Page 1

dal+ szerző AZ ARTISJUS INGYENES ZENEIPARI, KULTURÁLIS MAGAZINJA I MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE I MMXIX / I. I

HOTS 2018 MAYBERIAN SANSKÜLOTTS FREAKIN' DISCO IVAN & THE PARAZOL LISTÁK

www.artisjus.hu

DEX 2019 KURTÁG GYÖRGY KOLLÁR-KLEMENCZ LÁSZLÓ BÁNKUTI DANI GYERTYÁNFY PÉTER

A NAGY

TITOK RÚZSA MAGDI

1


EDITORIAL

TARTALOM

Aligha volt az elmúlt fél évszázadban opera – s talán más műfajban írt zenemű sem –, melyet olyan nagy izgalommal várt volna a nemzetközi zenei világ, mint Kurtág György Samuel Beckett színművére írt Fin de partie – Scènes et monologues – opera egy felvonásban című művét. Kurtág György Az év komolyzenei műve Artisjusdíjat vehette át februári díjátadónkon. „Két nap, ami csak arról szól, hogyan lehetsz jobb, sikeresebb dalszerző” – definiálta egy mondatban az Artisjus február 18–19-én, a BMC-ben megrendezett szakmai rendezvényét, a DEX-et Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója: ebben segítségünkre volt több mint negyven program, ahol szakmai előadások, workshopok, nyitott stúdió és a dalszerzés folyamatát bemutató programok közül egyaránt választhattunk. Bánkuti Dani zeneipari polihisztor, aki kiolthatatlan kíváncsisággal kutatja saját és mások fejlődésének lehetőségeit a Magyar Producer Workshop és két oktató jellegű YouTube-csatorna atyjaként, illetve zenészek és zenélni vágyók mentoraként. Országos ismertség a Megasztárral, saját dalok, több sláger; nagyszínpados turnék kitűnő zenészekkel; elkötelezett, igényes rajongók hada; koncertek az Arénában, tapsvihar, konfettieső. Sokan álmodnak olyan karrierről, mint az övé. Címlapunkon Rúzsa Magdi. Az Ivan & The Parazol elmúlt két éve olyan volt, mint egy hullámvasút: Amerikában koncerteztek és vették fel márciusban megjelenő új lemezüket, leszerződtek egy holland kiadóhoz, miközben kénytelenek nélkülözni egyik alapító tagjukat. Szerintük az elmúlt időszakot a lemez címe – Exotic Post Traumatic - írja körbe a legjobban, azt pedig, hogy miként dolgozták fel mindezt, ezen a lemezen hallható lesz. ≠ A SZERK.

2

02

HÍREK

04

LEMEZAJÁNLÓ

06

A KÖVETKEZŐ NEMZEDÉKEK EURÓPAI ESÉLYEI HOTS (HUNGARIAN ONCOMING TUNES) 2018

10

BOCSÁNAT, HOGY… MAYBERIAN SANSKÜLOTTS | PROFIL

12

A KIKÖTŐI JAMTŐL A NEW YORK-I FESZTIVÁLIG FREAKIN' DISCO | PROFIL

14

MÉLTÓSÁGGAL ÉS TÜRELEMMEL VÁRNI BALLA MÁTÉ, VITÁRIS IVÁN | IVAN & THE PARAZOL

}

18

A NAGY TITOK RÚZSA MAGDI | ÉNEKES, DALSZERZŐ

}

22

ÍGY KERESTEK A MAGYAR DALSZERZŐK TAVALY 2018 SZÁMOKBAN

24

TÉLI SLÁGERLISTÁK YOUTUBE, ZENESZÖVEG, SPOTIFY, MAHASZ

26

MENNYIT ÉR EGY X-FAKTOR LISTAELEMZÉS

28

NEGYVENNYOLC ÓRA A DALSZERZÉS KÖRÜL DEX 2019 ÖSSZEFOGLALÓ

32

NYOLCPERCES TAPS A MILÁNÓI SCALÁBAN KURTÁG GYÖRGY | FIN DE PARTIE

34

AZT CSINÁLJUK, AMIT ÉRZÜNK ÉS ODAMEGYÜNK… } KOLLÁR-KLEMENCZ LÁSZLÓ | GITÁROS-ÉNEKES-DALSZERZŐ

38

EZT A CSATORNÁT KAPUDROGNAK HASZNÁLOM BÁNKUTI DANI | PRODUCER, INFLUENSZER

42

TE LŐTTED, ÉN VAGYOK RAJTA. MOST AKKOR KIÉ? JOGI ESETEK

44

A MAI KÖZÖS JOGKEZELÉS ATYJA GYERTYÁNFY PÉTER | HETVENÖT

46

UNDERGROUND KÖZELRŐL MARTON LÁSZLÓ TÁVOLODÓ: ALULNÉZET | KÖNYV

48

TAKÁCS ZSUZSA IRODALOM

}


IMPRESSZUM

14 NEM IS SÜRGETTÜK. SZERETTÜK VOLNA, HOGY LEGYEN AZ EGÉSZ MÖGÖTT EGY KIADÓI HÁTTÉR

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXIX. első negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1114 Budapest, Ulászló utca 8.) Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS) Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté

18 MINDENT MAGAMMAL HOZTAM EZEN AZ ÚTON, PEDIG ELEINTE NEM IS LÁTSZOTT ÚTNAK

Ebben a számban közremûködtek: Balkányi Nóra, Biczó Andrea, Bihari Balázs, Deme Zsófia, Hegyi György, Kabai Eszter, Kalocsai Krisztina, Nagy Kátya, Rácz Mihály, Rónai András, Steszkó Zsanett, Szitha Tünde, Szűcs Péter Lapterv, tördelés: typoslave (info@typoslave.hu) Címlapfotó: Nagyillés Szilárd Nyomdai kivitelezés: ColorPack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4.

34 A MAI, ANTIKULTURÁLIS POPZENEI KÖRNYEZETBEN ÉN SENKIRE NEM SZERETNÉM RÁERŐLTETNI MAGUNKAT

38 AZON KAPTAM MAGAM, HOGY IMÁDOK ÉLŐ VIDEÓKAT KÉSZÍTENI

Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8. E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83 Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint FSC minősített papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon. Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre. A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a ta­gok­nak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük. Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre. A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint. ISSN 2063-4188


HÍREK

dsz-hírek

mmxix.i

ÁTADTÁK AZ ARTISJUS-DÍJAKAT

JOGDÍJFELOSZTÁSOK 2019-BEN

Február 18-án tizenkilencedik alkalommal adták át az egyik legrangosabb kulturális elismerést, az Artisjus-díjakat a Budapest Music Centerben. A díjazás célja, hogy a közönség és a média figyelmének középpontjába a szerzők és a sikeres produkciókba fektetett szerzői munka kerüljön. A díjat az előző év legkiválóbb alkotóinak, produkcióinak ítéli a szakmai zsűri. A Modern Art Orchestra Bartók – Tizen­öt magyar parasztdal című lemeze és koncertje lett az év könnyűzenei produkciója, Dés Lászlót életműdíjjal tüntették ki az Artisjus 2019-es díjátadóján. A Hiperkarma-dalok sorait jegyző Bér­ czesi Róbert kapta az év szövegírójának járó Artisjus-szobrot, míg Szabó Tibor vihette haza az év könnyűzeneszerzőjét illető díjat – ő a Magna Cum Laude tavalyi dalaiért kapta az elismerést. Kurtág Györgyé lett az év komolyzenei díjáért járó kitüntetés Samuel Beckett drámájának operaváltozatáért. A legjobb harminc év alatti komolyzenei alkotó ezúttal Dobos Dániel lett. Rendhagyó módon idén két szerzőcsapat is díjat kapott az Artisjustól: a Mörk és a Blahalouisiana tagjainak is Junior Artisjus-díjat ítélt a zsűri, náluk kifejezetten a dalszerzői együttműködést díjazták. A harminc év alattiaknak járó elismerésben rajtuk kívül még Áron András Apey részesült. Az év magyarnótaszerzője Varjasi Ildikó lett. A korábbi éveknek megfelelően a zenei díjakkal egy időben idén is átadták az irodalmi díjakat az előző év könyvtermése alapján. Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Takács Zsuzsa kapta A vak remény című könyvéért. Markó Bélát Bocsáss meg, Ginsberg című verseskötetéért díjazták irodalmi díjjal, Száz Pál Fűje sarjad a mezőknek című művéért kapott díjat. Thomka Beátát Regénytapsztalat című tanulmányáért találták érdemesnek az elismerésre, míg Bán András Zoltán Betűtészta című művéért kapta meg az Artisjus díját.

Már elérhető az Artisjus honlapján az idei felosztási naptár, amelyből kiderül, hogy az év során melyik jogdíj kifizetése mikor lesz esedékes. A legtöbb szerzőt érintő két, ún. nagyfelosztással kapcsolatos kifizetés idén május 15-én, illetve június 28-án történik. A májusi kifizetés a rádiós, televíziós és vendéglátós elhangzásokra történik meg, június végén a következő jogdíjak kifizetése esedékes: • élőzene (és kapcsolódó gépzenei jogdíj): könnyűzenei és komolyzenei rendezvények • filmzene (és kapcsolódó gépzenei és magánmásolási jogdíjak) • hangfelvétel-értékesítésre épülő ráosztások (gépzene és magánmásolási díj) A komolyzeneszerzők – ahogy tavalyi is történt – később, június végén kapják a jogdíjakat a 2018-as elhangzásaikért. További részletek az Artisjus honlapján, a Szerző vagyok menüpont alatt megtalálható Jogdíjfelosztás oldalon.

2

NŐI ALKOTÓK A MAGYAR ZENEIPARBAN

Évek óta 20% körül alakul a női zenei alkotók aránya Magyarországon, jelentős többségük szövegírással foglalkozik. A 2018-ban regisztrált női dalszerzők közel 60 százaléka 30 évesnél fiatalabb – derült ki az Artisjus nőnap alkalmából közzétett statisztikáiból. Bár a KSH adatai szerint a felsőfokú végzettségű nők Magyarországon jelentős többséget képviselnek a művészetek területén (62%), a hazai dalszerzők csupán 20 százaléka nő. Kevésnek tűnhet, pedig valójában látványos a növekedés: a szövegíró és zeneszerző nők aránya hazánkban 2015-ben 16, míg 2005 előtt mindössze 5 százalék volt. Az elmúlt évekre jellemző 20 százalékos arán�nyal Magyarország a női dalszerzők arányát tekintve felzárkózott az európai átlaghoz.  Az elmúlt négy évben mintegy ezer nő regisztrált az Artisjusnál. A statisztikák szerint ők inkább a szövegírásban aktívak, ugyanis a 2018-ban regisztrált női alkotók 43 százaléka kimondottan dalszövegíró.

Közel egyharmaduk zenét is ír a szövegek mellett, míg másik egyharmaduk kizárólag zeneszerző. (A témával kapcsolatos részletesebb elemzés a www.dalszerzo. hu oldalon olvasható.)

FUTURE SONGWRITING PROJECT

A finn közös jogkezelő oktatási pilot projektje nagy sikerrel zárult, a nemzetközi programmá nőtt kezdeményezésnek pedig most már az Artisjus is aktív részese. A Future Songwriting Projekt keretében kisiskolás és óvodás korú gyermekeket képeznek zeneileg a digitális technika segítségével, a módszer az élményalapú hanggyűjtésre és dalfaragásra épül. A projekt lényeges eleme, hogy „skálázhatóvá” teszik az oktatást, ami a gyakorlatban annyit tesz: a tanítók továbbképzésével érnek el eredményt. A finn jogkezelő azért is hozta létre az európai szintű konzorciumot, hogy a Kreatív Európa programban nagyobb összegű támogatással más országokra is megnyithassák a projektet. A finnországi jogkezelő megkeresésére az Artisjus is tagja lett a nemzetközi konzorciumnak, amely sikeresen pályázott az Európai Unió Kreatív Európa programban támogatásért. A konzorcium tagjai: a TEOSTO (finn jogkezelő), a SACEM (francia jogkezelő), University of Pompeu Fabra (Spanyolország), University of Cologne (Németország), Musical Futures (UK), University of Arts Helsinki (Finnország). SZAVAZÁS ELŐTT AZ ÚJ EU-S IRÁNYELV

Az új szerzői jogi irányelv elfogadása még az európai parlamenti szavazások előtt megtörténhet. Miután az Európai Parlament megszavazta, majd a háromoldalú egyeztetések után módosításokkal elfogadták az irányelv szövegét, a végső szavazásra március végén kerül sor. Anders Lassen, az európai jogkezelőket tömörítő GESAC elnöke azt nyilatkozta: „Egyértelmű jelzés ez az online tartalompiacot domináló nagy plat-


HÍREK

dsz-hírek

formoknak, hogy többé nem élősködhetnek az alkotókon, és nem hagyhatják figyelmen kívül a szerzői jogokat.” Bár továbbra is érik kritikák az új irányelv tervezetét, az Artisjus üdvözli, hogy az irányelv által érintett szereplők között egyensúlyra törekvés látszik, és a művészek érdekei érvényesülni tudnak a profitorientált óriásvállalatok ellenében.

A CEU ÉS A HANGVETŐ NYÁRI EGYETEME

A zene mint örökség: a hagyománytól a termékig címmel indít nyári egyetemet a Central European University (CEU) és a Hangvető. Utóbbi részéről Weyer Balázs, a CEU részéről pedig Laszlovszky József történész vezeti a programot. A kurzusok előadói között a Hangvető és a CEU más munkatársai mellett ott lesznek a téma

mmxix.i

nemzetközileg elismert szakértői, köztük Martin Stokes a King’s College zenei tanszékéről, Jonathan Stock az ír University College Corkról, az Egyesült Államokban tanító Szemere Anna, Melanie Kay Smith a Budapesti Metropolitan Egyetemről, Jana Ambrozova a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemről, Szlovákiából. A július 1-től 10-ig tartó, angol nyelvű nyári egyetem témája kettős. Egyrészt az etnomuzikológia kortárs kérdéseibe vezet be, többek között olyan kérdéseket vizsgálva, hogy a zenén keresztül hogyan elemezhetők a társadalmi változások, milyen kapcsolat van a politika, a kultúra, a kulturális örökség és a közönség között. Másfelől gyakorlati és sajátos szempontú zeneipari képzés is. (A kurzusról, a jelentkezésről minden információ megtalálható a CEU honlapján.)

NŐTT A KLASSZIKUS STREAM ÉS CD-ELADÁS

A klasszikus zene 2018-as eredményeiről közleményt adott ki a brit zeneipari szervezet, a BPI (British Phonographic Industry). Kiderült, hogy a klasszikus zenei CD-eladások Nagy-Britanniában az általános vis�szaesés közepette is nőni tudtak a tavalyi évben, mégpedig 6,9%-kal; a stream pedig 42%-kal emelkedett. A klasszikus zenében még mindig a CD a vezető formátum: majdnem 60% a részesedése; a stream pedig a zenefogyasztás negyedét képviseli itt (2017ben csak az ötöde volt). Egyedül a digitális albumeladások estek vissza, igaz, ezek is kevésbé, mint a zeneipar egészében. Így a klasszikus zene fogyasztása (eladások + átszámolt stream) 10,2%-kal nőtt 2017-hez képest, ami a brit zeneipar összesített 5,7%os növekedésének majdnem kétszerese. ≠ 3


LEMEZEK

HARCSA VERONIKA & GYÉMà NT Bà LINT SHAPESHIFTER

COLORSTAR TIME IS THE DRUG

MARLBORO MAN EGYRE LEJJEBB

laptop đ&#x;’ż

laptop đ&#x;’ż

laptop đ&#x;’ż

Harcsa Veronika ĂŠs GyĂŠmĂĄnt BĂĄlint alkotĂłpĂĄrosa remekĂźl Ăśsszeszokott, rutinos duĂł. De pont azok a zenĂŠszek is, akik a lehetĹ‘s legmesszebb tĂĄvolodnak attĂłl, hogy rutinbĂłl zenĂŠljenek. Ă?gy tĂśrtĂŠnhetett meg, hogy harmadik nagylemezĂźkre egy kivĂĄlĂł belga ritmusszekciĂłval is kiegĂŠszĂźltek – csatlakozott hozzĂĄjuk (ĂŠs nemcsak a lemezre, de koncertekre is) Antoine Pierre fiatal dobvirtuĂłz ĂŠs Nicolas Thys, a belga jazz szcĂŠna egyik legelismertebb bĹ‘gĹ‘se. A hazai modern jazz szĂ­ntĂŠr kĂŠt meghatĂĄrozĂł alakja – Veronika ĂŠs BĂĄlint is szĂĄmtalan formĂĄciĂłban zenĂŠl – tehĂĄt kĂŠt igazĂĄn kivĂŠteles tehetsĂŠggel egĂŠszĂźlt ki. BĂĄr sajĂĄt bevallĂĄsuk szerint sem kĂśnnyĂ­tette meg az alkotĂłi folyamatot a fĂśldrajzi tĂĄvolsĂĄg, a vĂŠgeredmĂŠnyen mĂŠgis hallatszik egyfajta gyermeki izgatottsĂĄg, egy igazi kĂ­vĂĄncsisĂĄggal ĂĄtitatott vĂŠrpezsgĂŠs. Veronika ĂŠs BĂĄlint pĂĄrosa termĂŠszetesen tovĂĄbbra is hozza a profi szĂ­nvonalat, de zenĂŠjĂźk ilyesfajta ĂĄrnyalĂĄsa kifejezetten ĂźdĂ­tĹ‘en hat. A Shapeshifter tehĂĄt ĂşjbĂłl egy egyszerre jĂłl ĂĄtgondolt, kifinomult, mĂŠgis lĂŠleksimogatĂłan nyĂ­lt ĂŠs Ĺ‘szinte anyag, amit az immĂĄron kvartettkĂŠnt egyĂźtt zenĂŠlĹ‘ csapat NĂŠmetorszĂĄgban ĂŠs Belgiumban is bemutat majd. Ăšgy gondoljuk, hogy ez a lemez bĹ‘ven ĂŠrdemes is erre a nemzetkĂśzi figyelemre. â‰

A colorStar mindig is igazi ĂşttĂśrĹ‘nek szĂĄmĂ­tott a hazai kĂśnnyĹązenei palettĂĄn. A tĂśbb mint hĂşsz ĂŠve alakult zenekar az elektronikus tĂĄnczenĂŠt vegyĂ­ti a pszichedelikus pop-rockkal, lemezrĹ‘l lemezre egy teljesen Ăşj Ă­zt hozzĂĄadva az egyĂŠbkĂŠnt is kivĂŠteles diszkogrĂĄfiĂĄhoz. Nagy utat jĂĄrt mĂĄr be a csapat, tĂśbb tagcserĂŠn is ĂĄtesett, mostani, sorban hetedik lemezĂŠvel viszont inkĂĄbb a korai anyagok zeneisĂŠgĂŠt idĂŠzi meg. Ehhez persze hozzĂĄadĂłdik az egyedi Ă­z, illetve az, hogy a colorStar mindig is nyitott volt az ĂşjdonsĂĄgok irĂĄnt, sĹ‘t, sokszor zenĂŠjĂŠvel utĂłpisztikus vilĂĄgokat idĂŠz meg. Nem csoda tehĂĄt, ha inspirĂĄciĂłk kĂśzĂśtt olyan technolĂłgiai ĂŠs kulturĂĄlis hatĂĄsokat emlegetnek, mint a VR, a mestersĂŠges intelligencia vagy a szimulĂĄciĂłs elmĂŠletek. Az anyagot tovĂĄbb szĂ­nesĂ­ti, hogy kĂśzremĹąkĂśdĹ‘k szĂŠles sora vett rĂŠszt az elkĂŠszĂ­tĂŠsben – a Fonogram-dĂ­jas Meszecsinka-tag OlĂĄh AnnamĂĄria, a Dal 2019-bĹ‘l is ismert Ruby Harlem, illetve az Artisjus-dĂ­jas Kozma Kata. Amellett, hogy a sok fiatal nĹ‘i elĹ‘adĂł egy kĂźlĂśnleges esszenciĂĄt ad az albumhoz, a javarĂŠszt Szalay PĂŠter gitĂĄros ĂĄltal jegyzett ĂŠs producerelt Time Is The Drug egy Ă­zig-vĂŠrig velĹ‘s – vagy mĂŠg inkĂĄbb veretĹ‘s – colorStar-album, ami ĂśnmagĂĄban is helyesen ĂŠrtelmezhetĹ‘, mĂŠgis remekĂźl beillik a zenekar ĂŠletmĹąvĂŠbe. â‰

Gerdesits Ferenc – vagy ahogy a legtĂśbben ismerik: Faszi – amellett, hogy a Quimby dobosa, immĂĄron 26 ĂŠve (!) ĂŠletre hĂ­vta Marlboro Man nevĹą projektjĂŠt. A Nemzet MetronĂłmja becenevet jogosan kiĂŠrdemlĹ‘ Faszi ĂŠs zenekara (nĂŠv szerint: Selmeci „Basstardâ€? PĂŠter, Mayer Norbert, Somos AndrĂĄs ĂŠs Vastag GĂĄbor) az elmĂşlt bĹ‘ kĂŠt ĂŠs fĂŠl ĂŠvtizedben egy olyan zenei jĂĄtszĂłteret alakĂ­tott ki magĂĄnak, amiben tĂŠnyleg bĂĄrmit ĂŠs annyira szabad, amennyit ĂŠs amennyire jĂłl esik. Ă?gy tĂśrtĂŠnhetett, hogy nĂŠhĂĄny ĂŠve pĂŠldĂĄul kitĂŠrĹ‘t tettek a pszichedelikus folk-rock irĂĄnyĂĄba is, most viszont sajĂĄt bevallĂĄsuk szerint is visszatĂŠrtek az Ăşn. suttyĂłrock stĂ­lusĂĄhoz, ami egyĂĄltalĂĄn nem Ăşgy hangzik, mint egy lĂŠtezĹ‘ zenei mĹąfaj, viszont kevĂŠs kifejezĂŠs Ă­rja le jobban az Egyre lejjebb anyagĂĄt. A mĂĄr cĂ­mĂŠben is beszĂŠdes lemez pellengĂŠrre ĂĄllĂ­tja a kĂŠpmutatĂł embereket – mindannyian ismerĂźnk olyat, aki szemtĹ‘l szembe kedves velĂźnk, a hĂĄtunk mĂśgĂśtt azonban kĂ­gyĂłt-bĂŠkĂĄt kiĂĄlt rĂĄnk. Ezt a hĂŠtkĂśznapi jelensĂŠget jĂĄrja kĂśrĂźl az anyag, ami tematikĂĄjĂĄbĂłl kifolyĂłlag negatĂ­v hangvĂŠtelĹą is lehetne. Viszont mindezt ellensĂşlyozza a kritikus ĂŠl, az irĂłnia – ez a progresszĂ­v rockkal pĂĄrosĂ­tva egy roppant szĂłrakoztatĂł, de mĂŠgis tanulsĂĄgos egyveleget eredmĂŠnyez. â‰

Traumton Records

Launching Gagarin

Szerzői kiadås

4


LEMEZEK

PERRIN LAY DOWN

NÓVÉ SOMA NÉPDALOK

LOVASI ANDRà S TŰZIJà TÉK DÉLBEN

laptop

laptop

laptop đ&#x;’ż

A Perrin nĂŠv mĂśgĂśtt rejlĹ‘ Palotai Soma tehetsĂŠgĂŠre mĂĄr egy ideje felfigyelt a szaksajtĂł, majd idĂŠn bejutott a Keret blog tehetsĂŠgkutatĂłjĂĄnak, a KikeltetĹ‘nek a dĂśntĹ‘jĂŠbe, illetve leszerzĹ‘dĂśtt a tĂśbbek kĂśzt a Punnany Massifot is futtatĂł AM:PM kiadĂłhoz, Ă­gy szinte borĂ­tĂŠkolni lehet, hogy 2019-ben nagyon sokan fognak mĂŠg hallani PerrinrĹ‘l. TĂśbbek kĂśzt ezĂŠrt is ĂŠrdemes visszatekinteni tavaly nyĂĄron megjelent EP-jĂŠre. Illetve persze azĂŠrt is, mert egy igazĂĄn kiforrott, a zenei pĂŠldakĂŠpektĹ‘l ellesett praktikĂĄkat remekĂźl ĂĄtĂźltetĹ‘ anyagrĂłl van szĂł, amiben a profi megszĂłlalĂĄs mellett fontos szerepet jĂĄtszik a hangulatisĂĄg. Perrin – aki egyĂŠbkĂŠnt szĂłlĂłelĹ‘adĂłkĂŠnt tevĂŠkenykedik, ĂŠlĹ‘ koncertek alkalmĂĄval azonban triĂłvĂĄ bĹ‘vĂźl – a hatĂĄsok kĂśzt Michael JacksontĂłl Quincy Joneson ĂĄt Anderson Paakig emleget elĹ‘adĂłkat, ĂŠs a Lay Down cĂ­mĹą EP egyĂŠbkĂŠnt is remekĂźl egyesĂ­ti az rĂŠgisulis hangzĂĄst a legmodernebb megoldĂĄsokkal. Remek groove-ok, fĂźlbemĂĄszĂł dallamok ĂŠs egy nagy adag dĂśgĂśssĂŠg – ha pedig mĹąfajokkal akarjuk kifejezni, akkor a ’80as ĂŠvek diszkĂł, funk ĂŠs soul vilĂĄga a mai R&B-vel ĂŠs elektronikus zenĂŠvel vegyĂ­tve – jellemzi Perrin vilĂĄgĂĄt, ami kĂŠpes azonnal beszippantani a hallgatĂłt. Egy biztos: ĂŠrdemes lesz mĂŠg rĂĄ odafigyelni. â‰

MagyarorszĂĄg elsĹ‘ szĂĄmĂş pszichedelikus rock formĂĄciĂłjĂĄhoz, a Middlemist Redhez viszonylag nehezĂźnkre esett volna fejben magyar nĂŠpdalokat pĂĄrosĂ­tani, de mĂŠgis megtĂśrtĂŠnt az, amire nem szĂĄmĂ­tottunk. A zenekar frontembere, NĂłvĂŠ Soma ugyanis egy hĂĄromszĂĄmos nĂŠpdalfeldolgozĂĄs-kislemezzel jelentkezett, amiben talĂĄn az a legfurcsĂĄbb, hogy nem is furcsa egyĂĄltalĂĄn. Soma egyĂŠbkĂŠnt egyszĂĄlgitĂĄros estjein mĂĄr korĂĄbban is szĂ­vesen kalandozott el a hagyomĂĄnyĹ‘rzĂŠs irĂĄnyĂĄba, sĹ‘t, mĂĄr egĂŠszen gyermekkorĂĄban megbarĂĄtkozott ezzel a zenei vonallal. Egy rĂŠgebbi interjĂşban elĂĄrulta ugyanis, hogy nĂŠgyĂŠves korĂĄban kezdett el hangszeren tanulni Ifj. CsoĂłri SĂĄndornĂĄl – Ă­gy talĂĄlkozott elĹ‘szĂśr a MuzsikĂĄs ĂŠletmĹąvĂŠvel. Nem csoda tehĂĄt, hogy a nemes egyszerĹąsĂŠggel NĂŠpdalok cĂ­met viselĹ‘ kislemez elsĹ‘ szĂĄma pont a LĂĄtod, rĂłzsĂĄm cĂ­mĹą dĂŠl-dunĂĄntĂşli nĂŠpdal, amit korĂĄbban a MuzsikĂĄs is feldolgozott. NĂłvĂŠ ezt a verziĂłt gondolta tovĂĄbb, illetve repertorĂĄjĂĄt tovĂĄbbi kĂŠt dalra is kiterjesztette ĂŠs teljes mĂŠrtĂŠkig sajĂĄt kĂŠpĂŠre formĂĄlta. Nagyon gazdag a magyar zenei hagyomĂĄny, de nĂŠpdalokat Ăşgy, ahogy NĂłvĂŠ Soma (kiegĂŠszĂźlve ĂœrĂśgdi Ă bellel, Porteleki Ă ronnal ĂŠs Kapusi Viktorral) lemezĂŠn szĂłlnak, talĂĄn mĂŠg nem hallhattunk soha. â‰

Lovasi AndrĂĄs neve fogalom a magyar kĂśnnyĹązenei ĂŠletben, egy ĂŠlĹ‘ legenda, akirĹ‘l egyĂĄltalĂĄn nem ĂŠrdemes mĂşlt idĹ‘ben beszĂŠlni, sĹ‘t. KevĂŠs olyan frontember lĂŠtezik valĂłszĂ­nĹąleg a vilĂĄgon, aki megannyi csodĂĄs ĂŠs ĂśrĂśkĂŠrdemĹą zenekaros lemez mellett tizennyolc ĂŠv utĂĄn dĂśnt Ăşgy, hogy megjelenteti mĂĄsodik szĂłlĂłalbumĂĄt. Pedig fĹ‘hĹ‘sĂźnkkel pontosan ez tĂśrtĂŠnt – a 2001-es Bandi a hegyrĹ‘l anyag Ăłta Lovasi sajĂĄt bevallĂĄsa szerint folyamatosan Ă­rta a dalokat, de kĂśzĂźlĂźk vĂŠgĂźl sok egy-egy Kicsillag-lemezen landolt. A kisfia szĂźletĂŠse okozta „kĂŠnyszerpihenĹ‘â€? alatt aztĂĄn megszĂźletett a TĹązijĂĄtĂŠk dĂŠlben, ami egy nagyon Ĺ‘szinte, lecsupaszĂ­tott anyag mind mondanivalĂłjĂĄt, mind zeneisĂŠgĂŠt tekintve. A dalszĂśvegek tĂŠmĂĄi nagyon bensĹ‘sĂŠgesek, elĹ‘tĂŠrbe talĂĄn leginkĂĄbb a KispĂĄl-korszakban is sokszor elĹ‘kerĂźlĹ‘ elmĂşlĂĄs tĂŠmĂĄja kerĂźl, de szĂł esik Lovasi generĂĄciĂłjĂĄrĂłl vagy ĂŠppen gyermeki emlĂŠkek megidĂŠzĂŠsĂŠrĹ‘l is. Ami a hangszerelĂŠst illeti, a minimalista megszĂłlalĂĄsnak hĂĄla akĂĄr egy teljesen szĂłlĂł produkciĂłrĂłl is lehetne szĂł (Lovasi azonban magĂĄnyos dolognak tartja, ha egyedĂźl kell szĂ­npadra ĂĄllni). A vĂŠgeredmĂŠny tehĂĄt egy, a korĂĄbbi zenekaros alkotĂĄsaitĂłl teljesen eltĂŠrĹ‘, Lovasit magĂĄt elĹ‘tĂŠrbe ĂŠs emellett teljesen a jelenbe helyezĹ‘ anyag. â‰

Randy Hardcore EM Elevated

MegadĂł KiadĂł

5


blahalouisiana


ZENEIPAR

HOTS 2018

A KÖVETKEZŐ NEMZEDÉKEK EURÓPAI ESÉLYEI A 2018-ban már hivatalosan is exportirodaként működő HOTS – Hungarian Oncoming Tunes elkészítette az éves működését áttekintő jelentést. A nyomtatott formában is megjelent kétnyelvű kiadvány egyrészt statisztikákat mutat be, másrészt kiemel számos nemzetközi sikert, röviden bemutatva az előadókat és eredményeiket. A HOTS immár három éve létezik az NKA Hangfoglaló Programja részeként, de a magyar könnyűzenei zenei export korántsem előzmények nélküli – és most ne szaladjuk vissza a '70-es évekig, amikor a magyar pop uralta a keleti blokkot az NDK-tól Lengyelországon át a Szovjetunióig. Még a néhai PANKKK program idején indult magyar exportiroda kezdte kiépíteni azokat a máig élő kapcsolatokat regionális szinten, melynek köszönhetően végre működő közös közép-kelet-európai érdekszövetség jött létre szinte minden szakmacsoportban, ami izgalmasabbá és elsősorban láthatóbbá teszi a régió feltörekvő tehetségeit. Mivel a rendszerváltás után nem alakult ki piaci alapon olyan infrastruktúra, ami minden zeneipari szektort kiszolgálna, ezért az egész régió proaktívan próbálja behozni lemaradását a nyugati zeneiparhoz képest: ennek fő hajtómotorja a tudásáramoltatás, hogy a következő nemzedékek már ne hátrányból induljanak. Ugyanakkor a belső infrastruktúra fejlesztésével a versenyhelyzet is fokozódik: ez jót tesz az önkifejezésnek és a gazdaságnak is egyaránt, a zenészek, de a maguk a zeneipar szereplői is sokkal motiváltabbá válnak. A kis országok piacainak közös sajátossága, hogy a zenekaroknak/előadóknak egyszerre kell jelen lenniük külföldön és itthon is, ezzel ellentétben Lengyelországban, Franciaországban és Németországban emiatt nem feltétlen fő fókusz az exporttevékenység, mindezen túl olyan erős a belső GDP-jük is, hogy nincs is szükségük proaktív stratégiára. E piacok annyival nagyobb forrással rendelkeznek, hogy sokszor inkább utánkövetnek, minthogy tehetséget gondoznának. Ennek fényében igazán jó eredménnyel büszkélkedhetünk, hiszen a hetedik legerősebb európai GDP-arányt szolgáltatja az Artisjus a CISAC legfrissebb jelentése alapján. A most feltörekvő generáció, az internet adta lehetőségeknek hála, teljesen naprakészen igazodik el a világ zenei trendjei

között, mégis leginkább azok keltenek igazán figyelmet a nemzetközi piacon, akik nem egy adott nyugati régió jellemző zenei stílusához akarnak igazodni, hanem a designtermékekhez hasonlatosan valami jellegzetes, niche hangzású produkciót hoznak létre. Nem véletlen, hogy ezen közép- és kelet-európai művészek láthatósága a legnagyobb, gondoljunk csak az orosz Little Bigre, az észt Tommy Cash-re, a litván Beissoul & Einiusra vagy éppen a Bohemian Betyarsra vagy a Mörkre. 2018-ban soha ennyi magyar előadó nem turnézott világszerte egyidejűleg: 117 produkció adott 654 koncertet 41 országban, csak a Hangfoglaló Program támogatásával, és ezen felül még ott vannak azok a piaci szegmensek és zenekarok, amelyek nem igényeltek vagy kaptak támogatást, és mégis turnéra indultak. A HOTS 27 nemzetközi eseményre delegált összesen 21 magyar zenekart, őket minden esetben az adott showcase szervezői választják ki (olykor nyílt pályázat alapján, olykor a szakma megkérdezésével összeállított shortlist segítségével). A turnécélpontok közül kiemelkedik Németország: az összes támogatott koncert 16%-a ott valósult meg Olyan rangos zenei eseményekre és fesztiválokra juthattak el zenekarok, mint a Primavera Sound, a Spring Break Poznan, a MusikMesse, az Eurosonic, a Waves Vienna vagy a Lollapalooza Berlin. „Ez volt az első olyan év, amikor négy, nemzetközileg már bizonyított produkció kiemelt stratégiai támogatásban részesülhetett. Ez a támogatás nem közvetlenül a turnézást segíti, hanem azt, hogy az adott produkciók bebiztosíthassák a szerepüket azokon a piacokon, amelyekre már sikerült betörniük” – írja a HOTS. Az 5-5 millió forinttal támogatott négy produkció a Belau, az Ivan & The Parazol, a Mörk és a Jónás Vera Experiment. 7


ZENEIPAR

dope calypso

A háttér megteremtése szempontjából nagyon fontosak a nemzetközi szakmai együttműködések. A HOTS az európai exportirodák szövetségének, az EMEE (European Music Exporters Exchange) egyik alapítója 23 ország részvételével; a BuSH csatlakozott az európai feltörekvő tehetségeket felkaroló INES#talent programhoz. A BuSH-sal egy időben tartották az International Music Managers Forum (IMMF) első kelet-európai fórumát. A független kiadók és zeneműkiadók európai ernyőszervezete, a (például az európai szerzői jogi irányelv kialakításában is) rendkívül aktívan lobbizó IMPALA is bejelentette, hogy Magyarországot szívesen látja partnerországai között, és megkezdődött a keretek jogi kialakítása is, míg a Music Moves Europe program keretein belül pedig további európai források is megnyílhatnak a magyar könnyűzene számára. A kiadvány foglalkozik a jogdíjakkal is, kiemelten azzal, hogy a magyar szerzőkhöz az ország határain kívülről érkező jogdíjbevételek hogyan alakultak. A hangfelvételek felhasználása utáni mechanikai jogdíjak 47 millió forintot tettek ki 2017-ben, ezek forrása nagyrészt Nyugat-Európa (86%). A fellépések utáni jogdíjbevétel ennél jóval több volt: 204 millió forint, aminek a forrása 65%-ban közép-kelet-európai élőzenei esemény volt, és 26%-ban Nyugat-Európa. A HOTS egyik célja, hogy „az alacsonyabb bevételt termelő piacokon serkentse a magyar könnyűzene jelenlétét”. A HOTS SZERINT A 9 ELKERÜLENDŐ TÍPUSHIBA 1. A zeneipar is üzlet, kell az az üzleti szemlélet, ami alapján a zenekar befektetésnek számít. Önmagától nem jön az ügynök és a turné: kell, hogy lássák a piaci szereplők, hogy a zenekar belső infrastruktúrája készen áll arra, hogy befektetésként fogja fel a karrierépítést és átlátja a zeneipar belső szabályait. 2. Épp emiatt ne azért akarj nemzetközi pályafutást, mert van rá pályázati keret, hanem ha tényleg akarod, és most olvasd el újra az 1. pontot. 3. Türelem! Türelem nélkül nem működik, bár vannak olyan sikerreceptek a major labeleknél, amikor 0 km-es előadók világsztárok lesznek visszatervezéssel, de az általá8

A háttér megteremtése szempontjából nagyon fontosak a nemzetközi szakmai együttműködések.

nos példa inkább a hosszú tervezésen, a három-ötéves terveken alapszik műfajtól függetlenül, hogy folyamatos jelenlétet gyakorolhasson egy előadó azokon a piacokon, ahol van értelme terveznie és megjelennie.


ZENEIPAR

4. Nem szabad túlmisztifikálni a turnézást. Turnézni önmagában nem eredmény, hanem egy lépcsőfok. Turnézni mindig kell majd, de annak is meg kell, hogy legyen a helye a nagy képben, figyelembe véve a további bevételi lábakat és az időzítést. 5. Ne állj hozzá a produkciódhoz, hogy „olyan dalokat írjunk, mint a…”. A közhely magyarul is közhely és angolul is az marad, a releváns szakemberek pedig két hangból is azonnal minősítik a zenekart, ha az nem elég eredeti. Sivatagba nem kell homokot vinni, Angliába nem kell több garázsrock zenekar, Amerikába nem kell rockzenekar stb. Mérd fel a piacot, hogy a te hangzású produkciód honnan hiányozhat. A zene ne legyen biztonsági játék, ne legyen közhelyes, ne legyen kiszolgáló. 6. Mi a helyzet a magyar diaszpórákkal? Minden globális piacra igaz, hogy a legexportképesebb európai országok azok, amelyeknek a legnagyobb számú közösségei vannak jelen. Az USA 31%-a írnek gondolja magát, és ugyanez az exportképesség igaz a skandináv, lengyel, francia (utóbbi főleg Kanadában) gyökerű zenerajongókra is. Emiatt célszerűbb a kisebb belső piacú országoknak az alacsony lélekszám szerint is műfaji alapon gondolkodni, és nem arra alapozni, hogy anyanyelvű közösségeket célozzon, mert abban nincs valós piaci növekedésre lehetőség. 7. Ha hobbiként kezeled a produkciódat, ne mondd, hogy mindent megtettél! Annak dacára, hogy a zenélésből megélni nehéz, nem érdemes olyan elvárásokat megfogalmazni, amiért nem tesz meg mindent az adott produkció. 8. Hogyan és miként pozícionáld magad? Tisztázzátok, hogy hol áll a produkció a saját szubkultúrájában itthon, általánosságban itthon, a régióban, Európában és a világon. Ebben pedig a menedzsment sem viheti tévútra a produkciót. 9. Ha a menedzsered nem artisztikus párbeszédpartner, akkor nem is menedzsel igazán. Buszt hívni, számlázni és pályázati szöveget gyártani az érem egyik oldala. Inspirálni téged szerzőként viszont felelősség.

mörk, fran palermo

ℹ HOTS LISTA 2019 | 1 A LISTÁRA EBBEN A FÉLÉVBEN A KÖVETKEZŐ ZENEKAROK KERÜLTEK FEL:

HOTS 2019, ELSŐ FÉLÉVI SHORTLIST Elkészült a HOTS friss shortlistje, amiben tükröződik a hazai zeneipari szakemberek és előadók véleménye arról, hogy az aktuális nemzetközi piac számára mely magyar produkciók lehetnek érdekesek és vonzók. A jelölésre való felkérést ebben a turnusban a legutóbbi 294 verifikált címhez képest most 309 címzett kapta meg, és a válasz­ a­dói aktivitás is növekedett: a címzettek 41%-a rangsorolta válaszával a magyar kön�nyűzenei színtér előadóit. Bár a HOTS partnereseményeinek több mint 90%-a szabad jelentkezéses – hogy minden zenekar egyenlő esélyekkel indulhasson a programszervezők figyelméért –, alkalmanként nincs mód a nyilvános ajánlásra, és ebben a helyzetben csak a listára támaszkodhatnak a helyi kurátorok, amiből így kiválasztják, hogy a helyi piac és programkínálat fényében, mely magyar produkciónak lehet a legnagyobb lehetősége az áttörésre. A shortlist kitöltésére szóló felkérést jelenleg több mint háromszáz feliratkozott szakmabeli kapja meg, de az info@hotsmusic.hu címen egész évben lehet jelentkezni, ha valaki a soron következő felmérésnél szeretne hozzátenni a végeredményhez. A lista a Grand Prix módszerrel kerül kiszámításra: minél magasabb helyre ír valaki egy zenekart, az annál több pontot kap. Ez nemcsak a piaci szereplők bevonása miatt fontos, hanem azért is, hogy félévről félévre mérhető legyen a Kollégium számára, hogyan változik egy-egy hazai produkció itthoni támogatottsága. ≠

1. DOPE CALYPSO 2. FRAN PALERMO 3. MÖRK 4. MIDDLEMIST RED 5. BOHEMIAN BETYARS 6. APEY & THE PEA 7. IVAN & THE PARAZOL 8. PLATON KARATAEV 9. THE QUALITONS 10. ANTONIA VAI 11. DEEP GLAZE 12. FREAKIN' DISCO 13. JÓNÁS VERA EXPE­RIMENT 14. BELAU 15. BLAHALOUISIANA

A KÖVETKEZŐ SHORTLIST-SZAVAZÁS MÁJUSBAN LESZ ESEDÉKES.

–AJM– FOTÓ: BLAHALOUISIANA (NAGYILLÉS SZILÁRD), SINCO (DOPE CALYPSO), SAM MATYSEN (MÖRK), ASZTALOS GÁBOR (FRAN PALERMO)

9


PROFIL ZENEIPAR

10


PROFIL

MAYBERIAN SANSKÜLOTTS

BOCSÁNAT, HOGY… Nehéz jellemezni a Mayberian Sanskülotts zenekart, mert azt már elmondták, hogy a bájos jelzőt nem szeretik. Szavak helyett inkább érzések jutnak eszedbe, amiket próbálsz leírni. Nyers, de ártatlanul és őszintén. Ez az őszinteség kicsit olyan béna, máskor suttyó, aztán rájössz, hogy elég tökös és rendkívül szerethető. Aztán úgy magával húz a dalok hangulata, hogy már te akarod eloszlatni az összes maradék bizonytalanságot a zenekarban. A Mayberian Sanskülotts Csordás Zita énekes (gitáros, szintetizátoros) és Balogh Gallusz gitáros 2010 nyarán ad hoc jelleggel létrejött projektje, ami egy könnyelmű kijelentéssel kezdődött, majd a fiú kiállítás-megnyitójára egy hét alatt összerakott műsorral indult útjára. „Gallusszal mindig is tökéletesen kiegészítettük egymást, elképesztő összhangban és egyetértésben tudunk dolgozni a kezdetek óta. Akkoriban mindig nálunk, Kápmegyeren lógtunk a szobámban, és egy nap két-három dalt is megírtunk. Ilyenkor mindig nagyon örültünk magunknak” – emlékezett vissza Csordás Zita. Az egyszeri alkalomnak tehát lett folytatása, ebből született az Aloneinkápmegyer, amit otthon vettek fel egy kazettás magnóval. Ekkor már érezték, hogy ketten nem tudják megvalósítani mindazt, amit szeretnének, ezért a demót követően 2012-ben kiadott PseudoDeath című második nagylemezüket már Tarcsi András dobossal kezdték el felvenni, akit néhány hónappal később Hromkó István váltott. Nem sokkal ezután csatlakozott Szigeti Árpád basszusgitáron. Amit akkor a körülmények és lehetőségek adtak, az repítette őket a Magyarországra éppen betörő lo-fi hullámra, ez nagyobb figyelmet adott nekik. A négytagú zenekar kezdte elhagyni a lo-fi hangzást, lassan kialakult a zenekarra jellemző dreampopos, panelpopos, kicsit a nyolcvanas évek magyar alternatív zenéit idéző hangzásvilág. 2016 szeptemberében jelent meg kazettán a Normafa Records gondozásában harmadik lemezük Adlait címmel, amely a szerzőpáros poszt-tinédzserkori szenvedéseit vezeti végig. Eleinte csak magyar nyelvű dalokat írtak, majd az angol szövegek vették át a főszerepet, amiket főleg Zita írt külföldi fiúknak, szerinte ugyanis a dalok egyben üzenetek. Időközben csatlakozott hozzájuk Nagy Emma szintetizátoron, ezzel sokkal nagyobb szabadságot adva Zitának a színpadon, őt tavaly nyáron Váradi Sziló váltotta. Mivel szinte mindannyian képzőművésznek tanultak, ezért nagyon fontos számukra a vizualitás, így kreatív energiáikat a videoklipjeik készítésénél is kiélhették. Legtöbbször Horváth Gideonnal dolgoztak együtt, amikből rendszerint látszólag low-budget megoldásokkal készült klipek születtek. Az énekesnő elmondása szerint a fő szempontot az jelentette, hogy ne tartozzanak a rossz értelemben vett mainsteambe, ne legyenek

elcsépeltek. Tavaly áprilisban az abszurd humorú Pajor Kristóf rendezett klipet Unreal című dalukhoz, míg idén januárban jött ki az Empty Room képanyaga, amelyet az énekesnő rendezett. Ez volt a zenekar negyedik nagylemezének előfutára, amely aztán február elején jelent meg Neverending Sorry címmel, és elmondásuk szerint pre-öregkori kiégésükről szól. A produceri feladatokat a Gustave Tigerből ismert Dorozsmai Gergő jegyzi, aki egy új dimenziót vitt a lemezkészítés folyamatába az énekesnő szerint: „Nagyon jó volt, hogy ott volt egy, a dalainkat ismerő kívülálló fül, aki nagyon jó ötletekkel igyekezett javítani a dalainkon.” ≠ KALOCSAI KRISZTINA FOTÓ: VÉKONY DOROTTYA

VINYL RECORD ALBUMOK ALONEINKÁPMEGYER (2011) PSEUDODEATH (2012) ADLAIT (2016) NEVERENDING SORRY (2019)

11


PROFIL

FREAKIN' DISCO

A KIKÖTŐTŐI JAMTŐL A NEW YORK-I FESZTIVÁLIG

12


PROFIL

Az élő hangszerekkel játszott techno maximum egy rövid ideig hathat különlegességnek és újdonságnak. A Freakin’ Disco szerencsére tisztában van ezzel, és mostanra egy olyan egyedi hangzást dolgozott ki, amely hazai és nemzetközi viszonylatban is erős figyelmet hozott a zenekarnak, és ami nem csak a koncerteken, de a hanganyagokon is magával rántja a hallgatót. „Az első koncertünk annyira kiforratlan volt, hogy nagyjából nem is tudtuk, mi fog kisülni belőle, de ott láttunk egy olyan irányt, amin szívesen elindultunk” – hangzott a visszaemlékezés a Freakin' Discótól arról, hogy egyből milyen harmonikusan tudtak együtt dolgozni. A formáció 2013-ban alakult egy a Valyo kikötőben adott improvizációs fellépés után. Az ismeretség már megvolt a jazztanszakos időkből Komjáti Áron (gitár, effektek), Szabó Sipos Ágoston (dob, sampler) és Csizmás Andris (bőgő, basszusgitár, elektronika) között, majd Keresztes Gáborra (billentyű, elektronika, scratch) rátalálva lett teljes a projekt. Hangszerekkel megtámogatott elektronikus zenéjük egyszerre tartalmaz jazz és techno elemeket, mely időnként átcsap pszichedelikus, space rockba. A dalok sokszor visszahallgatott imprókból születnek, de nem ritka a valamelyik tag által hozott ötlet közös kibontása is. Első nagylemezük 2016-ban jelent meg National Jazz Fuckers címmel a Budabeats gondozásában, amit a phenomenon.hu az év legjobbjai közé választott. Következő évben pedig kiadták a Live at Bánkitó című koncert kislemezüket. Fellépéseiken fontos elem a vizualitás, hiszen az alkotói folyamat során is cél egy mélyebb tartalom átadása, hogy az arra fogékonyak több réteget is felfedezhessenek a zenéjükben, ezt pedig jól kiegészítik a képi anyagok. Juhász Andrással dolgoznak együtt a látványon: „Azért szeretünk vele dolgozni, mert mindig megtalálja azt az egyensúlyt, amiben fontos szerepe lesz a vizuálnak, de nem uralja le a zenét, és a kettő egymást segíti.” A zenekart itthon és külföldön is egyre nagyobb figyelem kíséri, 2018-ban például meghívták őket a ljubljanai MENT és a budapesti BuSH showcase fesztiválokra. Azt azért leszögezik, hogy a zenéjük mindig rétegzene lesz, és nem is akarják a nagyobb közönségelérés érdekében megváltoztatni stílusukat. Az igazán jó techno hangzás második lemezükre ért be, ami már a Launching Gagarin Records & Management gondozásában jelent meg. A Monster elkészülését a Hangfoglaló Program támogatta, ami lehetővé tette, hogy a SuperSize Recording Studióban készítsék a felvételeket, ahol nem álltak technikai korlátok az ötleteik útjába. Az album első klipjét, a Rulest, beválasztották a New York-i One Screen Shorts filmfesztiválra. A Freund Ádám által rendezett klip, amelyben egyébként a zenekar tagjai is szerepelnek, olyan előadók videóival versenyzett mint Dua Lipa, Jack White vagy Ed Sheeran. ≠ –KK– FOTÓ: FEJÉR JÁNOS

VINYL RECORD ALBUMOK NATIONAL JAZZ FUCKERS (2016) MONSTER (2018)

13


14


INTERJÚ

BA LLA MÁTÉ, VITÁRIS IVÁN | IVAN & THE PARAZOL

MÉLTÓSÁGGAL ÉS TÜRELEMMEL VÁRNI Az Ivan & The Parazol elmúlt két éve olyan volt, mint egy hullámvasút: Amerikában koncerteztek és vették fel márciusban megjelenő új lemezüket, leszerződtek egy holland kiadóhoz, miközben kénytelenek nélkülözni egyik alapítótagjukat. Szerintük az elmúlt időszakot a lemez címe – Exotic Post Traumatic – írja körbe a legjobban, azt pedig, hogy miként dolgozták fel mindezt, ezen a lemezen hallható lesz. Vitáris Iván énekessel és Balla Máté gitárossal beszélgettünk. D+SZ: Márciusban érkezik az új lemezetek, amelynek egyik különlegessége, hogy Los Angelesben, az EastWest Stúdióban vettétek fel. Korábban többször beszéltetek arról, hogy bár itthon is vannak jó stúdiók, de ahhoz a hangzáshoz, amit ti kerestek, nem szólnak elég jól az ott készült anyagok. Milyen volt most kijutni Amerikába, és olyan környezetben dolgozni, amilyenben szeretettek volna? Vitáris Iván: Az a helyzet, hogy ennek a stúdiónak, ahol most dolgoztunk a technikai felszereltsége szinte összemérhetetlen az itthoni stúdiókkal. Nem arról van szó, hogy nem lennének elég jók az itteni stúdiók, csak egyszerűen vannak olyan dolgok, amiket itthon nem vesznek meg, mert nem érzik úgy, hogy megtérülne az ára, vagy nem is biztos, hogy sokan használnák. Szerintem főleg a nagyobb igény az, ami ezt befolyásolja. Balla Máté: Itt teljesen mást jelent az a pénzmennyiség, amit erre rá tudnak fordítani. A hangulat is sokkal oldottabb, mert hiába vannak ott a világ legdrágább felszerelései, nem aggódnak folyton azon, hogy bármi bajuk lesz, mert számukra mindez teljesen természetes. VI: Az is érdekes, hogy a United Recording nevű cég, ami gyakorlatilag az egész rögzített lemezkultúrának és minden egyéb lemeziparral és hangfelvétellel kapcsolatos dolognak az alma matere, az is az EastWesthez köthető. Itt kezdték el tesztelgetni azokat az eszközöket, amiket aztán a világ arra használt, hogy olyan lemezek szülessenek, mint Frank Sinatra My Way-e vagy Jackson Thrillere. A technológiai fejlesztéseknek egy hatalmas része köthető ehhez a stúdióhoz és Amerikához is. D+SZ: 2017-ben stúdióztatok. Azzal, hogy csak most adjátok ki, nem éreztétek azt, hogy picit megkophatnak a dalok? VI: Abszolút nem. Annyira hosszú érési folyamata volt a daloknak, és olyan sokáig voltak berakva a fiókba, hogy már mindannyian azt vártuk, mikor lehet végre elővenni őket. Ez olyan, mint amikor elraksz egy jó bort nyolc évvel korábban, és tudod, hogy csak akkor nyitod majd fel, amikor megszületik a gyereked. Én egyáltalán nem éreztem most, hogy elkezdtünk próbálni az európai turnéra és a májusi lemezbemutatóra az Akváriumban, hogy megkoptak volna. Sőt! Végre lehet őket játszani.

BM: Azért sem tudtak elkopni, mert igaz, hogy a stúdiózással 2018 januárjában végeztünk, de az utómunka azért még nyáron is javában zajlott. D+SZ: Hogyhogy ilyen sokáig tartott ez az út, nem voltatok türelmetlenek? VI: Persze, azok voltunk, de nagyon sok mindentől függött az, hogy ez a lemez mikor jöhet ki. Nem is sürgettük. Szerettük volna, hogy legyen az egész mögött egy kiadói háttér. Nagyon sok tárgyalást és munkát igényelt, mire végre lett egy holland kiadónk, amellyel együtt tudunk dolgozni. Az volt a célunk, hogy PR-oldalról is tudjunk erősíteni, és olyan sajtós cégekkel dolgozzunk együtt, amelyek az EU-turné és a lemez körüli munkálatokat megfelelően tudják ellátni. A lemez már tavaly ősszel kész volt. Már gyártják belőle a vinylt és a CD-ket, felkerülnek a digitális felületekre, tehát minden halad rendesen. D+SZ: Nagyon sokszor látni fiatal zenekarokon, ha kész van a lemezük, hogy nem tudják kivárni a megfelelő időpontot, mint ahogy ti a kiadót, hanem azonnal ki szeretnék lőni az éterbe. 15


INTERJÚ

VI: Igen, ez most nálunk is egy teszt. Az elmúlt két és fél évben azt a továbblépési lehetőséget kerestük, hogy miként tudunk eljutni nagyobb közönséghez akár Európában, akár Magyarországon a megváltozott viszonyokkal. Hogyan lehet itt is nagyobb közönséget elérni, és hogyan tudunk úgy újat mutatni, hogy ne ismételjük önmagunkat? Ennek a folyamatnak nagyon sok aspektusa van, és azt gondolom, hogy ezek miatt és amik történtek a zenekarral, például, hogy felborult a belső egyensúlyunk – mert a basszusgitárosunk egy komoly betegség miatt már nem tud velünk játszani –, fontos volt az, hogy méltósággal és türelemmel tudjunk várni. Rengeteg olyan dolog történt velünk, amikre nem számíthattunk, és nem lehetett gyorsan reagálni rájuk. BM: Itt nem kizárólag a mi türelmünkről volt szó. Tényleg régen jött ki új anyag, és itt volt már az ideje. De azt mondtuk, hogy szeretnénk, ha olyan körülmények között jelenne meg, ahogy mi ezt aktuálisan elvárjuk magunktól. D+SZ: János nem képes játszani veletek, őt korábban Deli Soma helyettesítette, most pedig Springer Marci. Őket mennyire vonjátok be a kreatív folyamatokba? VI: A két történet szerintem külön szálon fut. Somát akkor kértük meg, hogy segítsen, amikor 2017 tavaszán tudatosult bennünk, hogy mi négyen leszünk, itt van egy lemezanyag, amin dolgozni kéne, de nem tudjuk felvenni, mert az egyik tagunk sajnos nem tud velünk játszani rajta. Elsőként Soma jutott eszünkbe, aki egyből igent mondott erre az időszakos segítségre. A dalok írásába is maximálisan be volt vonva mint kreatív agy, dalszerzőként is szerepel a dalokban. Viszont neki ott a saját zenekara, a Middlemist Red, az idejébe pedig nem fér bele két zenekar, úgyhogy ez arra a nyárra szóló egyesség volt közöttünk. A lemezen viszont mindenki hallani fogja a keze nyomát. Nagy szerencse volt, hogy ilyen jól tudtunk vele együtt dolgozni. Springer Marci a Luckies zenekarnak volt a szólógitárosa, akikkel mi nagyon jóban voltunk, én voltam a mentoruk a Hangfoglaló Programban is. Nagyon ígéretes zenekar volt, de sajnos 2017 nyarán feloszlottak. És mint anno – ha élhetek ilyen példával – Somló Tamásnak, Springer Marcinak is meg kellett tanulnia basszusgitározni. Mikor tisztázódott, hogy Soma nem fogja tudni hosszútávon vállalni, megkérdeztük őt, hogyan áll a basszusgitározással… Felvette a basszusgitárt és a következő pillanat már az, ahogy ott játszunk több ezer embernek a Strand Fesztiválon. BM: Igazából már az első koncertünkön éreztük, hogy jó döntést hoztunk azzal, hogy nem levadásztunk egy session zenészt, hanem egy haverunkat hívtuk el. Ő egyébként gitártechnikusként már járt velünk koncertezni, volt már egy jó baráti kapcsolat. VI: Janival is jóban van, szerintem tényleg ízlésesen és korrektül nyúlt ő is ehhez a problémához, és mi is egyre közelebb tudjuk engedni őt. Hogy jövőben alkotóként, hogy veszi ki a részét az egészből, azt majd meglátjuk egy következő lemeznél. D+SZ: Említettétek a holland kiadót. Hogy jött ez a lehetőség? BM: Nagyon lassan jött. Azt tudni kell, hogy tényleg úgy ültünk a lemez fölött, hogy kb. kész van, de nem tudtuk, mit fogunk vele kezdeni. Végül egész közelről jött a megoldás, mert a menedzserünk ismert valakit, aki ezt a kiadót ajánlotta. VI: Sok mindenkit megkörnyékeztünk, a nagyon-nagy kiadótól kezdve a közepesen híres és kevésbé híres német, francia, angol kiadókat is. Ami jó volt, hogy mindenhonnan azt a visszajelzést kaptuk, hogy tetszik a zene, de vagy nem illik a rosterükbe vagy az időzítés nem jó nekik. Aztán szerencsére bejött ez a holland vonal a Butler Records-zal. D+SZ: Ők mit biztosítanak nektek? VI: PR-t, gyártást, terjesztést. Tehát van egy PR-büdzsénk, amit el lehet költeni a lemezre, 16

Van egy iszonyat hűséges bázisunk és nekik köszönhetjük, hogy játszhatunk külföldön is

azokon a területeken, ahol játszik a zenekar. Párizsban, Londonba és Amszterdamban lesznek kiemelt koncertek, majd ősszel követi ezt még valószínűleg pár német és cseh dátum, emellett – ahogy előbb említettem – a lemezek gyártását és a terjesztést vállalták magukra, és gyakorlatilag, ha jól tudom, ez a fő reszortja most a kiadónak. Nem tudom még, hogy a kisebb kiadók és a nagyok között mekkora különbség van és mekkora elérésük. Az biztos, hogy a major kiadóknak


INTERJÚ

nagyobb felületeik és szavuk van, de más kérdés, hogyha háromszáz zenekaros rosterben te vagy a 298., az mit ér ahhoz képest, ha egy kis kiadónál te vagy az első. Ezeket kell nekünk most lemérnünk. A koncertekből, az eladásokból, a hallgatottságból, a PR-visszajelzésekből látszani fog, és majd aszerint módosítjuk a tervünket, hogy milyen visszajelzést látunk. D+SZ: Most egyszerre fókuszáltok Európára, Magyarországra és valamelyest Amerikára is. Hogyan tudjátok ezt úgy csinálni, hogy egyik ág se sérüljön? VI: Ezt azért szűkíteném. Az, hogy Európára fókuszálunk az úgy nem igaz. Inkább a cseh, a német, a Benelux-piac az, ahova mi igazán koncentrálunk és pénzt fektetünk be. Próbálunk ott jelen lenni, és többet koncertezni. Az amerikai vonal külön vehető, ott is vannak érdekeltségeink. A legnagyobb eredmények, amiket ott fel tudunk mutatni, azok sync-szerződések, azaz dal-eladások sorozatokba és reklámokba és az, hogy showcaseeken játszottunk kint, és annak köszönhetően, hogy az SXSW promódala a Take My Hand volt, jelen tudtunk lenni a médiában is. BM: Meg ugye a lemez, ami szintúgy valahol a showcase fesztiválok és a kint töltött idő eredménye. VI: Az egyértelműen következik abból, hogy létrejött ez a lemez. Itthon most nagyon érdekes a szituáció. Még rengetegen nem ismerik a zenekart, és még sok embert el tudnánk érni az országban, viszont nagyon leszűkültek a lehetőségek az elmúlt három évben abból a szempontból, hogy miként lehet még több potenciális hallgatót elérni. Próbálkozunk, milyen ha nem változtatod meg az üzenetedet és azt az értéket, amit képviselsz. Ez vagy átüt, vagy nem. Látszik, hogy a közízlést kik és mik formálják, miként lehetnek jelen a média felületeken, gyakorlatilag már törvényileg is szabályozva van. Ezzel nehéz szembe menni. BM: Itthon is újra kísérletezgetünk. VI: Azt érezzük, hogy nagyon sokat kell játszani mindenfele. Szerencsés helyzet, hogy a fesztiválszervezőknél elértünk egy olyan bizalmi kapcsolatot, hogy sok helyen tudunk játszani, amiért hálásak vagyunk. Van jó pár vidéki nagyváros és Budapest, ahol teljesen jól teljesítünk nézőszámban. Azt viszont látjuk, hogy nem duplázódott meg a közönség, de óriási fogyást sem érzékelünk. Van egy iszonyat hűséges bázisunk és nekik köszönhetjük, hogy játszhatunk külföldön is, mert ők tettek bennünket oda, hogy meglegyen a lehetőségünk kifele is mozgolódni. Ahogy Máté is mondta, próbálunk olyan felületeken megjelenni, ahol eddig nem. A dal az mindig ugyanaz. Sok mindennel lehet trükközni, de a vége mindig az, hogy a dal jó vagy nem jó. Azt azért még „megpróbáljuk” megtartani, hogy a dal jó maradjon. D+SZ: Mit jelent számotokra az album címe, Exotic Post Traumatic? VI: A lemez dalai szerint egy ember alapvetően vagy egzotikus lázban vagy traumatikus állapotban van az életében. Ha egyszerűbben kéne megfogalmaznom, akkor ez az egész két és fél évünknek, ami velünk történt, ami körülöttünk zajlott, és ami ezt az egész lemezt befolyásolta és létrehozta, azt így, ezzel a kettősséggel lehet a legjobban kifejezni, hogy ez egy egzotikus poszttraumás eset. Az, hogy lebetegszik a basszusgitárosod, de másnap már San Diegóban játszol és felveszed az EastWestben a lemezedet, miközben itthon nem játs�szák a dalodat, mert angolul van…, de nyáron meg a nagyszínpadokon ordítják az emberek hogy „jól áll nekem az élet”... Ez egy ilyen egzotikus, de mégis néhol szomorkás történet. BM: Mint az embernek a húszas évei. A közös felnőtté válást, azt a folyamatot, ami idáig elvezetett ezzel a két szóval lehet leírni. VI: Az még fontos, hogy azért poszttraumatikus, mert azt érezzük, hogy a probléma nagy részén már túl vagyunk. Ezt dolgozza fel a lemez. ≠

ℹ IVAN & THE PARAZOL

A zenekar 2010-ben alakult és még ebben az évben az MTV Hungary Best Brand New Bands jelölését is magáénak tudhatta. Első slágerük, a Take My Hand hetekig szerepelt az MR2 Top30-as listáján, sőt, ezt a dalt választotta 2014-ben az amerikai SXSW showcase fesztivál is promo dalának, ahová előző évben kaptak meghívást. Ez a fesztivál jelölte ki az utat számukra később a CBGB Fesztiválhoz, több jelentős európai showcase-hez, londoni fellépésekhez. Mindeközben itthon 2012-ben megjelent Mama, Don’t You Recognize Ivan & The Parazol? című debütáló albumuk, 2014-ben már a második lemezzel koncerteztek, játszottak a Deep Purple előtt a Budapest Arénában. Azóta is rendszeresen telt ház előtt játszanak, és külföldön is folyamatosan növelik rajongó bázisukat, melyben idén már az Exotic Post Traumaticot kiadó holland Butlers Record is segítségükre lesz. Az új lemezt a legendás amerikai EastWest stúdióban rögzítették.

VINYL RECORD ALBUMOK MAMA, DON'T YOU RECOGNIZE IVAN & THE PARAZOL? (2012) MODE BIZARRE (2014) THE ALL RIGHT NOWS (2015)

INTERJÚ: NAGY KÁTYA, FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (D+SZ)

EXOTIC POST TRAUMATIC (2019)

17


INTERJÚ

18 18


CÍMLAP

RÚZSA MAGDI | ÉNEKES, DALSZERZŐ

A NAGY TITOK Országos ismertség a Megasztárral, aztán saját dalok, több sláger; nagyszínpados turnék kitűnő zenészekkel; elkötelezett, igényes rajongók hada; koncertek az Arénában, tapsvihar, konfettieső. Sokan álmodnak olyan karrierről, mint Rúzsa Magdié. Így hát nem is lehetett más feladatom erre a kora tavaszi délutánra, mint óvatosan és tapintatosan kitudni tőle a Nagy Titkot. Dal+Szerző: Ne is köntörfalazzunk! Hogy csináltad? Mi a Nagy Titok? Rúzsa Magdi: Sok titok van… (nevet) Az egyik, hogy én mennyire komolyan veszem ezt a dolgot. Ez a Megasztár után valahogy kevésbé került szóba, pedig nekem már jóval azelőtt is volt zenekarom, hogy jelentkeztem volna a tehetségkutatóba. Már akkor is elhivatott voltam, amikor még fel sem vetődött bennem, hogy az éneklésből akár hos�szútávon meg is élhetnék. Ilyen voltam már akkor, amikor a kocsmákban négy órákat játszottunk, és emiatt lettek végül saját dalaink is. Úgyhogy már bőven a Megasztár előtt elkezdődött és zajlott a folyamat, ami oda vezetett, hogy jelentkezzek.

tek a tehetségkutatók minden csatornán, már azt vettem észre, hogy az emberek nem tudták megjegyezni, hogy ki kicsoda. És ahogy elmúlt a kezdeti érdekesség, a vitorlából is kifogyott a szél. Ömlesztve jöttek az új arcok, és nem emlékszünk rájuk, pedig biztos voltak és vannak köztük is tehetségesek.

D+SZ: Ez hány évig tartott? RM: Tizenhat-tizenhét éves koromban talált meg egy zenekar, de már korábban is voltak szárnypróbálgatásaim. Már hétéves korom óta szereplek, először néptáncos voltam és népdalénekes, aztán gyerekszínész, szavaló-versmondó. Később internátusban laktam, és ott már rendszeresek voltak a fellépések. Abban, amit ma csinálok, nagyon is ott van mindaz, amit kicsi koromtól kezdve tanultam. Mindent magammal hoztam ezen az úton, pedig eleinte nem is látszott útnak. De amikor ma leülök dalt írni, akkor pontosan tudom, hogy milyen jó, hogy rengeteg verset tudok fejből, vagy hogy men�nyire hasznos a gyerekszínészi tapasztalat akkor, mikor egy Magdaléna-előadáson állok a színpadon, és a nézőkkel beszélgetek.

D+SZ: A kívülállóknak úgy tűnhet, hogy te különösebb nehézségek nélkül vetted az akadályokat. A kérdés ugyanaz: mi a titok? RM: Az, hogy nem beszélünk a nehézségekről! (nevet) Mi már az elején megállapodtunk abban Beával (Szovják Bea, Magdi menedzsere – a szerk.), hogy ezeket nyilvánosan nem hozzuk szóba. Pedig nekünk is voltak pillanataink, amikor bizony meg kellett állni, és kitalálni, hogy hogyan tovább. Végig kellett gondolnunk, hogy mik az okai annak, hogy valami nem úgy megy, ahogy én azt elképzeltem. És nekem is voltak olyan időszakaim, amikor a rádiók nem játszották a dalaimat, és egyáltalán nem ment minden könnyedén. De azt gondolom, hogy ilyenkor kell az, hogy ember nem torpan meg, hanem kőkeményen dolgozik, közben ezeregy helyről tanul és figyel, hogy hogyan fejlődhetne. Én azt is megígértem magamnak, hogy mindig tanulni fogok, kutakodni – mert ezt a szakmát nem lehet másképp csinálni. Ha nem tanulsz és fejlődsz, akkor hamar holtpontra jutsz. És ha csak tépelődsz, hogy „jaj, mi lehet

D+SZ: És ugye a zene. RM: Hát persze! Egyenesen a gyökerektől, a népzenétől felépítve. És közben még harmonikáztam is, amit azóta sajnos jól elfelejtettem. Szégyellem is! (nevet) De így volt ott az első perctől a zene, az éneklés, a szolfézs is. Mindez csak sokkal később állt össze a fejemben: hogy mi és miért történt, és mi hogyan lett hasznos. De mindig ezek az alapok segítettek megragadni és megérteni azt, amit csinálok, képviselek, és szeretnék megvalósítani. Szóval nem biztos, hogy elég „csak úgy” besétálni egy tehetségkutatóba. Lehet, hogy valakinek így is összejön, de az biztos, hogy nálam már nagyon hosszú előzménye volt annak, hogy nyerni tudtam a Megasztárban. D+SZ: Látjuk a tehetségkutatók szereplőinek történetén, hogy az ismertség nem jelent biztos karriert. Ma pedig már a megszerezhető hírnév sem valami tartós. RM: Nekem az volt a mázlim, hogy akkoriban – bár az már a harmadik Megasztár volt – még mindig újszerűnek tűnt ez a televíziós show. Akkorra érett meg. De utána talán már csak egy széria volt, amire sokan figyeltek. Végül, ahogy futószalagon jöt-

19


CÍMLAP

a baj”, akkor hipp-hopp eltelik pár év, és mehetsz is a süllyesztőbe. Úgyhogy én a Megasztár után azonnal eldöntöttem, hogy a nehezebb utat akarom járni. Persze szinte mindenki a zsebemben turkált és lehülyézett, hogy miért nem akarok inkább haknizni, pedig egy év alatt három ház árát megkereshetném. De akkor én kb. húszévesen azt mondtam, hogy engem ebben nem ez érdekel. Én inkább zenekart szeretnék, meg jó dalokat, és valami maradandót szeretnék alkotni. D+SZ: Nagy szavak egy kicsi lánytól! Ilyenkor szoktak a vén, dörzsölt producerek gúnyosan vigyorogni, mert ez a terv ezerből egynek sikerül. RM: Igen, de ettől indultak el azok a folyamatok, hogy megpróbáltam tudatosan járni ezen az úton, például változtatni a dalokon, és meggyőzni embereket az igazamról. Kegyes volt hozzám a sors, hogy ezen a kezdeti, nehezebb szakaszon kemény munkával át tudtam jutni. Tehát igenis mentünk, játszottunk, csináltuk sorban a koncerteket, és aki eljött, az látta és hallotta a minőséget. Hogy milyen jó zenekarral dolgozom, hogy élőben megy minden, nem egy gép énekel helyettem – és ha kell, akkor akár betegen is odaállok. És így szépen lassan sikerült átvészelni azt az időszakot, amire én úgy emlékszem ma már, hogy „amikor nem volt dal”. Mert az Aprócska Blueson kívül nem volt más, ami slágerként tudott volna berobbanni, és megragadni a közönséget. Akkor találtam meg újra a Gábrielt, ami eredetileg egy horvát dal, amit még kamaszkoromból ismertem. Talán valami felső sugallatra, de úgy éreztem, hogy erre kellene írni egy magyar szöveget, mert az működne. Be is robbant, és ezzel bennem is elindult egy másfajta gondolkodás. Odáig is írtam ezt-azt, az Aprócska Bluest például, meg szövegeket, de addig az én dallamaim még nem jelentek meg a dalokban. Ez is egy érési folyamat volt, mert azért akkoriban még szinte gyerek voltam, de eljött a pillanat, hogy elkezdjem a saját énekdallamaimat és a saját szövegeimet nyomni. Ehhez már kellett az a fajta tudatosság, hogy mit akarok elérni, mit akarok kommunikálni, mit képviselek, mi fog nekem jól állni. A Megasztárban elénekeltem az AC/DC-t, és emiatt a közönség szemében én voltam a „Rocker Lány.” Nyomtuk is keményen a rockot, de ahogy gyűltek a szövegeim, ahogy egyre több dallamot énekeltem fel emlékeztetőül a telefonomra, egyre jobban rájöttem, hogy én tulajdonképpen egy pop-rock énekes vagyok, inkább valahol a határmezsgyén. Mert hangban tudom hozni a rockot meg a bluest, de a dallamaim, a gondolataim sokkal poposabbak. És végül nagyon örülök, hogy amikor a fiúk a zenekarban már észrevették, hogy kezdek megérni, és megmutatkozik már, hogy valójában ki vagyok, akkor ezt hagyták is kibontakozni. Nagyon hálás vagyok nekik, hogy némi ráhatásra ugyan, de végül belátták, hogy „hmmm, mi nem így csináltuk volna, de a csajnak igaza van!” És bejött! (nevet) D+SZ: El sem merem képzelni azt a “némi ráhatást”. Elég erős karakter vagy. RM: Hát igen, de ez kell is. (nevet) Nemrég a Cziffra Fesztiválon léptem fel Balázs Jánossal, és itt volt Franciaországból a Cziffra Alapítvány vezetője, egy nagyon helyes hölgy is. Ő mondta, hogy kicsit tartott attól, hogy János erős jelenléte és kisugárzása el fog nyomni engem, és milyen kellemesen meglepődött, hogy végül két erős személyiség volt jelen, és egyik sem vette el a másik fényét. Ehhez a szakmához tudnod kell, hogy mit akarsz üzenni, hogy legyen mondanivalód – és kell legyen hozzá egy erős személyiséged is. Nemcsak akkor, amikor énekelsz, hanem alapvetően és mindig. Megint visszatérve a gyermekkorhoz: engem apám a mai napig fiamnak szólít. (nevet) De minket úgy neveltek, hogy nekiállunk, csináljuk, és nem ijedünk meg semmitől. Ez egy nagyon kemény, férfias szakma. Ha nem vagy tökös, és nem tudsz kiállni magadért, akkor nem fog sikerülni. E nélkül nem jutsz át az akadályokon, és erős személyiség nélkül nem tudsz egy sok ezer fős tömeg elé kiállni, hogy magaddal ragadd őket. Állítólag Maria Callasnak olyan kisugárzása volt, hogy amikor megjelent, azt érezted, hogy azonnal leszakad az ég. Ez kell ide. 20

Ha nem tanulsz és fejlődsz, akkor hamar holtpontra jutsz

D+SZ: Miben volt szerencséd? RM: Több mindenben. Például abban, hogy volt annyi józan, paraszti eszem, hogy olyanokkal vettem körül magam, akik nem hagyták, hogy bármit kritikátlanul elhiggyek. Akik megmondták, ha valamit nem tudtam, rá tudtak mutatni a hibákra, és segítettek fejlődni. Ebben benne van az énektanulás, a szolfézs, a szövegírás, az öltözködés és egy csomó minden. Előfordult, hogy leszaroztak, ami akkor nagyon rosszul esett, de megértettem, hogy azért mondták, mert ők is érdekeltek voltak benne, hogy az egész jobb legyen, és látták bennem, hogy tudok is sokkal jobb lenni. Ilyenkor például az is jól jött, hogy versenysportoltam, mert futóként bennem volt az, hogy csakazértis megcsinálom: jobb leszek, mint legutóbb, és egy jó mezőnyben még jobb vagyok. D+SZ: Nyugtass meg, hogy azért voltak kudarcok is. Legalább egyetlen, icipici kudarcocska. RM: Saját magammal szemben biztosan voltak. Lehet, hogy a csapat vagy a közönség épp nem vette észre, vagy más súllyal értékelte, de én megéltem ezeket is. Volt, hogy mélyen el kellett gondolkodnom, hogy mit is csináltam rosszul. Rájöttem,


CÍMLAP

hogy általában akkor ér kudarc, ha valami óriási nagyot próbálok bebizonyítani. De a kudarc is csak egy állomás az úton, tanulunk belőle, megyünk tovább, és nem ijedünk meg semmitől. (nevet) D+SZ: Mennyit változott a közönséged az elmúlt tíz-tizenkét év alatt? RM: Sok átalakulás volt. A Megasztár után nagyon sok kisgyerek volt, és nagyon vegyes közönség. A gyerekek imádják a tehetségkutatókat. Van olyan rajongóm, akit akkoriban ismertem meg hatévesen, és még mindig jár a koncertekre – de már kész felnőtt, egyetemista. Ilyenkor azért eszembe jut, hogy „hú, de öregszem”. (nevet) Később jött egy időszak, amikor a közönség zömében huszonöt fölöttiekből állt, aztán úgy hét éve egyszer csak elkezdtek jönni a fiatalok is a meglévő közönség mellé. Az utóbbi négy évben megint nagyon jönnek a fiatalok, de azért az Aréna koncerteken azt látom, hogy eljön a régi, hűséges közönségem is, akik mára negyven, vagy akár ötven fölött is járnak. Nekik ez már kényelmi kérdés is, jobban szeretnek leülni, mint az első sorban csápolni. Úgyhogy elég széles és számos a közönségünk. És amiért nem lehetek elég hálás nekik, hogy visszajárnak. Ez a legnagyobb öröm, hogy nemcsak úgy egyszer meghallgatnak, hanem szeretik ezt az élményt, és újra meg újra eljönnek. Biztos látják és értékelik a fejlődést is, hiszen én még egész másképp énekeltem a Megasztárban és közvetlenül utána, mint ahogy ma énekelek. Mások a dalok is, sokat fejlődött a produkció, és ez mind visszaköszön a közönségben is. D+SZ: Lassan kezd összeállni a Nagy Titok recepje. RM: Ez nagyon sokrétű dolog. A felsoroltak mellett mindenféle önfényezés nélkül mondhatom, hogy az a munka, amit az elmúlt tíz évben ebbe bele kellett tennem, az elképesztő. És nemcsak én, hanem a teljes csapat is beletett ugyanennyit. A dalszerzés önmagában rengeteg munkát igényel. Eleinte csak Závodi Gabival dolgoztam, aztán együtt vele meg Madival (Madarász Gábor – a szerk.), aztán csak Madival, most meg Szakos Krisztiánnal. Vele most nagyon egymásra találtunk, mert bármelyik énekdallamomat odaadom neki, lát benne fantáziát. De a munkát mindenképp bele kell tenni, mert az én dolgomat senki nem oldja meg helyettem. Mire a foszlányokból és ötletekből kész dalok lesznek, addigra már ezernyi változatban kipróbáljuk, hogy lesz jó az ének, hogy lesz jó a hangszerelés. Közben én egy csomó demót éneklek, átírom és finomítom a szövegeket – mindezt úgy, hogy ezalatt nincs megállás, nyomjuk a koncerteket és a mindenféle más feladatot párhuzamosan. De amikor úgymond „csak” énekes vagyok, és nem én írom a dalt, az is rengeteg munka. Ha ülünk mondjuk Pici bácsival (Presser Gábor – a szerk.) a stúdióban, akkor előfordul, hogy egyes szavakon dolgozunk akár napokon át. Persze nagyon sokat tanulok ebből is, de mindig észnél és szívnél kell lennem, mert sok-sok fontos apróságra kell figyelnem. És emellett is olyan vagyok, hogy ha valamin dolgozom, akkor még az utcán járva is csak azon tudok kattogni. De szerintem ezt csak így lehet jól csinálni, ha mindig ezzel foglalkozol, ha mindig ezen dolgozol. Valamelyik éjjel álmomban énekeltem egy dalt, és utána azonnal nyúltam is a telefonom után, hogy felvegyem, mielőtt elfelejtem. Én magam vagyok a munkám.

ℹ RÚZSA MAGDI

1985-ben született a vajdasági Verbászon. Kisgyerekkorától fogva énekel. Első meghatározó zenei sikerét 2004-ben érte el: a zentai farsangi Ki mit tud?-on nyert könnyűzenei kategóriában. 2005-ben jelentkezett a Megasztár tehetségkutató harmadik szériájába, amelyet 2006-ban meg is nyert. 2007-ben ő képviselte Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon Aprócska blues című dalával, amely a versenyen kilencedik helyezést ért el. Azévi koncertsorozatának kiemelkedő eseménye volt a június 30-án megrendezett Kapcsolat koncert, melyről az időközben a fővárosba költöző Magdi később DVD-t és hanglemezt is kiadott. 2011-től önálló esteket tartott a Pesti Színházban Magdaléna Rúzsa címmel, melyet 2013 márciusáig több mint 25 ezer ember nézett meg. Madarász Gábortól Presser Gáborig számos kiváló szerzőtárssal dolgozott már együtt. 2012-ben Artisjus-díjat kapott.

VINYL RECORD ALBUMOK

D+SZ: Fogadni mernék, hogy mégis nagyon élvezed. RM: Hát persze, én nagyon szeretem ezt. Attól vagyok boldog, hogy amit ma fel tudok mutatni, azt nemcsak úgy bedobták az ablakon, hanem szépen lassan, évről évre értem el. Ez azért is fontos, mert idővel rájössz, hogy már tudsz ezt-azt, amire építeni lehet. Az odáig megtett út pedig már nem vehető el. ≠

A DÖNTŐKBEN ELHANGZOTT DALOK (2006) ÖRDÖGI ANGYAL (2006) IRÁNYTŰ (2008) MAGDALÉNA RÚZSA (2011) TIZENEGY (2012) DALOK HÚROKRA ÉS FÚVÓSOKRA (2014)

HEGYI GYÖRGY FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (D+SZ)

ÉRJ HOZZÁM (2016) ADUÁSZ (2018)


22


BELSŐSÉG

2018-AS ÉV SZÁ MOKBAN

ÍGY KERESTEK A MAGYAR DALSZERZŐK TAVALY Több mint tizenhétezer új dal, 13,5 ezer jogdíjban részesülő hazai szerző és jogutód – íme az Artisjus éves zenepiaci statisztikája. Az egyesület 8,6 milliárd forint jogdíjat osztott fel tavaly a dalok, zeneművek alkotói (és jogutódjaik) között. A jogdíjak fele jutott magyar szerzőkhöz. Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz, és minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri – rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás –, majd ezek alapján végzi el a jogdíjfelosztást. DEBÜTÁLÓ SZERZŐK, ÚJ DALOK

A szerzői egyesület 13580 magyar szerző és jogutód számára osztott fel jogdíjat 2018-ban, és ugyanebben az évben 1357 új szerző (zeneszerző, szövegíró) regisztrált az Artisjusnál. Az elmúlt három évben összesen közel 4000 új alkotó jelentkezett az egyesületnél. 2018-ban hivatalosan 17413 új zenemű (dal, komolyzenei mű) született. Ez azt jelenti, hogy ha az új szerzeményeket egyhuzamban játszanánk le, 50 napon keresztül zenét hallgatnánk éjjel-nappal, megállás nélkül. Az új daloknak bevétel szempontjából is komoly jelentősége van egy dalszerző életében: a jogdíjkifizetések 40 százaléka ugyanis 5 évnél nem régebbi szerzeményből – azaz a friss slágerekből – származik. A SZERZŐI KÖZÉPOSZTÁLY STABILAN TARTJA MAGÁT

Az elhangzások után járó jogdíjakat az Artisjus kifizette a jogosultaknak – összesen 8,56 milliárd forintot osztott fel a dalok, zeneművek szerzői, illetve a jogutódok részére az év során. Ez az összeg az előző évinél 13,2%-kal magasabb, a korábbi években pedig az ábrán láthatóan alakult. Az emelkedés oka az, hogy a beszedett jogdíj is emelkedni tudott a piaci változásoknak köszönhetően. Például a rádiók, televíziók több jogdíjat fizettek be a nagyobb reklámbevételükkel arányban, és az online bevételek is lassú növekedésbe kezdtek.

A kifizetett jogdíjak fele (49,77%) került magyar alkotókhoz. Hogy ez miként járult hozzá a szerzők havi bevételeihez 2018ban, kiderül a „jogdíjpiramisból”. Aki havi 5 ezer és 50 ezer Ft közötti jogdíjat kap – ami éves szinten 60–600 ezer forintnyi „fizetést” jelent –, már részben tudja finanszírozni a zenélést a jogdíjból, hiszen a bevételt hangszer vagy hangtechnika vásárlására fordíthatja. Ők képviselik a hazai szerzők egyötödét (21%). A havi bruttó 50 ezer és 500 ezer forintos jogdíjbevételhez jutó szerzői középosztály stabilan tartja magát az elmúlt években, 2017-hez képest arányuk 1%kal növekedett (7,6%-ról 8,7%-ra). A piramis csúcsán a szerzők 0,7%-a található – ők minimum havi bruttó 500 ezer Ft jogdíjhoz jutnak sikeres műveik után. ≠ –AJM–

23


LISTÁK

1

YOUTUBE MAGYAR TOPLISTA

1 MAJKA X HORVÁTH TAMÁS

MEZTELEN

2 FOLLOW THE FLOW

ANYÁM MONDTA

8 915 546

3 MAJKA X CURTIS X KIRÁLY VIKTOR

FÜTTYÖS

8 671 717

4 DR BRS X FEKETE VONAT FEAT. HALOTT PÉNZ, MONKEYNECK

HOL VAN AZ A LÁNY

7 783 251

5 FOLLOW THE FLOW

NEM TUDJA SENKI

7 498 985

  

6 FOLLOW THE FLOW

MARADOK TÁVOL

6 909 569

n

7 OPITZ BARBI

TÚLÉLEM

6 436 188

8 USNK

POSZTOLJ

5 811 509

9 MISSH X LOTFI BEGI FEAT. HIRO

MEGÖL

4 221 291

10 MAJKA

MINDENKI TÁNCOL /90'/

4 212 593

11 LIL G X NEMAZALÁNY

PETŐFI SÁNDOR

3 776 813

12 L.L. JUNIOR

EXTRA IDŐ

3 574 654

13 AK26

BLÖFF

3 542 533

14 KOLLÁNYI ZSUZSI X LOTFI BEGI FEAT. MAJKA

VALAHONNAN

3 539 993

15 TAMÁSKA GABI

BÁRHOL

3 395 102

16 KOWALSKY MEG A VEGA

MINT EGY JEL

3 376 744

17 BURAI KRISZTIÁN X OPITZ BARBI

SAJNÁLOM...

3 341 971

18 USNK

SZÉÉÉÉÉÉTCSAPTAM

3 169 715

19 BYEALEX ÉS A SLEPP X GIAJJENNO

ANYA

3 071 437

20 LIL G

RAPETTSARKÚ

3 017 882

2

10 277 204

    

ZENESZÖVEG-TOPLISTA

1 2

KARÁCSONYI DALOK

MENNYBŐL AZ ANGYAL

KARÁCSONYI DALOK

CSENDES ÉJ (TÖBB VÁLTOZAT)

3 4

KARÁCSONYI DALOK

KIS KARÁCSONY, NAGY KARÁCSONY

AK26

BLÖFF

5 6

ISMERŐS ARCOK

NÉLKÜLED

GYERMEKDALOK

ADVENTI HIRNÖK

7 8

KARÁCSONYI DALOK

PÁSZTOROK, PÁSZTOROK ÖRVENDEZVE

FOLLOW THE FLOW

NEM TUDJA SENKI

9 10

TANKCSAPDA

AGYARORSZÁG (ÉN VAGYOK A TÖRVÉNY)

KARÁCSONYI DALOK

HULL A PELYHES

11 12

CSONDOR KATA

ADD TOVÁBB!

KOWALSKY MEG A VEGA

MINT EGY JEL

13 14

KARÁCSONYI DALOK

TÉLAPÓ ITT VAN

TNT

FEHÉR KARÁCSONY

15 16

KULKA JÁNOS

HALLELUJA

17 18

LIL-G FEAT. NEMAZALÁNY PETŐFI SÁNDOR BYEALEX ÉS A SLEPP

FEKETE

19 20

JÉGVARÁZS

LEGYEN HÓ

DÉS LÁSZLÓ, GESZTI PÉTER MI VAGYUNK A GRUND!

 JAVÍTOTT  RONTOTT n MARADT

ÚJ SZEREPLŐ A LISTÁN

n

A TOPLISTÁK A DECEMBER ÉS MÁRCIUS KÖZTI IDŐSZAKOT FE­DIK LE, ÉS KIZÁRÓLAG MAGYAR ZENEI ELŐADÓK EREDMÉNYÉT MUTATJÁK. A YOUTUBE- ÉS A ZENESZÖVEG.HU-LISTA AZ EGÉSZ

VILÁGRÓL ÉRKEZŐ MEGTEKINTÉSEKET TARTALMAZZA, A TÖBBI KIZÁRÓLAG MAGYARORSZÁGI ADATOKBÓL TÁPLÁLKOZIK. EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK:

  

WOLF, SZEKERES, ROY, PÉLY KARÁCSONYI ÁLOM

2019 TÉL


LISTÁK

3

SPOTIFY-TOPLISTA

1 FOLLOW THE FLOW 2 FOLLOW THE FLOW 3 FOLLOW THE FLOW

4

NEM TUDJA SENKI

555 754

ANYÁM MONDTA

523 636

MARADOK TÁVOL

504 247

4 MAJKA 5 USNK 6 MAJKA

FÜTTYÖS

402 258

POSZTOLJ

395 075

MEZTELEN

310 990

7 MISSHMUSIC 8 DR BRS 9 AK26

MEGÖL

252 425

HOL VAN AZ A LÁNY

244 948

BLÖFF

235 485

10 USNK 11 SENKISE 12 USNK

SZÉÉÉÉÉÉTCSAPTAM

206 360

U, U, U

206 172

#TEVAGYA

203 380

13 HALOTT PÉNZ 14 MISSHMUSIC 15 KRÚBI

HAJTÓL SZÍVIG

194 421

ROXTÁRMOD

182 286

NEHÉZLÁBÉRZÉS

181 502

16 SENKISE 17 FOLLOW THE FLOW 18 MAJKA

KORSKORSKORS

180 540

HAGYOD MENNI

173 882

MINDENKI TÁNCOL /90'/

173 189

19 PUNNANY MASSIF 20 BYEALEX ÉS A SLEPP

ÉLVEZD

169 475

ANYA

164 188

5

1 2

 

        

MAJKA X CURTIS X KIRÁLY VIKTOR

FÜTTYÖS HOL VAN AZ A LÁNY

FOLLOW THE FLOW

NEM TUDJA SENKI

FOLLOW THE FLOW

MARADOK TÁVOL

5 6

MAJKA

MINDENKI TÁNCOL /90`/

HALOTT PÉNZ

HAJTÓL SZÍVIG

7 8

FANCY DRESS PARTY

FAMILY (ARANYÉLET)

FUNKTASZTIKUS

PÉNZ

9 HORVÁTH TAMÁS 10 HONEYBEAST 11 RÚZSA MAGDOLNA 12 DENIZ

MEGGYFA

13 SENKISE X HIRO 14 P. MOBIL 15 ÁKOS

KORSKORSKORS

16 LIL G X NEMAZALÁNY 17 KOLLÁNYI ZSUZSI X LOTFI BEGI 18 MAJKA, CURTIS, BLR

PETŐFI SÁNDOR

19 GRB 20 NEW LEVEL EMPIRE

BELEVALÓ

1 FOLLOW THE FLOW 2 RÚZSA MAGDOLNA 3 DR BRS X FEKETE VONAT

MARADOK TÁVOL

4 KOWALSKY MEG A VEGA 5 HALOTT PÉNZ 6 JETLAG X MARGE

AMIRE SZÜLTEK

11 FREDDIE 12 SOULWAVE 13 MAJKA X CURTIS X KIRÁLY VIKTOR

CSODÁK

14 JETLAG 15 FOLLOW THE FLOW 16 MAJKA

EMLÉKBE

17 ÁKOS 18 CARAMEL X NIGEL STATELY 19 NEW LEVEL EMPIRE FEAT. REPUBLIC

HAZATALÁL SZABADESÉS

20 SUPERSTEREO

BENT A NEVED

ADUÁSZ HOL VAN AZ A LÁNY HAJTÓL SZÍVIG

ÉGEN ÁT 7 FOLLOW THE FLOW NEM TUDJA SENKI 8 IRIE MAFFIA FEAT. MARSALKÓ DÁVID HAJNALI KÖR 9 RÚZSA MAGDOLNA LÉGZÉS 10 NEW LEVEL EMPIRE ODAFUTHATNÁNK KALANDOR FÜTTYÖS ANYÁM MONDTA MINDENKI TÁNCOL /90`/

VALÓDI

   

1

KOWALSKY MEG A VEGA

ÁRNYÉK ÉS FÉNY

2 3

HOOLIGANS

JÉG HÁTÁN

TANKCSAPDA

1989–1999

4 5

TANKCSAPDA

2012–2018

TANKCSAPDA

2000–2011

6 7

EDDA MŰVEK

44 ÉV

ÁKOS

HAZATALÁL

8 9

GANXSTA ZOLEE ÉS A KARTEL HELLDORADO ÚJRATÖLTVE

MAGNA CUM LAUDE 10 RÚZSA MAGDOLNA

GYULAI HÚSZFELDOLGOZÓ

ÍGY JÁTSZOM ADUÁSZ

11 KOWALSKY MEG A VEGA

KILENC

IDE VÁRNAK VISSZA

12 VÁLOGATÁS 13 MUSICAL 14 MARGARET ISLAND

BUDAPEST PARK: REALITY VOL 1.

15 EDDA MŰVEK 16 OSSIAN TRIBUTE 17 DÉS LÁSZLÓ

33. - DALOK A TESTNEK…

VELETEK

NEM KELL MÁS VIGASZ VALAHONNAN BELEHALOK VALÓDI

             

6 MAHASZ ALBUM TOPLISTA

MAHASZ SINGLE TOPLISTA

DR BRS X FEKETE VONAT

3 4

MAHASZ RÁDIÓ TOPLISTA

  

18 HOOLIGANS 19 ZORALL 20 HONEYBEAST

2019 TÉL

ADUÁSZ

ÁLOMUTAZÓ III

     

EGYEK VAGYUNK ÉJFÉLI JÁRAT JUBILEUM BEST OF PRESSZÓ METÁL ÉLET A MARSON

  


LISTÁK

TOPEL EMZÉS

MENNYIT ÉR EGY X-FAKTOR A YouTube-listán két új előadó szerepel, mindketten az X-Faktor döntőjéből érkeztek, és egyiküket sem játsszák a rádiók. Megnéztük, a tehetségkutató korábbi győztesei hova jutottak. Az őszi toplista elemzésében az egyre növekvő egyhangúságra panaszkodtunk, és a helyzet télen sem lett jobb. A Spotify-on a hallgatottság egyre nő, és kevésbé fejnehéz a lista. Az albumlistán több a Tankcsapda – ez megszokott, a formátum korántsem az. A YouTube-lista élén Majka és Horváth Tamás új, közös száma található; Majkától ez nem meglepő, Horváth Tamás viszont először került az első helyre; ő ugyan a videómegosztó egyik legnépszerűbb előadója, de eddig a legjobb helyezése a második volt 2014 őszén. A második helyen a pozícióját újabb, a rádiókban, streamen és a single listán is jól teljesítő slágerrel megerősítő Follow The Flow. A YouTube top 20-ban két új előadó található, mindkettő a 2018-as X-Faktor döntőjéből. A nyertes USNK rapduó két számmal (ezek közül a Széééééétcsaptam csak szövegvideós és élő változatban létezik – ez ritkaság, de nem az első eset a listán); a harmadik helyezett Tamáska Gabi eggyel. Az USNK tipikusan az a zene, ami a rádiókba aligha kerülhet be; az énekesnő dala már sokkal inkább beférhetne, mégsem játszották. Az X-Faktor-győzelem után sokféle pálya következhet: Opitz Barbi például az egyik legstabilabban teljesítő YouTube-sztár lett (most is itt van a 7. helyen), rádiós játszás nélkül; a rádiókban a legsikeresebb Vastag Csaba, akinek több, milliós nézettségű videója is van. A többieknek inkább egyegy nagyobb slágerük volt egyik vagy másik platformon, esetleg további tisztességes, de nem kiugró sikerekkel; vagy ennyi sem. Az előző szériát megnyerző Rico & Claudio alig jelentkezett azóta új dalokkal, és ezek sem értek el komoly sikert. A YouTube-on a cseh és szlovák piacra szánt számaik jóval népszerűbbek; korábban az ottani X-Faktorban lettek másodikok. Őszi elemzésünkben azt írtuk, hogy soha nem voltak ennyire egyhangúak a toplisták. A helyzet télen sem lett jobb. Ősszel öt dal volt, ami a YouTube- és rádiós top 20-ban is szerepelt; ez télen már hat lett, az előzőek mellé megérkezett a harmadik Follow The Flow-szám is. A rádiós listán ismét hat olyan előadó van, aki több számban szerepelnek. Ráadásul van itt egy 2017-es (Freddie: Csodák) és egy 2016-os (Soulwave: Kalandor) dal, sőt, visszakerült a legtöbbet játszott magyar számok közé a 2015-ös SuperStereo: Bent a neved is. Az új dalok száma 5, ami nem negatív rekord (az 4 volt 2017 őszén és tavaszán), de majdnem. 26

Az egyhangúságot a Spotify toplista sem oldja, hiszen kevés kivétellel ugyanazok az előadók szerepelnek rajta, mint a YouTube top 20-ban. (Érdekes, hogy ByeAlex és Tembo duója, a Senkise két dallal van itt, amik közül a KorsKorsKors a videómegosztón már kikerült az élvonalból, az u, u, u botrányos klipje pedig sosem szerepelt ott.) A stream szolgáltató esetén inkább az adatok érdekesek: a top 20 összesített hallgatottsága évszakról évszakra komolyan növekszik (2018 nyarán 3,3 millió volt, ősszel 4, télen pedig már 5,5). Ráadásul a korábbi listákkal ellentétben nincs már a többi daltól jelentősen elszakadó élmezőny (nyáron az első, ősszel az első négy helyezett hallgatottsága volt jóval magasabb, mint a többié), jóval egyenletesebb képet mutatnak a számok. Így a 20. helyhez ősszel 60 ezer, télen viszont már 165 ezer meghallgatás kellett. Az albumlista élén a Kowalsky meg a Vega új, tizedik nagylemeze található; a zenekar előző, 2017 őszén megjelent, Kilenc című albuma is ott van még a húsz legkelendőbb album között (akkor az 1. helyen nyitott, azóta mostanáig tartotta a 4. helyet), immár hatszoros platina, vagyis túllépte a 24 ezres példányszámot. Igazi különlegesség is van a listán; nem az, hogy a Tankcsapda több kiadvánnyal is szerepel rajta, hanem az, hogy mivel: három pendrive-val, amik három korszakra osztva a zenekar teljes életművét tartalmazzák (B oldalakkal, ritkaságokkal, korábban kiadatlan koncertfelvételekkel együtt). A MOL kutakon kapható pendrive-ok ráadásul nemcsak tartalmukban és elegáns kivitelükben, de árukban is az elkötelezett rajongókat célozzák: 3990 forintba kerül egy darab. Érdekesség még, hogy több tribute-lemez is van a top 20-ban (Magna Cum Laude, Ossian; a Zorall is nagyrészt feldolgozásairól ismert), valamint válogatások, újrakiadások. Bekerült a top 20-ba a friss Artisjus-életműdíjas Dés László több évtizedes, sikeres pályája után megjelent első olyan lemeze, amin ő énekli saját szerzeményeit (Éjféli járat). ≠ RÓNAI ANDRÁS


DEX 2019

DA LSZERZŐ EXPO | 2019.02.18–19.BMC

NEGYVENNYOLC ÓRA A DALSZERZÉS KÖRÜL „Két nap, ami csak arról szól, hogyan lehetsz jobb, sikeresebb dalszerző” – röviden így lehet definiálni az Artisjus február 18-19-én megrendezett szakmai rendezvényét, a Dalszerző Expót (DEX). A BMC-ben tartott második DEX kínálatában több mint negyven program várta a résztvevőket, akik a dalszerzés folyamatát bemutató szakmai előadások, workshopok, egyéni tanácsadások közül választhattak. A teljesség igénye nélkül mutatunk be most közelebbről ezek közül néhányat. A DEX nyitó előadásán Dina Mystris arról beszélt, hogyan kell hatékonyan bemutatkozni, ha menedzsert, kiadót, sync ügynökséget stb. keresünk meg. Három pontban foglalta össze a tudnivalókat: 1. légy releváns, 2. légy tömör, 3. légy kreatív. A releváns nem csak azt jelenti, hogy tudjuk az illető nevét – bár ez az első jó pont, mondta, ha úgy kezdődik a levél, hogy „Szia, Dina”, és nem csak egy „Szia”, ami után legalábbis gyanús, hogy ugyanezt a levelet még száz másik címzett is megkapta. Érdemes inkább csak tíz levelet elküldeni, de azokat olyanoknak, akiket valóban érdemes megszólítanunk – mondta Dina Mystris; és ehhez végig kell gondolnunk, hogy a címzettnek mi a releváns információ rólunk, hiszen más érdekel egy menedzsert, egy lemez- vagy egy zeneműkiadót, egy sync ügynökséget. „Gondolkodj el azon, hogy te mit vársz el másoktól, ha bemutatkoznak neked” – mondta. Will Simms a különféle piacokon slágerlistás dalaihoz vezető útról mesélt, amiben sok szerepe volt a véletlennek. Első dalszerző táborában írt első dala a német piacon sláger lett, de igazán a K-pop világában szólt nagyot több dala is, hiszen több sztárcsapat is előadta szerzeményeit. Mint Will Simms mondta, a zeneműkiadóján keresztül jött a meghívás egy dalszerző táborba, ahol koreai előadóknak kellett dalokat írni. A briefek azonban szokatlanok voltak, hiszen gyakorlatilag azt kérték tőlük, hogy valami olyasmivel álljanak elő, ami még nem volt. A K-popban a nyugati popzenében ismerős dalfelépítési szabályokat ki lehet dobni. Will Simms beszélt arról, hogy az intróban már érdemes megteremteni egy teljes világot. De ezen túl teljes az őrület – bár van benne rendszer. Simán lehet, hogy mindegyik verze más, vagy ha szerepel négy bridge a dalban, akkor azt kérik, hogy még egy kerüljön bele. Eleve a K-pop csapatok nagyon nagy létszámúak, és mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy bemutatkozzon. (Másfelől viszont az előadók nem döntenek semmiben.) Will Simms szerint a K-popban nagyon nyitottak az együttműködésre a nyugati szerzőkkel, úgyhogy akit érdekel ez a világ, annak érdemes próbálkoznia. Az első nap a auditóriumban három dalelemző előadással zárult. Szakos Krisztián egyik legnagyobb sikerét, Kállay Saunders András Runningját elemezte. Szakos bemutatta a dal első demóját, a négyakkordos pianínó-kíséretet, amire először csak félig-meddig halandzsa szöveg került (bár a „Running” már ekkor is megvolt). Megmutatta azt is, hogy a klasszikus elemek

(pianínó, vonósok) mellett ott van a „rücsök”, rengeteg „koszos” elem, amik ezt a „csodálatosan elénekelt, klasszikusan eljátszott” dalt elemelik a klasszikus zongorás ballada műfajából. Ugyanakkor a cél mégiscsak a szólista kiemelése, a dal erejének kiszolgálása volt, és például egy rövid instrumentális betét is színpadi funkciót szolgált: ezalatt jöhetett Kállay Saunders András a színpad elejére, illetve az eurovíziós előadáson a közönségbe nyúló kifutóra. Az Így épül a dal című programban két különböző megközelítést hallhattunk. Az Apey And The Pea részben műfajtörténeti bevezetőt tartott, a riff fogalmától kezdve az általuk felhasznált stílusok (doom, sludge, thrash stb.) hátteréig. Beszéltek arról, hogy kezdettől fogva az volt a céljuk, hogy az legyen a lemezfelvételen, ami a koncerteken is hallható, ezért minden kiadványukat egyben játszották fel. A Margaret Island tagjai két számuk születését mutatták be az első demóötlettől a kész változatig. A Hóvirággal kapcsolatban elmondták, hogy náluk a munka a dallamokkal kezdődik, aztán ha megvan egy hangulat, akkor arról beszélgetnek, mit akarnak elmondani, mi foglalkoztatja 29


őket. Először rímeket kezdenek faragni, azokat „bedobálni” a szövegbe, aztán ezek köré épül a teljes szöveg – a Hóvirág esetén Hujber Szabolcs segítségével. Megmutattak „zsákutcákat is”. A másik dal, amiről beszéltek, az a Járom az utadat volt, amiben JumoDaddyvel dolgoztak együtt. A zenekar tagjai elmondták, hogy többek között azért szeretnek vele dolgozni, mert ahogy pitch-eli, szűri, effektezi a hangszereket, azzal egészen más funkciókat ad nekik, mint amilyenben általában szerepelnek – és ez más dalokban is inspirálta abban, ahogy a hangszereiket használták. Második nap délelőtt Ken Chong tartalmas előadásban foglalta össze, mit kell tudni a kínai zenéről és piacról, arra kifuttatva előadását, hogy az európai dalszerzőknek miért és hogyan érdemes megpróbálni belépni erre a hatalmas piacra. Mint mondta, a szerzői jogok területén egyre jobb a helyzet, bár még messze van a tökéletestől; a kínai könnyűzene gyorsan változik, viszont a jogi környezet meglehetősen kiszámíthatatlan, a kormány lépése nem számíthatók ki előre. Az viszont biztos, hogy Kínában a zenefogyasztás túlnyomó többsége, 82%-a a helyi zene. A „C-pop” pedig különbözik nemcsak az európai-amerikai poptól, de a japán vagy koreai popzenétől is. Főként a balladák népszerűek, akusztikus hangszerekkel kísérve. Fontos, hogy könnyen énekelhető legyen a dallam, hiszen hódít – és a bevételeknek is jelentős részét adja – a karaoke; a nyugati popzenénél hosszabbak a dallamívek, általában jellemzőek a bonyolultabb akkordmenetek, viszont jóval kisebb a dob szerepe.

30

Ugyanakkor egy hatalmas országban még azok a műfajok is, amiket alig néhány százalék hallgat, rengeteg embert érnek el. A nyugati trendek kis késéssel megjelennek itt is, bár nem mindegyik, például a vokálhangminták feldarabolásának Európában és Amerikában elterjedt módszere Kínában nem lett népszerű. A nyugati műfajokhoz a kínai dalszerzők még nem igazán értenek jól, viszont Ken Chong szerint gyorsan tanulnak, úgyhogy most van itt az ideje, hogy az európai szerzők megpróbáljanak megjelenni Kínában. Egy kerekasztal-beszélgetés főleg a plágium – sajnos nagyon aktuálissá vált – kérdéskörét járta körül. Tóth Péter Benjamin elmondta, hogy az Artisjus ilyen kérdésekben nem foglalhat állást; ha felmerül egy vád, akkor a vitatott műhöz tartozó jogdíjakat függő számlára teszik, és csak akkor fizetik ki, amikor eldől, ki a jogosult. Ugyanakkor eloszlatott néhány közkeletű mítoszt: nincs olyan szabály, hogy „hét hang megváltoztatása” után már nem lehet plágiumról beszélni, vagy az egyezések meghatározott százalékos arányát kellene figyelembe venni – illetve, tette hozzá Czutor Zoltán, tévesek azok az elképzelések is, hogy bizonyos hosszúságnál rövidebb részt át lehet venni (vagy mondjuk egy filmben fel lehet használni jogosítás nélkül). A szerzői jog régóta szembesül azzal, hogy egyes műfajoknak megvannak a jellegzetes alkotóelemei, és ezek felhasználást nyilvánvalóan meg kell engedni. A lényeg az, hogy „több elem együtt, összbenyomásában” mit eredményez – magyarázta Tóth Péter Benjamin. JumoDaddy beszélt egyrészt a hangmintázásról, ahol szintén kérdéses a lopás vagy a kreatív, tudatos újraértelmezés közötti ha-


tár; szerinte itt nem volna szabad visszavetni a művészi szabadságot. A beszélgetésben többen is elmondták, hogy az gyakran előfordulhat, hogy valaki úgy használ fel mondjuk egy dallamot, hogy nem tudja, hogy az már más dalban szerepelt – akár véletlenül, akár azért, mert nem tudatosan emlékszik rá, de azt hiszi, ő találta ki. Az ilyen esetek elkerülésére a legjobb módszer, ha az ember barátainak, zeneszerető ismerőseinek még a megjelenés előtt megmutatja a dalt, így nő az esélye annak, hogy valaki észreveszi ezt a nem szándékolt egyezést. De így is előfordult már, hogy megjelent számhoz kommentelték oda a rajongók, hogy egyes megoldások honnan ismerősek – mondta JumoDaddy. Szerinte egyébként a plágium nemcsak jogellenes, de manapság egyenesen „butaság” is, hiszen a technológia fejlődésével egyre gyorsabban és egyre biztosabban fény fog derülni rá. Hegyi György két szerző-előadóval beszélgetett úgy, hogy ő is, illetve vendégei is három-három dalt választottak, és ezeket a közönséggel együtt végighallgatták. Presser Gábor például több olyan „zenekari darabot” hozott, amelyek hosszuk miatt egyáltalán nem rádiós játszásra készültek (bár annak idején szóltak rádióban), hanem az volt a céljuk, hogy „a zenekar játszhasson, a dobos dobolhasson, a zongorista zongorázhasson” stb. Másoknak írt dalairól azt mondta, hogy ezeket csak úgy tudja megalkotni, ha „végtelenségig belebújik az ő bőrébe”, és ezek így olyanok lesznek, hogy más előadónak nem is lehet odaadni őket. „Amit magamnak írok… azt szokták aztán elkérni előadóművész barátaim” – mondta.

Többször beszélt arról , hogy ha az embernek már komoly pálya van a háta mögött, akkor egyes dalainak számos változatával, értelmezésével fog találkozni, és ő olykor „tátott szájjal szokta vis�szahallani”, hogy egyes feldolgozások mit hoznak ki a szerzeményeiből. Beszélt a média eligénytelenedéséről; mint mondta, szerinte a zeneszerzők jobb helyzetben vannak, mert ha az a rádiók igénye, hogy pl. „trendi latinos” zenét kell csinálni, akkor ebből még lehet igényeset csinálni; szövegeknél ez nehezebb. Bár hangsúlyozta, hogy nem akar tanácsokat adni fiatal szerzőknek, a beszélgetést azzal fejezte be, hogy ha van egy szabad félóránk, vegyük kézbe a hangszert, jegyzetfüzetet stb. „Nem baj, ha nem lesz belőle semmi – az a fontos, hogy ezekből lehet valami.” Caramel arról beszélt, hogy még mindig nem tudja előre kitalálni, mi fog tetszeni a közönségének, de nem is akarja. „Azokat a dalokat szeretem, amik kikívánkoznak belőlem” – mondta; ugyanakkor az is fontos neki, hogy „ne váljak öncélúvá”, ne csak neki magának szóljon a dal. Hegyi György provokatív felvetésére, hogy mi értelme van olyan hangszerelési finomságokat beletenni a dalokba, amikre a rádióban rábeszélnek, a laptop hangszóróján pedig nem hallatszik, azt mondta: ezt el kell engedni. Amúgy ha kevesen is, de biztos vannak, akik úgy hallgatnak zenét, hogy figyelik ezeket; ráadásul „nekünk is kell benne valami örömet találni, és nekünk ez a játszóterünk” – mondta. ≠ RÓNAI ANDRÁS FOTÓ: SOMAY MÁRK

31


32


KOMOLY

KURTÁG GYÖRGY | FIN DE PARTIE

NYOLCPERCES TAPS A MILÁNÓI SCALÁBAN Aligha volt az elmúlt fél évszázadban opera – s talán más műfajban írt zenemű sem –, melyet olyan nagy izgalommal várt volna a nemzetközi zenei világ, mint Kurtág György Samuel Beckett színművére írt Fin de partie – Scènes et monologues – opera egy felvonásban című művét. Kétségtelen, hogy a kíváncsiság a körülményeknek is szólt, hiszen kivételes eset, amikor egy zeneszerző egy gazdag életmű tapasztalatával, 84 évesen kezd bele élete első operájába (és 92, amikor bemutatják – a szerk.). Az igazi érdeklődés azonban magát a művet övezte: hogyan lehet, lehet-e egyáltalán operát írni egy cselekmény nélküli drámából, melyben minden mondatnak sokfelé ágazó jelentése van? Ki lehet-e zenével fejezni az emberi lét és a kultúra végóráit vizionáló becketti gondolatokat? Vajon az eredeti színmű lehetséges értelmezései közül melyiket fogja üzenni Kurtág operája? „2010 óta dolgoztam az operán 2017-ig, tehát jó hét évig. Én eredetileg az egész darabot meg szerettem volna zenésíteni. Ahhoz 120 évig kéne élnem, hogy az egész szöveget meg tudjam csinálni, de amíg élek, ezzel fogok foglalkozni” – mondta Kurtág György Az év komolyzenei műve Artisjus-díj átvételekor. A novemberi bemutató után a szem- és fültanúk, s közöttük az európai és tengerentúli napilapok kritikusai is, álmélkodva ismerték fel, hogy Kurtág alkotóereje, zenéjének tágas hivatkozási rendszere és ezerféle árnyalata térben és időben is új dimenziókat adott Beckett mondatainak – operája talán szerethetőbbé, megérthetőbbé is tette a darab nyomorúságos sorsú hőseit. A milánói Scala ismét zenetörténetet írt azzal, hogy útjára indított egy remekművet, a világ a „magyar” szót egy újabb maradandó értékhez társíthatja, mi magyarok pedig örülünk, hogy a mű szerzője most is itt van közöttünk és tovább dolgozik a még befejezésre váró jeleneteken. A véletlen úgy hozta, hogy Kurtág György az Artisjus-díjat abban az épületben vette át februárban, mely már negyedik éve az otthona is. Az operájának jelentős része ott, a BMC-ben készült, ott zajlottak az első meghallgatások és próbák is, és tavaly szeptemberben – zárt körben, színpad nélkül – ott hangzott fel először a teljes mű, hat héttel a milánói bemutató előtt. Az idei Artisjus-díj átadása idén emiatt is különleges volt. ≠

Ahhoz 120 évig kéne élnem, hogy az egész szöveget meg tudjam csinálni, de amíg élek, ezzel fogok foglalkozni

SZITHA TÜNDE FOTÓ: MTI / AP / RUTH WALZ

33


34

34


INTERJÚ

KOLLÁR-KLEMENCZ LÁSZLÓ | GITÁROS-ÉNEKES-DALSZERZŐ

AZT CSINÁLJUK, AMIT ÉRZÜNK ÉS ODAMEGYÜNK, AHOL SZÜKSÉG VAN RÁNK Tavaly tavasszal új hely, ősszel új könyv, télen új nagylemez – 2018 sűrű volt, de 2019-ben még újabb projektekre készül Kollár-Klemencz László. A decemberben megjelent Bocsánat az eddigi legfelszabadultabb Kistehén-nagylemez lett, A műanyag kerti székek élete novelláskötetben pedig megjelent egy újfajta, szemlélődő nézőpont. Kollár-Klemencz Lászlóval beszéltünk a nemnövekedés mozgalomról, a gurulás művészetéről és arról is, miért nem tudta sokáig, hány perces is lett a Bocsánat. D+SZ: Hallgattad mostanában az új lemezt? Kollár-Klemencz László: Pont idefelé a kocsiban, amúgy a megjelenés óta nem (ez az interjú készülésekor körülbelül egy hónapos időintervallumot jelentett – a szerk.). A poprock szövegekkel mindig parában vagyok. Amikor megírom őket, teljesen értelmetlennek tűnnek, de ha úgy érzem, nincs bennük közhely és nem nagyon gázosak, maradnak. Viszont azt, hogy miről szólnak, csak utólag szoktam megtalálni. Egy idő után még valamiféle összefüggést is fel tudok fedezni, ez volt most is. De ez a szerencsésebb eset (nevet). Van, aminek szerintem még most sincs értelme. D+SZ: A szövegekkel kapcsolatban kommunikáljátok, hogy a Bocsánat egyes dalai „minőségi alternatív szórakoztatáson túl komoly társadalmi kérdéseket is feszegetnek”. Azt mondtad korábban, hogy itt általánosabb civilizációs problémákra is gondolsz. Mondasz példát? KKL: Erősen foglalkoztat például a nemnövekedés. Magyarországon is működik mozgalom, a vezetőkkel jóban vagyunk, elő is adtak nálunk, Dömörkapun (Dömörkapu Rengeteg néven Kollár-Klemenczék tavaly tavasszal nyitottak új helyet a Pilisben, Szentendrén – a szerk.). Mikor lesz vége a piacgazdaságnak és ha egyáltalán vége lesz, hogyan kellene folytatni? Engem különösen az érdekel, hogy a nemnövekedés szemléletét hogyan lehet radikalizálódás nélkül magunkévá tenni. Anélkül, hogy teljesen kivonulnánk a létező gazdasági rendszerből és elvágnánk magunkat a társadalom nagyobbik felétől. Hogyan teremthetünk az ember igényeire és természetére épülő, fenntartható világot? A nemnövekedés mozgalom tagjai azt mondják, az emberiség már többszáz éve elérte a szükséges fejlettségi szintet. Szerintük az orvostudomány azért halad előre,

mert mi magunk gyártjuk a betegségeinket előidéző káros környezetet. Ezzel például nem értek egyet. Nekem ebben a gondolkodásban benne van a fejlődés elutasítása is, ami viszont a természetünk része. A Pilisben olyan helyet szeretnénk létrehozni, ahol ilyen témákról szabadon lehet gondolkodni és közösségben lehet lenni. De ha valaki kijön, és nem beszél, csak ül a kertben, akkor is átél valami fontosat, amit fontosnak tartok, de ma már nagyjából teljesen elveszítettünk. D+SZ: Ez az elemeltebb, általánosan szemlélődő nézőpont az új kötetedben is megjelenik. A műanyag kerti székek élete nem olyan személyes, mint a Miért távolodnak a dolgok? volt. Egyetértesz? KKL: Én erősen építek a körülöttem zajló eseményekre. A Miért távolodnak-ra Dávid Anna, a Magvető Kiadó igazgatója azt mondta, azért szerette, mert nem öntötte le fikció. Ezt az életszerűséget 35


INTERJÚ

én is szerettem, de elkezdett feszíteni, hogy a könyvben mégis a saját életemről van szó. Billegett a léc, hogy csak önéletrajzi sztorit olvasunk, vagy valami olyat, ami mögött van üzenet, van… valami, amitől a szöveg irodalommá válik. A műanyag kertiszékeknél jobban törekedtem arra, hogy fel tudjak venni külső nézőpontot. D+SZ: És most, hogy megjelentek az új anyagok: lemez, könyv, mi foglalkoztat épp? KKL: Írásban nagyjából sejtem, merre szeretnék lépni. Két dolog izgat. Az egyik a gyerekkoromhoz kötődik, a másik a guruláshoz. D+SZ: A guruláshoz? KKL: Ott a labda vagy az általunk alkotott, természetben nem megtalálható kerék. Az ember órákig egyedül is képes eljátszani velük. Miért? És miért szeretünk gurulni, biciklizni, autózni, honnan jön ez a vonzalom? A műanyag kerti székekben van pár írás, ami… talán konyhafilozófiának nevezhető. Tudod, mikor két ember bárhol a világon leül beszélgetni egy sör mellé és elkezdi megváltani a világot. Én a saját szemszögemből, absztraktabb, abszurdabb irányból közelítek ilyen gondolatok felé. Általában éjszaka jutnak eszembe a témák. Reggel leírom az alapmotívumot, aztán abból lehet valami. Ilyen a gurulás művészete is. D+SZ: És a gyerekkori téma? KKL: Szeretnék írni a családom történetéről és a faluról, ahol a gyerekkorom jó részét töltöttem. Február elején végre el is mentem Újhartyánba, tartottam egy irodalmi estet. Újhartyán izgalmas, sváb falu, ahol mindenféle nációból származó családok élnek. Ez a falu szereti a sokféleséget, toleráns. Legalábbis én ilyennek éltem meg fiatalkoromban. D+SZ: Nem csak Újhartyánban voltál, mostanában sokfelé jártál a különböző projektjeiddel az országban. Mi a tapasztalatod? Hol hogyan reagál a közönség? KKL: Sajnos azt érzem, hogy még mindig nagyon vízfejű az ország. Sokáig azt hittem, ez azért van, mert sok vidéki egyetemet felhoztak Budapestre. Lehet erről is szó, de nemrég olvastam, hogy milyen sokat számít a vidéki zsidóság eltűnése is. Sok helyen a zsidó közösség volt a kulturális hangadó, a közösség, amelyik fogyasztotta és csinálta a kultúrát, szóval most a holokauszt egyik hosszú távú következményét is megéljük. Vannak szuper pesti zenekarok, amik működnek akár Londonban is, de vidéken senki sem kíváncsi rájuk. És most csak a popzenéről beszélek, de sok más kulturális terület küzd dettó ugyanezzel a problémával. Mi is évekig kínlódtunk a Kistehénnel vidéken. D+SZ: Mondtad nemrég azt is, hogy a Bocsánattal elengedtétek a mostani környezet kényszerűségeit, kötelező megjelenéseket, rádióbarát számokat. Erre gondolsz? KKL: Igen, tavaly úgy döntöttem, hogy nem szeretnék olyan fesztiválra menni, ahol nem látnak szívesen. A nagyfesztiválok megváltoztak. A közönség, a programok, az emberek is. Ha másféle közeg diktál, mi a francnak menjünk? Megyünk oda, ahol kíváncsiak ránk. A mai, antikulturális popzenei környezetben én senkire nem szeretném ráerőltetni magunkat. És radio editben sem szeretnék gondolkodni. Nem érdekel, hogy ha hosszú a dal és ezért nem játsszák majd. Sokáig azt sem tudtam, hány perces lett a lemez. Letettem már ezekről, valószínű, fel sem kellett volna venni... De a zenekar léte a koncertezés, ez teszi működőképessé. Sokáig úgy éreztem, ezért muszáj tolnom magunkat olyan helyekre is, ahol amúgy nem éreztük jól magunkat. A dalokkal kapcsolatban pedig megkaptuk már azt is, hogy túl szomorúak a szövegeink… mit lehet 36

ezzel csinálni? Szóval betelt a pohár. Most minden egyszerű és világos: azt csináljuk, amit érzünk és odamegyünk, ahol szükség van ránk. Ez alkotás szempontjából is felszabadító érzés. D+SZ: Új, saját lemezen is dolgozol épp. Szólóban hova visz ez az érzés? KKL: A Rengeteg (Kollár-Klemencz előző szólólemeze – a szerk.) még erős bennem és a kamarazenekarban is, mindenképp ezzel a világgal szeretnék tovább menni. De azt még nem tudom pontosan, hova. Nyár eleje óta viszont Farkas Robival (a Budapest Bár zenekarvezetője) és Darvai Marcival (zongorista, zeneszerző) egy sanzonestre készülünk. Ez progresszív, kísérleti projekt, amiben kortárs költők fordítják újra a dalokat. Baromi összetett az egész, egy-egy számon hetekig dolgozunk. Én is írok és fordítok is, most épp az Autumn Leaves-t. Ennyire tuti slágereket amúgy nem igazán használunk, de ezt nem bírtuk kihagyni (az 1945-ös Autumn Leaves-t feldolgozta Chet Baker, Edith Piaf, Frank Sinatra vagy Eric Clapton is – a szerk.). Most a téli időszak csöndesebb, bírható a tempó. Szeretem az erdőt, de baromira szükségem van az emberekre, a próbafolyamtokra, hogy együtt dolgozzunk valamin. Nyáron sok a koncert, akkor nem tudok rendesen írni, de most, amíg a tavasz el nem jön, lehet dolgozni. Itthon úgyis le kell, hogy kössem magam. Reggel tök jó bambulni a kávé mellett, de napi tizenkét órában ezt nem lehet csinálni. Én meg vagyok olyan mázlista, hogy azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek. ≠ INTERJÚ: BALKÁNYI NÓRA FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (D+SZ)


INTERJÚ

J Ú LIU S 17-21, 2019 B Á NFFY -KA ST É LY, B O NCH ID A , KO LO ZSVÁ R

FLORENCE+THE MACHINE LIMP BIZKIT NILS FRAHM THIRTY SECONDS TO MARS BRING ME THE HORIZON CHVRCHES · ZOMBOY · ZEDS DEAD SIGMA · INFECTED MUSHROOM · JAUZ METRIC · THE VACCINES · BOYS NOIZE THE BLACK MADONNA · POLO&PAN · LAMB CHINESE MAN · WHILE SHE SLEEPS · SOFI TUKKER LEMAITRE · DUB PISTOLS · TOKIMONSTA GANG OF YOUTHS · CHRISTIAN LÖFFLER · THE MAGICIAN NIGHTMARES ON WAX · DETROIT SWINDLE · TODD EDWARDS MONO · KRONOS QUARTET · TOMMY CASH · ONRA · BONDAX BREACH · WEISS · RONE · VIAGRA BOYS · HANDSOME FURS N ATASHA DIGGS · HOT DUB TIME MACHINE BARELY LEGAL · MELLA DEE · ELI ESCOBAR · SG LEWIS MATTHEW HERBERT · SAMA · GREG WILSON · LUCKY CHOPS THE ALLERGIES · MARC HYPE · THE HERBALISER · INFUZE HOSPITALITY TAKEOVER

SPY · DANNY BYRD · LONDON ELEKTRICITY HOSTED BY DYNAMITE MC RAM REC ORD S

CULTURE SHOCK · LOADSTAR SPECIAL GUEST: MACKY GEE 15 YEARS OF SHOGUN AUDIO

LENZMAN · POLA & BRYSON · GLXY HOSTED BY SP:MC

#A L L THIN G S B EA U TIF U L

J E G Y E K: T IXA . H U É S E LE CT R ICCA ST LE . CO M B É R LE T Á R : 33. 100 FT


38


INTERJÚ

BÁ NKUTI DANI | PRODUCER, INFLUENSZER

EZT A CSATORNÁT KAPUDROGNAK HASZNÁLOM Bánkuti Dani zeneipari polihisztor, akinek a zene a legnagyobb szerelme, ám azon belül kiolthatatlan kíváncsisággal kutatja saját és mások fejlődésének lehetőségeit. 10 évnyi dj-, és produceri karrier után gondolt egy merészet és a színpad helyett a katedrára váltott. Egyelőre nem hagyományos módon, hanem a Magyar Producer Workshop és két oktató jellegű YouTube-csatorna atyjaként, a Zenei karrier önerőből és a Telt ház önerőből című könyvek szerzőjeként, illetve zenészek és zenélni vágyók mentoraként. D+SZ: Emlékszel arra a konkrét pillanatra, amikor rájöttél, hogy úgy akarsz zenével, producerkedéssel kapcsolatos praktikákat és szemléletmódot átadni, hogy külön platformokat is kiépítesz és nem „csak” tanácsot adsz egy-egy ismerősnek? Bánkuti Dani: Ez mondhatni egy véletlennek köszönhető. Mindenki szeret arról beszélni, amit a szívéhez közelinek érez. Mivel sikeresnek mondhattam magam az adott témában, gyakran kérdezgettek, én pedig örömmel válaszoltam, de egy idő után meguntam, hogy mindenkinek ugyanazokat le kell körmölnöm. Fogtam magam és nyitottam egy csoportot azzal a prekoncepcióval, hogy majd ott mindenre válaszolok és időt is spórolok. Ez 2016. december 22-én történt: megszületett a Magyar Producer Workshop zárt csoportja, ahova 40-50 embert vettem be. Csináltam egy live videót (akkor ez a formátum még nagyon újnak számított) és egy órát beszéltem a közösségi média marketingről. Aztán mikor egyre több visszajelzés érkezett arról, hogy ez az embereknek mekkora segítség, ráadásul azon kaptam magam, hogy imádok élő videókat készíteni, elkezdett megfogalmazódni bennem, hogy talán komolyabban kéne foglalkoznom a dologgal és ez lehet az új irány. Tudtam, hogy a kiégés ellen az új kihívás a legjobb gyógyír és lehetne rá építeni egy új brandet is: ez lett a Magyar Producer Workshop. Kihasználtam egy olyan piaci rést, hogy senki nem foglalkozott hazai zenészek, producerek oktatásával és heti rendszerességgel csinálgattam műsorokat. Majd 2017 januárjában elkezdtem írni egy könyvet. Úgy terveztem, hogy mire felépül a bázis, addigra a könyvet is értékesíteni tudom. Így is lett. D+SZ: Mikor rendezted meg az első Magyar Producer Workshop találkozót? BD: Körülbelül 2017 novemberében, 180 résztvevővel. Utána 2018 márciusában több mint 200 fővel, majd novemberben már 300 fővel. Telt házas rendezvények követték egymást, eléggé beindult a dolog és a YouTube-csatorna is. Közben mellékágon elindult a másik – elsősorban zenerajongókat és nem a szakmát megszólító – csatornám is 2018 április-májusban, tulajdonképpen fogadásból. Karriertanácsokat osztogattam és mondták az emberek, hogy „Dani, tök jó, hogy ezekről mindig pofázol, de csináld

Kihasználtam egy olyan piaci rést, hogy senki nem foglalkozott hazai zenészek, producerek oktatásával

39


INTERJÚ

is meg! Mutasd meg, hogy hogyan kell!” Így egyfajta emberkísérletként nekivágtam azzal az alapkérdéssel, hogy három hónap alatt vajon mennyi embert tudok összeszedni. Végül a harmadik hónapnál 6-7000-nél jártam, 0 forint ráfordítással. Az volt az egész lényege, hogy organikusan fel lehet építeni egy működő közösséget, egy nagyon célzott bázist, amire igazából mindenkinek szüksége lenne a saját területén belül. Szerencsére sikerült, most léptem át a 15 ezret. D+SZ: Hogyan születnek a témák? Az emberek kéréseire építesz vagy egy saját haditervet követsz? BD: Nem vagyok a demokrácia rajongója ilyen szempontból. Tippeket elfogadok és azokat mindig összeegyeztetem azzal, hogy én mit szeretnék. Ha a kettő keresztezi egymást, akkor megvalósítom az ötletet. De vannak olyan előadók, akikkel direkt nem foglalkozom, mivel nem a megfelelő embereket hoznák. Szerencsére úgy vettem észre, hogy a kommentelőim az átlag magyar YouTube-hoz képest intelligensebbek. De amikor már olyan előadó kerül terítékre, aki „necces”, akkor megjelennek az olyan nézők, akiket nem feltétlenül látnék szívesen mondjuk egy rendezvényemen, akik biztos nem olvasnák el a könyvemet sem, tehát akik nem tanulni jönnek. Próbálok a mainstream és az érték között lavírozni, tudatosan felépíteni az egészet. Van egy alap szórakoztató jelleg és mindig jönnek olyan videók, amik kicsit a zenészekhez és azokhoz szólnak, akik jobban bele szeretnének mélyedni a zenébe. Én ezt a csatornát lényegében egy „kapudrognak” használom, hogy bevonzzam azokat az embereket, akik zenélni szeretnének, de talán még nem is tudnak róla. D+SZ: Mostanában az influenszerek, vloggerek világa kétes népszerűségnek örvend, a kommentelők miatt is például. Nehéz volt elérni a megfelelő közeget? Vagy a Workshop már megalapozta a nézőbázist? BD: Én marketingesként dolgoztam mindig. Azért tudtam jó lenni ebben, mert ez elmúlt 10 évet önerőből raktam össze, a könyvemnek is azért az a címe, hogy Zenei karrier önerőből. A FlameMakers 10 éve alatt soha nem volt menedzserünk, mindent én találtam ki, a saját bőrünkön tesztelve. És rájöttem, hogy nem xy céggel kellene foglalkoznom, hanem a zenészek arculatával, karrierjével. Így jött az MPW ötlete, hogy akkor ezen keresztül tudnám hasznosítani a marketinges vonalat. Tudtam, hogy kit akarok elérni, ez a része tudatos volt teljesen. Amit a YouTube-on észrevettem, az, hogy nem a kor számít. Azt hinnéd, hogy ha kizárod a kicsiket, jobban jársz, de közöttük is nagyon sok zseniális koponya van. Havi kétszer minimum jön hozzám 13-15 éves is, olyan kérdésekkel és érettséggel, hogy elképesztő. Ugyanakkor tud olyan 40 éves is betoppanni, aki elég éretlen vagy naiv a korához képest. Szóval nem feltétlen korra szabtam rá. Próbálok mindig úgy beszélni, építkezni, hogy automatikusan kiszórjam azt 40

a közeget, aki nem feltétlen fogékony a mondandómra. Próbálok kicsit tudományos, lexikális lenni, ezáltal sosem tesznek egy olyan influenszer mellé, akiben semmi tartalom nincs. Mert azért a hazai influenszerek 80 százaléka a nagy semmiről beszél. Én pedig úgy gondolom, hogy nincs motiváció információ nélkül. Mindig adok információt, mindig van érték, amit ki lehet bogozni. D+SZ: Mik a legnépszerűbb témák? BD: A hiphoppal kapcsolatos témák nagyon mennek. Minden, ami a fiatalabbakat érdekli az népszerű, hiszen ők vannak fent többségben a YouTube-on. Általában az érzelmileg megosztó vagy clickbait dolgok működnek, amikről nagyon szöges vélemények alakulhatnak ki. Összevesznek alattuk, mindeki megfejti a világot. Érdekes az emberek előítéleteivel és prekoncepcióival szembesülni. De előfordul, hogy olyat teszek ki, ami tudom, hogy csak egy kis százalékot érdekel, viszont nekik érték és sokat segít. D+SZ: Ha jól tudom, most már irodátok is van: ezzel együtt útjára indult egy konkrét képzés is? BD: Ez az egész 2017 elején kezdődött. Kávézóról kávézóra jártam és laptop-projekteltem otthon, a műsorok is ott születtek. Aztán annyira kinőtte magát a dolog, annyi vendég jött, hogy egy céges szintre felfejlődött és irodát nyitottunk ÚjpestVároskapuban. Vannak oktatások is és egy tárgyaló, illetve zenesarok zeneszerkesztéshez vagy zeneelmélethez. Attól függ, kinek mire van szüksége. Valaki karriertanácsadás miatt jön vagy a zenéjét szeretné kielemeztetni, más „pszichológushoz” érkezik. Általában a beszélgetések 50 százaléka nem a technikai aspektusokról szól, hanem rájövünk, hogy emberi problémák vannak amögött, hogy valaki például miért nem halad előre. Más az élményfaktor miatt jön, megint más egy zeneszerkesztő programot szeretne kitanulni. Az elmúl fél évben kiegészült ez az MPWcsapat Sellyei Tomival, Magyarország talán legjobb hangmérnökével. Ő tette hozzá azt a puzzle darabkát a műsorhoz, ami mondjuk bennem nem volt meg. Ez a hangmérnöki, technikai oldal, amit senki nem tanít itthon. Ezzel nagy lépést tettünk meg, mivel az én tudásom inkább az önfejlesztésre, a karrierépítésre irányul. A kettőnk tudása alkot egy optimális egészet és így dübörgünk már szeptember óta. D+SZ: Arra nem gondoltatok, hogy olyan iskola váljék belőle, mint mondjuk az imPro? BD: Mi direkt nem akartunk ugyanazokról a témákról tanítani, mert így is kicsi ez az ország, ez a piac. Sulit nem szeretnék alapítani, mivel aki tanulni szeretne, az odajön hozzánk személyesen és teljesen személyre szabva kapja meg a dolgokat. Aki pedig csoportosan állna neki, annak vannak kis workshopok és minitanfolyamok a mi szakterületeinken belül. Úgy vagyok vele, hogy mindenki azt tanítsa, amiben hiteles. Annak a híve


INTERJĂš

vagyok, hogy specializålódni kell, mivel az Êttermek is akkor nÊpszerŹek, ha van egy sajåt ízvilåguk, nem akkor, ha mindent årulnak. Én letettem a voksom ezen a vonalon, hogy kis mŹsorvezetÊs, motivålås, oktatås, mentorålås, technikai dolgok Ês úgy gondolom, hogy ha iskola lenne mÜgÜtte, akkor mår nem lenne fßggetlen. Reklåmszagúvå vålna. D+SZ: KÜzben hogyan jÜtt a måsodik, Telt håz Ünerőből címŹ kÜnyved Ütlete? BD: Igazåból úgy, hogy az első nagyon ment Ês mindenki vårta a kÜvetkezőt. Lesz egy harmadik is az idÊn, mår nagyjåból kÊsz is van, nagy lendßlettel írtam. Ez a hårom szßletik, a tematikåjuk nagyrÊszt egymåsra Êpßlnek. Szóval az írås az egyik új szerelmem. Sokat jelent a tanulni vågyók szåmåra is, mivel angolul sem nagyon, de magyarul főleg nem volt mÊg ilyesmi megfogalmazva. D+SZ: A harmadiknak mi lesz a fő irånyvonala? BD: Az lesz a legjobb tÊma, a zeneírås. Nyilvån az MPW első fÊlÊve inkåbb az elektronikus zenÊről szólt, hiszen Ên is onnan jÜvÜk, de mostanra eljutottunk oda, hogy „zenÊsz�. Nem szåmít, hogy Ênekes, hogy rock, jazz vagy mulatós, hanem stílusfßggetlenßl az volt a nagy cÊlunk, hogy ne csak az addigi kicsi szegmenssel, hanem minden zenÊsszel foglalkozzunk. Nagyon ÜrßlÜk, mivel olyan emberekkel tudunk megismerkedni Ês olyanok ålltak mÜgÊnk, akik eddig nem tettÊk volna. Nagyon niche stílusban mozogtunk, de most mår az egÊsz zenÊszbrigådot Üssze tudjuk fogni. Örvendetes, hogy a kezdők mellett a profik is tåmogatjåk Ês azÊrt szeretik talån a legjobban, mert itt mindenki tud szakmåzni. D+SZ: Érdekes, hogy nem tanultad a pszichológiai oldalåt, mÊgis szívesen megfejted az embereket. BD: Nem tanultam, viszont rengeteget olvastam Ês mivel 17 Êves korom óta Êjszakåzom, sokfÊle szemÊlyisÊget låttam. Jó esetben az embernek van egy ilyen tehetsÊge, hogy råÊrez måsokra, előttem pÊldåul hamar megnyílnak. Aztån ha valaki meg tud nyílni, annak lehet segíteni. Persze olykor kiderßl, hogy nem erre a pålyåra szßlettek. Azt is el kell tudni mondani, mivel hosszútåvon az segít a legtÜbbet. A nem megfelelő szemÊlyisÊgtípus mellett a måsik nehÊzsÊgi faktor a rossz motivåció. Mindent elårulnak a kicsik kÊrdÊsei: Hogyan futhatok be? Nagyon tßrelmetlenek, Ên pedig azt szoktam mondani, hogy ha tudnåk, hogy a nagy sztårok milyen åron ÊrtÊk el, amit elÊrtek, senki nem kÊrnÊ. Fontos åtgondolniuk, hogy biztosan erre vågynak-e, vagy csak az ezzel jåró dolgok tetszenek nekik. Egy olyan emberkÊnt, akinek sokan adnak a vÊlemÊnyÊre, felelőssÊggel tartozom, hogy mit adok åt vagy mit mondok. Ez az, amit az influenszerek sokszor elfelejtenek, holott valaki szåmåra egy fÊlmondat is nagyon komoly ßzenettel Êrhet fel. EzÊrt fontos, hogy olyat kÜzvetítsßnk az emberek felÊ, ami tÊnyleg segít nekik, mÊg ha ez olykor rossz hír is kell, hogy legyen. D+SZ: És akkor 2019-ben jÜn az új kÜnyv, az új helyszín – Ês mÊg miket vårhatunk? BD: Nagy-nagy cÊlom, hogy a csatornåt felhízlaljam, hogy a magyarokkal minÊl hamarabb tudjak foglalkozni. A tåvlati terv pedig az oktatås lenne. à llami szfÊråban ilyesmit tanítani a sråcoknak, ez lenne a nagy ålmom. Ha konkrÊtan lenne egy ilyen szak. Nemcsak a zenei rÊszÊről, hanem a pÊnzßgyiről is, kßlfÜldÜn sok ilyen van. Illetve opció lehet mÊg a mŹsorvezetÊs, akår zenei szakÊrtőkÊnt. Ezt mÊg nem talåltam ki. Mindig úgy vagyok vele, hogy előszÜr menjßnk åt a hídon, aztån majd meglåtjuk. ≠INTERJÚ: STESZKÓ ZSANETT FOTÓ: NAGYILLÉS SZILà RD (D+SZ)

â„š BĂ NKUTI DANI

Bånkuti Dani cÊlja, hogy kicsit jobbå tegye a hazai zenÊsz tårsadalmat Ês segítse a zenÊszeket Ês a zenÊlni vågyókat cÊljaik elÊrÊsÊben Ês a fejlődÊsben. Dj, zenei producer, mentor, oktató, menedzser, marketing szakember, újsågíró, label menedzser, videó-, Ês mŹsorgyårtó, mŹsorvezető. Mainstream elektronikus zenei DJ Ês produceri karrierje a '90-es Êvek vÊgÊig nyúlik vissza. Önållóan felÊpített formåciója, a Klinger Danival kÜzÜs Flame Makers NÊmetorszågban, Ausztriåban Ês Svåjcban aranyÊs platinalemezeket eredmÊnyezett. TÜbb mint tízÊves pålyafutåsuk alatt kÜrbeturnÊztåk hazånkat Ês szåmtalan kßlfÜldi orszågot. Ghostproduceri tevÊkenysÊge sem elhanyagolható, a vilåg legnagyobb rådiói Ês dj-i jåtszottåk mår dalait, tÜbbek kÜzÜtt Tiesto, David Guetta, Fedde Le Grand, Avicii, W&W, Deorro, Chuckie, Quintino, Dyro Ês a Bingo Players is. A Magyar Producer Workshop (MPW) tulajdonosa. A Zenei karrier Ünerőből Ês a Telt håz Ünerőből címŹ kÜnyvek szerzője, ezen szÊria pedig hamarosan egy harmadik kÜtettel is gazdagodni fog. Sokan a Magyar Producer Workshop Ês a bånkutidani.hu Youtube-csatornåk mŹsorvezetőjekÊnt Ês azok oktató videóiból ismerik.

đ&#x;ŒŽ WWW.BANKUTIDANI.HU FACEBOOK.COM/MAGYARPRODUCERWORKSHOP


JOGI ESET EK

42


JOGI ESETEK

PÁRHUZAMOS OLTALMAK FOTÓKNÁL

TE LŐTTED, ÉN VAGYOK RAJTA. MOST AKKOR KIÉ? A BBC egy februári cikkében gyűjtötte össze azokat az eseteket, amelyekben paparazzi ügynökségek vagy éppen maguk a fotósok követelnek kártérítést hírességektől, influencerektől. Követelésüket azért érzik jogosnak, mert a sztárokról készített képeiket a rajtuk szereplők a fotós engedélye nélkül megosztották a számukra amúgy szép jövedelmet termelő Instagram-, Twitter-, Facebook-oldalaikon. De vajon tényleg kell a fotós engedélye a közösségi médiás megosztásokhoz? A legnépszerűbb közösségi oldalakon akár egyetlen poszt is milliós bevételt hozhat a legnagyobb sztároknak a BBC becslése szerint. Az első 50 legtöbb követővel rendelkező Instagram profil focistákhoz, zenészekhez, reality sztárokhoz kapcsolódik, egyenként 30-150 millió fős követőtáborral. Ami a közönséget vonzza, az a személy és a tartalom – utóbbi legyen akár zene, videó, film vagy sokszor kép, fotó. A tartalom és a közönség együtt jövedelmet termel: egymillió követővel egy poszt akár 10.000 fontot (kb. 3,6 millió forintot) is érhet. Ám, még ha a bevételi adatokat nem is ismerjük pontosan, a nagyságrend elképzelhető. Nem csoda, hogy ebből valaki ­­– jelen esetben a lesifotó készítője – részesedni szeretne – pláne, ha úgy gondolja, ehhez még jogalapja is van. A fotók esetében a képen szereplő tartalomnak, itt tehát a lencsevégre kapott híresség képmásának is van jogi védelme. Emellett a kép készítőjének a képhez fűződő jogi oltalma is él. Ez a két jogi védelem párhuzamos és egymást nem zárják ki. ÉN SZEREPELEK A FOTÓN. MILYEN A JOGAIM VANNAK?

Az azonban nem mindegy, hogy milyen jellegű ez a bizonyos jogi védelem. A képen szereplő sztárnak a képmásához fűződő személyiségi jogát védik a polgári jogi szabályok. Ez azonban nem egy vagyoni jellegű védelem. Azaz hiába is él valaki leginkább abból, ahogyan megjelenik a közönség előtt, a személyiségi jogi védelmen túl a külső megjelenését a külvilágban nem tudja teljes mértékben monopolizálni. A nyilvános közéleti szereplők esetén a magyar szabályok esetenként lehetővé teszik engedély nélküli képek készítését, míg más államok szabályai ezt akár szűkebben, akár bővebben is megvonhatják. Mindezen túl pedig sok esetben a megjelenés maga kívánja meg az érintett hozzájárulását: például egy sportesemény

szervezője kiköti, hogy a sportolókról képek készülhessenek, de más eseményeken is hozzátartozik ez a normál lebonyolításhoz. A képek elkészülnek. A képen szereplő személy vagy boldog, vagy kevésbé elégedett a kép tartalmával, esetleg a kép készítésének körülményeivel. Ha úgy tartja, hogy a képfelvétel az ő személyiségi jogait sérti, ez ellen jogi eljárást indíthat. ÉN FOTÓZTAM. POSZTOLHATJÁK?

De akár így, akár úgy – az elkészült képre vonatkozóan a képen szereplőtől független jog keletkezett, mégpedig a képet készítő fotós szerzői alkotásához fűződő joga. A szerzői jog pedig – a szabad felhasználás esetein kívül – az alkotás (a fotó) felhasználását monopolizálja, azaz a képet csak a szerzői jogosult (a fotós) engedélyével szabad felhasználni. Nincsen ebben átjárás: egy személyiségi jogi szabály sem mondja, hogy a képen szereplő személy a fotográfus engedélye nélkül tehetne valamit a képpel. (Ahogyan persze olyan szabály sincs, hogy a fotós mentesülne a személyiségi jogok megsértésének megállapítása alól.) Az eredménye ennek az, hogy a fotó felhasználásához kell a fotóstól (vagy ügynökségétől) a felhasználási engedély és annak fejében a kért jogdíj megfizetése. Így van ez akkor is, ha azt a fotón szereplő személy szeretné mondjuk az Instagram-profilján online elérhetővé tenni. ≠ KABAI ESZTER, FOTÓ: ISTOCK Források: https://www.bbc.com/news/world-us-canada-47128788 https://www.bbc.com/news/uk-45735861

43


44


ARTISJUS-IGAZGATÓK

GYERTYÁNFY PÉTER | HETVENÖT

A MAI KÖZÖS JOGKEZELÉS ATYJA Az alkotói közösség elsősorban neki köszönheti azt, hogy az ötvenes években államosított közös jogkezelés visszaalakulhatott magánszervezeti formába – és ezzel az Artisjus újra a szerzőké lett, visszaszerezte önállóságát. Mesterévé vált a szoftverek szerzői jogi szabályozásának, egy év híján harminc évét töltötte a közös jogkezeléssel nyugdíjba vonulásáig. Az Artisjus egykori főigazgatója idén lesz hetvenöt éves. Gyertyánfy Péter az Artisjus egyesületté való átalakítását vezényelte le főigazgatóként, a vezetése alatt vált a szervezetből „igazi közös jogkezelő”. 1992-ben Mádl Ferenc nevezte ki az Artisjus főigazgatójává, és 1996-ban az újjáalakult egyesület vezetősége is őt választotta meg főigazgatónak. 2008-ig töltötte be ezt a meghatározó posztot. Számos kihívásnak kellett megfelelni. Például ekkor újult meg a nyilvános előadások tömeges, immár számos magánvállalkozást érintő engedélyezése, az új szerzői jogi törvény életbe lépése nyomán ki kellett dolgozni az internetes felhasználások engedélyezési folyamatát, és a médiapiac teljes átalakulása is magával hozott új feladatokat. Az üres hordozó jogdíj érvényesítésében az újabb és újabb eszközökhöz kellett igazítani a szabályozást. Az Artisjus egyesületté alakítása nyomán nyílt mód az egyéb szerzői és szomszédos jogi, kifejezetten közös jogkezelési célú egyesületek létrehozására is. Gyertyánfy Péter felelős döntéseinek volt köszönhető, hogy ez az átalakítás igen nagy körültekintéssel és hatékonysággal zajlott le. Az immár közvetlenül megválasztott Vezetőség és az ő munkájának eredményei most is jól láthatóak. Így például az, hogy a jogíjbevétel az egyesületté alakulást követő tíz évben ötszörösére nőtt, holott az inflációból csak 2,2-szeres emelkedés adódott volna. A tagok száma 53-ról gyorsan hússzorosára emelkedett. Nőtt az átláthatóság mind a tagok, mind a környezet felé. Megalapozták a tömeges adatfeldolgozások számítástechnikai alapjait. Emellett sikerült kialakítani és megvédeni a szociális-kulturális támogatási rendszert. Gyertyánfy Péter nevéhez fűződik a közös jogkezelés jelenlegi hazai rendjének a megteremtése. Tette ezt többek között azzal is, hogy németországi tanulmányútjának gyümölcseként megírta az első olyan nagytanulmányt, amely feldolgozza és elemzi a közös jogkezelést érintő uniós jogot. Ösztönözte a jogi szabályozás átalakítását, a magánosítást, szakcikket írt, jogszabályjavaslatot szerkesztett. A ma hatályos szerzői jogi törvény kezdeményezésében és megalkotásában elvitathatatlan szerepe volt. Tudományos tevékenysége és a szabályírásban való aktív részvétele révén a törvényben még ma is felfedezhető a szilárd dogmatikai egység, holott a törvény jó néhány módosításon túl van már. Szintén a közreműködése kellett ahhoz, hogy ez a szabályozás a mai napig jól működő, kellő általánosságú lehessen. A nemzetközi porondon is gyarapította a magyar szerzői jogi szakértelem hírnevét mind a WIPO-ban (a Szellemi Tulajdon Világszervezetében), mind a CISAC-ban (a közös jogkezelők globális szervezeténél). Szakirodalmi, tudományos munkásságát ma is folytatja. Cikkei meg-

kerülhetetlenek a szerzői jog nemzetközi magánjogi kérdéseiben, a közös jogkezelés tárgyában, vagy a szerzői jogi szabályok fáradhatatlan kritikájában. Sokat köszönhet a szerzői jogász közösség szerzői jogi szakértői tevékenységének is. ≠ –AJM–, ILLUSZTRÁCIÓ: NÉMETH GYULA (D+SZ)

MÉRFÖLDKÖVEK AZ ARTISJUSNÁL • 1994 A jelenlegi székház megépül • 1 995 Artisjus Zenei Alapítvány és

Nyugdíjpénztár megalakítása • 1996 Állami hivatalból egyesületté alakulás •  1998 Első jogdíjközlemény az online felhasználásra • 1999 Új szerzői jogi törvény, új bejegyzés •  2001 Artisjus Zenei Díj megalapítása • 2003 Budapesten nyílik meg a CISAC regionális irodája • 2 005 Az Artisjus egységes integrált informatikai rendszerének indulása • 2 006 Artisjus Irodalmi Díj megalapítása •  2008 Szerzői Információs Rendszer indulása

45


KÖNYV

MARTON LÁSZLÓ TÁVOLODÓ | ALULNÉZET

UNDERGROUND KÖZELRŐL Marton László Távolodó elsősorban rock- és világzenében érdekelt szerző, sokáig a Magyar Narancs zenei rovatszerkesztőjeként és a Sziget világzenéért felelős szervezőjeként tevékenykedett (ami idén már nem lesz), de mi most természetesen legújabb szépírói munkáját vizsgáljuk, ami történetesen egy rockkönyv. Ha végigtekintjük főbb művei sorát, ugyan majdnem kiegyensúlyozódik a mérleg a rockújságírói és a szépírói oldala közt, azért az előbbi hangsúlyosabbnak tűnik. Az Alulnézet elsősorban is a lényegről szól: az ember és a rockzene szétszálazhatatlan kapcsolatáról – ez a legkülső rétege, és valójában ez a legbelső is. Merthogy Távolodó képes arra, amire csak a legjobbak: test- és érzékenység-közelbe hozza rajongása tárgyát, jobban mondva még közelebb, az azonosság mikrouniverzumában érdekelt, amikor már minden hang és szövegsor a személyes élettel rímel. Talán ellentmondani látszik mindennek a „Távolodó” névtoldalék, merthogy az eltávolodásban, az állandósult múltban élésnek és az abban zajló folyamatoknak a jelenbe emelésével van elfoglalva hősünk, így viszont meg is válaszolhatjuk a kérdést: pont, hogy ez az eltartásos szemlélés, a megélt idők felidézésének és a korok lényegi átrostálásnak összecsengetése teszi mindennél közelebbivé ezt a távolodást. Pont ebbe tud kapaszkodni az egyszeri olvasó is, akitől csak egyetlen dolog van elvárva, hogy mindez valamilyen szinten megtörténhessék benne is: engedje meg önmagának is ezt az egyetlen lehetséges időutazást. Távolodó elsősorban az undergroundban érdekelt, abban viszont mondhatni teljes az ív, Patti Smith-től az ádáz hardcore-ig. Igaz, ezen ív végpontja akkor érdekes a számára, ha tényleg tetten érhető benne a gyötrő láz, az őrület, a meghasonlás a társadalmi konvenciók miatt is lakhatatlan világgal. Ez ebben a kötetben aztán végképp így van, mert itt, bár megidéződnek a klasszikus hősök, Patti Smith, Iggy Pop, Lou Reed, Cseh Tamás, de úgy, ahogy az az új évezredben visszacsatolódott, merthogy azért ne felejtsük: folyamatos múlt idő van. Ez a távolság áthidalás és jelenbe érkezés viszont az Alulnézetben elsősorban fókuszbeállítás, mert a könyv négy fejezet közül a két központit a kelet-európai rock és underground részletezése adja: cseh, ruszki, román, lengyel, kelet-német, jugó és bolgár a csapásirány, megidéződnek zenekarok, koncertek, életképek, hatások, összefonódások és társadalmi-politikai helyzetek. Az a legabszurdabb az egészben, hogy a földrajzi közelség ellenére mindez mintha a messzi-távolban zajlott volna (így tehát ebből a megközelítésből is Távolodó terepén járunk), miközben pont az ellenkezője jön le a szövegekből, azaz minden ismerős, nagyjából úgy történtek a dolgok, ahogy azt mi is megtapasztalhattuk azokban az évtizedekben itthon. Ezután a következő nagy adag, mondhatni logikusan, a magyar undergroundé (Orfeo zenészcsoport, Kiss Feri, Méhes Marietta, a korai hardcore színtér friss bakelit megjelenései), csak hogy tényleg kiderüljön a személyes sztorikon túl: itt is pontosan az ment, mint a szomszédban. A végére pedig került egy Bakelitszomj Bónusz fejezet is tíz alap kedvenccel, visszautalva Távolodó 2013-as könyvének tematikájára.

Képtelen vagyok rájönni a szerző titkára, már ami a kecskejóllakást és a káposztamegmaradást illeti, ugyanis gyakorlatilag minden lényegest megtudunk mindenkiről, azaz elképesztő adatmennyiség van itt megmozgatva, miközben ez egyáltalán nem megy az olvasmányosság és az irodalmi élvezet rovására. Ráadásul az egészet a beavatottság finomszálú reflektív és önreflektív iróniája lengi át, és ez a feloldó humor igazából jól is jön, mert valljuk be, ennek a kelet-európai abszurdban pancsoló korszaknak nemcsak az elviseléséhez, de az utólagos feldolgozásához is ez elengedhetetlen. Távolodó könyve tehát minden rétegében működőképes, és a legfontosabbat ragadja meg: az információk, hivatkozások és tények mögött húzódó valódi történéseket, az emberi rezdüléseket, a gyarlóságokat, a gyorsan jött sikereket és aláhullásokat, a vicces sztorikat és tragédiákat, és mindezek felett a popzene rendkívüli hatását az egyszeri rajongóra. Alapmű. ≠ RÁCZ MIHÁLY

book MARTON LÁSZLÓ TÁVOLODÓ ALULNÉZET RÉZBONG KIADÓ, 2019

47


IRODALOM

A zöld dzseki

info takács zsuzsa 2019-ben az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Takács Zsuzsa költő, műfordító, prózaíró kapta A vak remény című kötetéért. „A költő uralkodó főtémája a veszteség érzete: szeretett személyek, sorsdöntő kapcsolatok, helyzetek, néha bizonyos azonosságtudat elvesztése, mindeközben a törékeny énnek a megőrzése” – írta Szkárosi Endre a könyvről szóló méltatásában. Takács Zsuzsa versei a 60-as évektől jelentek meg az Élet és Irodalomban, majd az Új Írásban, a Kortársban, a Jelenkorban és az Alföldben. Anyanyelvi lektorként is dolgozott Kubában, a havannai egyetemen, 1964-től pedig diplomáciatörténetet és társadalmi ismereteket tanított a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Olasz, spanyol, katalán, francia és angol költők műveit is fordította. Számtalan elismerése mellett 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2014-ben pedig Artisjus irodalmi díjat kapott Tiltott nyelv című kötetéért.

book TAKÁCS ZSUZSA A VAK REMÉNY MAGVETŐ KIADÓ, 2018

Ott ült a SPAR előtt a két szokásos rongykupac, a hetvenéves koldus és hatvan körüli élettársa, akivel nemrégen kerültek össze, s akit azonnal be is mutatott nekem. Elképzeltem közös életüket. Nyaralásukat a közeli parkban, az esős napokat, hitvesi ágyukat: a bokoraljat, a rengeteg romlott ételt, amit megettek, a telet a János kórház tbc-osztályán, magányosságukat a nyolcágyas kórteremben, a betegek undorát, az orvosok közötti vitát, amelyben végül a szánalom és/vagy a fertőzésveszély elhárításának indoka győzött. Emlékszem az első tavaszi napra, amikor gyógyultan az „otthonába bocsátották". Nagyon vágytam már haza – sóhajtozott. Akkor már újra egyedül volt. – Hogy érti? – kérdeztem: – hát az utcára! – mutatta és magyarázta akár egy marslakónak. Az Amerikában vásárolt zöld dzseki lett végül a neheztelésem kiváltó oka. Régi darab, hibátlan és meleg, évekig abban lapátoltam a havat, tőle meg ellopták a kabátját. Tél volt megint. Kékre fagyottan, egyedül ült a szokásos helyen. Hazamentem és elvittem neki. Fölállt és átölelt. Cserepes szája az arcomat érte. Ellöktem magamtól, arcomról letöröltem a nyálát, hebegett valamit. Szégyelltem magamat. Halott idő volt, a közlekedés leállt. (A Város épp vendéget fogadott – egy keleti zsarnokot.) Jelenetünknek nem volt résztvevő tanúja, nem mondta, hogy ha a kisujját nyújtja ezeknek, rögtön az egész karját akarják! De éreztem, hogy valaki néz, akit én nem láthatok, ott éhezik és fázik minden utcasarkon, és megítél.


3


4

Profile for Artisjus

Dal+Szerző magazin 2019/01.  

Az Artisjus zeneipari, kulturális magazinja. Megjelenik negyedévente.

Dal+Szerző magazin 2019/01.  

Az Artisjus zeneipari, kulturális magazinja. Megjelenik negyedévente.

Profile for artisjus
Advertisement