene is. Szeretném, ha egy idő után a hangmérnökség válna a civil foglalkozásommá.

DSZ: A pszichológia iránti vonzalom is a producerkedésből fakad? DSZ: Kicsit olyan vagy, mint egy szülészorvos, aki világra SD: Negyvenévesen kezdem azt érezni, hogy nagyon tudok az emberekkel beszélgetni, inspirálni őket. Azt hiszem, az az életfelhozza a dalt, aztán útjára engedi. SD: Hát igen, így kell. Utána nem nevelhetem, gondoskod- adatom, hogy egy segítő legyek, és ezt a producerkedés mellett a hatom róla tovább, mert nincs rá kapacitásom érzelmileg. Volt pszichológián keresztül tudom a legjobban manifesztálni. idő, mikor túlságosan involváltam magam, túl szubjektív lett az DSZ: Záró kérdés; mitől jó producer egy producer? egész. Most próbálok egy objektívebb képet kreálni, az ösztönös, SD: A legfontosabb, hogy ne önmagadat próbáld megvalósíegyszerű részleteket megfogni, amitől kerek lesz a történet. A lényeg, hogy mi az a csomag, az a lendület, amit ad a lelkednek. tani, hanem a dalt. Sok ember esik abba a hibába, hogy a saját Megvannak a fókuszpontok. Az énekes fókuszban van, a szöveg egóját akarja hízlalni azáltal, hogy producerkedik. Így a zenék az is. A többi akkor kap fényt, ha fénybe kell kerülnie. ő manifesztációjukká válnak. Szerintem attól jó producer egy producer, ha sikerül elcsípnie az igazi esszenciáját a dalnak, az DSZ: Volt olyan időszak, mikor az általad producált számok igazi karakterét az előadónak. Mi vagyunk az objektív lencse. Egy tették ki a Petőfi Rádió kínálatának jelentős részét, de azóta segítő, aki azért dolgozik, hogy egy dal manifesztálódjon. De az sok víz lefolyt a Dunán. Kanadában hogy működik a rádió, a igazság az, hogy néha az embernek a sarkára kell állnia, és kémédia szelektációja ilyen szempontból? nyelmetlen helyzetbe kell hoznia a másikat ahhoz, hogy kimozSD: Teljesértékűen nem tudok nyilatkozni, mert még nem na- dítsa őt a kényelméből. Mert én azt gondolom, hogy kényelmes gyon látom át, hogy kiket kell megtalálni, hogyan működnek a dolgokból nem sok jó született. A  kényelmes, az középszerű. döntések, de nyilván a pénz dominál. Cserébe rengeteg rádió- A pillanatnyi kényelmetlenség mindig szül egy nagyobb dolgot. állomás van: new country, old country, alternatív, rock, jazz. Le- Én ebben hiszek. n fednek egy csomó stílust, időszakot. Mindennek megvan a helye. Viszont itt eljuttatni rádiókhoz zenéket már csak azért is nagy Interjú: Steszkó Zsanett fotó: Schram András 36


ALKALMAZOTT ZENE

37


38


JOGI ESETEK A MÁSODLAGOS JEGYÉRTÉKESÍTÉS VISSZAÉLÉSEI

JEGYÜZÉREK VS. ROBOTOK Van jegyed? – kérdezik rosszarcú emberek a koncert bejáratánál. Merthogy nekik van, persze drágábban, mint a hivatalos. Így emlékszünk a jegyüzérekre, akik világát aztán a digitális forradalom alaposan felforgatta. De ezzel nem lett jobb sem a fogyasztóknak, sem a szerzőknek: ehelyett megsokszorozódott a visszaélések mennyisége és káros következménye egyaránt. Az elektronikus jegyvásárlásnál a rajongó egy egyszer használatos kódot (pl. vonalkódot vagy QR-kódot) kap, amit a helyszínen akár kinyomtatott példányról, akár mobiltelefon képernyőjéről tudnak leolvasni. Mára mindenki által tudott alapvető szabály, hogy vásárlóként úgy kell vigyáznunk erre a kódra, mint a szemünk fényére: ha valaki megszerzi tőlünk, és ketten akarnának azonos kóddal bemenni a helyszínre, a másodikként érkezőtől megtagadják a belépést. A szervezőnek nincs más lehetősége: így tudja kizárni a jegyekkel való visszaélést. Ezzel a helyzettel gyorsan megtanultunk együtt élni, de van egy másik, ennél jóval zavarba ejtőbb momentuma a netes jegyvásárlásnak, amit a legnépszerűbb nagy koncerteknél látunk. A jegyértékesítés megadott időpontban indul, de mire mi végigkattintjuk a megadandó mezőket, a legjobb jegyek (vagy akár az összes jegy) már elfogytak. De hogyan lehetséges ez? Hivatalosan ezt a jelenséget „másodlagos jegyértékesítési piacnak” hívják, és alapállásban egy egészen ártatlan dologról van szó. Megvettél egy jegyet az esti koncertre, de mégsem tudsz elmenni? Add el valaki másnak, aki szívesen átveszi a helyedet. És ha elfogytak a jegyek, és sok jelentkező van a helyedre? Akkor természetesen működésbe lép a piac, és te drágábban is el fogod tudni adni a jegyet. Mindaddig, amíg ez csak néhány koncertlátogatót érint, nincs is probléma. Amikor azonban az épp aznap lebetegedő rajongók helyét átveszik a jegyüzérek – mára a jegyfelvásárló robotok –, és a jegyek jelentős részét felvásárolják, az már két csoport számára is kellemetlen:

Olyannyira így van ez, hogy néhány nagyobb koncertszervező már elkezdett saját maga jegyüzére lenni: hivatalosan olcsón értékesíti a jegyeket, ezzel mind jogdíjban, mind a közterhek terén spórol – egy ismerős cég felvásárolja, majd magasabb áron értékesíti azokat, olyan jegyértékesítő weboldalakon keresztül, amelyeket rendkívül nehéz lenyomozni. Egyes országokban, így Franciaországban vagy Lengyelországban a jegyüzérkedés a mai napig büntetendő (Magyarországon nem az), de a nemzetközi hátterű jegyértékesítő szolgáltatásokat sokszor nem tudják érdemben ellenőrizni. Ezért a nagyobb koncertszervezők kizárólagos jegyértékesítési szerződésekkel próbálják meg minimalizálni a másodlagos piac hatását. Ennek ellenére nagyobb piacokon, mint Olaszországban vagy az Egyesült Királyságban folyamatosan napirenden van a szabályozás kérdése. Úgy tűnik, a nem túl távoli jövőben éppen a technológia segítségével lehet majd megállítani a tömeges online jegyüzérkedést. A blockchain technológia, amely egyre több iparágban bűvszóként jelenik meg, lehetővé teszi, hogy egy adatbázis minden tétele nyilvánosan, pontosan visszaellenőrizhető legyen, központi szereplő nélkül. Ha a jegyeladások egy ilyen adatbázisba kerülhetnek, akkor mind a továbbértékesítést, mind a rendezvényre való belépést „okos szerződések” kezelhetnek majd. Így pedig a szervező szabályozhatja, hogy lehetséges-e egyáltalán az adott jegy újraeladása, ha igen: milyen áron, és főleg: a különbözet összege mely bankszámlára menjen. Ha mindez megvalósul, a tömeges visszaélések megszüntethetők lesznek.

Okos szerződés: olyan számítógépes protokoll, amely egy szerző• a fogyasztók csak kényelmetlenül, biztonsági kockázattal és drá- dés végrehajtását, érvényesítését automatikusan teljesíti. n gán tudják megvenni a jegyeket – és ha végül vissza kell váltani, természetesen csak a hivatalos áron tudják megtenni; Tóth Péter Benjamin • a produkcióban dolgozók (így a szerzők is) a koncert valós értékénél alacsonyabb bevételről tudnak, így alacsonyabb bevételből is részesülnek. 39


BELSŐSÉG

ARTISJUS-KAMPÁNY A DALSZERZŐKÉRT

#Mutimithallgatsz! A dalok mindenhol velünk vannak, felpörgetnek, erőt adnak. A dalszerzők értéket adnak nekünk. Ezzel az alapgondolattal indult a Dal+Szerző blog és az Artisjus kommunikációs kampánya. Az akció célja a dalszerzők értékteremtő munkájának bemutatása, a dalok életünkben betöltött szerepének hangsúlyozása. A „Dal, amely elkísér” című kampány központi eleme öt páros interjút feldolgozó kisfilm, arra, miért nem szeret a másik szobában amelyekben Berg Judit író, Hartai Petra színész, Kőhalmi Zoltán humorista, Nyáry Krisz- játszani. Hetekig cipeltem ezt a sort matán író-irodalomtörténész és Ónodi Eszter színész mesélnek kedvenc dalszövegeikről. gammal nem sokkal édesapám elvesztése után. Ültem a romjaimon, az emlékeimen, az álmaimon, ebben az állapotban na dalszövegíró dal előadó gyon megtalált ez a mondat. Pár nappal később jött hozzá a muzsika, így lett kerek Nyáry Krisztián Beck Zoltán Révbe ér 30Y egész a dal.” Berg Judit Varga Livius Magam adom Quimby Menyhárt Jenő: „Bizonyos dolgokat Kőhalmi Zoltán Szabó Benedek Nosztalgia Szabó Benedek és a Galaxisok akár tudatosan, akár ösztönösen meg Hartai Petra Szabó Balázs Apám a vadludakkal Szabó Balázs bandája akarok fejteni. Ez az ihletből keletkező Ónodi Eszter Menyhárt Jenő Romolj meg Európa Kiadó lendület akkor ér véget, amikor megszületett a dal.” „Én az irodalom felől hallgatom ezeket a zenéket, miközben egyszerű zenehallgató is vagyok. Hiszek abban, hogy a dalszöveg a költészet része, és szeretem, hogy ez egy erős tradíció Magyarországon” – mondja Nyáry Krisztián a kisfilmben, amelyben kedvenc magyar daláról mesél. A filmekben a dalok szerzői is megszólalnak, és vallanak az említett művek születéséről. Szabó Benedek: „Huszonéves korom elején egy 4-5 fős társasággal folyamatosan együtt lógtunk. Minden este, amikor elindultam velük, úgy éreztem, hogy ma este bármi megtörténhet. És persze nem történt soha semmi. De ez valójában nem számított. A lehetőség benne volt a levegőben. A dalszerzés első része ösztönös, valahonnan mélyről jön.” Varga Livius: „Leírtam egyszer csak jártam-keltemben, hogy megzabolázom, megzaboláztatom magam. Megláttam ezt a sort, és seggen csókolt a múzsa, ahogy Kiss Tibi mondaná. Akkor viszont kiömlött belőlem az egész, papírt, ceruzát ragadtam. A nagy Ő… Készülünk a találkozásra valakivel, aki nagy hatással van ránk, aztán végül mégse jön össze a dolog. Ezt a történetet írtam le igékkel, igenevekkel – volt egy ilyen kattanásom.” Beck Zoltán: „A dalszöveg történetből indul, mert mindig egy történettel, szituációval lehet elmondani valamit a világról. Ez az ismerősök által csinosnak mondott asszony mindig azzal próbálkozik, hogy megtalálja az élete igazi célját. Sosem írok verset. Keresztesi József barátom fogalmazott jól a vers és a dalszöveg kapcsolatáról: egy vers már rossz, ha egy rossz sora van, de egy dalszöveg jó, ha van legalább egyetlen jó sora.” Szabó Balázs: „Maga a gyújtópont egyetlen mondat volt: a másik szobában senki van és csöndet csinál. Egy ismerősöm mesélte, hogy egy kisgyerek válasza volt ez

A filmek a Dal+Szerző blogon nézhetőek meg. A kampányban részt vesz néhány, élőzenés szórakozóhely és zenei klub Budapesten és vidéken: ők a koncertek előtt bemutatják a kisfilmeket, illetve kommunikációs anyagok kihelyezésével segítik az ügyet. A kampány ideje alatt online kutatás is zajlik, amely a dalszerzők ismertségét és elismertségét vizsgálja. Ennek eredményeit júniusban teszik közzé. „Ez az első ennyire széleskörű kommunikációs kampány az Artisjus történetében. Izgalmas dolog átlépni a hagyományos szakmai-edukációs kommunikációnk határait, és sokkal szélesebb közönséghez eljuttatni legfontosabb üzenetünket: a dalszerzők értéket teremtenek” – mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója.n -AJM-, fotó: Szécsi István

41


ZENEIPAR

A MANCHESTERI TERRORTÁMADÁS UTÁN

Új KIHÍVÁSOK ELŐTT A KONCERTIPAR A május 22-én, a Manchester Arena előterében elkövetett, 22 halálos áldozatot követelő terrorista merénylet megrázta az egész világot, és ezen belül a zeneipart is. Mint ahogy a 2015. novemberi, párizsi terrortámadás után, a koncertipar a gyász mellett ismét azzal foglalkozik, hogyan lehetne megakadályozni az ilyen tragédiákat, vagy ha – mint azt sokan elismerik – 100%-os biztonság nem is érhető el, legalábbis csökkenteni annak az esélyét, hogy hasonlók történjenek. Az egyik nagy különbség a Bataclanban történt tömeggyilkosság és a manchesteri robbantás között az, hogy az utóbbinál a merénylő nem jutott be a stadionba, hanem annak előterében gyilkolt. A szakértők egyetértenek azzal, hogy a Manchester Arena biztonsága a megfelelő volt, a környező területek (perimeter) biztosítása viszont jóval nehezebb feladat. „Azt mondják, biztosítsuk a környező területeket. De mit jelent ez? Meddig menjünk el?” – teszi fel a kérdést egy biztonsági szakértő a koncertipari szaklap, a Pollstar cikkében. A megoldás szerinte – és sok más szakértő szerint is – egyrészt a biztonsági személyzet még jobb kiképzése és az, hogy minél láthatóbbak, feltűnőbbek legyenek (a kutyákkal együtt). Másrészt pedig az, hogy a koncertszervezőknek, helyszíneknek még szorosabban együtt kell dolgozniuk a rendőrséggel, önkormányzatokkal. Főleg azokon a területeken, útvonalakon, amelyeket használva a látogatók jellemzően eljutnak a helyszínre (a manchesteri merénylet is a közeli vasútállomás és az aréna közötti területen történt). Szintén az együttműködés területén fontos fejlemény, hogy a koncerthelyszínek biztosításában már nemcsak a nagy tömegek terelésének szakértői és a bűnüldöző szervek működnek közre, hanem akár a hírszerzés is szolgálhat információkkal. Mindez persze pénzbe kerül. A biztonsági kiadások várható növekedését már a párizsi támadások után is sokan jósolták, és valóban nagyon sok minden történt ezen a téren. A nagy fesztiválszervező cég, a LiveStyle (korábban a Live AEG) vezetője, Randy Phillips a Billboardnak azt mondta, hogy a biztonsági kiadások bizonyos fesztiváloknál akár a duplájukra is nőhetnek (beleértve a biztosítások emelkedő díjtételét), és akár a teljes költségvetés 20%-át is elérhetik. Egy másik nagyon fontos különbség a párizsi terrortámadáshoz képest, hogy az áldozatok – és általában Ariana Grande rajongói – többségükben gyerekek és fiatalok voltak. Mint Phillips mondja, a felnőttekre jóval kisebb hatással van egy-egy terrortá42

madás: ők nem fognak nem elmenni egyegy koncertre, mert attól félnek, hogy ez velük megtörténik (legalábbis az első sokkhatás elmúlta után). Egészen más azonban a helyzet, amikor egy gyerek engedélyt kér az amúgy is aggódó szülőktől, hogy elmehessen egy koncertre. Őket jóval nehezebb lesz meggyőzni arról, hogy biztonságban van a gyermekük. Egy kerekasztal-beszélgetésen ugyanezt a szempontot emelték ki, azt jósolva, hogy nagyon erősen érezni lehet majd ennek hatását az iparágban.n rónai andrás


KOMOLY

43


KÖNYV

KÉPREGÉNY

VALAMI PLUSZT KÍVÁNT Pop és comics meglehetősen szoros kapcsolata gyakorlatilag visszavezethető a hatvanas évekig, Lichtensteinig, Warholig és ível egészen a jelenig, mondjuk a Gorillazig. Természetesen aki beleássa magát a témába, bőségesen talál ezel kapcsolatos írásokat, tanulmányokat, rádióműsorokat. Igazából ezt a szöveget is képzeljék el szövegbuborékban. Itthon talán legismertebb Dutfoy–Sadler: Képregényes rocktörténet című legendás könyve, amelyet még 1988-ban adott ki a Zeneműkiadó Vállalat. Nos, ez elég régen volt, és a legfrissebb magyar vonatkozású zenei tárgyú képregény sem magyar nyelven íródott. Nem olyan rég valószínűleg az író-fordító-újságíró Dudich Ákos sem gondolta volna, hogy szorosabb kapcsolatba kerül a képregényvilággal: a Rage Against The Machine önéletrajzának fordításán dolgozott, amikor kipattant fejéből a szikra. Dudich Ákos: Ezt ugye Joel McIver, amerikai zenei újságíró rakta össze, és miközben átültettem a mondatait magyarra, rájöttem, hogy egy ilyen könyvet akár magam is meg tudnék írni. Angolul tudok, az internet be van kötve, némi affinitásom is van hozzá, már csak ki kell választani a megfelelő zenekart. A választásom végül a Faith No More-ra esett. Beszereztem mindkét velük foglalkozó könyvet, és gyakorlatilag mindent elolvastam, amit róluk írtak a neten. Minden interjút, még a legutolsó eldugott blogot is átböngésztem. Végül el is kezdtem írni a biográfiát, természetesen angolul. Viszont, ahogy haladtam előre a munkával, egyre inkább kialakult egyfajta hiányérzetem. Valami pluszt kívánt a sztori. És akkor jött az isteni szikra: legyen ez inkább egy képregény! Sok zenekart rajzoltak már meg, egy-egy jelenet erejéig, de még egyiknek sem mesélték el a teljes történetét képregényként. Úgy éreztem, hogy a jeleneteket, a narrációt és a párbeszédeket meg tudom írni, már csak egy rajzolót kellett találnom. Végül Oravecz Gergő mellett döntöttem, akit még a Yellow Spots zenekar cd-füzete kapcsán fedeztem fel. Ő rábólintott, és indulhatott a munka. Kellett azonban hozzá egy befektető is, aki meg tudta finanszírozni a munkát, amíg el nem kezdődik az értékesítés. Ez a mecénás végül Szoldán Márk barátom lett.

és volt, amit betettünk, mert a sűrű levélváltás közben Billy sokat sztorizott, így új jelenetekkel gazdagodtunk. Végül, miután Gergő elkészült az összes javítással, már csak annyi feladat maradt, hogy e-bookot varázsoljunk belőle, és felNyilván mindehhez valahol a zenekar hozzájárulása is kellett, így a szerző megkereste toljuk a képregényt az Amazonra. Ezt is az egyébként magyar felmenőkkel is rendelkező basszusgitárost, Bill Gouldot. Márk intézte, és most már megrendelheti bárki, szerte a világban. Dudich Ákos: Az igazi izgalmak azonban akkor indultak, amikor elkészültünk az első rés�szel, ami az énekesváltásig tart. Tresó T Tibor segítségével ugyanis sikerült kapcsolatba lépnem a Faith No More basszusgitárosával, Billy Goulddal! Egyrészt szerettem volna tájékoztatni, hogy készül egy ilyen mű, nem akartam vele megkerülni a bandát, amit book értékelt. Másrészt engedélyt akartam kérni a nevük és a logójuk használatára, amit meg DUDICH ÁKOS–ORAVECZ GERGELY is kaptam, harmadrészt szerettem volna tudni, mit gondol a műről: nos, imádta! Teljesen THE SCROLLS OF FAITH NO MORE – SCROLL #1 odavolt meg vissza. Azt is elmondta, mit változtatna, de persze ezt nem felszólító módAMAZON 2017 ban tette. Mi viszont nyitottak voltunk minden változtatásra, azt akartuk, hogy őt is jó KINDLE / PRINT érzéssel töltse el ez a projekt. Volt, amit kivettünk, volt, amit átírtunk vagy áthelyeztünk, 44


46


DAL+SZERZŐ

LISZT FERENC (1811–1886)

A LEGVIRTUÓZABB MAGYAR Lehetne Lisztünk híján modern zene? Leesett volna nélküle a tojáshéj a nagy Richard Wagner hátsójáról? Kialakult volna a doborjáni csodagyerek távollétében az egyedül tán a pop-kontextus őrületére hajazó tömegpszichózis, amelynek során ifjú hölgyek és hímnemű kortársaik számtalanul dobták be ájultan a törülközőt? E közhelykérdésekre egyértelmű „nem” válaszok dukálnak. Nemcsak a 19. századi romantika egyes számű szerzője, hanem mellesleg minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze volt, aki épphogy 9 éves lett, és máris fél Pozsony a lába előtt hevert. Az invenció és az ihlet rendkívül korán látogatja meg: 11 éves korában barátságot kötött Beethovennel, akinek a Wohltemperiertes Klavierból úgy játszott el egy részletet, hogy a német zeneszerző – aki dicséretben amúgy rendkívül fukar volt – megrendülve, könnyek között csókolta homlokon a magyar kiskölyköt. Liszt hetekre rá megjelenteti nyomtatásban első művét, aztán 12 évesen Párizsba rándul át, ahol csak Cherubini rosszindulatán múlik, hogy idejekorán a konzervatórium növendéke legyen a zsenge fiatal, de sebaj, Bécs is jó lett neki, hogy zeneelméletet és ellenpontozást tanuljon. A többi már ismeretes, ezerszer megírt tény: már tiniként társasági hős, turnézó világsztár. Zseniális művészete mellett párját ritkítja laza, önzetlen, segítő és sármőr gesztusgyűjteménye, mellyel pályakezdő művészeket és szerzőket segített és népszerűsített, vagy az a szintén túláradó bőkezűség és figyelem, ahogy az 1838-as pesti árvízkatasztrófa károsultjait támogatta. Arról meg már ne is beszéljünk hosszasan, miképp patronálta a Zeneakadémia első éveiben tanítással, készséges magatartással a magyar zenekultúra első fellegvárát. Hiperaktív virtuóz volt, másfélezer művet komponált, ami 2017-ben nehezen felfogható, főképp, hogy munka közben élénkebb társadalmi és művészetszervezői életet élt, mint bárki más. Csak a legfontosabbakról távirati stílusban: esszék, lenyűgöző könyv Chopinről, írások a cigányzenéről, tanulmányok Wagnerről, a Lohengrin ősbemutatójának vezénylése, huszonkilenc opera-bemutató Weimarban, botrányos szerelmi viszonyok kontra belépés a papi rendbe, miközben mégis a koncentrált figyelem embere volt, s ha éppen művészet- és a modern zenei gesztusok népszerűsítésében, vagy a „hazára” fókuszált szándékban mérjük a nagyságot, akkor akár el is orozhatja a nagycenki politikai gondolkodótól a „legnagyobb magyar” címet. Elkerülve azonban az élénk társadalmi vitát, aposztrofáljuk most csak a „messze legvirtuózabb magyarnak”.n Prieger zsolt, illusztráció: németh gyula

Liszt a következőképp mesélte el tanítványának, Ilka Horowitz-Barnaynak a találkozását Beethovennel: Legelőbb Ries egy rövidke darabját játszottam. Amikor befejeztem, Beethoven megkérdezte, vajon tudnék-e egy Bach-fúgát játszani. A Wohltemperiertes Klavier-ból választottam a c-moll fúgát. „S tudnád-e mindjárt transzponálni egy más hangnembe?” kérdezte tőlem Beethoven. Szerencsémre képes voltam rá. A záróakkord után felpillantottam. A  nagy mester sötéten izzó tekintete fürkészően szegeződött reám. Ám hirtelen gyengéd mosoly suhant át borús vonásain, odajött hozzám, lehajolt, fejemre tette a kezét, s néhányszor megsimogatta a hajamat. „Ördögi fickó – suttogta –, egy igazi kis török”. Hirtelen felbátorodtam. „Játszhatom most valamit Öntől? – kérdeztem vakmerően. Beethoven mosolyogva bólintott. A C-dúr koncert első tételét játszottam. Amikor a végére értem, Beethoven mindkét kezével megragadott, homlokon csókolt, s nyájasan így szólt: „Eredj! Szerencsés csillagzat alatt születtél, mert sokaknak fogsz örömöt és boldogságot adni! Ennél nincs jobb, sem nemesebb!” Alan Walker: Liszt Ferenc

47


IRODALOM

MÉNES ATTILA

HÁROM HARMSZIÁDA oda a szám Önök szerint melyik a legfontosabb testrészünk? A karunk, a lábunk, esetleg a szívünk? Szívtelenül leélhetünk egy hosszú és eredményes életet, akárcsak karok, vagy lábak nélkül. Így történt: Fárasztó napom volt, lótás-futás, hivatali intéznivalók, hogy valahogy a felszínen tartsam magam, könyörgés, panasz, esdeklés, magyarázkodás, kézzel-lábbal mutogatás. Adóhivatal, Földhivatal, szociális iroda, kérvények, passzusok, törvényhelyek, sorszámok, kijelzők. Este fedeztem csak föl, hogy napközben valahol elhagytam a szájamat. Micsoda blamázs, ez skandallum, szégyen a javából. Egész éjjel hánykolódtam, hogyan néznek majd rám az emberek, hisz az efféléről azt se tudni, hogy micsoda, ember, vagy madár. Ha ránöveszteném a bajszomat, ideig-órákig elleplezhetném e fogyatékosságomat... De hogyan fogok eztán enni és beszélni, egy szép nővel csókolózni? A másnapot azzal kezdtem, hogy végigjártam az előző napi kálváriám. Feltűnés nélkül nézelődtem zugokban, eldugott sarokban, padok alatt, sehol semmi. Végül a kormányablak mosdójának szemétkosarát vettem szemügyre, s láss csodát, egy egész sereg száj hemzsegett benne. Akár egy rakás élő Rolling Stones-embléma. Az ajkak, amint észrevettek, mohón vágyakozva tátogtak felém, igyekeztek jó színben feltüntetni magukat. A kupac alján végre megtaláltam a magamét, ernyedten, vértelenül feküdt ott. Majd csak akkor húzódott mosolyra, mikor sebtiben a helyére illesztettem. Minden jó, ha a vége jó.

navajo gőzhenger Kétezer-tizenhat június huszonharmadikán szép lassan beindult az ősi navajo regékben fogant átok, a szent Gőzhenger, ami végül elpusztítja a világot. Az összes valóság megy a levesbe. A Gőzhenger először a közeli hegyeket tarolja le, a viskókat és a palotákat, a csokifagyit, a wifit és a tingli-tangli bohózatokat. Feje tetejére állítja a flórát és faunát, továbbá azt a harminchét éves, alkoholtól és helytelen táplálkozástól puhán megereszkedett arcú egykori szépfiút, senor Fernandót, aki napjai nagy részét egy quitoi kültelki bár biliárdasztalának támaszkodva

tölti (otthon sír az öt gyerek) és aki szamarainak bérbeadásából igyekszik fönttartani magát. Na, ő például totálisan fejre áll. Fölmérni is nehéz, mi érték vész oda: a kreatív gondolkodás, a jog előtti egyenlőség, a periódusos rendszer, az égről a madarak. Fölkészül a Tejútrendszer és a csillagközi térben rejtőzködő sötét anyag, isten, test és lélek. A navajo Gőzhenger vak és süket, de nem mentes azért az esztétikai megfontolásoktól. A jelenlegi számítások szerint utolsónak a magyar irodalom pusztul el. Akkor te is meg én is lehúzhatjuk a rolót. Szép jóészakát!

anyátlan születés A mozgáskorlátozott Dr. Helmut Windisgratz, a filozófiai tudományok professzora, az alsó-szászországi Parapszichológiai Akadémia alapító elnöke, az Anyátlan születés, és a Biblia mint életmódmagazin című népszerű bestsellerek szerzője Münchenből utazott Bécsbe, hogy megtartsa előadását, melynek témája szerint az agy nem a gondolkodás szerve, hanem arra való, hogy a szíven átáramló vért lehűtse. Az expressz már félúton járt, amikor a professzor érezte, hogy torka kiszáradt, és csillapíthatatlan szomjúság gyötri. Víz nem lévén nála, mankóira támaszkodva az illemhelyre ment, s a csapot megnyitotta. A cérnavéknyan csorgó, mozdonyízű vízből, hat-hét perc alatt, miközben valaki odakintről részint dörömbölt, részint a kilincset veszettül rángatva ordibált, sikerült is jól teliinnia magát. A császárvárosba megérkezve a professzor kicsiny bőröndjével a szomszédos peronról Párizsba éppen indulni készülő szuperexpressz mellett nagy elánnal tört előre a West Banhof kijárata felé, hogy mielőbb taxit foghasson a Mariahilferen. Ekkor azonban két markos francia szerzetes atya, mivel azt gondolták, hogy a bice-bóca idegen az ő vonatukra szeretne felkászálódni, derékig kihajolt az ablakon, és egyetlen mozdulattal a kupéjukba rántották a szóval és tettel egyaránt hevesen tiltakozó boldogtalant. A vonat már száguldott, s meg sem állt a fények városáig. Tanulság: Ha vonatra szállsz, mindig legyen nálad egy palack kristályvíz! n

ℹ ménes attila A debreceni származású író, újságíró az 1980-as évek közepe óta publikál rendszeresen. Prózái irodalmi magazinokban és antológiákban láttak napvilágot. Képzelt testek c. első önálló kötete 1992-ben jelent meg. Szakmai munkáját civil aktivitásokkal is ötvözi: halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával foglalkozik és mentális betegségekben szenvedők részére tart irodalomterápiás foglalkozásokat. A Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent Folyosó a Holdra c. regényét 2017-ben Artisjus-díjjal tüntette ki a szakmai zsűri. A most közölt mikronovellák a készülő új kötetben jelennek majd meg Harmsziádák címen. (fotó: Fegyverneky Sándor)

48


49


50

Profile for Artisjus

Dal+Szerző magazin 2017/02.  

Az Artisjus ingyenes zenei, kulturális magazinja. Megjelenik negyedévente.

Dal+Szerző magazin 2017/02.  

Az Artisjus ingyenes zenei, kulturális magazinja. Megjelenik negyedévente.

Profile for artisjus
Advertisement