__MAIN_TEXT__

Page 1

dal+ szerző AZ ARTISJUS INGYENES ZENEIPARI, KULTURÁLIS MAGAZINJA I MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE I MMXVIII / II. I

www.artisjus.hu

PICI KIS MONDÁSOK MOLNÁR FERENC CARAMEL KATALIZÁTOR SZERETNÉK LENNI, NEM IGAZGATÓ BÁCSI Ligeti Gyuri CSAK RÉSZE VAGY AZ EGÉSZNEK, DE NEM ADOD FEL MAGAD Sőrés Zsolt OTT LETT VILÁGOS SZÁMOMRA, HOGY ERRE VAGYOK HIVATOTT Kozma Kata 1


EDITORIAL

TARTALOM

Nyári számunk egyik fókuszában ismét a Music Hungary konferencia, melyen három beszélgetés, előadás is körüljárta a rádiós piac témáját, olyan alaposan, hogy érdemes volt az elhangzottakat külön cikkben összefoglalni. Címlapunkon Molnár Ferenc Caramel. Ritkán akad mikrofonvégre hívő popsztár. Felfogás, életmód, de még az alapkövetelmények tekintetében is teljesen összeegyeztethetetlennek tűnik egyszerre kereszténynek lenni, és helytállni a popszakmában. Caramelnek valahogy mégis sikerül. A hazai rock és metál közösség meg­hek­ kelte az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi válogatóversenyét, hiszen a Viszlát nyár toronymagasan nyerte a szavazást, ezzel pedig elutazhatott az AWS Lisszabonba, hogy több tucat európai résztvevő között képviselje az országot. Kevés nehezebben megragadható zene van, mint a szabad improvizáció. A mélyhegedűn és mindenféle tárgyakon zenélő, számos nemzetközi együttműködésben részt vevő, a Zeneakadémián tanító Sőrés Zsolttal jártuk körbe a kérdéseket és paradoxonokat. Ligeti Gyuri számára a zene az első számú kommunikációs csatorna. Dacára annak, hogy „nem is szándékosan” vált producerré, tengernyi magyar zenekar foglalhatja imába szinte telepatikus, empátiában és ösztönösségben gazdag „tanításait”. „Hogyan tárgyaljak, ha a zenémet egy filmhez akarják felhasználni? Producerként a jogdíj mekkora százalékára vagyok jogosult? Alkotói válságban vagyok. Hogyan tovább?” Vadonatúj rovatunkban olvasóinknak igyekszünk segíteni olyan problémákban, amelyekkel (dal)szerzői pályájukon találkozhatnak. n A SZERK.

2

02

HÍREK

04

LEMEZAJÁNLÓ

06

A MAGYAR ZENE ÉS A RÁDIÓ ELINDULT EGYMÁS FELÉ MUSIC HUNGARY

10

OTT LETT VILÁGOS SZÁMOMRA, HOGY ERRE VAGYOK HIVATOTT KOZMA KATA

12

SAJÁT ERŐBŐL AWS

14

TÍZ HASZNOS TIPP AZ IDEI ASCAP EXPÓRÓL AMERIKÁBÓL JÖTTEM

16

PICI KIS MONDÁSOK MOLNÁR FERENC CARAMEL

22

A HIÁNYZÓ BEFIZETÉSEK ELLENÉRE EMELKEDTEK A JOGDÍJAK MÁJUSI NAGY FELOSZTÁS

24

LISTÁK YOUTUBE, MAHASZ, ZENESZÖVEG

26

KÉT TINILÁNY ROBBANT BE TOPLISTAELEMZÉS

27

ONLINE VÁSÁROLTAM HANGMINTÁKAT EGY KÉRDÉS,EGY VÁLASZ – TANÁCSADÁS

28

CSAK RÉSZE VAGY AZ EGÉSZNEK, DE NEM ADOD FEL MAGAD } SŐRÉS ZSOLT

32

AZ ARTISJUS NAPJA A MŰVÉSZETEK VÖLGYÉBEN KOMOLYZENE A VÖLGYBEN

34

KATALIZÁTOR SZERETNÉK LENNI, NEM IGAZGATÓ BÁCSI LIGETI GYURI

40

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS A ZENE CIKKEK, JOGI ESETEK

44

SZÖRÉNYI LEVENTE ARTISJUS-DÍJASOK

46

BAKSA-SOÓS ATTILA–MIKI357: TEMPÓ KÖNYV

48

TURI TÍMEA IRODALOM

}

}

}


IMPRESSZUM

06 MÁR TAVALY IS NAGY ÉRDEKLŐDÉST VÁLTOTT KI AZ ÁTALAKULÓ PIAC TÉMÁJÁT KÖRÜLJÁRÓ BESZÉLGETÉS.

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXVIII. második negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1114 Budapest, Ulászló utca 8.) Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS) Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté

16 NEM SZÁMÍT, HOGY MI A DIVATOS HANGKÉP, FONTOSABB MAGA A DAL.

Ebben a számban közremûködtek: Biczó Andrea, Bihari Balázs, Deme Zsófia, Hegyi György, Kabai Eszter, Kalocsai Krisztina, Rónai András, Takács Dalma, Steszkó Zsanett, Szeltner Ildikó Lapterv, tördelés: typoslave (info@typoslave.hu) Címlapfotó: Nagyillés Szilárd Korrektúra: Kótai Kata

28 MAI NAPIG SZÜLETNEK MŰVÉSZETI ÁGAK, MIÉRT A HANG

Nyomdai kivitelezés: ColorPack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4. Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8. E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83

A KIVÉTEL?

Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint FSC minősített papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon.

34

Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre.

LENNE

EGYIK NAP PAUL MCCARTNEY VETT FEL A FÖLÖTTÜNK LEVŐ STÚDIÓBAN

A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a ta­gok­nak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük. Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre. A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint. ISSN 2063-4188


HÍREK

dsz-hírek mmxviii.ii RENDKÍVÜLI VÁLASZTÁS

Az Artisjus időközi választást tartott abból a szomorú apropóból, hogy a februárban elhunyt Melis László zeneszerző, hegedűművész – az Artisjus Felügyelő Bizottságának tagja – helyett új tagot válasszon. A Bizottság az egyesület belső ellenőrző szerve, tagjait közvetlenül az egyesületi tagok választják. A májusi választáson a komolyzenei szerzők vehettek részt. A szavazás során végül két jelöltet állítottak a résztvevők, dr. Zombola Pétert és Márta Istvánt – közülük utóbbi kapott több szavazatot. Így Márta István lett a Bizottság új tagja, míg dr. Zombola Pétert póttagnak választották. A választás érdekessége, hogy most először elektronikus jelölésre és szavazásra is lehetősége volt azoknak a komolyzenei szerzőknek, akik regisztráltak online ügyintézéshez. Így ők otthonuk kényelmében, saját online felületükre belépve vehettek részt a szavazáson. A többi tag személyesen, az Artisjus irodájában adhatta le voksát. A résztvevők túlnyomó többsége élt az online választás lehetőségével, mindös�sze két szavazatot adtak le személyesen.

JÖN A KÖVETKEZŐ DEX

Az Artisjus tavalyi felméréséből kiderült, hogy a magyar dalszerzők 87 százalékának fontos lenne egy kifejezetten a dalszerzésről szóló szakmai esemény. Ezért rendezte meg idén februárban az első Dalszerző Expót az Artisjus közel harminc neves külföldi és hazai dalszerző és zeneipari szakember bevonásával. Az esemény minden előzetes várakozást felülmúlt: több mint háromszáz résztvevővel telt házzal zárta a napot. A DEX folytatódik, sőt, 2019-ben már kétnapos programmal jelentkezik. A dátumot már most érdemes megjegyezni: február 18-19-én minden a dalszerzésről fog szólni a Budapest Music Centerben. Akik majd jegyet váltanak az eseményre, külföldi és magyar dalszerzők, zenei szakemberek műhelytitkaiba pillanthatnak be – előadások, workshopok vagy 2

egyéni tanácsadások keretében. Az első Expo legnépszerűbb programjai mellett újabbakkal is jön a DEX, és rengeteg aktuális témával jelentkezik.

JOGDÍJAK FELOSZTÁSA 2018-BAN

A legnagyobb jogdíjkifizetések, azaz „nagyfelosztások” első üteme májusban lezajlott. Most először a rádiós és televíziós elhangzásokért járó jogdíjakat az ezekhez kapcsolódó ráosztásokkal (így a magánmásolási díjakból származó ráosztásokat is) egy időben fizette ki az Artisjus: május 15-én. A komolyzenei szerzők számára további újdonságot jelent, hogy a szokottnál később, június végén kapják a jogdíjakat a 2017-es rendezvényekre. Azért a könnyűzenei koncertekkel egy időben történik ez a felosztás, mert a szervezőktől érkező műsorok feldolgozása során derül csak ki, hogy az adott rendezvény komolyzenei vagy könnyűzenei (esetleg vegyes) volt-e. A májusi nagyfelosztás során a magyar szerzőkhöz és más hazai jogosultakhoz a teljes összeg 53%-a került, azaz ös�szesen 1 milliárd 796 millió forint. A hazai szerzők közül 7589-en részesültek ebből az összegből, és 46 456 magyar dal vagy más zenemű adataira történt a jogdíjak felosztása. Június végén a következő jogdíjak kifizetése esedékes: ∑ élőzene (és kapcsolódó gépzenei jogdíj): könnyűzenei és komolyzenei rendezvények  ∑ filmzene (és kapcsolódó gépzenei és magánmásolási jogdíjak) ∑ hangfelvétel-értékesítésre épülő ráosztások (gépzene és magánmásolási díj) A külföldi felhasználások, az online felhasználások és a hangfelvétel-kiadásokból keletkező jogdíjakat pedig egész évben, folyamatosan fizeti ki az Artisjus a szerzőknek és más jogosultaknak.

EMELKEDŐ STREAMBEVÉTELEK

Az előfizetéses streamben meghallgatott magyar zenék mennyisége 50%-kal nőtt tavaly, az ebből származó kiadói bevételek viszont csak 25%-kal emelkedtek. A kiadók legfőbb bevételi forrása továbbra is a jogdíj – derült ki a MAHASZ 2017-ről szóló összefoglalójából. A Mahasz a legfőbb számokból annyit hozott nyilvánosságra, hogy már negyedik éve tart az emelkedés, de a csúcsot jelentő 2000-es évnek még 30%-át sem érik el az összesített bevételek. Továbbra is a jogdíjak teszik ki a bevételek legjelentősebb szegmensét; „ennek oka elsősorban a fizikai értékesítések tizenhét éve tartó drasztikus csökkenése, illetve a fejlettebb régiókhoz képest még mindig jelentős lemaradásban lévő digitális piac” – írják. A streambevételek 31%-kal nőttek (globálisan 41,1%-kal), a letöltések 16%kal estek vissza (ez alacsonyabb, mint a globális 20,5%), így a digitális bevételek összesítve 24%-kal emelkedtek. A fizikai értékesítések pedig 7,9%-kal estek vissza (globális: 5,4%).

SZÖVETSÉGBEN A ZENEIPARÉRT

Az állami döntéshozók, a piaci szereplők és a média előtt képviseli az egész hazai zeneipart – többek között erre is vállalkozott tavaly novemberi megalapításakor a Music Hungary szervezet. Az azonos nevet viselő konferencián idén május végén mutatkoztak be a szövetség különböző osztályai. A tagok szakosztályokba rendeződtek ugyanis annak érdekében, hogy „a közösen kitűzött célokat elérjék, és megfelelő figyelmet biztosítsanak minden egyes részterületnek” – fogalmaznak a szövetség honlapján. Jelenleg a következő szegmenseknek alakultak osztályai: aggregátorok, alkalmazott zene, alkotók, export, fesztivál, hangszeresek, kiadók és hangfelvételkészítők, zenei klubok, menedzserek, média, oktatás, promoterek, sync és publishing, technikusok. A szövetség elnökei Weyer Balázs


HÍREK

dsz-hírek mmxviii.ii weyer balázs és stumpf andrás pódiumbeszélgetés a music hungary konferencián fotó: nemes róbert

(Hangvető) és Lobenwein Norbert (Sziget), a közös munkát 14 elnökségi tag is segíti, köztük Gerendai Károllyal (Sziget), Szűts Lászlóval (MAHASZ), Szinger Andrással (Artisjus).

SPOTIFY VS. SZERZŐK

Májusban jóváhagyta a felek közötti megállapodást a bíróság a három éve húzódó perben. A Spotify ellen szerzők indítottak ugyanis pert 2015-ben a szerzői jogdíjak meg nem fizetése miatt. A probléma onnan eredt, hogy míg a hangfelvételek jogtulajdonosaival jogosíttatta a felhasználást a svéd cég, a szerzőket és képviselőiket nem minden hangfelvétel esetén találta meg. Ezzel együtt elindította a szolgáltatást teljes katalógussal. A megegyezés keretében a Spotify vállalta, hogy az elmaradt jogdíjakat rendezi; ös�szesen több mint 112 millió dollár (31 milli-

árd forint) értékben vállalt kötelezettséget. A megegyezéssel azonban nem mindegyik fél elégedett. A Wixen Publishing Group által később megindított per tízezernél több dal esetén vádolta jogsértéssel a Spotifyt, ők 1,6 milliárd (!) dollárt követeltek. A felek meghallgatása után a bíró azt állapította meg, hogy a Spotify által ajánlott összeg és a „nem pénzbeli előnyök” elégségesek; és „távolról sem egyértelmű, hogy ha a felperesek folytatták volna a bírósági eljárást, akkor a jogi felelősség és károkozás kérdésében bizonyítani tudták volna az álláspontjukat”. Azonban ez a peren kívüli megállapodás csak azokra vonatkozik, akik azt elfogadták – a Wixen és több mint ezer szerző nincs köztük.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NYÁRON

A korábbi éveknek megfelelően idén is nyáron, augusztus elejétől szeptember

elejéig lehet pályázni az Artisjus Zenei Alapítványánál támogatásra. Az alapítvány ezúttal is azoknak a jelentkezését várja, akik szociális helyzetüknél fogva rászorulnak az anyagi segítségre, vagy idős koruk (és anyagi helyzetük) miatt nyugdíjkiegészítésre van szükségük. A pályázatok az Alapítvány honlapján lesznek elérhetőek a pályázati adatlappal együtt, emellett az Artisjus hírlevélben, valamint Facebook-oldalán is értesíti szerzőit a felhívások megjelenéséről. A Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA) augusztus 5-én jelennek meg újabb pályázati kiírások könnyűzenei témákban – ezekre egy hónapig, vagyis szeptember 5-ig várják a pályázatokat. Ezt követően pedig szeptember 27-én a Hangfoglaló Program teszi közzé felhívásait könnyűzenei szerzőknek. n 3


LEMEZEK

VAD FRUTTIK SZABAD.VAGY

INTIM TORNA ILLEGĂ L ÉLNI JĂ–TTĂœNK

SHAIBO NAKED FEET

laptop đ&#x;’ż

laptop đ&#x;’ż

laptop

A Vad Fruttik csapata 2005-ben tŹnt fel előszÜr Szerelmes dal címŹ szåmåval, amit hamarosan első nagylemezßk kÜvetett. Ezen rÜgtÜn olyan slågerek szerepeltek, mint a Sårga Zsiguli vagy a Nekem senkim sincsen, így a zenekar hamar a hazai fesztivålok Ês klubok kedvencÊvÊ vålt. Eddig kÊtszer jutalmaztåk őket Fonogram-díjjal, míg a frontember Likó Marcell Artisjus-díjat vehetett åt az Év szÜvegírója kategóriåban 2017-ben. Egy ilyen szÊp, kerek sikersztori utån felmerßlhet a kÊrdÊs, hogy tud-e mÊg újdonsågot mutatni a Fruttik, a vålaszÊrt pedig Êrdemes meghallgatni a Szabad. vagy címŹ lemezt, ami a hazai albumok kÜzßl talån az egyik legfontosabb darab, ami idÊn megjelent. A hangszerelÊsben kiemelkedik a gregoriån dallamvezetÊs Ês a poszt grunge-os hangzås, míg a szÜvegeket illetően a tårsadalomkritika remekßl megfÊr a szßlői kihívåst boncolgató tÊmåk mellett. A lemez mindÜssze 8 szåmot tartalmaz, a lÊnyegre tÜrő dalcsokorból azonban így is vannak szerzemÊnyek, amik kiemelkednek. Az egyik a VÊge, ami a maga disszonanciåjåval is első hallåsra az ember fßlÊben ragad. Illetve a leginkåbb kÜzÊleti szerzemÊny, az erősen politikai tÜltetŹ, a magyar valósågot lefestő Ébren. KevÊs zenekar kÊpes 13 Êv utån szintet lÊpni, de a Vad Fruttiknak egyÊrtelmŹen sikerßlt. n

Az Intim Torna Illegål megalakulåsa óta hazånk egyik kedvenc koncertzenekara, a klub- Ês fesztivålÊlet egyik legenergikusabb produkciója, amely mÊly gondolatokat tålal fßlbemåszó slågerekbe csomagolva. Legújabb lemezßk egy egÊszen Êrdekes motívum kÜrÊ Êpßl, ami nem mås, mint az oroszlån. Ennek miÊrtjÊt Dorogi PÊter dalszerző-frontember azzal magyaråzta, hogy ez az ållatfaj mindig arra tÜrekszik, hogy helyre tegye a dolgokat a vilågban; hatalmas ÊrzÊsekkel rendelkeznek Ês Êreznißk kell, hogy vÊgßl valamit vÊghez vittek. CselekvÊssel reagålnak a helyzetekre ahelyett, hogy håtradőlnÊnek, Ês gondolkodnånak rajta; nem ÜsztÜnÜsek, de azÊrt, mert a jÜvőbe nÊznek Ês szåmítåsba veszik tetteik kÜvetkezmÊnyeit. Ez a metafora kísÊri vÊgig az Élni jÜttßnk lemezt, aminek mår a címe is årulkodó. A dalok kÜzt ugyanis jó pår olyan talålható, amit igaz, valós tÜrtÊnetek inspiråltak, legyen szó egy titkos viszonyról vagy egy erős, hosszú håzassågról. A zenekar tehåt leszåmolt dÊmonaival, Ês tavaly nyåron alkotótåborba vonult, messze a våros zajåtól, ahol megszßletett új lemezßk magja. Az ITI valós, őszinte dalszÜvegekkel, Ês újszerŹ zenei megoldåsokkal – pÊldåul most hasznåltak előszÜr vonósokat– tÊr vissza a porondra. n

A 2015-ben alakult nÊgytagú Shaibo az ÜrÜmzenÊlÊsre Ês a flow-ÊlmÊny teljes åtÊlÊsÊre eskßszik, mindezt teszik termÊszetessÊggel, mÊgis a legprofibb kÜrßlmÊnyek kÜzt. Stílusuk a funk dÜgÜssÊgÊt egyesíti a rock erejÊvel, a szívszorító artpopot a jazz kifinomultsågåval, de kerßli a puszta eklektikåt. A Shaibo dalai Ês szÜvegei Szigeti Zsófi Ênekesnő ÊlmÊnyeiből tåplålkoznak, melyek olykor vidåmak, måskor keserŹek, azonban sosem hiånyozhat belőlßk egy cinikus Êl, egy Ünkritikus gondolat. Ennek az Êrdekes egyvelegnek most itt az első nagyobb lÊlegzetvÊtelŹ lenyomata, a Naked Feet címŹ lemez, aminek egyik legnagyobb ÊrdekessÊge, hogy egyszerre tud lågy Ês erőteljes, nyugodt Ês zaklatott lenni. Ennek oka talån az, hogy az album dalai a dalszerző-Ênekesnő szåmåra egyfajta megkÜnnyebbßlÊst, egy teher lerakåsåt jelentik, míg a kÜrßlÜtte lÊvő profi zenÊszek ezt az ívet kÜvetik. Az album hangulatåban mÊgsem Êrződik tÜrÊs, ennek pedig egyik oka a dalok kivåló sorrendje – Êrdemes egyszer meghallgatni egymås utån pÊldåul a Gipsyt Ês a Giant Mouse-t, hogy jobban kirajzolódjon, mennyire szÊles skålån mozog a Shaibo úgy, hogy mÊgis egy bizonyos hangulaton belßl tudnak maradni. A Naked Feet tehåt egy kivåló debßtålås egy Magyarorszågon tÊnyleg ritkasågszåmba menő tudatos, de őszinte formåciótól. n

Szerzői kiadås Szerzői kiadås 4

Szerzői kiadås


LEMEZEK

PUNNANY MASSIF PMXV

KRÚBI NEHÉZLà BÉRZÉS

KELEMEN KABà TBAN FEHÉR ANGYAL

laptop đ&#x;’ż

laptop đ&#x;’ż

laptop đ&#x;’ż

A pÊcsi Punnany Massif idÊn ßnnepli fennållåsånak tizenÜtÜdik szßletÊsnapjåt, ezt a jeles Êvfordulót pedig egy kßlÜnleges kiadvånnyal ßnneplik. Bår elsőre úgy tŹnhet, a PMXV egy egyszerŹ vålogatåslemez, åm ennÊl sokkal tÜbbről van szó. A sråcoktól mår megszokhattuk, hogy kerßlnek mindent, ami konvencionålis, így ez a best of is tele van meglepetÊssel. A zenekar az elmúlt måsfÊl Êvtized 15 legpunanybb dalåt vålasztotta ki, így az olyan gigaslågerek mellett, mint az Élvezd vagy a Partizån szerepelnek igazi mÊrfÜldkőnek szåmító trackek is. A lemez a Punnany teljes diszkogråfiåjåból szemezget a Shen Kick lemeztől egÊszen a Fel #2-ig. A gondosan megvålogatott tracklista persze mÊg nem indok arra, hogy ínyencsÊgről beszÊljßnk, a Punnany azonban fogta ezeket a dalokat, kifordította őket, megfŹszerezte egy jó nagy adag újrahangszerelÊssel, Ês úgy pmxv-sítette ezt a sok-sok Êven åtívelő, teljesen mås korszakban szßletett dalvålogatåst, hogy a vÊgeredmÊny olyan, mintha csak erre a lemezre szßlettek volna. Ismerős dallamok, kívßlről fújt szÜvegek kaptak egy új lendßletet, ettől a lÜkettől pedig a legrongyosabbra hallgatott szerzemÊnyeket is újra szívesen előveszi az ember. n

A mindÜssze 23 Êves Krúbi szinte a semmiből lett az egyik legmenőbb haza hiphop arc. Tavaly a Keret Blog Kikeltető címŹ tehetsÊgkutatójån tŹnt fel, ahol az elődÜntőktől a dÜntőig kÜvethettßk nyomon sajåt szemßnkkel, ahogy exponenciålisan nő a rajongótåbora. A versenyt vÊgßl toronymagasan meg is nyerte, Ês egy fÊl Êven belßl mår a legmenőbb hazai kisklubok színpadain, Ês persze egy telt håzas lemezbemutatón talålta magåt. És hogy mi a titka? A dallamos zenei alapok mellett Krúbi egy igazån egyedi Êlt visz a szÜvegeibe, ami – bår klisÊ ezt mondani, – de valóban hiånycikk a magyar hiphopÊletben. Olyan termÊszetessÊggel beszÊl a politikåról, mintha csak az időjåråsról tennÊ. Mindemellett a cinikus kritikåt egy olyan humoros, szókimondó kÜntÜsbe bújtatja, hogy nem szívesen lenne senki a kifiguråzott szemÊlyek helyÊben, viszont a lemezt vÊgighallgatva tÜbb olyan pillanat is akad, amikor rÜhÜgőgÜrcsben tÜrßnk ki, mikÜzben valahol Êrezzßk, hogy ez bizony a szomorú magyar valósåg. Krúbi tehåt egy rÊgóta vårt kulcsszereplője lehet a hazai szcÊnånak, aki úgy tud őszinte lenne, hogy nem kÜveti az ami a szívÊn, az a szåjån-elvet – legalåbbis ezt sugalljåk jól åtgondolt, vÊgtelenßl fifikås szÜvegei. Mi pedig azt kívånjuk, hogy maradjon mindig ennyire trú – mert igÊny, mint låtszik, bőven van rå! n

A Kelemen Kabåtban 2013-as felbuk­ka­ nåsakor mÊg nehÊz volt eldÜnteni, men�nyire szånjåk a sråcok vicczenekarnak a formåciót. TermÊszetesen mår akkor is ÊrződÜtt, hogy az igÊnyessÊg åltal åtjårt produkció direkt jåtszik rå erre a vonalra – hamar meg is szerette őket a kÜzÜnsÊg, Ês szinte azonnal bekerßltek a klubok Ês a fesztivålok vÊrkeringÊsÊbe. Az is ÊrződÜtt, hogy ezt a pengeÊlen tåncolåst nem folytathatjåk a vÊgtelensÊgig, de úgy tŹnik, erre maguk is hamar råÊreztek. SokszínŹ, karakteres, nÊha (a szó jó ÊrtelmÊben) megmosolyogtató dalszÜvegeik Ês maga a produkció is egyre jobban Êrt Üssze. Ennek fontos mÊrfÜldkÜve a nemrÊgiben megjelent FehÊr Angyal címŹ lemez, ami azt mutatja: mind szÜvegileg, mind zeneileg megkomolyodtak a sråcok. Persze csak pont annyira, hogy tőlßk szokatlanabb, Êlesebb kritikåt fogalmaznak meg jól åtgondolt, őrßlt metaforåkba bújtatva, amiket a kÜzÜnsÊg bizonyåra tovåbbra is szívesen idÊzget majd. Frappåns szÜvegek, szerethető rímek, zenei megoldåsokban pedig olyan ÊrdekessÊgek, mint a Fluorral kÜzÜsen rÜgzített Tombolunk címŹ szåm, amiben a Smells Like Teen Spirit rongyosså hasznålt riffjÊt bújtattåk el úgy, hogy mÊgse tŹnjÜn klisÊnek. n

AM:PM

TFT

Universal Music Hungary 5


6


ZENEIPAR

A MUSIC HUNGARY 2018 RÁDIÓS BESZÉLGETÉSEI

A MAGYAR ZENE ÉS A RÁDIÓ ELINDULT EGYMÁS FELÉ A 2018-as Music Hungary konferencián három rövidebb-hosszabb beszélgetés, előadás is körüljárta a rádiós piac témáját, olyan alaposan, hogy érdemes az elhangzottakat külön cikkben összefoglalni. Már tavaly is nagy érdeklődést váltott ki az átalakuló piac – a Class FM analóg adásának megszűnése, a kereskedelmi rádió webre költözése – témáját körüljáró beszélgetés. Az idei konferencia főként az első teljes, az új piaci viszonyok között telt év történéseit, tanulságait mutatta be. A MAGYAR ZENE A RÁDIÓKBAN – ADATOK

Kiindulópontként a magyar zenére vonatkozó éves adatokat mutatta be a RadioMonitor ügyvezetője, Orosz Gábor; a cég adataira támaszkodik a Mahasz is a rádiós slágerlisták összeállításánál. Mint mondta, a 2017-ben legtöbbet játszott dalok listáján az első húszban nem volt magyar dal, a 21. és 40. hely között négy hazai szám volt. Ez az összesítés azonban nagyon nagy különbségeket fed el; a Petőfi top 20-ban például 11 magyar előadó volt, bár mások, mint a korábbi években – fogalmazott Orosz Gábor. Az 500 legtöbbet játszott dalnak már több mint a fele magyar, és a törvényi kvótákat minden adó teljesíti. Orosz Gábor egy adót említett, a Rádió 1-et, ahol a magyar zenék döntő többsége éjfél és reggel 6 között szól; mások a „normális műsorsávban” is teljesítik a kvótát.

A RadioMonitor vezetője szerint az adatok is alátámasztják azt, hogy a Class FM megszűnésével a kisebb rádiók szerkesztői számára már nincs „mankó”, vagyis egy olyan iránymutató adó, ami meghatározza, hogy mik „a” slágerek. A vidéki rádiók szerepe felértékelődött, szerkesztőik pedig kreatívabbak lettek – mondta. Ezt a növekvő sokszínűséget, csökkenő koncentráltságot mutatja, hogy míg 2016-ban a top 500-ba 230, addig 2017-ben csak 200 új dal került be, viszont az Editor’s Choice listán (ami hall-

gatottsági súlyozás nélkül, csak a lejátszások számait mutatja) az új dalok száma emelkedett. Orosz Gábor szerint jellemzőbb lett, hogy egyes adóknak vannak „saját slágerei” (az egyik példa erre a Lóci Játszik volt, aminek a petőfis játszottsága kimagasló – bár később elhangzott, hogy az együttes slágerének Nem strandolsz jobban című változata a Strand Fesztivál himnusza volt, ezért mint kvázireklámtól néhány helyen ódzkodtak tőle). Azt is kiemelte még, hogy a második leghallgatottabb helyi rádió, a kecskeméti Gong éves top 20 listáján 9 magyar dal szerepelt, és ezek közül kevés olyan, ami máshol is rotációban ment volna, vagyis ez egy példa arra, hogy érdemes lehet kockáztatni.

PETŐFI, MINDENKI BEJUTOTT

A 2017-es konferencia előtt nem sokkal derült ki, hogy Tiszttartó Titusz lesz a Petőfi csatornaigazgatója. Mint a korábban több kereskedelmi adót (Roxy, Danubius, Class) megjárt szakember a második beszélgetésben mondta, „izgalmas év” telt el azóta, és hivatkozott egy, a zenei szakmával Gerendai Károlyék által összehozott beszélgetésére: „amit ígértünk, azt teljesítettük”. Ez röviden összefoglalva: egy olyan sikeres rádió, amiben sok magyar zene szól, de a hallgatottságra is hangsúlyt fektet. Tiszttartó Titusz említette egy régi, a kvóta bevezetését megelőző 7


ZENEIPAR

szerint ugyanis a (televíziózásban lezajlotthoz hasonló) digitális átálláshoz ugyan megvan a technológia, de 5–10 éven belül még biztosan nem reális.

A HELYI RÁDIÓ CSALÁDTAG

megjegyzését, ami szerint 25%-nál töb magyar zenével nem lehet sikeres rádiót csinálni Magyarországon – mint mondta, azóta a Class FM és a Petőfi is bizonyította, hogy nem volt igaza. Úgy fogalmazott, hogy „szinte minden magyar előadó bejutott a Petőfibe, akinek olyan a produkciója”. Hivatkozott (a nyitóképen látható) Boros Csaba műsorára: a Minek nevezzelek minden hétköznap este 7-től 9-ig szól (vagyis alig csúszik ki a főműsoridőből), és a magyar zenére koncentrál. Egy év alatt 454 magyar előadó 864 dala hangzott el itt. Nincs olyan kereskedelmi rádió, ami ezt bevállalná – mondta a csatornaigazgató. Említett olyan dalokat, amiket kiemelten játszanak, pedig nem tartoznak a szűk értelemben vett mainstreamhez, mostanában például a Hiperkarma, a Zaporozsec és a Vad Fruttik számai ilyenek. Szerinte érezhető egyfajta „egymás felé mozgás” a magyar popzene és a rádió kapcsolatában. „Szükségünk van működő magyar dalokra, amiket az emberek kedvelnek” – mondta, hozzátéve, hogy „nem mi mondjuk meg, hogy mit szeressenek” a hallgatók. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) a tavalyi konferenciához hasonlóan idén is képviselő Auer János mindehhez hozzátette, hogy hatóságként nekik nem feladatuk a közmédia tartalmába beleszólni, ugyanakkor magánemberként szokott beszélgetni Tiszttartó Titusszal, és az ő személyes véleménye az, hogy a közmédia még a kereskedelmi rádió „kifakult ruháját” sem volna szabad, hogy magára vegye.

A helyi rádiók szerepének növekedéséről már az első előadás is szólt; a rádiós blokk befejezéseként pedig ezt a témát járta körül Balogh Béla, a nyíregyházi Sunshine FM ügyvezetője, Tóth Géza a szegedi Rádió88 ügyvezetője és a Helyi Rádiók Országos Egyesülete (HEROE) elnöke, Dr. Radetzky András (egyben a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese). Különféle módokon, de egyöntetűen azt fogalmazták meg, hogy a helyi rádió „családtag”, aminek nagy előnye a hitelessége, személyessége, közelsége. Ezt a műsorvezetők, az esetleg sajátos műsorstruktúra mellett akár olyan dalok is biztosíthatják, amiket más rádió nem (sokat) játszik – lásd a Gong példáját. Persze bizonyos határok között; „a helyi rádió hallgatói is ugyanolyan emberek, mint akik az országos adókat hallgatják” – mondta a HEROE elnöke.

Ők is arról beszéltek, hogy „a magyar zene és a rádió elindult egymás felé”. Ezen az általános tendencián túl a helyi rádiók kön�nyebben megszólíthatók a zenészek számára. Az is igaz, hogy a helyi rádióknak általában nincs pénzük arra, hogy drága méréseket rendeljenek meg, ezért a szerkesztők intuíciói és kapcsolatai, esetleg személyes szimpátiái nagyobb súllyal esnek latba. Szó volt arról, milyen fontos, hogy az előadók elmenjenek ezekbe a rádiókba; a Margaret Island például több napon át megjelent a Rádió 88 műsorában, különféle, előre kitalált témájú beszélgetésekben vettek részt, zenéltek. Az ilyen együttműködések éreztetik a hatásukat a helyi koncertek látogatottságán is. A Sunshine FM egyébként ezt onnan is látja, hogy árulnak koncertjegyet, hiszen egyes zenekarok nem pénzben, hanem az adó által értékesíthető jegyekben fizetnek a reklámért. A magyar zene rádiós jelenlétével kapcsolatban elhangzott, hogy a Cseh Tamás Program rádiós támogatása milyen sokat segített ebben, és hiányzik, mióta nem hirdetik meg ezt a pályázatot; a (CSTP-ből lett) Hangfoglaló Program kuratóriumának tagja, a beszélgetést vezető Horváth Gergely azt válaszolta erre, hogy törekednek arra, hogy a helyzet megoldódjon. A HEROE adatai szerint egyébként kb. 130–140 rádió működik ma Magyarországon; tíz éve ez 250 fölött volt, a válság, illetve a médiapolitika változásai vezettek a csökkenéshez. Ebből 60–70 helyi adó, kb. Elhangzott, hogy hamarosan újabb országos rádió indulhat (az 30 pedig kisközösségi rádió. Dr. Radetzky András szerint ez egy azóta megjelent sajtóinformációk szerint nem Pop FM, hanem egészséges piaci struktúra, bár szerinte a tulajdonosi szerkezetről Retro Rádió néven). Tiszttartó Titusz szerint a verseny jó; meg- ez már nem mondható el egyértelműen. n ígérte, hogy ennek hatására sem fog változni a magyar zene pozíciója a Petőfin. Másfajta versenytárs az internet: „a húsz RÓNAI ANDRÁS év alatti fogyasztók számára nem sokat jelent a rádió” Tiszttar- FOTÓ: NEMES RÓBERT (A FOTÓK ILLUSZTRÁCIÓK, NEM FELTÉTLENÜL A RÁtó szerint. Ez a webrádiózás felé mozdulást jelenti; Auer János DIÓS BESZÉLGETÉSEKEN, ELŐADÁSOKON KÉSZÜLTEK)

8


9


PROFIL

10


PROFIL

KOZMA KATA, ZENÉSZ, DALSZERZŐ

OTT LETT VILÁGOS SZÁMOMRA, HOGY ERRE VAGYOK HIVATOTT George Duke szerint húszévente egyszer születik olyan tehetség, mint Kozma Kata, és ha bárki is kételkedne a művész szavaiban, elég csak egy pillantást vetnünk a 29 éves lány eddigi életművére. Keresve is nehéz olyan előadót találni, aki már 18 éves korában a Berklee-n tanult, és éppen úgy megállja a helyét Presser Gábor mellett, mint a Children of Distance dalaiban. Kozma Kata nevét méltatlanul kevesen ismerik itthon, holott nagyszerű dalsezrző és kiváló zongorista. Családjának köszönhetően a dalszerző eklektikus zenei környezetben nőtt fel, 4-5 évesen pedig már a szomszéd zongoratanárnő hangszerén gyakorolt. Igaz, ekkor főként a jutalomszaloncukrok motiválták, hamar magával ragadta a zongora különleges dinamikája. Már gyerekként rengeteg jazzt hallgatott, 13 évesen pedig autodidakta tanulásba kezdett kedvenc jazz-zongoristái munkáit követve. Kata leutánozta és begyakorolta a nagyok technikáit – többek között Oscar Peterson, Art Tatum és Diana Krall felvételeit böngészte –, a gimnázium második felét pedig már magántanulóként végezte el, hogy felkészülhessen a Berklee College of Music felvételijére, amit aztán sikeresen teljesített. A Bostonban töltött évek alatt kinyílt a világ az akkor 18 éves lány számára. Barátai hatására az elektronikus zene, a pop és a gospel is közel került a szívéhez, és ekkor már a zenei háttérmunkák, a producerelés és a hangszerelés is érdekelte. „Teljesen magával ragadott a pop világa, a coverek, a produceri munkák a dalok mögött. Én is elkezdtem kísérletezni, szöveget írni, hangszerelgetni. Az egyetem elvégzése után New Yorkban csináltam egy elektronikus neosoul lemezt Sanurának, amire nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, és ott lett világos számomra, hogy erre vagyok hivatott.” Egyetemi évei alatt olyan zeneikonokkal dolgozott, mint George Duke, Michael McDonald, Nona Hendryx vagy Terri Lyne Carrington, és elmondása szerint rengeteg inspirációt merített az amerikaiak könnyed profizmusából. A kinti művészektől nemcsak profi technikákat, de egy komplett világszemléletet is kapott. Kata úgy érezte, a dalírás, a hangszerelés, valamint az előadókkal való közös munka sokkalta közelebb áll hozzá, mint a koncertezés. Az egyetem után New Yorkban próbált szerencsét, azonban megélhetési gondok és szakmai krízis miatt három év múlva hazaköltözött. „Azt az utat választottam, hogy egy időre lepauzolom az Amerikai Álmot, hazarepülök, bezárkózom az otthoni stúdiómba, éjjel-nappal dalokat fogok írni, hangszerelek, elválla-

lok mindenféle szerzői melót, hogy tapasztalatot szerezzek. Ha tényleg erre vagyok hivatott, előadóművész helyett végre dalszerzőként fogok visszamenni az USA-ba.” És úgy tűnik, jóslata beigazolódott. Amellett, hogy többször is visszatért New Yorkba, számos külföldi projekten dolgozik svéd, lengyel és angol zenészekkel. Tavaly tavasszal bezsebelte az Év zeneszerzőjének járó Junior Artisjus-díjat, és ő szerezte és hangszerelte a 17. FINA világbajnokság hivatalos dalát is. Kata elárulta, hogy néhány évvel ezelőtt nem is sejtette volna, hogy egy napon producerként utazza majd be a világot és ami a jövőt illeti, Kata valószínűleg az elkövetkező pár évben sem unatkozik majd: „Dalokat írok, productionöket csinálok, songwriting campekre járok. Budapesten egy izgalmas startupba fogtunk két zeneszerző barátommal, azt építjük, és szuper kollaborációk készülnek majd magyar előadókkal és zenészekkel.” n TAKÁCS DALMA

11


PROFIL ZENEIPAR

12


PROFIL

AWS

SAJÁT ERŐBŐL A hazai rock és metál közösség meghekkelte az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi válogatóversenyét, hiszen a Viszlát nyár toronymagasan nyerte a szavazást, ezzel pedig elutazhatott az AWS Lisszabonba, hogy több tucat európai résztvevő között képviselje az országot. Eredménytől függetlenül, úgy tűnik, elindított egy folyamatot, amellyel háttérbe szorított vagy éppen szűkebb rétegeket elérő műfajokat, színtereket emelhet be a mainstreambe. Gondolnánk az AWS (Ants With Slippers) zenekarról, hogy már több mint tízéves? Nem biztos, hiszen még most is piszkosul fiatalok a zenekar tagjai, akik már gyerekkoruk óta ismerik egymást. 2006-ban, a gimnázium második évfolyamában döntött úgy Brucker Bence (gitár), Kökényes Dániel (gitár), Siklósi Örs (ének) és Veress Áron (dobok), hogy szeretnének egy zenekart, ahol kiírhatják magukból gondolataikat. Az első nagylemez 2011-ben jelent meg Fata Morgana címmel, amellyel rögtön több szakmai elismerést is bezsebelt az alternatív rock-metál csapat. Ebben az évben az MTV Brand New győztes zenekara, valamint az International Live Awards döntőjének különdíjasa lett. Eleinte a magyarul megírt szövegeiket fordították angolra Csongor Bálint segítségével, aki azt tanácsolta nekik, hogy hagyják ezt az egész procedúrát, hiszen magyarul is megállják a helyüket a dalok. Az első így készült dal, a Takard el, amihez egyébként az első videóklipet is forgatták, több pozitív visszajelzést kapott, mint addig bármelyik számuk, így nem volt kérdés többé a nyelvválasztás. Szövegírásban Örs élvez kizárólagosságot, míg a zeneszerzésben mindannyian részt vesznek. A dalok témái hétköznapi problémákat dolgoznak fel, ez pedig szembehelyezkedik azzal az érdektelenséggel, amit általában tapasztalnak a fiúk az emberektől, így próbálnak ez ellen küzdeni is. „Az átlaghallgató hallani sem akar a bajokról. Ahhoz szokott hozzá, hogy amikor hazamegy, bekapcsolja a tévét és tinglitangli műsorok, mondanivaló nélküli slágerek nézése közben elfelejtheti a hétköznapi frusztrációját” – elemzi a helyzetet Siklósi Örs. A zenekar tagjai úgy érzik, hogy nem voltak nagy ugrások életükben, mindig finoman haladtak felfelé, lassan építkeztek. Ezt tartja ideálisnak az énekes, hiszen nagyobb változásokra nem is álltak volna készen, kellett ez az idő és a tapasztalatok, hogy fel tudjanak nőni. 2014-ben megjelent második lemezükön, az Égésföldön már csak magyar nyelvű dalok hallhatók, és bár még mindig túl sokat akartak kihozni magukból, már érezhető rajta az AWS iránya. Ez a 2016-os Kint a vízből albumon ért be igazán, amikor elmondásuk szerint sikerült eltalálniuk, mit is szeretnének. A következő év elején csatlakozott Schiszler Soma új basszusgitárosként, tovább erősítve a zenekar zenei sokszínűségét. A dalszerzésen és a koncertezésen kívül sokat dolgoznak azon, hogy naprakészek tudjanak maradni mindenben, ami a zenekart érinti: az átlagnál sokkal korábban kezdték tudatosan használni a különböző közösségi felületeket, amivel kapcsolatba léphetnek közönségükkel. Emellett az élő fellépések jelenik számukra a legerősebb motivációt, ahogy céloz is rá Örs, hiszen itt kapják a legtöbb visszajelzést közönségüktől. „Az ember

mégis vakon hisz benne, minden energiáját, erejét, pénzét beleöli, aztán nyereségként visszakapja a koncertezést. Azt, hogy kiléphetünk a polgári életünkből, és egy-két koncert erejéig rocksztárok lehetünk.” Az idei évben tehát egy erőteljes eurovíziós produkcióval belopták magukat a nemzetközi köztudatba, hiszen felfigyelt rájuk a világ egyik legnagyobb metálfesztiválja, a Wacken Open Air. Az énekes-frontember úgy látja, hogy amiatt, hogy a 90-es évektől a keményebb rockzene nem kapott akkora teret a mainstream médiában (sőt!), kialakult egy természetes ellenállás a szubkultúrán belül, minden iránt, ami kicsit is mainstream. „Mi mindig is populárisabb zenét játszottunk az igazi undergroundnál, így mindig kicsit kifelé kacsingattunk. Mindenképpen az underground kultúra része szeretnénk maradni eszmeiségben, mindezt úgy, hogy képviseltetjük magunkat a nagyvilág felé is.” A kérdés az, hogy ezt a kialakult feszültséget hogyan tudja majd a maga javára kamatoztatni a zenekar. Az mindenképpen jó jelnek tűnik, hogy az AWS sikerével nagyjából egy időben nyerte meg a Nagy-Szín-Pad Tehetségmutatót az Apey & the Pea is. Ez a két példa pedig akármennyire is megosztó, legalább akkora lendületet is adhat a metálzenének itthon. n KALOCSAI KRISZTINA FOTÓ: RADÓ NORBERT

13


14


INTERJÚ

MOLNÁR FERENC CARAMEL

PICI KIS MONDÁSOK Ritkán akad mikrofonvégre hívő popsztár. Felfogás, életmód, de még az alapkövetelmények tekintetében is teljesen összeegyeztethetetlennek tűnik egyszerre kereszténynek lenni, és helyt állni a popszakmában. Molnár Ferenc Caramelnek valahogy mégis sikerül. Dal+Szerző: A popsztárkodás csupa magamutogatás, ego-olimpia és bálványimádtatás. Hogy fér ez össze a keresztény hittel? Molnár Ferenc Caramel: Úgy, hogy ezeket nem csinálom! (nevet) De ennek a személyiségemhez van inkább köze, mert az ilyesmi már azelőtt is idegen volt tőlem, hogy hinni kezdtem volna. Tudom, hogy a mainstream popkultúrában ez ma elengedhetetlen – sőt, egy része már csak ebből áll –, de nekem a popsztárkodás mindig is nehezemre esett. Ki is derült, hogy nem vagyok például zsűritagnak való, mert nem tudok, és nem is akarok kibújni a bőrömből. Én tudom, hogy ehhez a szakmához én nem vagyok elég harsány, elég botrányos, elég rokkendroll. (nevet) D+SZ.: A tévészereplés egy másik szakma. Az is érdekes tévhit, hogy egy zenésznek a médiaszerepléshez is értenie kell. Miközben dalokat ír, stúdióban dolgozik, fellépni jár és elműködtetgeti valahogy a saját kis zenebizniszét. Ez már így is többféle szakma. MFC: És ennyi a dalok szempontjából elég is lenne. De a baj oka szerintem a társadalmunkban van. Ha az életünk felszínes, akkor a popzenénk pláne olyan lesz. Ha az emberek csak a teljesen lényegtelen külsőségekre figyelnek fel, akkor a popzenében is azok fognak eluralkodni. Mondom ezt úgy, hogy szeretem és művelem a popzenét, abban élek. D+SZ: De hiszen keresztény szemszögből épp a popkultúrát szokás elbutítással és erkölcsi züllesztéssel vádolni. MFC: Jogosan, mert ez a negatív folyamat a popkultúra és a társadalom kölcsönös egymásra hatásának eredménye. De a popkultúra csak a társadalmunk egyik része, és a popzene még azon belül is egy kisebb halmaz. Én az egész világunkon ugyanezt a felszínességet látom, már szinte minden a külsőségekről szól. D+SZ: Ezzel a hozzáállással nem lesz belőled influencer sem! De a digitális minimumot azért teljesíted? Posztok, pár turnéfotó az Instagramra? Amiket elvárnak a rajongók? MFC: Nem szeretnék megbántani senkit, de az emberek egy óriási része azt szereti, aki nyomul. Magát a nyomulást szeretik nagyon. Én nem nyomulok, ráadásul a posztolásban is rossz vagyok. Van, hogy hetekig nem rakok ki semmit. Egyszerűen nem jut eszembe, pedig ott vagyunk a stúdióban, lőhetnék egy szelfit, de nem. Annyira megélem az életemet, annyira jelen szoktam lenni a pillanatokban, hogy fel sem vetődik bennem, hogy le kellene fényképeznem. Amikor pedig posztolok, akkor is nagyon próbálom megválogatni, hogy mivel vagyok jelen a közösségi médiában.

D+SZ: Tényleg reménytelenül alkalmatlan vagy celebnek. De hogy maradsz így talpon a poppiacon? MFC: Az úgynevezett celebekkel elhitették, hogy a közösségi média nélkül nem létezhetnek, és aki ott nincs jelen hiperaktívan, az eltűnik. Így aztán én is sokak szemében el vagyok tűnve, mert nem szerepelek annyit. De nem bánom ezt, mert egy olyan környezetből vagyok eltűnve, ahol nem érzem jól magam. D+SZ.: És te amúgy is más utakon jársz az ego tekintetében. MFC: Igen. Én azt gondolom, hogy nem is tesz jót, és Isten sem szereti, ha valaki egyfolytában fényezi önmagát. A hitben az egyik legnagyobb feladat saját magunkat háttérbe szorítani. Kissé kamikaze-akciónak tűnik így érvényesülni a popszakmában. (nevet) Még az sem kizárt, hogy ez káros hatással lesz a karrieremre, de akkor is így csinálom. D+SZ: Újra a hithez lyukadtunk ki. A dalszerzésben mennyi az Isten? MFC: Sok. Sok. Vannak olyan dalaim – bár tudom, hogy ez erős kijelentés –, amiket úgy érzem, Tőle kaptam. Én abban hiszek, hogy a tehetséget és a hitet is Istentől kapjuk, és minden ilyen ajándék nagy kiváltság. Egy barátom azt szokta mondani, hogy a kiváltságokat csak alázattal lehet kezelni. A dalaimban már nagyon régóta „elrejtek” olyan sorokat, gondolatokat, amik hétköznapi pop15


INTERJÚ

dalszövegként is működnek, de ha egy hívő hallgatja, akkor számára sokkal többet mondanak, és Isten erejéről, szeretetéről és a világának a csodájáról is szólnak.

ℹ MOLNÁR FERENC CARAMEL

Az 1982-ben, Szolnokon született Molnár Ferenc Caramel Törökszentmiklóson élt édesanyjával, nevelőapjával és testvéreivel, meglehetősen viszontagságos körülmények között. A Caramel becenevet egyik barátja adta neki, viccesen-ironikusan. Már ezen a néven indult a 2004es Megasztár második televíziós szériájában, melyet meg is nyert. Első lemeze 2005-ben jelent meg A döntőkben elhangzott dalok címmel, melyen Caramel a Megasztár döntőiben énekelt legjobb dalai hallhatók, de ugyanebben az évben már elkészült első „valódi” albuma Nyugalomterápia címmel, amelyen már több dallal szerzőként is bemutatkozott. Caramel az egyik azon kevesek közül, aki tudott profitálni a tévés tehetségkutató show-k adta népszerűségből, és önálló jogon énekes-dalszerzői karriert épített fel, rengeteg slágerrel.

vinylrecord DALOK (2005)

D+SZ: Ez egy küldetés? MFC: Küldetés is, de leginkább ösztönös. Nem szoktam küldetésként megélni, ha írok egy dalt. Én ilyen dalokat írok. Inkább a gondolatébresztés és a pop arányaira kell nagyon kényesen ügyelni. De ezt sem misztifikálom túl. Csak csinálom, és kész. D+SZ.: Megkaptad már, hogy a dalaid „túl istenesek”? MFC: Érdekes módon még nem. Valószínűleg jól sikerült eltalálni az arányokat. És persze azért a dalokat nem valamiféle áhítatba esve írom. A legtöbbször elég csak körülnézni, és egy kicsit megfigyelni a dolgokat és az embereket. Vagy még jobb, ha önmagunkat figyeljük. Én mindig abban hittem, hogy ha ismerem magam, és tényleg őszinte vagyok magamhoz, akkor egy kicsit megismerek mindenki mást is. Azt tapasztalom az életemben, hogy az emberi érzelmeink annyira egyetemesek, hogy ez az út a járható. Én eleve nagyon szemlélődő típus vagyok, és megint nemcsak a hit miatt, hanem amúgy is. És ami nagy öröm: lényegében minden inspirál. A környezetem, az emberek, a város, az emlékeim, a történelem… Tényleg bármi. D+SZ.: A popzene szereti kiszolgálni a közönséget. MFC: Én is szeretem kiszolgálni a közönséget! Fontos, hogy örömet tudjak okozni a zenémmel. Ha pedig találnak maguknak benne gondolatokat is, akkor még jobb. Tény, hogy én nem szeretem a túl nagy volumenű kijelentéseket sem. Tőlem hiába várna bárki is küldetéstudatos, óriási megmondásokat. Nem vagyok filozófus. Meg azért ez mégiscsak popzene! A popba pici kis mondások kellenek, és ilyeneket viszont tudok. D+SZ: A poppiaci termékek nagyon divatfüggőek: stílusok, soundok jönnek és avulnak el. Ha már megszületett a dalkezdemény, hogyan állsz neki, hogy összerakd? MFC: Nagyon változó módon. Más-más attól függően is, hogy zongorán írtam-e meg vagy gitáron. Van, hogy csak szöveget írok, és van, hogy a hangszereléssel együtt készül az egész dal. Előfordul, hogy fejben már összeáll valami – viszont be kell látnom, hogy egyedül nem tudom megvalósítani. Ilyenkor már az elejétől bevonok zenei producereket a hangszerelésbe. Általában otthon demózom, van egy kis stúdióm, ahol elkezdhetem a dalokat összerakni. Nálam nagyon sokat változik egy dal az első ötlettől a masterelésig. Ahogy elkezd épülni, máris hirtelen nagyon elkezd átalakulni, mert inspirálnak a hangszínek, az atmoszférák, új ötleteim támadnak. Mivel ez pop, mindig azon igyekszem, hogy a szöveg és a harmóniamenet, azaz a dal hangulatát erősítse a hangszerelés – és csak azt. Nem számít, hogy mi a divatos hangkép, fontosabb maga a dal.

NYUGALOMTERÁPIA (2005) ÚJRAHANGOLVA (2006) LÉLEKDONOR (2010) VÍZIÓ (2011) EPICENTRUM (2014) 7 (2017)

16

D+SZ: Szintén popkövetelmény eleve mozgóképben is gondolkodni egy dal kapcsán. MFC: Én nagyon vizuális típus vagyok. Amikor írom a dalokat, akkor vizionálok hozzájuk képeket is természetesen. Azonban ezekből túlnyomórészt nem lesz klip, mert képtelenek lennénk megvalósítani. Ez sokszor nem is csak pénz kérdése: van, hogy a képre kényesebb is vagyok, mint a zenére. Bizonyos értelemben ezt tudom szembeállítani azzal, hogy nem nyomulok a Facebookon és az Instagramon. Annyira vizuális világban élünk, hogy ha egy dalhoz nem elég jó a klip, az nagyon el tudja rontani. A tavalyi évben három vagy négy videoklipet dobtam vissza, amik aztán egyáltalán nem is jöttek ki úgymond a fényre. Úgy éreztem, hogy nem elég jók. Ez persze nagyon sok pénzbe


INTERJÚ

17


INTERJÚ

is került, de nem teszek ki rossz klipet YouTube-ra csak azért, hogy kirakhassak „valamit”. Csak azt rakom ki, ami minőségben is megfelel a víziómnak. Persze, örülök a rendezők, stábok javaslatainak, és ahogy öregszem, egyre jobban be is fogadom őket. (nevet) De tényleg: régen megvolt bennem az, hogy mindent jobban tudok, másoknál, de hála Istennek, már jó ideje elmúlt ez az érzés. Most már várom az ötleteket, különösen azokat, amiket nemcsak profin elmesélnek, hanem le is tudnak forgatni. A magyar klipkészítés egyik nagy problémája, hogy amikor elkészült a mű, és először megnézed, akkor a rendező ott áll melletted, és a füledbe sutyorogva elmeséli, hogy mit kellene látnod. De közben nem azt látod! (nevet) D+SZ: Ha a karriered állomásait nézzük, szerintem sok magyar zenész elfogadna egy ilyen pályafutást – még a visszahúzódásod okozta nehézségekkel együtt is. Kívülről nézve fent vagy egyfajta fennsíkon, az ismertségedet és az elfogadottságodat tekintve is. És ide szó szerint villámgyorsan jutottál fel. Amennyire én látom, a közönség úgy könyvelt el téged, mint aki meg is érdemelte ezt a sikert – és meg is tudja becsülni. MFC: Biztos a származásom is benne van abban, hogy meg tudom becsülni, amit elértem. És amúgy is alapvetően fontos szerintem, hogy az emberben legyen megelégedettség. Én őszintén hálás vagyok azért, hogy az lehet a munkám, amibe gyerekkorom óta szerelmes vagyok. És bár igyekszem racionálisan észben tartani, hogy hol tartok szakmailag, és mennyit ér az úgynevezett „Caramel-márkanév”, de végső soron számomra ez mégiscsak egy csoda. Az idevezető út, és a jelen is. Hogy vagyok, amilyen vagyok, és ezzel együtt, és ennek ellenére megtalál a közönségem. Akiket amúgy képtelenség lenne életkor, státusz vagy más társadalomtudományos kategóriák szerint elemezni, mert valami más köti össze őket. D+SZ: A gyors karrier buktatóit hogyan kerülted el? MFC: Amikor az összes fok kihagyásával egy csapásra feljutottam a létrán, akkor azonnal éreztem, hogy ez egészségtelen. Túl sok minden maradt ki, és tudtam, hogy a tapasztalatlanságom miatt rá is fázhatok erre. Úgyhogy szépen visszaereszkedtem jó pár fokot, és gyakoroltam a mászást. De annyira felfokozott volt a hangulat akkoriban, hogy a közönség ebből szerintem semmit nem vett észre. Közben én azért tanultam, igyekeztem pótolni a kimaradt dolgokat, hogy jobban átlássam az egészet. Tehetségkutatóból ismertté válni szerencsés-szerencsétlen helyzet. Egy show-műsor keretében az embert szó szerint feldobják a csúcsra, és azt kommunikálja az egész popvilág a közönség felé, hogy méltán jutottunk oda fel. Pedig hát nem. Egyáltalán nem. És épp az benne az egészségtelen és veszélyes, hogy nincs mögötte arányos teljesítmény – mert a siker sokkal inkább a Megasztár brandnek köszönhető. Ezért én megpróbáltam tudatosan újra felmászni a kihagyott létrafokokon. És csak mikor az első Sportaréna-koncert megvalósult, kezdtem el úgy érezni, hogy ebben már személyesen én is benne vagyok, és nem elsősorban a tévés is18

Biztos a származásom is benne van abban, hogy meg tudom becsülni, amit elértem

mertség miatt jönnek. A Megasztárt követő kis visszaereszkedés idején jelent meg a Lélekdonor is. Odáig is éreztem, hogy kedvel a közönség, de onnantól szerintem sokkal jobban értettek is, és sokkal jobban meg is ismertek. És úgy döntöttek, hogy megszeretnek! Amiért nagyon hálás vagyok, hogy a komplett csomaggal együtt szerettek meg: a dalaimmal, a fura attitűdömmel, mindennel együtt. Nagy dolog volt ez, mert korábban nem éreztem így. Mindig hasonlítgattak a többi megasztároshoz: „Miért nem csinálsz olyan zenét, mint Emilio, vagy Gáspár Laci, vagy a Fekete Vonat?” A Lélekdonor volt a fordulópont, ahonnan minden más lett. Ekkortól tudtam sokkal bátrabban és még tudatosabban dolgozni: amikor már éreztem, hogy elfogadnak olyannak, amilyen vagyok. n INTERJÚ: HEGYI GYÖRGY FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (D+SZ)


mc

E Z DALS

R Z U Ő B E O X P

D

1 A P EST • 20

9.

0 2 . 1 –1 9 . b 8

SAVE THE DATE

2019. FebruÁr 18–19. BUDAPEST MUSIC CENTER 50% kedvezmény!

Kétnapos jegy szeptember 30-ig kiemelt kedvezménnyel vásárolható csak Artisjus tagok számára! Részletek: expo.dalszerzo.hu

Mesterkurzusok, WorkshopoK Szakmai előadások


20


ZENEIPAR

AMERIKÁBÓL JÖTTEM

TÍZ HASZNOS TIPP AZ IDEI ASCAP EXPÓRÓL Az Egyesült Államokban május elején tartották a dalszerzőknek szóló konferenciát, az ASCAP Expót. Az itt elhangzottakból állítottunk össze 10 tippet szerzőknek – egyenesen Los Angelesből. 1. ÉPÍTSÜNK KAPCSOLATOKAT MÁSKÉPP!

Amikor egy zenei eseményen próbálunk kapcsolatba lépni a számunkra érdekes emberekkel, arra figyeljünk, mi mit tudunk adni nekik. Inkább erre fókuszáljunk, és ne feltétlenül arra, hogy mi mit kaphatunk tőlük. Ne erőltessük rá senkire a zenénk meghallgatását! Az ASCAP elnöke büszkén mesélte, hogy Meghan Trainor, popénekes világsztár is az ASCAP Expón indította karrierjét. Trainor 8 évvel ezelőtt, 16 éves énekes-dalszerzőként a konferencián ismerkedett össze azokkal a szerzőtársakkal, producerekkel és hangfelvételkiadóval, akikkel a mai napig dolgozik. Szinte minden előadó felhívta a kapcsolatépítésre a figyelmet, a panelbeszélgetések és előadások közötti networkingre buzdítva a résztvevőket.

tan, mert ez fontos lesz ahhoz, hogy a megszülető dal tükrözze a valódi elképzeléseinket. 6. LEGYEN KONKRÉT CÉLJA A SZÜLETŐ DALNAK!

Megbízásból vagy belső késztetésből készül? Mi a dal „feladata”, mit szeretnénk elérni vele? A világ jobbá tétele a szándékunk? Egy személyes élményt fogalmazunk meg? Indulatból jön? 7. MESÉLJÜNK TÖRTÉNETET!

A legjobban eltalált dalszövegek történetet mesélnek el. Mindent, még a sokat megénekelt, szerelemmel kapcsolatos témákat is meg lehet így közelíteni. 8. ÍRÁS KÖZBEN KAPCSOLJUK KI A KRITIKUS BELSŐ HANGOT!

2. LEGYENEK AZ ÉRZELMEINK A MÚZSÁK!

Attól, hogy már sokszor hallottuk, még mindig igaz: hiteles és jó zene őszinte érzelmi háttérből születik. A kereskedelmi siker helyett a valódi érzésre és őszinte megnyilatkozásra fókuszáljunk. Igazán sikeres és eltalált dalok elkészülhetnek akár 3-4 óra leforgása alatt, az ötlet kipattanásától a dal végleges albumverziójának a felvételéig. 3. SOSE LEGYÜNK LUSTÁK FELJEGYEZNI A GONDOLATAINKAT!

Még akkor sem, ha egy ötlet éjszaka, álmunkban jut eszünkbe. Hiába gondoljuk azt félálomban, hogy biztosan emlékezni fogunk… 4. A JOGDÍJAK MEGOSZTÁSÁT MIELŐBB TISZTÁZZUK!

A későbbi kellemetlen viták elkerülése végett a szerzőtársakkal már a dal születésekor egyezzünk meg arról, hogyan osztjuk fel a jogdíjakat egymás között.

Fókuszáljunk az alkotásra és írjunk ki magunkból minden ötletet. 9. NE FÉLJÜNK TÚLSÁGOSAN ATTÓL, HOGY NEM LESZÜNK EREDETIEK!

Egy aktuális kedvencből csináljuk meg nyugodtan a saját verziónkat – akkor is, ha más zenéjéből merítettünk. Mivel senki nem tud tökéletesen másolni, nagy az esélye, hogy lesz benne valami eredeti, személyes. Ha nem csupán a fióknak készül, akkor természetesen szerezzük meg az eredeti szerzők engedélyét az átdolgozáshoz. 10. FORDÍTSUNK FIGYELMET A KÖZÖSSÉGI MÉDIA FELÜLETEINKRE!

Buzdítsuk a követőinket, hogy osszák meg, ha hallgatják a zenénket. Legyen oldalunk interaktív, kérjük ki aktív rajongóink véleményét. Fontos a rendszeres posztolás, maradjunk frissek és aktuálisak. 4 napnál tovább nem érdemes „hallgatni”, mert az érdeklődés csökkenni kezd az oldalon. A hashtagek használata bővíti a posztot megtekintők körét és számát.n

5. LEGYEN VÍZIÓNK A SZÍNPADI ELŐADÁSRÓL!

Dalíráskor képzeljük el magunkat vagy a potenciális előadót a színpadon. Mi az első benyomás, milyen az összhatás? Mit szeretnénk látni és hallani az előadótól? Fogalmazzuk meg konkré-

–AJM– NYITÓKÉPEN A 2018-AS ASCAP EXPO NYITÓNAPJÁNAK EGYIK SZTÁRELŐADÓJA: ST VINCENT, FOTÓ: NEDDA ASFARI

21


BELSŐSÉG

MÁJUSI NAGY

A HIÁNYZÓ BEFIZETÉSEK ELLENÉRE EMELKEDTEK A JOGDÍJAK Az Artisjus a májusi „nagyfelosztás” első ütemében 3 milliárd 384 millió forint jogdíjat osztott fel és fizetett ki 53 ezer magyar és külföldi szerzőnek 151 470 különböző zeneműre.

Kifizetett jogdíjak 58%

43%

19%

42%

RÁDIÓ

57%

81%

TV KULFÖLDI

MAGYAR

Május közepén az előző évi rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjakat fizette ki az Artisjus. Ezeken kívül a gépzenei és magánmásolási jogdíjakból származó ún. „ráosztásokat” is ekkor kapták meg a szerzők – valamint a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene utáni jogdíjakat is most utalta a közös jogkezelő. A magyar szerzőkhöz és más hazai jogosultakhoz a teljes összeg 53%-a került, azaz összesen 1 milliárd 796 millió forint. A hazai szerzők közül 7589-en részesültek ebből az összegből, és 46 456 magyar dal vagy más zenemű adataira történt a jogdíjak felosztása. MAGYAR VS. KÜLFÖLDI DALOK JOGDÍJAI

62%

75%

32%

38%

RÁDIÓ

25%

68%

TV KULFÖLDI

MAGYAR

Összes kifizetett jogdíj Mennyi jogdíjat fizettünk ki jogdíjnemenként?

RÁDIÓ

1.563.642.935 FT

TELEVÍZIÓ

1.446.378.321 FT 374.407.457 Ft

22

A rádiós elhangzásokra összességében 1 milliárd 564 millió forint jogdíjat fizetett az Artisjus. Az adatok alapján a korábbi évek tendenciája folytatódik: változatosabb volt a tavalyi évben játszott magyar zenék repertoárja, mint az egy évvel korábbi, és számosságát tekintve is több hazai zenét lehetett hallani a rádiók­ ban, mint 2016-ban. Természetesen még így is magasabb a külföldi zenék aránya. A lejátszott zenék 38 százaléka volt magyar szerzők műve, a rádiós jogdíjak 42 százaléka került hozzájuk. A 2017-ben a televíziókban lejátszott zenék 1 milliárd 446 millió forint jogdíjat „termeltek” szerzőiknek. Az összesen 84 ezer különböző elhangzott műnek a 25%-a volt magyar zene, de így is az összes jogdíj 57 százaléka jutott ezekre. A látszólagos aránytalanság oka az, hogy bár sokféleségüket tekintve a külföldi művek vannak túlsúlyban, magyar zenét gyakrabban játszanak a tévék. Tehát számosságát tekintve mégis több a hazai műelhangzás a képernyőn. A rádiós-tévés elhangzások mellett májusban volt a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene jogdíjkifizetése is. A korábbiaknak megfelelően itt még mindig a klasszikus régi magyar slá-


BELSŐSÉG

gerek dominálnak: a felosztott jogdíj 81%-a, 303 millió forint magyar szerzőknek járt. Az ilyen zenéknél kimagaslóan nagy az elhunyt szerzők aránya, akiknek a jogutódja kapja a jogdíjat. HAZAI RÁDIÓS ÉS TELEVÍZIÓS PIAC

2017-ben komoly átalakulások voltak a médiapiacon; adók szűntek meg és jöttek létre; változott a vételkörzetük nagysága. Az Artisjus 2017-ben 52 rádióállomás adatait dolgozta fel. A jogdíjat fizető 52 rádióban 1,9 millió alkalommal szólalt meg magyar szerző műve, ez dalonként átlag 60 alkalmat jelent (amiben persze a rotációban szóló slágerek és az alig néhányszor játszott számok is benne vannak). Összesen 12 évnyi magyar zene szólt a rádiókban. Míg tavaly még 40 tévéadó adatai és befizetései alapján fizetett jogdíjat a szerzőknek az Artisjus, idén már 46 csatorna adatai kerültek be a felosztásba. Azonban ezek közül 9 csak részös�szeggel szerepel a felosztásban, 4 teljesen hiányzik, egynél pedig a 4. negyedévi adatok a csatornánál fennálló informatikai hiba miatt hiányosak. Minden olyan esetben, ahol akár a befizetett jogdíjjal, akár a megkapott adatszolgáltatás minőségével probléma van, az Artisjus munkatársai megteszik a szükséges lépéseket – először egyeztetésekkel, majd felszólítással, végül jogi úton. Ezzel együtt is a televíziós jogdíj összege 12,5%-kal nőtt: a magyar szerzők 831 millió forint televíziós jogdíjat kaptak. Ez az összeg 20 545 magyar dal vagy más zenemű szerzői között oszlik meg, és 4556-an részesültek belőle. A „nagyfelosztás” második ütemében a koncert- és filmzenei jogdíjak mellett további „ráosztásokat” fizet az Artisjus. n –AJM–

info

MAGYARÁZATOK Magyar szerző: Artisjus által közvetlenül képviselt szerző, vagyis aki az Artisjust bízta meg a jogai képviseletével: megbízást adott vagy egyesületi tag, vagy kiterjesztett jogkezelés által képviselt. Ez leggyakrabban szó szerint is magyar szerzőt jelent, de nem feltétlenül. Magyar mű: egy műnek legalább egy szerzője Artisjus által közvetlenül képviselt szerző. Ráosztás: A „rádiós és televíziós elhangzások utáni jogdíjak” tartalmazzák azokat a gépzenei és magánmásolási díjakat, amelyeket rádiós, tévés elhangzásokra „ráosztásként” fizet ki az Artisjus a szerzőknek.

A vendéglátóhelyeken megszólaló művekről az Artisjus mintavételes módszerrel gyűjt adatokat. Felosztásban szereplő mű / szerző: 2017-es elhangzással rendelkező, 0 Ft-nál nagyobb jogdíjösszeget elérő művek / ezek szerzői. Legtöbb magyar zenét játszó rádiók / televíziók: ez a kimutatás csak az ún. konkrét zenei elhangzásokat mutatja, amikor a zene főszolgáltatásként érzékelhető. (Nem tartalmazza a funkcionális és háttérzenei elhangzásokat.)

23


LISTÁK

1

YOUTUBE MAGYAR TOPLISTA

1 2

AK26

BLÖFF

9 850 312

LIL G X NEMAZALÁNY

PETŐFI SÁNDOR

9 211 609

3 4

HORVÁTH TAMÁS

MEGGYFA

5 829 200

MAJKA

MINDENKI TÁNCOL /90'/

5 381 933

5 6

FOLLOW THE FLOW

NEM TUDJA SENKI

4 986 123

OPITZ BARBI

NINCS TÖBB ROMANTIKA

4 892 717

7 8

KOLLÁNYI ZSUZSI X LOTFI BEGI FEAT. MAJKA

VALAHONNAN

4 325 950

PAMKUTYA

WIZ KHALIFA – SEE YOU AGAIN PARÓDIA

4 262 944

GUCCI

4 226 784

9 BSW 10 L.L. JUNIOR 11 NEMAZALÁNY X LIL G 12 HERCEG X OPITZ BARBI X MISSH 13 SENKISE X HIRO

MINDEN OKÉ

4 212 696

MALIBU

4 092 820

LA LA LA

3 950 142

KORSKORSKORS

3 554 472

14 OPITZ BARBI FEAT. BURAI KRISZTIÁN 15 G.W.M 16 HIRO

NINCS AZ A PÉNZ

3 533 714

EGY FORINTOT NEM ÉRT Ő SEM

3 395 237

KYLIE JENNER

3 244 043

17 ISMERŐS ARCOK 18 HORVÁTH TAMÁS 19 NEMAZALÁNY X LIL G X ERDŐS VIOLA

NÉLKÜLED

3 213 708

TISZÁNÁL

2 945 553

EZÉRT ÍROM EZT A DALT...

2 885 677

20 KOWALSKY MEG A VEGA

EGY VILÁGON ÁT

2 485 726

2

ZENESZÖVEG-TOPLISTA

1 2

AK26

BLÖFF

ISMERŐS ARCOK

NÉLKÜLED

3 4

AWS

VISZLÁT NYÁR

DÉS LÁSZLÓ, GESZTI PÉTER

MI VAGYUNK A GRUND!

5 6

QUIMBY

MOST MÚLIK PONTOSAN

HORVÁTH TAMÁS

MEGGYFA

7 MAJKA 8 BSW

MINDENKI TÁNCOL /90'/

9 DORINA 10 HAVASI DUO 11 PUNNANY MASSIF

BULI BULI

ÚJ SZEREPLŐ A LISTÁN

IDŐSZAKOT FE­DIK LE, ÉS KIZÁRÓLAG MAGYAR ZENEI

ZENESZÖVEG.HU-LISTA AZ EGÉSZ VILÁGRÓL ÉRKEZŐ

KOSSUTH LAJOS AZT ÜZENTE

12 HALOTT PÉNZ AHOL A MÁJUS FÖLDET ÉR 13 KOWALSKY MEG A VEGA EGY VILÁGON ÁT 14 SCHILLER, JANKOVICH, BEETHOVEN ÖRÖMÓDA 15 KÁRPÁTIA SZÉKELY HIMNUSZ 16 KOLOMPOS EGYÜTTES 17 GAZDAG ERZSI, TAMÁSI TIBOR 18 PUNNANY MASSIF

TAVASZI SZÉL VIZET ÁRASZT

19 MÁTÉ PÉTER 20 L.L. JUNIOR

EGYSZER VÉGET ÉR

A TOPLISTÁK A MÁRCIUS ÉS JÚNIUS KÖZTI

GUCCI

ÉLVEZD

 JAVÍTOTT  RONTOTT n MARADT

ELŐADÓK EREDMÉNYÉT MUTATJÁK. A YOUTUBE- ÉS MEGTEKINTÉSEKET TARTALMAZZA, A TÖBBI KIZÁRÓLAG MAGYARORSZÁGI ADATOKBÓL TÁPLÁLKOZIK.

 EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK:

A PART ALATT MÁSFÉL HETE MINDEN OKÉ

2018 TAVASZ

   

   


LISTÁK

3

MAHASZ RÁDIÓ TOPLISTA

1 HALOTT PÉNZ 2 HALOTT PÉNZ FEAT. KŐVÁRY ZOLI 3 MAJKA

AHOL A MÁJUS FÖLDET ÉR

4 FREDDIE 5 NEW LEVEL EMPIRE

CSODÁK

6 CARAMEL 7 WELLHELLO 8 MARGARET ISLAND

MINDENKI TÁNCOL /90'/ BELÉDFULLADNÉK HASZNÁLD A SZÍVEDET ZUHANJ BELÉM

HÓVIRÁG 9 KOLLÁNYI ZSUZSI X LOTFI BEGI FEAT. MAJKA VALAHONNAN 10 SOULWAVE KALANDOR 11 HONEYBEAST 12 JETLAG X MARGE

ÍGY JÁTSZOM

13 RÚZSA MAGDOLNA 14 MAGNA CUM LAUDE 15 THE BIEBERS FEAT. FLUOR

ÉDEN

16 BYEALEX ÉS A SLEPP FEAT. LÁBAS VIKI 17 WELLHELLO 18 SUPERSTEREO

MENNED KÉNE

19 RÚZSA MAGDOLNA 20 NEW LEVEL EMPIRE

4

MINDENRE RÁVESZEL

ÉGEN ÁT VOLNA-E KEDVED?

n

   

playlist VÉGIGHALLGATNÁD? KÍVÁNCSI VAGY A TOPLISTÁKAT ALAKÍTÓ TENDENCIÁKRA, JELENSÉGEKRE?

n

 

playlist és elemzés a dal+szerző blogon

 

www.dalszerzo.hu

VALAMI MÁST NEM OLYAN LÁNY BENT A NEVED JEL

 

ODAFUTHATNÁNK

5 MAHASZ ALBUM TOPLISTA

MAHASZ SINGLE TOPLISTA

1

MAJKA

MINDENKI TÁNCOL /90'/

n

1 ROAD

A TÖKÉLETESSÉG HIBÁJA

2 3

HORVÁTH TAMÁS

MEGGYFA

AK26

BLÖFF

HALOTT PÉNZ FEAT. KŐVÁRY ZOLI

MINDENRE RÁVESZEL

2 EDDA MŰVEK 3 PUNNANY MASSIF 4 KOWALSKY MEG A VEGA

PMXV

4 5

AWS

VISZLÁT NYÁR

6 7

   

RÚZSA MAGDOLNA

LÉGZÉS

ANNA AND THE BARBIES FEAT. KISS TIBI

MÁRTI DALA

DALOK A TESTNEK, DALOK A LÉLEKNEK KILENC

5 OSSIAN 6 VAD FRUTTIK 7 KALAPÁCS

NYITOTT SZÍVVEL

8 HOOLIGANS 9 TANKCSAPDA 10 NAGY FERÓ ÉS A BEATRICE

JUBILEUM BEST OF

ÖRÖKFEKETE

REMEMBER

10 HALOTT PÉNZ

AHOL A MÁJUS FÖLDET ÉR

11 ROAD

A TÖKÉLETESSÉG HIBÁJA

11 BËLGA

CSUMPA

12 HIRO 13 BSW FEAT. RICO & MISS MOOD

KYLIE JENNER

A PÁL UTCAI FIÚK

14 WELLHELLO 15 FUNKTASZTIKUS & BOBAFETT 16 PUNNANY MASSIF

NEM OLYAN LÁNY

12 DÉS/GESZTI 13 TANKCSAPDA 14 ÁKOS 15 OCHO MACHO 16 TANKCSAPDA 17 ÁKOS

DÖNTS

17 HALOTT PÉNZ 18 TANKCSAPDA 19 IRIE MAFFIA FEAT. MARSALKÓ DÁVID 20 HALOTT PÉNZ FEAT. AGEBEAT & KOVARY

ÉLD ÁT BOBAFUNK

 VALAMI VAN A LEVEGŐBEN  MOSOLY

A LEGJOBB MÉREG HAJNALI KÖR ÉLNÜNK KELLETT VOLNA

ARÉNA KONCERT AZ ELSŐ 40 ÉV LIVE!

DOLGOZZÁTOK FEL! ARANY JUBILEUM 25 (FŐNIX KONCERT)

SZINTIROCK - DUPLA ARÉNA 2016 18 GANXSTA ZOLEE ÉS A KARTEL K.O. 19 GROOVEHOUSE GROOVEHOUSE 6 20 REPUBLIC KIMONDOM A NEVED

2018 TAVASZ

n

SZABAD.VAGY

8 WILLCOX 9 ÁKOS

50

           n


LISTÁK

TOPEL EMZÉS

KÉT TINILÁNY ROBBANT BE Lil G és Nemazalány három számmal is felkerült a YouTube-toplistára, pedig nem kapcsolódnak a videómegosztó egyetlen sztárjához sem. Ilyesmi legutóbb Dorinának sikerült, de neki sem ennyi slágerrel. A korábbi eurovíziós versenydalokkal szemben az AWS száma nem tudott népszerű lenni a YouTube-on; a rockzenét továbbra is csak az albumlistán érdemes keresni. A Zeneszöveg.hu listájának meglepetése nem más, mint az Örömóda. A tavaszi YouTube-lista legérdekesebb újdonsága Lil G és Nemazalány három videójának megjelenése a top 20-ban. Rájuk kivételesen tényleg igaz, hogy (szinte) a semmiből robbantak be volt a már jó ideje többé-kevésbé beállt YouTube-élmezőnybe. A két előadó közül Nemazalánynak van múltja a videómegosztón: korábbi legnépszerűbb dala, a Bárcsak elmondhatnám egymilliós nézettségnél jár, ami persze nem rossz, de az élvonaltól messze van: 2017 nyara óta kétmillió fölött lehet csak a a legnézettebb húsz közé kerülni. Ehhez képest nemcsak a debütáló Petőfi Sándor lett kimagaslóan sikeres (az AK26 télen megjelent videója tudta csak megelőzni), hanem a két folytatás, a Malibu, és a volt X-Faktorversenyző Erdős Violát is bevonó Ezért Írom Ezt A Dalt... is. Azért különleges ez az indulás, mert a YouTube top 20-ban jó ideje ugyanazok az előadók rotálódnak, és az újonnan megjelenők is szinte mindig kapcsolódnak a befutott (YouTube-)sztárokhoz. Ezt a fajta bebetonozást a popzene régi, sztárközpontú mechanizmusai mellett a YouTube ajánló algoritmusai is segítik. Az 5. helyen új előadóként megjelenő Follow The Flow zenekar két rappere BLR és Fura Csé (előbbit azok is hallották, akik kerülik a rapet, hiszen benne volt a Belehalokban; Fura Csé a Mr. Busta-féle Mutatom a fukkot!-ban aratta legnagyobb sikerét). A Senkise ByeAlex és Tembo duója; a tavaly ősszel az élvonalban debütáló, most két új számmal a top 20-ba került Hiro az AK26 testvérduó fele, Mr. Busta kiadójánál lettek ismertek. A három toplistás dalban, köztük két újban éneklő Opitz Barbi a 2016-os X-Faktor győzteseként lett ismert, YouTube-pályafutását a sikergyáros Burai Krisztián dalaival kezdte (az újak közül a Nincs több romantika Burai szerzeménye, a Herceg x Opitz Barbi x Missh-dal szerzői az előadók). Előzmények nélküli sikertörténet mostanában Dorináé volt, akinek Buli, buli című száma a roma online tv, a Dikh TV csatornájára került fel. Ő ezt a sikert nem tudta megismételni, bár a Dorina & Kevin Love Me – Szeress engem videó bő fél év alatt kilencmilliós 26

nézettséget hozott; többi videója közül egy lépte át a kétmilliót (a slágert követő Jöjj gyere). Persze sokan megirigyelhetnék 1-2 millió között mozgó videóit, illetve hogy YouTube-sorozat is indult a főszereplésével (Minden álmod). A YouTube top 20 össznézettsége egyébként 90,5 millió, ami nem éri el a 2017 őszi csúcsot (114,1 millió), de meghaladja a téli össznézettséget, és általában a videómegosztó szerepe a zenefogyasztásban megtorpanásokkal, visszaesésekkel tarkított, de folyamatos és egyértelmű erősödést mutat. Érdekes még a YouTube-listán, hogy mi nem található meg rajta: az AWS Viszlát nyár című dala. Bár A Dal-beli szereplését a háttérbe szoruló rockzene sikertörténeteként tárgyalták sokan, sem a YouTube-on, sem a rádiókban nem változtatott a trendeken; egyedül a Zeneszöveg.hu listáján került előkelő helyre. Utóbbin tavaszi szezonális szövegek is előkerültek, bár persze nem olyan számban, mint karácsonyiak (Kossuth Lajos azt üzente, Tavaszi szél vizet áraszt), illetve kakukktojásként az Örömóda – talán a tavasz politikai eseményeinek hatására. A rádiós listán hét új szám található, csupa olyan előadótól, akik eddig is a szerkesztők kedvencei közé tartoztak. Halott Pénz szerepel az első két helyen egy régebbi dallal és egy újjal, ami ismét nem tudott bekerülni a YouTube top 20-ba. A rockzenét továbbra is az albumlistán érdemes keresni, amit a Road vezet új albumával. Érdemes kiemelni, hogy a Punnany Massif PMXV című lemeze az elsősorban online – és élőzenei – sikereiről ismert zenekar eddigi legsikeresebb kiadványa, nem függetlenül attól, hogy ez fizikai formában a MOL kutaknál kapható. A lemez – mint az albumlistán gyakran előfordul – válogatás, bár nem megszokott, hiszen első tizenöt évük legnagyobb sikereit a mai felállásban rögzítették újra. n RÓNAI ANDRÁS


TANÁCSADÁS

EGY KÉRDÉS & EGY VÁLASZ

ONLINE VÁSÁROLTAM HANGMINTÁKAT Az idei Dalszerző Expo egyik legnépszerűbb programja az egyéni tanácsadás volt, ahol első kézből kaptak karrier- és YouTube-tippeket, valamint jogdíjakkal és dalszerzéssel kapcsolatos segítséget az érdeklődők. A következő DEX-ig a tanácsadást írásban, a magazin hasábjain folytatjuk, és várjuk az olvasói kérdéseket. Legyen az jogász, kiadói szakember, menedzser vagy éppen coach - mi megkérdezzük az illetékest, a választ pedig itt (is) közöljük. A kérdést név nélkül adjuk közre és emailben, a kommunikacio@artisjus.com címre várjuk. 1 KÉRDÉS

„Az internetről letöltött, illetve vásárolt hangminták felhasználásáról érdeklődöm. Az interneten böngészve találtam ugyan némi információt a témában, de inkább tőletek szeretnék pontos felvilágosítást kapni. Az alábbi oldalakról lenne szó: http://www.loopmasters.com, http://www.platinumloops.com Az online megvásárolható, 5-10 másodperces hangmintákból afféle “zenelegóként” számokat szeretnék összerakni. A felhasználási szabályzatban le van ugyan írva, hogy a megvásárlás után szabadon felhasználhatóak, de szeretném megtudni, ez pontosan mit takar. Ha ezekből egy számot “összelegózik" az ember, az eredményt bejelentheti saját zeneműként? Jár utána jogdíj? H  a külföldi oldalon veszem meg a hangmintagyűjteményt, akkor itthon kell utána fizetni bármit, hogy szabadon felhasználhassam? Mi a helyzet akkor, ha ingyenes a letöltés?”  

• • •

1 VÁLASZ

Amit ennél a témánál érdemes tudni, hogy a szerzői jog soha nem az ötletet, a stílust vagy a zene alapvető, bárki számára hozzáférhető építőkockáit védi, hanem az ezek összességéből létrehozott mű „egyéni, eredeti jellegét”. Így aztán hangmintákból is alkotható eredeti mű, ha azokkal vagy azokból alkotó tevékenységet végez a szerző. Az elkészült dal pedig önálló, saját műként bejelenthető az Artisjushoz. Nyilvános (pl. rádiós, tévés, élőzenei) elhangzás esetén természetesen a jogdíj is jár utána ugyanúgy, mint bármely másik saját zene elhangzásáért. Amikor felmerül, hogy engedélyre lehet szükség a hangminta (vagy egyébként bármilyen zene) felhasználásához, mindig három „kört” kell megvizsgálni – azaz azt, hogy a szerzők, a hangfelvétel jogtulaj-

donosai és az előadók adtak-e hozzájárulást ehhez. Legtöbbször az ilyen hangminták nem érik el azt a szintet, hogy önállóan zeneműnek minősüljenek (inkább effektekről, rövid hangszeres megszólalásokról van szó), tehát ezeknek szerzője nincs. A mintának, mint hangfelvételnek azonban jogtulajdonosa (jogilag pontosan: „előállítója”) egész biztosan van és sokszor előadója is (kivéve, ha például valamilyen zörejről van szó). Bár utóbbi kettőtől itt is szükség van az engedélyre, a hangmintákat (sample-eket, loopokat) kínáló oldalak általában erre már eleve gondoltak, a szolgáltatásuk részeként ezeket az engedélyeket ők már beszerezték – és interneten olvasható szabályzatuk, „felhasználási feltételeik” rendelkezése alapján tovább is adják ezt az engedélyt a vásárlónak. Ebből adódóan a felhasználó dalszerző minden további engedélykérési és jogdíjfizetési kötelezettség nélkül megírhatja, majd sajátjaként bejelentheti a dalt az Artisjushoz. Az internetről ingyenesen letöltött vagy külföldi oldalakon vásárolt hangminták szerzői jogi háttere ugyanígy néz ki. A lényeg az, hogy az adott szolgáltatás felhasználási feltételeit muszáj átolvasni, hogy a felhasználás kereteit megismerjük, mert egyedi eltérések előfordulhatnak. A példaként hozott weboldalak közül a Loopmasters felhasználásra vonatkozó szabályai szerint a hangminták bármely zenei produkcióba beilleszthetőek minden további engedélykérés vagy díjfizetés nélkül. A Platinum Loops weboldal lényegében ugyanezeket a feltételeket rögzíti. Teljes zenei alapok „megvásárlásánál” már más a helyzet, hiszen ezeknek van teljes értékű zeneszerzője, akit fel is kell tüntetni a mű bejelentésénél. Ha a feltételek nem egyértelműek, az Artisjus ingyenes jogi tanácsadása keretében tud segíteni az értelmezésben. n –AJM–

27


28

28


KOMOLY

SŐRÉS SZOLT, ZENÉSZ

CSAK RÉSZE VAGY AZ EGÉSZNEK, DE NEM ADOD FEL MAGAD Kevés nehezebben megragadható zene van, mint a szabad improvizáció. A free jazznél is radikálisabban szabad, de egyáltalán nem véletlenszerű zajongás (legalábbis ha jó). Nem csoda, hogy könyvtárnyi irodalom foglalkozik vele, gyakran a zenészek maguk is megpróbálják elméletileg megragadni, mi az, amit csinálnak. A mélyhegedűn és mindenféle tárgyakon zenélő, számos nemzetközi együttműködésben részt vevő, a Zeneakadémián tanító Sőrés Zsolttal jártuk körbe a kérdéseket és paradoxonokat. D+SZ: Tudsz te rendesen hangszeren játszani? SZS: Hogy érted, hogy rendesen? D+SZ: Hát rendesen. SZS: Gyerekkoromban gitározni, aztán basszusgitározni tanultam, de mindig is hegedülni szerettem volna, de az nem működött, egy jó hegedű túl drága. Később a SoKaPaNaSZ zenekarral 1994 táján kitaláltuk, hogy hangszereket cserélünk, úgy improvizálunk. Pető Tóth Károly hozott egy nagyon szép, patinás hegedűt, egy családi ereklyét. Amikor hozzám került, mondták is a többiek, hogy ne is gitározzak többet, hanem ezen játsszak. Akkor elmentem tanárhoz is. Aztán a hegedű kicsinek bizonyult, ráadásul azon csak virtuózan érdemes játszani. A brácsa meg jó minden másra (nevet), és jobban kézre is állt. Most egy olyan hangszeren játszom, amit én csináltattam 2013-ban, és a hegedű és a brácsa „kombinációja”, egy öthúros mélyhegedű. Érdekes hangzások jönnek ki belőle, szépen lehet 3-4 hangot egyszerre megszólaltatni rajta. D+SZ: Régen kínoztad rendesen a hangszereket. SZS: Hát igen... azóta sok mindent újragondoltam, kerestem a továbblépés lehetőségét. Újra és újra eljutok oda, hogy mi is az az anyag, amivel dolgozom, és hogyan lehet ebből újabb és újabb formációkat kialakítani; hogyan tudom felszabadítani a hangszert. A vonós hangszercsalád konzervatív, nem kísérte olyan fejlesztés, mint mondjuk a gitárt, emiatt is érdekes kihívás, hogy mit lehet kezdeni vele. Elmélyültem abban, hogyan tudom megteremteni a saját nyelvemet ezen a hangszeren, és olyan rendszeres tudást felhalmozni, ami az én metanyelvem.

D+SZ: Hogyan jutottál el a szabad improvizációhoz? SZS: A középiskolás alternatív zenekari próbálkozások után az hozott nagy változást, hogy egy kedves barátom, akinek a szülei orvosként kiküldetésben voltak Grazban, az ünnepekre mindig hazajött, és hozott lemezeket. Így hallottam először a Soft Machine, Robert Wyatt, Fred Frith lemezeit. Aztán a Bahia elkezdte forgalmazni a Henry Cow-t, a Faustot. Ezek erősen hatottak rám. Egészen más gondolat jelent meg ezekben, mint amit addig hallottam. Az intuíció és a konstrukció érdekes, lélekhez szóló, ha tetszik, valamiféle költészettel rendelkező médiuma volt az, ami megérintett. Nagy hatással volt rám a Tilos az Á-ban, 1992-ben John Rose, Eugene Chadbourne és Chris Cutler triója is, amit műveltek a hangszerekkel: hogy milyen jól szól, amikor Chadbourne egy szétrepedt konzervdobozt darál a fémbendzsója 29


KOMOLY

testén, közben country-slágert énekel, miközben Cutler zörejeket kelt a dobjain – és az egész működik, sőt, a legzeneibb dolgok egyike, amit valaha hallottam; zsigerből jön ez a zene, de évtizedek működése és tanulása van mögötte. Ezt nevezem én „belső virtuozitásnak”. Nem a technikai virtuozitás számít, inkább a textúra és olyasmik, amiket klasszikus értelemben nem feltétlenül tekintesz egy zenemű alapvető részének – vagy egyáltalán zeneinek. Kérdés, hogy itt a zene határait tágítjuk, vagy ezt másképp kell nevezni, mondjuk hangművészetnek – bár a hanginstallációk, amikre szintén ezt az elnevezést használják, nem feltétlenül zeneiek. A hangnak ez a fajta új medializáltsága, ami egyszerre zenei és tartozik egy általános művészetfogalom alá, nem préselhető definíciókba. Individuális zenei nyelvek léteznek, és ezek összessége alkot egy zenei csoportot, ha több tagú zenekarról van szó. Ez annál értékesebb, minél inkább az individuum saját helyét látod meg benne, nem a homogén masszát, amiben mindenki arctalanul ugyanazt csinálja. Kérdés, hogy jó-e egyáltalán az a felvetés, hogy ez zenei vagy sem; lehet, hogy egy új médiummal dolgozunk. Mai napig születnek művészeti ágak, miért a hang lenne a kivétel? D+SZ: Az improvizációnak van egy érzéki része, viszont gyakran van mögötte elméleti háttér. Vagy akinél nincs, az is gyakran eljut oda, hogy ír róla egy könyvet. Nálad milyen viszonyban van ez a kettő? SZS: A kérdések, amik foglalkoztatnak – a saját gyakorlatom, a kollégákkal folytatott beszélgetések és olvasmányaim alapján – nagyon fontos, élő dolgok, nem elvont eszmék. Azt keresem, hogyan tudnak megjelenni a gyakorlatomban, miképpen tudok választ adni ezekre a zenében. Ilyen probléma például az, hogy minden zene helyspecifikus. Még egy kottában lejegyzett klasszikus darabot sem adnak kétszer elő ugyanúgy. Ha valaki ezt nem érti meg, nem jelenik meg abban, ahogy hozzááll a zenei gyakorlathoz, az valami lényegeset nem vesz figyelembe. A másik nagy ráeszmélésem volt, hogy nem a teret töltjük ki hangokkal, hanem a zene maga alkotja meg a saját, önálló terét. Nem az a releváns kérdés, hogy valami improvizáció vagy kompozíció, vagy „komprovizáció”. Amint ebből a szempontból nézzük, akkor a kompozíció is egy vezetett improvizáció: újra kell teremteni a lejegyzett művet, és ez mindig másképp fog történni. Richard Barrett-tel értek egyet, hogy az improvizáció is egy mű létrehozása, ami ugyanolyan fontosságú, mint ami le van írva. D+SZ: Összefügg ezzel, hogy érdemes-e a szabad improvizációt lemezen rögzíteni. SZS: Egy adott helyzetben az improvizációban egyetlen döntést tudsz hozni, azt, ami abba a zenei folyamatba szerinted odatartozik. Tim Hodgkinson mondta, hogy annál érdekesebb az improvizáció, minél inkább a meg nem valósult döntések sokaságát hallod az adott pillanatban megvalósult egyetlen lehetőség mögött. Ha valaki eljön egy valóban izgalmas koncertre, az megérti, hogy ez mit jelent: érted, mi miért történik, és közben a lehetőségek végig ott vannak, ez tartja feszültség alatt a zenét. Ez visszaadhatatlan bármilyen konzervanyagon. Amikor az ember lemezt csinál, az más, konceptuálisabb folyamat. A lemezkészítésnek egyébként egyre inkább az lesz funkciója a mű rögzítése mellett, hogy műalkotásként lehet hozzá viszonyulni, nem csak „hordozóként”. Nagy változás, hogy már van egy vásárlókör, és ezt még Magyarországon is tapasztalom: a koncertjeimen vesznek a lemezeimből, míg pár éve csak Nyugat-Európában lehetett erre számítani. Most soha nem látott emberek is jönnek időről időre a koncertekre, és vásárolnak. Divatja van megint a vinylnek, sőt, egyre inkább a kazettának is. Nemrég költözéskor találtam egy dobozt egy 1995-ben, csak kazettán megjelent kiadványunkból, 30

Nem a teret töltjük ki hangokkal, hanem a zene maga alkotja meg a saját, önálló terét

eltettem néhányat, a többit a koncerteken azonnal megvették. Az Inconsolable Ghost együttessel is, amit Hilary Jefferyvel és Gideon Kiersszel együtt csinálunk, kazettákat fogunk kiadni. Én egyelőre nem lelkesedem különösebben ezért a hordozóért, de elfogadom, és inkább kihívásnak tekintem ezt a megjelenési formát. D+SZ: Nagyon sok formációban veszel részt, amik közül sok csak rövid ideig él; és elég ritkán játszol szólóban. Miért van ez? SZS: Az improvizatív zene a kollektív zenealkotásról szól, ahol az a fontos, hogy kikkel milyen nyelveket hozol létre. Ezek gyakran csak néhány koncertes vagy lemezes formációk, de ha jók, akkor megvan a maguk kifutása. Nagyon fontos annak a teljes személyisége, akivel játszol. Érdekes példa a Faust (az 1971-ben alakult német


KOMOLY

zenekar a Krautrock úttörője volt; a kilencvenes években tértek vissza, most az eredeti felállás tagjai két különböző, ezen belül is változó formációban alkotnak, egyaránt Faust néven – a szerk.). Jean-Hervé Péron (Art-Errorist) és Werner „Zappi” Diermaier állandóan keresi az együttműködéseket, ezért is élő ennyi év után a zenéjük. Van egy amerikai Faust, van egy európai felállás, van egy „Faust East” velem is. Ugyanilyen flexibilis az, ahogy játszanak. Arra törekednek, hogy minél nyitottabbak legyenek; nem igényeket támasztanak, hogy ezt és ezt kell teljesíteni, hanem azt próbálják megérteni, hogy mit hozol az egészbe, hogyan tudod azt befolyásolni. Ez az improvizatív zenész alapállása. Így tudunk létrehozni valami mást, ami engem is kiteljesít és őt is, és remélem a közönséget is. A szóló egészen más: te egyedül hozod létre a teret, tehát nem az történik, hogy már benne vagy egy bizonyos hangkörnyezetben, annak az organikusságába kell beletenned magad úgy, hogy egyszerre legyél képes folytatni és relevánsan meg is változtatni. A szólóban magadat kell megmutatni, a tudásod és érzékenységed maximumát, hogy működjön, és valamifajta költészet jöjjön létre. Másrészt a szóló tervezettebb; még ha hagyod is, hogy történjen, akkor is van egyfajta prekoncepciód. Ezzel együtt van alkalom arra, hogy az irányított véletleneket kiaknázzuk – ami John Cage nagyon szerencsés felfedezése volt. Ő egyébként nem tartotta érdekesnek az improvizációt, mint ahogy Morton Feldman sem – de közben sok improvizátor visszanyúl hozzájuk. Mint ahogy a free jazzhez is, bár ez fordítva nem működik, a szabadimprovizáció nem hat vissza hasonló mélységben ezekre a zenei nyelvekre. A szólózenémet szeretném idén kiadni fizikai hordozón és digitálisan, az a munkacíme egyelőre, hogy My First Art Brut Symphony. Az a célom, hogy számot adjak arról, hogy hová jutottam a mélyhegedű és a hozzá kapcsolódó elektronika, a hangforrásparkom tanulmányozásában és gyakorlatában. Használom a hangomat is, tehát van egy vokális része – egyébként énekelni is tanultam, jártam énekkarba. D+SZ: Beszéltél arról, hogy a zenésznek van saját nyelve, és hogy a csoportoknak közös nyelve. Mi a viszony ezek között? SZS: Azzal értek egyet, amit John Butcher mondott: a csoportos improvizáció kísérlet egy olyan zenemű létrehozására, amit külön-külön a résztvevők nem tudnának elképzelni. Ez fantasztikus dolog. Annak az öröme, hogy nem ülsz rá arra a zenére, mint más zenei nyelvekben, ahol agyon lehet szólózni egy számot, vagy az énekes leüvölt mindenkit a színpadról; hanem együtt dolgozunk, és lehet, hogy csak keveset teszel bele, de az ott van: a megfelelő hang a megfelelő helyen. Ez az egyik paradoxona a szabad improvizációnak, hogy nem mindegy, mit játszol. Nagyon törékeny az egész, azonnal szét lehet verni. Egy három-négy tagú zenekarban már nagyon vigyázni kell, hogy mit játszol, ott már nagyon sok minden történik. Ugyanakkor, ha egy rossz hang becsúszik, amit nem akartál, akkor megteheted, hogy megismétled, és akkor az elkezd technikává válni, és a zene egészének szövete elkezdi fölvenni. Lehet, hogy ez fogja továbbvinni az egészet, tehát ez az először számodra hibaként megjelenő gesztus/ hangzás funkciót kap. Megvan ennek az öröme, ahogy elkezd működni a zene, és te és mindenki más csak része az egésznek – és közben nem adod föl magad. Ez átsugárzik a közönségre, azt hiszem. Nekem nagyon sok jó tapasztalatom van a közönséggel, olyan emberekkel, akik akár először hallottak ilyen produkciót élőben, és onnantól kezdve járnak a koncertekre. n

ℹ SŐRÉS ZSOLT

Több mint 25 éve aktív improvizatív, elektroakusztikus és zörejzenész, experimentális zeneszerző, hangművész. Magyar és nemzetközi projektek tagja, zenél a Fausttal, Adam Bohmannel, Hilary Jefferyvel, Taku Sugimotóval, Franz Hautzingerrel, Oli Mayne-nel és Wahorn Andrással. 2014 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elektronikus zenei médiaművészet tanszékén. Fesztiválok, szimpóziumok, hanginstallációk kurátora, dolgozik színházakkal, videóművészekkel, filmesekkel.

Vinylrecord VÁLOGATOTT DISZKOGRÁFIA • ÉN/Q./AHAD PAW MUSIC (2010) • ZSOLT SŐRÉS AHAD’S MASTERS GARDEN III. (2007–2009) THE HARMONIAN BLUES (2011) • ART-ERRORIST & ZSOLT SŐRÉS THE WASP BOUTIQUE (2014) • FRANZ HAUTZINGER–JULO FUJAK–ZSOLT SŐRÉS LIVE IN BRUSSELS (2014) • I BELONG TO THE BAND BAKERS OF THE LOST FUTURE (2016) • THANOS CHRYSAKIS–CHRISTIAN KOBI–CHRISTIAN SKJØDT–ZSOLT SŐRÉS CARVED WATER (2016)

earth http://ahadmaster.blogspot.com http://www.youtube.com/user/MrAhad69

INTERJÚ: RÓNAI ANDRÁS FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (D+SZ)

31


32


KOMOLY

AZ ARTISJUS NAPJA A MŰVÉSZETEK VÖLGYÉBEN Van egy fesztiválunk, amelynek létezése, mindenkori szervezőinek tevékenysége maradandó nyomot hagyott az ország kulturális-turisztikai-mentális-stb. életében – és szerencsére pozitív értelemben. Egyik első pionyírként aktívan részt vett a magyar fesztiválélet kiteljesedésében, fellendítette és menővé tette a Balaton-felvidéket, sokat tett a magyar kultúráért a színházi élettől a csepűrágókon át a komolyzenéig, a jazzig vagy a könnyűzenéig. A Művészetek Völgye felidézhetetlenül gazdag programkínálatában mindig szerepet kapott a komolyzene: ne feledjük, hogy létrehozója, Márta István elismert kortárs zeneszerző, aki anno 1987-ben ha barátaival nem lesz szerelmes Kapolcs és környékébe, ha nem hozza létre Támad a szél című hangkollázs/hangnapló-albumát, pár évvel később nem is indul el a fesztivál. Pillangóhatás. És ennek egyik későbbi lenyomata: az utóbbi években az Artisjus is bekapcsolódott a Művészetek Völgye programkínálatának színesítésébe. Madarász Iván zeneszerző, az Artisjus elnöke két évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot a Völgy mostani szervezőgárdájával, hogy a kortárs muzsika ne csak akadémiai falak között, hanem a jelenre szabva, fesztiválkörnyezetben is megjelenjen nyitott emberek előtt. A Völgykomolyzene helyszín július 23-án várja az idelátogatókat vagy akár a betévedőket. Idén hallgatók itt először „kortárs dalok”, azaz kortárs versek komolyzenei megzenésítései. Közreműködik: Meláth Andrea (ének), Szabó Ferenc (zongora) Műsor: Tóth Péter: Kíntornás Dalok | Fekete Gyula: Kabarédalok | Madarász Iván: Kuli, Berlin 1933 | Orbán György: Bolero, Hárfadal | Hollós Máté: John Anderson, A pásztor és a sípja. És természetesen kihagyhatatlan magas labda, hogy az alkotásba a közönséget is bevonja a zeneszerző: Binder Károly és Borbély Mihály. Házigazda idén is Madarász Iván. A Művészetek Völgye komolyzenei kínálatában egyaránt jelen lesz a Concerto Budapest, a Liszt Ferenc-díjas Fassang László orgonaművész, mint a háromszoros Fringe Fesztivál közönségdíjas Fugato Orchestra vagy a A Snétberger Zenei Tehetség Központ legjobbjai vagy a Parafónia értelmi fogyatékos fiataljai. n –AJM–

Hogy a kortárs muzsika ne csak akadémiai falak között, hanem a jelenre szabva, fesztiválkörnyezetben is megjelenjen nyitott emberek előtt

earth www.muveszetekvolgye.hu

33


34


PRODUCEREK

LIGETI GYURI, PRODUCER

KATALIZÁTOR SZERETNÉK LENNI, NEM IGAZGATÓ BÁCSI Ligeti Gyuri számára a zene az első számú kommunikációs csatorna, és kapcsolat a világgal. Nem csoda hát, hogy neve a magyar zeneipar valamennyi kreatív szegletéből ránk kacsinthat; legyen szó szóló vagy zenekari munkásságról – Žagar, We Are Rockstars, The Puzzle –, vagy épp (zene)tanári hivatásáról, de hangja a Stockholm Syndrome rádióból is ismerősen csenghet. Dacára annak, hogy „nem is szándékosan” vált producerré, tengernyi magyar zenekar foglalhatja imába szinte telepatikus, empátiában és ösztönösségben gazdag „tanításait”. D+SZ: Honnan ez a színpompás, hippi öltözet? Netán kapcsolatban van az új zenekaroddal? LGY: Nagyjából egy éve megváltoztattam az öltözködésemet; visszatértem a sok évvel ezelőtti önmagamhoz. A csőgatyák után vissza a trapézhoz. Most próbálom konzekvensen ezt a stílust képviselni, és az új zenekarom is ilyen lesz. D+SZ: És miért pont ide szerettél volna visszatérni? LGY: Akkor voltam utoljára önmagam. A 90-es évek közepén, amikor még tudtam, hogy mit akarok. D+SZ: Költői túlzással szinte nincs is olyan zenekar Magyarországon, akihez zenészileg vagy producerileg ne kötődne a Ligeti Gyuri név. Hogy lehet, hogy a szólóanyagok elkészítésével ennyi időt vártál? LGY: Mindig volt másik zenekar. Én soha nem voltam az az egoista barom, aki a saját cuccát akarta nyomni. Nem akartam „ligetigyurizni”. De ettől függetlenül mindig csináltam magamnak zenét, mivel nagyjából arról szól az életem, hogy írom a dalokat. Napokat lehetne eltölteni azokkal a zenéimmel, amiket nem adtam ki soha. Tudod, mindig az áll az emberhez a legközelebb, ami a legújabb. A lényeg, hogy ott alakultak a háttérben, csak nem fértek bele a képbe. Mindig voltam valaki, akinek néztek, és például ez a zene, ami a Return to Alexandria című szólólemezemen helyet kapott, teljesen más. Egyszerűen ki kellett jönnie belőlem. A Žagarnál a Balázs a főnök, a We Are Rockstars pedig alvóállapotban szendereg, úgyhogy gondoltam, itt az idő: most nem zavar senkit, végre megcsinálhatom.

Így fogalmazta meg a pszichológus, amikor a kisfiam miatt nála jártunk, és kiderült, hogy én is autista vagyok

35


alatt, és megszólalt a néni, hogy „na, gyertek, gyerekek! Énekeljünk egy dalt a Gyurikának!” Leült a pianínóhoz, és elkezdett játszani. Na, akkor Gyurika kijött a sarokból, és beült a zongora alá. Rövid úton kiderült, hogy van érzékem hozzá. D+SZ: És az új zenekar mikortól indult be? Miként alakult ki a szólóprojekt után? LGY: A szólóprojekt az egy szükséges valami volt. Ha azokat a számokat nem írom meg és nem adom ki, akkor nem tudok kommunikálni azzal, aki miatt születtek. Egy másik szinten ez jelentette magát a visszatérést is ehhez a fajta önmagamhoz, akinek a zene a minden az életében, vagy legalábbis azon keresztül lát mindent. A zenekar pedig egy közösségi ügy, ami teljesen más. D+SZ: Lehet már tudni a nevét? LGY: Igen, az lesz a neve, hogy Ligeti Gyuri Álomgyára, és két csodálatos zenészlány van benne rajtam kívül, illetve egy meglepetésember.

D+SZ: Nagyon tetszik, hogy neked olyan a dalszerzés kicsit, mint a naplóírás, vagy egy gyógykezelés. Nyilatkoztad is egyszer, hogy a világ minden ingerére automatikusan zenével válaszolsz. LGY: Igen, ez az én születési hibám. Nagyon sok zenekarral és zenésszel dolgozom együtt, de a legjobban fiatalokkal szeretek munkálkodni, mert őket még lehet alakítani olyan irányba, hogy fontos legyen nekik a zene. De nem találkoztam még olyan emberrel, akinek „annyira” fontos lett volna, mint nekem. Ezért mondtam ezt a „születési hibát” is. Így fogalmazta meg a pszichológus, amikor a kisfiam miatt nála jártunk, és kiderült, hogy én is autista vagyok.

D+SZ: Ki a két csodálatos zenészlány? LGY: A dobost Mikolai Petrának hívják, a basszusgitáros pedig Lahucsky Krisztina, aki a HolyChicks-ben gitáros. Ezeket a dalokat négy nap alatt írtam, ugyanabban az időszakban, mint mikor az előző anyagot felvettem, de sokkal felszabadultabb szerzemények lettek. Ez rockzene, míg a Return to Alexandria anyaga inkább szentimentális art pop. Abból rengeteg van. Meg tudnék ríkatni egy egész évnyi közönséget velük. D+SZ: És mikor lehet belehallgatni Ligeti Gyuri Álomgyárába? LGY: Júniusban jelenik meg a lemez. Én játszottam itt is minden hangszeren, és a legnagyobb részét az Abbey Roadon vehettem fel – Szabó Balázs Zalánnak hála.

D+SZ: Az autista emberek nagyon gyakran rendelkeznek másfajta, erősebb művészi szenzorokkal... LGY: Állítólag... De nekem az volt valószínűleg az óriási mákom, hogy nagyon korán érkezett az életembe ez az egész zene­ dolog, ami egy kommunikációs csatornát nyitott számomra ebből a bezártságból, és ezért nem látszik rajtam. Konkrétan a fizikai világgal való kapcsolatommá vált.

D+SZ: Nemcsak a technikai része miatt lehetett fantasztikus, hanem a tudat miatt is, hogy kik fordultak meg ott. LGY: Persze, ez olyan, mint mikor egy padról tudod, hogy az volt Kosztolányi Dezső kedvenc padja. Vagy Weöres Sándor háza a Törökvészi úton, ami mellett nem tudok elmenni anélkül, hogy meg ne nézzem, mert akkor mindig megdobban a szívem. Ott ugyanez az érzés kerített hatalmába, csak épp a Beatles, a Pink Floyd vagy Syd Barrett okán. Amikor felvettünk, pont Nick Mason dobossal futottunk össze a lépcsőházban, de egyik nap Paul McCartney vett fel a fölöttünk levő stúdióban.

D+SZ: Hogyan történt, mire emlékszel? LGY: Kivágtak a bölcsiből, mert nem voltam hajlandó semmivel és senkivel foglalkozni. Az óvodában az volt a szerencsém, hogy az óvónő Kaposváron egy vegyeskar karnagya volt. Nagyon belém ivódott a pillanat, hogy bent ülök a sarokban a lemezjátszó

D+SZ: Szerinted hogy lehet, hogy megvolt az az éned, aki a zongora alá bújt, most pedig – ugye producerként is – megtalálod a hangot szinte mindenkivel? Ez is a zene miatt alakult így? LGY: Igen. A zene nekem az alap bizalom. Nincs olyan ismerősöm, akivel ne a zenén keresztül kerültünk volna valamilyen vi-

36


PRODUCEREK

szonyba. A fiatal zenekarok felé pedig van egyfajta törlesztési vágyam is. Azt, ami nekem nem adatott meg, nagyon szeretném nekik megadni. Emlékszem például, hogy a Puzzle első lemezét négy évig parkoltatta a Universal. Vagy hogy kijelöltek nekünk egy producert, ő pedig lenyúlt egy csomó pénzt. Persze már nem ez a kiadói világ van, de nem akarom, hogy a mostani, tapasztalatlanabb bandák ilyen helyzetbe kerüljenek. Lehet, hogy idősebb vagyok ezeknél a srácoknál 15-20 évvel, de mivel ugyanazt a nyelvet beszéljük, a zenét, megértjük egymást. És mivel elég jó a memóriám, egyszerre élem a régebbi énjeimet is. Ezért folyamatosan jelen van minden korú Gyuri, így rögtön tudom, mire gondolnak. Megérzem, hogy mit akarnak, különben nem is vállalom el az adott felkérést.

ℹ LIGETI GYURI

D+SZ: Általában ők keresnek fel téged, vagy előfordul, hogy neked tetszik meg nagyon egy bizonyos zenekar? LGY: Ők szoktak felkeresni, de kétszer történt olyan, hogy én ajánlkoztam be. Az egyik a 30Y: megmondtam, hogy nekem fáj, hogy Magyarország első számú rockzenekara ilyen botrányosan szóljon. Beck Zolival ismerjük egymást 20 éves korunk óta, tehát nem vette sértésnek. Először úgy volt, hogy egy dalt bíznak rám, az Ahogy elképzeltem-et, de aztán annyira tetszett nekik a végeredmény, hogy az egész albumot rám hagyták, és azóta is „ott ragadtam” náluk. D+SZ: És melyik a másik zenekar? LGY: A Klusters. Két olyan zenekar van ma Magyarországon, amelyre tényleg azt gondolom, hogy bárhol a világon megállnák a helyüket, mert annyira egyediek és jók. Az egyik a Klusters, a másik pedig a Törzs: nincs olyan daluk, ami ne tetszene. Értük az életemet is feláldoznám, mert annyira jók. D+SZ: Olyan jó ezt hallani. Producere vagy az anyagnak, de olyan, mintha az apukája is lennél az egész zenekarnak. LGY: Igen, mert ismerem őket körülbelül 2010 óta, amikor még Carbovarisként zenéltek. Még tökik voltak, és azóta nagyon jóban vagyunk. Akkor még tényleg nagybácsi szinten működtem, mostanra már barátok vagyunk. Tűzbe tenném értük a kezem – és nemcsak a zenéjükért, hanem mint emberekért is. Nagyon aranyosak és emberek. Igazi Emberek. D+SZ: És olyan a zenéjük, mint egy terápia. Rendbe hoz... LGY: Normál esetben a zene pontosan erről szól. Az a zene, ami nem öncélú, nem buta pop, vagy valami hatásvadászat, sport. Az a lényege, hogy kiemeljen abból a szarból, amiben vagy, és beleemeljen abba a világba, amibe valójában tartozol. Nem fizikailag, hanem lelkileg. Mert az a valóság, az az Igazság. Ez most nagyon sarkított, de van a fizikain kívül egy lelki és egy isteni részünk is. Az isteni rész tulajdonképpen egy Duracell elem, ami miatt emberek vagyunk, és a lélek az, ami rendeltetett arra, hogy valamit elvégezzünk ebben az életben. Embernek maradni, ez a lélek. És ez kisugárzik kívülre. A Törzs zenéjében például benne van. A zenében, ami – a fény mellett – a legfinomabb fizikai rezgés az anyagban, ily módon a legközelebb áll ehhez az anyagtalan „lelki” Valósághoz. És az a jó náluk, hogy ez nem tudatos, hanem ösztönös. Olyan zenekarral például nem is dolgozom, amely jó, de nincs benne meg ennek a szikrája. Mert ha ezt a szikrát meg tudom gyújtani, akkor megérzik rögtön, hogy mi az út. Például a Blahalouisianával is nagyon könnyű dolgom van ezen a téren. Egymásra nézünk, és tudjuk, amit épp tudni kell.

Az eredetileg kaposvári, 1972-ben született Ligeti György a munka és a tudomány világában tett egyéb kalandozások és teniszkarrier után a zeneipar végtelenül segítőkész figurájává vált. A Žagar énekes-gitárosa, a We Are Rockstars énekese. The Puzzle nevű formációjával termékenyen részt vett az angolszász gitárzene magyarországi meghonosításában. Producerként számtalan produkció köthető a nevéhez, például a 30Y, a Kaukázus, a Blahalouisiana, a Bagossy Brothers Company, a Twentees, a Poster Boy, a Törzs, a Kéknyúl, a Luckies felvételei. 2017 novemberében adta ki Return To Alexandria című szólólemezét, vadonatúj zenekara, a Ligeti Gyuri Álomgyára pedig 2018 júniusában debütál.

Vinylrecord THE PUZZLE DREAM YOUR LIFE (2000) CSAK JÁTÉK (2003) REVOLUTION (2004) YOU'RE SO CRUEL (2007) HAZATÉRÉS (2009) MÁS BOLYGÓRÓL (2011) ŽAGAR: LOCAL BROADCAST (2002) EASTERN SUGAR (2004) CANNOT WALK FLY INSTEAD (2007) LIGHT LEAKS (2013) WE ARE ROCKSTARS: LET IT BEAT (2011) SECOND (2015)

D+SZ: Amikor beleköltözöl egy dalba mint producer, mennyire engedik át neked? Mennyit szoktál bennük változtatni?

SZÓLÓALBUM RETURN TO ALEXANDRIA (2017)

37


PRODUCEREK

LGY: Változó. Vannak olyan bandák, ahol nem igazán kell, mert nagyon érzik. Náluk csak szakmai dolgokba szólok bele. A vokálokkal viszont mindenhol gond van. Például a Bagossy Brothers Company-nál fordult elő régebben, hogy túl sok mindent akartak egyszerre. Nekem ilyenkor megjelenik a fejemben a kotta, és látom, ha nem adja ki a harmóniát, mert üti az egyik vokál a főszólamot, a másik a zongorát... Ehhez kell egy vizuális látás/hallás. De már nagyon szépen belejöttek. D+SZ: Nem nehéz ezt a tudást átadni egy olyan zenésznek, aki másképp gondolkodik, működik? LGY: Tudást át lehet adni, de ez nem az. Ez érzék, ami kialakulhat. Ezek a zenekarok, hála Istennek, mind nagyon megbíznak bennem, és magában a munkafolyamatban is, amit megbeszélünk. Így van, hogy kigondolják, hogy a dal egy adott részére mégis valami kéne, nekem meg már meg is van a fejemben, mert pont ezt akartam tanácsolni. De nem szeretem előre ellőni ezeket, jobb, ha a zenekar találja ki, és olyan lesz, amilyenek ők. Csak amikor látom, hogy tanácstalanság van, akkor szólok bele, és van, hogy pont ez még tovább inspirálja őket. „Na jó, Gyuri megmondja, hogy mit csináljunk.” De én nem akarom, hogy a Gyuri mondja meg! „Mi lenne, ha inkább így lenne?” Én végső soron egy katalizátor vagyok, vagy legalábbis az szeretnék lenni leginkább, nem igazgató bácsi. D+SZ: Emlékszel arra, mikor megjött az ihleted ahhoz, hogy producer is legyél? LGY: Ehhez nem jött ihlet, soha nem akartam ezt csinálni. A mi angliai The Puzzle-lemezünket George Shilling producer készítette, és mindannak az alapja, amit tudok, nagyjából tőle származik. Mikor hazaköltöztünk, az Amber Smith zenekar frontembere, Poniklo Imre megtudta, hogy mennyit tanultam tőle. Ők is neki küldték ki a lemezük dalait, de az utolsó számra már nem volt pénz, és Imre kitalálta, hogy tesz egy próbát velem. Végül teljesen odavolt, mert megtévesztésig hasonló lett a keverés stílusa. A mi zenénket illetően pedig senki nem tudta megcsinálni azt a hangzást, amire vágytam. Akkoriban itthon ismeretlen volt a britpop gitárhangzás, mostani nevén indie. Megvettem pár felszerelést, és elkezdtem csinálni magam. Akkor még nem lehetett így segítségül hívni az internetet, hanem egymástól tanulták az emberek – a figyelem és a tapasztalat volt a kulcs. Aztán sorban megtaláltak a zenekarok, hogy „hú, hallottam az Amber Smith-t vagy a Carbovarist, senki nem szól ilyen angolosan!” Így lettem producer: látták, hogy ha én ott voltam, akkor jobban szólt a végeredmény, mert eleve úgy vettem fel, hogy tudtam, hogy mit akarok én, és mit akarnak ők hallani. Szóval, csak belecsöppentem, soha nem akartam csinálni. Ha rajtam múlna, csak ülnék valahol, gitároznék, és csak rögzíteném a számokat, amik épp eszembe jutnak. 38

D+SZ: De közben nagyon megszeretted. LGY: Végül is pedagógus vagyok, vagy mi. Szeretek emberekkel találkozni. és szeretem átadni az információt, az ismeretanyagot, amivel rendelkezem. Az mindig olyan érzést nyújt, hogy van értelme annak, hogy létezem. D+SZ: Mikor mutatkozik be élőben az Álomgyár? LGY: A nyár végére biztosan összehozzuk. Messze én vagyok a legbénább egyébként, a lányok elképesztően jók, és zseniális érzés velük játszani. Ahhoz, hogy jól lehessen zenélni valakivel, az kell, hogy ugyanabban a világban éljetek, és egy rezgésszinten legyetek. Ránézel valakire és ő tudja, hogy mit gondolsz – ez egy zenekarban alapvető. Legtöbbször az egók egymásnak feszülése a legnagyobb probléma. A zene és az ego összeegyeztethetetlen. Ha a zenésznek nem jut el a tudatáig az, hogy az információ, amit meg akar osztani az emberekkel, nem az övé, hanem csak ajándékba kapta, hogy szétossza, vissza azoknak, akiktől az energiákat kapja, akkor be fog fulladni. Nekem valójában egy létszükséglet, hogy zenét írjak, előadjam, és meghallgassák az emberek. De azt hiszem, hogy tudok olyat mondani, nyújtani nekik, ami segíti az életüket, mert amit mondok, nem én mondom, nem egy egó. Így a zenéd által bizonyosságot kaphat más is, hogy „igen, én is ezt gondolom! Jó irányba gondolkozom”. Én úgy akartam mindig is zenélni, mint amikor gyerekként meghallgattam valamit és tudtam, hogy ez nekem szól, átvisz az aktuális jó/rossz perióduson, amiben vagyok. Megnyugtat, és ad egy olyan morált, ami az életre vonatkozik. D+SZ: Ezért nem is értem azokat az embereket, akik nem hallgatnak zenét... LGY: Aki nem hallgat zenét, annak nagy lelki sérülése lehet. De velük nincs is dolgunk. Mindig azokkal van, akiket bevonzunk. Ez a fajta kapcsolódás is rohadtul fontos. Ettől akar minket a világ elválasztani, de dolgoznunk kell ellene. Ez az én hivatásom is, amihez a szólólemezzel visszatértem: hirdetni, hogy egy kapcsolat nem lehet sekélyes. De előtte is előjött ez koncerteken, vagy ha tanítottam. Mert nem azzal tanítok, amit mondok, hanem ahogy élek. Konkrét tanítással egy éve nem foglalkozom, mióta visszaköltöztem Sopronba. D+SZ: De tanítasz mint producer. LGY: Persze, most ez vette át a küldetés fonalát. Semmi nem vész el, csak átalakul az energia. Most ebben van benne. Kevesebb emberrel, de sokkal intenzívebben. n INTERJÚ: STESZKÓ ZSANETT FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (D+SZ)


39


MESTERSÉGES METÁL

SZÉTSZED–ÖSSZERAK Az elmúlt években láttunk néhány elfuserált AI-kísérletet. 2016-ban a Microsoft chatrobotja, Tay 24 óra alatt szexista nácivá vált, miután ráeresztették a Twitterre. Szegény Tay azóta offline, hivatalosan, mert elfáradt, a valóságban inkább, hogy a Microsoft elkerülje a PR-katasztrófát. Tavaly novemberben egy valószínűleg ugyanilyen megosztó kísérletbe fogott CJ Carr és Zack Zukowski DADABOTS projektnéven. „Megtanítottak” egy albumot egy mesterséges intelligenciának, hogy az a tanultak alapján készítsen egy hasonlót. A DADABOTS debütáló albumát (azóta több is készült) tehát egy AI készítette, amelybe a New York-i black metal zenekar, a Krallice Diotima című albumát táplálták. A lemez dalait apró audiósze­ letekre szabdalták, ezeket programozták a gépbe, hogy analizálja, és próbáljon létrehozni hasonló a coditany of timeness borítója hangzást. Három nap alatt, rengeteg tanulás és próbálkozás, valamint több millió sikertelennek minősített kisérlet után a neurális hálózat egy ötszámos EP-t préselt ki magából. Ezek a dalok egyrészt azért érdekesek, mert tulajdonképpen egy hangszert se használtak az elkészítésükhöz, másrészt, mert az általános vélekedés szerint az album, a Coditany of Timeness – aminek a dalcímeit is az AI adta, sőt a borítót is „ő” tervezte – 40

meglepően jó. Hogy ez igaz-e, azt a cikk végén szereplő linken az albumot meghallgatva mindenki eldöntheti maga. A "fölvétel" hangzása leginkább egy rissz-rossz bootleg koncertlemezhez hasonlít, de tagadhatatlan, hogy pillanatokra hihető. A DADABOTS azóta elkészítette a saját NOFX-, Meshuggah-, és Dillinger Escape Plan parafrázisait, sőt a dadabots.com oldalon a The Evolution of A Neural Model nevű tracklistában 20 lépésben meghallgathatjuk, ahogyan a neurális hálózat tökéletesíti a Beatles-hangzását, a totális noise káosztól a határozottan a korai Beatlest idéző hangzásig. n –AJM–

earth https://dadabots.bandcamp.com/album/coditany-of-timeness


ZENEIPAR

A FACEBOOK MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁJA

PÉLDÁTLAN ZENEI TELJESÍTMÉNYRE KÉPES A Next Web hívta fel a figyelmet a Facebook Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportja által kiadott white paperre, ami egy zenei információ dekódolásával és átalakításával kapcsolatos kutatásról számol be. A kutatók által betanított mesterséges intelligencia képes volt arra, hogy egy bizonyos zenét más hangszerekre, stílusra, műfajba fordítson át. Vagyis az általuk használt példát véve: egy zenekar által előadott Mozart-szimfóniából létrehozni egy Beethoven stílusában előadott zongoradarabot. A tanuló algoritmust különféle zenékkel tanították be. Ha jól értjük, a nagy ötlet az, hogy a forráskód torzításával elérték, hogy a neurális hálózat az audio adatok egyszerű megjegyzése helyett magasabb szintű, szemantikus információkat kódoljon. Komoly újdonság, hogy így a hálózat olyan hangszereken megszólaló zenét is képes kódolni, amit korábban nem hallott, amire nem tanították be. Ez a kódolás tette aztán lehetővé az átfordítást más hangszerekre, stílusokba. Az eredményt tesztelték, és mint írják, az „egyenrangú vagy alig gyengébb, mint a hivatásos zenészek által készített átiratok. Többször előfordult, hogy a hallgatók nem tudtak különbséget tenni egy eredeti hangfelvétel és egy, a mesterséges intelligencia által létrehozott átirat között”. A white paper szerint a siker „új, magas szintű feladatok elvégzése előtt nyithatja meg az utat, mint például a zene lekottázása, vagy az automatikus zeneszerzés”. Az előbbihez úgy kap-

csolódik a kutatás, hogy a kódolás itt is, mint a kotta esetében, függetleníti a zenei információt a konkrét hangszertől. Utóbbi téren is értek el sikereket: a paraméterek megfelelő átállításával el lehet érni, hogy az átirat ne hasonlítson az eredetire, „kreatív” legyen (idézőjel az eredetiben), vagyis „természetesnek, de újszerűnek hangozzék”. A Next Web szerint az is elképzelhető, hogy „hamarosan eljön az idő, hogy csak elfütyülsz egy dallamot, és a mesterséges intelligencia ír belőle egy szimfóniát, vagy egy tánczenei slágert”. n RÓNAI ANDRÁS

earth https://www.youtube.com/watch?v=vdxcqnwtpus

41


[[ ii a m A I ] am AI]

42


JOGI ESETEK

„I AM AI” – A SZERZŐ MI VAGYUNK

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS SZERZŐSÉG A Facebook mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztései során elérték, hogy a gép – az audiojelek elemzésén túl a zenemű szerkezetét megtanulva – olyan teljesítményt hozzon létre átirat vagy eredetinek hangzó zenemű formájában, amire eddig csak zeneszerzők voltak képesek. Vajon mire lesznek ezután is csak zeneszerzők, azaz emberek képesek? És mit jelent ez a jog, közelebbről a szerzőnek jövedelmet biztosító szerzői jogok szempontjából? Taryn Southern szövegíró, producer, digitális stratéga, énekes „Break Free” című felvétele 2017 augusztusában került nyilvánosságra. Ez volt az első szám egy bizonyos „I AM AI” című albumról, amelyen első hallásra talán semmi különöset nem találunk, de a szerzővel készült interjúkból kiderül, hogy a lemez dalai nem a szokásos módon születtek. Az énekes-dalszerző a szöveget és a dallamot írta meg először, majd a dal többi részének megalkotását mesterséges intelligenciára (MI vagy angolul: AI) bízta.

SZOFTVER MINT SZERZŐTÁRS?

Adódik a kérdés: vajon akkor az MI, azaz a szoftver (de nevezhetjük robotnak vagy gépnek) szerző, vagy szerzőtárs? Természetesen nem. A problémát nem is erről az oldalról kell megközelíteni – kivéve persze, ha arról szeretnénk elmélkedni, hogy mikor is lesznek a robotok egyenlőnek vagy valamelyest egyenlőnek elismerve az emberekkel... A szűkebb szerzői jog szempontjából azonban enélkül is értékelhető a probléma: ahhoz, hogy egy mű szerzői jog által védett legyen, szükséges, hogy „a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel” rendelkezzen. A szerző minden esetben csak ember lehet. Az egyes szerzői vagyoni jogok ugyan néha megillethetnek jogi személyeket, azaz pl. cégeket, de a jogrendszerek szerzői jogi védelmet az emberek által alkotott műveknek biztosítanak. Ebből az következik, hogy azt kell megnézni, az adott mű egy szerző szellemi tevékenysége által jött-e létre, és ezt tükröző egyéni, eredeti jellege van-e. Vonjunk analóg analógiát: a kottát a zeneszerző papír és toll, azaz eszközök segítségével írja le. Ugyanez történik, amikor egy zenemű digitális eszközökkel, szoftveres megoldások segítségével jön létre: a gépek ugyanis eszközök az alkotás folyamatában. Ha egy szerző az MI-t eszközként használja az alkotáshoz, akkor ez ugyanolyan eszközhasználat, mint korábban.

Az MI persze okosabb, mint a papír: a szerző által meghatározott módon, a szerző alkotását dolgozza tovább. A szerzőséget azonban ez nem érinti, azaz a szerző az alkotó ember, a szerző jogai őt illetik. Ezzel Taryn Southern esetét meg is oldottuk.

ALACSONY BELÉPÉSI KÜSZÖB

Vannak azonban más, továbbra is elgondolkodtató lehetőségek. A zeneművek közül is sok a funkcionálisan hasznosított mű – így a kifejezetten hangulat, stílus, vagy a plágiumot el nem érő hasonlóság-érzet alapján íratott zenemű. Ezeknek sokszor nem is az a céljuk, hogy a szerzőjük alkotó személyiségét kifejezzék. Az MI ilyen hasonló művek létrehozására lehet alkalmas. Kérdésként merül fel a minőség? Akkor itt emlékeztetni kell magunkat arra, hogy a szerzői jogi védelem nem köthető minőségi vagy esztétikai követelményekhez. Ezért a védelem belépési küszöbe – persze az ember által történő alkotás feltételével –, most is igen alacsony. Az MI szoftver használatából akár hiányozhat is az emberi alkotás mozzanata, vagyis az az eset, amikor az MI-t nem az egyébként alkotó ember használja eszközként. A Facebook MI fejlesztői talán ebben a munkában még zeneszerzőkkel működnek együtt, de végül egy hasonló szoftvert egy egyszerű facebook user is működésbe hozhat néhány kattintással. Ha hiányzik az ember általi alkotás a folyamatból, akkor mit tehet a jog a létrejövő művel? (Művel?) Jelenleg adódik az a megoldás, hogy az ilyen műnek nem jár a szerzői jogi védelem. Lehet-e vagy kell-e azonban amellett érvelni, hogy ilyenkor az MI fejlesztőjét illessék meg a zenemű szerzői jogai? Ennyi erővel azt is kérdezhetnénk, hogy a robotok milyen hatással vannak a zeneszerzők munkájára. n KABAI ESZTER

43


44


ARTISJUS-DÍJASOK

SZÖRÉNYI LEVENTE

ISTENÜNK ÉS CSÁSZÁRUNK: SZÖRÉNYI LEVENTE Így szólt a jelszó az Illés-rajongók körében a hatvanas években, aki a ráaggatott „kis Buddy Holly” szerepkörből hamar az ország egyik legfontosabb zeneszerzőjévé vált, akinek az életműve Illésen, Fonográfon, szólólemezeken, színpadi műveken át ad ki egy olyan ívet, amely a kortárs magyar kultúra megkerülhetetlen része. A későbbi Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, gitáros, énekes, szövegíró Ausztriában született 1945. április 26-án, Gmundenben: ide keveredett a Szörényi család a háború legvégén, ahonnan 1945 őszén tértek vissza. Bátyjával, Szabolccsal az ötvenes években már zenét tanultak, ehhez meg is volt a háttér, hiszen a családban volt zongoraművész-zongoratanár, hegedűművész: így a két testvér hegedülni és zongorázni is tanult, míg a Franciaországban élő egyik nagymama jóvoltából, aki rendszeresen küldözgetett csomagokat, egy bundába rejtett dollárköteg révén meglett az első gitár is. Hamarosan már az őrült Szörényiekként nevezték a zenés srácokat a váci gimiben, az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba átkerülve Levente már későbbi neves muzsikusokkal indult az 1962-es Ki mit tud?-on. Innentől kezdve sorjáztak a nevek, Mediterrán, Balassa együttes, első közös munkák Koncz Zsuzsával és Gergely Ágival, stúdiófelvételek – mire 1965-ben Szabolccsal közösen belépnek az Illés zenekarba, Levente ismert név a szakmában. Azon a legendás nyáron sok minden történt, a Légy jó kicsit hozzám az első rögzített magyar nyelvű beatszámként rögzült a poptörténelemben, az Illés együttes pedig szintet lépett, és 1973-ig a magyar beatzene születését végigélte egészen a kamaszkor végéig, bekerült a beat szentháromságba, Levi fotóját tinédzserek százezrei ragasztották ki szobájukban. Filmek, szerepek, filmzenék. És miközben Levente kora huszonévesen ikonná vált egy generáció számára, ötven év távlatából is elementáris és meghatározó dalokat írt és adott elő társaival, Bródy Jánossal, Illés Lajossal, Pásztory Zoltánnal és Szörényi Szabolccsal. 1966-os Táncdalfesztivál: Még fáj minden csók = második díj, 1968-as Táncdalfesztivál: Amikor én még kissrác voltam = első hely, valamint további öt díj. 1971-es Táncdalfesztivál: Elvonult a vihar = második hely. A beat- és a népzene első fúziója is ehhez az első aranykorhoz köthető, hozott számos barátságot, ismeretséget és közös munkát a Tolcsvay testvérektől kezdve Sebestyén Mártáig, mely együttműködések, ezek elemei is aztán tudatosan nyúlnak későbbi, nagyobb lélegzetű munkákba, egészen a jelenig. 1974–1984 között a KITT-egyletből átalakult Fonográf együttes alapító tagja, zeneszerzője és énekese, közben elkészítette első szólóalbumait, és dolgozott végre látszólag komfortzónáján kívül eső művészekkel is, Adamis Annával és Kovács Katival. Koltay Gábor 1980–ban könyvet írt a Szörényi–Bródy párosról Az első 15 év címmel, pedig a nagyszabású művek még nem is születtek meg. Még nem állt össze újra az Illés együttes, még

nem oszlott fel a Fonográf együttes, még nem született meg a Kőműves Kelemen rockballada, és a Mondd, te kit választanál még csak egy Illés-szám volt és nem egy István, a király című jövendőbeli rockopera betétdala. Az István, a király azóta is minden idők legsikeresebb és örök vita tárgyát képező magyar rockoperája, öreg rockújságírók szerint az opera dalait tartalmazó lemez pedig sokáig az egyik legsikeresebb magyar lemezének számított. Levente hasonló, történelmi témákat feszegető művei azóta is sorra jelennek meg. n –AJM– ILLUSZTRÁCIÓ: NÉMETH GYULA (DAL+SZERZŐ) FOTÓ: FORTEPAN/URBÁN TAMÁS (1984)

ARTISJUS-DÍJ ÉLETMŰDÍJ (HUSZKA JENŐ-DÍJ NÉVEN), 1995 AZ ÉV KÖNNYŰZENEI PRODUKCIÓJA, 2011

45


46


KÖNYV

BAKSA-SOÓS ATTILA–MIKI357 TEMPÓ

HOGY FELVEGYÜK VELE A RITMUST Lehetünk-e 2018-ban is a rakendroll, a sebesség megszállottjai? Meglehetősen sok jel mutat arra, hogy nem, ennek ellenére mindenkori környezetünkben, a Kolorádó Fesztiváltól a Zeneakadémiáig, rendszeresen felbukkannak olyan figurák, akik életmódjukkal, felfogásukkal, jelenlétükkel igyekeznek maximálisan megcáfolni ezt az állítást. Számos ismerősöm állítja, hogy egyáltalán nem emlékszik arra a pillanatra, mikor és hol találkozott először Baksa-Soós Attilával. Egyszer csak ott volt, mindenkit ismert, mindenki ismerte, mindenkit meghökkentett, mindenkit lehengerelt. És lehetséges, hogy akikről mi úgy gondoljuk, hogy ismerték, ők sem tudják, hol és mikor találkoztak vele először. Egyébként nem mindegy? Van. Itt van, alkot, lehet az bármi, könyvtől a Rühös Foxi szupergruppjáig. Egyszer írtunk egy közös dalt Budapest No Hongkong címmel, amelyet először egy képzőművészeti fesztiválon mutattunk be: hétszer játszottuk el egymás után. Akkor azt hittem, hogy simán megvernek minket ezért, ehhez képest sikerünk elsöprő volt, de mindehhez Atti dadaizmusba hajló elszántsága kellett. Nyilván és egyértelműen ott lebeg felette a Baksa-Soós család szelleme – de Atti helyett egyre kevesebben mondanak Jánost. Él. Élni akar. És kell hozzá tempó, hogy felvegyük vele a ritmust. Miki 357-ben ebben tökéletes partnerre lelt. Adott egy író-zenészperformer és adott egy fotós-videós-filmes, akiket a rakendroll és a sebesség hozott össze: ez pedig meglehetősen erős kapocs. Mindennek a kapcsolatnak a lenyomata a Tempó című kötet, melynek közös metszete a pop, fekete-fehér portrékkal, Baksa-Soós Attila szabadvers-asszociációival. A Tempó főhősei négy generáció popzenészei egy, több mint kilencven képből és szövegből álló fotográfiai és szépirodalmi profil gonzo-gyűjteményben. Egy kicsit sem objektív, személyes lenyomat, ami tényleg kicsúfolja 2018-at, a poszt posztjának a halálát, úgy megy szembe minden trenddel, hogy mégis megtalálja az utat, hol tudja magát megmutatni. Ügyes. Elszánt. Baksa-Soós Attila és Miki357 szubjektív, kortárs, könnyűzenei lenyomata a Hybridart Management gondozásában jelent meg. n

BOOK BAKSA-SOÓS ATTILA–MIKI357

–BB– FOTÓ: MIKI357

TEMPÓ HYBRIDART KFT. 2018

47


IRODALOM

TURI TÍMEA

Barátaink

ℹ turi tímea 1984-ben született, a Szegedi Tudományegyetemen végzett kommunikáció és magyar szakon. Dolgozott kulturális újságíróként, kritikusként, a Bartók Rádió kulturális műsorainak munkatársaként. 2012-től a Magvető Kiadó szerkesztője, 2017-től főszerkesztője. 2012-ben jelent meg első műve a Kalligramnál. A tavalyi, Anna visszafordul című kötete a harmadik a sorban, ezért a könyvért idén kapott Artisjus Irodalmi Díjat. Grecsó Krisztián írta róla a díjazás apropóján: „(…) Bölcs és alázatos líra ez a test árulásairól, a lélek esendőségéről, a házasság megcsontosodásáról, a kopott és tovább kopó dolgainkról, arról, hogy szeretni mekkora kockázat. Aztán megnézi az olvasó a költő portréját, és nem érti, hogy egy ifjú ember hogyan olvashatja ilyen rétegzetten az életet, hogyan lesett be a belső ruhatárba ennyire korán. Gyilkosan pontos jelzők, csontig ható „elemzések”, leírások, és egy kritikusan objektív, csontosan realista, mégis dalszerűen könnyed és érzéki versnyelv az övé”.

BOOK TURI TIMEA: ANNA VISSZAFORDUL MAGVETŐ, 2017.

48

Azokkal a barátainkkal, akikkel nem hagytuk el egymást – akiket nem felejtettünk el évekig visszahívni, hogy azután minden lehetséges hívás egyre kínosabbnak tűnjön; akikkel bizalmasok voltunk, csak hát majd más érdekelt minket, máskor szültünk, vagy úgy adódott, hogy egyikünk szült, másikunk elvált, vagy sose akart családot, vagy akart, de nem lehetett: akikkel más lett a közmegegyezés, a biztos alap, amiről azért nem beszélünk, mert ugyanúgy gondoljuk; akikkel azért nem járunk már össze, mert unjuk, amit mondanak, és magunkat is unjuk, miközben hozzájuk beszélünk; akik olyan helyre költöztek, ahová ritkán jár a busz, vagy mi maradtunk vidéken, és ők felénk se néznek; akikkel nem köt össze már a nosztalgia, mert ki tudja, hányadán is állunk egymással; akiktől nem kérdezheted meg: „hogy vagytok?”, mert ki tudja, együtt vannak-e még; akiktől nem kérdezheted meg: „hogy megy a munka?”, mert ki tudja, nem rúgták-e ki; akikkel fel se merül a találkozás lehetősége, mert olyan országban élnek, ahol a gyerekük anyanyelve nem a szüleiké –, nos, azokkal a barátainkkal, akik végül megmaradtak, ellenségek lettünk. Kihasználtuk őket, és kihasználtak minket, idegesítőek voltunk, és ők megharagudtak; a távolság lett köztünk az, amire vártunk: a távolság lett köztünk a vágyott tisztelet.

Találkozó Évek múlva, miután újra béke lesz, az anyák visszatérnek a térre a gyerekek nélkül. Mert a gyerekek nem gyerekek többé: nagyok és máshol nagyok. A tér kihalt lesz, bár látszólag minden ép: ugyanott lesz a csúszda, a hinta, a csap, csak épp a csend lesz elviselhetetlen. De ez sem lesz igaz, mert minden elviselhető. Az anyák félénken mosolyognak egymásra, hiszen már semmi sem köti össze őket. Hova üljenek? Mit kezdhetnének egymással, ha nem kell kétpercenként felugrani, hogy add vissza, köpd ki, katonadolog. Homorú pocakkal, tétova léptekkel indulnak egymás felé. Hogy lehet, hogy meg sem öregedtek? Hogy nem lettek a saját anyáik, nem fakult ki a hajuk, nem roppant meg a csontjuk, foguk ép, és húsuk épp olyan laza, mint a szülés után, és már így is marad. Hogy lehet, hogy ők nem öregedtek, miközben már a gyerekeikben is annyiszor látták felderengeni a nagyszülők legrosszabb vonásait és saját jövőjük? Ők maradnak. Hiába mehetnének bárhová: a padra ülnek, és előveszik a fényképeket. Csend lesz. És ők felidézik a boldog időket, és boldogok lesznek újra.


49


K ATA N A - A I R GITÁRERŐSÍTŐ PRÉMIUM HANGZÁS, VEZETÉK NÉLKÜLI SZABADSÁG Ismerd meg a Katana-Air-t, a világ első teljesen vezeték nélküli gitárerősítőjét. A BOSS által fejlesztett vadonatúj, vezeték nélküli gitártechnológiával felvértezett Katana-Air teljes szabadságot ad a jammeléshez és gyakorláshoz a gitárkábelekkel való bajlódás nélkül. Az elemes tápellátásnak köszönhetően hálózati adapterre sincs szükség, így gyakorlatilag bárhol használható.

HU.BOSS.INFO

50

Profile for Artisjus

Dal+Szerző magazin 2018/02.  

Az Artisjus ingyenes zeneipari és kulturális magazinja. Megjelenik negyedévente.

Dal+Szerző magazin 2018/02.  

Az Artisjus ingyenes zeneipari és kulturális magazinja. Megjelenik negyedévente.

Profile for artisjus
Advertisement