FELDOLGOZÁS
ZENEI ÁTDOLGOZÁS OK ÉS KONVERZIÓK A GYAKORLATBAN
EL, ÖSSZE, ÚJRA, FEL, ÁT, KITŐL, KI, MIKOR, HOGY… Az Artisjus legutóbbi Szerzői Akadémiája gyakorlati útmutatással kívánta ellátni azokat a szerzőket, akik más művére építve hoznának létre saját alkotást. Az első előadás az átdolgozások általános jogi szabályait, a második a hangfelvételek sample-ként való felhasználását járta körbe, majd a harmadikban a Universal magyarországi alkiadója mesélt az engedélyezés gyakorlati menetéről. „Fel szeretnék használni egy zenét. Mit tegyek?” Minden attól függ, a „zene” milyen részét és hogyan használod fel. Induljunk ki a legegyszerűbb esetből. Ha előadóművész vagy, akkor a koncerteden szabadon bárki zenéjét előadhatod. Ez azt jelenti, hogy az „elvontan létező dallamot és szöveget” élőzeneként a saját stílusodra hangolhatod, egyedi hangszereléssel megbolondíthatod – ehhez elegendő, ha a koncerted szervezője megfizeti a koncertjogdíjat. Ugyanígy együttesed változatlanul újra feljátszhat és hangfelvételen kiadhat egy – akár külföldi, akár magyar – dalt, amelyhez csak hangfelvétel-kiadói jogdíjat kell fizetni az Artisjus felé. Ha azonban egy létező zeneszámot, annak felismerhető, egyéni-eredeti részét úgy használod fel, hogy azáltal a zenemű érdemben megváltozik, de még felismerhető marad, ahhoz már átdolgozási engedély is szükséges, amit közvetlenül a jogosulttól szerezhetsz be. Átdolgozásnak minősül szerzői jogi értelemben, amikor más szerző már létező zeneművéhez, annak akár a dallamához, akár a szövegéhez hozzáteszel (új szöveg-, rapbetétet, remixet készítesz); akár a zeneműből (a dallamból vagy a szövegből), akár a rögzített hangfelvétel motívumából felismerhető részletet kiemelsz, kivágsz, s azt más műbe ágyazod; a zeneművet át- vagy újraírod, lefordítod, bármilyen más műfajba áthelyezed (pl. akár csak egy részét is megfilmesíted, reklámot, klipet, videót forgatsz vele, színpadra állítod); egyéb alapvető változásokkal újragondolod, ha műfajt „váltasz” (pl. egy blues jellegű műből hiphopot készítesz, vagy akár fordítva) – és a példálózás itt nem érhet véget. Ezen esetekben lényegében a további felhasználástól függetlenül átdolgozásról beszélünk: mindegy tehát, hogy az így megalkotott új művet hangfelvételen rögzíted, előadod, feltöltöd az internetre vagy azt leadja a rádió – mindennek előzetes feltétele, hogy átdolgozási engedéllyel rendelkezz a megfelelő jogosultaktól.
6
Példaként álljanak itt a tehetségkutatók, ahol ifjú énekesek az eredetihez híven adják elő az ismert zeneszámokat, így átdolgozásról nem, legfeljebb újrahangszerelésről beszélhetünk. Ezzel ellentétben, ha a kreatív előadó saját rapbetétet költ a szöveghez, vagy netán más műfajban, mondjuk operaként adja elő Fluor Mizuját, akkor bizony ahhoz már átdolgozási engedély is szükséges lesz. Városi legenda, hogy meghatározott másodperc alatt nem kell engedélyt kérni, hiszen ha a zeneszám felismerhető és egyénieredeti részét használod fel, az már engedélyköteles felhasználás lesz. Nem ámítás viszont, hogy a puszta zenei ötletek nem védettek, így nem csak Prince sikolthat a szám elején, nem csak Akon használhat elektrovoice-t, és jamaikai rappert is bárki imitálhat Copy Conon kívül is. A zeneszerzés alapvető építőkockái, amelyek bárkinek az eszébe juthatnak, vagy amelyek közismertek, triviálisak, így kreatív alkotómunkát sem igényelnek – szabadon felhasználhatóak. Példaként szokták hozni, hogy az elmúlt negyven év popzenéje nagyjából ugyanarra a négy akkordra felfűzhető, ugyanígy a rock & roll vagy az R&B stíluselemei nemcsak elterjedtek, de szinte kötelezőek is az ilyen műfajban alkotóknak – így, kedves szerzők, nyugodtan hagyjátok, hogy mások művei hasonló zeneszámok alkotására inspiráljon benneteket. • Előfordul, hogy az átdolgozási engedélyt azzal cselezik ki, hogy szándékosan az eredetihez hangzásában és stílusában megtévesztésig hasonló számot készítenek („sound-alike”), ugyanakkor annak egy egyedi elemét se veszik át. • Inkább fogyasztóvédelmi (és nem szerzői jogi) problémát vet továbbá fel, ha a szupermarketben „originally performed by Queen” jelzés alatt lényegében ismeretlen előadó által felénekelt cover-verziókban vesszük meg a Queennek hitt albumot. • Mivel divatos zsurnalisztikai kifejezéssé vált, az előadások röviden a „plágium” magyarázatára is kitértek. Plágium alatt a