Page 1

dal+ szerző AZ ARTISJUS INGYENES ZENEIPARI, KULTURÁLIS MAGAZINJA I MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE I MMXVI MMXV // II. I. I

www.artisjus.hu

SZERETEK ELVESZNI A SZAVAKBAN MARSALKÓ DÁVID, HALOTT PÉNZ A DZSINN SZABADULÁSA Tátrai Tibor-interjú ­ DRUM AND BASS A 20 ÉVE MAGYARORSZÁGON Nemzetközi sikerek, válság és visszatérés

KURTÁG 90 A FIGYELEM ZENESZERZŐJE

1


EDITORIAL

TARTALOM

2 HÍREK 4 LEMEZAJÁNLÓ 6 LEGALÁBB ZENEILEG NYITOTT } KÜLFÖLDI ZENÉSZEK MAGYARORSZÁGON 10 WÖRK PROFIL

A 2016-os Artisjus-díjak átadásának emlékezetes pillanata volt, amikor a magyar gyökerekkel rendelkező – és immár magyar állampolgár! – sztárszerző, Desmond Child átvette életműdíját. De hadd áruljak el egy érdekes háttérinfót: amikor interjúkat szerveztünk neki, az egyik legnagyobb életmód magazintól határozott elutasítást kaptunk. Az olvasó nem ismeri a nevét, tehát köszönjük, de nem érdekel minket. Hiába mondtuk, hogy 70-nél több toplistás dala volt, olyan előadók ikonikus dalait írta, mint a KISS, Bon Jovi, az Aerosmith vagy Ricky Martin. A dalszerzőt nem látjuk a klipben, a koncerten. Olyan, mintha ő nem is létezne. De az idei „év zeneszerzője”-díjazottunk is olyan dalszerző, aki előadóként nem vállal szerepet. Szabó Zé rengeteg magyar rádiós slágert írt, ráadásul az idei A Dalgyőztes Freddie Pioneer című nótája is az ő nevéhez fűződik. Ehhez képest leggyakrabban még a nevét sem tüntetik fel a dalok mellett. Vedd észre a dalszerzőt! A zenei üzlet teljes értékláncának legelső láncszeme a dal, a szerzemény, a zenemű. A dalszerző ad munkát az előadónak, a kiadónak, a koncertszervezőnek, a hang- és fény­ technikusnak. De még a jegyszedőnek is. Ezért is fontos, hogy az alkotói szerepet egyre jobban tudatosítsuk minden zenehallgatóban. n a szerk.

2

11 MÖRK PROFIL 12 NEMZETKÖZI SIKEREK, VÁLSÁG ÉS VISSZATÉRÉS A MAGYAR DRUM AND BASS TÖRTÉNETE 18 SZERETEK ELVESZNI A SZAVAKBAN } MARSALKÓ DÁVID, HALOTT PÉNZ 22 2015 SZÁMOKBAN ADATOK ÉS ÁBRÁK 24 LISTÁK YOUTUBE, MAHASZ, ZENESZÖVEG 26 A FIGYELEM ZENESZERZŐJE } KURTÁG GYÖRGY 90 30 MI FILMEKET CSINÁLUNK, NEM HANGOT ZÁNYI TAMÁS, HANGMESTER 34 A MOZGÓKÉPI SZERZŐI JOGOKRÓL FILMJOGI KISOKOS 36 PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAMOK IPADRE 38 VAN (MOZGÓ)KÉPED HOZZÁ JOGI ESETEK 40 A DZSINN SZABADULÁSA } TÁTRAI TIBOR-INTERJÚ 46 VIHARKÉNT TOMBOL MÁR A MESSZI TÁVOL VÁNDOR KÁLMÁN 48 TŐZSÉR ÁRPÁD IRODALOM


IMPRESSZUM

6 AZ ÚJ GENERÁCIÓNAK IS VANNAK KÜLFÖLDI ZENÉSZEI AZ ORSZÁGBAN – ÉS NEM CSAK BUDAPESTEN

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXVI. első negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1114 Budapest, Ulászló utca 8.) Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS) Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté

18 MARSALKÓ DÁVID HALOTT PÉNZKÉNT ROBBANT BE A KÖZTUDATBA 2013-BAN

Ebben a számban közremûködtek: Balkányi Nóra, Bihari Balázs, Deme Zsófia, Fodor Klaudia Franciska, Gerényi Gábor, Hegyi György, Kalocsai Krisztina, Moldvai Márk, Nagy Kátya, Prieger Zsolt, Rónai András, Tóth Péter, Benjamin Lapterv: typoslave (info@typoslave.hu) Címlapfotó: Nagyillés Szilárd

26 KURTÁG ÚGY ÖRÖK KORTÁRS, HOGY KÖZBEN A LEGNAGYOBB TRADICIONALISTA

40 ELEINTE MÉG AZ IS ÓRIÁSI DOLOG VOLT, HOGY BÉLA FELHÍVOTT A SZÍNPADRA GITÁROZNI.

Nyomdai kivitelezés: Color Pack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4. Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8. E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83 Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon. Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre. A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük. Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre. A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint. ISSN 2063-4188


HÍREK

d+sz hírek átadták az idei artisjus-díjakat A szerzők, zenei alkotók legrangosabb hazai elismerésének számító díj odaítélésénél minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetközi szempont. Az Artisjus a Budapesten megrendezett World Music Expo szervezőinek, a Hangvető csapatának ítélte az Év Könnyűzenei Produkciója címet. A Dalszerzői Életműdíjat a magyar származású sztárszerző, Desmond Child vehette át, aki többek között a KISS, az Aerosmith és Bon Jovi legismertebb dalait írta. A magyar eurovíziós dal, a Pioneer szerzője, Szabó Zé vihette haza az Év Könnyűzeneszerzőjének járó elismerést. Junior kategóriában az év könnyűzenei alkotójának Jónás Verát, komolyzenei szerzőjének pedig Balogh Mátét választotta a szakmai zsűri. Az Év Szövegírója díj Pajor Tamásé lett, az Év Komolyzenei Műve díjat Sáry László vihette haza. A könnyűzenei junior jelöltek kiemelt elismerésben részesültek – erről szóló oklevelet négyen vehettek át a díjátadón: Henri Gonzalez (Fran Palermo), Molnár Tamás, Antonia Vai és Vitáris Iván (Ivan & the Parazol). Az Év Magyarnóta-szerzője díjat idén Gyimóthi Elemér kapta. Idén öt irodalmi díjat adtak át: két lírai kötet, egy regény, egy kritika valamint egy politika- és eszmetörténeti mű részesült a szakma elismerésében. Erről az Euphorboszról beszélik című válogatáskötetéért Tőzsér Árpád kapta az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2016-ban. A további díjazottak Irodalmi Díjban részesültek, ők Bognár Péter, Gerőcs Péter, Beck András és Takáts József. Bognár költészet kategóriában kapott elismerést A rodológia rövid története című kötetéért. Gerőcs Pétert a Győztesek köztársasága című regényéért díjazta idén a zsűri. Beck András Szakítópróba című művéért részesült elismerésben esszé, kritika kategóriában, míg Takáts József A megfelelő ötvözet című politikai eszmetörténeti tanulmánykötete alapján kapta a díjat. A díjazottakról idén is az Artisjus –szerzőkből álló- tíz tagú vezetősége döntött 2

mmxvi.i zenei és irodalmi szakmai ajánlások alapján. A zeneiparban általában az előadók állnak a reflektorfényben, ők töltik meg a koncerthelyszíneket. Sikerük azonban más művészek – például dalszerzők, szövegírók – munkáját is dicséri. Az Artisjus-díj ez utóbbit, vagyis a kortárs magyar zeneművészeti és irodalmi alkotótevékenységet ismeri el immár 16 éve.

desmond child budapesten Az Egyesült Államokban élő, magyar-kubai származású dalszerző-producer személyesen vette át Artisjus-díját Budapesten. Az immár magyar állampolgárságú világsztár az Artisjus szervezésében több szakmai programba is bekapcsolódott: workshopot tartott fiatal magyar zenészeknek és nyilvános pódiumbeszélgetésen is részt vett. Mesélt életéről, a dalszerzői pályáról, arról, hogy miért kell négyezer dalt megírni egy örökzöld sláger megalkotásához; valamint elárult néhány szakmai fogást is. Az egyik amerikai jogkezelő, az ASCAP vezetőségi tagjaként különösen fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben elismerjék a zene értékét, és ezzel a dalszerzők értékét is megbecsüljék. Az új, digitális ökoszisztémában a streaming szolgáltatók rendkívül alacsony összeget adnak a dalszerzőknek, ez ellen pedig csak összefogással lehet tenni. „Ez személyes ügy” – mondta Desmond Child, Linda Perry-t idézve. Ha azt mondják, amit alkotsz, az nem ér semmit, akkor tulajdonképpen azt is mondják: te magad nem érsz semmit. Desmond Child 2008 óta az amerikai Dalszerző Hírességek Csarnokának tagja, és ezt az elismerést annyira fontosnak tartja, hogy Rudy Perezzel megalapították a Latin Dalszerző Hírességek Csarnokát (www. latinsonghall.com) is. Szerinte ugyanis ez a kiemelt figyelem jár a zene alkotóinak, akik a közönség számára mindig az előadó mögött, a háttérben szerepelnek csak. Budapesten többször elmondta azt a vágyát, hogy egy hasonló magyar kezdeményezés is megvalósuljon, hiszen a zeneipari érték-

lánc legelső és így legfontosabb láncszeme a dal, a dalszerző. A workshop és a nyilvános pódiumbeszélgetés összefoglalói egyaránt megtalálhatóak a Dalszerzo.hu blogon.

egymillió fontos kérdés Az MR2 rádió Petőfi Extra műsorában hétről hétre a dalszerzőké, zenészeké a tér az éterben. Az Egymillió Fontos Kérdés című rovatban az Artisjus stratégiai és kommunikációs vezetőjét kérdezi a műsorvezető Horváth Gergely szerzői jogi, zeneipari kérdésekről. Hétfőtől csütörtökig minden nap más és más téma kerül terítékre. Ízelítő: hogyan kaphat támogatást egy kezdő zenekar? Mikortól van szükség zenei menedzserre? Mi a dolga a producernek? Aki lemaradt a rádióadásról, a Petofilive.hu oldalon péntekenként egyben hallgathatja meg a heti termést.

újra madarász iván az elnök Az Artisjus év eleji tisztújító ülésén újabb két évre az eddigi elnök, Madarász Iván kapott bizalmat. A komolyzeneszerző számos szakmai elismerés (pl. Erkel Ferenc-díj, Bartók-Pásztory-díj) birtokosa, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovag­ke­resztjével tüntették ki. Az Artisjus vezetőségében végzett munka mellett a Magyar Zeneszerzők Egyesületének alapító és elnökségi tagja, valamint több zenei alapítvány kurátora. Az Artisjus 2016 januárjában megválasztott vezetőségének további tagjai: Czutor Zoltán (könnyűzene), Malek Miklós (könnyűzene), Szabó Áron (könnyűzene), Victor Máté (könnyűzene), Hollós Máté (komolyzene), Sugár Miklós (komolyzene), Tihanyi László (komolyzene), Szkárosi Endre (író), Universal Music Publishing EMB (zeneműkiadó).

a cstp a zenei sajtót támogatta Az üres hordozó díjakból finanszírozott Cseh Tamás Program tavaly év végén írta


HÍREK

d+sz hírek

mmxvi.i

ki médiatámogatási pályázatát. A korábbiaktól eltérően újságok, sőt, blogok indulhattak rajta. A tervezett összeget túllépve, összesen 21,3 millió forintot osztott ki az NKA Ideiglenes Kollégiuma. 21 pályázat érdemelte ki a támogatást a 23 jelentkezőből. Nehezebb olyan zenei lapot találni, amely nem kapott. Ilyen a nagyok közül az Index zeneblogja, a Stenk, valamint a tematikus lapok közül például az Urbanplayer,  a Shock!, a Nuskull, a Soundhead. A legnagyobb összeget, 2 millió forintot a Lángoló Gitárok nyerte; alig maradt el ettől a Recorder 1,9 milliója. A Hammerworld nyomtatott és online változata külön kapott támogatást, összesítve 1,6 millió forint értékben. A Dal+Szerző magazin és blog nem indult a pályázaton.

desmod child az immár magyar állampolgárságú világsztár több szakmai programba is bekapcsolódott

új nka kollégiumok és tagjaik 2016. január 1-től átalakított formában működik tovább a Nemzeti Kulturális Alap támogatási struktúrája. A mostantól elkülönített komolyzenei és könnyűzenei állandó kollégium mellett a Cseh Tamás Programot továbbra is egy harmadik, ideiglenes kollégium tartja kézben. A Zeneművészeti Kollégium vezetője Boronkay Antal zenetörténész, zenekritikus, a Kön­nyűzene Kollégiumának vezetője pedig Dósa Richárd zenész lett. Az előbbi kollégium tagjai: Popa Péter, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének főtitkára, Vashegyi György karmester, Zádori Mária énekművész, Farkas Zsolt zongoraművész, ifj. Sapszon Ferenc karnagy. A Könnyűzene Kollégiumának további tagjai: Póka Egon zenész-zeneszerző, Spiegelhalter László zeneszerző, Zsoldos Béla zeneművész-zeneszerző, Kisszabó Gábor zenész, Tóth Szabolcs zenész. n fotó: fegyverneky sándor (artisjus)

3


LEMEZAJÁNLÓ

USEME VILÁGVEVŐ

MURIEL FOUNTAIN OF FUN

SAVERNE SAVERNE

disc laptop

laptop

laptop

A Useme hihetetlen gyorsasággal és energiákkal született meg, igazi szupergroup. Tagjai Csongor Bálint és Anga-Kis Miklós a bizonytalan ideig szünetelő Subscribeból, Markó Ádám a Special Providenceből, Szalkai Tibor az egykori The Idoruból és Varga Zoltán, akit eddig producerként ismerhettünk, ám az új formációban a billentyűkért felel. Bemutatkozó anyaguk Világvevő címen jelent meg, rajta 11 feszes dallal, vaskos, mégis dallamos gitárszólamokkal és meglepően lírai szövegekkel. A címadó Világvevő arra reflektál, hogy mennyire hagyjuk, hogy az internet és különböző médiumok befolyásolják a gondolatainkat, az azt követő Felhővitorlás pedig azokat a pillanatokat idézi meg könnyed popba csomagolva, amikor minden jól alakul. A lemez egyik nagy érdeme, hogy a magyar szövegekkel Bálintnak sikerült közhelymentes, mégis kicsomagolható metaforákkal dolgozó világot megírnia, helyenként meglehetősen személyes hangvételű dalokkal, mint amilyen a Gondolatok a kettőnk táncáról vagy a Hova tartunk?. És bár az egész formáció bevallottan inkább a pop-rock felé közelít, azért még itt is bőven akadnak sorozó dobok és egészen hardcore gitárok, mint amilyen a záró …van miért-ben, így az „anyazenekarok” rajongóinak sem kell búslakodniuk. n

Fountain Of Fun címmel jelent meg a Muriel második nagylemeze, rajta tizenhárom elképesztően laza rockos-funkosreggae-s számmal – mindehhez pedig kiválóan passzol Méhes Adrián orgánuma. A felvezető, Never Before funkos groove-val indul be, majd az azt követő Gabi’s Song című dalban már-már be is vadul, stadionrockra emlékeztető énektémákkal, hogy a szám végére egy szál gitárral és énekkel tegye fel a pontot az i-re. A Deliver gyönyörű, igazán szerethető egyszálgitáros dal, mint ahogy a Tigers and Stripes című kissé csendesebb, mégis talán az egyik leginkább rádióbarát darab. És bár az egész albumra jellemző a jó hangulat és a móka, a legvidámabb dalokként a lendületes, közös csordavokállal végződő Tinyboppert, vagy egy képzeletbeli film főcímzenéjét idéző, kórussal is színesített, játékos Duckwalkot és a címadó Fountain Of Funt említhetjük. Utóbbi egyébként parádés albumzárónak is tekinthető kifejezetten tini filmzenés hangulattal, a közepén igazi vidám ugrabugrálós résszel. n

A 2012 óta tevékenykedő zenekar bemutatkozó albuma igazi rockzenész-attitűddel megírt elektro-rock lemez, rajta igazán elborult elektronikus darabokkal, drum and bass-ugrálással, dubstepes szeleteléssel, mellette igazi bulihimnuszokkal. Mint például a remek svunggal és gitártémával induló Hendrix is, mely a lemez nyitódarabja, a hozzá készült látványos videoklip pedig már a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette. A masszív potméter-tekergetések mellett azonban bőven jut hely a gitárnak is, a csapat elmondása szerint pedig az az erősségük, hogy a dalaik egy gitáron ugyanúgy meg tudnak szólalni, mint elektronikusan. Erre lehet bizonyíték a Burn és a Mr. White dögössége, vagy a Moving Slow is – utóbbi egy kicsit lassabb, nyugodtabb darab, finom lüktetéssel, szép harmóniákkal, csilingelő szintivel. Talán ez a nyolcszámos album egyetlen nyugodtabb pillanata az olyan energikus és pörgős felvételek mellett, mint amilyenek a Hijacked Nintendo-prüntyögésre emlékeztető hangjai vagy a fémes ízű, szaggatott alapú Shiny. A Knock, knock hatalmas energiabombaként zárja az albumot, mini „end show”, örvényszerűen bekebelező drum and bass-zúzásával garantáltan a csapat legizzasztóbbra sikeredett dala. n

szerzői kiadás

am:pm kiadó mmm records


LEMEZAJÁNLÓ

PETRUSKA KAPUNYITÓ

TÓTH EVELIN TRIO ¯YA ¯ MA

GRAND MEXICAN WARLOCK III.

disc laptop

disc laptop

disc laptop VINYL RECORD

Petruska András második nagylemeze, a Kapunyitó összefoglaló, életértékelő album az énekes-dalszerző harmadik ikszbe lépése előtt. Ennek megfelelően a nyitó Jöttem, láttam, visszamennék egyfajta programadó szerzeménynek is tekinthető, a soron következő tizenegy dal ugyanis mind egyfajta visszatekintésként, vizsgálgatásként, önboncolgató látleletnek tekinthető: önmagunk keresése, gyermekkori kétségek és emlékek, szerelem vagy akár maga a lét mind terítékre kerülnek. Teszi mindezt olyan műgonddal megírt szavakkal, melyek képzeletünk fehér vásznára gond nélkül skiccelik fel az olyan képeket, mint például a szívmelengető Nyár című dalban, ahol a furulya, a hegedű és a tamburin ad játékos ütemet. A Nem így képzeltem el betyáros hegedű-rockandroll világba kiabáló attitűddel, mely ördögi hegedűfutamokkal kerget táncba és méltán lehetne a most 30-ba lépő korosztály dala is - de ugyanez a táncos lendület jellemző a Miért pont én?-re is. A lemezen ezúttal a magyar nyelvű számok mellett angol dalszövegek is helyett kaptak, mint a szomorkás Roam vagy a Traveling Suitcase, de ide sorolható az egészen a Dal döntőjéig jutott, kissé karcosabb, dögös Trouble in My Mind is, aminek hála, egy ország megismerhette a generációja krónikásaként is remekül helytálló Petruska Andrást. n

A Tóth Evelin Trio Tóth Evelin énekesnő, Szalai Péter cajunos, kalimbás és Kardos Dániel gitáros elektro-jazz triója. A hármas 2011-ben kezdett el együtt zenélni: kezdetben fado dalokat játszottak, majd a közös zenélés idővel alkotófolyamattá dagadt, így született meg Ma¯ya¯ című albumuk is. Az alapötletet jelentő fado természetesen szintén helyet kap a lemezen két Madredeus-feldolgozással, a Guitarra és a Milagre című dalokkal, ám közel sem a portugál zene az egyetlen, amely megihlette a csapatot. Az egész dalcsokorra jellemző a kísérletezgetés: a Rózsámat áthatják az atmoszférikus hangok és maga Evelin éneke is túlvilági frekvencián szólal meg, melyet csak továbberősítenek a visszhangszerű vokálok és a vibrafon hangjai. A lemez közepén megbújó Papírhajó talán a legkülönlegesebb darab törékeny üvegszerű zajaival, vízcseppszerű puffanásaival, drámai hangvételű énekével és költői szövegével. Egy biztos, a Ma¯ya¯ – mely szanszkritül an�nyit tesz káprázat – futurisztikus, időnként folkos, a rejtélyes keletről és Portugáliából egyaránt merítő, máskor elektronikus, jazzszerű muzsikájával bőven rászolgált a címére. n

Két évvel a Hell Sweet Hell után máris itt a Grand Mexican Warlcok cím nélküli harmadik nagylemeze. A nyolcszámos albumot egyben rögzítették a Super Size stúdióban, a zenekarba pedig Áron Andris „Apey” is beszállt gitárosként. A csapat ezúttal sem könnyen emészthető popszámokat írt, az átlagosan hat perc hosszúságú dalok már-már többtételes zenei műként is értelmezhetők gyönyörűen építkező hangulatokkal. A kifinomult játék, a gyors váltások végig jellemzőek a lemezre, de az előző albumokhoz képest összességében nyugodtabb hangulatú dalcsokorról van szó olyan darabokkal, mint a kissé funkys, nyitó Main Stage vagy a finom, elringató Babou. A Vexed is zongorával és énekkel indít egészen a dal feléig, ahol beúszik a menetelő dob, az ének suttogóra tompul, rendszertelen szívverésként gyorsul fel a dob, morajlik a gitár, míg egyre masszívabbá és sötétebbé nem válik a gitárszőnyeg. Bizonyára nagy koncertkedvenc lesz, ahogy a záró Disillusionig is harci dobokra emlékeztető dobolással, már-már szertartásos énekkel, hogy a végén megszaporázva az ütemeket, felszabadító, bestiális üvöltésben törjön ki és tegyen erőteljes pontot a dalsor végére. n

szerzői kiadás

pongo pongo collective

szerzői kiadás

5


IAN O’S UL L IVAN

6


FÓKUSZ

KÜLFÖLDI ZENÉSZEK MAGYARORSZÁGON

legalább zeneileg nyitott Innen általában kitörni szeretnének a zenészek, de a fordított helyzetre is bőven akad példa. Ian O’Sullivan (Írország / Mongooz And The Magnet), Andrew Hefler (USA / Kéknyúl, Random Trip) és Saïd Tichiti (Marokkó / Chalaban) egyszer Magyarországra jött, aztán itt is maradt. A híres szerb származású Sztevanovity Zorán-Dusán testvérpár vagy az ír Jamie Winchester mellett a közép- és az új generációnak is vannak külföldi zenészei az országban – és nem csak Budapesten. „Mostanában mintha valami kezdene felrobbanni Magyarországon” – mondja a Mongooz And The Magnet basszusfelelős nagybőgőse és gitárosa, Ian O’Sullivan. 2009-ben költözött Írországból Pécsre, az orvosira. Tavaly diplomázott le, most ortopéd sebésznek tanul. Azt mondja, Magyarország visszagondolva teljesen magától értetődő választásnak tűnik. „Mindenfele csak jó bandák vannak, sokfélék is” – folytatja. „Nem tudok úgy feljönni Pestre, hogy este ne lépne fel egy vagy két olyan zenekar, akiket érdemes lenne meghallgatni. Szeretnénk mi is ehhez a – talán magyar újhullámhoz – csatlakozni.” O’Sullivan anno kisebb várost keresett, így jött Pécs, majd az első pár év után elkezdett folyamatosan ingázni Pest felé.

O’Sullivan azt mondja, szerinte a magyar közönség most kezdi érezni, hogy „nem feltétlen vágyik csak a négypernégyre. Arra, amire hajnalban háromkor vodka Red Bullal a kézben lehet pumpálni az eget. Több tartalmat szeretnének az emberek. A nyugati, főleg az amerikai és a brit befolyás keveredése az itteni zenével olyasmi, amit sokan keresnek. Fejlődik az élő zene, létezik szoros közösség. Ehhez képest Írországban sokkal jobban elhatárolódnak egymástól a stílusok és már pár év után a rádióban hallható bandák felét ismered személyesen is.” A Mongooz együtt játszik a Svédországban felnőtt Antonia Vai-jal, de O’Sullivan kiemeli még a Blahalouisanát, Hangácsi Mártont, az Ivan & the Parazolt, a Middlemist Redet.

Nem csak a négypernégy

Ehhez képest a gond szerinte az, hogy a mainstream rádiócsatornák megmaradtak a jellemzően konzervatív vonalakon. „A leg­ több rádió ugyanúgy szól” – mondja. „Gyakran járok Amerikába, és ott, mikor vezetek, bármit megtalálok: ha éppen csak hiphopot szeretnék hallgatni, akkor azt. Itt ugyanolyan zenét hallok mindenhol. Mintha a döntéshozók allergiások lennének az újra, vagy félnének azt megmutatni. A közönség néz a szerkesztőkre, nem a szerkesztőknek kellene a közönség után mennie. Nem tudom, ki nyomja el ilyenkor a szabadságot. Mindenki kicsit túl sokat aggódik a számokon.”

A Mongoozt 2014-ben alapították egy norvég gitárossal (Magnus Måløy) és egy magyar dobossal (Imre Gábor) közösen. Blues alapokkal rockban és soulban mozognak. Őszintén vaduló, fejeket a helyükről lepattintó zenéjükben megvan a kellő dög. A felállás erősen indított: egy év alatt nyolcvanezer nézőhöz jutottak el Youtube-on, kezd kialakulni a stabil közönségük. Tavaly tavasszal jött ki az első, igazi feelgood EP, a Juice, idén pedig bejutottak a Sziget produkció–Telekom–OTP–Petőfi tengely tehetségmutatójába, a Nagy-Szín-Padba. A lemezbemutatóval egybekötött koncert április 28-án lesz, addig pedig készül új klip, lesz pécsi és pesti buli is.

7


FÓKUSZ

ANDREW HEF L ER

­­­­Mikor a politika fura Andrew Hefler a Hammond-orgonás Kéknyúl és az A38 Hajó  Random Tripjeinek erős hangú, Kaliforniából ideszakadt énekese, a Grund Színház improvizációs társulatának vezetője. Ő is évről évre erősebbnek látja az itthoni zenei felhozatalt. „Az új generációk kozmopolitábbak az előzőeknél. Kíváncsiak, és emellett sokkal nagyobb a hozzáférésük. Ez folyamatos változatosságot hoz. Imádom.” Heflert egy „nagyon édes lány” hozta először Magyarországra. Mivel mindig is Európába szeretett volna költözni, Budapest adta magát. „Amikor először itt jártam, a város éppen havas volt, rejtélyes. Teljesen más, mint amihez egy huszonéves Los Angeles-i srác hozzászokott. Mit kezdtem volna magammal Amszterdamban vagy Londonban? LA-hez képest London esős kisváros. Budapest tele volt ígérettel a kilencvenes években. Barátnőt, munkát is találtam, de eleinte nem gondoltam, hogy pár évnél tovább maradok.” Most járunk 23-nál. Hefler ’95-’97 táján a Merlin Színházban dolgozott, koncerteket, előadásokat szervezett. A Merlin a bezárt Tűzraktér vagy Kultiplex mellett az egyik szimbóluma az átalakult undergroundnak. Az elmúlt 5-6 év folyamatait (a romcskomanegyed bulinegyeddé válása, a VIII. kerület erősödő civil-kulturális státusza) végigélő színész-énekes ezzel kapcsolatban azt mondja, bárhol és bármikor erősödik is meg a jobboldal, ott erősödni fog a kulturális élet is. „Ha a művészeket sok minden frusztrálja, 8

megpróbálnak tenni ellene. A sokszínűség előtör, mikor a politika fura. Szerintem ilyesmi történt itt is.” Azzal kapcsolatban, hogy sokan szeretnének kilépni magyar keretek közül, Hefler azt mondja, a hírnév egyre kevésbé számít. „Kanadában, Angliában, az USÁ-ban nem tudsz úgy eldobni egy döglött macskát, hogy az ne tehetséges zenészt találjon arcba. Rengeteg minden múlik a szerencsén. Van itthon néhány fantasztikus energiájú, csodásan profi zenekar, de van még belőlük a világban tizenkétezer ugyanilyen másik. Ha a hírnévért csinálod, sokat kell várnod. Ha a szeretetért és a szép közönségért, akkor kevesebbet. Nehéz ügy ez. A lényeg az őszinteség, és hogy relevánsat mondani.” Hefler több lábon áll, ahogy a zenészek többsége itthon, de fő munkahelye a Grund és az improvizációs munka. „A Grund képzéseit igyekszünk kinyitni például az oktatás szereplőinek is, szociológusokkal, pszichológusokkal közösen dolgozva” – mondja erről. Énekesként a Kéknyúl Hammond Band az ő beszállásával vett új irányt. „Tök jó, hogy szövegen, lemezen dolgoztunk, most valami nagyon jó dolog zajlik a zenekar körül.” A Random Trip-es fellépésekkel kapcsolatban az a tapasztalata, hogy az emberek spontaneitást, nyers őszinteséget, természetes hibát szeretnének látni, érezni – ehhez pedig tökéletes hely az A38 hajó.


FÓKUSZ

„a jamie nem is magyar?” A Magyarországon kiugróan sikeres zenészek közül a szerb származású Sztevanovity testvérek története a legismertebb. A dalszövegíró, dramaturg Dusán hároméves volt, mikor szüleivel és bátyjával, a nála három évvel idősebb Zoránnal Magyarországra kerültek. A  szülők a diplomáciai szolgálat után nem tudtak

S AÏD T ICHIT I

Honvágy Magyarország felé

visszamenni Jugoszláviába. Dusán Zorán zenekarában, a Metróban írt, később szöveget szerzett az LGT-nek, Presser Gábornak (vele írta a Padlást), Kovács Katinak, Somló Tamásnak, Gerendás Péternek. Zorán a Metro után elképesztően sikeres szólókarrierbe kezdett, szorosan együttdolgozva Presserrel és öccsével. 2006-ban lett Kossuth-díjas.

Saïd Tichiti Marokkóban született a berber zenei kultúra hagyományai közé. Családjában szinte mindenki autodidakta zenész. 1998-ban költözött Magyarországra. „2007-ben megszereztem a magyar állampolgárságot is. Talán mert szeretem a nehézségeket” – mondja. „Aktív felnőtt életem nagy részét itt töltöttem, beleszerettem Budapestbe. Három évvel ezelőtt visszamentem Marokkóba és ott béreltem lakást, ahol korábban egyetemistaként éltem. Aztán furcsa honvágyam lett Magyarország felé, úgyhogy visszajöttem. Most már van két magyar kisgyerekem, rajtuk keresztül sikerül megélnem, ami kimaradt a magyarságomból: jártam velük táncházba, gyerekkoncertekre, hallgattam a népmeséket.” A magyar közélettel kapcsolatban nemrég Facebookon csodálatos tömörséggel posztolt az Ákos-botrányra reagálva. „A nyugati kultúrában az európai értékek csábítanak: a demokrácia, a szólásszabadság, az egyenlőség, az emberi jogok. Marokkóban óriási a harc a tradicionális, konzervatív világ és a modern között. Én mindig az utóbbi mellett álltam. Sokkoló volt, mikor egy sikeres és népszerű európai művésznek ugyanaz a véleménye, mint egy konzervatív muzulmánnak. Főleg ennyire fiatal demokráciában.” Először főleg színészként és szólista zenészként dolgozott, majd a magyar és balkáni népzene hatása alatt 1999-ben megalapította a Chalabant. „Pozitív világzenei hullámban kezdtünk, dinamikus, pörgős világban. A Ghymessel, a Besh o droM-mal teltházak előtt játszottunk. Jártuk az országot, a kiadásválság ellenére is megjelent öt nagylemezünk.” A Chalabannal Tichiti azóta is koncertezik. „Nem tudom, milyen volt itt az élet a nyolcvanas években, de a kilencvenes évek végén elképesztő nyitottságot tapasztaltam. Legalábbis zeneileg.” n

Jamie Winchester ír származású zenész, a legtöbben az anno még pannonos It’s Your Life – az esős első csók – miatt ismerték meg a nevét, amit Hrutka Róberttel közösen írt. Belfastban született, családja először Dublinba, majd Bécsbe és végül Budapestre költözött, Jamie pedig 1988ban követte őket. Az itthoni sikeres projektek után (dolgozott például Gerendás Péterrel, Geszti Péterrel, Mester Tamással, Ákossal) 2012-ben költözött haza Írországba. Fotó: fortepan (METRO), fényes gábor (jamie)

INTERJÚ: Balkányi Nóra FOTÓ: Mórucz István (mongooz)

9


PROFIL

WÖRK

ritmus, sport, gimnasztika A Wörk projekt a Roy & Ádám Trióból ismert Nagy Ádám nemrégiben életre hívott önálló szólóprodukciója, ahol ennek ellenére tizenhárom zenész állt a színpadon a lemezbemutató koncerten, s a korongon is legalább ennyien dolgoztak. Ha el tudunk képzelni egy nagyszabású örömmuzsikálást, akkor ez az. Nagy Ádám neve a magas szintű hangszeres játékkal és precizitással összeforrott már az évek során, mégis ezt a Roy & Ádám Trióban közérthető, élvezhető stílusban mutatta meg a közönségnek. Aktív gitáros-dalszerzőként sok olyan munkája gyűlt össze a fiókban, amiről tudta, hogy később még szeretne vele kezdeni valamit. „Nagyjából három éve kezdtem bele a munkába több zenész barátom bátorítására. Instrumentális szólóanyagnak indult, később avanzsálódott projekt anyaggá” – mesélt a Wörkről Ádám, aki a muzsikálást egy fantasztikus játéknak tekinti. Sok éven át foglalkozott ezekkel a dalokkal, közben koncertezett, stúdiózott, gyakorolt, és szabadidejében formálta albummá meglévő elképzeléseit. Az első album 2015 tavaszán jelent meg azonos címmel. Bár a dalokat a Huszka Jenő-díjas zeneszerző írta, hangszerelte és a végső szerkezetet is ő döntötte el, zenésztársai hathatós segítségével érték el végső formájukat. Nagy segítséget nyújtott neki például Borlai Gergő, aki nemcsak ütőhangszereken működött közre, de a hangszerelésben is nagy szerepet töltött be. Hiába egyszemélyes zenei kísérlet a Wörk, az alapfelállás koncepciója már régen összeállt Ádám fejében, utána pedig a dalokhoz illesztve keresett zenészeket, akikkel mind dolgozott már együtt valamilyen formában: Borlai Gergő dobol, Gátos Bálint basszusgitározik, Gátos Iván zongorázik és billentyűs hangszereken játszik, Ágoston Béla ütőgardonon és basszusklarinéton működik közre, néhány dalban DJ Q-Cee szkreccsel, Kardos-Horváth János és Maszkura énekel, utóbbi tangóharmonikán is játszik. A lemezen szerepel még Varga Péter Bálint harsonás, Bille Gergő trombitás, Hoffer Miklós tenor szaxofonos és Sélley Szabolcs alt szaxofonos (azaz a Junk zenekar fúvós szekciója), illetve egy dal erejéig Weisz Gábor csatlakozott hozzájuk bariton szaxofonon. A kísérletező, izgalmas, progresszív hangvételű album Ádám szokásostól eltérő, művészibb oldalát mutatja meg. „Megpróbálom minden munkámba beletenni saját kreativitásomat, illetve ott ki is élni, de természetesen ez nem minden esetben lehetséges. Hangszeres zenész vagyok, alkalmazkodnom kell az adott zenéhez, produkcióhoz, kívánalmakhoz. Ezen az albumon végül is ilyen értelemben azt csinálhattam, amit akartam. Ez azonban felelősség is. Rendkívül fontos a szellemi és fizikai értelemben 10

vett szabadság, és szerintem a zene is akkor jó, ha ez átjön” – fogalmazott első önálló lemezéről a zenész. 2015 szeptemberében jelent meg a Ritmus, sport, gimnasztika című számhoz készült erősen társadalomkritikus videoklip, amelyben Regős Ábel elképzelései valósultak meg. Körülbelül másfél évig készültek a fázisrajzok a főszereplő, testképzavarral küzdő Olga nevű hölgy néhány napjáról, melyet Ádám festőművész húga, Nagy Judit Borbála és Rontó Lili grafikusművész készített. A második klip az egyik vokális dalhoz készült, amely a Fekete madár címet viseli. A  Maszkura és a Tücsökraj frontemberét eredetileg tangóharmonikázni hívta a zenész, de hamar kiderült, hogy születőben van egy dalszöveg is a számhoz, amely elsőre megihlette Maszkurát. A lemezbemutató koncertre 2016 januárjában került sor, ahol Nagy Ádám Papp Szabival és Borlai Gergővel alkotott formációja, a Hazugmagazin vezette fel a hatalmas örömzenélést. A Wörk most egy kicsit szünetelni fog, hiszen a Roy & Ádám Trió munkái kerülnek előtérbe, ám Ádám elárulta, hogy nyárra már jó néhány koncertfelkérést kapott, így biztosak lehetünk benne, hogy Nagy Ádám modern, kísérletezőbb alteregóját láthatjuk még a jövőben. n Kalocsai Krisztina Fotó: Mocz András


PROFIL

MÖRK

nem nagyon ragadunk le Ma a Mörknél izgalmasabb dolgot nehezen találunk a magyar könnyűzenében, és ezzel most nem túloztunk. Ha a tavalyi évben minden az Amoebáról szólt, akkor ennek az évnek erről a furcsa nevű formációról kell. Pedig látszólag a semmiből tűntek fel alig egy háromnegyed éve, mégis már kezdik uralni a fővárosi klubéletet. Először csak a jelüket hagyták ott mindenhol, egy karikát felette a vízszintes vonallal. Majd jöttek a néhol egy jó tripre, néha valami titkos spirituális rituáléra emlékeztető rövid videók, melyek jelezték, hogy itt valami nagy dolog van készülőben. Végül 2015 júniusában első nyilvános improvizatív extrémkoncertjükre invitálták közönségüket, amelyet egy falmászó csarnokban tartottak. Mind a négy tag komoly zenei múlttal rendelkezik. Zentai Márk énekestől megtudtuk, hogy a Kodolányi János Főiskola Jazz Tanszakán találkozott ifjabb Novai Gábor billentyűssel és Szabó Dániel Ferenc dobossal, és kezdtek el közösen zenélni, majd 2014ben csatlakozott hozzájuk Szeifert Bálint basszusgitáros, hogy elkészítsék Márk diplomamunkáját. Annyira egymásra találtak, hogy folytatták a zenei kísérletezést, amiből úgy tűnik, mostanra kezd kialakulni egy konkrét hangzás. „Mind a négyen már sok helyen és sok projektben gyűjthettünk tapasztalatokat, így amikor elkezdtünk együtt zenélni, volt mihez hasonlítani az élményt és nagyon hamar megszületett az az elhatározás, hogy szeretnénk komolyan venni a közös munkát, mert nagyon jól működünk együtt. Ennél erősebb alapot én nem tudok elképzelni. Minden ebből indul, és ebből építkezünk nap mint nap.” Úgy tűnik tehát, a Mörk legalább annyira tudatos, átgondolt koncepció szüleménye, mint amennyire nem veszik komolyan saját magukat sem. Még a névválasztásuk is egy véletlen, esetleges döntés volt, amin minden alkalommal tudnak egy jót nevetni, amiről így mesélt Márk: „Ezt meg nagyon szeretem, mert minden alkalommal behúz a jelenbe és erőteljesen emlékeztet ennek a tevékenységnek a tisztaságára és kötetlenségére, és hogy ezt azért nem kell olyan komolyan venni.” A Mörk zenéjében feloldódnak a műfaji határok, találhatunk benne funk, pop, jazz, rock, noise, breakbeat, hiphop, de még folk elemeket is. Mondták már rá, hogy stand-up jazz, sőt filozofikus pop. „Nem nagyon ragadunk le egy témával sok ideig, vannak társadalmi tematikájú dalok, érzelmi megnyilvánulások, spirituális megfejtések, kissé zagyva őrült sztorik és egyszerű életigazságok, sőt átlagos partydalnak tűnő számunk is van”, meséli az énekes. 2015 júniusban megjelent első, saját készítésű, kézműves, vagy ahogy még hívják, „épphogy” videoklipjük a Came For Nothing című dalhoz. Közben nyáron és ősszel folytatták a furcsaságaikat,

és saját, vagy más, akár idegen emberek lakásait, szobáit foglalták el egy-egy családias hangulatú koncert erejéig, ahova még házigazdaként jelentkezni is lehetett. Nemrég már felfedezték őket a budapesti nagy klubok is maguknak, majd bekapcsolódtak egy próbafolyamatba a Generál együttessel, és indultak velük országos turnéra. Ezt az évet is erősen kezdték, hiszen 2016 februárjában kiadták második klipjüket a You Know It’s Good számhoz. A zenekar belső utazásához készült videót Nagyistók Máté jegyzi együttműködve az énekessel, a dal pedig Vígh Arnold (Silverhill Studio) gondozásában készült, akiről úgy nyilatkoznak, sok tekintetben a zenekar tiszteletbeli ötödik tagja. A zenekar a Cseh Tamás Program induló zenekarokat támogató pályázatán nyert az új évadban, lehetőséget kapva új számok felvételére. „A Cseh Tamás Programon keresztül olyan sok tervünknek tehetünk eleget, melyekhez a pályázat nélkül nagyon nehezen tudtunk volna eljutni. Egy nagy segítség, ami pozitívan befolyásolja a jövőnket, mert azt támogatja, amit szeretnénk csinálni” – mondta Szabó Dániel Ferenc. „Mivel sok stílust és hangulatot keverünk, fontos, hogy legyen egy olyan vezérfonal, ami összeköti a dalokat és ad egy koncepcionális keretet” – összegez Márk. n Kalocsai Krisztina FOTÓ: SAM MATYSEN

11


INTERJÚ

S TAT IK ÉS VAL DI

12


RIPORT

A DRUM AND BASS HÚSZ ÉVE MAGYARORSZÁGON

Nemzetközi sikerek, válság és visszatérés 20 éve kezdődött a magyar drum and bass története. Pontosabban 1996 februárjában volt az első olyan party Budapesten, ahol DJ Palotai csak a műfajhoz tartozó lemezeket játszott, és ez jó kiindulópontnak tűnik. Az évforduló alkalmából a drum and bassben meghatározó buliszervező kollektíva, a 17 éve működő Bladerunnaz két tagjával tekintettük át az eseményeket, elsősorban a szervezői szempontokra, valamint a magyar zenészek nemzetközi jelenlétére koncentrálva: Erdősi Gáborral (Statik) és Valdinger Gáborral (Valdi).

Új stílus, legendás bulik – drum and bass 2011-ig Már az első bulikon összeállt a drum and bassnek egy olyan 3-400 fős rajongóbázisa, amelyre alapozva lehetett partykat szervezni, a műfajban meghatározó DJ-ket Budapestre hozni. Eleinte nem volt sok buli: 1998-ban négy, 1999-ben hét – ebből ötöt az abban az évben indult Bladerunnaz szervezett. Így egy-egy buli sokáig emlékezetes maradhatott: vannak olyanok, amelyeket máig emlegetnek, például Ed Rush 1998-as Tilos Rádió Party-s fellépését. „Nyilván amikor új egy stílus, korábban nem hallott hangzásokkal, struktúrákkal, akkor van körülötte hájp” – mondta erről Valdinger Gábor. Egyes előadók rendszeresen visszajártak, egy-egy legendássá vált bulival megalapozták a hírnevüket, amely úgy is fennmaradt, hogy természetesen a közönség „a kemény magot leszámítva kétévente cserélődik”. Még olyanok is vannak, akik Ed Rush-t máig meghallgatják, pedig amúgy nem járnak partykra. A Bladerunnaz és más – nem ilyen hosszú életű – szervezőcsapatok az azóta eltelt időkben is átfogóan foglalkoztak a műfajjal, így a drum and bassben nem volt jellemző az amúgy sokat emlegetett „lemaradás”: „mindig elhozta valaki a nagy neveket, az új reménységeket, mutattunk egy kicsit ebből, egy kicsit abból, keményebből, lágyabból” – mondta Valdinger Gábor. Vagyis a magyar közönség „megkapta az A-listát”, ahogy Erdősi Gábor fogalmazott. Sok esetben még a befutás előtt jutottak el hozzánk olyan előadók, akik később meghatározóvá váltak. Ilyen volt például a Chase & Status duó, akik 500 euróért jöttek először; ők később még Rihannával is dolgoztak, gázsijuk pedig kb. százszorosára nőtt; vagy a Bad Company is (egyik tagja, DJ Fresh később rádiós slágereket is írt), később pedig Netsky, aki három évvel első budapesti klubbulija után már a VOLT Fesztivál nagyszínpadának műsorát

zárta. „Ezek olyan fegyvertények, amik utólag presztízst adnak, hitelesítenek” – mondta Erdősi Gábor. Egészen 2011-ig nem volt gyengébb éve a drum and bassnek. Segített a műfajnak az is, hogy addig a partyk nagyjából két csoportra voltak oszthatók, és a house-t, technót sokan úgy könyvelték el, hogy „oda a Pumpa Gyurik és a plázacicák járnak”, így aki idegenkedett ettől, törvényszerűen kikötött a drum and bass (egy időben a rokon breakbeat) mellett. „Sokszor kiröhögtek, hogy én hallgatok house-t és technót is” – jellemezte Valdinger Gábor a – bevallottan kissé elitista – közönség mentalitását. A drum and bass népszerűsége akkora lett, hogy a „legextrémebb, legelvetemültebb” ágát bemutató Therapy Sessions bulisorozat (amelyet még a műfaj egyes rajongói sem bírnak) 2008-9 körül  háromezres közönségeket vonzott. 13


RIPORT

A kétezres évek elején-közepén volt a magyar drum and bass első nagy korszaka: Chris.Su, SKC és más producerek a műfaj vezető kiadóinál jelentettek meg zenéket, és a legnevesebb dj-k rendszeresen játszották ezeket. Magyarország felkerült a műfaj térképére; ha valaki magyarként küldött egy zenét egy kiadónak, akkor nem úgy néztek rá, mintha valami fura, egzotikus helyről jelentkezne.

Chris.SU száma volt az első, amely nemzetközi szinten sláger lett

Az viszont kérdéses, hogy létezik-e speciálisan „magyar drum and bass” mint brand a nemzetközi zenészek tudatában. Chris. SU említett interjújában határozottan ezt állította: szerinte a melankólia, a keleti hatás, illetve a keményebb, „technoid” hangzás a meghatározó. A Bladerunnaz tagjai inkább kérdésesnek tartják, hogy van-e „Budapest sound”, de szerintük is ha van, akkor az a drum and bass keményebb ágához tartozik.

C HRI S S U

A magyar drum and bass-producerek a nemzetközi színtéren

Míg az első hullámhoz tartozó előadóknak voltak emellett kön�nyedebb slágerei is, addig a második, ma is tartó sikerkorszakban egyértelműen a „nagyon kemény, nagyon szikár” ún. neurofunk a vezető magyar irányzat. A Jade által irányított Eatbrain kiadó (ahol más magyar producerek is megjelennek, például a vezetőhöz hasonlóan régi motoros Mindscape) „biztosan ott van a mai top 10 drum and bass-kiadó között, de talán a top 5-be is beletartozik” – mondták róla a Bladerunnaz tagjai. De emellett képviseli magyar előadó a nemzetközi színtéren a rádióbarát hangzást (Raise Spirit), az „atmoszférikus” drum and basst (Ghostwarrior), illetve a drum and bass bulisabb vonalát, az ún. jump-upot (Klay, Puppetz) is – rájuk például az irányzat vezető dj-je, DJ Hype is odafigyel. Ezek viszonylag elkülönült zenészközösségek, amelyek közösen „taposták ki maguknak az utat”. Persze közben a korábban indult producerek többsége is aktív; igaz, SKC négy-öt éve befejezte a zenélést, de máig visszahallják a nevét a Bladerunnaz tagjai a nemzetközi közösségből, hogy ő volt az egyik legjobb.

A drum and bass népszerűvé válása azt is jelentette, hogy egyre többen írtak Magyarországon ilyen zenét. Megjelentek magyar kiadványok, és az 1999-ben indult drumandbass.hu oldalon (más nevén ImpulseCreator, IPC) fórumában, a Zene füleidnek topikban a feltörekvő producerek is mutogathatták egymásnak a számaikat, kritizálhatták, segíthették egymást. „Egy barátságos, egymást segítő szcéna volt az álmunk annak idején, és ezt szerintem sikerült is valamilyen szinten megvalósítani” – mondta erről egy korábbi interjúban Chris.SU, a magyar drum and bass A magyar producerek-dj-k rendszeresen járnak külföldre fellépni. Az európai országok mellett Észak- és Dél-Amerikában is rendegyik máig meghatározó producere. szeresen turnéznak, és különösen sikeresek Ausztráliában és ÚjZélandon. Míg korábban, mint arról szó volt, nyitott az angol Szintén ő beszélt arról, hogy a magyar zenészek „szerencséje központú műfaj, addig mára azt lehet mondani, hogy „már nem volt”: amikor a korábban nagyon angol központú műfaj elkezdett Anglia a drum and bass első számú felvevő piaca” – mondta nyitni kifelé, akkor „a globalizációs folyamat első körébe bekerül- Valdi. Fontosabb a hagyományosan a keményebb zenékre nyitott tünk”. A Bladerunnaz tagjai szerint a budapesti bulik is segítettek Kelet-Európa, főleg a csehek, osztrákok, magyarok (bár a mi piebben: „nagyon sokan megfordultak itt, látták, hogy van itt élet, acunk kisebb az előbbieknél); Ausztrália, Belgium, Németország, vannak producerek, kaptak demókat, CD-ket”, illetve ekkoriban Hollandia. Nagyon komoly, és elsősorban a „kőkemény veretést” már az internetes zeneküldözgetés is egyre fontosabb szerepet igénylő központ lett Portugália, Olaszország és Spanyolország is kapott a zeneiparban. (ezeken a helyeken amúgy hajnali 2-kor kezdenek szállingózni a bulikba, és 4-5 körül jön a fő fellépő). Az Egyesült Államok is kezd 14


RIPORT

J AD E

rátalálni a drum and bassre. Így például az egyik legnagyobb elektronikus zenei (EDM) 2 Megjelent vagy feléledt, új közönfesztiválon, az Electric Daisy Carnevalon rendszeresen lépnek fel a műfajhoz tartozó séget szólított meg számos új műfaj: dj-k – aminek az a háttere, hogy a szervező a drum and bassben indult, csak „rájött, visszajött a hiphop, a house és techno hogy ebből nem lesz nyugdíja”, de meghívja azokat, akik korábban jártak nála. hirtelen vonzóbbnak bizonyult sokak számára, mint volt; jöttek a basszusnehéz, A magyar drum and bassnek van tehát mire büszkének lennie – más kérdés, hogy a középtempós műfajok (bass music, garage magyar zenei sajtóban ennek nem nagyon látszik a nyoma, miközben más műfajokban stb.) és a nem táncos, inkább „szöszmötö(amúgy joggal) ünnepelnek minden külföldi sikert. „Számunkra ezek annyira nem érde- lős” elektronikus zenék. És ami a legfontokesek, mert már tíz-tizenöt éve megvoltak az olyanok, hogy egy magyar előadó számát sabb: a dubstep, ennek Skrillex-féle, Amea legfelkapottabb dj-k játszották” – mondta Erdősi Gábor. Az is igaz, hogy az Eatbrain rikából „visszajött” változata. Az irányzat kiadót Jade inkább a nemzetközi piacra tekintve menedzseli. hirtelen olyan népszerű lett, hogy Erdősi Gábor szerint 2011 telére 19 dubstepbulisorozat futott Budapesten.

2011: dubstep, Facebook, West-Balkán – a magyar party­­­ élet alapvető változásai

3 Hirtelen jött egy új generáció, amelyik nagyon fogékony volt a Facebookra, és elsősorban saját kortársai tudták elérni, az idősebb partyszervezők nem. „Csinálhattunk mi is Facebook-eseményt a bulinknak, ők viszont a saját haverjai1 A legismertebb, a magyar sajtóban alaposan feldolgozott esemény a 2011. január kat tudták meghívni” – mondta Valdinger 15-én a West-Balkánban történt tragédia, illetve ennek következményei. Gábor arról, hogyan volt lehetséges, hogy több ezer főt tudtak megmozgatni olyan 

2011-ben azonban egyszerre rengeteg minden történt, ami megakasztotta a lendületet, és a Bladerunnazt már-már az a veszély fenyegette, hogy „beleáll a földbe”, vagy legalábbis 200 fős klubokba szorul vissza. Az okokat érdemes részletesen áttekinteni, mert nemcsak a drum and basst, hanem a magyar partyszíntér egészét érintik.

15


RIPORT

 rendezvények, amelyekhez nem készült plakát, szórólap, nem volt hirdetése a Pesti Estben; ráadásul a bevált nagy neveket a kisterembe tették, míg a nagyteremben laptopról játszottak dubstepet vagy electro-house-t a fiatal dj-k. Ennek volt aztán a kicsúcsosodása a West-Balkánban tragédiába torkollt tömegjelenet.

szottak – bár a hangrendszerek úgysem tudták volna visszaadni a jó minőségű zenék részleteit. (A Bladerunnaz tagjai szerint amúgy az is hozzájárult a rádióbarát, dallamos drum and bass előretöréséhez, hogy ezek tudnak a laptophangszórókon érvényesülni, egy komolyabb, szinte csak dobra és basszusra épülő számmal „nem lehet mit kezdeni”.) A drum and bassben amúgy önszabályozó módon nem jellemzőek a lopott zenék: „aki ilyet merne csinálni, tudja, hogy többet nem fogjuk elhívni” – mondták a Bladerunnaz tagjai. A közönség tagjai viszont nem mindig tudják, miről szól a klasszikus értelemben vett dj-zés, például nem feltétlenül értik, hogy két zenét ott helyben kever össze a dj, és nem egy előre elkészített mashup szól. A  „régi értékekhez” inkább ragaszkodó drum and bass-dj-k ügyességét értékelő közönség tehát csökkent.

4 A zenefogyasztási szokások változása is nagyban alakította a buliszervezést. Míg korábban az „előremutató” új hangzásokat várták el egy-egy fellépő dj-től, addig most (túl azon, hogy a drum and bassnek már olyan múltja van, hogy egyre nehezebb újítani benne) már egy bulin nem lehet újat mutatni: akit érdekel a műfaj, az mindent megtalál a neten. Így már nem azt várják egy fellépéstől, hogy „hú, idejön és le fog játszani egy csomó új zenét”, hanem a dj-producer saját legnagyobb slágereit követe- 8 Furcsa módon az is visszaütött, hogy a drum and bass ralik. „Kihalt a közönségből, hogy arra cuppan rá, amit még nem jongói megkapták az A-listát: az első tíz-tizenöt évben minden fontos előadó megfordult Magyarországon legalább kétszer, és hallott” – foglalta össze Erdősi Gábor. „nem volt kit várni”. Hiába, hogy egy dj minden alkalommal újat 5 Ekkoriban kezdődött a fesztiválok felfutása is, és ennek tud mutatni, sokan úgy gondolták, hogy „jó, ezt már láttam”, és következményeként a dj-fellépések is „elfesztiválosodtak”: kipipálták, helyette mást néztek. A korábban Budapesten kevésegy-másfél órásra rövidült a többségük, biztonsági szelekcióval, bé reprezentált műfajok viszont tudtak újat mutatni. a legnagyobb durranásokra koncentrálva, kalandozások nélkül; nagyon leszűkült a spontaneitás tere. Ráadásul egyre inkább az 9 Komolyan éreztette a hatását az ezekben az években kezdőa keresett dj, aki producerként népszerű számokat csinál, eset- dött kivándorlási hullám, amely a bulikba, koncertekre járó rételeg jól menő kiadója is van – és a fellépésein is inkább ezekre gekben az átlagnál jelentősebb volt, mint erről a magyar zeneipar koncentrál. Átalakultak a közönség egy részének szórakozási több szereplője is beszélt már. A Bladerunnaznak is a második szokásai is: sokan vannak, akik „fesztiválra akarnak menni, ott legtöbb Facebook-rajongója Londonban van; „arra hamar rájötminél több mindent megnézni, lehetőleg olyanokat, amikre le- tünk, hogy nem azért, mert ennyire szeretnek minket az ottani het őrjöngeni” – mondta Valdinger Gábor. És miután nyáron dj-k, hanem mert oda költözött a legtöbb ember, akinek ehhez a „kitombolták magukat”, év közben már nem nagyon van erre történethez köze volt” – mondta Valdinger Gábor. Némi „szociigényük, legfeljebb egy-két koncertre, de nem hajnalig tartó ológiai hátsó szándék” is volt abban, hogy tavaly előtt december partykra. 27-re szerveztek egy bulit, amikor a legtöbben hazajönnek. „Több száz ember megjelent, ölelgették egymást, hogy ’tíz éve nem lát6 Ezzel párhuzamosan egyre többen inkább vágynak koncer- talak, én Londonban élek – én Alsó-Ausztriában.’” tekre, „hogy zenekart lássanak, ne csak egy vacak dj-t”; szinte már a minőség fokmérője lett, hogy élő a produkció. Nagyon kicsi az átjárás még a (részben) drum and bassként elkönyvelt, de koncerteket játszó Brains zenekar és a partyk közönsége között is. Valamint vannak, akik ha el is mennek egy partyba, a Mindez együttesen azt eredményezte, hogy a drum and bass kökedvencük meghallgatása után hazamennek, ami inkább a „kon- zönsége csak a kemény magra redukálódott, és úgy tűnt, nincs certközönség” jellemző viselkedése, nem a partyzóké. Valamint utánpótlás fiatalokból. Árulkodó, hogy a brazil Marky 2010-ben a magyar zenékre is egyre nagyobb az igény (általában magyar 1500-2000 főt vonzott, 2011-ben pedig 400-at; az év tavaszán énekkel), szemben a korábbi hozzáállással, amikor sokan inkább volt olyan party, ahol öt jó nevű külföldi fellépő játszott 300 ema legfrissebb külföldi zenék iránt érdeklődtek. bernek. Másnap viszont Skrillex első budapesti fellépésén 3-4 ezren voltak. Lehet, hogy a többségük nem is ismerte őt korábban, 7 Az emberek „elfelejtették, mi az a partykultúra”, eltűnt Bu- de „bepörgött a közönség, hívták egymást, hogy gyere, mert dapestről a valódi, tehát elektronikus zenére szakosodott, rend- ilyet még sose láttál” – emlékszik vissza Valdinger Gábor. Eljött szeres klubestekkel jelentkező, komoly hangrendszerbe is befek- az idő, hogy stratégiát dolgozzanak ki: „fel kellett állítani bizonyos tető klubok jó része. Miközben a klasszikus dj-zés egyre inkább szabályokat, meg kellett húzni bizonyos határokat”, egyszerűen eltűnt, megjelentek a celeb dj-k: „aki lejátszott egymás után két azért, hogy az akkor 12 éves történet folytatódni tudjon. Sok olyat zenét, már dj volt”. Valamint megjelent egy csomó olyan új lap- lehetett látni a magyar elektronikus színtéren, hogy egy-egy szertop-dj, akik „össze-vissza lopkodott, rossz minőségű” zenéket ját- vező két-három bulira tett fel mindent, és ha azok nem sikerültek,

Érezni kell, mire van igény, de a közönségnek sem szabad mindent elhinni

16


RIPORT

B RAINS

akkor nem tudta folytatni. De ha az ember „tisztában van azzal, Jade fordul meg havi rendszerességgel. Jellemző, hogy 2015-ben a hogy mik a realitások nézőszámban, akkor kis túlzással mindent korábbiaknál is nagyobb, két helyszínes, majdnem dupla telt házas meg lehet csinálni egy bizonyos határ fölött.” Electronic Beats mellett tudtak csinálni egy 1800 fős bulit. „Ami nekem valamennyire a szívfájdalmam, az a szerencsénk is: hogy Persze nem lehet bulit statisztikai alapon szervezni. „Mindig a mi közönségünk nagyon elhivatott, és nagyon csak erre szeret érezni kell, hogy mire van igénye a közönségnek, és nem szabad menni. Csak azért szívfájdalmam, mert szeretem, ha valakinek tág mindent elhinni, amit az ügynökök, menedzserek mondanak. a látótere” – mondta Valdinger Gábor. Mindig óriási vitáim vannak, amikor azt mondják: ’de ez Angliában mennyire sikeres’. Azt szoktam mondani, hogy az Anglia, ez A közönség elismerése mellett fontos a szakmai siker is. Mint Magyarország, és hidd el, hogy én jobban tudom, itt mire van Valdinger Gábor mondta: „olyankor érzi az ember, hogy azért igény” – mondta Valdinger Gábor, amihez Erdősi Gábor hozzá- valamilyen elismertséget elért ebben a szervezősdiben, amikor tette, hogy „a közönségnek sem szabad mindent elhinni”, vagy- meg lehet fordítani egy dj-t a repülőtérről, hogy fellépjen valaki is ha úgy látszik mondjuk a Facebookra írt kommentek alapján, helyett, aki nem jött el; rá lehet venni, hogy jöjjön el autóval, hogy valamire hatalmas igény van, az lehet, hogy valójában csak mert nem járnak a repülők a vulkáni hamu miatt; amikor valakitíz hangos ember igénye. nek meghal az apja, és azt mondja, hogy ’akkor is eljövök hozzátok, mert megígértem’. Ezek nagyon szívmelengető élmények, A Bladerunnaz 2012-13 körül „talált magára”. Becslésük szerint és ebből érzi az ember, hogy jól csinálja.” n ma Budapesten 1000-2000 körül lehet a drum and bass komoly rajongóinak száma, és ehhez jönnek még sokan, akik egy sze- Rónai András zonban egy-két partyba elmennek. Úgy látják, hogy az elektroni- fotó: Nagyillés Szilárd / Dal+szerő (Statik és Valdi) kus zenében nagy, valószínűleg fenntarthatatlan túlkínálat van ma Nagy Márton (BRAINS), Pozsonyi Roland (Chris su) Budapesten; vannak hétvégék, amikor 10-15 külföldi fellépő is jön. nerea MOraga (Jade) De a drum and bass különféle irányait szinte csak a Bladerunnaz képviseli, ezért ők jó helyzetben vannak. A Petőfi is játszik egy-két A riport teljes változata a www.dalszerzo.hu slágeresebb előadót, illetve a Petőfi Mix sorozatban Chris.SU és oldalon olvasható. 17


INTERJÚ

18


INTERJÚ

MARSALKÓ DÁVID, HALOTT PÉNZ

SZERETEK ELVESZNI A SZAVAKBAN Marsalkó Dávid Halott Pénzként robbant be a köztudatba 2013-ban a Szólj anyunak, hogy a városban vagyok című harmadik albumával, ma már a Halott Pénz név azonban nemcsak a frontembert, hanem a teljes zenekart jelenti. Márciusban jelentetik meg új albumukat, az azt felvezető dalok klipjei pedig milliós nézettségeket produkálnak a YouTube-on. A siker azonban nem jött ilyen gyorsan, Dávid 2004 óta írja a dalait, a zene pedig egész kicsi kora óta jelen van az életében. D+SZ: Korábban sportoltál, majd Közgázon tanultál. Hogyan került be a zene végül mégis az életedbe? MD: Folyamatosan az életem része volt, mert apukámnál nagyobb Frank Zapparajongóval nem nagyon találkozhat az ember. Neki az a különleges képessége, hogy bármilyen témában, egy mondaton belül be tudja csempészni Frank Zappát. Így a zene abszolút az életem része volt gyerekkoromtól, az első gyerekkori emlékem is az, hogy ülök a Ladában az anyósülésen bekötve és nézem az apámat, aki olyan erővel üvölteti a Led Zeppelint, hogy az valami hihetetlen és közben magyarázza, hogy figyeljek a gitárszólóra és a dobra. Úgyhogy a zene iránti alázat és kattantság abszolút meghatározó volt: például az is érdekes momentum volt, amikor kijött a Nirvana MTV Unplugged, anyukám azt kérte apukámtól karácsonyra és azt hallgattuk otthon. Emlékszem, amikor az iskolában mesélték a többiek, hogy kinél mi szólt karácsonykor, már éreztem, hogy nálunk valami nem stimmel. Már középiskolában is írogattam szövegeket, illetve próbáltam zenéket összetákolni zenésztársakkal, csak a sport sokáig nem engedte, hogy mélyebben foglalkozzam ezzel. Végül az egyetem elkezdésével kúszott jobban bele az életembe, 2004-ben találtam ki a Halott Pénz nevet magamnak és azóta ezt csinálom. Közben az egyetemet is befejeztem, sőt én vagyok az egyik arca a pécsi Közgáznak, ami eléggé megtisztelő.

Ez egy fontos érzékenység, hogy az ember érzi, melyek azok a szavak, amikkel el tud indulni. D+SZ: Saját élmények, tapasztalatok alapján dolgozol? MD: Nincs erre általános recept, hogy akkor most leülök és leírom, mi történt velem a múlt héten. Rengeteg érzés van az emberben, amit valamilyen formában tök jó, ha mindenki ki tud adni magából. Én abban hiszek, hogy mindenki tehetséges valamiben. Kérdés, hogy élete során megtalálja-e. Mindenkinek szinte kötelezővé tenném, hogy válasszon valamilyen kreatív elfoglaltságot, mert nagyon szuper és jót tesz az embernek. Maga, a saját tapasztalat, egy érdekes dolog… Akár ha valaki csak elmegy A pontból B-be, találkozik a barátaival, rengeteg dolog elraktározódik benne ezek során, amiket egy zene, egy hangulat elő tud húzni. Sok olyan dolog van, ami nem feltétlen velem történt meg, de magamévá tudom tenni, átengedem magamon, keveredve az engem ért hatásokkal.

D+SZ: Olvastam, hogy kisiskolásként verseket is írtál. Írsz még most is, vagy a rap szöveg az új vers? MD: A rap egyfajta vers, szerintem modern költészet, a kettő nem feltétlenül szakad el egymástól. Talán annyiban, hogy más a tempó, a ritmizálás, a versben bizonyos szempontból nagyobb a szabadság, de alapvetően a kettő elég közel van egymáshoz. Általános iskolában néha írogattam verseket a lányoknak, volt egy ilyen érzékenység bennem. Szeretek elveszni a szavakban, szerintem van egyfajta belső világuk. Ez abból D+SZ: Érzed, hogy miből lesz sláger? is érződik, hogy egy adott zenére nem lehet bármilyen szöveget írni, mert minden hang- MD: Nem tudom. Az ember, eleve, amikor nak van egy belső világa, gondolata, ami nem feltétlen passzol minden egyes zenéhez. írja a dalt, nem úgy írja, hogy ebből most  19


INTERJÚ

 sláger lesz, hanem úgy próbálja összerakni, hogy neki tetsszen, és ha valamelyikből végül sláger lesz, az király, de nem feltétlen úgy áll hozzá, hogy tudja melyik lesz az. Persze, vannak megérzései az embernek, például, hogy melyikre kéne klipet csinálni, de tudatosan vagy gépezet jellegűen nincs meg, csak megyek az érzéseim után. D+SZ: Az, hogy most már a Halott Pénz tulajdonképpen a zenekart jelenti és nemcsak Marsalkó Dávidot rejti a név, azt is jelenti, hogy az alkotás inkább közösen zajlik már? MD: A folyamat gerince nem változott. Nincsenek hivatalos elnevezések a zenekarban, de a zenében alapvetően Barni és Samu (Prifer Barnabás – gitár, vokál és Papp Samu – billentyű, a szerk.) a két fő társam, a szöveg pedig abszolút én vagyok. Az irányvonalak, a fő koncepció felelőse, a producer is maradtam én, nyilván próbálom úgy alakítani a dolgokat, hogy nekem tetsszen.

valamiért mindig a refrén születik meg nálam elsőként, míg a verze és a bridge a refrén szövegének egyfajta kiteljesedése. D+SZ: Az előző lemezen inkább pop- és rockzenészekkel kooperáltatok, mint más rapperekkel. Ez stratégia volt, hogy mások legyetek? MD: Ebben nem volt semmi stratégia, egyszerűen ők a haverjaink. Mi nem vagyunk rapzenekar, én nem vagyok rapper. Annyi a hasonlóság, hogy beszélek, mert nem tudok énekelni. Az első lemeztől kezdve se volt az. Nyilván egyszerűsíti a dolgokat, a skatulyába való helyezést, ha Magyarországon valamiben rap halható, az rapzene, de ez itt nem így van. Egyrészt a dalszerzésben sem, a szövegekben, a beszédben, az énekben, semmiben nem mondanám azt, hogy ez egy tipikus rap dolog, hanem, hogy ez egy zene, amelyet rengeteg hatás ért. Ugyanúgy rock and roll, gitárzene, elektronikus zene, lírikus műfajok vagy alternatív popzene – rengeteg hatás ért bennünket. Ennek vegyülete a Halott Pénz. Stílusokról és műfajokról nem is szeretek vitatkozni, mert – ahogy Menyhárt Jenő mondta – nekem minden egyformán popzene.

D+SZ: Amikor számokat írtok, mi a kiinduló alap: még mindig a szöveg, vagy most már zenekarként a dallam felől is elindul a dalszerzés? MD: Nem feltétlenül van erre jól bevett metódusunk. Ha elD+SZ: Az új lemezen is várhatóak kollaborációk? indul egy hangulat zenével, az inspirál témát és szavakat, azaz MD: Lesz, de jóval kevesebb. Bérczesi Robi a hiperkarmából a zene és a szöveg párhuzamosan fejlődik és épül fel – így lesz az egyik fő közreműködő. sokszor a zenei alap és a refrén van meg először. Szövegíráskor 20


INTERJÚ

D+SZ: Március 23-án jelenik meg a negyedik lemezetek. Lehet már tudni a címét? MD: Ülni.örülni.megőrülni. Szerintem illik a sorba, mert a Halott Pénz-lemezek címei mindig kicsit furák és megfoghatatlanok, talán a Szólj anyunak, hogy a városban vagyok volt a leginkább definiálható. Szerintem nem is kell definiálni, alapvetően ez hangulatfestés. D+SZ: Rendben Mannel a szomszéd utcában laktatok, most is van egy közös projektetek Rendes Pénz néven. Ebből fakadóan a Punnany Massif hatott a Halott Pénzre vagy hatással vagytok egymásra? MD: Nagyon régóta ismerjük egymást Mátéval és Wolfie-val. Rengeteg közös hatás ért minket, hiszen nagyjából egy helyen, egy világban nőttünk fel és ez azért nagyon meghatározza, hogy közel érezzük magunkat egymáshoz. Hasonló értékrenddel bírunk és hasonlóan állunk a zenéléshez is. D+SZ: Két éve elsőkként kerültetek be a Nagy-Szín-Pad jelöltjei közé, ahol bár nem jutottatok tovább, egy évvel később azonban mégis felkerültetek a fesztiválok nagyszínpadjaira. Mi volt az, ami végül mégis átemelt titeket a nagyszínpados státuszba? MD: Azt gondolom, hogy a Nagy-Szín-Pad egy jó lehetőség volt, de ez csak egy verseny, ami pár hétig tartott, nem az élet. Nem feltétlen van reláció a verseny és aközött, hogy utána a zenekar hogyan megy tovább. Mi nem sorsoltunk nyereményeket, minimálisan reklámoztuk magunkat, Facebookra is talán csak egyszer raktam ki. Nem úgy álltunk hozzá, hogy ezt mindenképpen meg kell nyernünk. Végül jól sült el, hogy egyáltalán nem nyomtuk magunkat. Bár mi nem jutottunk be a döntőbe, az emberek hordozni kezdtek minket a tenyerükön, és egész nyáron, több alkalommal is le kellett állnunk a koncerteken, mert percekig nagyszínpadozott a közönség. Pszichológiailag nagyon jól jöttünk ki abból, hogy a döntőbe se jutottunk be, és az, hogy végül eljutottunk a nagyszínpadig, abszolút a Halott Pénz közönségének az érdeme. Nálunk mindig a zene volt fókuszban, sosincs bulvár, igyekszünk ezt tartani, hogy csak a zenéről szóljon a zenekar. D+SZ: Nemcsak felkerültetek fesztiválokon a nagyszínpados zenekarok sorába, rendre telt házasok a koncertek és milliós megtekintésetek van YouTube-on, de a Fonogram-díjjal a szakma elismerését is kivívtátok. Ilyenkor hova tudtok tovább lépni Magyarországon? MD: Ez egy érdekes dolog, mert tényleg az van, hogy nagyon sok mindent már elértünk, amit itthon el lehet, és az egy fontos kérdés, hogy az ember próbáljon motivált maradni, mert az a lényege, hogy szeressük csinálni, amit csinálunk. Mindig az új kihívást keressük, próbálunk fejlődni a koncertműsorral, fejleszteni a show-t, mindig variálni rajta valamit. Most márciusban jönnek az új számok, az új lemez, kicsit új imidzs és új világ a borítóval, egy-két olyan új dolog, ami eddig nem volt – de nyilván az a legfontosabb, hogy próbáljunk motiváltak maradni és élvezzük mindazt, ami történik velünk és csináljuk, amíg lehet. n interjú: Nagy Kátya FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD / DAL+SZErZŐ koncertfotók: orbán péter

MARSALKÓ DÁVID

Marsalkó Dávid 1984. január 11-én született Pécsett, édesapja Marsalkó Péter fotóművész. Ő és édesanyja zenerajongásán keresztül ragadt át rá is a zene szeretete. Ennek ellenére csak viszonylag későn, az egyetem alatt kezdett el dalokat írni, ifjúkorát ugyanis a teniszezés töltötte ki, élsportolóként ért el benne szép sikereket. Végül akkor hagyta abba, amikor elkezdte a pécsi közgazdaságtudományi kar marketing szakát. Dalait 2004 óta jegyzi Halott Pénzként, kezdetben egy négyes live act formációval járta az éjszakát. 2009-ben jelent meg Fejjel lefelé című első albuma, amit egy évvel később a Fogyasztás előtt felrázandó követett. Első komolyabb sikereit az Angard című számnak köszönheti, amit a Petőfi Rádió és a Viva tévé is műsorára tűzött. A szólóprojektből a 2013-as Szólj anyunak, hogy a városban vagyok lemezbemutatójára lett zenekar, azóta a Halott Pénz név a hétfős zenekari felállást takarja. Emellett a Feltámad a tenger című dalával szerepelt a legelső Pilvakeren, a Wellhellóval közösen jegyzik a 2015-ös VOLT-himnuszt Emlékszem, Sopronban címmel, Rendes Pénz néven pedig a Punnany Massifból ismert Rendben Mannel közös – eddig egyetlen számos – pro­jektje megy. 2015-ben bekerült a For­bes magazin 30 sikeres magyar 30 alatt listájára is. Idén jelenik meg új nagy­lemezük, melyet belföldi és külföldi lemezbemutató turné is követ.

21


INTERJÚ

2015 SZÁMOKBAN

ÖSSZES REGISZTRÁLT DAL 15.597

11.218

15.687

18.348

59%

41%

szöveges

2012

2013

2014

instrumentális

2015

2015-ben regisztrált dalok műfaj szerint

EGYÉB 5% JAZZ 3%

POP 23%

HIPHOP 6% WORLD FOLK 7% FILMZENE 7%

ROCK 15%

ALTERNATÍV 9%

KLASSZIKUS 10%

22

Forrás:

artisjus

ELECTRO, DANCE 15%

Egyesület műbejelentési és szerzői regisztrációs adatai, 2005–2015.


jogdíjpiramis 2015 Bruttó havi jogdíj összege / Szerzők és jogutódok száma

>1.000.000 Ft/Hó

52 80

100.000–500.000 Ft/HÓ

656 589

5000–50.000 Ft/HÓ

500.000–1.000.000 Ft/HÓ

50.000–100.000 Ft/HÓ

3119 4147

500–5000 FT/HÓ

8040

< 500 Ft/HÓ

Magyar-külföldi jogdíjak aránya jogdíjak aránya összesítve

Magyar jogdíjak aránya jogdíjnemenként

70 %

43

59

53

%

%

%

51%

49%

külföldi

ÉLŐZENE

magyar

Rádió

tv

hangfelvétel

2015-ben regisztrált dalok nyelve MAGYAR

73

angol

25

%

%

Forrás:

artisjus

egyéb

2

%

Egyesület műbejelentési és szerzői regisztrációs adatai, 2005–2015.

23


LISTÁK

1

YOUTUBE MAGYAR TOPLISTA

1 2

HALOTT PÉNZ

DARABOKRA TÖRTED A SZÍVEM

8 436 593

KIS GRÓFO

MERT A NÉZÉSÉT MEG A JÁRÁSÁT

4 817 722

3 4

HORVÁTH TAMÁS & RAUL

NÁLÁNÁ É

4 579 094

BYEALEX ÉS A SLEPP & LOFTI BEGI

MÉG MINDIG...

4 479 334

5 6

MAJKA FEAT. KOLLÁNYI ZSUZSI

ELÉGLESZ

3 815 341

SUPERSTEREO

BENT A NEVED

3 720 805

7 8

MR.MISSH FEAT. BURAI KRISZ

BUDAPEST

3 606 706

PIXA & KIS GRÓFO

BULIBÁRÓ

3 390 481

9 10

WELLHELLO

KÉSŐ MÁR

3 332 374

NÓTÁR MARY

KICSI SZÍVEM

3 045 122

11 12

WELLHELLO & HALOTT PÉNZ

EMLÉKSZEM SOPRONBAN

2 555 279

HALOTT PÉNZ

VALAMI VAN A LEVEGŐBEN

2 530 081

13 14

CHILDREN OF DISTANCE FEAT. KOVÁCS GYOPÁR

TÉVEDTEM

2 402 904

MAJKA CURTIS BLR

BELEHALOK

2 388 305

15 16

MAJKA & PÁPAI JOCI

MIKOR A TEST ÖREXIK

2 362 276

WELLHELLO

APUVEDDMEG

2 302 432

17 18

JOLLY & KIS GRÓFO

NO ROXA ÁJ

2 213 728

HORVÁTH TAMÁS

HÁNYSZOR

2 128 733

19 20

HORVÁTH TAMÁS & RAUL

TÁNCOL VELEM A VILÁG

2 085 622

HALOTT PÉNZ FEAT DIAZ MENTHA

HELLO LÁNYOK

1 821 899

2

zeneszöveg-TOPLISTA

1

MR. MISSH

BUDAPEST (FT. BURAI KRISZ)

2 3

HALOTT PÉNZ

DARABOKRA TÖRTED A SZÍVEM

MARGARET ISLAND

ESŐ

4 5

WELLHELLO

KÉSŐ MÁR

MAJKA

ELÉGLESZ

6 7

SUPERSTEREO

BENT A NEVED

KARÁCSONYI DALOK

MENNYBŐL AZ ANGYAL

8 9

KIS GRÓFO

A NÉZÉSÉT MEG A JÁRÁSÁT

KARÁCSONYI DALOK

CSENDES ÉJ (TÖBB VÁLTOZAT)

10

AK26

BAJNOK

11

CHILDREN OF DISTANCE

TÉVEDTEM (FEAT. KOVÁCS GYOPÁR)

12 13

ISMERŐS ARCOK

NÉLKÜLED

KARÁCSONYI DALOK

KIS KARÁCSONY, NAGY KARÁCSONY

14 L.L. JUNIOR 15 HONEYBEAST

ÚGY SZERETNÉK

16 17

QUIMBY

MOST MÚLIK PONTOSAN

HORVÁTH TAMÁS

VÉGÁLLOMÁS (FT. RAUL)

ÚJ SZEREPLŐ A LISTÁN

APUVEDDMEG

20

NEM BECSÜLTÉL MEG

SEMMI BAJ (FT. TOMEGA)

A TOPLISTÁK A DECEMBER ÉS FEBRUÁR KÖZTI IDŐSZAKOT FE­DIK LE, ÉS KIZÁRÓLAG MAGYAR ZENEI ELŐADÓK EREDMÉNYÉT MUTATJÁK. A YOUTUBE- ÉS ZENESZÖVEG.HU-LISTA AZ EGÉSZ VILÁGRÓL ÉRKEZŐ MEGTEKINTÉSEKET TARTALMAZZA, A TÖBBI KIZÁRÓLAG MAGYARORSZÁGI ADATOKBÓL TÁPLÁLKOZIK.

 EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK:

HETES

18 WELLHELLO 19 MR. BUSTA G.W.M

 JAVÍTOTT  RONTOTT n MARADT

  

2016 tél

         


LISTÁK

3

4

MAHASZ STREAMING TOPLISTA

MAHASZ RÁDIÓ TOPLISTA

1

HALOTT PÉNZ

DARABOKRA TÖRTED A SZÍVEM

1

BYEALEX ÉS A SLEPP & LOTFI BEGI MÉG MINDIG...

2

MR. MISSH

SOK A GOND

2

FISH!

NE IS FIGYELJ RÁM

3

WELLHELLO

KÉSŐ MÁR

3

ÁKOS

MÉG EGYSZER

4

MAJKA FT. KOLLÁNYI ZSUZSI

ELÉGLESZ

4

RÚZSA MAGDOLNA

TEJÚT

5

HALOTT PÉNZ

DARABOKRA TÖRTED A SZÍVEM

6

MARGARET ISLAND

ESŐ

7

LOTFI BEGI FEAT. MEZŐ MISI

EGY SZÓ MIATT

8

KIRÁLY VIKTOR

WAY BACK HOME

9

WELLHELLO

KÉSŐ MÁR

10

SUPERSTEREO

BENT A NEVED

A MAHASZ STREAMING TOPLISTÁJÁRA EZÚTTAL 4 MAGYAR SZÁM TUDOTT BEKERÜLNI. A HAZAI ZENÉK SZERÉNY SZEREPLÉSE A LISTÁN ANNAK KÖSZÖNHETŐ, HOGY A SPOTIFY ADATAI IS SZEREPELNEK A MAHASZ ÖSSZESÍTÉSÉBEN. EZ A TÖBBINÉL JÓVAL NÉPSZERŰBB SZOLGÁLTATÓ A MAGYAR SZÁMOKNAK NEM AD KÜLÖN KIEMELÉST.

 JAVÍTOTT  RONTOTT n MARADT ÚJ SZEREPLŐ A LISTÁN

5

CSODA

12

WELLHELLO

GYERE ÉS TÁNCOLJ

13

ZSÉDA & VASTAG CSABA

LEGYÉL A MÁSÉ

14

KÁLLAY SAUNDERS BAND

WHO WE ARE

15

BALKAN FANATIK

FELJÖTT A NAP

16

INTIM TORNA ILLEGÁL

ÖRÖKKÉ

17 HONEYBEAST

MARADOK

18

KÖNNYEK AZ ESŐBEN

HALOTT PÉNZ

DARABOKRA TÖRTED A SZÍVEM

2 3

MAJKA, CURTIS, BLR

BELEHALOK

MARGARET ISLAND

ESŐ

4 5

BYEALEX ÉS A SLEPP / LOTFI BEG

MÉG MINDIG...

WELLHELLO

KÉSŐ MÁR

NÓTÁR MARY

MARY MIX

JANICSÁK VECA

19 BERMUDA

LONDON

20

MÉG EGYSZER

CARAMEL

 

      n

6 MAHASZ album TOPLISTA

MAHASZ single TOPLISTA

1

6 7

DENIZ 11

   

1

TANKCSAPDA

JUBILEUM 25 (FŐNIX KONCERT)

2 3

BËLGA

DISCO!

ÁKOS 4 ROAD 5 ÁKOS

DUPLA ARÉNA 2014

6 7

30Y

BEST OF

TANKCSAPDA

URAI VAGYUNK A HELYZETNEK

MUSICAL

A JÁTÉKKÉSZÍTŐ

KIS GRÓFO

BULIBÁRÓ

M.A.TT MÉG EGYSZER

n

KIS GRÓFO 8 MAJKA FEAT. KOLLÁNYI ZSUZSI 9 MR.MISSH FEAT. BURAI KRISZ

MERT A NÉZÉSÉT, MEG A JÁRÁSÁT BUDAPEST

8 9

10 FREDDIE

PIONEER

10

VAD FRUTTIK

TUDOM MILYEN

11

WELLHELLO & HALOTT PÉNZ

EMLÉKSZEM, SOPRONBAN

11

ZANZIBAR

12 13

VALAMI VAN A LEVEGŐBEN

GANXSTA ZOLEE ÉS A KARTEL TRIBUTE ALBUM

MR.MISSH

SOK A GOND

12 13

MINDENT LEHET, MINDENT SZABAD! 

HALOTT PÉNZ

RÚZSA MAGDOLNA

TIZENEGY

14 15

VÁLOGATÁS

STRAND FESZTIVÁL

  

MARGARET ISLAND

EGYSZER VOLT

n

16 17

UDVAROS DOROTTYA

MAJDNEM VALAKI

ELÉGLESZ

14 KOWALSKY MEG A VEGA 15 HONEYBEAST

MIT MONDJAK MÉG?

16 17

JOLLY ÉS KIS GRÓFO

NO ROXA ÁJ

18 19

ZAPOROZSEC SUPERSTEREO

BENT A NEVED

20

NÓTÁR MARY

KICSISZÍVEM

HETES

   

MAJKA, CURTIS, BLR FEAT. PÁPAI J. NEKEM EZ JÁR AZON AZ ÉJSZAKÁN

 

VÁLOGATÁS 18 HONEYBEAST 19 GHYMES

VOLT FESZTIVÁL

20

1976-1979 (VIKIDÁL ÉVEK)

2016 tél

P. MOBIL

BÓDOTTÁ MENDIKA


26


KOMOLY

KURTÁG GYÖRGY KILENCVEN

A figyelem zeneszerzője Sosem felejtem el, ahogy a Balatonról hazafelé, megállva egy tapolcai lemezboltnál, több más album társaságában apámtól tiniként kikönyörögtem A megboldogult R. V. Truszova üzenetei című művét. Apám orvosi meggyőződése szerint ha Mozart gyógyítja a fog- és fülfájást, a „modernek” talán csak nem növelik a fájdalmat. Akkor még nem tudtam érvelni Kurtág György zenéjének gyógyító hatásával, mindenesetre megkaptam tőle a dalciklust. Feltettük a többi bakelitlemezzel a családi autó kalaptartójába, aztán hazaérve tapasztaltuk, hogy a tűző napfényben minden lemez elolvadt, csak a Kurtág nem. Már akkor is kisebbfajta csodaként éltem meg ezt az ügyet, Kurtág csodáját.  Később rájöttem, hogy a balatoni hazaút nem volt véletlen, mert művei valóban ellentmondanak a fizikai törvényeknek, döbbenetes komplexitás és evangéliumi egyszerűség, bachi áhítat és matematikai áttetszőség lengi be kompozícióit. Sokan mondják, hogy nagy előadó csak ritkán nagy zeneszerző, de hogy mindezen attribútumokkal felfegyverzett ember kiváló tanár is legyen, az meg maga az unikalitás. Ebben a speciális közös metszetben csak Kurtág ül a zongoraszékén. Mint előadó-komponista-tanár, akiből csak egy van. Mester, akivel lehetetlen tartani a tempót, ezt tanúsíthatják tanítványai Milánótól Szombathelyig. Sokan csak lassan szoknak hozzá ehhez a szerzetesi munkamódszerhez, ahogy Kurtág órákon át képes elidőzni egy-egy hangon vagy ütemen, azzal a figyelemmel, ahogy csak a gyerekek és igazán nagy guruk tudnak bíbelődni és koncentrálni. Roppant erős, kíváncsi személyiség, akiről tanítványai állítják, szóbeli beszámolókkal lehetetlen leírni azt a karizmatikus hatást, amit jelenlétével és kérlelhetetlen figyelmével kelt hallgatóiban. A figyelem meg nem más, mint szeretet, rángathatnánk ide Simone Weilt gyorsan, bár a tanítványok néha nagyon is hasznos szellemi inkvizícióról és megtisztulásról beszélnek a mester módszereiről szólván. Egy biztos, aki valaha munkakapcsolatba, diák-tanár-viszonyba keveredett vele, azóta nem igazán tud mást tenni, mint rajongani érte. Kurtág úgy örök kortárs, hogy közben a legnagyobb tradicionalista, művei pontosan levezethetőek abból az univerzális zenei hagyományból, amelynek alapkövei Bach, Heinrich Schütz, Schumann, Beethoven és Bartók. E nagy nevek széles spektrumú örökségét avatatlan szemlélő számára nagyon törékenynek tűnő szerkezetekbe önti, és ebben az áttetsző formában képezi mindezt vulkanikus zenei anyaggá. Ne lepődjünk meg tehát többé azon, ha sok tisztelője szerint Kurtág valójában nagyon is konzervatív zeneszerző, akinek a nagy európai tradíció teljes monstruma a kottáiban van, miközben mindezt a tudást ízig-vérig modernistaként kommunikálja.

Eötvös Péter szerint Kurtág igazából epig­ ramma-szerző, aki rövid és tömör darabokban beszél hozzánk, de közben zenéje erősen artikulált, hovatovább „színpadias zene”, amelyben – méretétől függetlenül – minden gesztus fontos szerepet játszik. Ezt a látszólagos ellentmondást oldja fel műveiben, melyek gyakran nagyon erős irodalmi hatásokkal bírnak, hiszen a költészettel, a nyelvvel való szerelmes viszonya számos művét ihlette. Jellegzetesen dalíró komponista, a különböző kultúrákból eredő attitűdöket rendkívül érzékenyen tudja a szövegből a zenébe ültetni. A nyelvekkel való viszonya szintén nagyon bensőséges, s noha öt nyelven beszél,  leginkább a gyermeki nyelvet érti és beszéli. Elég csak a Játékokra gondolnunk, mely mű a Bartókelőzmény fontosságát szintén hangsúlyozó Csalog Gábor első hallásra istenkísértésnek tűnő ítélete szerint pedagógiai szempontból jelentősebb, mint Bartóké, amelyet azonban kissé didaktikus jellege miatt a gyerekek nem igazán szeretnek. Kurtág viszont a hetvenes években, amikor elkezdte a sorozatát, olyasmit talált ki, ami hihetetlen szabadságot adott a tanulóknak. Teljesen mindegy, hogy e módszert pedagógiának vagy éppen  27


KOMOLY

 antipedagógiainak nevezzük Csalog szerint, mert a lényege nem más, mint hogy radikális egyszerűséggel kíván visszavezetni a „játék” igazi, eredeti értelméhez, és irtózik minden betanult és begyakorolt elemtől. „Ez a zongoratanárok nagy részének az első pillanatokban, valljuk meg, riasztó lehet, de aztán kiderül, hogy a gyerekek néha elképesztően jól és gyorsan reagálnak a darabokra”. Nem véletlenül, hiszen Kurtág nemhogy szégyellné a gyermekekkel való perfekt szóértését, hanem egyenesen úgy fogalmaz, hogy „egész életünk nem más, mint egyetlen zarándoklat, hogy visszaszerezzük a bennünk elveszett gyermeket”. Lehetne persze még írni a mester különleges zenei notációjáról, arról, ahogy két erdélyiként, Ligeti és ő is nekiindultak Pestnek, mint a vándorlegények, hogy felkeressék Bartókot vagy arról a csodáról, ahogy feleségével-barátjával-munkatársával, Mártával kimennek a színpadra Bachot játszani, mert mindezt könnyedén és kön�nyesen ágyazhatnánk a hétköznapi szakralitás kontextusába. Mert egyébként tényleg nincs annál szebb és tömörebb szerelmi vallomás, mint ahogy Kurtág beszél a feleségéről: „Ő az én kivetített szuper-énem”.  Arról is értekezhetnénk hosszan, hogy „hivatalosan” mennyire nem becsülik meg mifelénk ezt az élő legendát, hogy mennyire nem biztosítottak neki itthon megfelelő munkakörülményeket, ezzel szoros összefüggésben arról is ömlenghetnénk, hogy miért él hosszú évek óta külföldön, hogy a tanítványokon, rajongókon és a műveit gondozó és a neki még budapesti szállást is biztosító BMC-n kívűl miért nem tolonganak körülötte, ha éppen nincs 90. születésnapja, amikor persze politikus, nagykövet és az összes fellelhető esemény-addikt is kötelezően tiszteletét teszi. De most, ahogy az ünnephez illik, mi jegyezzük le inkább a szikár tényeket: Kurtág György, a zenei világirodalom alapvető alkotója, a jelenkor egyik legnagyobb zeneszerzője 90 éves, és nehogy azt higgye bárki, hogy pihenget. Nem. Élete első operáján dolgozik – mely a régi kedves szerző, 28


KOMOLY

Beckett művéből készül – a milánói Scala megrendelésére. Szerzőnk továbbra is aktív, vibráló, munkamániás, akárcsak 50 éve, úgyhogy tényleg nem illik hozzá egyetlen kesergő felvetés sem. Szerencsések vagyunk, hogy egy 90 éves alkotó életműve fejlődik a szemünk láttára, és tartogat nem akármilyen meglepetéseket, ahogy az az ünnepi BMC-s szakmai eseményen Hilary Summers interpretációjában mindez hallható is volt. Amúgy is: Kurtágot hallgatni, Kurtágról beszélni kicsit olyan volt és lesz még sokáig, mintha az életet ünnepelnénk, mintha magunkat gyógyítanánk vagy az időtlenségre készülnénk éppen. Isten éltesse hát az embert, akinek még a forróság sem olvaszthatja meg a lemezeit. n Prieger Zsolt illusztráció: NÉMETH GYULA Fotó: Felvégi Andrea / BMC

a lemez, ami nem olvad meg 2001-ben, Kur­tág György 75. születésnapján Csengery Adrienne, ope­ra­énekes emlékezett vissza a Muzsika hasábjain A megboldogult R. V. Truszova üzeneteinek próbáira „Valamikor 1980 őszén ismeretlenül felhívott telefonon – éppen nem voltam otthon, anyósommal beszélt –, szeretné megmutatni a legújabb, szoprán hangra írt mûvét, mert Mihály András szerint el tudnám énekelni. Akkor már ismertük Kurtág nevét, ott tapsoltunk férjemmel együtt a Zeneakadémián, az Új Zenei Stúdió tisztelgő koncertjén is, úgyhogy boldog voltam a megtiszteltetéstől. A megbeszélt időben felmentem hozzájuk, Kurtág leült a zongorához, s zongorakivonat nem lévén, partitúrából énekelte, játszotta a mintegy negyvenperces, kamaraegyüttessel kísért orosz nyelvû dalciklust, olyan hihetetlenül tökéletes előadásban, hogy abban a pillanatban elhatároztam, eléneklem, megtanulom, ha belehalok is. Kurtág előadásában a zene annyira magától értődően természetesnek hangzott, olyan drámai, olyan sírnivalóan lírai, olyan gyönyörûséges volt, hogy nem is észleltem a nehézségeket. Otthon aztán kiderült, hogy nem elég a lelkesedés, az akarat, egyszerûen egy szót sem értettem a kottából. Először is a szöveg – pedig érettségiztem oroszból. Aztán a jelek a kottában, meg a hangközök, az extrém dinamika. Az egész, mint egy áthatolhatatlan kásahegy. Úgyhogy félre is tettem egy időre, amúgy is rengeteg egyéb kötelezettségem volt. Kurtág várt, várt türelmesen, aztán hallani akarta, hol tartok. A legelső hangnál rájött, hogy sehol. S ekkor kezdődött számomra az alázat iskolája. Átadtam a hangom, mint egy fadarabot, hogy faragjon belőle hangszert a zenéjéhez. Soha ilyen csodálatos mesterem nem volt még. Márta, a felesége szerint Gyuri nem zenét csinál, ő maga a zene, belőle árad. Ezt éreztem én is, s a hitét, hogy tökéletességre késztet, s mindezt mondhatatlan türelemmel, tudással és szeretettel, hogy többre tart képesnek, mint amit valaha is reméltem magamról. Egyfajta beavatási szertartás részesévé váltam.” n

KURTÁG GYÖRGY

(Lugos, 1926. február 19.) Kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár. Zenei tanulmányait Temesváron kezdte. 1946-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke lett. 1951-ben szerezte meg zongoraművészi és kamarazenei diplomáját, négy évvel később pedig lediplomázott zeneszerzésből is. Ezután egy évet Párizsban töltött, ahol Marianne Stein tanítványa volt és rendszeresen látogatta Darius Milhaud és Olivier Messiaen óráit is. Magyarországra visszatérve 1960-tól kezdődően nyolc éven át volt a Budapesti Filharmóniai Társaság korrepetitora. 1967-ben a Zeneakadémia zongora-, majd kamarazene-tanára lett. Többek között olyan, később nagy hírnevet szerzett előadóművészek is a tanítványai voltak, mint Kocsis Zoltán vagy Schiff András. 1971–1972 között egy évet Nyugat-Berlinben töltött a DAAD Művészprogramjának keretein belül. A következő évben tagjai közé választotta a müncheni Bajor Szépművészeti Akadémia és a Berlini Művészeti Akadémia. Még ebben az évben megkapta a Herder- és Feltrinelli-díjat is. 2001-ben tiszteletbeli tagjává választotta az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia, valamint megkapta a Hölderlin-díjat is. Ezt követően feleségével Franciaországban tele­pedtek le. Közben meghívást kapott a Société Gaviniès-től, a hágai Royal Con­ servatorytól, az utrechti Mu­ ziekcentrum Vredenburgtól, az amszterdami Concertgebouw NV-től, a Ne­derlandse Operától, a Schönberg En­semble-tól, az Asko Ensemble-tól, az Orlando Quartettől, az Osiris Triótól és a Reinbert de Leeuw-től, hogy két évig Hollandiában dolgozzon. 2006-ban 80., idén pedig 90. születésnapja alkalmából a zeneszerzőt többnapos, nagyszabású fesztivállal köszöntötte a Budapest Music Center.

29


KOMOLY

30


FILM

ZÁNYI TAMÁS, HANGMESTER

mi filmeket csinálunk, nem hangot Zányi Tamás filmes hangmester pályafutása a 90-es évek végén indult, miután történelem-ének-zene szakon diplomázott, majd pár évvel később, egy hirtelen ötlettől vezérelve elvégezte a hangmester szakot is a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Eddig legalább 100 nagy- és kisjátékfilm, tévéfilm, dokumentumfilm, animáció vagy sorozat hangja fűződik a nevéhez, olyanoké, mint a Hukkle, a Moszkva tér, a Szezon, a Dealer, a Taxidermia, a Pánik, a Delta, a Szabadesés vagy az Aranyélet. Azonban amivel leginkább reflektorfénybe került az utóbbi hónapokban, az Oscar-díjat nyert Saul fia című alkotás. Közvetlenül hazatérése után, még erős jetlegben fogadta a Dal+Szerző magazin stábját is. D+SZ: Mint mindenki, mi is gratulálunk a Saul fia döbbenetes díjözönéhez és természetesen magához a filmhez is! Külön öröm (a társ-interjúkészítő Moldvai Márk maga is dolgozik filmekben mint zeneszerző, a szerk.), hogy a film hangja ilyen fokú méltatásban részesült és ilyen figyelmet kapott. Ez nem megszokott, a filmkészítés kissé alulértékelt területe ez, ahhoz képest különösen, hogy az összhatás szempontjából mekkora a szerepe. ZT: Igen, nem nagyon szokták kiemelni, mert ha egy filmben nagyon jól csinálod a dolgod, az gyakran általában észrevehetetlen, vagy nehezen megfogható. Főleg ha nem Mad Max-típusú akciódús, harsány, sokszor már kicsit öncélú dologról van szó, ahol folyamatos a piff-puff csitt-csatt hangi effektezés. Ezek persze technikai szempontból bravúrosak, de mi szeretjük például a csöndet, a finom dinamikákat, érzékeny textúrákat. Úgyhogy nagyon büszkék vagyunk az elismerésekre.

aki az eredeti Csillagok háborúja ikonikussá vált hangjait alkotta (fénykard, Darth Vader, űrhajók hangjai stb.), de a WALL-E című animációs filmben is zseniális munkát végzett.

D+SZ: A Saul fia ellenben egy teljesen más történet… ­­ZT: Így van. Nincsenek benne például ‚nemlétező’, képzeletbeli effektek. Viszont fel kellett építeni egy egész világot hangokból, mivel a film vizuális tere meglehetősen korlátozott. Szintén koncepció volt, hogy nincs filmzene a szó klasszikus értelmében, csak néhány zenei textúra, de azt is beledolgoztuk teljesen a zörejekbe az atmoszféra egyik elemeként. A dialógusok mellett sok egyéb emberi hang, beszéd is hallható, de azok, mint mondatfoszlányok, a tömegből hallatszódnak, szintén az atmoszféra részeként. Ritkán adódik ilyen lehetőség, amikor a hang ennyit tehet hozzá egy filmhez dramaturgiai szempontból is. Ennek köszönhetően annyi munkaórát tettünk bele, amit még egyetlen D+SZ: Ezek szerint nevezhetjük a Mad Max-típusú filmeket más filmünkbe se. Nagyon hálás vagyok Nemes-Jeles László a hangmesterek, zajbrigádok pornójának? Valld be, titkon rendezőnek, hogy ezt a lehetőséget megadtuk egymásnak. vágysz arra, hogy egyszer ilyet csinálj! D+SZ: Megnéztem Türelem című, szintén közös kisfilmeteket ZT: (nevet) Nem. Nem mintha lebecsülném, csak nekem ez kevésbé izgalmas feladat. Ha már, akkor a Gyűrűk Ura–Csillagok is, ami akár a Saul fia előtanulmányának is tekinthető. Szerinháborúja vonal kedvemre valóbb. Egyszerűen azért, mert ezek- tem mestermunka. Nem volt bennetek félelem, hogy ami ott ben a filmekben sokkal több szín van a hang szempontjából. Kép- nagyon működik 13 percben – kép-hang-feszültség-nézünk zeletbeli lények és helyszínek, különös atmoszférák. Ben Burtt egy arcot –, esetleg nem lesz elég érdekes vagy kellően erős például egy általam csodált és nagyra becsült sound designer, csaknem 2 órán át? 31


DAL+SZERZŐ FILM

órában, ezt mindig kell éreznünk, mindig rakják a kemencét, fűtik, jönnek az új transzportok, folyamatosan kopácsolnak, építik az új barakkokat… Tehát egy periodikusság, ciklikusság jellemzi. D+SZ: És gyakorlati oldalról nézve? ZT: Miután megkapjuk az első képvágást, átnézzük a helyszínen rögzített hangot, hogy mi használható, mi nem. Aztán elkezdjük a rétegeket szétboncolni és akkor azt mondjuk, hogy na nézzük meg az emberi hangokat! Jó, akkor képben látszik, beszél, ez fontos info, feliratozzuk is, na de mi van képen kívül? Jó lenne, ha itt suttognának lengyelül, ott görögül, mert ez egy többnyelvű tábor, vannak orosz katonák is… Hónapokig ment az emberi hangok felvétele több helyszínen, leveleztünk közben német, lengyel színészekkel is, hogy ezt vagy azt fel kéne mondanotok az anyanyelveteken, keressetek egy helyi stúdiót és küldjétek a hangfájlokat. László pedig itt ült végig mellettem, figyelt, koordinált, közben vezette a kis Excel-táblázatát, amibe minden elhangzó szöveget, beszédfoszlányt beírt time-code szerint, illetve azok fordítását is magyarra és angolra, mert fontos a film feliratozásakor. Párhuzamosan zörejeztünk is, cipőket válogattunk, lépkedtünk vele szinkronban, ajtókat csapkodtunk, korabeli vonat- és teherautóhangokat keresgéltünk, tehát egy többszólamú kompozíció felépítése történt. Ekkor már 250 hangsáv körül jártunk. ZT: Nem. Egyrészt a hasonlóságok ellenére szerintem a Saul fia teljesen más film. Másrészt amikor 2014 augusztu­sában elkészült az első képvágás a Saul­ból, amin még kizá­rólag csak a hely­színen rögzített hang volt – néhány csoszogás, egy ember bekiabál hátul, röhejes vézna és sze­gé­nyes hangkulissza, olyan, mintha egy nagyzenekari mű­ből csak a hegedűt, vagy a fuvolát hallanád –, már akkor éreztem, hogy ez a film nagyon visz, szívja be az embert, megy előre. Egy filmnek jónak kell lennie a hang nélkül is. Kell hogy megragadjon, akár némán is. És akkor jössz te és a kis hangász csapatod, hogy ezen még emelni tudjál.

D+SZ: És volt még egy zenefelvétel is, bár ennek nyomaira nehezen bukkanni a filmben. ZT: Többször nyilatkoztuk, hogy van a Saulban zene, de nem olyan. Melis László idehozott egy vonósötöst bőgővel, plusz egy klarinétot és tizenvalahány helyre zenei textúrákat vettünk fel. A rendező közben úgy döntött, hogy ez még mindig túl zenei, ezért elkezdtem manipulálni a felvételt – mélyíteni, nyújtani, megfordítani stb. – egészen addig, amíg teljesen bele nem olvadt az atmoszférákba, zajokba. Aki nagyon szemfüles, azért kihallja. Ehhez persze nem lett volna feltétlenül szükség hangszerekre, digitális eszközökkel is elérhettünk volna hasonló hatásokat. Mégis a renD+SZ: Csináltál már olyan nagyjátékfilmet 2002-ben, ahol a dezőnek nagyon fontos volt, hogy sehol ne legyen a hangforrás filmhang főszerephez jutott. Abban például beszéd nem volt. elektronikus, miként a film nyersanyaga se legyen digitális, hanem A Hukkléra gondolok. a hagyományos 35mm-es celluloidszalag. Más a lelke az anyagnak. ZT: Az elmúlt 15 évben itt nálam, a stúdióban több olyan film is készült, amelyekben erősen kísérleteztünk a hanggal. Akár az általad D+SZ: Említetted, hogy magyar viszonylatban irreálisan soemlített Pálfi Gyuri-filmben, a Hukkléban, vagy Fliegauf Bence kat dolgoztatok a hangon. Ez tervezett volt? Ennyi időt akartaRengeteg és Dealer című filmjeiben. Különösen Fliegauf volt a ren- tok szánni rá eleve vagy egyszerűen eddig tartott? dezők közül, akinek nagyon erős hang-víziói vannak, de Nemes-Jeles ZT: Nem volt tervezett, átlagos, 2–3 hónapos idővel számoltunk Lacinak is határozottak az elképzelései, hogy mit szeretne hallani. eleinte, aztán kiderült, hogy mindez kevés. Ráadásul – miután mindent megcsináltunk – az egész túl sok, túl sűrű, túl bonyolult lett. D+SZ: Szóval megnézted a Saul első vágatát, érezted, hogy Idő kellett ahhoz is, hogy letisztuljon, leülepedjen. Sok mindent újraerős a film, majd mi következik ezután? Leültetek és megkap- gondoltunk, kihagytunk. És azt se felejtsük el, hogy amíg egy nagy tad a pontos instrukciókat? Hogy kell ezt elképzelni? amerikai produkción 20–25 fős hangstábok dolgoznak – és ebben ZT: Egy minimális hangi koncepció mentén indultunk el, de azt, még nincs benne a zene –, mi összesen hárman-négyen voltunk. hogy ez pontosan hogy fog majd kinézni, természetesen nem Egyszerűen nem tudtunk párhuzamosan annyi részfeladattal haladlehetett előre tudni. Az első instrukciók a következők voltak a ni. De szerencsére úgy alakult, hogy nem volt olyan kényszerítő körendezőtől: ez egy gyár, egy halálgyár, folyamatosan működik, 24 rülmény, ami miatt idő előtt ki kellett volna adni a kezünkből a filmet. 32


DAL+SZERZŐ FILM

D+SZ: Azt szokták mondani, egy ilyen munkát nem lehet befejezni, csak abbahagyni. ZT: Valóban, de a Saul fiára nyugodt szívvel mondom, hogy befejeztük. D+SZ: Említed a nagy amerikai hangstábokat szemben az itthoni néhány fős csapatokkal. Miben látod a fő különbséget az ottani munkamódszerek és az itthoni lehetőségek között? Az egy profibb, olajozottabb gépezet, de ugyanennyivel lelketlenebb is? Itt közelebbi kontaktusban lehetnek az alkotók? Hátrányban vagyunk vagy előnyben? ZT: Is-is. Ott mindenkinek van egy fix feladata. Joe csak lépeget, Jack csak vágja a lépéseket, Jim meg csak kardsuhintásokat válogat. Őket supervisorok irányítják, akik küldik az anyagokat a fő supervisornak, aki kapcsolatban van a hangkeverő emberekkel – mert abból is van három –, valamint a rendezővel, producerrel. Idejük van bőven, sokan is vannak, a munkaidő minden nap kényelmesen délután 5-kor befejeződik, nem gond gyerekért menni az oviba.

ZÁNYI TAMÁS

(1967.december 2., Székesfehérvár) D+SZ: Ezzel szemben? ZT: Itthon mindenki mindent csinál. Ez nehéz, de élvezetes. Délelőtt még keverek, de délután már a Római-partnál állok térdig a vízben és csobogást veszek fel, amit utána nem vesz ki a kezemből egy supervisor, hanem bejövök a stúdióba és magam vághatom a képre, amit a rendező itt helyben véleményez is. Ha tetszik neki, örül, én is örülök. Együtt alkotunk valamit. Nem pedig hetek múlva kapok egy e-mailt a supervisoromtól, hogy ez jó, az meg nem. Képzelj el egy orvost, aki csak a gerinceddel foglalkozik, azon belül is csak a 4-es csigolyával és majd értesít a problémákról, míg én mondjuk oda tudok figyelni az egész testedre, meg beszélgetek is veled kicsit műtét előtt, hogy érzed magad. Mint egy orvos-pszichológus. D+SZ: Az, hogy tudásban, tehetségben mi is lehetünk a topligában, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy megkaptad a cannes-i filmfesztivál technikai nagydíját a Saul hangjáért, valamint az amerikai MPSE (Motion Pictures Sound Editors) Golden Reel-díját is. Mi történik, ha ezek után holnap bekopogtat hozzád egy amerikai szuperprodukció? ZT: Nem tudnánk elvállalni, bármennyi pénzt ígérnének. Egyszerűen azért, mert nincs annyi emberem. Sőt, az egész országban nincs annyi szakember. Mivel itthon nem készülnek ilyen jellegű és költségvetésű filmek, ezért az iparág sem fejlődött ki ennek kiszolgálására és nem is tudnánk fenntartani egy négyszer-ötször ekkora stúdiót, mint ahol most vagyunk. De én jól érzem magam a kisstábos filmek meghitt világában, köszönöm. D+SZ: Tanítod is a hangmesterséget a Színház- és Filművészeti Egyetemen. Mitől jó hangmester valaki? És miért nem hangmérnök? ZT: A régi időkben az ezen a területen dolgozó szakemberek tényleg mérnökök voltak. A Műegyetemről vagy a Kandóról érkeztek. Az akkori állapotok, az akkori technika ezt meg is követelte. Nekik nemcsak használni kellett a berendezéseket, hanem adott esetben javítani vagy építeni, ha nem állt rendelkezésre. Ez megváltozott. A technika felhasználóbarátabb lett, és az is tudvalévő már, hogy alapvetően ez mégiscsak egy művészeti munka. Ma már fontosabb az ízlés, a hallás, az akusztikai ismeretek, a ritmusérzék, mint az, hogy ki tudsz-e cserélni egy ellenállást vagy tudsz-e építeni egy erősítőt. Ezért próbáljuk a hangmérnök szó helyett meghonosítani a hangmester kifejezést a német tonmeister mintájára. Jobban tükrözi azt, amivel foglalkozunk. Persze, alapvető technikai ismeretek szükségesek, de nem kell hozzá villamosmérnöknek lenni. D+SZ: Mi a legfontosabb, amit egy filmes hangmesternek tudnia kell? Z.T.: Az, hogy filmeket csinálunk, nem hangot. Nem lehet a munkánk öncélú. Ha egy jelenet attól működik, hogy ott csönd van, akkor csöndnek kell lennie. n INTERJÚ: Moldvai Márk, Bihari Balázs, FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD / Dal+Szerző

A hangmérnök, sound designer a szom­bathelyi Berzsenyi Dániel Főis­ kol­a történelem–ének-zene tanár sza­kán végzett, majd a Színház- és Film­­mű­vészeti Főiskola (ma SZFE) hang­ mester szakának elvégzése után 1999-től a filmhangkészítés hely­színi forgatási hangfelvételével és a stúdió hangutómunkájával is foglalkozik. Több tucat kis-és nagyjátékfilm hangmérnöke volt, részt vett számtalan rövid animációs film elkészítésében is. Legjelentősebb munkái közé tartozik a Moszkva tér, Taxidermia, Rengeteg, Before Dawn. 2003-ban elnyerte a legjobb hangmérnöknek járó Magyar Filmkritikusok díját a Hukkle című, Pálfi György rendezte filmben nyújtott teljesítményéért. Kétszer jutalmazták Arany Mikrofonnal a Magyar Filmszemlén, 2004-ben (Dealer) és 2006-ban (Az élet vendége – Csoma legendárium). 2008ban megkapta első külföldi elismerését, a 16. Chilei Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb hang díját a Türelemért zsebelhette be. 2011-ben Balázs Béla-díjat kapott. Régóta foglalkozik a filmhang tanításával, kurzusokat, előadásokat és hangstúdió-gyakorlatot tart többek között a BKF, ELTE, SZFE hallgatói számára, 2010 óta részt vesz a Filmtett alkotótáborokban. 2015 fontos év volt számára, hiszen a Cannes-i Filmfesztiválon neki adták a filmek technikai megvalósításáért járó Vulcan-díjat a Saul fiáért, 2016 elején Oscar-díjas lett. ugyanezen filmért. 2016 márciusában Érdemes Művész kitüntetést kapott. 33


SZOLFÉZS

34


JOGI ESETEK

A MOZGÓKÉPI SZERZŐI JOGOKRÓL

filmjogi kisokos Kik a film szerzői? Míg az amerikai szerzői jog kizárólag a film producerét fogadja el szerzőnek, az európai megközelítés nagyobb figyelmet szán az alkotókra. A vonatkozó európai irányelv szerint legalább a film rendezőjét szerzőnek kell tekinteni, de az egyes országok ennél bővebben is meghatározhatják a kört. A magyar törvény épp így tesz: filmszerzőnek tekinti nemcsak a rendezőt, de az operatőrt, a forgatókönyvírót, a dialógusok szerzőjét, a film céljára írt zene szerzőjét is, sőt, mindazokat, akik „a film egészének kialakításához szintén alkotó módon járultak hozzá”. Tehát a magyar jog szerint szerző lehet pl. a díszlettervező, a jelmeztervező, vagy éppen animációs film esetében a figura- vagy háttérrajzoló is. KIKNEK VANNAK MÉG JOGAI? A színészeknek, akik a szerzői jog rendszerében előadóművésznek minősülnek, tehát ha nincs is szerzői joguk, ahhoz nagyon hasonló, ún. szomszédos joggal rendelkeznek. KI A FILM JOGTULAJDONOSA? Ilyen sok szerző és előadó, mind-mind külön, saját jogtulajdonnal? Így elég nehéz lenne a filmet értékesíteni...! Ezt a problémát úgy oldja meg a szerzői jog, hogy a film előállítója, aki szerződést köt az ös�szes résztvevővel, tőlük a filmre vonatkozó valamennyi vagyoni jogot megszerzi, teljes jogátruházással. Így pedig már egy kézből történhet a teljes filmjog értékesítése. És hogy ki az az „előállító”? Érdemes a kifejezés angol megfelelőjével, a „producerrel” óvatosan bánni, mert az amerikai gyakorlat olyan sokféle producert ismer, hogy könnyen összekeveredhetünk. A filmes jogtulajdon azt a céget vagy magánszemélyt illeti, aki a film létrehozását anyagi és szervezési értelemben is kézben tartotta. (A régi magyar jogi kifejezés a „filmgyártó” volt, ami talán ma is jól érthetően jelzi, kiről is beszélünk.) MI AZ A SYNC JOG? (ZENE A FILMBEN.) Ha valaki a filmben egy zeneművet akar felhasználni, ahhoz az eredeti szerzők (vagy az őket képviselő zeneműkiadók) engedélyére van szüksége. A szerzőnek ezt a jogát hívják „synchronization”, azaz magyarul megfilmesítési jognak, röviden sync-nek. Egyébként ha a film céljára nem új felvétel készül a zenéről, hanem egy már létező hangfelvételt akarnak felhasználni, akkor a szerzői engedély mellett az előadói és hangfelvétel-kiadói engedélyre is gondolni kell.

MI AZ A MÉTERPÉNZ? Mint korábban láttuk, a filmelőállító minden filmes szerző és előadó vagyoni jogát megszerzi. Van ez alól egy fontos kivétel: a filmes zeneszerzők nem ruházzák át teljes jogukat. (Ez a különállás még abból az időből származik, amikor a film és a zene külön utakon járt, tehát a némafilmek világából.) Ennek következtében a film későbbi (pl. tévés, mozis) vetítései után is jár a zeneszerzőknek külön jogdíj, amelyet a közös jogkezelő – Magyarországon az Artisjus – szed be és juttat el nekik. A „méterpénz” kifejezés a mozis filmvetítések után fizetendő ilyen zenei jogdíjat takarja, mert régen a fizetendő összeg a filmtekercs méterben számolt hosszától függött. (Ma a zenei jogdíj mértéke már százalékos: a nettó jegybevétel 1,5%-át kell megfizetni.) FILMES HANGOK, ZÖREJEK JOGAI. A hangok, zörejek nem zenei vagy művészeti alkotások, ezért szerzői jogi védelem alatt soha nem állhatnak. Természetesen az ilyen hangokból készült hangfelvétel viszont jogi (pontosabban: szomszédos jogi) védelem alatt áll. Ennek a felvételnek tehát van hangfelvétel-jogtulajdonosa, de nincs sem előadója, sem szerzője – ez a fontos különbség pl. egy könnyűzenei felvételhez képest. A nemzetközi egyezmények azonban kizárják a filmek hangsávját a „hangfelvétel” fogalom alól, tehát a filmes zörejek nem állnak önálló jogi védelem alatt.n tóth péter benjamin fotó: Kevin Stanchfield

35


PROGRAMAJÁNLÓ

HASZNOS HOLMIK

PROGRAMOK IPADRE Sorozatunkban zenészeknek és zene iránt érdeklődő olvasóinknak ajánlunk hasznos vagy épp szórakoztató alkalmazásokat mobilra és tabletre a midi.blog.hu szakértő segítségével. táblán az arturia szoftverdobja

ispark

Tíz dolláros indító áron tette közzé az Arturia az iSparkot, PC-n és Macen már futó szoftveres dobgépük iPad-verzióját. A gombok és a szekvenszer mögött ugyanúgy moduláris dobszinti ketyeg, mint a desktop változatokban, de fel van turbózva mindenféle iPad-extrával: AudioBus, Inter-App Audio, WIST, Link. Negyven dobkészletbe 640 különböző dobhangot pakoltak bele, meg persze rengeteg effektet, hogy jól meg lehessen bolondítani őket. Sajnos csak 64 bites szoftverben hozták ki, szóval az iPad 3-on még épp nem fut, csak az annál későbbieken.

a világ legjobb arpeggiatora ipadon is elérhető

kirnu cream mobile

Kirnu Cream Mobile – jó hülye neve van, mégis ő a világ legjobb szoftveres arpeggiatora –­­­­a fejlesztője szerint legalábbis biztosan. Az eddig PC-s pluginban létező eszköz most önálló iPad appban is kapható, és ez annyiból is jobb nekünk, hogy kapott bónuszban beépítve egy kis saját szintit és dobgépet is, szóval megszólal magában. A tízdolláros ár egy sávot hagy programozni, további három sávot lehet még in-app formában venni hozzá, 5-5 dollárért. (A plusz sávokra külön beépített szintiket is kapunk!)

az abletonnal versenyez a garageband Kinn a GarageBand, az Apple zeneösszerakó szoftveréből készült iOS verzió új kiadása, benne egy meglepő húzással: Live Loops néven lemásolták az Ableton Live-jának Session View-ját, így megnyílt az út az egyszerű kis szoftver használóinak az élő avagy live actozás felé. Lehet, hogy megváltozik ettől az elektronikus zene? Végre erős konkurenst kap az Ableton? Megannyi kérdés. live loops

hangot streamel a telefon

Audreio a neve annak az iOS szoftvernek, ami már a kettes verzióhoz ért most, és kiválóan képes streamelni nagyon jó minőségű hangadatfolyamokat telefonra, tabletre, és vissza is. Egy csomó hasznos dologra lehet ezáltal használni: számítógépünk virtuális stúdiójába így gond nélkül, digitálisan integrálhatjuk az iOS telefonon vagy táblán futó hangszereket és effekteket, streamelhetjük élő fellépésünket a világon bárhova, távoli zenészek felvételeit intézhetjük, de még arra is jó, hogy a számítógépen összerakott zenét a telefonunkon hallgassuk le, így ellenőrizve, hogy hogyan fog majd rajta megszólalni. auderio

36


37


JOGI ESETEK

GIF ÉS A SZERZŐI JOG

VAN (MOZGÓ)KÉPED HOZZÁ? Régóta ismertek azok a rossz felbontású animált képecskék, amikkel e-mailjeinket, honlapjainkat dobtuk fel a digitális kommunikáció megindulása óta. Ezek továbbfejlesztett változata a fotókból, vagy filmek ismert jelenetéből készült rövid, végtelenített mozgókép, azaz a GIF (graphic interchange format), ami akkor robbant be a köztudatba, amikor a tipikus élethelyzetekre kreált tréfálkozó képek, figurák, az ún. mémek mozgó változataként terjedtek el a közösségi hálón. Minek minősülnek szerzői jogilag? És történik-e szerzői jogsértés a létrehozásakor? Az eredeti módon, eleve gif céljára (például animáltgif-készítő okostelefon-alkalmazással) megalkotott mozgó fotó- vagy képsorozat esetében szerzői jogilag egyszerű a helyzet: amennyiben kellően kreatív, tehát egyéni-eredeti jellegű az alkotás, akkor (egyfajta audiovizuális műként) szerzői műnek fog minősülni. A származékos módon megalkotott gif azonban egy már létező audiovizuális mű néhány másodperces, néma részlete, ami végtelenítve ismétlődik. Ebben az esetben – függetlenül a technológiától – egy film többszörözéséről beszélünk (szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, azaz az Szjt. 18. §), és ennek interneten történő hozzáférhetővé tételéről (Szjt. 26. § (8) bekezdés), amihez a film jogosultjának engedélye lenne szükséges. Mivel az Szjt. szabad felhasználásként nem mentesíti a gifek létrehozását és megosztását (az idézés szabályai alá sem tudjuk besorolni), ezért engedély hiányában ezek a felhasználások lényegében jogsértést valósítanak meg.

Az internetes közvetítő szolgáltatóknak (ISP-knek) elsődleges érdekük, hogy minél több tartalom jöjjön létre, hiszen nekik a megtekintésekből reklámbevételük származik. A jelenlegi szabályozás és gyakorlat azonban nem szorítja rá az ISP-ket, hogy megfelelően osztozzanak e bevételből a tartalmak eredeti jogosultjaival (például a filmelőállítókkal), sőt, szerzői jogsértés miatti felelősségre vonás esetén ők a törvény adta mentességükre hivatkoznak („ők csak postások, nem felhasználók, ők csak közvetítik a tartalmakat”).

ÉS MIT TEHETNEK A JOGOSULTAK? A többi „user generated contenthez” hasonlóan a gifes őrületre is az jellemző, hogy a jogosultak jobbára megtűrik az ezzel kapcsolatos internetes jogsértéseket, mivel a userekkel szembeni igényérvényesítés költséges és népszerűtlen. Ezen túl még a közvetítő szolgáltatókkal szemben is – a törvényi mentességük, és a jogsértésekkel kapcsolatos felelősségük kérdésének országonként eltérő bírói gyakorlata miatt – csak kirívó esetekben lépnek VÉGÜL IS MINDEGY, HISZEN BEVÉTELT ÚGYSEM SZEREZ- fel, s akkor is inkább a tartalmak eltávolíttatására szorítkoznak. NEK A GIFEK MEGALKOTÓI, NEM? A kérdés visszavezet a „user generated content”, tehát az in- A legnagyobb amerikaifutball-szövetség, az NFL például elternethasználók által előállított amatőr tartalmak szerzői jogi távolíttatta az USA-ban egyes – jellemzően gifeket posztoló megítélésének vitájára. A  userek kreatív hobbiként számtalan – twitter-oldalakról a saját műsoraikat átdolgozó mozgókétartalmat hoznak létre és tesznek hozzáférhetővé a világhálón peket. Bár az intézkedés jogos volt, a userek nem fogadták más zenéjével, filmjével, fotójával – általában engedély nélkül. megértéssel a népszerű oldal megszűrését. Nekik ebből tipikusan nincs ugyan jövedelmük, azonban naivitás azt állítani, hogy a megosztásoknak semmi anyagi súlyuk nincs. Úgy tűnik tehát, hogy a gifözönnek a jogosultak nem szabnak gátat. Viszont a jogsértésekből keletkező reklámbevétel miatt és egy A kattintás-alapú reklámbevétel világában a honlapok üze- előremutatóbb jogalkalmazás érdekében a jogosultak talán gyakmeltetői abból élnek, hogy a neten a felhasználók sok apró rabban léphetnének fel a közvetítő szolgáltatókkal szemben. n „cukiságot” nézegetnek és megosztanak. A közösségi oldalak, online platformok erre alkalmas funkciókkal támogatják Fodor Klaudia Franciska a gifek létrehozását és posztolását (pl. Buzzfeed, Facebook). FOTÓ:PEXELS.COM 39


40


ÖRÖKSÉG

TÁTRAI TIBOR, GITÁROS

a DZSINN szabadulása Bár a könnyűzenében ma már egyáltalán nem szokatlanok az állami díjak és kitüntetések, mindig eszembe jut, hogy ezt a műfajt pár évtizede még épp csak tűrték. Ha visszanyúlunk a kezdetekhez, még élesebb a kontraszt. A Magyarország Érdemes Művésze-díjjal frissen kitüntetett Tátrai Tibornál jártunk.

Dal+Szerző: Mikor döntötted el, hogy gitáros leszel? Tátrai Tibor: Nagyon korán. Tizenhat évesen abbahagytam az összes létező iskolát, mert úgy gondoltam, hogy ki vagyok mindenre képezve, amire szükségem van. A gimiből egyszerűen kiléptem másodikban – ugyanis megláttam a Radics Bélát gitározni. Megismerkedtem vele, cipeltem a gitárját, és próbáltam a kommunikációs érzékemet latba vetve mind közelebb és közelebb kerülni hozzá. Amiből az lett, hogy nagyon jó barátok lettünk, a “fegyverhordozója” lettem. Akkoriban a Sakk-Matt minden nap próbált, hetente négyszer, a Danuviában, délelőtt. Az ilyen tisztességes csapat ma is ritkaság, talán csak a színházakban szokás az, hogy délelőtt próba, este előadás. Mindig ott voltam persze a többi fegyverhordozóval, és csakhamar csináltunk is egy roadzenekart: amikor a próbák után elpakoltunk, és a zenekar elment, mi mindig visszaszöktünk, és a raktárban próbáltunk a Sakk-Matt felszerelésén. D+SZ: Nem bánták? TT: Amikor lebuktunk, abszolút nem volt leszúrás, hanem a Radics annyira jó kedéllyel vette, hogy hetekig röhögött rajta. Sose gondolta volna, hogy a roadjai titokban muzsikálnak a cuccán. D+SZ: De azt tudták, hogy ti is zenéltek? TT: Azt tudták, hogy gitározom. Én ‘68 őszén kerültem le először a Dauviába, ez októberben lehetett valamikor. Ennek hatására azonnal el is kezdtem gitározni tanulni Csuha Lajostól – ugye a Radicsot még nem mertem megkérni, hogy tanítson. Így mikor Béla szilveszterkor kicsit kiütötte magát, és koncert helyett a Steinway zongorán pihengetett úgy éjfél magasságában, hirtelen én lettem az egyetlen bevethető ember. Persze akkor még nem

tudtam rendesen gitározni, bár némi gyakorlatom már volt a Béla gitárján… (nevet). De tudtam négy vagy öt Shadows-nótát, meg pár Beatlest, amikkel így-úgy elhúztunk egy kanyart. Aztán végül a Radics is feléledt, és minden mehetett tovább. Később mindig fel is hívott a színpadra a koncerteken egy-egy Red House-ra vagy más nótára: a nyakamba akasztotta a gitárt, és játszhattam egy kicsit az újpesti proliknak vagy a csepeli dzsungáknak. Épp most jött a Facebookon komment egy olyan “sráctól”, aki ott volt és emlékezett rá, amikor a Béla először felengedett a színpadra a Danuviában. Ráadásul az ottani átlag huszonöt-huszonnyolcas korosztálynál egy jó tizessel fiatalabb is voltam, úgyhogy azok a srácok ma már nincsenek is olyan sokan. D+SZ: Ma már szinte fel sem foghatjuk azt a világot, azt a környezetet, amit ez a zene kifordított a sarkaiból. TT: Így van. Az a rémes egyformaság, az a szürkeség… Egy rendezőiroda, egy zenekar, egy Táncdalfesztivál, egy Ki mit tud?. Mindenki fehér ingen, nyakkendőben, még az Ifjúsági Parkban is. Tízezer öltönyös fiatal, képzeld csak el! (nevet) Persze a zenekarok addigra látták már az újságokban, hogy nyugaton hogy megy ez, hogyan öltözik mondjuk a Rolling Stones – akkoriban hordták ezeket a zsabós, középkorias cuccokat. Na, a hazaiak ennyire azért nem engedték el magukat, de elég hamar elszabadult a pokol: a zenészek átöltöztek, és ez persze magával hozta, hogy a közönség is kezdett lazulni. De amikor én elkezdtem a Danuviába járni, még keményen az öltöny-nyakkendő ment, a Sakk-Matt is úgy játszott. Aztán egyszer csak Béla szerzett egy virágos inget, aztán egy farmernadrágot, egy csizmát, és már majdnem a füle aljáig megnőtt a haja! (nevet) Ő volt az első, de nem csak az öltözködésben: egyedül ő tudott akkoriban shuffle-t gitározni.  Mindenki nyolcadozott, de ő tudta a rock-and-roll lüktetést. 41


ÖRÖKSÉG

S YRIUS , DVT K S TADION (1973)

D+SZ: Ti is valamiféle áttörésnek éltétek meg ezt a korszakot? TT: Épp most olvastam egy könyvben egy Kádár Jánosnak tulajdonított mondást: „Nem baj, ha a fiatalok megnövesztik a hajukat, csak mossák!” Ez egy nagyon jól hangzó, és könnyen megjegyezhető mondat, de kiderül belőle, hogy a rendszer urai is megértették, hogy ezt a zenét sehogy sem lehet visszatartani. Ha betiltják, csak kiássák a csatabárdot, és maguk ellen fordítják a fiatalokat. Úgyhogy kinyitották egy kicsit a szelepet – csak nem tudták, hogy amit kiengednek, az maga a Dzsinn, és nem akar majd visszamenni. (nevet) Hiszen végül is már bőven benne vagyunk a huszonegyedik században, és még mindig tart az a folyamat, ahogy a világot egyre jobban eluralja ez a fajta könnyű muzsika. D+SZ: Mikor érezted először azt, hogy készen állsz a saját zenédet is megmutatni? TT: Ó, az sokkal-sokkal később volt. Eleinte még az is óriási dolog volt, hogy Béla felhívott a színpadra gitározni. Akkoriban már nem gitároztam rosszul – igaz, hogy még jól sem, de szerencsére azon a hangszeren minden jól szólt. Jellemző, hogy neki volt először ilyen jó gitárja az országban… A második értékes gitárt egyébként a Faragó Judy kapta a Danyi Atillától: vett neki egy fehér Statocastert. A harmadik meg az enyém volt, egy Epiphone Casino, ugyanolyan, amilyenen John Lennon is játszott. Úgy jutottam hozzá, hogy egy magyar srác nyugaton vendéglátózott, és így hozhatott haza hangszert eladásra: azonnal lecsaptam rá. Persze nem volt annyi pénzem, de szerencsére az illető öccse ismert engem, tudta, hogy megbízható vagyok és így megkaptam részletre. 22 500 forint volt 42

a gitár, ami akkoriban óriási pénz volt, sokaknak egy évi fizetésük volt ennyi. Nekem volt talán hat-hétezrem, és vállaltam havi ötszáz forintos törlesztést, ami pont annyi volt, amennyit egy hónapban össze tudtam zenélni – így a nagymamám tartott el, amíg végül ki nem fizettem a gitárt. D+SZ: Ha már a pénzről van szó: később azért lehetett már gitározással az átlagnál jobban is keresni. TT: Persze, de sok munkával. Amikor például a Syriussal két és fél hónapig a Szovjetunióban voltunk egy ORI szervezte kísérőműsorral, akkor kerestem annyit, hogy venni tudtam egy száz wattos Marshall erősítőt és egy ládát, ami olyan negyvenezer forintba került akkoriban. Viszont ezért napi három-négy előadást csináltunk, és pár naponként felültünk az IL-18as, légcsavaros repülőgépre, és mentünk a


ÖRÖKSÉG

következő városba. Tél volt, köd és rossz idő, így szerencsére Minszkben ragadtunk pár nap pihenőre… (nevet) D+SZ: Az viszont elég hamar kiderült, hogy számodra jó döntés volt a gitározásért otthagyni a gimnáziumot. TT: Nagyon nagy szerencsém volt! Megadta hozzá a sors a tehetséget, és rettenetesen szorgalmas is voltam. És van valami tehetségem abban is, hogy kapcsolatot teremtsek emberekkel, és ez már tizenhat-tizenhét éves koromban is működött. És sokszor volt szerencsém, tényleg. Az újjáalakuló Juventus együttesben például mindenki annyira Beatles-mániákus volt, hogy amikor megtudták, hogy nekem “Lennongitárom” van, azonnal automatikusan felvettek. (nevet) De az a hangszer akkoriban tényleg nagyon nagy dolog volt. Ráadásul én elég feltűnően, erőszakosan gitároztam, nem lehetett nem észrevenni. ‘69-ben álltam először rendes színpadon igazi zenekar igazi gitárosaként, magunk válogatta repertoárral – és majdnem elájultam, úgy hajtottam. Ez egyébként a Kárpátia zenekar bemutatkozó koncertje volt, amit a Sakk-Mattból kitett Harmath Albert alapított. Eljött a fél szakma is megnézni, hogy mit tudunk, hiszen mégiscsak az egyik legmenőbb zenekarból kirúgott énekes új bandájáról volt szó. Szóval őrülten hajtottam, ugráltam, rohangáltam – ha ma megnézed a Foo Fighters-t, az kábé olyan. (nevet) És ez persze feltűnt mindenkinek. Az itt-ott hiányos tudásomat így kiegészítettem egy kis testmozgással, bár a show-businessben ez gyakori trükk. (nevet) De visszatérve a kérdésre: abban az évben, amikor amikor az egykori gimnáziumi osztálytársaim érettségiztek, mi megnyertük a Táncdalfesztivált Kovács Katival és a Juventus együttessel. Mondhatjuk, hogy addigra egy “first class” bandában gitároztam. És akkor megint jött egy nagyon szerencsés pillanat: akkor jöttek haza Syriusék Ausztráliából. Szinte azonnal mentek is volna vissza, de az ausztrálok ragaszkodtak hozzá, hogy legyen a zenekarban gitáros. Végül is micsoda zenekar az, amiben nincs gitáros? Legalább öt jelölt biztosan volt erre a posztra. Végül én lettem a befutó, és ebben a feltűnő, erőszakos gitározásnak nagy szerepe volt, bár csak később értettem meg, hogy Orszáczky Jackie mennyire az összképben gondolkodott. Ott volt a bandában a montreaux-i díjas Ráduly Misi a free-jazz szaxofonozással; ott volt maga Jackie, aki úgy énekelt, mint Ray Charles vagy Steve Winwood, ráadásul Zappát hallgatott, és azt a vonalat is követte a zeneszerzés terén; ott volt Pataki Laci, aki fantasztikusan harmonizált; és ott volt Veszelinov Andris, aki úgy muzsikált a dobokon, abban a felfogásban, ahogy mondjuk Steve Gadd játszik. És ebbe a képbe kellett egy vadmarha, aki szőrös, vicsorít a torzítós gitárjával és rángatja a tremolókart. Akkortájt éppen ez volt a „trendy”. Korábban a Shadows, a Beatles, sőt még Clapton is szép tisztán gitározott és csak Hendrixszel jött el a gitár újrafelfedezésének ez a korszaka. A nekem való gitározást ő találta fel. D+SZ: De végül nem ment vissza ez a megálmodott Syrius Ausztráliába. TT: Nem, nem mentünk. Valami balhé történt, de ahhoz én kisfiú voltam, hogy megtudhassam. Lehet, hogy valakik valamit elkombináltak, mert ketten ki akarták vinni a feleségüket – de az is lehet, hogy az Interkoncertnél tett valaki keresztbe a dolognak. Maradtunk itthon, és pillanatok alatt szétesett a Syrius. Jackie visszament Ausztráliába, Ráduly Misi elment a Berkley-re, Pataki kiment Bécsbe – és ebben a pillanatban meg is szűnt a zenekar. Maradt a Baronits Zsolt meg a Veszelinov Andris, és ők csináltak egy új, sok fúvósos Syriust. Ami egyébként szintén nagyon jó muzsikusokból állt, és jó zenét játszott, hiába nevezett minket a szakma “ergya-syriusnak” a hátunk mögött. (nevet) Ebben az időszakban volt az, hogy hol Török Ádámmal játszottam a Miniben háromnégy hónapot, hol átmentem a Syriusba és ott is játszottam három-négy hónapot. Aztán megint vissza Minibe. Amikor megcsináltuk a Syriussal a Széttört álmok lemezt, utána megint Ádámhoz mentem, mert nagyon érdekelt az a fajta zene. Szólista alka-

TÁTRAI TIBOR

(1952.április.05., Budapest) Az angyalföldi születésű Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, gitáros tizenhat évesen döntött a hangszer mellett, pedig előtte bokszolt. Radics Béla roadjaként ismerkedett a rockzenével, iskolai zenekarokban játszott, majd a tehetséges fiatalt Harmath Albert bevette a Kárpátia (nem azonos a jelenleg ezen a néven futó zenekarral) formációba, így ez lett Tátrai első igazi zenekara. Ezt követően lett tagja a Tűzkeréknek, következő állomás a Juventus volt, majd OrszáczkyJackie a legendásként tisztelt Syrius együttesbe hívta el játszani. Ezután csupa olyan zenekarban fordult meg, amelyek addigra vagy vele futottak be. Csatlakozott Török Ádám Minijéhez, beszállt Horváth Charlie-hoz, akivel aztán együtt ment a Generálhoz, ahol egészen az 1979-es feloszlásig tag maradt. Később Frenreisz Károly megkeresésére közösen létrehozzák az Új Skorpiót, ahonnan 1983-ban a Hobo Blues Bandbe vándorolt. Miután sok éven át csak zenekari tagként működött, 1987-ben megalapította saját együttesét, a Tátrai Bandet, olyan zenészekkel közreműködésével, mint Charlie, Pálvölgyi Géza, Solti János és Papp Tamás. A ma is aktív zenész jelenleg is több zenekarban érdekelt, így a Magyar Atom, a Boom Boom, a Latin Duó, a Tátrai Band és a Tátrai Trend alapítói között tudhatjuk. 2016 márciusában Magyarország Érdemes Művésze lett.  43


44


ÖRÖKSÉG

 tú gitárosként egy hatfúvósos zenekar kevésbé volt vonzó, mint egy olyan kvartett, ahol egy fuvola, egy bőgő meg egy dob mellett én lehettem a harmóniahangszer, és a hangszerelés lényegét én csinálhattam. Ráadásul Ádámmal mindketten nagyon szeretünk egyfajta repetitív, építkezős, minimál zenét játszani, amit aztán később a Tátrai-Török Tandemben is műveltünk. Volt egy eset egy kisebb színpadon, amikor nagyon elmélyülten, csukott szemmel játszottam ezt a zenét, de egyszerre csak elhallgatott a gitárom. Kinyitottam a szemem, és ott volt az arcomtól öt centire egy rendőrsapka napellenzője, miközben a szerv a gumibotjával némította el húrokat… (nevet) Túl hangos volt a produkció! D+SZ: Van olyan pályaszakaszod, amire egyfajta aranykorként tekintesz? TT: Van egy pár. Az egyik biztosan az, amikor a Hobo Blues Bandben játszottam, és már mellette létezett a Tátrai Band is. A HBB fantasztikus volt: a Földes Laci elég brutálisan fogalmaz és ír, mi pedig a Pókával valami emelkedett módon írtunk zenét hozzá. És erős volt, bár persze más: a Tátrai Band is. Ott a dinamizmusom találkozott Pálvölgyi Géza hallatlan nyugalmával és széles látókörével! Ezért mondhatjuk aranykornak például azt, amikor Dorozsmai Peti stúdiójába kimentem márciusban, és ok-

tóberben jöttem be. Közben csináltunk egy tripla Tátrait és egy dupla Hobot. Az öt teljes nagylemez, egyhuzamban! D+SZ: Hogy a kitüntetéshez is kapcsolódjunk: szerinted mi teszi érdemessé a művészt? TT: A gyakorlás! (nevet) Nevetünk, pedig ez nem vicc! Pont erről beszélgettünk Lendvay József hegedűművésszel, aki szintén most kapta a díjat: gyakorlás nélkül nem megy. Azt mesélte, hogy a nyolcvanöt éves édesapja még mindig napi négy órát gyakorol. Végső soron nem tudom, hogy mást mi és hogyan tesz érdemessé. Én imádok gitár­ozni, és úgy tűnik, hogy engem a napi 4-6-8 óra gyakorlás tesz azzá. Végül is gitáros vagyok. n interjú: Hegyi György fotó: Somay Márk / kellegy.hu, SYRIUS-FOTÓ: FORTEPAN / URBÁN TAMÁS

45


46


DAL+SZÖVEG

VÁNDOR KÁLMÁN (1922–2016)

VIHARKÉNT TOMBOL MÁR A MESSZI TÁVOL Sport. Zene. Olaszország. Ha valaki e három fogalmat valóban képes volt összekötni, az Vándor Kálmán maga. Sportújságíró, az olasz zene szerelmese, dalszövegíró és fordító. A nagy dalszövegíró generáció utolsó és kizökkenthetetlenül jó kedélyű képviselője, számos díj mellett a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztének tulajdonosa, életének kilencvennegyedik évében távozott el közülünk. Az első nagy szerelem elég korán érkezett, márpedig a sportot nyugodtan nevezhetjük annak, hiszen Vándor Kálmán gyerekkorától kezdve focizott, megjárta az NB II-t, az újságíró válogatottat, sőt háromszor is játszott százezer néző előtt – bár amire egész életében a legbüszkébb volt, egy benidormi edzőmérkőzés, ahol 57 évesen beállhatott a magyar válogatottba, sőt kapufát is lőtt.

Szinte a teljes magyarra fordított olasz slágerrepertoár neki köszönhető: hogy a hatvanas évek olasz slágermániája (mely bőven átnyúlt a hetvenes évekbe is), amely folyamatosan szólt a tánczenei koktélokból, a rádióból, a táncdalfesztiválokból, leginkább hozzá köthető. Hollós Ilona, Korda György, Szécsi Pál, Poór Péter, Aradszky László, Payer András, Kovács Kati, Koós János, és kvázi a teljes táncdalénekes-élvonal az ő dalait énekelte. Kevésbé ismert, de nemcsak olasz dalokat magyarított, saját dalszövegeket is írt és angol fordításai közül akadnak is emlékezetesek, így például a My Way és a Delilah magyarul szintén Vándornak köszönhető. Artisjusnál bejelentett műveinek száma százötvennégy. Ezek közül talán a legismertebb a Szécsi Pál által előadott A távollét (La lontanzana), amely az énekes egyik legnagyobb slágere, a Kovács Kati által sikerre vitt Mit remélsz (Che sará), Úgy, mint a violák (Come le viole)/Szécsi Pál, Egy érzés (Feelings)/Máté Péter, Mamma Maria/Korda György–Balázs Klári, illetve a szerelmes dalok sorából l kissé kilógó Kacsatánc/Záray Márta– Vámosi János.

A sport mellé íráskészség és nyelvérzék is párosult – 1942-ben sportújságíróként kezdett dolgozni: először a Nemzeti Sport tudósítójaként, később a Népsportnál, a Friss Újságnál, a Magyar Rádió olasz szerkesztőségében, a Képes Sportnál dolgozott, majd 1956 szeptemberétől a Népszavánál. Több száz válogatott mérkőzést tudósított, olimpiákról, labdarúgó-világbajnokságokról jelentkezett be, sőt az MLSZ sajtófőnökeként is tevékenykedett. Ilyen életmód mellett szinte hobbiként jelentkezett a dalszövegírás. A magyaron kívül öt nyelven beszélt, persze a legnagyobb szerelme az olasz volt. A kiejtés javítása és eredendő rajongása miatt olasz dalokat, slágereket gyűjtött hangszalagokon. Egy alkalommal vendégeket várt, akik utolsó pillanatban le akartak mondani a vendégséget, mert mások bejelentkeztek hozzájuk. Újságíróként számos kitüntetést kapott, dalszövegírói munkásVándor azt javasolta, hogy hozzák át az ő vendégeiket is, bőven ságát is elismerték. 2008-ban megkapta a Magyar Köztársasági elférnek. A két plusz vendég Bágya András zeneszerző és Hol- Arany Érdemkeresztet. n lós Ilona, az ünnepelt táncdalénekesnő volt. Vándor brahiból meglepetést eszelt ki, a Ciao, ciao, bambina kezdetű sláger első AJM hat sorát lefordította magyarra és megmutatta Hollóséknak. illusztráció: németh gyula A fordítás nagy sikert aratott, Hollós és Bágya nagy nehezen, de rábeszélte Vándort, hogy a teljes fordítást adja be a Magyar Rádiónak. Évtizedekkel később a San Remó-i dalfesztivál is kitüntette Vándort mint az olasz popzene legsikeresebb külföldi képviselőjét.

47


IRODALOM

TŐZSÉR ÁRPÁD

Sebastianus mondja (miután az agyonnyilaztatását túlélte és börtönbe zárták) Ne panaszkodj! Máskor más, most meg ez adatott neked feladatként. Börtön? Jó, de az ablak ad fényt, s néha kikattan a földi retesz.

tőzsér árpád 2016-ban vette át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Erről az Euphorboszról beszélik című válogatáskötetéért. A Kossuth-díjas és József Attila-díjas szlovákiai magyar író, költő a kortárs magyar irodalom egyik legtekintélyesebb alkotója. Egyik méltatója így beszélt róla: az első magyar író, akinek helye van a modern magyar irodalom klasszikusai között. Az Artisjus-díjas Erről az Euphorboszról beszélik című válogatáskötet a szerző 1963 és 2012 között született verseit mutatja be. Az összegzés az 50 éve folyamatosan épülő, mindig új és új elemekkel gazdagodó költői életmű áttekintése. Báthori Csaba költő az Artisjus-nagydíj átadásakor így fogalmazott: „Tízezer titokkal gazdagított művészi teljesítmény ez, amely szókészletét a legmélyebb létkérdések nyelvi forrásvidékéről meríti. És amit a tömörség szűkmenetében is ajánlatos meghálálnunk Tőzsér Árpádnak, az az a belátás, hogy amolyan lopakodó rendkívüliség vonásait vési a mai magyar költészet sokszor kietlennek rémlő tablójára. Hát ezért díjaztuk őt. Ha egyetlen ilyen költő van, akkor a költészet nem lehet halott.” fotó: fegyverneky sándor (artisjus)

48

Élj, ahogy a szélütött hold neszez csillagok hideg rostélya mögött! Oly mindegy, most épp mi a börtönöd, ne panaszkodj: máskor más, most meg ez. S halgass! Még szádban válogasd szét a sírást s a csendet, s csak azzal érvelj, hogy ne valld be, amit nem követtél el. Most ez adatott feladatként. A mártír-kínban éppen az szép: nyakadból esendőn áll egy fanyíl ki, s nyitva a mell – s a száj nem tud kinyílni. Börtön? Jó, de az ablak ad fényt. S ahogy a tekintet ki-kirepes: a vers ablakán kihajolva fölnyujtózkodsz egy égi sorba, kikattan halkan a földi retesz. S végül majd kikattan minden retesz, és addig börtönablak ad fényt. Most ez adatott feladatként: ne panaszkodj! Máskor más, most meg ez.


49


50

Profile for Artisjus

Dal+Szerző magazin 2016/01  

Az Artisjus ingyenes zeneipari, kulturális magazinja. Megjelenik negyedévente.

Dal+Szerző magazin 2016/01  

Az Artisjus ingyenes zeneipari, kulturális magazinja. Megjelenik negyedévente.

Profile for artisjus
Advertisement

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded