Page 1

dal+ szerző AZ AZ ARTISJUS ARTISJUS INGYENES INGYENES ZENEIPARI, ZENEIPARI, KULTURÁLIS KULTURÁLIS MAGAZINJA MAGAZINJA II MEGJELENIK MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE NEGYEDÉVENTE II MMXV MMXV // III. II. II

www.artisjus.hu www.artisjus.hu

INNEN IS BE LEHET FUTNI DAVE MARTIN, STADIUMX HA NEM LENNE OLYAN MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐ Szűcs Krisztián, HS7 EGYSZERRE EGZOTIKUS ÉS ISMERŐS Weyer Balázs a WOMEX-ről A ZENE NEM MAGÁNÜGY Tallér Zsófia, zeneszerző 1


EDITORIAL

TARTALOM

2 HÍREK 4 LEMEZAJÁNLÓ 6 INNEN IS BE LEHET FUTNI } DAVE MARTIN, STADIUMX 10 E-ZENEI KISSZÓTÁR 11 MÁR NEM NŐ JELENTŐSEN A TOP DJ-K KIFIZETÉSE

Igazán erős őszi évadot nyit a magyar zeneipar, hiszen a világzene legnagyobb szakmai eseménye, a WOMEX (World Music Expo) idei házigazdája Budapest. Az október 21. és 25. között megrendezendő esemény ma­gyar­országi szervezője a Hangvető Kft., amely pályázat útján nyerte el ezt a jogot a Womex nemzetközi szervezőirodájától, 22 más városbeli pályázó előtt. Weyer Balázs, az expo egyik főszervezője mesél nekünk a részletekről. A magyar elektronikus zenei szcéna jelenét az EDM-ben komoly nemzetközi sikereket is felmutató Stadiumx duó működésével modelleztük interjúnkkal, és kis anzikszunkkal áttekintettük a hazai elektronikus tánczene közelmúltját. 2015 sokaknak a búcsúkoncertek évét jelenti a Subscribe-tól a Heaven Street Sevenig – mi ezúttal utóbbi zenekar frontemberét kerestük meg. Tallér Zsófia Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek idén adományozta az Artisjus az év komolyzenei művének járó díjat Pert Em Heru (Kilépés a fénybe) című, személyes ihletésű oratóriumáért: a zeneszerzőt természetesen nem hagytuk ki őszi számunkból. Generációk rovatunkban a három Kemény, azaz Kemény István költő, apuka, és a két lány, Zsófi és Lili szólal meg, legendás dalszövegírónk a hetvenéves Sztevanovity Dusán, míg az idei Artisjus-díjas Kukorelly Endre TündérVölgy című írását hozta irodalmi rovatunkba. n a szerk.

2

12 ROBOG AZ ÚTHENGER APEY AND THE PEA 13 ERŐ, HANGERŐ B.A.B.E.L. 14 HA NEM LENNE OLYAN MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐ } SZŰCS KRISZTIÁN, HS7 18 EGYSZERRRE EGZOTIKUS ÉS ISMERŐS } WEYER BALÁZS, WOMEX 22 WOMEX 24 LISTÁK YOUTUBE, MAHASZ, ZENESZÖVEG 26 EGYESÜLET ÉS IRODA ÍGY MŰKÖDIK AZ ARTISJUS 28 A ZENE NEM MAGÁNÜGY TALLÉR ZSÓFIA, ZENESZERZŐ 34 PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAMOK IPADRE 36 MADE IN HUNGARY KIS MAGYAR ELEKTRONIKUS ZENEI ANZIKSZ 38 HÁNYSZOR KELL FIZETNI JOGI ESETEK 40 SAJÁT KEZŰLEG } KEMÉNY ISTVÁN, LILI, ZSÓFI 46 STEVANOVITY DUSÁN DAL+SZÖVEG 48 KUKORELLY ENDRE IRODALOM


IMPRESSZUM

6 HA NEKÜNK SIKERÜLNE, AKKOR BEINDULHATNA EGY FEJLŐDÉSI FOLYAMAT; LÁTNÁK A FIATALABB SRÁCOK, HOGY INNEN IS BE LEHET FUTNI.

14 SZERETNÉM, HA NEM LENNE MINDEN OLYAN MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐ, MINT EDDIG

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXV. harmadik negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1119 Budapest, Bikszádi utca 9/b) Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS) Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté Ebben a számban közremûködtek: Ágoston Dániel, Balkányi Nóra, Bihari Balázs, Deme Zsófia, Draveczki-Ury Ádám, Hegyi György, Kalocsai Krisztina, Nagy Kátya, Németh Marcell, Prieger Zsolt, Rácz Mihály, Rónai András, Tóth Péter Benjamin Lapterv: typoslave (info@typoslave.hu) Címlapfotó: Kecskés Márton

18

Korrektor: Kótai Kata

A VILÁGZENE AZ,

Nyomdai kivitelezés: Color Pack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4.

AMIT EGY ADOTT KULTÚRA ZENEI HAGYOMÁNYÁBÓL AZ ÉRDEKLŐDŐ IDEGEN BE TUD FOGADNI

40 SZÉP ÉS EGYSZERŰ LENNE, HA A MINDENKORI „LÁZADÓK” LENNÉNEK A JÓ KÖLTŐK, A MINDENKORI KEGYELTEK PEDIG A ROSSZAK.

Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8. E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83 Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon. Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre. A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük. Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre. A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint. ISSN 2063-4188


HÍREK

d+sz hírek budapest music expo Október első hétvégéjén idén is megtelik zenészekkel és zenebarátokkal a SYMA csarnok. A Hangfoglalás folytatásaként megrendezett Music Expo a hazai legnagyobb nemzetközi audiovizuális és zenei kiállítás, ahova tavaly 38 ezren mentek el. Több száz élőzenei rendezvény és a világ szinte összes, jelentős zenei márkája várja az idelátogatókat. A zenéhez nem csak a koncerteken lehet majd közelebb kerülni, hiszen a kiállított hangszereket és hangtechnikai eszközöket idén is ki lehet próbálni. Az Artisjus 2015-ben különleges helyszínnel várja a Budapest Music Expóra látogató zenei alkotókat, hogy helyben intézhessék jogdíjas ügyeiket.

nagyfelosztás számokban Az Artisjus idén is két hullámban, május 15-én és június 25-én végezte az éves jogdíjfelosztást, ami az összes kifizetés közel 90%-át jelentette. Idén 11 159 magyar dalszerző és jogutód kapott fizetést a tavalyi évben beszedett jogdíjakból. A feldolgozási rendszer és az adatszolgáltatás fejlődésének köszönhetően több mint 40%-kal nőtt a felosztásban részt vevő művek száma, amely tavaly 585 955 volt. Ha átlagban 4 perces dalokkal számolunk, akkor ezek egymás utáni végighallgatása körülbelül 4 és fél évet venne igénybe. A mostani kifizetés a következő elemeket tartalmazta: rádiós jogdíjak, televíziós jogdíjak, koncertjogdíjak, üres hordozó jogdíjak, gépzenei jogdíjak, filmzenei jogdíjak (mozi és TV). Az év során más időpontban fizeti ki az Egyesület az irodalmi jogdíjakat, a hangfelvétel-kiadási és online jogdíjakat, a kiemelt (egyedi felosztású) koncertek után járó jogdíjakat, a külföldi jogdíjakat és az ún. függőszámla-kifizetéseket. Az adatok azt mutatják, hogy erősödik a szerzői középosztály. Idén 3492-en jutottak 50 ezer forint feletti jövedelemhez, ez két éve 3170, tavaly pedig 3470 fő volt.

2

mmxv.iii „Azt látjuk, hogy felnövőben van egy sokkal jogdíjtudatosabb szerzőgeneráció, amely odafigyel a regisztrációira, és aktívan ellenőrzi, hogy pontosan milyen művek után kap jogdíjat. A belső felmérésünkben részt vevő több száz szerző 75%-a rendszeresen ellenőrzi a Szerzői Információs Rendszer naprakész adatait vagy figyeli a papíralapú tájékoztatásainkat. Ez nagyon fontos fejlemény” – mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója. A Szerzői Információs Rendszer (SZIR) jelentős segítség a szerzők számára: az online felületen tételesen ellenőrizhetik minden elhangzásuk részletes adatait és a személyes kifizetési adatokat.

a világzene budapestre költözik

A világzenének és a magyar fellépőknek dedikált kiadvány a hivatalos helyszínekről ingyenesen elvihető lesz.

új artisjus-videók nyolc témában A Szerzői Ügyfélszolgálat kollégái mutatják be párperces videókban, hogyan működik az online műbejelentés, vagy miként ellenőrizhető a Szerzői Információs Rendszerben a dalok elhangzása. Összesen nyolc témán kalauzolnak végig a vadonatúj kisfilmek: a profil adatok módosításában, az elhangzások ellenőrzésében, a jogdíjkifizetések világában, a műbejelentésben, az átdolgozások bejelentésében, a külföldről érkező jogdíjak témájában, az ISWC kóddal kapcsolatos tudnivalókban és a saját statisztikák készítésében. Bemutatják többek között, hogyan ellenőrizhetőek a művek elhangzásai, és ezekért pontosan men�nyi jogdíj járt. Kiderül, hogyan és mennyi idő alatt jut el a külföldi elhangzás után járó jogdíj a szerzőkhöz és például az is, hogy mire jó és hol található az ISWC kód. A Szerzői Információs Rendszerben statisztikákat is készíthetünk, például a legtöbbet játszott vagy legtöbb jogdíjat hozó műveinkből – a videókból kiderül, hogyan. Szeptemberben minden kedden és csütörtökön megjelenik egy-egy kisfilm a Dalszerző blog Tippek és trükkök rovatában. Akárcsak a videók, az Artisjus füzetek is segítenek eligazodni a jogdíjak, műbejelentések, megpályázható támogatások között. A füzetek ingyenesen elvihetők az Artisjus szerzői ügyfélszolgálatáról, vagy bármikor elolvashatóak a Dalszerző blog Tippek és trükkök oldalain. Az Artisjus-videók hivatalosan az Artisjus szeptemberi nyílt napján debütálnak.

A legnagyobb világzenei esemény helyszíne lesz a magyar főváros október 20-tól 25-ig. Ötven országból több mint hatvan produkció várja a WOMEX közönségét egy műfajokon és kultúrákon átívelő zenei utazásra a hagyományostól a modernig, az elektronikustól a crossover stílusokig. A Club Duna színpad Magyarország és Közép-Kelet-Európa zenéjét helyezi a középpontba, és feltérképezi a térség előadóit megihlető stílusokat. Az itt fellépő kilenc formáció helyi ízzel játszik jazzt, folkot, elektronikus és más stílusokat. Az offWOMEX rendezvény további lehetőséget nyújt a művészeknek, hogy megmutassák magukat a WOMEX közönsége előtt. Az offWOMEX tematizált esti programokat kínál, regionális, nemzeti vagy szervezeti felosztásban. Idén negyedszerre kap helyet a WOMEX-en a DJ Summit, a világzene elektronikus ága, az elektronikus zene és klubok világában mozgó zenészek és szakmabeliek nemzetközi találkozója. Öt elektronikus formáció lép porondra, hogy az A38 Hajón győzze cseh tamás program hírek meg a szakmát és táncoltassa meg a kö- Az elmúlt negyedévben két nyílt pályázazönséget. A Dal+Szerző magazin különki- tot írt ki az NKA az Artisjus által beszedett adással jelentkezik a WOMEX alkalmából. üres hordozó díjból. Augusztus elejéig a


HÍREK

d+sz hírek

mmxv.iii

pályakezdő zenészek igényelhettek támogatást lemezkiadásra, klipkészítésre, fellépésekre és promóciós anyag készítésére. Idén 50 millió a keretösszeg, az egy nyertesre jutó pénz idén is 2 millió forint. Szintén nyáron jelent meg a program felhívásai között az a kluboknak kiírt pályázat is, amelyben 80 millió forintos keretösszegből egy-egy koncerthelyszín legfeljebb 4 millió forint támogatást kaphat. Ezt előadói tiszteletdíjra és reklámra költhetik, legalább 16 koncertet kell rendezniük belőle 2016. május végéig. A nyertes klubok csak élőzenei, belépődíjas koncertet szervezhetnek ebből a forrásból, és kizárólag olyan zenekarokat hívhatnak, akik nem a klub megyéjéből származnak. A kluboknak szóló pályázati felhívásra szeptember közepéig lehetett jelentkezni. Az évad első felében kiírt, zenekaroknak szóló pályázatról is közölt a CSTP adatokat: erre összesen 347 jelentkezés érkezett. Míg 2014-ben több mint 200 pályázónak tartottak élő, zártkörű meghallgatást, addig idén komolyabb az előszűrés, és csak 50-60 formációt néz meg a zsűri élőben is. Az év eleji pályázat nyertes zenekarainak listája október elején lesz látható az NKA honlapján.

womex a legnagyobb világzenei esemény helyszíne lesz a magyar főváros október végén

artisjus-díjat kapott lászló mária Az év magyarnótaszerzője 2015-ben László Mária lett. A szakma ezzel a díjjal ismerte el a több évtizedes szerzői munkássággal rendelkező művészt, aki a díj történetében a harmadik kitüntetett női nótaszerző. Dalai között találunk sanzonokat, táncdalokat, hazafias dalokat és cigánynótákat is. Költeményeivel a 2001ben megjelent Jelen himnusza (Bába és Társai Kiadó) című verses kötetében lehet találkozni, melyből egy hanglemez is készült, a szerző saját előadásában. Dalait olyan énekesek adják elő rendszeresen, mint Máté Ottília, Bokor János, B.Tóth Magda vagy Gránát Zsuzsa. n

3


LEMEZAJÁNLÓ

lóci játszik hadd legyek arról híres

budapest aires eternity tango

bagossy brothers company elviszlek

disc laptop

disc laptop

disc laptop

Csorbás Lóci a már-már kultikussá vált VAN filmzenét zeneszerzőként jegyzi, idén pedig bemutatkozott önálló formációja, a Lóci játszik is első nagylemezével. Ám a név ellenére ezúttal nem egy egyszál gitáros dalnokról, egy újabb Cseh Tamásról szól a fáma, hanem egy olyan rafinált módon zenekarrá alakult egyszemélyes történetről, ahol a nagyvárosi hős nem egyedül száll szembe az élettel és a világgal, hanem igazi – ahogy ők mondják – grand banddel, trombitással, szaxofonossal, zongoristával. Mert ilyen széles hangszerparkkal még szebben lehet orrot lógatni és ezerszer jobban örülni: rock and roll dalokra táncra perdülni, mint a Vedd fel tedd rá vagy a Halmozódó baglyok című nótákban, mezítlábas romantikával szeretni, mint a Te leszel a feleségemben vagy az Önfelszabadító partizánban. Mindeközben, pedig legyen szó szerelemről, egóról, zenélésről vagy az életből hiányzó dolgokról – mint az Ó nincsben – olyan szerethető iróniával mesélnek a szöveg és a hangszerek, hogy hiába érezzük az öngólokat, egyszerűen csak vállat rántunk és ritmusra eltáncolunk. n

A Budapest Aires Magyarország első elektronikus tangó formációja, melyet Kerek István hegedűművész és az elektronikus zenében Occam néven ismert Lázár Tibor álmodott meg, hozzájuk társult Agnecz Katalin harmonikán, Kovács Bálint akusztikus gitáron és DJ Bootsie, aki a hangszerek és az elektronika közötti kapcsot jelenti. Az eredmény az Eternity Tango című bemutatkozó lemez, ahol az akusztikus hangszerek úgy találkoznak a szkreccsel, hiphoppal, dubbal vagy éppen az ambienttel, hogy közben egyáltalán nem idegen, nem tűnik fel, hogy egyes hangszerek, megoldások egyébként ritkán lépnek ilyen frigyre egymásra: egyszerűen egy izgalmas, kerek egészet kapunk, amit élvezettel hallgat a fül. Az alapvetően is gazdag hangzásba pedig még a cimbalom és a kürtök is beleférnek, ahogy a kissé keleties hangulatú címadó Eternity Tangóban is. A Pimasz Milonga „pimaszságát”pedig a szkreccselt operaária adja, mely a horrorfilmekbe illő hegedűsikolyok és a kedélyes harmonikafutamok után bukkan fel és adja meg a dal kísérteties hangulatát, de az igazán nagy meglepetés az Ady et le melancholie, ahol a francia sanzon hangulatú dalban Latinovits hangját is samplingelik. n

A Bagossy Brothers Company-t a Bagossy fivérek hívták életre két éve Gyergyószentmiklóson, azóta pedig Erdély egyik legnépszerűbb zenekarává nőtték ki magukat, de egyre sűrűbben fordulnak meg Budapesten is, legutóbb a Kiscsillag előtt játszottak a Parkban. A lalázós indie-folk zenekar tavasszal a Cseh Tamás Program támogatásával készítette el Elviszlek című debütáló lemezét. A  11 nóta egytől egyig afféle „utazós”dal, az ember szinte érzi a vonatablakon besüvítő szellőt, a mező bokáig növő füvének simogatását vagy a tábortűzben pattogó szikrák melegét. Mintha vándorként járná végig a zenekar által megénekelt érzések útjait, melyre az olyan természeti képeket megrajzoló szövegek is rájátszanak, mint például az Elviszlek, ahol a szél és a víz testesíti meg a férfit és a nőt, vagy az esőillatú vágyódásról szóló Esőcseppek. Finom női vokállal, szolid dallammal és dúdolható, egyszerű refrénnel simogat az Élj a mának, mely az eszetlen életigenlés helyett inkább a jövőn való aggódás helyett arra buzdít, éljük meg a jelent, míg a záró Add vissza már igazi táncos darab, ici-pici skás beütésével a koncertek igazi kedvence lehet. n

prime event management kft.

szerzői kiadás launching gagarin


LEMEZAJÁNLÓ

kubinyi júlia magam járom

vad fruttik mi lenne jó (ep)

krulik zoltán petri-dalok

disc laptop

laptop

disc

Elérkeztünk az autentikus népzenéhez is, Kubinyi Júlia ugyanis ebben érdekelt. Ez nekünk is jó, mert a tiszta népzene, ha megtalálja a maga formáját, vagyis egy olyan népdalénekest és zenekart, akik hitelesen és naprakészen megszólaltatják, akkor nem egyszerűen érvényessé válik, hanem egyben időtlenné is. Kubinyi Júlia debütáló szólólemeze, a Magam járom ilyen minőség, minden esélye megvan, hogy bekerüljön a legjobb népdalénekes lemezek közé. Persze Kubinyi Júlia nem kezdő, 2012-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, 2013-ban Junior Príma Díjjal is kitüntették, a Fölszállott a páva első szériájában szólistaként döntőbe is jutott, 2008 óta pedig a Dűvő zenekar énekese. Ő abban jó, amit csinál, igazi népdalénekes hangja van, nem is akar felesleges kanyarokat tenni más műfajok felé, még kikacsintás szintjén se, ettől természetes és hiteles. Viszont a népdal lelkületét tökéletesen érti, abba alá tud merülni, igazából úgy szólal meg, hogy semmiféle kérdés nem merül fel, azaz az előbb említett időtlenség veszi körül, világokat és korokat köt össze lényével és hangjával. A repertoár különböző tájegységek muzsikáiból lett válogatva, van itt széki, moldvai, nyírségi, magyarszováti és kalotaszegi dal is, az erőteljesen megszólaló zenéért pedig igazi profik feleltek, a Dűvő legénysége mellett Bolya Mátyás, Szokolay Dongó Balázs és Unger Balázs. n

Augusztusban ingyenesen letölthető kislemezzel jelentkezett a Vad Fruttik, Mi lenne jó címmel, mely a decemberben érkező nagylemezt hivatott beharangozni. A négyszámos mini korong tanúsága szerint a banda hű maradt önmagához, igazi csontig hatoló darabokat kaptunk ezúttal is, sötét és emelkedettebb hangulatokkal. Egyedül a címadó Mi lenne jó lóg ki némiképp a sorból kissé könnyedebb hangulatával – mintha Likó Marciék ablakán is bejutott volna egy kis napfény –, és pont ezért szeretjük annyira. A másik három számban viszont maradtak a súlyos, mindent átszövő gitárok némi elektronikával megspékelve, mint a vágyódó, fémes ízű dallamokkal az űrbe repítő Hold is, míg a Részeg királyban visszatér a „fruttikos” sötét öngúny a tempót és az érzelmeket a végletekig fokozó számban. Mégis a lemez talán „legsúlyosabb” darabja a záró Utolsó adás, kőkemény kritikával a tévében látható körülöttünk lévő szörnyűségekről, az erős szöveget pedig csak tovább acélozza a csúcsosodó dalban az, ahogy a gitárok zúzása tébolyult zsivajba hajlik át. Az EP ingyenesen letölthető a www.vadfruttik. hu oldalon. n

Krulik Zoltán nemcsak zenész, de költő is, a Makám dalaiból összeállítható ez a kép, már csak azért is, mert szövegeinek többségét a zenekarába forgatja. Ezenkívül hatalmas Petri György-rajongó, érett is már egy Petri-feldolgozáslemez. A zenéket Krulik Zoltán szerezte a versekhez, és el is énekli a dalokat. A Petri-lemez minimál hangszereléssel készült anyag, és a dalok is maximum egy-két percesek. Krulik a gitár mellett megszólaltat rajta pszaltériumot (citeraszerűség), zanzát (pöcögtető marokhangszer) és zongorát, rajta kívül Juhász Endre közreműködik még dudukkal és szaxofonnal, valamint Horváth János gitárral. A  hangzás kamarajellegű, ám az atmoszféra érzelmileg szinte túlcsordul, ha egészen csendes is éppen egy dal, hangulatában majd szétveti az adott kereteket néha egy-egy pendülés, strófa, vagy csak egy szó. Az énekstílus erősen hajaz a 70-es és 80-as évek elbeszélő jellegű verselésére, még sincs benne az égvilágon semmi kopottas. Például azért sem, mert Petri amellett, hogy nyilván saját korára is reagált, örökérvényű emberi pillanatokat fogalmazott, másrészt pedig Krulik Zoltán Petri lelki rokonaként értőn nyúl a szöveghez, és olyan dalokat képes összehozni, néha fél percben, amelyekben erősen magunkra ismerhetünk, ám ez a belülre kerülés nem ismer pardont szembesülésben, és a szokásos popkereteket is felejtsük el. n

viva la musica/hangvető

megadó kiadó

z paraván fotó: szilágyi lenke

5


6


INTERJÚ

DAVE MARTIN, STADIUMX

INNEN IS BE LEHET futni A magyar Stadiumx duó igen sikeres a népszerű elektronikus tánczene (EDM) stílusban. Howl at the Moon című számuk hatalmas siker volt, Nicky Romero világsztár, holland DJ-producer jelentette meg, a BBC-n Pete Tong műsorában debütált. Remixet készítettek többek között David Guettának, akinek a bulijain rendszeresen fel is lépnek Ibizán. Végigturnézták Európát, játszottak Ázsiában, Dél-Afrikában és Dél-Amerikában is. A Stadiumx két tagja, Dave Martin és Sully régóta ismertek az elektronikus zenében. Dave Martinnal beszélgettünk az EDM zeneipari hátteréről. Dal+Szerző: A Howl at the Moon volt eddig a legnagyobb sikeretek, amit Nicky Romero jelentetett meg Protocol nevű kiadójánál. Olvastam, hogy a menedzseretek küldte el neki a számot. Gondolom, az, hogy olyan menedzseretek van, aki Nicky Romerónak személyesen tud zenét küldeni, és ő meg is hallgatja, abban benne van a komoly zenei múltatok. Dave Martin: Persze. Én is foglalkozom zeneírással már 8-9 éve, Zsolt [Sully] pedig 15, és már régebb óta ismertük mostani, holland menedzserünket, Eric van der Kwastot. Nekem például 2009-ben volt egy megjelenésem annál a kiadónál, ahol korábban dolgozott. Találkoztunk vele Budapesten, előadtuk neki, hogy lenne ez a projekt, milyen zenéket szeretnénk csinálni, tudna-e ebben segíteni. Ő pedig azt mondta, hogy pont most alapított egy menedzsmentcéget, úgyhogy küldjük át neki a zenéket. D+SZ: Ha valaki most elkezd zenélni, akkor milyen távolságban van tőle az, hogy olyan helyre eljusson, ahol ilyen menedzsere lehet, akinek ilyen kapcsolatai vannak? DM: Olyan 8-9 év szükséges, hogy az ember egy olyan fázisba kerüljön, hogy amit kitalál, azt meg is tudja csinálni jó minőségben. Nemcsak zeneírásról van szó, hanem a produceri munkáról is: nagyon fontos a sound design, a hangmérnöki tapasztala-

tok – meg persze a kreativitás. A külföldi piac azért nagyon más, mint a magyar, ahol már örülünk egy félig jól szóló zenének. Egy Alesso- vagy egy Calvin Harris-zenével kell felvenni a versenyt, mert ők mozognak ebben a stílusban. Szóval első körben egy nagyon-nagyon jó zenei produktum kell. Utána szerencse. A  harmadik pedig az, hogy megtaláld azokat az embereket, akik hisznek benned, és segítenek abban, hogy tényleg el tudjon jutni különböző helyekre a zene: egy jó kiadóhoz, egy jó DJ-hez. Ha már van egy jó produktum, és az eljut egy jó DJ-hez vagy jobb kiadónál jön ki, onnantól kezdve már viszonylag könnyű az út.

lunk. Ami nem feltétlenül baj, mert persze, én szeretem csinálni, csak Magyarországon nem fejlett ki a szakma olyan szinten, hogy ebben a zenei stílusban legyenek mondjuk a masteringre megfelelő emberek. De ez külföldön is nagy probléma. D+SZ: Közben látod ezeket a nagyon fiatal sztárokat, mint a Madeon, Zedd… DM: Azért így, hogy járjuk a világot, már sikerült beszélgetnünk ezekkel az emberekkel, még azokkal, akik körülöttük dolgoznak, és látjuk, hogyan mennek ezek a produkciók. Persze jók, ügyesek ezek a „csodagyerekek”, de hát átküldik nekik a világsláger vokálokat a Grammydíjas zeneszerzőktől, ami alá ha odatesz egy dob-cin-taps-cint, akkor is világsláger lesz. Sokan az olyan csodagyerekek közül, mint Robin Schulz vagy Oliver Heldens, más producerekkel együtt készítik a számokat, vagy a menedzsmentjük által a Soundcloudon talált zenéket remixelik. Olyan kiadóknál vannak, hogy csak ettől akkora nyomást kap a zene, hogy a chartokon szinte mindenhol első helyen végez. Vannak tehát ügyes gyerekek, de olyan nagy varázslat sehol nincsen.

D+SZ: Mire kell ez a 8-9 év? DM: Nehéz megtanulni ezt a szakmát, nagyon sok mindennel tisztában kell lenni: a hangmérnöki dolgokkal, hogy hogyan működik a kompresszor; hallani kell, hogy hogyan kell pontosan lekeverni valamit stb. Mindezt megtanulni nem két perc. Főleg amíg a fül hozzászokik, különbséget tud tenni nagyon minimális eltérések között is. Az pedig a következő szint, amikor valami újat kell készíteni: ez a legeslegnehezebb. Sokan csinálják azt, hogy valami létezőt lemásolnak, de ez általában nem szokott működni a kiadóknál, kell valami újdonság. D+SZ: A Viván volt egy spot, amiben És amikor úgy kell dolgozni, hogy nincs elő- azt mondtátok, hogy különösen azért kép, akkor ahhoz kell a 8-9 év tapasztalat. nehéz eljutnotok igazán nagy magassáMi a mai napig mindent magunknak csiná- gokig, mert magyarok nem jártak ott.  7


INTERJÚ

 Mennyire számít vagy nem számít, hogy magyarok vagytok, és hogy más magyarok korábban meddig jutottak? DM: Persze voltak, vannak, akik jó eredményekkel szerepelnek a külföldi porondon. Ott van például Jay Lumen és a Myon & Shane 54, ők nemzetközi szinten sikeresek a maguk műfajában. De nálunk az egész zeneipar kb. 20-30 évvel le van maradva a külföldiekhez képest: nincsenek erős kiadók, erős nemzetközi menedzsmentek. Ha nekünk sikerülne, akkor beindulhatna egy fejlődési folyamat; látnák a fiatalabb srácok, hogy innen is be lehet futni. Persze sokkal nehezebb. Ha mi Hollandiába születünk, már rég sokkal magasabban lennénk. Azt szokták mondani, hogy igazából a zene számít… Persze ha valakinek nincs zenéje, akkor mit keres a szakmában. De én már a zenére azt szoktam mondani, hogy az a szükséges rossz, még ha rossz is ezt kimondani. Gondoljunk bele: egy holland producer beül a kocsiba, megy húsz percet, és el tud menni Nicky Romeróhoz, Tiestóhoz, Afrojackhez, Martin Garrixhez. Meg tudnak inni együtt egy kávét, be tudnak menni a stúdióba, megmutogatja neki személyesen a zenéket, meghallgathatja, hogy mit kellene változtatni, vagy hogy „figyelj, te egész ügyes vagy, leszerződtetlek”. Vagy be tud menni bármelyik, a műfajban meghatározó kiadó irodájába: a Spinnin’-hez, az Armadához stb. Ezzel nem tudunk versenyezni. Persze elküldjük e-mailen, de azért az nem ugyanaz. Meg azért a hollandok is olyanok, hogy szívesebben támogatnak egy hollandot, mint egy magyart vagy szlovákot, lengyelt. Főleg innen, Kelet-Európából különösen nehéz betörni ebben a körbe. D+SZ: Nem merült fel, hogy kiköltözzetek? DM: Kiköltözhetnénk, persze, de akkor is 8-10 év lenne, mire oda jutnánk, hogy úgy nézzenek ránk, mint egy hollandra. Akkor meg minek… Igazából az lenne a cél, hogy ne „beférkőzzünk” közéjük, hanem hogy Magyarország megerősödjön. Akár csak annyira, mint most mondjuk Olaszország vagy Belgium ebben a zenei stílusban. Persze Magyarország soha nem lesz Hollandia vagy Svédország, de ez lenne a cél.

log. A japán zeneipar nagyon furcsa: nagyon nacionalisták, 90% hazai zene, és a maradék 10%-on osztozik mindenki más. Ott sikerült a két legjobb tokiói klubban fellépnünk. D+SZ: Pár éve Ázsiában az EDM nagyon elkezdett felfutni. DM: Ott most mindenhol ez szól, meg vannak őrülve az EDMért, az európai DJ-kért. Sok helyen voltunk már, de Ázsia nagyon speciális, ott úgy viselkednek velünk, mintha világsztárok lennénk. Külön testőrt adnak mellénk, sötétített kocsival szállítgatnak. De ez igaz egyébként Dél-Amerikára is: misztikus dolog, ha valaki Európából jött. És ami jó Ázsiában, hogy sokat költenek a klubokban az emberek, ezáltal sok pénzt vissza tudnak forgatni a hangtechnikára, a fellépőkre, és nagyon magas színvonalon vannak üzemeltetve kint a klubok, nagy fellépőkkel, hatalmas büdzsével. D+SZ: És az Egyesült Államok? Pár éve oda ment mindenki Európából. Ott most nagyon odafigyelnek, hogy védjék a piacot. Nagyon sok munkavállalási vízumkérelmet dobnak vissza. Beszéltünk olyan holland DJ-párossal, akiknek le volt szervezve egy öt-hat állomásos turné 30 ezer euróért, és nem kapták meg a vízumot. Rájöttek, hogy csak a nagy neveket érdemes beengedni, Hardwellt, Calvin Harrist, David Guettát, Aviciit, a többi helyett játsszanak inkább a helyi DJ-k. De a DJ-k viszonylag könnyen reagáltak erre, most Ázsiába, Dél-Afrikába meg Dél-Amerikába megy mindenki. D+SZ: Arról is sokat írtak, hogy „Las Vegas az új Ibiza”. Ibizán visszajáró vendégek vagytok, ott érződik ilyesmi? DM: Ott semmi nem érződik. Továbbra is rengeteg pénz van és a legeslegnagyobb nevek. Persze Vegasban is jó nevek vannak, de Ibiza nem attól Ibiza, hogy meghívják a top 20 legdrágább DJ-t, hanem magának a helynek a kisugárzásától, amit semmi nem tud visszaadni. Eleve egy gyönyörű hely, és eredetileg egy hippisziget, szóval oda máshogy mennek az emberek bulizni. A helyiek is más beállítottságúak. „Vegasi jellegű” buliban sokat voltunk Ázsiában, kaszinóban vagy egy hotel tetején. Teljesen más, hogy mindenki áll a 4000 eurós ruhájában és kortyolgatja a pezsgőt, mint Ibizán, ahol mindenki reggel hétkor megy haza a cipőjével a kezében, teljesen szétfolyva. Más a bulihoz való hozzáállás.

D+SZ: Sokat játszotok Guettával Ibizán is. Ez hogyan jött? DM: Tavaly nyáron készítettünk neki egy remixet, ami a Beatporton az egyik legjobban eladott zenéje lett abban az évben, és rengeteg DJ játszotta. Ezenkívül a Listen című albumára is készítettünk vele egy zenét a Script nevű zenekarral. Ezáltal D+SZ: Hány sláger kell ebben a műfajban ahhoz, hogy an�kaptunk meghívást tőle a rezidenciáira Ibizába, a Pachára és a nyira befussál, hogy nem kell attól félned: ha a következő Ushuaiara. Együtt játszunk majdnem minden második héten. szám nem sikerül olyan jól, akkor eltűnsz? DM: Most voltunk kint David Guettánál, és láttuk, hogy még D+SZ: Európát elég alaposan végigturnéztátok, de Ázsiában ő is ebben a fázisban van: izgul, hogy mi legyen a következő is jártatok. Hívtak oda titeket, vagy ti szerveztétek a turnét? zene, hogyan fog elsülni. Az elektronikus zenében a hírnév elég DM: Ez a klub-DJ szcéna máshogy működik, mint a sima törékeny. Ha valaki mondjuk négy évig nem csinál átütő zenét, az pop. Ázsiában, Dél-Amerikában ugyanúgy képben vannak a teljesen a nullára tud süllyedni. promóterek, nézik a Beatportot, szóval ha valaki olyasmit csinál, amit szeret a klubok közönsége, akkor azokat meghívják. Tehát D+SZ: Nagy kivétel a Daft Punk, amely nyolc évvel az utolsó, nem kell Madonnának lenni, hogy valaki el tudjon menni. Így vol- elég rossz fogadtatású lemeze után diadalmasan visszatért tunk például Japánban is, ami minden előadó életében nagy do- 2013-ban. Persze iszonyú drága kampány előzte ezt meg. 8


INTERJÚ

D+SZ: Akkor tehát társszerzők vagytok, papíron is? DM: Persze, általában társszerzők vagyunk. Olyan szokott előfordulni, hogy az énekes nem társszerző. Mostanában sokan úgy vállalnak vokált vagy kollaborációt, hogy a producer kifizet 10004000 eurót, és cserébe lemondanak minden jogról, és odaadják a topline-t. Onnantól kezdve már csak te vagy szerző. D+SZ: Sok a nagyon jó hangú énekes ebben a műfajban, de nem nagyon látni, hogy kitörnének az EDM világból. DM: Azért pár ember kitört, például Eva Simons, és Taylr Renee-t is leigazoltatta a Warner. Ez úgy szokott lenni, hogy ha egy énekes vagy énekesnő csinál valami jobbat, akkor azt rögtön leszerződteti egy nagyobb kiadó. Addig vannak az EDM vonalon, ami fel nem keltik egy major érdeklődését. Onnantól kezdve vagy világsztárok lesznek, vagy be vannak rakva a sarokba, és írják a világsztároknak a zenéket. Egy csomószor azért nem hallunk róluk, mert dolgoznak ugyanúgy, csak nem tudnak saját néven zenét kiadni, mert nem engedi a szerződésük, és írják Lady Gagának, Madonnának a dalokat. Ugyanúgy, ahogy én is állandóan nézem a Soundcloudot és a különféle portálokat, fórumokat, a kiadók is ezt csinálják. D+SZ: Az elektronikus zenében meghatározó digitális áruDM: Az más, az egy major, ott más számokkal dolgoznak. Láttam szerződéseket, egy kis zenésznek mindenféle gond nélkül kifizetnek ház, a Beatport listáján első helyre jutottatok. Kik vásárolnak 200 ezer eurót, akkor gondolhatod, hogy a Daft Punknak mennyit ott, DJ-k vagy az egyszerű rajongók is? adtak. Teljesen más szint, nem csak a pénz, a klipek, a vokalisták DM: Kb. másfél éve átalakult a Beatport, van egy stream oldal, stb. – az elektronikus zenés, DJ-s világgal össze sem vethető. ahol nem lehet vásárolni, csak hallgatni a zenéket, és van a pro. beatport.com, ami az online webáruház. Azóta leginkább a rezidens D+SZ: MIért ilyen sok a kollaboráció az EDM-ben? DJ-k és a DJ-zni vágyó vagy hobbiból DJ-ző fiatalok vesznek zenét. DM: Mi elsősorban énekesekkel szoktunk kollaborálni, mert Aki már elért egy bizonyos szintet, az már igazán nem vásárol. Ez nem tudunk énekelni, de vokális zenéket csinálunk. Csak egyszer rosszul hangzik, de én is csak azokat a zenéket vásárolom meg, volt, hogy az énekesen kívül is dolgoztunk valakivel. De valóban, amiket én szeretek, meg amiket a kocsiban hallgatok, mert egyébmostanában ez nagyon népszerű. Persze minden előadónak jót ként a mi stílusunkban az összes kiadó átküldi A-tól Z-ig az összes tesz, ha új hatás éri, jön egy másik producer, az is elmondja a kiadványát két héttel a megjelenést megelőzően. A nem szakmavízióit, és így frissebb lesz a zene. Főleg a mai világban, amikor beliek leginkább az iTuneson vásárolnak, vagy Spotify-on hallgatják. egyszerűen ontani kell a zenéket, mert ha valaki három hónapig A mi stílusunkban a YouTube-ot sem igazán használják már. nem csinál semmit, akkor azt hiszik, hogy eltűnt. Annyira fel van gyorsulva az egész, mindenki annyira átállt „termelő üzemmódD+SZ: A Howl at the Moon platinalemez is lett. Az mennyi? ba”, hogy ha valakit nem érnek új hatások, nem kollaborál, akkor DM: 35 ezer eladás, az iTuneson és a Beatporton. esélytelen, hogy egy fél éven belül újítson a hangzásán. Nem véletlen, hogy régen egy albumra kellett várni két évet. Eleve egy D+SZ: Volt több megjelenésetek a Protocolnál, de a legújabb év, mire annyi új hangzású témát, zenét össze tud gyűjteni, meg számotok például máshol jött ki. tud írni egy előadó, hogy az életképes legyen, és ne 15 ugyanDM: A Protocolnál nem vagyunk kizárólagos művészek, igazából olyan zene legyen egy albumon. bárhova vihetjük a megjelenéseinket. A legújabb zenénk az amerikai, az Insomniac nevű nagyon nagy céghez tartozó Beyond Wonderland D+SZ: Hogy találjátok az énekeseket? Például a Howl at the fesztiválnak készült mint himnusz. Az ilyen zenéket nem szívesen Moonban szereplő a Taylr Renee-t? adogatják ki, ezért kellett egy másik kiadó. A következő megjelenéDM: Őt a menedzserünk küldte. Van egy másik formációja, sünk az Armadánál lesz, a rá következő megint a Protocolnál. Előa Sick Individuals, akik éppen készítettek vele egy dalt. Küldött adói szempontból nem jó, ha valaki egy kiadónál lecövekel. Sokkal ötleteket, gitárral felénekelt vázlatszerű topline-okat. Hallgatgat- jobban tudja növelni a rajongói bázisát, ha több kiadónál jelenik tam, és az egyikre azt mondtam, hogy ebből lehetne valamit csi- meg, mert ugyan ezek rajongói között vannak átfedések, de azért nálni. Elkezdtük kidolgozni, köré építeni a számot, mert eredeti- nagy különbségek is, minőségre és összetételre is. n leg csak gitáron szólt. Megváltoztattuk az egész akkordmenetet, két hanggal feljebb is raktuk. Rónai András, Horváth Ádám (live), Kecskés Márton (press) 9


EDM

E-ZENEI KISSZÓTÁR beat/ütem Az elektronikus zenei világ egyik kulcsszava az ütem, amely az elmúlt tizenakárhány évben, a breakbeat hazai megjelenésével egy időben komoly jelentésmódosuláson esett át. A beat szó ugyanis egyaránt jelenthet ritmust és ütemet, a hőskor zenei újságírói és dj-i ütemnek fordították: így született meg például a tükörfordított törtütem vagy tört ütem szó, amely önmagában teljesen értelmen jelentéssel bír, hiszen ütemet nem lehet törni, ellenben a tört ritmusok értelmes lenne. Máig kísérletek zajlanak kettéválasztani e két jelentést, de kár hadakozni, ezt a csatát elvesztette a kisebbség, legalábbis elektronikus zenei vonalon. Valószínűleg majd egy jövőbeni, még újabb helyesírási szótárba is így kerül egyszer.

beatport Minimum egy önálló oldalt érdemlő szócikk, a legfontosabb online zeneáruház az elektronikus zenei szolgáltatók számára. A 2004-ben alapított amerikai cég üzleti modellje leginkább a zenemegismerésen, majd az online áruházból való letöltésen alapszik. Ezt teljesíti ki a 2015 tavaszán kötött megállapodás a Spotifly-jal, mely szerint a Beatport playlistjei elérhetők lesznek a legnagyobb streaming szolgáltatónál is. Így központi szerepbe kerülhet mind a streaming, mind a letöltés, előadói profil, illetve saját produkciók használata terén is, leelőzve a Soundcloudot.

berghain A német elektronikus zene egyik szinonimája, egy legendás klub két kerület határán, közel az Ostbahnhofhoz. A Berghain nemcsak a dekadencia és a hedonizmus fellegvára, ahova meglehetősen nehéz bejutni, hanem a legfrissebb progresszív zenei törekvések egyik kiindulópontja és európai népszerűsítője, így sokak számára fontos igazodási pont.

bpm A Beats Per Minute, azaz a percenkénti leütésszám rövidítése. A zenei tempók mé10

résére szolgáló mértékegység. DJ-k, producerek, rádiósok számára létfontosságú adat. A különböző elektronikus zenei stílusok jellemző BPM-számokkal rendelkeznek.

drop A lényeg! Az a bizonyos kiállásszerű zenei rész az EDM-ben, amely előkészíti-felvezeti a fő zenei blokkot, legtöbbször dob-bas�szus fokozással-szünettel az orgazmusszerű csúcspontig. A metódus teljesen hasonló, de különböző műfajok más, kicsit különböző, de jól bevált formulákat alkalmaznak a trancetől a kuttyogó dubstepen át a hiphopig.

John Newsham alapította, és azóta gyakorlatilag az összes kulcsfontosságú helyszínen és eseményen az ő cuccuk szól az ibizai Space-től a berlini Berghainon át mondjuk a Corvintető nagyobb bulijaiig.

ibiza Még mindig az elektronikus tánczenei helyszínek alfája és ómegája. Lásd interjúnkat.

label

Azaz Electronic Dance Music. A kifejezés, pontosabban a rövidítés akkor terjedt el, amikor az Egyesült Államokban is bekerült az elektronikus zene a mainstreambe. Nem egy alműfaj, hanem inkább gyűjtőfogalom, ahova minden belefér a technótól a houseon át a dubstepig vagy a trapig.

A nagy kiadókkal ellentétben, ahol számtalan általuk bekebelezett kiskiadó található, az EDM-ben a label valóban kicsi, független, általában egy vagy kétszemélyes, elektronikus zenei alműfajra specializálódott kiadót jelent. Ez a rajongók számára megbízható igazodási pont és stíluskalauz. A label tükörfordítása a címke szó, amelyet szerencsére egyre ritkábban, de még használnak a színtér magyar képviselői. A label nem köti le a zenészt, legtöbbször több kiadónál párhuzamosan jelennek meg dalok.

featuring, feat., featol

megjelenés

edm

A közreműködés az elektronikus zene egyik A zenéhez hasonló kontextusban hasznáhajtómotorja oda és vissza. Lásd interjúnkat. latos: „legújabb megjelenésemet a XY label alatt olyanok játsszák rendszeresen, mint…”. fesztiválok Ez utóbbi mondatrész gyakorlatilag az ös�Amióta az elektronikus zene a mainstream szes DJ-producer kiajánlójában olvasható, része lett, egy újabb iparág húz belőle látvá- ez jelenti a referenciát, ahol ismert nevek nyos hasznot. Ez pedig a nagy fesztiválbiznisz, pörgetik a delikvens által megírt zenét. ahol egyrészt zenészekkel váltak egyenrangúvá DJ-k a nagyszínpadon mind népszerű- toplisták ségben, mind gázsi és bevétel oldalról. Sok Kicsit olyan, mint a profi boksz, akár 27 világelektronikus zenei producer kimondottan bajnokunk is lehet egyszerre. Ezért érdemes DJ-ként emeli tovább karrierjét így, XXV. figyelni az általunk kedvelt labeleket. századi vizuállal, tűzijátékkal, konfettikkel, táncosokkal, tortákkal, end show-val körítve zene az egyébként eredetileg statikus eseményt. „Kijött a legújabb zeném” Meglehetősen maHogy mindez pendrive-ról szól vagy valóban gyartalannak hangzó mondatunk elsősorban lemezjátszókról, sokadlagos kérdés. elektronikus zenét író producerek szájából hangzik el, ahol dalom, felvételem és egyéb funktion-one szinonimák helyett így jellemzik legfrissebb Az egyik legfontosabb hangrendszer klubok kompozíciójukat. n számára, különös tekintettel a basszusokra. Az 1992-ben alakult céget Tony Andrews és ajm


EDM

A TOP DJ-K FIZETÉSE

Már nem nő jelentősen A Forbes számos listája közül most az Electronic Cash Kings jelent meg, amely a világ legjobban kereső DJ-it sorolja fel. A neveken túl a kiegészítő információk is érdekesek. A listát a tavalyihoz hasonlóan ismét Calvin Harris vezeti, aki 12 hónap alatt 66 millió dollárt keresett. Kevesebb volt a fellépése, mint korábban, de a gázsija nőtt; az utóbbi időben inkább saját számokat készített, és a nagylemeze jól fogyott. No meg a reklámszerződések: például ő lett az Armani arca. Tőle jóval lemaradva jön David Guetta (37 millió dollár), majd Tiësto (36 millió), majd megosztva Skrillex és Steve Aoki (24 millió). A trendekről azt írja a Forbes, hogy míg az első, 2012-es – tehát az elektronikus tánczene (EDM) berobbanása után készített – hasonló listájuk, valamint 2013 között a top DJ-k összesített bevétele 108%-kal nőtt. A rá következő évben 11%-kal, tavalyról idénre viszont csak 2,5%-kal. Ami persze nem jelenti Érdekesség, hogy a 12 legtöbbet kereső DJ közül hét nem az Egyesült Államokban született, és közülük három holland. Ez jóval színesebb képet mutat, mint az élvonalban főként amerikaiakat, valamint kanadait (Justin Bieber), briteket (One Direction) felsoroló, műfajfüggetlen zenészlista. Viszont nők egyáltalán nincsenek a listán. Több zenésznek is van saját kiadója, és ezek a cégek általában nyereségesek, bár ennél többet nem mondanak a tulajdonosok. Ami pedig a bulvárosabb érdekesség: mióta Calvin Harris Taylor Swifttel jár, azóta ők a világ legjobban kereső párja – bizony, még a Beyoncé–Jay-Z házaspárt is megelőzték. n Rónai András, fotó: SZIGET

azt, hogy „az EDM lufi kipukkadt”, csak azt, hogy a piac immár stabilizálódott. Illetve a Forbes szerint hozzájárul ehhez az is, hogy egyre fontosabb a vizualitás szerepe, hiszen a show az, ami által egy DJ több lesz, mint egy „vékony fehér srác a laptop mögött”, mint egy VJ fogalmazott. Ennek a témának külön cikket szentelt a lap, amely szerint míg korábban az EDM produkciók a bevételek kb. 20%-át forgatták bele a show-ba, addig most már 30 vagy akár 40%-ot is, ami a legnagyobb popsztárokra jellemző arány. A fények, vetítések költségei mellett az egyre kifinomultabb, nagyobb szabású díszletek is egyre többe kerülnek. (Steve Aoki védjegyszerű tortadobálásának gazdaságtanáról sajnos nem értekezik a Forbes.) 11


PROFIL

APEY & THE PEA

robog az úthenger Magyarországon hagyományosan erős a doomos alapú súlyos muzsikák színtere. Ezek közül meglepően sok olyan akad, amely akár nemzetközi szinten is megállja a helyét. Aki már látta élőben az Apey & The Pea-t, aligha vitatkozik azon állítással, hogy a trió is e kört gyarapítja.

Sokan bizonyára akkor hallottak először a budapesti Apey & The Pea-ről, amikor idén ők vihették haza a Fonogram-díjat a legjobb hazai hard rock/metal-album kategóriájában Hellish című második nagylemezükért. A 2009-ben alakult csapat ugyanakkor az utóbbi néhány évben méltán vált amolyan titkos fegyverré a hazai undergroundban, méghozzá nem is minden előzmény nélkül, hiszen Áron „Api” András énekes/gitáros, Prepelicza Zoltán basszusgitáros és Makai László dobos különböző saját formációk mellett már a Remembering The Steel nevű Pantera tribute-ban is együtt játszott az előző évtized második felében. Azt így utólag már persze nehéz megmondani kívülről, mennyire volt hatással az Apey & The Pea-re a ritmusszekció Superbuttban eltöltött időszaka, milyen megterméke12

nyítő hatást gyakoroltak a csapatra Api köztes londoni időszakának történései, netán a Neck Sprainbe történt beszállása. Az viszont biztos, hogy amikor 2013-ban megjelent az első teljes album, a Devil’s Nectar, új vadállat szabadult el a hazai metaléletben. Azt persze nem lehet rámondani erre a vadállatra, hogy törzskönyvezetlen: az Apey & The Pea zenei gyökerei kézzelfoghatóak, és az Atlanti-óceán túlpartjára vezetnek, ezen belül is elsősorban Texasba és Louisianába. A forró kását már csak azért sem érdemes kerülgetni, mert maga a csapat sem teszi ezt: a Pantera nélkül nyilvánvalóan teljesen másképp szólna a zenekar, ez viszont két okból sem baj. Egyfelől könnyen megjegyezhető, karakteres saját dalokat írnak, másrészt élőben szabályos úthenger-hatásnak lehet tanúja és élvezője, aki elcsípi őket. Számos meggyőző hazai koncertzenekar működik a súlyos színtéren itthon, ám bizton állíthatjuk, hogy az Apey & The Pea kiemelkedik a mezőnyből. Ez a zenekar úgy szólal meg mindössze három hangszerrel és egy őserejű torokkal, hogy ismeretlenül bárki elhinné róluk: a Crowbar vagy a Saint Vitus – akik előtt mind bizonyítottak már – valamelyik haveri bandát hozta el magával Európába a környékről. Pedig a zenében nincsenek nagy megfejtések a súlyos riffek és a nagy, kövér groove-ok közepette, viszont a rockzene nem is erről szól, hanem a lecsupaszított, zsigeri és ösztönös megközelítésről. Amennyiben ez jó dalokban ölt testet, amelyeket autentikus előadásmód kísér a színpadon, nincs miről vitázni. Márpedig a triónál ez a helyzet. És miközben a hazai színtéren egy időben közhelyszámba ment, micsoda hiány mutatkozik jó énekesekből, illetve jó dobosokból, Apey-éknél ezekben is adott mindkettő. Egyszerűen nincs rés a pajzson – ha van titkuk, hát alighanem ez az. Mindezzel együtt tegyük hozzá: bármennyire jól sikerült, bármennyire is hallgattatja magát az első két nagylemez, az Apey & The Pea egyelőre még nem készítette el a saját Vulgar Display Of Powerjét, netán Odd Fellows Restjét. Viszont a zenekart olyan�nyira élvezetes nézni élőben, és olyannyira üdítő őket lemezen is hallgatni, hogy kifejezetten izgalmas lesz végignézni azt a folyamatot, amelynek során lépcsőfokonként eljutnak saját magnum opuszuk megalkotásáig. Addig pedig remélhetőleg azt is mindenki megtanulja, hogyan kell kiejteni a nevüket. n Draveckzy Ádám, Fotó: Bíró Gergő


PROFIL

B.A.B.E.L.

erő ÉS hangerő A Kőbányai Zenesuliból elég sok zenekar kerül ki, de viszonylag kevés köztük az olyan, amelyik ennyire jól működik, és olyan jól le tudta rövidíteni a rockzenekarok előtt álló hosszú és kemény utat, mint a B.A.B.E.L zenekar. Valahogy úgy kezdődött a B.A.B.E.L élete, hogy Balasi Ádám dobos írt egy sms-t Sidó Attila gitárosnak, hogy csináljanak egy zenekart. Aztán Áldott András gitárossal, Kocsis Zoltán basszusgitárossal és Ipolyi-Gáts Hunor énekessel kiegészülve 2013 végén megalakultak, azzal a céllal, hogy legyen egy hosszú életű banda, amely összetart. És valóban működik ez az elképzelés, hiszen jelenlegi életformájuk a maratoni próbateremben levés, sőt alvás – ami egyébként ebben a korban teljesen normális. Zenéjükben egyszerre érezni a klasszikus beat/rock, a Beatles és a Led Zeppelin hatását, a kilencvenes évek amerikai grunge zenéjét és a stoner zenekarok zúzós és elszállós világát is. Számaiknak jól áll a magyar és az angol szöveg is, ám annál a kérdésnél, hogy melyiket bírják jobban, nem tudtak választani. „Nem gondolkodunk azon, milyen nyelvű szövegek passzolnak jobban a zenénkhez, sokkal inkább azon, melyik dalokat érezzük jobban magunkénak adott helyen és időben. Hiszen éppen ez az élő zene varázsa. Többen is írunk szöveget, ezért nem lehet tudni, melyik ötletre csavarodunk rá legjobban. Atis és Ádám magyar nyelvű dalokat hoznak, én inkább angol nyelvűt, mert ez áll hozzám jelen pillanatban közelebb. Viszont abban biztosak vagyunk, hogy az adott nyelven megírt dalok, csak azon a nyelven működnek” – mondja Hunor. A rockzene szeretete mindannyiukban közös pont volt, ahogy az is, hogy fiatalkoruk óta zenei képzésben vettek részt, így találkozhattak a Kőbányai Zeneiskolában. Hunor életében külön érdekesség, hogy az iskola előtt hét hónapig járta a világot, stoppolt és utcazenélt különböző országokban. Talán ez az élettapasztalat is hozzájárul ahhoz az attitűdhöz, amit a színpadon is képviselnek. Koncertjeik energikusak, változatosak, az erő, a lendület, hangerő, és még egy kis hangerő jellemzi. Ez persze legtöbbször átragad közönségükre is, akik ugyanolyan intenzitású energiákat adnak vis�sza a zenészeknek, hogy ebből is táplálkoznak a fellépések során. Bemutatkozó, cím nélküli nagylemezüket 2014 nyarán adták ki, amelyet egyben játszottak fel a stúdióban. „Valószínűleg az első digitálisan megjelent lemezünk is azért tudott eljutni néhány

érdeklődő emberhez, mert hallatszik róla, hogy eléggé bírjuk az együtt zenélést” – fogalmazott Hunor erről a lemezről. Már akkor látszott, hogy érdemes rájuk odafigyelni, hiszen megnyerték az ÉTER Tehetségkutatót, majd ősszel a Cseh Tamás Program kezdő zenekarokat támogató pályázatát is sikerrel vették. Ez is hajította őket tovább az úton, egészen odáig, hogy beválogatták a zenekart a Nagy-Szín-Pad tehetségmutató műsorba, s emiatt talán a srácokat érte a legnagyobb meglepetés. Itt az a Pásztor Anna lett a pártfogójuk, akivel akkor már közös fellépéseken voltak túl, majd egy közös szám is született az ismeretségből. „Annáékkal valahogy úgy találtunk egymásra, mint az igazi szerelmesek, keresés nélkül. Valahogy egyszer csak előttük játszottunk, azt’ szívtuk be egymás energiáit. Anna nagyon nyitott, jó közönség, aztán a következő pillanatban a legjobb frontember, akihez eddig ilyen közel kerülhettünk. Nagyon jólesett nekünk, hogy kezdeményezte, írjuk egy közös dalt és ránk bízta annak a témáját. Ja, ez elég menő, nem?” A zenekar idén szeptember elején hozta ki második stúdiólemezét Part címmel, amelyről az Out Of Reach című dalra forgatott egy régi sci-fi- és trash-filmek tematikáját idéző videoklipet, amelyet Szabó Áron jegyez. A szórakoztató videót az Index már az év klipjének nevezte. Az énekes inspirálónak tartja azt a szemléletet, hogy olyan emberekkel dolgoznak csak együtt, akik ugyanazt érzik a közös munka során, mint amit ők zenélés közben. n Kalocsai Krisztina, fotó: Mihályi Erika

13


INTERJÚ

14


INTERJÚ

SZŰCS KRISZTIÁN, HEAVEN STREET SEVEN

ha nem lenne olyan magától értetődő Szűcs Krisztiánnal beszéltünk arról, hogyan alakul itthon a mainstream pop, mit tartott a Heaven Street Seven velejének, mi a legnagyobb különbség a fiatal zenekarok és a kilencvenes években menők között, és arról is, mi következik most. Húszéves időszakot zárt le. Dal+Szerző: Februárban jelentettétek be, hogy nem lesz többet Heaven Street Seven. Milyen reakciókkal találkoztál az azóta eltelt félévben? Szűcs Krisztián: Volt sajnálkozás és értetlenkedés is. Én már korábban feldolgoztam, vagy még mindig nem esett le. Nem is tudom, jó kifejezés-e a feldolgozás, nem szeretném túldramatizálni. Februárban bejelentettük, de előtte már tudtuk egy ideje. Folyamatról van szó. Életem felét ezzel a zenekarral töltöttem – és nem úgy, hogy bejártam dolgozni. Ez volt a legfontosabb. Mire eljutottunk addig, hogy a vége tényleg történik, már rákészültünk. Nem tudom, hogyan fog lecsapódni ezek után, valamilyen formában biztosan – jönnek még szembesülések. A búcsúkoncert óta gyakorlatilag pár napja vagyok csak Pesten, még nem beszéltem sok emberrel. Voltak, akikről nem gondoltam volna, hogy azt mondják majd, fontos volt számukra a zenekar. Ez jó érzés.   D+SZ: Mennyire vagy elégedett a búcsúmenettel? Jön HS7könyv, dévédé satöbbi? SZK: Lesz koncertfilm a parkos búcsúkoncertről, arra kíváncsi vagyok. Egy kis részt már láttam belőle, az első számot baromi hamisan énekeltem, kicsit meg kell majd machinálni (nevet). Ilyenkor felmerül persze a ziccer, hogy sajtoljunk ki mindet a dologból, de ha készül film, az már tök jó. Amúgy azt vettem észre, hogy az elmúlt pár évben a búcsúkoncerttéma elcsépelődött. A 15 állomásos turnénk alatt csak két koncerten éreztem búcsúhangulatot. Az egyik Londonban volt, a másik Erdélyben. Az emberek már nehezen veszik komolyan, hogy most tényleg vége van valaminek.   D+SZ: A Kispál-féle visszatérésekre utalsz? SZK: Is, de az elmúlt húsz évben volt vagy kilencven zenekar,

akik visszajöttek fél vagy három év múlva. Az egész fogalom relativizálódott. D+SZ: Miben volt más az a két koncert, amit kiemeltél? SZK: Semmilyen technikai megoldásra nem gondolok, inkább érzésre. Számunkra és az emberek számára is volt valami a levegőben. Nem a Dél-Amerika meg a Krézisrác vitte el az egészet. D+SZ: A búcsúmenet alatt kaptál Artisjus-díjat is. Mit jelentett ez neked? SZK: Néha kapunk egy-egy ilyen díjat, ez nyilván mutat valamit. Persze tök jó, de borzasztóan nagy jelentőséget nem tulajdonítok neki. Nem emlékszem, Bródy pontosan mit mondott, mikor átvettem, de nagyon elpirultam. Jó pillanat volt.   D+SZ: Mit tervezel most? SZK: Két-három hónapig még nem szeretnék foglalkozni a tervekkel – közben folyamatosan kényszeresen csinálom a dolgokat. Vannak ötletek, rengeteg az elképzelés, még mindennek tisztulnia kell. Dalokról van szó, igazából, semmi extra. Zenekarok képesek azt mondani, hogy akkor most szerdától összerakunk egy lemezt, de nekem ez sosem így működött. Mindig vannak ötletek, valami akár évekig formálódik. A Hevenyhez képest most szeretném, ha nem lenne minden olyan magától értetődő, mint eddig – volt az adott forma, a zenekar, amiből főztünk. Szeretnék jobban figyelni arra, hogy pontosan tudjam, mit szeretnék hallani a végén. De most még nyaralunk.   D+SZ: Lement a fesztiválszezon. A lemezkiadás haldoklása óta a zenekarok számára az élő fellépések az egyik legfontosabb forrássá váltak, a nagy fesztiválok között erős az árverseny. Leegyszerűsítve itthon drágább gigaprodukciók és egyre  15


INTERJÚ

 sikeresebb kis fesztiválok működnek. Te éreztél valamilyen változást idén nyáron? SZK: Jó kérdés. A Hevennyel pont 2000 környékén jutottunk el valameddig, a lemezkiadás pedig már akkor sem volt jó állapotban. Szóval a mi szempontunkból nem sok változás történt. Nekünk mindig a koncertekből és a jogdíjakból jött be a pénz, ha bejött. Nem bontanám ketté ennyire szélsőségesen a kicsi és nagy fesztiválokra a felhozatalt. Van ez a különbség? An�nyiban valóban van szétválás, hogy régen egyik fesztivál olyan volt, mint a másik. Most van lakossági, kultúr… Ebben nincsen szerintem hatalmas paradigmaváltás. Az nyilvánvaló, hogy x éve teljesen másként álltak a dolgokhoz a kezdő zenekarok: a fiatalok most iszonyatosan kitalálják magukat. Mi undergroundnak vagy alternatívnak nevezhető szcénából kinövő zenekar vagyunk – mint oly sok kortársunk – és egész másként kezdtük. Világéletünkben úgy szocializálódtunk a zenében, hogy csak azzal foglalkozzunk, mit játsszunk. A körítéssel nem csináltunk semmit. Most ez egyre inkább megfordul. Az elmúlt 10-15 évben gyakorlatilag nem létezett mainstream popzene, most pedig mintha elkezdett volna működni.   D+SZ: Hol van ehhez a folyamathoz képest a Rájátszás vagy a Budapest Bár? Pont két olyan projektben vagy benne, ami a popkult felhozatalban sikeres működik az elmúlt években. SZK: Ezeket az együttzenéléseket produkcióknak nevezhetjük. Akik részt vesznek benne, valahogy úgy indultak, ahogyan én is. Már csináltunk valamit sok éve, majd egyszer csak jött egy okos 16

ember, és összehozta a szálakat. Ez a színesítés egy szegmense ennek a mai popnemtomminek. Alapvetően mindig egy jó ötletről van szó. Valószínűleg a Csík zenekar is sejtette, hogy rengeteg potenciál van a klasszikus értelemben vett népzene és alternatív zene keverésében. A világok kavarodása tök jó. D+SZ: Nemrég mondtad itthoni viszonyokkal kapcsolatban a Lángoló Gitároknak, hogy „nem csak arról van már szó, hogy a közönség kicsi, meg nincs pénze az embereknek, inkább valami popkulturális dologról, ami miatt mifelénk egy csomó olyan produkciót nem értékelnek igazán, ami számomra nagyon fontos.” A sikeres projektekhez képest mire gondoltál pontosan? SZK: Lehet arról vitatkozni, hogy mi pop és mi nem, szerintem bizonyos értelemben például a Joy Divison és a Pink Floyd is pop. Az, amit én csinálok dalszerzőként és számomra fontos, soha nem csapódik le tömegeknél. A szélesebb közönségen soha nem az ment át a Heaven Street Seventől, ami szerintünk a repertoárunk veleje volt. Ez elég elméleti fejtegetés, de ha egy hozzánk hasonló attitűdű zenekar mondjuk Belgiumban nő fel, teljesen máshol lennének az arányok.   D+SZ: Amellett, amit mondasz, hogy a számotokra fontos nem ment át, húsz évig maradtatok folyamatosan aktívak stabil közönséggel. Nem visszaigazolás, hogy volt ennek helye? SZK: Kell tudni, mennyire van jelen az ember, mi milyen súllyal megy, minek van helye – és ezt mi mindig rosszul csináltuk. Nem voltunk tudatosak, főleg a korai időszakban. Későn értünk. Végig


INTERJÚ

a folyamatos létezés volt. Mindig voltunk, ködött. Nem azért, mert fanatikus lett volfelléptünk jövőre is, meg előtte is. na a közönség, tök mindegy, hogy Horvátországról vagy Németországról volt szó. D+SZ: Mi ez a valami, amiről azt mon- Láttad, hogy ezek a csávók a színpadon dod, hogy számotokra fontos? nem azzal ébrednek, hogy akkor én most SZK: Nehéz megfogalmazni. Például valamiért fontos vagyok. Viszont éppen az az Éjszakától kezdve a Hullik a záporon jött ki, hogy a valami, amit ők fontosnak át A régi nótáig. Ezekről a dalokról azt tartanak, teljes egészében működik. Nem gondolom, slágereknek is nevezhetnénk csak három rikító színű számot várt a töőket, de ebben az országban sosem lesz meg, ami között a többi csak időt tölt ki. belőlük sláger.   Suzanne Vegát is nagyon szeretem.   Többször járt Magyarországon, de csak D+SZ: Miért? egyetlenegyszer tudtam elmenni a konSZK: Mert nem rikítóak. Kicsit az a prob- certjére, valószínűleg a legrosszabbul lémám, hogy most valaminek nagyon va- sikerültre. A  Felvonulási téren játszott, laminek kell lennie. Vagy nagyon metálnak, valamilyen kijelölt rendezvényen. Semmivagy nagyon mélynek, vagy nagyon pop- lyen reakciót nem váltott ki az embereknak. Ha nincs eltúlzott, szinte parodisz- ből, kivéve két számot: az egyik a Tom’s tikus irányultsága a dolgoknak, arra már Diner volt, a másik a Behind Blue Eyes, nem úgy reagálnak az emberek. Számomra amit akkoriban dolgozott fel a Limp Bizkit.

épp az érdekes, ami nem nagyon durván valamilyen. Nem az árnyaltabb rezdülések felé megyünk. Ez egy-két év múlva le fog tisztulni, fogalmam sincs, hogyan. Ilyen szempontból jó, hogy mi pont most szálltunk ki a mókuskerékből. D+SZ: Mondasz példát arra, ami számodra az érdekes? SZK: Például The Nationalen volt az az élményem rajongóként, hogy a koncert elejétől a végéig komoly atmoszféra mű-

D+SZ: A  streaming szolgáltatók miatt most először lehet korábban nem követhető adatokat elemezni. Nemrég megnézték például, melyik kilencvenes évekbeli számot játszották legtöbbször 2014-ben a Spotify-on. Van rá tipped? Nemzetközi.  SZK: Jó kérdés, kíváncsi vagyok. Nyilván vannak a gagyi vicces izék, amikből állítólag nyolcvanas-kilencvenes évek bulikat csinálnak.

D+SZ: Coco Jambo? SZK: Aha, meg Aqua. D+SZ: Nem, ennél sokkal jobb. SZK Nem tudom, kíváncsi vagyok.   D+SZ: Smells Like Teen Spirit (idén mutatták be a Montage of Heck dokumentumfilmet Kurt Cobain életéről, ennek is lehet köze a dologhoz – a szerző). SZK: Igen, ha össze kellene foglalni a kilencvenes éveket, valószínűleg nálam is benne lenne az első háromban. Ez már generációs dolog, furcsa belegondolni, hogy nem mi vagyunk a fiatalok. A harmincasnegyvenes emberek számára a húsz évvel ezelőtt történt dolgok erős kapaszkodók. Mikor én voltam tizenéves, Doors-mánia volt. Ez is valami hasonló, tulajdonképpen nem meglepő dolog. Közben az is igaz, hogy x évvel ezelőtt a zene sokkal fontosabb tudott lenni. Ha megjelent egy  új dal, az eseményszámba ment. Nem tudom elképzelni, hogy egy most huszonéves srác életében történés, ha akár a kedvenc zenekarának jön ki új lemeze. Ez összefüggésben van azzal is, hogy korábban a zene tárgyi dolgot jelentett. Az sem volt annyira egyértelmű, hogy könnyen hozzájuthatsz Suzanne Vega impresszió nélkül hagyta a bármihez. A  zenét készpénznek veszik hallgatók 90 százalékát. Ez szélsőséges az emberek, pedig ha nem lenne ott… az eset lakossági rendezvényen, de jó példa. eléggé feltűnne. n   D+SZ: Mondtad most, hogy a nagyon interjú: Balkányi Nóra rikító dolgok, túlzások működnek. Az előző Fotó: Éder Krisztián negyedév listavezetői a Wellhello, Kis Grófo. SZK: Igen, erre értem, hogy alakul az új mainstream pop. A  főszereplők pedig megint az underground szcénából jönnek, ami szokatlan. Itt vannak ezek a srácok… nézzük, kik ők. 17


INTERJÚ

18


INTERJÚ

WEYER BALÁZS, WOMEX BUDAPEST

egyszerre egzotikus és ismerős A WOMEX néven elhíresült World Music Expót nemhogy hazánkban, de a kelet-európai régióban is először rendezik meg az idén. A különleges alkalom apropóján a főszervezők egyikével, Weyer Balázzsal többek között folytonosságról, tudásátadásról és médiatudatosságról beszélgettünk. Dal+Szerző: A WOMEX-évkönyvek elején az áll, hogy „aki itt belépsz, sose kérdezd meg, hogy mi az a világzene”. Ha főszervezőként mégis definiálnod kellene a saját különbejáratú leírásodat, miképp fogalmaznál? Weyer Balázs: A világzene leginkább olyan, mint az utazás. Amikor egy helyre elutazunk, sosem úgy ismerünk meg egy helyet, mintha ott élnénk. Újszerűbb, izgalmasabb, inspirálóbb, de vannak, akiknek félelmetesebb is elhagyni az ismert vidékeket. Van, aki beéri a turistacsalogató felszínnel, a prospektusokban látható világgal, és van, aki a mélyére megy, meg akarja ismerni, le akar térni a járt útról, de az élmény mindenképp a különbözőségből fakad. A zene talán a legrövidebb út egy másik kultúrához, akkor is, ha nem értjük a szöveget és ha nem a sajátunk az a zenei világ. A világzene az, amit egy adott kultúra zenei hagyományából az érdeklődő idegen be tud fogadni, amely a zene globális nyelvének szűrőjén ereszti át a hagyományt. Így egyszerre egzotikus és ismerős. (Létezik persze skót salsa- vagy német calypso-zenekar is, de az inkább annyiban hasonlítható az utazáshoz, mintha mumbai-i repülőjegy helyett lemegyünk egy indiai étterembe Budapesten.) Ezért nehéz definiálni a világzenét. Egyrészt minden zene az, amely valamilyen módon a hagyományból építkezik, inspirálódik, másrészt ez a megközelítés túl tág, hiszen nincs hagyományok, előzmények nélküli zene. Leegyszerűsítő, de nem valós alap nélküli az a leírás, amely szerint a rock and roll forradalmából kinőtt mai popzene afrikai ritmusok, európai klasszikus harmóniák és a török janicsárzenekarok hangszerparkjának találkozásából alakult ki. Ez történetileg valóban levezethető, de ettől még a mainstream popzene nem lesz világzene. Ahhoz az is kell, hogy a zene hordozzon olyan tartalmakat, amelyek mélyen ágyazódnak az adott helybe és társadalomba, ahonnan származik. A világzenében minden előadóhoz és minden dalhoz kapcsolódik egy történet, ami mond valamit a helyről, ahonnan jön. D+SZ: Miben lesz más a budapesti WOMEX, mint az eddigiek? Lehet-e egyáltalán a kiválasztás, a rendezés szempontjait változtatni, sajátossá tenni 2015-ben ennyi év rutinja után? WB: Lehet. A WOMEX-nek fontos tulajdonsága, hogy vándoresemény, része az élménynek, hogy városról városra jár. Visszautalva az utazási metaforára, szerintem egy világzenei eseménynél ez így teljesen rendben is van. A vendégek minden évben hoznak

is, kapnak is: miközben a program nagy része szerkezetileg kötött, van lehetőség helyi ízeket csempészni bele. Idén mi talán egy kicsit többet tettünk hozzá a szokásosnál, aminek leginkább az az oka, hogy ez az első magyarországi, de az első keleteurópai WOMEX is, amire mi is, a térség is, és a nemzetközi szakma is ki volt éhezve, ezért elég sok dolgot próbáltunk belegyömöszölni. A sok magyar szempont mellett ezért annak a felelősségét is éreztük, hogy meg kell osztanunk a lehetőséget az egész régióval. Lesz egy kelet-európai zenekaroknak fenntartott színpad, a Club Duna, ahol Lettországtól Boszniáig lépnek fel zenekarok, de lesz a Kárpát-medencei cigány népzenét bemutató megnyitó, lesz táncház, és egyfajta kiegészítőként egy nulladik nap, ahol a hivatalos programban szereplő nem kevés előadón kívül még tíz zenekar lép majd fel. Más szempontból viszont szigorúan ragaszkodunk a WOMEX jól bevált szerkezetéhez. D+SZ: Még sosem volt a régiónkban WOMEX. Valóban sokat számított, hogy Magyarországon/Budapesten élő, más országokban nem nagyon látható táncház-kultúra van, tán ez is nyomott a latban, amikor Budapest mellett tették le a  garast a döntéshozók?

19


INTERJÚ

weyer balázs Újságíró, szerkesztő, rádiós, könyvek szerzője, az egykori Magyar Narancs és a Vasárnapi Hírek rovatvezetője, a Tilos Rádió és az RTL Klub munkatársa, az Origo alapítója, a Főszerkesztők Fórumának elnöke. Emellett etno­mu­ zikológus, aki a Sheffield University World Music Studies szakán végzett. A Hangvető színeiben a 2015-ös, Budapesten megrendezendő WOMEX egyik főszervezője, illetve a Bartók Rádió egyik zenei szerkesztője, korábban egy HBO-sorozat zenei producere, sőt, még egy közösségi finanszírozású oknyomozó portál, a Direkt36 vezetője is. A  90-es években több zene­karban is zenélt, ma pedig tagja a World Music Charts Europe és a Minőségi Újságírásért Alapítvány zsűrijének is. Weyer nagyon sokat tesz a hazai népzene külföldi érvényesüléséért és megismertetéséért is: „Minket, magyarokat – és vele az egész térséget – nagyon beárnyékolta az utóbbi bő tíz év erős balkáni zenei offenzívája… Rengeteg olyan külföldit ismerek például, aki megszállottja a magyar népzenének. És épp az a magyar világzene nagy szerencséje, hogy a szakma megmondóemberei között nem egy olyan van, aki nemcsak érti, hanem szereti is a magyar népzenét.”

20

WB: Azt hiszem, ez volt az egyik legfontosabb szempont. A táncház-mozgalom nagyon sokaknak volt inspirációs forrása, meghatározó élménye a világzenei közösség befolyásos személyiségei közül, sokan már a hetvenes években jártak Budapesten, de Erdélyben is. De még mostanában is sokszor volt alkalmam külföldi zenészeket, szakembereket csillogó szemmel inni be a látványt egy-egy jobban sikerült táncházban. Ez a fajta közösségi részvételre alapuló látványos hagyományápolás él ugyan néhány helyen a világon, de Európában már inkább ritkaságnak számít. Márpedig a zene, és elsősorban a világzene a leginkább közösségi formája a művészeteknek, a részvétel nagyon fontos. Visszatérve az okokhoz: a táncház mellett a Muzsikás és Sebestyén Márta is nagyon fontos ikonjai a világzenének a kezdetektől fogva, de Bartók is általános igazodási pont ebben a szakmában. De számított talán az utóbbi évek reneszánsza is, amely már a mi építkezésünk része: a 2011-es koppenhágai WOMEX magyar megnyitójának sikere, a Söndörgő és Lajkó Félix nagyon jól sikerült showcase-fellépései, a World Music Chartson sok évnyi szünet után ismét rendszeresen feltűnő magyar lemezek. Fontos, hogy Magyarország hírneve a világzenében nem olyan, mint a fociban, hogy egyszer nagyon régen volt az Aranycsapat, aminek az emléke ugyan él, de semmiféle folytatása nincs a mában. A  zenében van folyamatos megújulás, van tudásátadás, van folytonosság. Szóval elég masszív alapokra épül az a jövő, amit most tervezgetünk. D+SZ: A világzenét át- meg átjárja a politikum, a társadalmi kérdésekkel való bíbelődés. Létezik politika nélküli releváns világzene? WB: Persze hogy létezik, azért több dal születik szerelemről, Napról, Holdról, tengerről, álmokról, táncról, születésről és halálról, és ez természetes is. De persze vannak politikus dalok és politikus művészek is szép számmal. A  társadalmi elkötelezettség, a politikai kiállás egy szép és fontos hagyománya a világzenének. Ennek nagyon sok oka van. Az egyik, hogy a világzene talán a legdemokratikusabb műfaj abból a szempontból, hogy gyökere, a népzene hagyományosan részvételre alapult, a jellegéből fakadóan az volt a célja, hogy sokan tudjanak csatlakozni hozzá: olcsó alapanyagokból készült hangszereken játszottak olyan zenét, amelybe könnyű volt bekapcsolódni. Gondoljunk csak a sok feleltetős szerkezetű dalra a világ különböző zenéiből. A másik ok, hogy maga a világzene is bizonyos szempontból antitézise a globális sablonokra épülő popzenének, tehát éppen a különbözőségben találja meg a szépséget az egyformaság helyett, a természetességben a marketing helyett, ami szintén egyfajta politikai értékválasztás is. De említhetném azt is, hogy a gyarmatosítás és a migráció történetileg nagyon fontos szerepet játszott a zene terjedésében, ami meghatározó politikai alapélménye ennek a szakmának. Nem véletlen, hogy a menekültügy az egyik legérzékenyebb kérdése ebben a közösségben. Ha csak az idei WOMEX-programot nézzük, az életműdíjas Cheikh Lo már húsz évvel ezelőtt énekelt az Európába jövő nyugat-afrikai menekültekről, a nyugat-szaharai Aziza Brahim maga is menekült, az elmúlt évek Maliban látott polgárháborúja is nagyon sok zenészt érintett. Tehát a világzene, amikor nem is konkrétan a dalokon keresztül politizál, nagyon erősen alapul az egyéni és közösségi egyenlőség, a hagyománytisztelet és a kulturális sokszínűség eszméin. D+SZ: Milyen pozitív változáson ment keresztül az elmúlt években a hazai világzenei szcéna? WB: Jelen időben mondanám ezt, mert úgy látom, hogy ennek a pozitív változásnak az elején-közepén tartunk. Jó zenészek mindig is voltak bőven, tudatosságból azonban sokkal kevesebb volt, ezért ezt csak szórványosan tudtuk megmutatni a világnak. Az utóbbi években azonban már kezd tudatosulni, hogy jó zenészeknél többre van szükség, legalábbis ha valakinek vannak nemzetközi ambíciói. Tudnod kell és tudnod kell elmondani is, hogy ki vagy, honnan jössz és merre tartasz, hogy miért éppen azt a zenét játszod, amit. Elérhetőnek és kommunikációképesnek kell lenni angolul, kapcsolatokat


INTERJÚ

kell ápolni, odafigyelni a részletekre is. A világzene a zeneiparnak talán a legszemélyesebb ága, de ez nem azt jelenti, hogy egy bizonyos szint felett ne lenne szükség menedzsmentre, médiatudatosságra, üzleti szempontok szerinti gondolkodásra is. Ez változik most éppen, ezért van egyre több sikeres magyar zenekar a WOMEX-en, ezért van egyre több magyar lemez a World Music Charts-on. A fiatalabb generáció természetesebben veszi ezeket az akadályokat, de a legtöbbeknek persze nincs anyagi ereje megszerezni az ilyen tudást vagy fenntartani egy menedzsmentet. Az olyan intézmények, mint a Fonó, a Zeneipari Hivatal vagy mi, gyakorlatilag néhány ember tologatja ebbe az irányba a hazai szereplőket. De ez kevés, kellene exportiroda, mint a legtöbb európai országban, kellene képzés, némi intézményrendszer, rendezvények, de ez a következő fázis. Abban, hogy ide akartuk hozni a WOMEX-et, fontos szerepet játszott a gondolat, hogy kell adni egy nagy lökést a magyar szcénának ezen a téren is. Remélem, hogy ez elvezet a következő szintlépéshez, de a budapesti WOMEX nem az út vége, csak egy elég fontos állomás a négy-öt évvel ezelőtt megkezdett úton.

A WOMEX, ugyanúgy amikor még csak érdeklődőként jártam rá, nekem ma is inkább szól az egész inspiráló, hangos kavalkádról, a találkozásokról, a meglepetésekről, mint egy-egy koncertről. Mindenkit látni szeretnék: akit már láttam, azt azért, akit még nem, azt meg azért. Előbbiekből biztos a már említett nyugat-szaharai Aziza Brahim, a grúz Iberi kórus, a három lányból álló lengyel Sutari, az utóbbiakból a haiti Chouk Bwa Libété, a togói Vadou Game, a nigeri Mamar Kassey, a ghánai Pat Thomas, a brazil Emicida. De inkább hagy­ni akarom meglepni magam és ezt is ajánlom mindenkinek. Párhuzamosan, átD+SZ: Nem adminisztrátor attitűdű szervező vagy, sokkal inkább fanatikus zene- fedésekkel mennek a koncertek. A legjobb kedvelő. Kiket vársz leginkább az idei WOMEX-re? Vagy még inkább: kikre kellene belekóstolni mindenbe, aztán leragadni, odafigyelnie a budapesti közönségnek? amikor nem enged valami. n WB: Hát azért a nagyvállalati közegben eltöltött évek tapasztalata nem jön ros�szul a szervezésben, és nem is vagyok ezzel egyedül: Lelkes András kollégám például interjú: Prieger Zsolt a tanácsadóiparban szerzett tapasztalatokat a nagybőgőzés mellett, de az egyébként fotó: nagyillés szilárd (dal+szerző) is elképesztő csapatban sokaknak van tapasztalata a vállalati szférából. Így nem is nagyon létezik az a helyzet, amelytől megijednénk, és nagyon hálásak tudunk lenni, hogy ezzel foglalkozhatunk. Mármint a zenével, mert az tagadhatatlan, hogy azért csináljuk. Személy szerint amit most csinálok, az szóról szóra az, amit négy évvel ezelőtt akkor még vadnak tetsző álomként csinálni szerettem volna, és ez a tény még ma is szinte naponta meglep.  21


WOMEX

BUDAPEST, 2015 OKTÓBER

WOMEx 2015-ben Budapesten rendezik a WOMEX-et (World Music Expo), a világzene legnagyobb szakmai eseményét. A hagyományosan mindig októberben megrendezett fesztivál 2015-ben október 21. és 25. között lesz Budapesten. Az esemény magyarországi szervezője a Hangvető Kft., amely pályázat útján nyerte el ezt a jogot a WOMEX nemzetközi szervezőirodájától, 22 más városbeli pályázó előtt. A budapesti WOMEX fő helyszínei a pályázatban közreműködő partnerek, a Művészetek Palotája, a Bálna és az A38 lesznek. Mi a WOMEX?

dapesti pályázatot készítő csapatnak is tagja. Ennek a megnyitónak a sikere nyitotta meg az utat a mostani rendezés előtt. 2012-ben Lajkó Félix aratott nagy sikert a szakmai fesztiválon és az úgynevezett hét szamuráj – a WOMEX adott évi programját összeállító zsűri tagjai – között is szerepeltek már a közelmúltban magyar szakemberek: 2013-ban a cardiffi WOMEX zsűrijében Szép Fruzsina, a Sziget programigazgatója, idén a Santiago de Compostelában rendezendő WOMEX zsűrijében pedig Weyer Balázs (aki szintén tagja a nyertes budapesti pályázatot készítő csapatnak is, lásd interjúnkat). Az első közép- és kelet-európai WOMEX nagy lehetőség a maHányszor és hol rendeztek eddig WOMEX-et? gyar nép- és világzenei előadók, de az egész régió előadóinak száElőször 1994-ben, Berlinben rendezték meg a WOMEX-et, alig mára is, hogy bekerüljenek a nemzetközi vérkeringésbe.  Budapestre néhány évvel a világzene mint fogalom elterjedése után. Azóta egyúttal olyan előadók érkeznek a Föld minden kontinenséről, akiket rendeztek egyebek mellett Brüsszelben, Marseille-ben, Stockholm- különben talán sosem lenne lehetősége látni a helyi közönségnek. ban, Koppenhágában, Rotterdamban, Essenben, Newcastle-ben, Sevillában, Thessalonikiben vagy Cardiffban. A budapesti lesz az Kik állnak a budapesti pályázat mögött? első, amelyet Közép- és Kelet-Európában rendeznek meg. Ez lesz A pályázatot a Hangvető Kft., a magyar nép- és világzenei piac a 21. WOMEX. nemzetközileg is ismert szereplője adta be. A pályázat készítői és a budapesti WOMEX-et szervező csapat Lelkes András, Liber A WOMEX és Magyarország Endre és Weyer Balázs. A pályázatban partnerként közreműködtek Ötven országból több mint hatvan produkció érkezik, mely az a helyszínül szolgáló intézmények, elsősorban a zenei programok autentikus népzenétől a crossover minden ágáig mindent bemutat zömét befogadó Művészetek Palotája és a kiállításnak teret adó az elektronikus zenei kísérletektől a jazz-zel összefonódó munká- Millenáris. A budapesti WOMEX előkészületeire és megrendezésékig kontinensekre, műfajokra tekintet nélkül. Hazánk tizennyolc re a kormány 2014-ben és 2015-ben összesen 470 millió forint forelőadóval mutatkozik be . rást biztosított. Támogatásáról biztosította továbbá a rendezvényt A budapesti rendezéssel a magyar nép- és világzenei szakma a budapesti városvezetés és turisztikai cége, a Budapest Fesztirégi álma valósul meg, amelyen régóta dolgoztak a mostani nyer- válközpont Kht. és az MTVA, illetve a Magyar Rádió is, amelyek az tes pályázat munkatársai és mások is. Az előzmények között érde- esemény beharangozásával, közvetítésekkel és a hagyományosan mes megemlíteni, hogy már az első WOMEX-en lépett fel magyar a Womexszel egyidőben megrendezett európai világzenei rádiós előadó, az Ökrös zenekar, és hogy 2008-ban a Muzsikás kapta a találkozó (EBU world music workshop) vendéglátói feladatainak WOMEX életműdíját. 2011-ben pedig a koppenhágai WOMEX-en ellátásával is részt vállalnak a rendezvény remélhető sikeréből. mutatkozhattak be magyar előadók – a szintén pályázat útján Részletes program: www.womex.com n odaítélt megnyitóünnepségen –, amelynek szervezője szintén a Hangvető Kft., rendezője pedig Liber Endre volt – aki a nyertes bu- AJM A népzenei és világzenei terület első számú reprezentatív nemzetközi eseménye. Egyszerre vásár, világzenei fesztivál, konferencia, zenei dokumentumfilmek fesztiválja és díjkiosztó ünnepség. Esemény a műfaj ünneplésére, új tehetségek befutására, üzletkötésre, ismerkedésre a szakmai nagyjaival, koncertek és fesztiválok programjának lekötésére, tanulásra és barátságok kötésére. Alkalom a zene ünneplésére. Olyan, mint a filmiparnak a cannes-i filmfesztivál, csak mindig máshol rendezik.

22


23


LISTÁK

1

YOUTUBE MAGYAR TOPLISTA

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

2

pixa & kis grófo kis grófo wellhello & halott pénz wellhello halott pénz pamkutya wellhello horváth tamás & raul majka & pápai joci wellhello essemm kelemen kabátban jolly & kis grófo punnany massif jolly & palika rúzsa magdolna irigy hónaljmirigy halott pénz ft. diaz mentha punnany massif horváth tamás

bulibáró mert a nézését meg a járását emlékszem sopronban apuveddmeg valami van a levegőben wellhello - rakpart paródia rakpart táncol velem a világ mikor a test örexik sokszor volt már így neked írom maradjatok gyerekek feat. eckü no roxa áj élvezd bombashéj április nincs fuxa jáj hello lányok utolsó tánc hányszor

7 031 413 5 434 364 4 634 997 4 544 438 3 903 107 3 742 054 3 524 102 2 953 187 2 921 194 2 494 905 2 480 022 2 429 413 1 995 901 1 969 446 1 854 681 1 799 942 1 708 161 1 637 536 1 561 767 1 554 220

zeneszöveg-TOPLISTA

1

wellhello & halott pénz

emlékszem, sopronban apuveddmeg 3 fehérvári gábor alfréd mary joe 4 kovács norby mert a nézéset meg a járását 5 wellhello rakpart 6 horváth tamás & raul táncol velem a világ 7 superstereo bent a neved 8 halott pénz valami van a levegőben 9 rúzsa magdolna április 10 l.l. junior feat. kenedi v. úgy szeretnék 11 punnany massif élvezd 12 kowalsky meg a vega amilyen hülye vagy… 13 wellhello sokszor volt már így 14 punnany massif utolsó tánc 15 majka & pápai joci mikor a test örexik 16 kowalsky meg a vega egy világon át 17 kelemen kabátban maradjatok gyerekek 18 punnany massif másfél hete 19 halott pénz ft. diaz, mentha hello lányok 20 quimby most múlik pontosan 2 wellhello

 n

        

2015 nyár

 javított  rontott n maradt új szereplő a listán

a toplisták a július–szeptember időszakot fe­dik le, és kizárólag magyar zenei előadók eredményét mutatják. a youtube- és zeneszöveg.hu-listák az egész világról érkező megtekintéseket tartalmazza, a többi kizárólag magyarországi adatokból táplálkozik. együttműködő partnereink:

         n


LISTÁK

3

4

MAHASZ STREAMING TOPLISTA

1 wellhello 2

wellhello & halott pénz 3 pixa & kis grófo 4 halott pénz 5 wellhello 6 wellhello

apuveddmeg emlékszem, sopronban bulibáró valami van a levegőben rakpart sokszor volt már így

n

  

 javított  rontott n maradt új szereplő a listán

1

1

fehérvári gábor alfréd superstereo feat. dé 3 rúzsa magdolna 4 wellhello & halott pénz 5 lotfi begi feat. margaret island 6 deniz 7 nika 8 new level empire 9 janicsák veca 10 kállay saunders band 11 intim torna illegál 12 byealex 13 balkan fanatik 14 kállay saunders band 15 wolf kati 16 geszti péter (tóth g., busa p.) 17 caramel 18 honeybeast 19 zséda 20 ákos 2

a mahasz tavaszi streaming toplistájára ezúttal hat magyar szám tudott bekerülni. a hazai zenék visszaesése a listán annak köszönhető, hogy egy ideje már a spotify adatai is szerepelnek a mahasz összesítésében. ez a többinél jóval népszerűbb szolgáltató, és a magyar számoknak nem ad külön kiemelést.

5

wellhello & halott pénz

emlékszem, sopronban apuveddmeg 3 rúzsa magdolna április 4 wellhello rakpart 5 halott pénz valami van a levegőben 6 pixa & kis grófo bulibáró 7 nótár mary mary mix 8 fehérvári gábor alfréd mary joe 9 superstereo feat. dé bent a neved 10 jolly és kis grófo no roxa áj 11 wellhello sokszor volt már így 12 lotfi begi feat. margaret island csillagtalan 13 kelemen kabátban feat. eckü maradjatok gyerekek 14 wellhello gyere és táncolj 15 majka & pápai joci mikor a test örexik 16 ismerős arcok nélküled 17 majka, curtis, blr belehalok 18 halott pénz feat. diaz, mentha hello lányok 19 honeybeast a legnagyobb hős 20 intim torna illegál örökké

mary joe bent a neved április emlékszem, sopronban csillagtalan csoda lélegzem son of the sun könnyek az esőben victory örökké hé budapest! feljött a nap young utazás van még! még egyszer maradok hány percet élsz igazán

      n

 

 

6 MAHASZ album TOPLISTA

MAHASZ single TOPLISTA

2 wellhello

MAHASZ RÁDIÓ TOPLISTA

       

 

1

válogatás ganxsta zolee és a kartel 3 válogatás 4 republic 5 ossian 6 zorall 7 sing sing 8 zorall 9 budapest bár 10 attila 11 kowalsky meg a vega 12 tankcsapda 13 honeybeast 14 egészséges fejbőr 15 kovács kati 16 filmzene 17 wellhello 18 tankcsapda 19 tankcsapda 20 tankcsapda 2

2015 nyár

volt fesztivál tribute album strand fesztivál rajzoljunk álmokat! lélekerő zorall bumm visszaesők háztartási rock`n roll klezmer érints meg még egyszer még nem éden urai vagyunk a helyzetnek a legnagyobb hős édes földünk, szép hazánk nem leszek a játékszered furious 7 elnöki ügy mindenki vár valamit agyarország élni vagy égni

  

  

n n


elnök

e g y esül et i szervezet

műfaji bessorolási bizottság

könnyűzenei szerzői véleményező bizottság (szvb) vezetőség 10 tag kb. havonta egyszer

átdolgozási bizottság

komolyzenei szerzői véleményező bizottság (szvb)

felügyelő bizottság 6 tag évente minimum kétszer

küldöttgyűlés 33 tag évente minimum kétszer

zeneműkiadói konzultációs testület

választási gyűlés minden egyesületi tag négyévente egyszer

mu nka sz erv ezet

főigazgató az egyesület vezetősége választja

26

jogosító osztályok

műsorengedélyezési főosztály • élőzene • gépzene

médiaosztály • rádió, televízió • kábeltelevízió

dokumentációs és felosztási főosztály

hangfelvételengedélyezési osztály • hangfelvétel • online • üreshordozói díj

dokumentációs osztály

felosztási osztály


BELSŐSÉG

ÍGY MŰKÖDIK AZ ARTISJUS

egyesület és iroda Egyre kevesebben gondolják, hogy az Artisjus állami hivatal lenne. Az is kezd köztudottá válni, hogy egyesületi formában működik, tagjai pedig szerzők és zeneműkiadók. De így hogyan tud működni napi szinten a jogdíjbeszedés, felosztás, kifizetés? És mekkora ráhatása van egy vezetőségi tagnak a személyes kifizetésekre? Idén decemberben négyéves választások lesznek. Mutatjuk a választ. Az Artisjus Egyesületnek több mint 14 ezer szerző adott megbízást arra, hogy kezelje a jogait, azaz beszedje a jogdíjakat, majd az elhangzási adatok pontos feldolgozása után kifizesse az alkotóknak. Ez sajátos szakértelmet kíván: felderítést, szerződéskötést, adatbázis-ismereteket – és az ezeket kiegészítő masszív informatikai, jogi, pénzügyi és kommunikációs munkát. Ezt a tevékenységet nem a szerzők végzik, hanem megbízásukból a munkaszervezet mintegy 150 munkavállalója, akik felelős vezetője a főigazgató. De a szerzők sem csak statiszták a rendszer működtetésében: nemzetközi gyakorlat, és a

törvény is előírja, hogy a legfontosabb döntéseket nekik kell meghozniuk. Ilyenek például az Alapszabály és más szabályzatok megalkotása, a költségvetés és pénzügyi beszámoló elfogadása, amik úgy is teljes kontrollt adnak a szerzőknek, hogy a napi munkába nem folynak bele. Míg a munkaszervezet tagjai munkaviszony alapján rendes fizetést kapnak, addig az egyesület választott szerzői fizetés nélkül, csak ülésenkénti költségtérítés ellenében végzik munkájukat. A praktikus működés a legjobban talán a Felosztási Szabályzat módosításaival írható le. Rendszerint a Vezetőség tárgyalja meg először a felmerülő ötleteket; a kikristályosodó elképzelésekre nézve a munkaszervezet készít modelleket (természetesen név nélküli listákkal), majd a vezetőségi előterjesztést a legfőbb szerv Küldöttgyűlés tárgyalja meg és fogadja el. Az így megszületett szabályzatot majd ismét a munkaszervezet fordítja le konkrét folyamatokra, projektekre..n AJM

kiszolgáló osztályok

gazdasági igazgató

stratégiai és kommunikációs igazgató

pénzügyi főosztály

szerzői ügyfélszolgálat

jogi főosztály

informatikai osztály

hr

27


KOMOLY

28


KOMOLY

TALLÉR ZSÓFIA, ZENESZERZŐ

a zene nem magánügy Tavasszal több ezer gyerek izgulhatta végig az Erkel Színházban Leánder, a kobold, és Lenszirom királylány egymásra találásának történetét. Ám a gyerekeknek szóló szerelmesopera szerzőjének első találkozása a kulisszákkal nem csak olyan értelemben volt életre szóló élmény, ahogy azt elképzelnénk – „megettek engem reggelire”, emlékezik vissza frissdiplomás önmagára. Szerencsére tudását mindvégig karakán mesterek – Bozay Attila, Petrovics Emil, és mindenekelőtt a benne megbúvó zeneszerzőt felszínre segítő Kocsis Zoltán – edzették, a „tankszerű belső” kialakításáért azóta is hálás nekik. Ma már a Zeneakadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem alkalmazott zeneszerzés szakirányának társalapítójaként tanítja is a színházi és filmes zeneszerzés fortélyait, ám számos, „filmesként” elkönyvelt zeneszerzőhöz hasonlóan ő is visszautasítja, ha kizárólag ezzel azonosítják őt. Tallér Zsófia Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek idén adományozta az Artisjus az év komolyzenei művének járó díjat Pert Em Heru (Kilépés a fénybe) című, személyes ihletésű oratóriumáért. Dal+Szerző: Petrovics Emil és Bozay Attila voltak a mesterei, előbbi meg is említi önt a könyvében. Hogyan emlékezik vissza rájuk? Tallér ZSófia: Bozay Attila növendékeként kezdtem, tőle tanultam meg az alapos, alázatos munkát és a szakma feltétlen tiszteletét. Amikor a legsebezhetőbb voltam – a Zeneakadémia kezdő diákjaként –, akkor kaptam tőle bátorítást, emberi és szakmai segítséget, védelmet. Ez rengeteget jelentett nekem akkor és most is. Negyedévesen volt egy kimagasló vizsgám, Petrovics tanár úr akkor vett maga mellé tanársegédnek. Nagyon sokáig tanítottam mellette, a Zeneakadémia után az SZFE-n is. Végül azt a katedráját rám hagyta. Tőle a drámaiságot tanultam, a színpad szeretetét, az indulatok vállalását. Így volt nekem két mesterem, két teljesen különböző emberi és zeneszerzői alkatú, csodálatos tanár. Sokkal tartozom nekik. De eleinte nem is gondoltam, hogy zeneszerző leszek, zongoristának készültem. Az volt a tervem, hogy először beadom a jelentkezésemet a Zeneakadémia zeneszerzés szakára, aztán majd fölveszem a zongorát is mellé. Középiskolás voltam, amikor Kocsis Zoltán felfigyelt rám egy békéstarhosi versenyen. Furamód, mert azon a versenyen nem játszottam valami jól… Felajánlotta, hogy meghallgat. Ezután évekig jártam hozzá, nagyjából negyedévente. Ő volt az, aki először kimondta: ki lehet téged nevelni koncertzongoristának, na de minek? És ez nem egy cinikus mondat, hanem tűpontos gondolat volt tőle. Kocsis látnoki vénája nagyon nagy szerepet játszott abban, hogy felvállaljam: én zeneszerző vagyok. Az órákon hol ő mondta, hogy inkább ne menjek zongora szakra, miközben én ragaszkodtam a felvételi gondolatához, hol cseréltünk: ő

hangoztatta, hogy tisztességes hangszertudás nélkül nem lehet valaki zeneszerző, és én állítottam, hogy megy ez anélkül is. D+SZ: Elég nehéz elképzelni, hogy Kocsis éveken keresztül foglalkozik önnel, miközben arról beszélgetnek, hogy ennek bizony semmi értelme. TZS: A kifutását illetően valóban nem volt a szokásos értelemben vett „értelme”, más oldalról viszont rettenetesen fontos órák voltak. Rengeteget tanultam tőle a zenéről, zongorajátékról. Kocsis számára valamiféle megfejtendő talány lehettem, speciális eset, ezért érdekelhette a velem való munka. Leszögezem: soha nem kért pénzt ezekért az órákért, teljesen önzetlenül tanított. Nem voltam elég alázatos a zongorázáshoz, mindig továbbgondoltam, ami a kottában áll, és bár Kocsis rebellis 29


KOMOLY

 alkata támogatta ezt, mégis megérezte, hogy ez bennem nem az előadóművész kreativitása. Soha nem felejtem el, játszottam neki valamit, mire így szólt: „látom, staccato akarod ezt játszani, és lassabban”. Azonnal elszégyelltem magam, mert igaza volt, úgy akartam játszani, lassan és staccato, pedig máshogy szokták, tudom… Erre ő dühösen felcsattant: „ha úgy érzed, hát akkor játszd úgy!” Megtanított, hogy hallgassak a saját zenei ösztöneimre. Egyébként mindig nagyon szigorúan tanított. Elég kemény mestereim voltak mindvégig, de nagyon hálás vagyok azért, hogy egyfajta tankszerű belsőt alakítottak ki bennem. Ezt én is elvárom a növendékeimtől – senkit nem szoktam „örökbe fogadni”. D+SZ: Hogyan változott meg az élete, amikor a Nemzeti Színházhoz került? TZS: Petrovics tanár úr ajánlására vettek fel a Nemzetibe zenei vezetőnek. Azt hiszem, túl fiatalon. Olyan, hatalmas legendák játszottak akkor a színházban, mint Bessenyei Ferenc, Agárdy Gábor vagy Sinkovits Imre. Megettek engem reggelire. Az a hihetetlen nyitottság, és érzelmi hőfok, ami egy próbán zajlik, megriasztott. Félelmetes volt, ahogy egyszerre rám zúdult a próbán az a sok-sok komoly psziché, az összes zavarával, az összes bizonytalanságával és az irdatlan tehetségével együtt. Akkoriban még fogalmam nem volt, mi a színház. Aztán elmentem szülni, majd egyszerűen nem mentem vissza, az első fiam születése volt a felmentő momentum. Később visszahívtak zeneszerzőként, többek közt a legendás rendezővel, Pártos Gézával dolgozhattam együtt. A színház komoly jelenlétet kíván – én sokkot kaptam tőle, ugyan jó értelemben véve, de nem volt hozzá elég belső erőm, nem tudtam képviselni magam semmilyen szinten. D+SZ: Az utóbbi években sokat dolgozott együtt Gothár Péterrel és Zsótér Sándorral is. Zeneszerző és rendező között hogyan alakulhat ki jó munkakapcsolat? TZS: Ennek létezik a közepes szintje, az „ipari” munka: bárki együtt tud működni bárkivel, de ezzel legfeljebb a középszerű eredményig lehet jutni. Az igazi alkotói közösség létrejöttének kulturális és kommunikációs azonosság az alapja. Tulajdonképpen ez a kettő a legfontosabb. Lelki alkat kérdése is. Egyfajta szellemi közösséget igényel, korrelálást a másik gondolataival, olvasást a pszichében, hiszen a színház és a film is nagyon erős világanalízist kíván. Nem véletlenül dolgozom szinte kizárólag ezzel a két rendezővel már évek óta. De nemrégiben izgalmas munkakapcsolat alakult ki egy teljesen más irányban, Eilinger Edina bábrendezővel, akivel épp második közös munkánkon dolgozunk a Bábszínházban, illetve a nyáron Sándor Pál keresett meg, aki rám bízta az új filmjét, a Vándorszínészeket. Szeretem az ő fanyar, humánus filmjeit. Az elsőbálos dolgok mindig izgalmasak, mert nyitott, mi lesz a vége. Reményteli a helyzet, úgy fest, értjük egymást. D+SZ: Érdekes, hogy a színházi és filmrendezők közül mindhárman, akik szóba kerültek, idősebbek önnél. Gothár és Sándor Pál esetében egy emberöltőnyi a különbség. 30

TZS: Kornéllal (Mundruczó Kornél filmrendező – N. M.) a mai napig nagyra tartjuk egymást, és sokáig nagyon jól dolgoztunk együtt, aztán ez a közös munka a Johanna filmoperánk után megszakadt. Nemrég váltottunk pár szót, és egyetértettünk abban, hogy a munkakapcsolatunk vége kódolva volt. Össze kell hasonlítani bármelyik filmjét és az én meseoperámat. Mást látunk a világból. Ő ironikusan titánok harcánat nevezte a kapcsolatunkat, hiszen nagyon öntörvényű alkotók vagyunk mindketten. Egyébként ő ajánlott Zsótérnak, akit soha nem éreztem idősebbnek magamnál, tőle egyszerűen távol áll az idősödés. Újdonságként látja az életet, ezért mindennek megtapintja a lényegét. Ha van korkülönbség, akkor én vagyok az idősebb… (nevet) Sándor Pálnak pedig Zsótér ajánlott. Ha az a kérdés, hogy miért nem dolgozom a korombeliekkel, az inkább arról szól, hogy az én generációm filmrendezői jellemzően könnyűzenével vagy elektronikus könnyűzenével operálnak, ami nem az én ízlésem. Szeretem, ha a film zenéje önmagában véve is tartalmas, zenei értelemben bonyolult. D+SZ: Van olyan rendező, akivel szívesen dolgozna együtt? TZS: Fellinivel. Nino Rotát nagyon irigylem ezért. Megkérdeztem volna egy pár dologról Fellinit. Sokszor elgondolkodom, miközben nézem a filmjeit, hogy én ezt vagy azt a zenét hogyan írtam volna meg. Érdekes, hogy ilyen indulat egyedül Fellini esetében van bennem. D+SZ: A mai napig főként alkalmazott helyzetekre szerez zenét. Más szabadságfokot jelent ez az általában megszokott komponáláshoz képest? TZS: Ez nagyon túlzó, nem így van. Összesen hét filmhez írtam zenét, ennél jóval több és jelentősebb koncertdarabom van. Ha Zsótér csinált valamit az utóbbi tíz évben, rendszerint ott voltam mellette, Gothár mellett szintúgy, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen filmet vagy színházat elvállalok. Akikkel dolgozom vagy dolgoztam, azoknak a művészegyénisége és alkotásai mélyen érdekelnek, és amit tanulok tőlük, azt visszaforgatom a koncertdarabjaimba. A  tudományos-spekulatív zeneszerzés valóban nem érdekel, és ha fel lehet osztani a zeneszerzőket operaszerzőkre és nem operaszerzőkre, akkor én inkább az előbbiekhez tartozom. Hogy hol a szabadság? Fiatalabb koromban kerestem a munkákat, dolgoztam többek között egy német filmprodukciós cég háttérzenetárának is. Különböző hangulatú, hollywoodi stílusú filmzenéket kellett írnom nekik, amit akkor élveztem, mert rendkívül sokat lehetett belőle tanulni, főként a hangszerelésről. Később feltették a kérdést, hogy lenne-e kedvem kiutazni, és ugyanezt csinálni Hollywoodban, amire nemet mondtam. Annyira abszurd volt a kérdés – mintha azt mondták volna, hogy álljak be egy futószalag mellé csomagolni –, hogy el sem gondolkodtam rajta. A színházban és a filmben is lehet stílusbeli kötöttség, de nem mindig. Van rendező, aki engedi, hogy előrejöjjek a saját stílusú mondanivalómmal, és van, aki azt mondja, hogy „szép zenét írjál”. Tudom, hogy az legfeljebb Schumannt jelentheti, de


KOMOLY

olyankor a zenedramaturgiai kreativitást kell elővennem. Sok zeneszerző számára a színházi munka azt jelenti, hogy az ember eladja a lelkét az ördögnek, holott én például nem táncbetéteket írok egy klubszínháznak, hanem Zsótér Sándor partnereként dolgozom, ami azért elég komoly szellemi színvonalbeli különbség. Van olyan kollégám, aki azért tervezi befejezni színházi zeneszerzői tevékenységét, mert azt tapasztalja, hogy emiatt megbélyegzi őt a zeneszerzőszakma. Nagyon sajnálnám, ha így tenne, ebben a kérdésben nem érdemes defenzívnek lenni. D+SZ: Többször említette a „szépség” fogalmát. Egy zene mitől lesz az? TZS: A romantika idején megfogalmazódott az elvárás, hogy a zene legyen fütyülhető, tömegekhez szóljon, és ne csak intellektuális tartalommal rendelkezzen. Természetes, hogy a komolyzene – amely mindig együtt operált a zene intellektuális és érzéki élvezetével – ezek után behátrált az intellektualitás mellé, és körömszakadtig megpróbálja megóvni azt az egyedülálló tudást, ami Európában ezer év alatt felhalmozódott. Ennek szorongás és megbélyegzés lett a következménye: elterjedt az a tévhit, hogy ami „szép” zene, az egyértelműen „olcsó” is, ami pedig „csúnya”, az már pusztán e tulajdonsága révén is értéket képvisel. De a világ nem ilyen egyszerű: se nem gyönyörű, se nem ócska, nem csak ideális és nem csak elviselhetetlen, az ilyen kategorikus felosztást nem tudom komolyan venni a zenében sem. A zeneszerzés manapság már teljes mértékben individuális, és mindenki olyan nyelvet választhat magának, amilyet szeretne, nem is feltétlenül a saját kultúrájából, mert a globalizáció hatására a szerzők már mikrokultúrákban alkotnak. Az én zenei nyelvem kevert, nem kizárólag „szép”, de ez nem előre megfontolt szándék eredménye, hanem az engem ért hatások összességének tudható be. Komoly esztétikai harc zajlott nálunk egészen az elmúlt évtizedekig, és most, hogy valamelyest már eltávolodtunk tőle, úgy érzékelem, hogy egészséges egyensúly kezd kialakulni. Ez nagyon hasznos dolog, mert az alkotók és az életművek számítanak, nem kell szégyenkezni a dúr akkord használata miatt. Egyébként a színházi néző kifütyüli, és akár ki is megy a az előadásról, ha az nem tetszik neki – bár a konszolidálódás már elérte a színházat is –, a koncerteken viszont hasonló reakciót szinte alig látni. Mindig irigykedtem, hogy a hölgyek majdnem leszúrták kalaptűikkel Stravinskyt a Sacre bemutatóján. Egyértelmű, hogy a zene akkor élet-halál kérdése volt, és az alkotó egy zeneművel képes volt beletenyerelni a hallgató életébe. Az emberek mára elvesztették az önbizalmukat, és mindig kell egy tolmács, egy zeneesztéta vagy kritikus, aki elmondja, hogy mit kell szeretni, a néző nem mer egyedül véleményt nyilvánítani, mert attól fél, hogy kívülállónak bélyegzik, és nevetségessé válik. D+SZ: Nagyon sok gyerekekhez szóló műve van, ők bizonyára őszintébbek. TZS: A Leánder és Lenszirommal (2015) életem legnagyobb katarzisát éltem át. Rettegtünk, hogyan fogja tűrni a gyereksereg, mert ha ők elégedetlenek, azonnal hangot adnak a véleményüknek, ha nem is fütyülnek ki, de fészkelődni, beszélgetni kezdenek unalmukban. Két fiam van, és nagyjából tisztában vagyok a gyerekek pszichéjével, igyekeztem úgy felépíteni a művet, hogy ne csak kibírják, de szeressék is. A premier előtti előadáson telt ház volt az Erkelben, kétezer ember, ami sokkoló egy kortárs zeneszerzőnek, aki ahhoz van szokva, hogy legtöbbször csak néhány lelkes kolléga hallgatja a darabját. Ilyen óriási és ennyire elégedett közönségem még nem volt. Iskolás csoportok jöttek, feltűnően kevés volt a szülő és kísérő. A  gyerekek az előadást, én pedig a művészpáholyból őket néztem. Volt olyan kisgyerek, aki állva nézte végig, feszült figyelemmel. A végén aztán már a záróhangra berobbant az ováció. Az énekesek utána meghatottan szorongatták a kezemet, tényleg megrendítő volt érezni a gyerekek óriási hullámokban áradó szeretetét. Szilágyi Andor, a librettó alapjául szolgáló mese írója sem hitte el, hogy kortárs opera ilyen sikert tud elérni, és Szöllősi Barna, a librettó írója is egészen elképedt.

tallér zsófia Tallér Zsófia (Dorog, 1970) 1993-ban szerzett zeneelmélet-tanári, 1994-ben pedig zeneszerzői diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Bozay Attila növendékeként. 1994 és 1995 között a Nemzeti Színház zenei vezetője. 1992-ben Bánkövi Gyulával, Hamar Zsolttal és Stollár Xéniával megalapította a Novus Kávéház Zenei Műhelyt. 2004-ben megnyerte a Balassi Bálint Zeneszerzői Pályázatot a Balassi Bálint nevére című újreneszánsz nagyzenekari kantátájával. 2011-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki. Ugyanebben az évben Fekete Gyulával közösen életre hívta a Zeneakadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem alkalmazott zeneszerzés szakirányát. Az ezredfordulót követően számos film zenéjét jegyzi Mundruczó Kornél és Gothár Péter alkotótársaként, az előbbi által rendezett Johanna című operafilm ősbemutatóját 2005-ben tartották Cannes-ban. Az utóbbi években színházi munkái Zsótér Sándor és Gothár Péter szcenírozásaihoz köthetők. 2015-ben mutatták be az Operaház felkérésére komponált Leánder és Lenszirom című meseoperáját. Szintén ebben az évben Pert Em Heru (Kilépés a fénybe) című darabjáért elnyerte az Artisjus-díjat az év komolyzenei műve kategóriában.  31


DAL+SZERZŐ KOMOLY

32


DAL+SZERZŐ KOMOLY

D+SZ: Az egyik fia kilencéves, a másik huszonegy, tehát van ifjúkorú tanácsadója és kritikusa. Vajon később is ugyanilyen lelkesedéssel fog tudni megírni egy gyerekeknek szóló munkát? TZS: Természetes, hogy sokszor az anyaságomból merítek, de nem hiszem, hogy ez előfeltétel volna. Írtak nagy gyerekoperákat olyan szerzők is – Britten vagy Ravel –, akik nem voltak anyák. A gyerekeknek való komponáláskor a saját gyerekkoromba is visszanézek. Gyerekeknek írni más szempontból is hálás feladat, hiszen a mese megengedi a direkt fogalmazást, a Leánder így tele lehetett közvetlen szenvedéllyel. Szerelmes történet, és a szerelmet a maga tisztaságában már nem tudjuk megírni, mindig bonyolítjuk. Azzal, hogy gyerekeknek meséltem róla, megkön�nyítette az írást.

kat, hogy megszabaduljon tőlük. Az ember állandóan meg akar szabadulni ezektől a gondolatoktól, a fejében szóló zenétől, de ha sír a gyerek, ha vacsorát is kell készíteni, ha mesélni is szeretnék neki elalvás előtt, akkor ezt nem tehetem meg azonnal. De bennem ugyanannyira szenvedélyes az anyai lét, mint az alkotó, és ezt tudják azok is, akik velem dolgoznak – esténként például nagyritkán megyek csak el, mert altatom a kisfiamat, és erről az élményről nem mondok le. A gyerekeimmel való együttlét nemcsak számukra létszükséglet, hanem számomra is, ezt nem tudom félretenni semmilyen zenedarab kedvéért. Minden nehézség dacára Hildegard von Bingen (a legkorábban élt komponista, akinek fennmaradt az életrajza – N. M.) óta jelen vagyunk a zeneszerzők között.

D+SZ: Fekete Gyulával együtt indították el a Zeneakadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem alkalmazott zeneszerzés szakirányát 2011-ben. Hogyan összegezné az eddigi tapasztalatokat? TZS: Zenei ismeretek szempontjából valamivel könnyebb hozzánk a felvételi, mint a főszakra, viszont elvárjuk a jelentkezőktől, hogy legyen affinitásuk a drámai műfajok iránt. Az esetleges zenei hátrányt a képzés során kell ledolgozniuk, és ez komoly munkát igényel a hallgatóktól és a tanároktól is. Bár máshonnan indulnak, mint a zeneszerzés főszakosok, a tapasztalat azt bizonyítja, hogy BA diploma után képesek sikeresen felvételizni a zeneszerzés főszak MA-képzésére. Sokan szeretnének bekerülni az alkalmazott szakirányra, így van kikből válogatni, jó osztályok jönnek létre. Sokáig tanítottam a Zeneakadémián, akkoriban a hallgatók felkészültsége és előélete viszonylag egységes volt. Ez azóta megváltozott, új szelek fújnak: nem sikk zenét tanulni, a zenetanulás a gyerekek számára vágyott szakmából visszasüllyedt hobbivá. Ezenkívül teret nyert az „iparos” szemlélet: a zeneszerző a társadalom számára csak akkor érték, ha hasznot is termel, azaz nem „csak” művész, hanem alkalmazott zeneszerzőként észrevehetően bizonyítja szakember mivoltát. Erre a társadalmi elvárásra reagáltunk többek között, mikor elindítottuk ezt a képzést.

D+SZ: Meglepődött, amikor megtudta, hogy megkapja az Artisjus-díjat? TZS: Az ember egy ilyen telefonhívás után mindig furcsán érzi magát. Tudván, hogy kik adták, még jobban megbecsülöm magam, nagyon jelentős szakmai elismerésnek tartom. Azért örültem különösen, mert nagyon szeretem ezt a darabot, amit díjaztak: a Pert Em Herut a szüleimnek írtam, akik nagyon korán meghaltak. Ez adja a mű személyes hangját, szövegileg és zeneileg is. Már régóta gondolkoztam egy rekviemen, amikor a debreceniek felkértek az oratórium megírására, de a felkérés nagyon fontos, anélkül nem kezd neki az ember. Akkor volt 25 éve, hogy apám, és 20 éve, hogy anyám meghalt, tehát kettős kerek évforduló volt. Örülök, hogy van olyan töltése, ereje a műnek, hogy az másokat is megérint.

D+SZ: Egyszer említette, sok hátránnyal indul a szakmában azért, mert nő. TZS: Az embernek ezzel kalkulálnia kell. A gyerek kérdése minden karriert építő nőnél előjön, művészeknél talán ez még kiélezettebb. Az alkotás az egó totális kifejezése. Művészként teljes mértékben magammal foglalkozom, anyaként viszont önfeláldozó vagyok, önátadó. Ennek a kettőnek a pszichés egyensúlyát nagyon nehéz megtalálni, azt az állapotot, hogy ne sérüljön a gyerekem, és én se bolonduljak meg az önfeladásban. Az ember azért lesz művész, mert kényszeres alkotásmániája van. A Tous les matins du monde című, Marais és tanára, Sainte-Colombe kapcsolatáról szóló filmben hangzik el, hogy a mester egy nagy piros füzetbe minden egyes nap lejegyzi a fejében lévő hango-

interjú: Németh Marcell fotó: nagyillés szilárd (dal+szerző)

D+SZ: Pedig azt mondja, a zene nem magánügy. TZS: Mert a születő zenéim mindig szólnak valakinek. Mindig a mai embereknek írom, nem kizárólag a szakmának, nem magamnak, és nem a jövő feltételezett zenehallgatóinak. Amikor írok, akkor viszont nagyon mélyen turkálok magamban, lelkileg nagyon kiszolgáltatottá válok. Olyankor megszűnik az önfegyelmem, mert az gátolna. Néha sírok, néha nevetek, és az már valóban magánügy. n

33


PROGRAMAJÁNLÓ

HASZNOS HOLMIK

PROGRAMOK IPADRE Sorozatunkban zenészeknek és zene iránt érdeklődő olvasóinknak ajánlunk hasznos vagy épp szórakoztató alkalmazásokat mobilra és tabletre a midi.blog.hu szakértő segítségével. szerkessz oberheimet ipaden! Kiváló szintieditor kapható Patch Touch néven iPadre az Oberheim Matrix-6, Matrix-6r és Matrix-1000 szintikhez – különösen az utóbbi tulajdonosai figyeljenek. A 15 dolláros programhoz már csak egy midiinterfész kell, és máris belenyúlhatunk az egyébként teljesen megközelíthetetlen szintimodulba. patch touch

megjelent a waldorf attackje ipadre A kétezres évek elejének egyik legkedveltebb szoftveres dobszintije volt a német Waldorf Attackja, sikerét követően hardver modulban is kihozták. Most táblagépre portolva, és jelentősen felújítva áll a műértő közönség elé, szerintem újra nagyon be fog jönni mindenkinek, főleg mert van benne egy bravúros újítás: a beszédszintetizátorral kombinált vokóder. A desktop verzióhoz képest további előrelépés, hogy van benne természetesen saját szekvenszer is, hogy rendesen lehessen önmagában is használni, és az ára is egész moderált, 15 dollár.

waldorf attack

pluginek a telefonban Az Apple szokásos júniusi éves bejelentéssorozata ismét hozott újdonságot a zenészeknek is: Audio Unit Extensions néven a következő iOS pluginrendszert vezet be. A stúdióprogramok így ugyanúgy keretté válhatnak, mint a desktop gépeken, és megnyílik a lehetőség a fejlesztők előtt, hogy szintiket és effekteket fejlesszenek a telefonos/táblás zeneszerző programok alá. A plugineket ugyanúgy az App Store-ban lehet majd árulni.

electribe-r

korg-dobgép a telefonunkban A Korg leprogramozta telefonra egyik korábbi dobgépét, az Electribe-R-t, és iElectribe néven, tíz dolláros kezdő áron már meg is kapható. Mind a hanggenerátor, mind a szekvenszer ugyanaz maradt, mint ahogy az a hardveres gépen működik, és az összes effekttípust beépítették, amely valaha előfordult a rendszer bármelyik eszközén. A kész ritmusokat ki lehet audióként is exportálni, egyébként pedig Audiobuson, Inter-App Audión is ki lehet vezetni más felvevőprogramokra is. Elég jó. n

34


35


DAL+SZERZŐ EDM +

KIS MAGYAR ELEKTRONIKUS ZENEI ANZIKSZ

MADE IN HUNGARY Magyarország ajtaján viszonylag későn dörömbölt be az, amit Nyugat-Európában már a 80-as években elektronikus könnyűzenének neveztek. Nagyjából tíz év csúszást jelent mindez: viszonylag későn indult, de annál gyorsabb fejlődési szakasszal érkezett el napjainkba, s amelyhez számos zenei úttörő közreműködésére volt szükség. Természetesen már a 70-es és 80-as években voltak jelentős képviselői a hazai elektronikus zenének, ám rájuk akkoriban inkább kísérletezőkként lehetett tekinteni, hiszen műveik nem keltették még fel jelentősen a pop- és rockzenére csápoló fiatalok szélesebb körének érdeklődését. Az Európában addigra már kialakult, különböző elektronikus zenei műfajok fellendülésére a rendszerváltásig kellett várni: a kialakuló szcéna tematikus rendezvényei elsősorban Budapestre és környékére koncentrálódtak, amelynek Budapest-centrikussága egyébként máig érződő hatással van a magyar elektronikus zenei életre. Ezzel együtt természetesen voltak és vannak úttörők a vidéki nagyvárosokban is, akik a mai napig az adott műfaj és a térség legmeghatározóbb képviselőiként dolgoznak. Jelenleg talán a legnépszerűbb underground e-zenei műfaj a techno, amely épp második reneszánszát éli, és élte az elsőt akkor, amikor először megjelent a hazai klubokban. Mindennek meghonosítója és az első reneszánsz létrehozója a kalandos zenei és művészeti pályát befutó, pár éve elhunyt Bernáthy Sándor nevéhez kötődik, akit a techno hazai ősapjaként tart számon a szakma. E műfaj talán legjelentősebb rendezvénysorozata pedig a Hyperspace, amelyet 1996-ban rendezett meg Sopronban a Hot X által vezetett Deadcode, s amely mára az ország legnagyobb indoor techno fesztiváljává nőtte ki magát. Vidéki viszonylatban, és országos szinten is kiemelkedő szerepet tölt be Sikztah, méghozzá több fronton, hiszen a 90-es években a breakbeat és a drum & bass műfajának meghatározó alakjaként szervezett ilyen jellegű rendezvényeket, jelenleg pedig az ország legjobb klubsorozataként számon tartott The Etiket, valamint a DumDum fesztivál főszervezőjeként is ismert, melyek a hazai techno kulcseseményei.

fut –, amely Metha vezetésével lett az egyik legjelentősebb rendezvénye a stílusnak.

A breakbeat és a drum & bass műfajában azonban mára a kezdetektől komoly súllyal rendelkező Bladerunnaz jelenti az etalont, illetve egy ideig a mára már megszűnt Nowsound, de kiemelkedő teljesítménnyel alakítja a közeget a Ninjabreakz is, valamint jelentősen hozzájárult mindehhez a Breakbeat Massive – mely némi profilváltáson esett át és jelenleg Be Massive néven

Egy DJ gyakorlatilag valóban annyit tesz, hogy válogatott zenéket tesz egymás után úgy, hogy a közönség lehetőleg ne vegyen észre semmit abból, hogy hol kezdődik az egyik zene és hol ér véget a másik. Mindez roppant egyszerűen hangzik, ám másfél-két órán keresztül, szélsőséges esetekben pedig nyolc, vagy akár huszonnégy órán keresztül fenntartani az érdeklődést,

36

House vonalon főleg a 90-es évek vége és a 2000-es évek közepe volt kifejezetten jelentős, de a műfajnak máig meghatározó csapatai vannak. Ezek közül alighanem a Truesounds a legmeghatározóbb, illetve a HiFly, valamint a House2House, amelyek rendszeresen hívják azokat az előadókat és szervezik azokat a bulikat, képviselik itthon mindazt, amit ma a house jelent. A kor és az elektronikus zene fejlődésének sajátossága azonban, hogy a műfajok keveredése gyakorlatilag teljes, ámde jótékony káoszba kerítette a különböző szervezőket. Így történt, hogy a trance bulik gyakorlatilag eltűntek, és szinte lehetetlenné vált egyértelműen meghatározni, hogy melyik előadónál hol kezdődik a house és hol végződik a techno. Mindez azonban hozzátartozik ahhoz a második reneszánszhoz, amely sokkal kiforrottabbá tette ezt a zenei műfajt, amely eleinte egy avantgárd, futurista állásfoglalásként indult, mára pedig a legnépszerűbb szubkultúrává nőtte ki magát. Producerek szemszögéből az utóbbi huszonöt év igen bőkezű volt, hiszen rengeteg olyan művész lépett a keverőpult mögé, aki nemcsak kiváló szetteket adott, de saját zenével is szórakoztatta a közönséget, és tett újabb ízeket a hazai könnyűzenéhez. Ha csak az ezredforduló környékén felbukkanó előadókra/zenekarokra, az Animára, a Neóra, Yonderboi-ra vagy éppen Žagarra gondolunk, eléggé egyértelmű, mennyire aktualizálták a korabeli magyar popzenét, és nemzetközi sikereik igazolták, hogy ez az út jó irány az elkövetkezendő években. Persze sokak számára ekkor vált zavarossá, hol végződik a DJ és kezdődik a producer munkája.


DAL+SZERZŐ EDM +

bernathy & son embert próbáló feladat. Minderre több technikai lehetőség is adott, kezdve a hagyományos lemezjátszóktól a CD-lejátszókon keresztül a laptopig. Más azonban a helyzet, ha egy előadó teljesen élőben adja elő a produkciót, és különböző eszközökről szólaltatja meg azt, amit mások például lemezekről. Mindez ugyan bonyolultabb, de természetesen nem vesz el a „lemezezés” teljesítményének értékéből, viszont ezek az előadók zömében saját zenéikkel lépnek fel, vagy illesztenek be közéjük másoktól származó hangokat, zenéket, vagy például csak egy vokált. Ezzel pedig tulajdonképpen a színpadon rögtönöznek, illetve adnak elő komplett egyszemélyes zenekari stúdiómunkát. Bernathy Zsiga például elsőként említendő, aki techno és acid vonalon tölt és töltött be meghatározó szerepet apja nyomdokain. Ugyanebből az irányból érkezik SanFranciscoBeat legújabb szerzői albuma, és komoly sikereket könyvelt el a The SAVE, amely Sikztah és Akos Veecs közös produkciója. Nagyon erős produceri tevékenység tapasztalható a hazai drum & bass szcénában, ahonnan elsősorban Jade, Mindscape és Chris.SU, aki MC Fedorával közös fellépéseivel az egyik legnépszerűbb hazai előadóként ismert. Electronicában az egyik legfigyelemreméltóbb producer és live előadó Iamyank, aki zenekarával az egyik legérdekesebb színfoltja a hazai könnyűzenének, éppen úgy, ahogy az Anima Sound

System volt, amely DJ-szettjeivel, valamint koncertjeivel komoly szerepet tölt be a mai napig. A trance korábban az egyik legnépszerűbb volt a 2000-es évek közepén, ám az EDM megjelenésével némileg kiszorult a köztudatból. Ennek ellenére Myon & Shane 54 a világ legnagyobb fesztiváljain lép fel: produceri tevékenységük is kiemelkedő. Furcsa módon a pszichedelikus trance, vagy ismertebb nevén, a goa nem kecsegtet ilyen arányokkal, mint a fentebb írtak esetében, mégis igen népszerű műfaj. Tény azonban, hogy ez a népszerűség egy marginális közeg által van fenntartva, a hazai goa fesztiválok közönsége pedig jórészt külföldiekből áll – ráadásul ezek a fesztiválok már nem kizárólag psy-trance DJ-ket és producereket hívnak el fellépni, hanem techno- és houseelőadókat is. Annak ellenére tehát, hogy az elektronikus zenei szcéna még mindig viszonylag felderítetlen terület a teljes hazai spektrumot nézve, mégis igen jelentős közeggé nőtte ki magát az elmúlt években a klubélettől a Balaton Soundig vagy éppen Ozoráig, amely világszinten is képes utat törni magának, és alighanem ez a tendencia egyre jobban fog javulni az új évezred legújabb évtizedének végére. n Ágoston Dániel fotó: Tóth Barnabás (iambarnie.com)

37


JOGI ESETEK

AZ EU VISSZATÉR A NEMZETKÖZI JOGELVEKHEZ

hányszor kell fizetni? Megszólal a zene, eljut a füleken át az agyba, és hatást vált ki. Egyszerű folyamat. A gépi eszközök világában azonban mégsem mindig ilyen egyszerű. Egymásra épülő lépésekben, több szereplőn keresztül jut el a zene a közönséghez. A  dalt az előadó eljátssza, a kiadó hangfelvételre rögzíti, majd játssza azt a rádió, és végül a rádió megszólal egy bárban. Ki felelős a jogdíj megfizetéséért? Az, hogy ebben a kérdésben a folyamat résztvevői szeretnek a másikra mutatni, nem meglepő. A  bár szerint a rádió már fizetett jogdíjat. A  rádió szerint ő csak reklámot csinál a felvételnek, tehát nem neki kellene fizetnie. A kiadó pedig egyre gyakrabban az előadóra hárítja a felvétel elkészítésének költségeit. Akkor hát ki fizet?

ez a kérdés, és a Bíróság még tovább szőtte, bonyolította az elméletét. Hogy ezek a döntések zavart okoztak, arra önmagában bizonyíték, hogy a portugál bíróság idén olyan egyszerű ügyet utalt az európai fórum elé, amely egyébként minden EU-s tagállamban napi szinten jelentkezik. Egy bárban nyilvánosan megszólaló rádió kapcsán merült fel bennük bizonytalanság.

A szerzői jog válasza erre a kérdésre rendkívül egyszerű: az ilyen, több fázisú felhasználásoknál a lánc minden tagja felelős a jogdíj fizetéséért. De szó sincs többszörös jogdíjfizetésről! Mindegyik szereplő ugyanis csak a saját szakaszának licenszeléséért felel. Így tehát a jogdíjak fizetésénél sem a teljes lánc bevételei, hanem csak a saját bevételei után fizet.

Az Európai Bíróság akár úgy is értelmezhette volna az „új nyilvánosság” elméletét, hogy az eredeti rádiósugárzás az egész országot eléri, tehát annak semmilyen további felhasználása nem lehet engedélyköteles. Ezzel pedig komoly döfést adott volna a szerzőknek és előadóknak. Nos, a bíróság józan maradt, és kimondta: a bár közönsége új nyilvánosságnak minősül. Hogy miért? A bíróság szerint a jogtulajdonosok csak az egyéni hallgatókat és családjukat vették-vehették számításba a rádió jogosításánál, és nem a rádió további nyilvános helyiségekben való megszólaltatását.

Ennek a megoldásnak a gazdasági megfontolása rendkívül egy- Így tehát megerősítette a jogkezelők – és így a szerű: így porlasztja szét a szabályozás a művek megalkotásá- szerzők – egyik legfontosabb bevételi forrását, nak költségeit minden olyan szereplő között, aki a nyilvánosa nyilvános helyeken gépi eszközökkel szolgálsághoz eljuttatásban részt vesz – nem terhel mindent az első tatott zene jogdíját. Tette mindezt úgy, hogy szereplőre. Ez a szabály nem csak a magyar, még csak nem is csak az még csak nem is ítéletet, hanem végzést hozott, európai szerzői jog sajátja: a terület nemzetközi egyezményei annyira magától értetődőnek tartva ezt a követis tartalmazzák. Mégis: az Európai Bíróság utóbbi időben ho- keztetést. Jó hír. n zott döntései miatt viharfelhők kezdtek gyűlni az égen ebben a kérdésben. Tóth Péter Benjamin Egy ügyben ugyanis váratlanul azt tartalmazta a Bíróság dön- fotó: pexels tése, hogy egy amúgy is fogható közvetítés újabb felhasználása csak akkor jogdíjköteles, ha az „új közönséget” ér el. A gond Forrás: C-151/15. sz. végzés csak az, hogy a nemzetközi egyezmények nyomokban sem tartalmaz ilyen szabályt… Később két újabb döntésben is előkerült

39


40


GENERÁCIÓK

KEMÉNY ISTVÁN, LILI, ZSÓFI

saját kezűleg Általában ragaszkodom a személyes interjúkészítéshez, mert beszélgetve szabadabban érvényesül a kíváncsiság. E szabály alól kizárólag írók esetén érdemes kibújni, így most engedtem a kísértésnek, hogy ne kelljen másfél órányi hangfelvétellel vesződnöm. A Generációk szereplői, Kemény István és lányai, Kemény Lili és Kemény Zsófi, ezúttal s.k. írták le válaszaikat. D+SZ: E beszélgetéssorozat alapján úgy tűnik, ha egy család valahogy beoltódik művészettel, onnantól a leszármazottak számára nincs menekvés. Akár századokra is visszatekintve: tudható még, hogy a Kemény családban ki volt az alkotókedv ősforrása? Kemény István: Egyre inkább az az érzésem, hogy minden családban megvan az alkotókedv, csak legfeljebb nem ugyanabban a fázisban vannak. A Kemény családban tudtommal a nagyapám (Lilinek és Zsófinak a dédapja) és az egyik bátyja foglalkozott először írással. Hacsak a dédapámat (Zsófi és Lili ükapját) nem számítjuk – de ő katonaként fogott tollat először: akkor tanult meg írni. Ő lehetett az igazi ősforrás: semmije se volt, egyedül érkezett meg a semmiből Budára a 19. század végén, de mind a hat gyerekét taníttatta. Őserő lehetett benne. D+Sz.: István még bőven a Kádár-rendszer idején lett költővé, amikor a rendszerhez való viszony eleve meghatározhatta egy művész pályáját. Majd jött két és fél évtized, amikor ez a függés tűnni látszott, de most mintha újra itt lenne ugyanez: vannak a rendszernek saját, megbecsült költői, és vannak a lázadók. Az nagyjából ismert, hogy mit kockáztatott egy lázadó a Kádár-rendszerben. Mit a kockáztatnak és mit nyerhetnek a mai lázadók? KI: Szép és egyszerű lenne, ha a mindenkori „lázadók” lennének a jó költők, a mindenkori kegyeltek pedig a rosszak. De ez se a Kádár-rendszerben nem volt így, se ma. Persze értem a problémát, és nem akarok (ál)naiv se lenni, de mégis van egy olyan fixa ideám, hogy a költők nemcsak kegyeltek és lázadók lehetnek, hanem szuverén alkotók is, akiket hosszabb távon a politikának is megéri tisztelni és támogatni. De hagyjuk a vágyálmokat. Igen, a mai kormányzatnak megvannak a megbecsült költői, az MMAja stb.-je, és az, aki nincs benne ebben a rendszerben, az nem számíthat hivatalos megbecsülésre. Aki pedig nyíltan szembemegy a kurzussal, az pláne nem. És ez a helyzet igazságtalan. De tudni kell, hogy jobboldalról nézve van egy olyan olvasat is, hogy a művészetben a második világháború óta egy baloldali

ízlésdiktatúra érvényesült, ami az elmúlt években végre megszűnt. Győzött az igazság. Szóval aki ma a jobboldali kormányzat megbecsült költője, az joggal tarthatja magát olyan független alkotónak, aki hosszú elnyomatás után végre megkapta azt az elismerést, amit rég megérdemelt. És talán tényleg megérdemelte. Joggal tarthatja magát „lázadónak”, ellenállónak, és nyilván tényleg az is volt. És joga van azt hinni, hogy ő az igazi magyar művészet egyetlen letéteményese. Egy mai lázadó művész azt kockáztatja, hogy nem részesülhet az állami mecenatúrában, hogy háttérbe szorítják, elnyomják, lesajnálják. Hogy helyette sok nála gyengébb művészt is felsztárolnak. Ettől szorongásai lehetnek, önértékelési zavarai. Nyerhet viszont művészi függetlenséget. (Hacsak nem arra játszik, hogy kormányváltás esetén majd ő lesz az új kormányzat megbecsült költője. De ha erre játszik, akkor már nem is igazi lázadó.) Kemény Lili: Borbély Szilárd belehalt, Győrffy Ákos és Lanczkor Gábor kivonult az erdőbe, Szabó Zsigmond a Facebookra költözött, Kertész Imre megsemmisítette, amit felépített, Szvoren Edina szolfézsórákból él, Bartók Imre terrorcselekményt hajtott végre a szépirodalom ellen a szörnyeteg trilógiájával. Rajtuk kívül nem sok lázadót látok, ha körülnézek. Kemény Zsófi: A slam poetry, amit évek óta művelek, a szókimondásról szól. Kapsz egy mikrofont, és abba bármit, bárhogy mondhatsz három percen keresztül. Ez gyakorlatilag felszólítás a lázadásra. Kicsit mégis azt érzem, hogy egy slam egymagában a megfelelő helyre rakva lázadás, sok slam együtt viszont csak egy slam poetry-est. Nyerünk vele egy közösséget, veszteni pedig egyelőre nem sokat veszthetünk, amíg nincs tényleges cenzúra. Senki nem ebből akar megélni. D+SZ: A  ramaty közállapotok általában serkentik a művészeket és a közönséget is. A dilemma persze mindig a hatás. Hatásos ma az írásművészet, vagy a költők szavai ugyanúgy egy lájkot érnek, mint egy herevasalás? Van-e törekvés bennetek a közönség valamilyen alakítására, művelésére, elgon dolkodtatására? 41


GENERÁCIÓK

kemény istván (1961) Legfontosabb művei: Az állástalan Táncosnő (összegyűjtött versek), A királynál (versek), Kedves ismeretlen (regény). Tíz verseskötete mellett két regényt, számos esszét és tárcát is írt. Kötetei jelentek meg német, francia, bolgár, spanyol és román fordításban. Pályafutása során számos díjat kapott. „Különös körülmények között fogyott el az a laposüvegnyi pálinka, ami augusztus huszonegyedikére megmaradt. Az erdei sétát megzavarta egy aprónak látszó incidens: valóban megállt azon a nyáron az emberi faj fejlődése. Pár héttel a holdra szállás után. Ahogy azt a Doki a vécében elmondta egyedül, bár igaz, hogy ő az emberi fejlődésről beszélt, ami kicsit mást jelent. De akkoriban még, hogyha az emberek fejlődésről beszéltek, akkor az úgynevezett emberi fejlődésre gondoltak, fénysebességre, fotonrakétára, az űr meghódítására és eközben víg, promiszkuus szerelmi életre. Ebben az értelemben ijesztően forradalmi gondolat volt a Dokitól, hogy ez az egész épp most áll meg, a Hold meghódításakor. Azt tényleg nem tudhatta akkor, hogy innen kezdve a történelem - az emberi faj szemszögéből nézve legalábbis - lefelé tart, egy másik faj irányába, ami majd az emberiségből emelkedik ki.”

42

KI: Hogyne lenne! Különben soha egy sort se publikáltam volna. Lehet, hogy nem is írtam volna. Egy írásnak hatnia kell, különben nem ér semmit. Viszont általában nem úgy hat, mint egy herevasalásról szóló tudósítás. Egy herevasalás mindig érdekesebb, mint egy vers (a Talpramagyar talán kivétel). És ez nem is baj. Az emberek mindig is pletykáltak, sztoriztak, így élték az életüket – de közben írtak eposzokat, verseket és regényeket is. A kevésbé jelentős herevasalásokat hamar elnyelte a múlt feneketlen kútja, a legfontosabb herevasalások azonban mindig is fennmaradtak az utókor számára, mégpedig eposzokban, versekben és regényekben. KL: Tegyük fel, hogy azon kívül is van világ, mint amit ismerünk. Hogy ebben a világban egyfolytában új gondolatok születnek. Hogy Kelet-Európa már nem késésben van ehhez a világhoz képest, hanem elszakadt tőle. Hogy amiben ő modernitást lát, az másutt már ősrégi, akármilyen tehetségesen van is megcsinálva. Hogy ami itt még lázadó, az ellen másutt már rég föllázadtak. Hogy van olyan magyar egyetem, ahol a pszichológusok nem hallanak Lacanról, a történészek Braudelről, a filozófusok Deleuze-ről, az irodalmárok Pynchon-ről. (Se olyanokról, akik ezek után érkeztek.) És hogy a fiatal írók és költők ezeken az egyetemeken tanulnak. Tegyük fel, hogy sokan közülük elhiszik, hogy kaptak valamilyen átfogó „rálátást” a világ dolgaira, és nem kezdenek el szuverén módon kutatni és tanulni. Hanem inkább elkezdik nevelni a többieket.  Ezt én a magam részéről szeretném elkerülni. D+SZ: Sok alkotó kritizálja a közönség szellemi, kulturális állapotát. Ez öröknek látszó vita és panaszforrás, és mindig nagyon tanulságos, hogyan látják ezt az egymást hasonló pályán követő generációk. Hogyan árnyalja ezt a képet az internet? KI: Szerintem az internet alapvetően jót tesz az irodalomnak. Az emberek Facebookon például verseket is küldenek egymásnak. És akinek küldenek egy verset, az el is elolvassa. Akkor is, ha életében nem venne a kezébe verseskötetet. De hogy ne legyek hurráoptimista: attól azért eléggé tartok, hogy a klasszikus, olvasásalapú kultúrával a képi/filmes/tévésorozatos kultúra túl arrogánsan bánik, valahogy úgy, mint a mi őseink a neandervölgyiekkel: kiirtja.


GENERÁCIÓK

KZS: Az internet egy csodálatos eszköz arra, hogy a versek is minél több emberhez eljuthassanak. A Facebook, a Tumblr, az Instagram stb. Észre sem veszed, és már ezrek osztották meg azt az egy sort a versedből. Vagy akár az egészet! Az igény a kultúrára nem fog elveszni soha, csak más módszerrel képesek az emberek fogyasztani. Mint a McDonald’s a sima kifőzdékhez képest: gyorsabb, menőbb, szebben csomagolt, és ha tápértékben nem is, kalóriában még többet kapsz. KL: Amióta az interneten ingyenesen (és remélem nemsokára feltételek nélkül legálisan) elérhetővé váltak a könyvek, a filmek, a zenék, és amióta egyre többen jutnak ingyenes angol nyelvórákhoz, kiderült, hogy eddig sem csak a diktatúra vagy a nyomor tartotta vissza az emberek többségét az önműveléstől, hanem a kíváncsiság teljes hiánya és a tespedt önelégültség. A többség „menő” popverssorok és hasonló értelmetlenségek megosztogatására használ egy olyan eszközt, amivel amúgy, mellesleg, egy kattintásra van az emberiség teljes tudásától. D+SZ: A  tudatos életműépítés leginkább a komolyzenei szerzők sajátja, a szavak emberei mintha erre nem helyeznének olyan nagy súlyt – vagy csak nem hangoztatják folyton. Foglalkoztat benneteket a saját pályaívetek minél tudatosabb megalkotása? KL: Ha egy önkéntes visszavonulás tudatos pályaív-módosításnak számít, akkor igen, foglalkoztat. Amikor először megsejtettem, hogy az életem díszletei mekkorák a világhoz képest, tehát amikor megértettem, hogy egyfelől mennyire kényelmes, privilegizált helyzetben vagyok, másfelől mennyire bénítóan távol zajlik tőlem minden, ami figyelemre érdemes, elhatároztam, hogy nem írok több olyasmit, ami Budapest tizenharmadik kerületéről Budapest tizenharmadik kerületének szól. Hogy addig olvasok, utazom, beszélgetek, filmezek, tanulok, amíg nem tudok ennél tágasabb területeket belátni.  KI: Gyanítom, hogy az írók nagyobb számban kerülnek ki az introvertált, olvasós, szorongós gyerekek közül, mint a többi művész. Ebből a gyengeségünkből írnunk. No meg az íráshoz elég a papír-ceruza (vagy egy laptop), míg az összes többi művészethez anyagok, felszerelés, pénz kell. Nekik tehát állandóan tárgyalni kell, megnyilvánulni, érdekérvényesíteni. A művészetek közül messze az irodalomban van a legkevesebb

kemény lili (1993) Legfontosabb művei: Madaram (versek), Édes Jó anyád (kisfilm), A ház alatt, a fák alatt (kisfilm), Zsibvásár (kisfilm). A Körhinta kör alapító tagja. Magasfeszültség Van lágy téli szomorúság, az hideg és szép és nincs oka, és van sokkal szebb szomorúság is, olyan, mint a hajamba gabalyodott varjú: én magam vagyok a kalitkája. régen csak egyszer-kétszer láttam messziről de mostmár a fogkeféjét is nálam tartja. Mintha az a perc válna végtelenné, amíg tíz túrakenu teljes csöndben átsiklik a nagyfeszültségű távvezeték alatt, ahol a folyó is megnémul és csak a drót örökmorgását hallani. ez a feszültség: ezer fekete madár szárnysurrogása a drótban Akkor réges-rég, még kisfiú voltál, leestél a fáról miattam. Ott szorongattad a kezedben a csupasz varjúfiókát, akit aztán a hajamban neveltem beteg öreg madárrá.

 43


GENERÁCIÓK

kemény zsófi (1994) Legfontosabb művei: Én még sosem (regény), Nyílt láng használata (versek). „Kísértet járja be Európát. Én kis értetlen. Kemény Zsófi vagyok, szépíró. Na jó, relatíve szép. Nincs remény költő apám és nővérem után, egy most már tényleg fölösleges harmadik Kemény. A szüleim álltak a kisboltban és a pult mögött állt az Isten. Kérünk egy költő gyereket nagy megír­ható problémákkal! – Kettő lett, maradhat? Vigyék a másikat ingyen! Én tisztelem a gyökereket, a gyökerek is tisztelnek engem, mert anyám nevelési szakkönyvek kritikáiból nevelt, úgyhogy jó cinikus lettem. Már az óvódában is azt énekeltem, hogy boci, boci tarka, már a normál kereteken belül. Van füle és van farka, de valljuk be, így se valami tökös. Később a tequillától se epét hánytam, hanem mindig rögtön valami epéset. A pátosztól meg feláll a hátamon a szőr. Nem, nincs a hátamon szőr. Én, aki az Esteházy Pétert az óvoda óta tegezi, az üvegajtón át annyi irodalmárt láttam egymásnak esni, hogy tök jól olvasom szájról, hogy a k...a anyádat, te g..i”

pénz, ezért az írók játszhatják meg a legsikeresebben (akár saját maguk előtt is), hogy függetlenek a piactól. Hogy nekik nem is muszáj ott megjelenni. Persze, foglalkoztat a saját pályaívem: szeretném, ha diadalmasan ívelne egyfolytában fölfelé a fénylő és beláthatatlan jövőbe… De sajnos én se vagyok egy önmenedzser-típus. KZS: Az életív foglalkoztat, nem a pályaív. Az foglalkoztat, hogy minél több mindent lássak, minél több eszközt és műfajt kipróbáljak, a művészetben is. Ez a része, bár nem tudatosan kezdődött, hanem általános iskolai rajzversenyekkel, szavalóversenyekkel, klasszikusgitár-versenyekkel, zongora-hangversenyekkel stb., ma már tudatos. Nem szeretnék kimaradni semmiből, szeretnék mindent megtapasztalni, amit csak lehetséges. Ide nekem az oroszlánt is! D+SZ: Manapság nem látszik megúszhatónak az, hogy egy alkotóművész mintegy márkanévként is felépítse saját magát. Ez nyilván éppúgy fontos lehet a közönség, mint a bérírászati megrendelők tekintetében. Foglalkoztat ez benneteket, dolgoztok rajta? KZS: Idén februárban egy hideg reggelen arra nyitottam ki a Könyvesblogot, hogy van benne egy cikk: „Kemény Zsófi következő könyvei a Librinél jelennek meg!” Akkor futott át először az agyamon, hogy „jézusmária, én egy brand vagyok”. És ha tudatosan dolgozni alkatilag nem is nagyon tudok a brandemen, arra azért figyelek, hogy sokat ne is ártsak neki. KI: Nem szoktam brandként gondolni a saját nevemre. De ha jobban belegondolok, tulajdonképpen mindig is ezt csináltam. Mindig is aggályosan sokat dolgoztam mindennel, legyen az vers, próza, vagy akár bérírászat. A minőség mindenek fölött. Hogy visszautaljak az előző kérdésre, nekem ez a tudatos életműépítésem: hogy nem adok ki a kezemből selejtet (legalábbis igyekszem). Tartozom ezzel… kinek is? minek is? magamnak? a jóhíremnek? csak nem a brandemnek? n interjú: Hegyi György fotó: nagyillés szilárd (dal+szerző)

44


45


46


DAL+SZÖVEG

SZTEVANOVITY DUSÁN (1945.04.27.–)

ez így gömbölyű Ritkán látjuk, kerüli a rivaldafényt, interjút nem nagyon ad. Gondolatait a világról mégis jól ismerjük a sok száz pop-rockslágerből, balladából, musicalből, melyeknek szövegírója. Az idén hetvenéves Sztevanovity Dusán, aki a színpadot bár évtizedekkel ezelőtt otthagyta, mégis generációjának egyik csendes kulcsfigurája lett. Hangolj rám, mint én is rád, A rádiónkon három hang egy hullámhosszra állt. Hangolj rám és add tovább, Mi halljuk egymást, s jó lenne, ha ők is hallanák. Én nem ismerlek és szeretném, ha tudhatnám, ki vagy, A távolban egy pont vagyok, de célnak elég nagy, A felségjel a gépemen, s a szívemen még ép, Ha eltalállak, mind a kettő porrá éghet még. Van egy lemez, a címe Loksi. 1980-ban jelent meg. Egy dupla album, amely az LGT talán legfontosabb lemeze, és amely minden szakmai listán ott található a legjobbak között még harmincöt év elteltével is. Egy olyan lemez, amely az első pillanattól az utolsóig hibátlan – és ebben a hihetetlen egységben a dalszövegek központi szerepet kaptak. Dusán ekkor már elismert dalszövegíró, harmincötéves. Megélt mindent mint a nagy generáció egyik szereplője: 1960 és 1971 között a Metró együttes ritmusgitárosaként és egyik szövegírójaként jelen volt a magyar beat születésénél, kijutott neki a ma már felfoghatatlan hisztériát kiváltó táncdalfesztiválos sikerekből, slágerszövegeket írt, melyeket bátyja, Zorán adott elő. Megannyi kárpótlás az ötvenes évekért. Két szerb származású srác, Belgrádból. Zorán és Dusán. Szüleik – Sztevanovity Milutin és Zemanovity Mária újságíró – révén Magyarországra kerültek a háború után, majd a Rajk-per folyományaként papájukat évekre börtönbe csukták. Dusán saját bevallása szerint csak öt- hat éves korában kezdett magyarul beszélni. „Talán éppen azért, mert mi máshonnan kerültünk ide, nem magyarnak születtünk, hanem magyarok lettünk, nekünk sok mindent meg kellett tanulnunk, meg kellett fogalmaznunk a magunk számára. Talán ettől lett bennünk erősebb az indíttatás, hogy mások számára is megfogalmazzuk mindazt, amit érzünk, gondolunk” – vallotta egyszer Dusán a Nők Lapjában. Dusán a hetvenes években alapozta meg mindazt, amiből kinőttek később a Zorán-, LGT-, Katona Klári-lemezek. Ez már

nem a Citromízű banán időszaka, hiszen fordítani kezdett, majd a Magyar televízióhoz került, ahol dramaturgként, szerkesztőként dolgozott, sőt a Pulzus című popműsorban számos alkalommal műsorvezetőként is közreműködött. És kellett egy nagy találkozás, hiszen az LGT új szövegírót keresett és Dusán személyében találta meg későbbi önmagát. Távolról nézve valahogy így alakulhatott ki az jellegzetesen filozofikus, lírai, bölcsfanyar szövegvilág, amely Dusán sajátja és amely pontosan végigkövethető a Zorán-lemezektől a Padlás című musicalig vagy egészen a jelenig. Dusán idén hetvenéves. Ellentétben bátyjával, nem szereti a reflektorfényt, nem véletlenül lépett ki egy hosszú skandináv turné után a Metróból 1971-ben. Az út, amit választott, mégis a lehető legjobb döntés volt. Mert ha valaki elkezdi keresni a tökéletes Dusán-albumát, pillanatok alatt megtalálja a maga „Loksiját” – lehet, hogy Katona Klárié, lehet, hogy Kern Andrásé, lehet, hogy a Padlásé, lehet, hogy Zoráné vagy éppen Somló Tamásé. Díjak, kitüntetések: eMeRTon-díj – az Év szövegírója (1988) eMeRTon-díj – az Év dala (1991) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995) Huszka Jenő-díj – az Év szövegírója (1995) Maecenas-díj (1998) Huszka Jenő Életmű-díj (1999) Fonogram Életműdíj (2006) Fényes Szabolcs-díj (2006) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010) – kimagasló művészi értéket képviselő dalszövegeiért Prima Primissima díj (2014) Dusán dalszövegeiből 2007 tavaszán könyv formájában válogatás jelent meg Csak szöveg címmel. n –AJM– illusztráció: németh gyula

47


IRODALOM

KUKORELLY ENDRE

TÜNDÉRVÖLGY VAGY AZ EMBERI SZÍV REJTELMEIRŐL Mit tudtok ti hamar halandó emberek, Ha lángképzelődés nem játszik veletek? (Vörösmarty Mihály: Tündérvölgy)

kukorelly endre Az idei év Artisjus Irodalmi Nagydíját Kukorelly Endre kapta. Az 1951-ben Budapesten született költő, író, újságíró, kritikus irodalmi közéleti tevékenysége az 1980-as években kezdődött. Fontos irodalmi folyóiratok munkatársaként tevékenykedett, részt vett több irodalmi társaság alapításában. Jelentős szakmai díjak és állami elismerések kitüntetettje. A Libri Kiadónál megjelent Mind, átjavított, újabb, régiek című munkájában harminc év lírai terméséből – tucatnyi kötetből – válogatta ki, írta át, rendezte új szerkezetbe verseit az első kötettől (A valóság édessége, 1984) a legutóbbiig (Mennyit hibázok, te úristen, 2010). Szilágyi Zsófia így fogalmazott az Artisjus-díjátadón: „…Kukorellynél a versek mindig élő szövegek, el kell viselniük, hogy a szerzőjük sosem hagyja őket békén, más lesz a címük, új szomszédaik lesznek, máshogy tagolódnak, szavak cserélődnek ki bennük. Hiszen ezek a versek élnek. A versírás ugyanis ennél a szerzőnél élvezet, és Kukorelly azt szeretné, ha a verseinek olvasása is az lenne…” fotó: Fegyverneky Sándor

48

A, a. Nem az apámmal álmodom. Olyan sokszor nem is jut eszembe. Nem gondolok rá, és ha valamiért mégis eszembe jut, nem emlékszem vissza rendesen. Elfordul onnan az emlékezet, elmozdul, odébb megy, külön van. Külön nincs. Mindenféle furcsa és unalmas dolgok eszembe jutnak, más ugyanilyen furcsák és unalmasak nem, lehet, hogy ilyen egyszerű. Egyszerű emlékezet, előbb elmesélem neki, kitalálom a részleteket, hogy legyen mire visszaemlékeznie. Legkisebb dolgok is megzavarhatják, elhangolják az egészet. Akad azért mindig, ami már jól megy, újra meg újra előbukkan, mint a télikabát bélése, ha fölfeslett a varrás. Visszatömködöd, kibújik megint. A földrengés például eléggé megy, be van rendesen gyakorolva. Egyetlen, jókora lendülés. Ha nem csak mese, igazából volt, nem képzelet, nem azért emlékszem, mert an�nyiszor elmondták ugyanúgy. A  csillár kilendült, mint a harang nyelve, a karácsonyfa végigkorcsolyázott a parketten, a gyerekszoba sarkától megindult visszafelé. Csúszik, megáll, valami megfogja, tartja a levegő, vadul az ellenkező irányba rántja. Lejött a csúcsdísz, nem törött el. Az apám, ahogy kiugrott az ágyból, a lódulástól elesett, ez anyám története. Mindig ugyanazokkal a szavakkal mondja el, bemutatja, így, a bal kezére, ugyanúgy szokta elmesélni a kedvenc történeteit, a maga nemigen csodálkozós, inkább vidám mint nem, agyondohányzott hangján. Mutatja a karácsonyfa helyét a belső szoba sarkában. Szerinte azzal kezdődött ötvenhat, hogy egy tizenkettes busz a korlátot áttörve a Dunába zuhant. Így indult az év, a Margit híd kanyarulatánál megcsúszott a jeges burkolaton egy üres autóbusz, és beleszaladt a folyóba. Nem üres, benne volt a sofőr meg a kalauz. Aztán a földrengés, így kezdődött, ilyesmi lendületes dolgokkal, és azzal ért véget, hogy el kéne mennünk innen, de sürgősen. Lelépni ebből az országból, teljesen világos, ráadásul mások is így tudják, és tényleg le is lépnek. Mindenki elment, kivéve minket, elő volt készítve a dolog, mégse mentünk. Mert az apám nem akarta. Nem disszidáltunk, apád végül is nem akart, mihez kezdjen, ugye, odakinn. Igazán jobb, ha nem. A disszidálás pontos szó, maradjunk ennél. Mert mi másnál. Bepakoltak volna minket a húgommal egy ruháskosárba a cuccok közé, belénk nyomtak volna némi altatót. Elalszol, és Ausztráliában ébredsz föl. Vagy pedig Új-Zéland. Magadhoz térsz Új-Zélandon, arra ébredsz, hogy Új-Zéland. A járda tele volt elszórt töltényhüvellyel, állítólag óvodából hazafelé az Andrássy úton üres töltényhüvelyeket rugdostam a platánfák közt, erre nem emlékszem. A Beruházási Bank óvodájába jártunk a húgommal, páternoszterrel lehetett fölmenni az ötödikre. És ott gyorsan kipattanni. Ha nem szállsz ki a legfelső emeleten, átfordul veled a kabin, fordítva jössz le, úgy jönnél lefelé, a fejeden állva, mint az újzélandiak. n


49


50

Dal+Szerző magazin 2015/03  

Erős őszi évadot nyit a magyar zeneipar: a világzene legnagyobb szakmai eseményének, a WOMEX-nek Budapest ad otthont. Az esemény szervezési...

Dal+Szerző magazin 2015/03  

Erős őszi évadot nyit a magyar zeneipar: a világzene legnagyobb szakmai eseményének, a WOMEX-nek Budapest ad otthont. Az esemény szervezési...

Advertisement