Page 1

dal+ szerző AZ ARTISJUS INGYENES ZENEIPARI, KULTURÁLIS MAGAZINJA I MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE I MMXIII / II. I

www.artisjus.hu

EGYFAJTA HANGZÓ ZENETÖRTÉNÉSZ VAGYOK ZOOHACKER-INTERJÚ

A VERS AZ, AMIT MONDANI KELL Szálinger Balázs és Szűcs Krisztián DÖNTÉSEK ÉS BELÁTÁSOK Páros interjú Dés Lászlóval és Dés Andrással ÉNEKES-DALSZERZŐ Körkép 1.

1


EDITORIAL

TARTALOM

2 HÍREK 6 EGY BETONFÖDÉM IS ÖRÖMET TUD OKOZNI GŐZ LÁSZLÓ-INTERJÚ 10 A VERS AZ, AMIT MONDANI KELL INTERJÚ SZÁLINGER BALÁZZSAL ÉS SZŰCS KRISZTIÁNNAL } 14 ELŐÍTÉLETEK NÉLKÜL

2013 második lapszámában a nemrég átadott Budapest Music Center épületét mutatjuk be olvasóinknak. Gőz László megkerülhetetlen, lelkes és lelkesítő figurája a mai magyar zenei életnek, aki ezzel a projekttel már az örökkévalóságnak üzent. Címlapunkon Palásti Kovács Zoltán, alias Zoohacker látható, aki az idei évben duplázott: az Artisjus által adott „Év könnyűzeneszerzője” díj mellé bezsebelte a legjobb elektronikus zenei produkciónak járó Fonogram-díjat is. Vers és dalszöveg kapcsolatát vizsgáljuk a Rájátszás című projektről készített kettős interjúnkban: Szálinger Balázs költő és Szűcs Krisztián szövegíró válaszol ezekre a kérdésekre. Ebben a lapszámban három új rovatot indítunk útjára: az egyikben a midi.blog segítségével zenei tárgyú mobilalkalmazásokat, a másikban fiatal magyar énekesdalszerzőket, a harmadikban pedig legendás szövegírókat szeretnénk bemutatni. n

BESZÉLGETÉS BILJARSZKI EMILLEL 18 NEM CIKI DÚR AKKORDOT KOMPONÁLNI INTERJÚ DARGAY MARCELL ZENESZERZŐVEL 24 LISTÁK, MAGYARÁZATOK 28 EGYFAJTA HANGZÓ ZENETÖRTÉNÉSZ VAGYOK ZOOHACKER-INTERJÚ } 32 PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAMOK IPADRE 34 ÉNEKES ÉS DALSZERZŐ DALSZERZŐ-KÖRKÉP } 38 HALÁLOM ÓRÁJÁN KIRE HAGYOD ONLINE ZENEGYŰJTEMÉNYEDET? 42 DÖNTÉSEK ÉS BELÁTÁSOK GENERÁCIÓK ÉS HAGYOMÁNY / DÉS & DÉS-INTERJÚ } 46 KAPCSFORD – ROMHÁNYI JÓZSEFRE EMLÉKEZÜNK

A SZERK.

DAL+SZÖVEG 48 KÁNTOR PÉTER: MEGSZOKOD IRODALOM

2


IMPRESSZUM

10

A KÖZVÉLEKEDÉS SZERINT AZ IRODALMI ÉLET ÁLTAL KÖLTÉSZETNEK TARTOTT DOLOG A PARNASSZUS TETEJE VOLNA? LEHET, DE OTT KEVESEBB AZ OXIGÉN

28

A GÉPNEK UGYAN NEM VOLT LELKE, VISZONT 64 SÁVON

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXIII. második negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1119 Budapest, Bikszádi utca 9/b) Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS) Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté Ebben a számban közremûködtek: Bihari Balázs, Hegyi György, Jávorszky Béla Szilárd, Kerekes Emil, Moldvai Márk, Patakfalvi Dóra, Rácz Mihály, Tóth Péter Benjamin Lapterv / tördelés: typoslave (info@typoslave.hu)

KOMPONÁLHATTAM, AMI FANTASZTIKUS ELŐRELÉPÉST

Címlapfotó: Nagyillés Szilárd

JELENTETT

Korrektor: Kótai Kata

34

Nyomdai kivitelezés: DEMAX Mûvek (1151 Budapest, Székely Elek u. 11.)

HAT MAGYAR ÉNEKESDALSZERZŐT VESZÜNK SORRA, AKIK AZ UTÓBBI ÉVEKBEN TŰNTEK FEL A MAGYAR ZENEI SZÍNTÉREN

42

PAPÁÉK SZERETTÉK VOLNA, HA VALAMILYEN HANGSZERT TANULOK, ÉS MIT VÁLASSZON EGY HATÉVES KISFIÚ: HÁT PERSZE HOGY A DOBOT

Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8. E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83 Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon. Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre. A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük. Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre. A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint. ISSN 2063-4188


HÍREK

d+sz hírek átadták az artisjus-díjakat Az Artisjus-díj a kortárs magyar zeneművészeti és irodalmi alkotótevékenységet ismeri el, az év kiemelkedő szerzőit négy irodalmi és hét zenei kategóriában díjazza. Az év produkciója díjjal ismerte el az Artisjus egyesület a Bikini fennállásának 30. évfordulója alkalmából a Sportarénában megrendezett koncertjét. Tabár István dalszerző méltatásában elmondta, hogy ez a jubileumi koncert tette fel a koronát arra a több mint 130 dalból álló zenei életműre, ami nem a stúdiózásra, hanem a folyamatos koncertjelenlétre épült Magyarország színpadain. Nem csupán ennek a zenei produkciónak szól tehát a díj, az egyesület a Bikini teljes életútja előtt tiszteleg. Palásti Kovács Zoltán „Zoohacker” kapta az év könnyűzeneszerzőjének járó Artisjus-díjat, ezzel most először kapja meg a neves díjat elektronikus zenei alkotó. A laudáció szerint Zoohacker egész tevékenységével feszegeti a stílus- és időbeli határokat, zenei hangvételeket keresztez és egyfajta rendhagyó kultúrmissziót végez a könnyűzene felfoghatatlan színességének és gazdag történetének megismertetésére – és teszi mindezt kifinomult eleganciával. Az év könnyűzenei szövegírójának Jantyik Zsoltot (PG Csoport) választották az Alföldi rock című filmben hallható dalszövegeiért. A PG Csoport a „gondolkodó ember zenéje”, ahogy maguk is aposztrofálták annak idején a debreceni egyetem közegéből kinövő bandájukat. A szövegeket a frontember Jantyik Zsolt írta, de – ahogy a méltatásban is elhangzott – ezek a szövegek szinte versként is működnek. Ezzel a díjjal az alternatív zenei szcénát is ünnepli az Artisjus. Várkonyi Mátyás lett a könnyűzeneszerzői életműdíj birtokosa az Artisjus-díjak 2013-as díjátadó gáláján. A ’70-es években alapító tagja volt annak a Generál együttesnek, amely 1975-ben elnyerte az Év Zenekara címet. A 80-as évektől a színhá-

2

mmxiii.ii zi zene felé fordult, megalapította a Rock Színházat. Számos színpadi művet írt, több musical zeneszerzője. Fő művei: Sztárcsinálók; Farkasok; A bábjátékos; Dorian Gray képmása; A félőlény. Szerzői munkásságát 1986-ban Erkel-díjjal jutalmazták. Egy egészen különleges és sajátos, és sajnálatosan rövid művészi pálya posztumusz elismerése a 2013-as szövegírói életműdíj, amelyet az egyesület Bódi László Cipőnek ítélt oda. Nehéz a szövegírót elválasztani a dalszerzőtől és az énekes figurától, de Cipő dalainak jelentős része épült a költészetbe fordult szövegsorok mágikus erejére, ahol a legősibb dalforma, az énekelt ritmusos szöveg mindig többet üzen a megfejthető jelentésnél. Az év komolyzenei művének járó Artisjus-díjat Zombola Péter kapta Requiem című alkotásáért, és ezzel az eddigi legfiatalabb komolyzenei díjazottat köszöntötte az egyesület. A mindössze 28 esztendős szerző évekkel korábban kezdett hozzá a mű komponálásához, de félbehagyta azt. Amikor aztán édesapja elvesztése révén személyesen érintetté vált, ismét visszatért a partitúrához. Így a személyesség az egész mű sajátja, a szerző vallomásos hangon szólal meg a megélt gyászról. A magyarnóta-szerzői díjat Gyémánt Ferenc vehette át. Az irodalmi díjazottak kilétére egy héttel korábban, a Könyvfesztiválon derült fény, az elismerések átvételére azonban ezen az ünnepségen került sor. Az irodalmi kuratórium Nagydíjat adott át Kántor Péter költőnek, irodalmi díjat kapott továbbá Szvoren Edi­ na, Szálinger Balázs és Szőnyei Tamás.

Az élőzene területén 2012-ben megfigyelhető volt egyrészt a kiemelt, nagy koncertek, másrészt a nézőközönség számának csökkenése. Emellett sajnos a koncertszervezők fizetési hajlandósága, képessége is romlott. Összességében ez a terület kb. 7%-os jogdíjcsökkenést élt meg az elmúlt esztendőben. A Magyarországon működő rádiók száma folyamatosan csökken, míg 2010 első félévében 234, addig 2012 első félévében már csak 196 rádió működött. A teljes médiapiacból a rádiók részesedése a 2008-as 4,5%-ról 2012 első félévére 2,8%-ra csökkent, és ez természetesen a jogdíjak mértékén is meglátszódik. A rádiós jogdíjfelosztásban immár nem újdonság az audio ujjlenyomat technológia alkalmazása, ami az elhangzott műveket automatikusan azonosítja be az adatbázisban. Ennek a megoldásnak köszönhetően már 46 db rádiócsatorna adatait tartalmazza a felosztás. A televíziós piacon szintén csökkennek a hirdetési bevételek. Eközben a nagy lefedettségű műsorszolgáltatók jelentősége csökken a kisebb lefedettségű, tematikus csatornákkal szemben. 2012ben a két nagy országos kereskedelmi televízió, az RTL Klub és a TV2 meghos�szabbította az analóg földfelszíni sugárzásra vonatkozó szerződéseit az Antenna Hungária Zrt.-vel és a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatósággal (NMHH). Az Artisjus mindkét kereskedelmi televízióval a fiókcsatornáikat is lefedő, hosszú távú, kiegyensúlyozott megállapodást kötött 2012-től.

jogdíjfelosztás

fair play-hétvége

Az Artisjus felosztási szabályai változtak, és ezzel a szokásos „májusi nagyfelosztás” kétfázisúvá vált: a jogdíjak egy része már nem májusi, hanem júniusi időpontban kerül kifizetésre.

A Fair Play hétvége keretében zajlott le a Fonogram – Magyar Zenei Díj és a VOLTfolió – Kulturális Médiadíj közös gálaestje. Első alkalommal „költözött össze” a két díj, mintegy kiegészítve egymást, hi-


HÍREK

d+sz hírek szen egyikben zenei újságírók és további szakemberek díjazzák az elmúlt év kiemelkedő zenei alkotásait, a másikban pedig a zenészek szavaznak a zene, a kultúra terén legjobb teljesítményt nyújtó médiaszereplőkre, médiumokra. Tizenhárom hazai, valamint öt külföldi kategóriában ítélte oda a szakmai zsűri a Fonogram-díjakat, míg a VOLTfolió-Fair Play díjak nyolc kategóriában leltek gazdára. A Fonogram Életműdíjat idén a magyar zeneiség, a magyar zenészek hírét a nemzetközi világban is öregbítő, világszerte sikeres producer, Mándoki László, azaz Leslie Mandoki kapta. A szokványostól eltérően még egy Fonogram Életműdíjat átadtak ebben az évben: a szomorú aktualitású posztumusz díjat Bódi László, azaz Cipő özvegye és gyerekei vihették haza. A VOLTfolió életműdíjasa pedig a hazai rádiózás, diszkózás történetének megkerülhetetlen alakja: B. Tóth László lett. Fonogram-díjat kapott még Odett, az Anna and the Barbies, a Manoya, Zoohacker, ByeAlex, a Kaláka, a Junkies, Group’n’Swing, Mrs. Columbo és Ková­ csovics Fruzsina is. Az év dala közönségszavazással a videomegosztó toplistán is taroló Belehalok lett, Majka, Curtis és BLR produkciója.

jogkezelői pályázatok az nka-nál A tavaly január 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás következtében a jogkezelők immár nem saját alapjukon, alapítványukon keresztül használják fel kulturális célokra szán összegeiket, hanem a Nemzeti Kulturális Alap útján. Az ottani felhasználás pályázati úton történik, a kiírás nem lehet ellentétes a jogkezelők saját Támogatási Politikáival, valamint az összeg átadásáról a jogkezelők és az NKA között kötött szerződéssel. Az első pályázatok kiírására 2013. május 16-án került sor, és a leadási határidő

mmxiii.ii medal

AZ ÉV KOMOLYZENEI MŰVE ZOMBOLA PÉTER: REQUIEM (ARTISJUS-DÍJ)

vinylrecord

AZ ÉV HAZAI KLASSZIKUS POPROCK ALBUMA ODETT : HANYATT, HOMLOK, EGYENES (FONOGRAM-DÍJ)

vinylrecord

AZ ÉV HAZAI ALTERNATÍV ALBUMA MANOYA: HUNDRED ARMS (FONOGRAM-DÍJ)

3


MEMENTO MORI

A sebőki örökség Sebők János a hazai zenei újságírás egyik pionírja, a magyar poprocktörténet első számú krónikása volt. Sajnos, immár így, múlt időben. Április 20-án ugyanis hosszú és súlyos betegség után, hatvankét éves korában távozott közülünk. Az utóbbi években szülővárosába, Kunszentmártonba húzódott vissza, ott dolgozott, ott érte a halál, ott temették el május 4-én, szűk családi/baráti körben. Szakmai magányosságát, külön­ utasságát mutatja, hogy a gyászbeszédet megrendülten mondó Hobón kívül egyetlen muzsikus és/vagy zenei újságíró sem tartotta fontosnak, hogy a családi sírnál elbúcsúzzon tőle. Nem könnyű persze a vaskos sebőki életműhöz való viszonyulás, mely egyszerre releváns origó és megosztó örökség. A nyolcvanas évek első felében megjelent műfajtörténeti kötetei a hazai zenei újságírás mérföldkövei. Olyan széles horizontú, alapos és kíméletlen összegző munkák, amelyek fároszként világítottak a korabeli szürke, fojtogató, egydimenziós rendszerben. Nemcsak hemzsegtek az akkori zárt világban máshonnan nehezen beszerezhető hírektől, információktól, de tele voltak az akkori kultúrpolitikai környezetben kétségkívül merésznek mondható elemzésekkel, kijelentésekkel. János végtelenül tisztességes, széles érdeklődésű, elhivatottan író, nagy teherbírású alkotó volt. Kérlelhetetlen személyisége, nemritkán sarkos és/vagy általánosító értékítéletei persze gyakorta verték ki a biztosítékot abban a zenésztársadalomban, amellyel amúgy sosem kereste a bizalmas kapcsolatot. Egy kézen meg lehet számolni, hogy az évtizedek során hány muzsikussal járt össze több-kevesebb rendszerességgel. Mondhatni, a remélt éleslátás érdekében tudatosan távol tartotta magát művei tárgyától. Ma már persze látjuk, hogy ez a distancia nem mindig hatott pozitívan értékítéleteire. Miként azt is, hogy az elmélet és a gyakorlat nála nem minden esetben klappolt egymással. Miként azt is, hogy a muzsikusokat sem mindig zenei teljesítményük, inkább a hatalomhoz való viszonyuk alapján ítélte meg. Miként azt is, hogy az idő rohanó előrehaladtával sem tudott túllépni a műfajjal kapcsolatos illúzióin, még a gyökeresen megváltozott új világban is ugyanazt a rebellis magatartást és üzenetet kérte számon mindenkin, ami fiatalon őt is magával ragadta. Viszont mindezeknél fényévekkel fontosabb, hogy mégiscsak ő volt az, aki a nyolcvanas évek első felében megírta a huszadik század talán egyetlen igaz forradalma, a rock and roll hazai és nemzetközi történetét. Azét a generációk sorának alapélményeit adó zenei-kulturális-életfilozófiai mozgalomét, amely nélkül az elmúlt hatvan év kultúrtörténete egyszerűen értelmezhetetlen. És az élet nagy szakmai ajándékának tartom, hogy 2005 és 2008 között négy vaskos kötet formájában már együtt írhattuk, újraírhattuk, folytathattuk ugyanezt a történetet. n Jávorszky Béla Szilárd, FOTÓ: SOPRONYI GYULA

sebők jános 1951-2013 A hazai zenei újságírás doyenje volt. A nyolcvanas években megjelent műfajtörténeti kötetei – A Beatlestől az Új Hullámig (1981), Rock évkönyv (szerk, 1981), Magya-rock I-II. (1983/84) – generációk zenei világlátását határozták meg. Könyvemléket állított a Budai Ifjúsági Parknak (1984), Din�nyés Józsefnek (1988), a karrierje első csúcspontját elérő Madonnának (1989). A kilencvenes évek elején a Popcorn, a 100xSzép, a Top Gun főszerkesztő-helyettese, 2000 és 2003 között pedig a Zene.net és a She.hu internetes portál főszerkesztője volt. Később szabadúszóként rendszeresen publikált a Népszabadságban, a HVG-ben és a hvg.hu-n. Hosszas kihagyás után, az ezredforduló után vágott bele újra a műfajtörténeti könyvek publikálásába. 2002-ben Rock a vasfüggöny mögött címmel foglalta össze a rendszerváltás előtti popzene és a hatalom ambivalens viszonyrendszerét. 2005 és 2007 között pedig – Jávorszky Béla Szilárddal, e sorok írójával közösen – megírta A rock története és A magyarock története című hiánypótló sorozatot. (Összesen négy vaskos kötet látott napvilágot, a magyar körkép teljes, a nemzetközi széria viszont csak a nyolcvanas évek elejéig jutott el.) Emellett önálló kötetben tisztelgett John Lennon, a rock hősi halottjai és Woodstock emléke előtt. Bár Sebők Jánost a nagyközönség elsősorban zenei újságíróként, az ifjúsági szubkultúra kutatójaként ismerte, több történelmi tárgyú könyvet – A Horthy-mítosz és a holokauszt (2004), Az ítélet napja (2006), A harmadik világháború (2007) – jelentetett meg.


HÍREK HÍREK

d+sz hírek  június 18-án járt le. A korábbi rendszerhez hasonlóan a zenei területen mind a komolyzenében, mind a könnyűzenében továbbra is vannak alkotói támogatások, valamint projekttámogatások. Különbség azonban, hogy immár nemcsak a projekttámogatások, hanem az alkotói támogatások is csak pályázati rendszerben érhetők el. A pályázatokkal kapcsolatos valamennyi tudnivalóban való segítségnyújtás elsősorban természetesen az NKA feladata, hiszen a benyújtásokra és elbírálásra az ő elektronikus rendszerük használatával kerül sor. Emellett azonban az Artisjus is segítséget kíván nyújtani az érdekelteknek; ezért – ha a szerző elakad akár a regisztrációnál, akár a pályázat benyújtásánál – bátran keresheti a Szerzői Ügyfélszolgálatot.

mmxiii.ii A pályázatokról a döntés legkésőbb au- tővé teszik, akkor az ősbemutató szervegusztus végéig történik meg, majd legfeljebb zője köteles jogdíjat fizetni, ami az Artis20 napon belül értesítik a nyertes pályázókat. jus útján a szerzőhöz jut el.

ősbemutatók és jogdíj

elhunyt kardos gyula

Gyakori kérdés, hogy kell-e jogdíjat fizetni a zeneművek ősbemutatója után – hiszen a törvény szerint az első nyilvánosságra hozatalt nem a jogkezelő, hanem maga a szerző engedélyezi. Az ősbemutató a mű első nyilvános előadását jelenti. A közös jogkezelés pedig csak a már nyilvánosságra hozott zeneművek nyilvános előadásának engedélyezésére terjed ki. Ugyanakkor, ha egy zenemű ősbemutatóját megelőzően a művet más módon nyilvánosságra hozzák, például a kottát vagy hangfelvételt az interneten elérhe-

Az Artisjus egyesület korábbi gazdasági igazgatója, aki két évtizeden át vezette a pénzügyi területet, rövid ideig tartó súlyos betegségben elhunyt. Kardos Gyulának elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a Szerzői Jogvédő Hivatalból egyesületté alakuló közösség pénzügyei zökkenőmentesen kerültek intézésre. Emellett az ő nevéhez fűződik az Artisjus önkéntes nyugdíjpénztárának létrehozatala is. Kardos Gyulát az Artisjus saját halottjának tekinti. Nyugodjék békében! n

5


GŐZ LÁSZLÓ, A BMC IGAZGATÓJA

EGY BETONFÖDÉM IS ÖRÖMET TUD OKOZNI A Budapest Music Center 1996-ban egy darab kölcsönkért számítógéppel kezdte meg működését, és nem kevesebbet tűzött ki célul, mint a magyar zene eljuttatását a világ minden pontjára. Az intézménynek márciustól vadonatúj épület ad otthont a ferencvárosi Mátyás utcában, ősztől pedig Budapest első, kifejezetten erre a célra épített kamaratermével, dzsesszklubbal és évi háromszáz koncerttel várja a közönséget a BMC. Számít-e, hogy hány konnektor van egy öltözőben? Miért tartaná rossz ötletnek az államra bízni az intézmény sorsát? Gőz László igazgatóval ezekről, valamint a szeptemberi indulásról és a BMC további terveiről beszélgettünk.

6


BMC

D+SZ: Szereti a fizikai alkotómunkát? Gőz László: Abszolút. Gyerekkorom óta az egész életemet meghatározza, hogy építkezem. A zenészséggel eleve együtt jár, hogy szeretem a rendet. Mindig is zavart, ha ös�szevissza álltak a székek a próbateremben, mert akkor gyakorol jól az ember, ha rendben gyakorol. Akkor jöhet a „rendetlenség” – ami egy művészt egyénivé teszi –, ha a zenész már alaposan megismerte a művet. D+SZ: Mennyit aludt abban az időben, amikor átadták az új, Mátyás utcai épületet? GL: Hétköznap öt-hat óránál többet nem nagyon szoktam aludni, sajnálom az időt az alvástól. Ez gyakorlatilag a BMC kezdetei óta így van, és ahogy nőtt az intézmény, úgy csökkent az alvásigényem. D+SZ: Amikor 1996-ban megszületett a BMC ötlete, mi tűnt reális tervnek? GL: Anyagilag semmi, mert egy zenei információs központ ötlete, amely ingyenesen dolgozza fel és teszi közzé az adatokat, teljesen irreális. 6000 forint alaptőkével alapítottam egy betéti társaságot, kölcsönkértünk egy számítógépet, és le mertük írni, hogy a Budapest Music Center fő célja a magyar zene eljuttatása a világ minden pontjára az internet segítségével. A ház ötlete jóval később született, de azt sem szőtte át reális nokhoz, amikor reggel bemegy az ember, üzleti terv, csak a tízévnyi munkánk és tapasztalatunk. estére pedig már ott áll a fal. Nekem egy betonfödém is nagy örömet tud okozni. D+SZ: Milyen akusztikai példák inspirálták az új épület tervezésekor? GL: Turnézó zenészként benne marad az ember fülében a kamaratermek hangzáD+SZ: A tervezéskor mit tartott a legsa. Az első ilyen meghatározó élményem a brüsszeli UNESCO-palota volt, ami talán fontosabbnak szem előtt tartani? a legmaradandóbb akusztikai emlékem a Zeneakadémián kívül. Hallgatóként az amszGL: Elsősorban a ház belső logisztikai terdami Concertgebouw kamaraterme, a bécsi Konzerthaus Mozartsaalja és a lipcsei felépítését: könnyen és gyorsan lehessen Gewandhaus terme volt emlékezetes, ahol Eötvös Péterrel egy lemezt is készítettünk. benne közlekedni, az irányításához kevés A hangélménynek meghatározott fizikai kritériumai vannak, de fizikus nem lévén ezeket munkatárs is elegendő legyen – jelenleg absztrakt módon, képletek segítségével meghatározni nem tudom. Az élmény azonban tizenheten dolgoznak a BMC-ben –, és bármikor felidézhető, és felvételek segítségével bemutatható egy szakember számára. lehetőség szerint minden munkafolyamaA közönség által elvárt hangzásélményt ma már mindenütt standard formulákkal jel- tot egy, legfeljebb két ember el tudjon lemzik. A BMC-ben a nagyterem, a könyvtár, a stúdiók, a próbaterem és a rendezvény- végezni. termek akusztikája is egy ilyen formula alapján lett kialakítva. Az eredmény a nagyon reális hangzáskép – nincs benne semmi ördöngösség vagy varázslat, egyszerűen jól szól. D+SZ: Szembetűnő, hogy az épületben mindenütt konnektorokat látni, és léptenD+SZ: Mitől különbözik egy kamaraterem a nagyobb méretű társaitól? nyomon illemhelyekbe – szám szerint hetGL: A chamber music, avagy Kammerkonzert kifejezés szobazenét jelent: jóval kö- venkét darabba – botlik az ember. zelebb játszanak egymáshoz a zenészek, vizuálisan is emberléptékűek maradnak a köGL: Azért van ennyi konnektor – az ölzönség számára. A hallgató és a művész kapcsolata nagyon közvetlen, és a terem egy tözőkben például nyolc-tíz darab –, mert szoba hangzását imitálja. Budapesten van néhány jó akusztikájú hely – mint például az nagyon sok helyiség több funkcióval bír. MTA Díszterme, a Budavári Városháza hallja, a Vakok Intézete Nádor Terme –, de ezeket Amíg öltözőként használják, általában két eredetileg nem kamarazenére tervezték, így nálunk található a város első, kifejezetten konnektornál nincs szükség többre, de a erre a célra épített terme. kurzusokon stúdióteremmé változik, és nyolc ember dolgozik benne laptoppal. D+SZ: Mi volt különösen emlékezetes a munkák során? A másik kérdésre szintén rém egyszerű GL: A legizgalmasabb része az első skiccek megalkotása volt. Rengeteg jegyzetet a magyarázat. Ez a rendezvények alap­ és rajzot készítettem, folyamatosan ebben éltem, de az ötletek összehangolása már a trükkje, ami általában az első szünetben tervezők asztalán készült. Apró, pici logisztikai hibák maradtak, ami talán a gyakorlat- dől el: elég nagy-e a büfé, és van-e elelanságomnak köszönhető, de a szakmabelieknek az a véleménye, hogy a ház minden gendő szabad vécé. Ezek meglétét a köegyes millimétere megtervezett és kitalált. Én gyakran gondolkozom szélsőségekben: zönség általában nem veszi észre, azonban sokszor mániákusan kihasználom az utolsó millimétert is, miközben egy tollvonással ha a néző ezek hiánya miatt kap idegbajt vettünk ki falakat, hogy helyet kaphasson tízméternyi üres tér, látszólag feleslegesen. a szünet végére, a koncert első felét azon Az építkezés izgalma inkább az egyszerű, kézzel fogható eseményekhez kötődik: olya- nyomban el is felejti. 

7


BMC

D+SZ: Az új épülettel változott a BMC tevékenysége? GL: Túlnyomórészt meglévő funkciókból építkeztünk az új épületben: magunkkal hoztuk a hét éve működő könyvtárat, a tizenhét éve működő zenei információs központot és a tizenhat éve működő lemezkiadót. A lemezkiadóhoz stúdiót, a könyvtárhoz olvasótermet építettünk, amely egyben kis koncertteremként is funkcionál. A Modern Art Orchestra a rezidens zenekarunk, akik itt próbálnak, és havonta kétszer játszanak nálunk. A Nemzetközi Eötvös Intézet huszonegy éve működik, Eötvös Péter itteni munkája számunkra nagy büszkeség. D+SZ: Egy évben hány rendezvényt terveznek? GL: A dzsesszklubban és a koncertteremben is évente 150-150 koncert tűnik reálisnak. D+SZ: Milyen módon szeretnének bevételhez jutni? GL: A hitelkötelezettségünk tizenegy év múlva jár le, addig a törlesztés összegét havonta meg kell termelnünk. Ezenkívül a háznak működési költsége és programköltsége is van, amit a bevételeink – saját szervezésű koncertek jegyeladásai és a befogadott rendezvények terembérleti díjai – fedeznek. A BMC-nek ennek ellenére nonprofit arca van a külvilág felé, mert komolyzenei és dzsesszkoncerteket továbbra sem lehet rentábilisan szervezni. A hitel visszafizetéséig továbbra is folytatjuk azokat a külső rendezvényszervezői munkákat, amik tizenhét éven át táplálták a BMC-t, ezekről anyagi okokból nem mondhatunk le, bár nem tartoznak a fő profilunkba. A várható fővárosi és állami támogatást pedig a működési költségekre és programok finanszírozására fogjuk fordítani.

nem adhatják el, és arra is kötelezhetem őket, hogy változatlan formában hagyják a BMC-t a következő örökösre. D+SZ: A „Duna-parti kultúrnegyed” nemes gondolat, de hogyan működtethető hosszú távon a BMC, amelynek a Müpa, az Operaház és az Erkel Színház mellett a hamarosan megnyíló Zeneakadémiával is fel kell vennie a versenyt? GL: Folyamatosan keresem a kapcsolódási pontokat, és meggyőződésem, hogy a főváros kulturális hatalommá nőhet, ha közösen gondoljuk így. Erre minden adottsága megvan Budapestnek: két operaház, a már kialakult arculattal rendelkező Művészetek Palotája, ősztől a Zeneakadémia, a BMC a kamarazenével, a kortárs zenével és a dzsesszel, nem beszélve a klubokról és az alternatív helyszínekről.

D+SZ: A beszélgetés elején említette, hogy a zenész életében gyakran eljön a pillanat, amikor már megengedheti magának, hogy a tudása birtokában ne ragaszkodjon mereven a szabályokhoz. A BMC esetében ez mikor fog bekövetkezni? GL: Az intézménynek lesz egy állandó, „szabályos” élete: helyet ad ifjúsági koncerteknek, a kortárs zenének és a kamarazenének. A mindennapok fogják majd a „kicsit kaotikus” jellegét adni, amikor kiderül, merre érdemes feszegetni a határainkat. Szeptemberben indul a BMC, és a 2014 májusáig tartó időszakban több olyan elemet szeretnénk beépíteni a ház programjába, amelyek alapvetően nem a kamarazenéről szólnak. Ilyen például az Eötvös Intézet Mrozˇekdarabra kiírt operakurzusa, ami egy zeneszerzőverseny. Ennek eredD+SZ: A végrendelete szerint az intézménynek magánkéz- ményeképp decemberben megszületik két, ugyanarra a szövegre írt ben kell maradni. Rossz gazdának tartja kulturális téren az mű. Itt már egy igazi szakmai műhelyről beszélünk, amelyben olyan államot? produkciók születnek, amelyek a BMC-hez kötődnek. GL: A BMC a kezdetek óta egyszemélyes magántulajdonként működik. Az, aki örökölni fogja az intézményt, pénzt akar keresni D+SZ: Mihez kezd, amikor lejár a BMC-re felvett banki kölcsön? vele, és erre a hitelek lejártával lesz is lehetősége. Önös érdekei GL: Semmiképp nem szeretnék addig várni. Fantasztikus területen fogják vezérelni, hogy a ház irányítását megfelelő vezetőre bízza. helyezkedik el a ház a belső Ferencvárosban, ezt nem hagynám kiA majdani, száz év múlva itt lévő államot viszont nem ismerem, használatlanul: nagyon szeretnék egy új épületet – egy kis operaháezért nincs is lehetőségem feltételeket szabni a számára. Az per- zat –, ami a BMC-hez kapcsolva, közvetlenül mellettünk épülne fel.n sze korántsem biztos, hogy néhány emberöltő múlva az örököseim bármiféle empátiával viseltetnek majd a zene iránt, de a házat Interjú: Németh Marcell, Fotó: Nagyillés Szilárd (D+SZ) D+SZ: A BMC-ben lehetőség van analóg lemezfelvételek készítésére. Ez miért volt fontos szempont? GL: A hangstúdió jelen pillanatban ADD felvételek készítésére alkalmas, azaz analóg felvételt úgy tudunk készíteni, hogy a nagyteremből feljövő 92 analóg csatorna mikrofonjelét közvetlenül a stúdióba vezetjük. A szimfonikus zenekari filmzenefelvételek készítésekor a folyamat legvégén alakítják a jelet digitálissá (AAD), ott elvárás az analóg technika. Rengeteg filmzene készül az országban, ezért erre is felkészítettük a stúdiót, de természetesen tisztán digitális felvétel készítésére is van mód.

8


BMC

KONCERTTERMEK

ROKONOK EURÓPÁBAN 4

terem businessuser 3280 compassnavigate 243 km

2

terem businessuser 2515 compassnavigate 1413 km

1

terem businessuser 600 compassnavigate 217 km

wiener konzerthaus, bécs Bécs egyik legpatinásabb zenei intézménye idén ünnepli 100 éves jubileumát. A Wiener Konzerthaus 1913. október 19-én, Richard Strauss ez alkalomra írt Ünnepi prelúdiumával nyitott a közönség, valamint Ferenc József császár előtt. A koncertház már a kezdetkor egyértelműsítette küldetését, miszerint létét a „nemes zene művelésének szenteli”, épületét a „művészi törekvések gyűjtőhelyének” szánja, műsorkínálatát pedig a hagyomány és a kortárs sokszínűség ötvözésére építi. A kor népszerű építészpárosa, a Fellner és Helmer tervezte szecessziós épület lenyűgöző adottságokkal rendelkezik: a 70x40 m összméretű épület négy termet rejt: a Nagyterem 1840, a Mozart-terem 704, a Schubert-terem 336, a Berio-terem 400 néző befogadására alkalmas. Az évi 600 ezer látogatót vonzó koncertház az évforduló alkalmából a teljes 2012/13-as évadát a jubileumi programsorozatnak szánja. A születésnap alkalmából tiszteletüket teszik a nemzetközi zenei világ sztárjai: mások mellett a Berlini Filharmonikusok, Thomas Hampson vagy Lang Lang.

concertgebouw, amszterdam A jegyeladási statisztikák szerint évi 800 ezres közönségével – a római Parco della Musica után – a világ második leglátogatottabb koncertterme. Népszerűségét leginkább kiemelkedő minőségű akusztikájának köszönheti, amelyet szintén a zenei világ élvonalába sorolnak. Méreteit tekintve valamelyest kisebb, mint a New York-i Carnegie Hall és a londoni Royal Albert Hall, bár 44 méteres belmagassága és koncertterme befogadóképessége így is kivételes: a Grote Zaal 2037 ülőhellyel rendelkezik. A 478 férőhelyes, kisebb méretű Kleine Zaal a kamarazenei előadásoknak biztosít intim teret. Az Adolf Leonard van Gendt tervezte egyedi stílusú épületben 1888. április 11-én tartottak grandiózus nyitókoncertet, amelyen a 120 főt felvonultató zenekart 500 fős kórus kísérte. A Concertgebouw-ban évente közel 900 zenei eseményt szerveznek, köztük azonban nem csak klasszikusokat találunk. Falai között koncertezett már a Led Zeppelin, a The Who, a Pink Floyd és Sir Paul McCartney is.

liszt ferenc koncertterem, raiding A 2011-es Liszt-év egyik legfontosabb eseményének számított a zeneszerző burgenlandi szülőhelyén, Doborjánban létrehozott zeneterem. A Liszt Ferenc szülőháza mellett megépült koncertterem az alig 850 fős lakosságú falut valódi zarándokhellyé változtatta. A rotterdami Kempe Thill építészeti stúdió olyan épületet tervezett, amely egyszerre harmonizál a Liszt-házzal, és általában a hely szellemével: a fehér kockaépület maga a puritán egyszerűség és a tiszta átláthatóság. A 600 vendég befogadására alkalmas terem különleges illesztésekkel megalkotott fenyőfaborítást kapott, így akusztikája a kényes osztrák zenei igényeket is kielégíti. A színpada sem szokványos: a 80 cm magas emelvény inkább pódiumra emlékezet, így leginkább kisebb kamarazenei előadásokra alkalmas. Az intézmény felavatása egyben az első Nemzetközi Liszt Fesztivál nyitánya is volt, amelyre olyan közreműködő művészeket sikerült megnyerni, mint Eduard és Johannes Kutrowatz, Ferzan és Ferhan Önder és Helmut Deutsch. n Patakfalvi Dóra

9


10


ÉNEKELT VERS

SZ ÁLINGER BALÁZS KÖLTŐ, SZŰCS KRISZTIÁN DALSZERZŐ-ÉNEKES

A VERS AZ, AMIT MONDANI KELL Látszólag ugyanazt csinálják, munkájuk végeredménye mégis gyökeresen más. Egy kanapéra ültettük az Artisjus-díjas Szálinger Balázs költőt és Szűcs Krisztiánt, a Heaven Street Seven dalszövegíró-zeneszerző frontemberét. Míg elhelyezkedünk, Balázs elmeséli, hogy egykor fogadalmat tett: ha kedvenc zenekara, a Blur fellép Budapesten, akkor másnap megnősül. Nem tudni, hogy csak viccel-e, de idén augusztus 9-én tényleg játszik a Blur a Szigeten. A másnapi esküvő meghívóján Krisztián egyik szövegéből lesz idézet. D+SZ: Ritka alkalom, hogy egyszerre van mód megkérdezni egy költőt és egy dalszövegírót arról, hogy milyen hasonlóságokat és különbséget látnak műfajaik között. Van egyáltalán különbség? Vagy igazolható az a sokakban élő benyomás, hogy a költészet valahogy előbbre való, „magasabb művészet”? Szűcs Krisztián: Az nyilvánvaló, hogy egy tőről fakad a költészet meg a dalszövegírás, sőt: valószínűbb, hogy előbb volt a dalszövegírás, és abból fejlődött ki a költészet. Tény az is, hogy a dalszövegnek nem kell önmagában működnie. Ha egy filmnek csak a hangját halljuk, arról nehezen mondhatjuk ki jó szívvel, hogy jó film-e, hiszen pont a lényegét nem látjuk. Valahogy így lehet ez a dalszöveggel is – ugyanakkor sok olyan dalszöveg van, ami önmagában is működik, és akár költészetnek is nevezhető. Bár sok esetben, ha zenehallgatás közben olvasom a szöveget is, akkor nem tudok eléggé figyelni a zenére. Szálinger Balázs: Persze hogy van különbség, hiszen eleve külön szóval jelöljük. De: túl azon, hogy egy tőről fakadnak, tökéletesen ugyanarról a dologról van szó, csak más az infrastruktúra. Száz emberből ötven ez alá a címke alá áll be, a másik ötven meg egy másik alá – és csinálják ugyanazt. Hogy a közvélekedés szerint az irodalmi élet által költészetnek tartott dolog a Parnasszus teteje volna? Lehet, de ott kevesebb az oxigén és ezt párszáz embernél több nemigen bírja, úgyhogy nem sokat érnek a költők a Parnasszussal, ha csak ennyien olvassák őket. (nevet) D+SZ: A dalszöveg esetében nagyobb az elérés: a rádiók, a koncertek, az internet egyszerre sok embert találnak meg. SZB: Nem nagyobb, könnyebb. Könnyebb, és ezért nagyobb lesz. Valójában a vershez is ugyanúgy hozzá lehetne férni, csak az meg van nehezítve: könyvesboltba nehezebben megy el az ember, mint hogy megnézzen valamit a You Tube-on. Nem minden vers elérhető az interneten. No és ha elérhető? A Digitális Akadémián egész életművek vannak kortársaktól: én az életben háromszor nyitottam ki körülbelül, például amikor meg akartam tudni, hogy Illyés Gyula írt-e Alsópáhokról. Van okos keresője, praktikus, másra nem használom. (nevet)

D+SZ: Kik olvasnak verset manapság? Hány diploma fölött szokás? SZB: Mindenképp diploma előtti és fölötti öröm a kortárs költészet, de nem biztos, hogy ennek meg kell változni. Ez így volt mindig. D+SZ: Csak legenda volna, hogy valaha egész Budapestet lázban tartották mondjuk a Nyugatban megjelenő versek? SZB: Igen. Karinthy mint sztár, mint közismert budapesti személyiség kevésbé volt ismert, mint író és költő. Tőle a krokikat, a cikkeket, a humoreszkeket olvasták az újságban. Az, hogy Ady Endre temetésén olyan sokan voltak a Múzeum lépcsőjén, inkább a politikának köszönhető, mert a Károlyi-kormány meglátott benne egyfajta hőst. De azt mondják, hogy a Nyugatnál pár száz fős volt az előfizetői lista, úgyhogy nem olvasták tömegesen a Nyugatot. SZK: A vers nem olyan dolog, amit az ember csak úgy elolvas, mint egy regényt. Persze vannak versek, amikhez visszatér az ember, amiket akár egy dalhoz hasonlóan dúdolgat is magában, de azt a verset nem fogja viszonthallani a rádióban. 

11


ÉNEKELT VERS

D+SZ: Tény, hogy a dalszöveg igen offenzív, még akkor is találkozol vele, amikor nem szeretnéd. Bemész például bármilyen üzletbe, szól a zene és valaki máris énekel neked valamiről. Mennyivel szebb lenne, ha egy fodrászatban popzene helyett valaki inkább verseket olvasna fel. SZK: Én azért gyerekkoromból úgy emlékszem, hogy valaha a rádióban és a tévében is rengeteg versmondós műsor volt és azokat nézték is az emberek. SZB: Hát mert odatették az orruk alá. Nem a nép igényelte, hogy legyen, hanem úgy döntöttek, hogy ennek a népnek ez kell, mert ez szokás. De amióta van kortárs könnyűzene, teljesen levált egymásról ez a két dolog. Eleve ez a könnyűzene az egyik legfiatalabb műfaj az európai művészeti ágak között. Annyira fiatal, hogy még küzdenie kell, hogy művészeti ágként fogadtassa el magát.

mindenképpen: mintha az irodalmi életen kívülre mentették volna. Néhány előadónak a dalszövegéből mindenképpen ezt érzem, magyarokban is. Tulajdonképpen ezekben a költészet népszerűsítése zajlik a korhoz jobban simuló eszközökkel. Az más kérdés, hogy a dalszöveg önmagában, ha olvassuk, akkor kopog-e vagy sem: ez teljesen mindegy. Mert hát mi a vers? Kányádinak van az a híres története, hogy egy kisiskolás erre a kérdésre azt felelte: a vers az, amit mondani kell. Nagyon fontos dolgot mond el ezzel: hogy hangzó dolog a vers! D+SZ: Ebből az is következhetne, hogy ennek a hangzó verbalitásnak erősebb eszközökre lett szüksége, hogy eljusson az emberekhez: így kerültek a képbe például az elektromos hangszerek. A könnyűzene sokkal harsányabb eszközökkel dolgozik, mint a kimondott szó: a költészetből hozott szikra, amit

„…kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, ‘szívnémaságra’ született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti ‘eredeti dallamot’.” Kányádi Sándor a jó versmegzenésítésről, a Kaláka együttesről

D+SZ: Sokszor még a művelői sem tartják magukat művészeknek... SZB: Az nem olyan nagy baj! De ahogy a színházi világnak van a Jászai Mari-díj, az irodalomnak a József Attila-díj, a filmnek a Balázs Béla-díj, úgy nincsen könnyűzenei állami díj. Bár szokták mondani, hogy inkább ne is legyen.

említettél, talán ma ezek által felerősítve juthat célba. Azonnal adódik viszont a kérdés, hogy nem harsogja-e túl pont a lényeget ez a hordozóeszköz? Érthető marad-e az üzenet? SZK: Verset olvasni sem pusztán intellektuális tevékenység. Ideális esetben a verset sem kell megfejteni. Ady vagy József Attila a maguk idejében hasonló érzelmi hatást érhettek el, mint ma egy popzenekar, csak nyilván sokkal szűkebb körben. D+SZ: De más kitüntetést, például Kossuth-díjat szoktak SZB: Faludy visszaemlékezéseiből is tudhatjuk, hogy József kapni könnyűzenészek is. Attila temetésén talán ha tizen voltak, akik ismerték. Senki sem SZB: Igen, de talán azt más miatt... De nincs a könnyűzene tudta, ki az a József Attila. művészetnek tartva. Európai civilizációs léptékkel mérve ez még nagyon fiatal műfaj. D+SZ: Milyen hatást szeretnétek kiváltani az emberekben a SZK: Attól függ, honnan számítjuk. Ha a rock and rolltól, akkor műveitekkel? Van valamilyen megmondási szándékotok? igaz, de az operett is könnyűzene, sőt: tulajdonképpen bárhová SZK: Valamennyi biztos van, de én sokkal ösztönösebben csivisszamehetünk az időben. nálom ezt annál, hogy nagyon végiggondoljam. Azt is tudom, SZB: Igen, és épp ezért a zene nélküli versnek soha nem is hogy a közönség nagyon sokrétű: van az a szűkebb réteg, aki volt nagy olvasottsága. Miért lett volna? A históriás ének is jó ugyanannyira belemélyed a dalszövegekbe, mint én saját magam, példa, Balassi még odaírta a versei elé, hogy minek a dallamára és van egy olyan része is, akiknek teljesen mindegy, hogy mit kell énekelni. Itt nagyon tettenérhető, hogy ez a két dolog egy és makogok. Ezen nem is nagyon idegesítem magam, mert ez így ugyanaz: ő dalszöveget írt le, ami költészetté emelkedett. Hogy van minden alkotóval. De az írásnak is nagyon sokféle mozgatómiért? Mert olyan volt a dalszöveg. rugója lehet: sokszor van egy konkrét gondolat, amit ki akarok SZK: Persze ismerünk olyanokat, akiknek a dalszöveg megírása bontani, de előfordul olyan is, hogy csak pár szó jut eszembe, inkább csak egy nyűg. Bár vannak kollégák, akik egy kész szöveg- és – bár még nem tudom, miért – már előre érzem, hogy zenéhez írnak zenét, én ezt soha nem csináltam, az esetek 99,4%- vel jó lesz. És most, épp a napokban fordult elő, hogy rájöttem, ában a Balassi-modellt követem. (nevet) hogy loptam egy fél sort. A Dél-Amerika című dalunkban szeSZB: Hadd fényezzem a dalszövegírókat: amit ők magukkal repel, hogy „A legjobb lesz, ha felteszem a kedvenc lemezem”. vittek a kortárs könnyűzenébe a költészetből, az most nagyon Nemrég énekeltem a Budapest Bárral egy Latabár-kuplét, aminek hiányzik onnan. Valamit a lényegből, a tűzkövet, a szikrát, a lel- az a címe, hogy Nem nősülök soha, és abban szerepel, hogy „Szó kiismeretet, és a közönséggel való egyenrangú kommunikációt nélkül felteszem a kedvenc lemezem” – így derült ki számomra, 12


ÉNEKELT VERS

hogy valahogy onnan emeltem át. A két dal zenei világa is hasonló, biztos hallottam régen a kuplét és valahogy emlékeztem erre a sorra, így bukkant elő. SZB: Ezek ilyen icipici aknák és rengeteget hordunk magunkban. Nem is sejtjük... (nevet) D+SZ: Amikor a mű kész – akár üzenettel, akár anélkül – akkor el kell engedni. Zavar benneteket, ha esetleg félreértik vagy nem durran akkorát, mint amilyen fontosnak ti érzitek? SZB: Ezzel kapcsolatban nincs mit csinálni. Ha az ember kirakta azt a terméket, akkor sajnos ahhoz a termékhez neki magának tökéletesen ugyanannyi köze van, mint bárki másnak. Onnantól kezdve a költő is már csak egy olvasó. Én szoktam is mondani sajáttal kapcsolatban véleményt: „ez valami ostoba szar”, „ezt milyen rutinból írtam meg”, „hát, a harmadik szakasz az jobbacska”... Jogom van hozzá, de ez azt jelenti, hogy másnak is ugyanannyi joga van hozzá. Nem lehet irányítani úgy az olvasót, hogy még meg is mondom nekik, hogy „te olvasóm vagy, te meg nem vagy olvasóm, mert én veled nem értek egyet!” SZK: Vannak félreértések is, de én inkább röhögni szoktam ezeken. Régebben volt egy eset, amikor Schobert Norbi bevonult az RTL Klubon valamilyen show-ba a Mozdulj! című számunkra, aminek a jelentésébe sok minden belemagyarázható, de az biztosan nem, amire ott ők gondoltak. (nevet) SZB: Ha meg valamit hú, de nagyon jónak tartok és aztán leszarja mindenki: az a helyzet, hogy a végére a legtöbbször kiderül, hogy azért a többségnek van igaza. Nekem tényleg az nem fogyott, tényleg arról írták a rossz kritikákat, ami tényleg rossz volt. SZK: Van olyan, hogy utólag rájössz, hogy amit csináltál, az nem lett jó, valahol mellément. De minden lemezünkön van két-három saját titkos kedvencem is a dalok között, amikről már előre tudom, hogy inkább az ínyenceknek fognak tetszeni és nem lesznek óriási sikerek. De a közönség nagy része sajnos annyira nem hajlandó belegondolni, hogy mit hall... Pedig itt nem valami borzasztóan bonyolult dolgokról van ám szó! Úgyhogy a tömeg véléményével sokszor óvatosan kell bánni. Nekem az a szerencsém, hogy imádom

a pengeélen táncoló világslágereket is: számomra a Raindrops Falling On My Head BJ Thomastól éppolyan értékes, mint Beethoven Hetedik Szimfóniájának második tétele... SZB: ...vagy egy jó Tankcsapda! (nevet) SZK: Többször felmerült, hogy ezt vagy azt a dalt direkt azért írtuk, hogy sláger legyen. Én imádok azzal kísérletezgetni, hogy egy sláger mitől működik. SZB: És ez nem bűn. Ha csak nekem tetszik, amit csinálok, akkor én magamnak való vagyok. És kész. Az hogy nézne ki, hogy én zsenitudattal azt mondom, hogy ez milyen jó, és akinek nem tetszik, az nem méltó arra, hogy tetsszen neki ez. Akkor velem van a gond alapvetően. SZK: Inkább akkor van a baj, amikor az ember már nem tud saját maga minőség- akkor talán, de hát én nem vagyok költő, ellenőre lenni, amikor meghülyül az alkotó, úgyhogy ezen gondolkozni is kár. és valamilyen hatásra bebeszéli magának, D+SZ: Szerzőként néha át-átjártok hogy a műve milyen nagyszerű. egymás területeire, például a Rájátszás D+SZ: Miért fontos számotokra köz- keretében. Krisztián, te szoktál más szöéletinek lenni? Balázs a jelenben is az, vegére dalt írni? SZK: Nem, ez volt a legelső alkalom. Krisztián inkább korábban nyilvánult SZB: Meg ott volt a „Felteszem a kedmeg ilyen téren. SZB: Ami érdekel, én arról írok. És milyen venc lemezem” ugye... (nevet) SZK: Ez volt az első alkalom, de szerenérdekes, hogy ez pár éve még furcsa volt, hogy valaki mer arról írni, ami foglalkoz- csére Balázs igazi könnyűzenerajongó meg tatja. Olyan kritikát kaptam egyszer, mint tudor, meg minden efféle, és ez benne van akit rajtakaptak, hogy „bibibíí, észrevettük, a lírájában is. Tényleg nagyon könnyű dolhogy te ’olyat’ írtál!”. Erről szólt a kritika, gom volt. Amikor felmerült, hogy csinálegészen furcsa volt. Voltak tabutémák, junk egy közös dalt, kinyitottam a kötetet, amik költőietlenek, amik nem méltók a tan- már ott is volt előttem a Vigasztalós, ami széki líra magaslati levegőjéhez: ha én egy egy tökéletesen pattogó, igazi dalszöveg. focimeccsen két régió közötti villongást Balázs mondta is, hogy miért pont a legkeészreveszek és abból lesz a végén egy vers. vésbé míves és kidolgozott verset válaszNagyon érdekes. Aztán ez megváltozott, és tottam, de ez mint dalszöveg azonnal üt. És szerintem a zene is jó lett hozzá. pont, hogy divat lett a közéleti líra. SZB: Nagyon érdekes módon egészítik D+SZ: Tényleg meglepő, mert a ma- ki egymást, jobb lett a dal, mint a vers. SZK: Lehet, hogy ha a versből nagyon gyar irodalmi hagyományban ez erősen jelen van: még az általános és középis- jó dalt lehet írni, akkor nem is annyira jó kolai tananyagban tárgyalt szerzők kö- önmagában, mint vers. Ugyanez a helyzül is nagyon soknál tananyag egy-egy zet a feldolgozásokkal, talán nem fals a párhuzam: egy feldolgozás akkor lehet közéleti vers. SZK: Szerintem a közéletiség akkor mű- a legjobb, ha az eredeti dal egy jó ötlet, ködik, ha mikor már lekopott a témáról az ami nincs elég jól megvalósítva. Úgyhogy aktualitás, még akkor is jó, ami megmarad. lehet, hogy Balázs ezt tudtán kívül eleve Nekünk is voltak ilyen dalaink, de ma már dalszövegnek írta. (nevet) n nem szeretem őket, főleg a szövegük miatt. Valahogy az előadói karakteremhez sem illik interjú: Hegyi György ez. Ha csak írásban lennének a szövegek, FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (D+SZ) 13


MAGYAROK KÜLFÖLDÖN

BILJARSZKI EMIL, ZENÉSZ

ELŐÍTÉLETEK NÉLKÜL Biljarszki Emilt a hazai zeneszerető közönség elsősorban a kultikus Korai Örömből ismerheti – ám 2009-es kiszállása óta két új zenekarában, a Fókatelepben, majd a Meszecsinkában hangsúlyosabb szerepben láthatjuk. Előbbiben a szinti mellett gitározik, sőt citerázik is, míg utóbbiban már kifejezetten többet penget, mint billentyűzik. Mindkét zenekar aktív, túl vannak két-két albumon, a Meszecsinka pedig a Folkbeats tehetségkutató világzenei kategóriájának megnyerését követően idén április-májusban Amerikában és Kanadában turnézott.

D+SZ: Kezdjük az elején. Hogyan indult a billentyűzés az életedben, már korán rockzenésznek készültél? Biljarszki Emil: Hatévesen kezdtem zongorázni, a családban apai ágon mindenki zenélt. Apám felvételizni is akart a Zeneakadémiára, trombita szakra, de a vizsga előtt egy szamár belerúgott a szájába, így nem tudott fújni, és építészmérnök lett. Nálam már tízévesen jöttek saját témák, aztán beszippantott a rockzene. Az volt az igazi dolog az életben. Gimnázium után zenei pályára akartam lépni, szüleim persze próbáltak „értelmesebb” foglalkozás felé terelni. Elmentem a szófiai zeneakadémiára szétnézni, és ott jó tanuló, sápadt fiatalokat láttam, akik kottákat veséztek ki a szünetben. Így lettem közgazdász.

D+SZ: Több zenekarban is játszottál kölyökként, de közülük kimagaslik a tizenöt évnyi Korai Öröm-tagság. A zenekar meghatározó tényező volt sokáig a hazai zenei életben. Mit igyekeztél te belevinni zeneileg és milyen szinten tudtad megvalósítani az ötleteidet benne? BE: Nem igyekeztem, és önmegvalósítás sem volt. Beléptem egy közös térbe, és benne léteztem tizenöt évig, miközben beleadtam mindent. Nem a személyeken volt a hangsúly, egy szerencsés energia-konfiguráció alakult ki, amely önálló szervezetként lökött ki minket és a közönséget a magasabb dimenziókba. Hogy konkrétumokat is mondjak, ott volt a bolgár népi vonal néhány kiváló énekesnővel, és a 2005-ös albumra is büszke vagyok – többek között Harcsa Veronika is énekelt rajta pár számban – ez D+SZ: Az, hogy Bulgáriában születtél és a Szovjetunióban volt az első megjelenése lemezen. A külföldi turnék szervezésén nőttél fel, tinédzserkorodtól pedig itt élsz, unikális. Ezek a gyö- is sokat dolgoztam, azok is erős inspirációkkal szolgáltak. kerek mennyire fontosak és meghatározók a felnőtt életedben, és milyen szinten hatnak máig? D+SZ: A 2007-ben alakult Fókatalep már a Koraiban töltött BE: A nemzeti hovatartozás szerepét nem kell magyarázni. időd vége felé körvonalazódott, ráadásul többnyire Korai ÖrömManapság ez abban nyilvánul meg, hogy bolgár elemeket szövök zenészekkel. Ez egyfajta szólóprodukció zenekar képében? bele a zenénkbe és hidakat építek a két ország közé. OroszorBE: Nem. A Fókatelep a Korai alprojektjeként indult, mint a Korai szág kulturális háttere nekem olyan, mint a támasz az énekhez (a Ütősök, vagy a Korai Kvartett. Aztán kiderült, hogy sokkal eredtámasz mély-légzésen alapuló énektechnika – a szerk.). Mivel a ményesebben tudunk dolgozni ilyen formában. Talán azért, mert brezsnyevi Szovjetunióban éltem sokat, ez segít megérteni a ma az aktívabb zenészek vettek benne részt, és a friss vér – Oláh Anitthon zajló folyamatokat. Magyarországnak is sokkal tartozom, namari – is segített. Számunkra is váratlan módon hamar teljesen ezért a ’90-es évek végén szakítottam a biznisz világával – a Köz- önálló zenekar lett, amely ott és akkor jobban húzott, mint a Korai. gázt ’91-ben végeztem el –, és a magyar zenét viszem mindenfelé Még ma is ott van minden Fókatelepről szóló infónál a Korai Öröm a nagyvilágban. és a Colorstar neve, pedig a két zenekar csak az első bekezdés 

15


MAGYAROK KÜLFÖLDÖN

 az együttes történetében. Érdemes a Fóka­ BE: A Meszecsinka egyenlő Annamarival telepet összehasonlítás és ebből fakadó és velem. Azért alakult, hogy kompromis�előítéletek nélkül meghallgatni. szummentesen megcsinálhassuk a saját dolgainkat. „Rendes” zenekarnak ott van D+SZ: Oláh Annamáriával szerzőpá- nekünk a Fókatelep. A tagcseréhez az verosként működtök? zetett, hogy a frissen felvett tagok között BE: A Meszecsinkában igen, a Fókában voltak olyanok, akik viszályt hoztak ebbe a részben. Például a Kaskét mi írtuk, a Realt zenekarba, amely a szerelemről és a szerehárman a basszusgitáros Ferivel. A Fóká- tetről szól. Egy idő után azon vettünk észban Szalay Peti, a gitáros is erősen jelen re magunkat, hogy lehetetlen igényeknek van szerzőként, valamint Csányi Viktor do- próbálunk megfelelni, és méltatlan helyzebos is írt szöveget az egyik számba. Azt teket kényszerülünk megoldani. Nem tudazért érdemes tudni, hogy a Bosszú Dalt tunk már együtt dolgozni, így az a formákivéve (amire most komoly klip készül) ció összeomlott. De mi Annamarival azért mindegyik számban fontos szerepet ját- élünk, így a Meszecsinka is él. Sokáig az szik az összzenekari hangszerelés, ez adja volt a terv, hogy duóként folytatjuk. Ennek stílusunk magvát. semmi köze a Folkbeatshez, de kétségkívül rosszkor jött. D+SZ: A Fókatelep sokkal több folk elemet tartalmaz, mint a Korai, de még D+SZ: Milyen volt az amerikai-kanadai erősen hozza annak folyamatzenés, roc- turnén a fogadtatás? kos vonalát is, viszont a belőle kinövő BE: Annyira más ott minden, hogy sokMeszecsinka már egyértelműen világze- szor párhuzamos univerzumban éreztem nei akció. Tudatos volt ez az ív vagy in- magam, a másságot fizikai nyomásként kább természetes folyamat? érzékeltem. Tizenhárom koncertet adBE: Nincs olyan döntés, hogy milyen tunk három hét alatt, bejártuk az USA stílust játsszak, azt csinálom, ami belülről északkeleti részét és Kanada déli részét. jön, így ez inkább természetes folyamat. Játszottunk menő világzenei klubban, elit Az biztos, hogy Annamari a különböző né- dzsesszétteremben, rockkocsmában, mapek hagyományos énekeit nagyon szere- gyar templomban, és öregek otthonában ti, de azokat saját világa kaleidoszkópján is. Mindenhol siker volt, de talán a legfonereszti át. Én sosem voltam stílusfüggő, tosabb a New York-i. Ott az East Villageés azt tapasztalom egy ideje, hogy az a ben található Drom klubban léptünk fel, friss érzés, amit régen a rock, aztán az vagyis a város bulis negyedének egyik felelektronikus zene adott, most a népi dal- kapott klubjában. Voltak legalább 150-en lamok és ritmusok felől jön. Ugyanakkor és sikerünk lett, nem akartak elengedni a utálom az erre épülő divatot és a mecha- koncert után. Hallottam történeteket nánikusan összerakott zenéket, amikor egy lunk ismertebb magyar zenekarokról, akik népdal teljesen oda nem illő rock- vagy kijutottak New Yorkba és kis helyeken játelektro-hangszerelésben ölt testet. Mi szottak öt ember előtt. Ezen nem csodálsaját zenét csinálunk, sok saját dallal, és kozom, akkora ott a dömping, inkább a mi eszünkben sincs arra ügyelni, hogy az „vi- sikerünk lep meg. Természetesen ebben lágzenés” legyen. A mostani Meszecsinka- nagy szerepe van a turné szervezőjének, koncertlátogatók csodálkoznak, azt mond­ Magyar Kálmánnak, aztán a kinti magyar ják, hogy sokkal pszichedelikusabb és intézet illetékesének, Romsics Balázsnak, el­szál­lósabb zenét játszunk, mint amit ko- és persze a Folkbeats stábjának. Egyébrábban vagy a lemezen hallottak tőlünk. ként az útról képes beszámoló olvasható a www.meszecsinka.blog.hu-n és a Face­ D+SZ: A Meszecsinka a Folkbeats dön- book oldalunkon is. tője után átesett némi tagcserén, konkrétan rajtad és Annamárián kívül ki is D+SZ: Kijött most egy koncertlemez: cserélődött a teljes tagság. Mi történt? ez azért készült, hogy az élő előadások 16

energiáját visszaadja vagy fontos volt egy megjelenés a jelenlét szempontjából? BE: Ki akartunk nyomni valami újat az amerikai turnéra. Eredetileg egy Dürerkoncertet terveztünk megjeleníteni, ahol Lantos Zoltán hegedűssel játszottunk, tehát kicsit más és megismételhetetlen volt a műsor. Ott viszont technikai problémák adódtak a felvétellel. Aztán egyszer Bánházi Gábor (Óperentzia) hangosított minket, és csak úgy felvette az adott koncertet. Ahhoz képest, hogy minimál cuccon szólaltunk meg és nem is úgy játszottunk, hogy most lemezfelvétel van, elég jól sikerült. Rákerült a lemezre egy Óperentzia által készített remix is, amely eredetileg a német kiadónk megrendelésére készült. A koncertjeinken kapható a lemez. D+SZ: Egy következő album tervei ös�szeálltak már? Milyen irányokba haladtok tovább? BE: Mindenféle irányba haladunk egyre növekvő sebességgel. Kezd megérni a következő lemez anyaga is. Már felvettünk Bulgáriában vokálokat Neven barátommal, és demózunk a próbahelyen. Más lesz, mint az első, mi is mások vagyunk. Sok új dalt lehet már hallani a koncerteken, de annál a megszólalásnál szebben és gazdagabban szeretném őket felvenni. A koncert a pillanatnak szól, ezért ott fontos az energia, a felvétel viszont az örökkévalóságnak, ezért ott a tökéletesség a cél.n INTERJÚ: Rácz Mihály turnéFOTÓk: MESZECSINKA


17


ELEKTRONIKUS ZENE

18


ELEKTRONIKUS ZENE

DARGAY MARCELL, ZENESZERZŐ

Nem ciki dúr akkordot komponálni

Nem sok komponista büszkélkedhet azzal, hogy harmincegy éves korára operát rendelt tőle a müncheni Staatsoper. A Hálátlan dögök című, 2011-ben bemutatott mű a gyerekek ellen elkövetett szexuális erőszak tabutémáját feszegeti, szerzője pedig sokkal fontosabbnak tartja a sikernél, hogy művei ne elefántcsonttoronyban foganjanak, és az objektív valóságot tükrözzék. A fiatal komponistát gyerekkorában Kassák gondolatai nyűgözték le, filmrendező és búvár szeretett volna lenni, jelenleg pedig a Krétakör zenei vezetője, mellette zeneelmélet-tanár. A Lendülj túl Bartókon! címmel útjára indított, fiatal kortárs komponistákat bemutató interjúsorozatunk legfrissebb darabjában Dargay Marcell zeneszerzővel beszélgettünk.

D+SZ: Sok kollégádat könnyen megtalálni az interneten, téged azonban nem. Megengedheti ezt magának manapság egy zeneszerző? Dargay Marcell: Valószínűleg nem, mert az ember így maga alatt vágja a fát. Havonta egyszer el szoktam gondolkodni, hogy feltöltsem-e darabjaimat egy honlapra, és ha ilyen régóta foglalkoztat ez a kérdés, akkor valószínűleg téves a jelenlegi álláspontom. Az effajta exhibicionizmus viszolygást kelt bennem, sokszor még a meghajlást is kínosnak érzem a színpadon. Sok mindent tanítottak nekünk a Zeneakadémián, de az önmenedzselés tabu volt, a szükséges rossz, amivel nem illik foglalkozni. D+SZ: Külföldön tanítják az ilyesmit? DM: Már nem kell messzire menni. Nemrég a Zeneakadémián is beindult egy ilyen képzés végzett hangszeres növendékeknek, ahol megtanulhatják, hogyan kell interjút adni, potenciális támogatókkal tárgyalni, árajánlatot tenni, turnét szervezni. Ezek a dolgok többé-kevésbé az alapkészségekre épülnek, mégis speciálisak. Ehhez kapcsolódik, hogy Eötvös Péter kifejlesztett egy új zeneszerzési módszert: ő már annak tudatában komponál, hogy milyen helyszínen lesz a bemutató, milyen közönség hallja, és milyen zenekar játssza majd a művet, és hányszor lesz alkalmuk próbálni előtte. Ezzel a módszerrel a komponista a zenei ideáit meg tudja feleltetni a pragmatikus szempontoknak. Szerencsére

a Nemzetközi Eötvös Intézet nemrég Budapestre költözött, így most több lehetősége adódik az itteni zeneszerzőknek is, hogy kipróbálják ezeket a módszereket. D+SZ: Érdekes adottság, hogy a hazai komponistagenerációk között nincs minden esetben folytonosság, azaz a Zeneakadémián jelenleg nem végeznek olyanok, akik elmondhatnák magukról, hogy Kurtág vagy Eötvös tanította őket zeneszerzésre. DM: Kurtág kiváló zongorista volt, tanított kamarazenét, de emlékszem, már attól viszolygott, amikor arra kértük Dinyés Dani osztálytársammal, hogy mondja el a véleményét Vidovszky – aki ugyebár élő zeneszerző – egyik kétzongorás darabjáról. Róla nehezen tudnám elképzelni, hogy valaha is zeneszerzést tanítson – egyszerűen távol áll a mentalitásától. A szakadék nagyjából a kilencvenes évekre tehető, amikor több olyan évfolyam is végzett, akik közül sokan nem maradtak a szakmában: karmesterek, kórusvezetők, színházi zeneszerzők lettek. Nem szeretnék hazabeszélni, de talán az első olyan nemzedék, akik aktívan komponálnak, és sokszínűek is, a mi generációnké, akik a 2000-es évek közepétől kezdve szereztek diplomát. Ez talán annak is köszönhető, hogy nekünk már nem kellett végigszenvednünk azt a diktatórikus jellegű establishmentet a Zeneakadémián, ami miatt korábban a vizsgákra és a koncertekre külön darabokat kellett írni. Életem legfelhőtlenebb időszakaként tekintek vissza arra az öt évre: azt tehettük, 

19


ELEKTRONIKUS ZENE

 amit akartunk, és ha teljesítettük a penzumot – amit egyébként ideje például Schubert köt le, Megyesi Zoltán operaénekes baráörömmel elvégeztünk –, hihetetlen nagy szabadságot kaptunk tommal megtanultuk és már elő is adtuk a teljes Winterreisét. cserébe. Közreműködtünk például egymás darabjainak bemutatóiban is, függetlenül attól, hogy ki milyen stílusban komponált. D+SZ: A Zeneakadémián eredetileg Bozay Attila osztályába kerültél volna, aki az évnyitó előtt néhány nappal elhunyt. D+SZ: Viszonylag későn kezdtél el hangszeren játszani. DM: Ott álltunk, és nem tudtuk, ki fog minket tanítani, de DM: A tízéves kor annak számít? Lehetséges. Rengeteg minden sikerült egy hét alatt meggyőzniük Vidovszkyt. Azon a nyáron foglalkoztatott, és valójában csak az intézményes része kezdődött olvastam Weber Kristóf Beszélgetések a zenéről című zseniális később, mert onnantól kezdve, hogy az eszemet tudom, mindig könyvét, amiben Vidovszky hosszasan taglalja, miért nem foglalvoltak körülöttem hangszerek. Édesapámat egy magyar szár- kozna soha zeneszerzés-tanítással. Eleinte a kelletlenség látszott mazású képzőművész, Nicolas Schöffer tanította Párizsban, tőle rajta, de azt hiszem, megkedvelt minket. kaptam meg azt az elektromos orgonát hét éves koromban, amin a Hommage à Bartók című lemezén játszott. Zeneiskolába nem D+SZ: Hogyan kerültél a Krétakör társulathoz, aminek 2009 akartam járni, inkább ezen az orgonán pötyögtem össze-vissza. óta a zenei vezetője vagy? Filmrendező, búvár és képzőművész szerettem volna lenni. Közben DM: Magyarországon a színházi zenét általában úgy kell ela szüleim beírattak a kalocsai zeneiskola zongora szakára, tizenegy képzelni, hogy az ember vezényszóra bejátssza a kuplékat, vagy évesen már összhangzattant tanultam, és egyre világosabbá vált, megír valamit a színpadi átdíszítések aláfestéséhez. Én is sok hogy komponálással akarok foglalkozni. Később még sokáig terv- ilyet írtam. A színházi zenei munkák összes lehetséges szegmenben volt az is, hogy zongorista leszek, a Zeneakadémián Körmendi sét végigjártam, a színpadon zenéltem, korrepetitorkodtam, szíKlára volt a tanárom, aki nagyon kedvelt és tehetségesnek tartott, nészeket és énekeseket tanítottam be. A Krétakörben viszont ezért rengeteg koncerten és bemutatón játszottam szólistaként. feltették nekem a kérdést: mi az elképzelésed? Itt megvalósíthatom az összes, nem csupán a zenéhez kötődő elképzelésemet is. D+SZ: A családod képzőművész háttere hogyan segített téged? D+SZ: Elégedett voltál a Hálátlan dögök című operád hazai DM: Édesapám a nálunk nem túl ismert kinetikus szobrászat műfajával foglalkozik, amely leginkább Moholy-Nagy László élet- fogadtatásával? DM: Magyarországon négyszer vagy ötször, Németországban művéből eredeztethető. A konstruktivizmusból kiinduló kinetikus művészetet űzi, és ez azért fontos, mert a gondolkodásomon négyszer játszottuk, végig telt házzal. Nem nagyon tudtam feldolnagyon mély nyomot hagytak az alkotásai. Apám és én teljesen gozni, hogy a magyar zenei szaksajtóban – ellentétben a némettel más diszciplínákban dolgozunk, de a strukturáltság, a szervezett- – nem igazán volt nyoma a bemutatónak, főként csak a színházi újságírók tudósítottak róla. Magyar nyelvű operát rendel a münség, a rendre való igény mindkettőnknél lényeges dolog. cheni Opernfestspiele egy harminc éves magyar szerzőtől – maga az esemény volt fontos, hiszen nagyon ritka, hogy valakitől operát D+SZ: Kik hatottak rád leginkább? DM: Gyerekkoromban Kassák Lajos integráns, sok mindent rendelnek. Azt hiszem, ebben az esetben is az volt a fő probléma, felölelő gondolkodását csodáltam. Akkoriban még nem igazán mint a legtöbb kortárs darabbal: nem tudta igazán megmutatni érdekelt a komolyzene, egy bikaviadalos lemez volt a kedvencem, az erejét, nem került be a vérkeringésbe, nem mérettetett meg. amin pasodoblék voltak, és miközben hallgattam, állítólag fel-alá Szervánszky Hat zenekari darabja 1960-ban még botrányt tudott szaladgáltam a szobában. Később főleg Cure-t, Depeche Mode- okozni. Manapság már csak egy könyv- vagy filmbemutató képes ot, New Ordert és Soft Cellt hallgattam, ameddig nem romlott el felbolydulást kelteni, a kortárs zene már nem. Ezért volt számomra a lemezjátszónk. A komolyzene nagyon egyformának tűnt, két nagyon fontos, amikor 2010-ben a Krétakörrel az Új Néző projekkivétellel: Kodály Háry János-szvitjéből az Intermezzótól lúdbő- ten dolgoztunk, és lementünk borsodi falvakba, romák közé. A zerözni kezdtem, illetve a Kék rapszódia első tíz ütemét is nagyon nei képességeimre ott nem volt szükség, mégis azt éreztem, hogy szerettem. Ennyi volt hallható ugyanis az Azúr reklámjában. Ak- zenészként tartom a videósoknak a derítőt, zenészként próbálok kor kezdett el igazán érdekelni a komolyzene, amikor elkezdtem meggyőzni egy félénk kislányt, hogy álljon a kamera elé, és beszélzenét tanulni. Az első saját kazettáimon Bartók darabjai voltak: gessen velünk. Ugyanis nagyon hasznos a zeneszerző számára, ha a Concerto, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, a nem csak izolálva képes dolgozni, és olyan dolgokat is kipróbál, Kékszakállú herceg vára, ezeket tízévesen ismertem meg. Azóta amellyel képes közelebb kerülni az objektív valósághoz. A hivatáskülönböző zenei korszakaim voltak. Nem is minden esetben a tudatnak néha képesnek kell lennie túllendülnie azon, amikor azon zene az, ami hat rám: Cage gondolkodása például eleinte jobban siránkozik valaki, hogy sikeres lesz-e a darabjának a bemutatója. érdekelt, mint a darabjai. Volt olyan időszakom, amikor az ameD+SZ: Szerinted miért nincsenek mostanában ilyen botrányok? rikai szerzők foglalkoztattak, szerencsére Alvin Lucier, Christian DM: Nekem nem maga a botrány hiányzik, hanem az, hogy Wolff és a francia Tristan Murail éppen akkor tartottak Csehországban egy kurzust. Mindig felfedezek magamnak dolgokat, egy ügy kerekedjen belőle. Luigi Nono számára az utcai tüntetés és a

20


ELEKTRONIKUS ZENE

komponálás még egyazon tevékenységnek számított, de ennek a naiv hitnek a korszaka rég lezárult. Valószínűleg azért tűntek el a botrányok, mert a művészet eltávolodott az objektív valóságtól. A rátelepedett elittudat meggátolja abban, hogy hatni tudjon. Talán az is probléma, hogy nem hagyják gondolkodni az embereket. A huszadik századtól kezdve valamiért elvárják egy komponistától, hogy írásban ismertessék a műveiket, pedig a zeneszerzők nagy része szemérmes, nem szeret a darab mondanivalójáról beszélni – ezért tehát mindenki arról ír oldalakon át, hogy milyen technikával készült a műve. Aki ezt olvassa, azt gondolhatja, hogy a művészi üzenet kimerül a bonyolult zenei formákban és matematikai képletekben. Talán az a tévhit is táplálja ezt, hogy az emberek nem értik a kortárs zenét, ezért azt el kell magyarázni nekik. Mozart vagy Beethoven zenei gondolatait vajon értjük? Kétlem, de meglehet, hogy azért nem, mert őket sose kérték fel műsorkalauz megírására. Hiszem, hogy a közönségnek joga van ahhoz, hogy önállóan és befolyások nélkül értelmezhesse a darabot. D+SZ: Németországból miért egy magyar nyelvű művet rendeltek? DM: Ezt fordítva elég nehezen tudnánk elképzelni. Előzetesen már ismerték a mű koncepcióját, amely szerint gyerekek is szerepelnek benne. Nem tettünk engedményeket a zenei anyag komplexitásában, és azt sem csináltuk, amit gyakran látni: a gyerekek színpadra lépésekor hirtelen leáll a cselekmény, mintha mindenki azon akarna szurkolni, hogy rendben végigénekeljék a szerepüket. Mi a gyerekek köré akartuk építeni a darabot, akik sokszor nehezebben oldódnak fel a színpadon, ezért volt logikus a Bayerische Staatsoper részéről a döntés, hogy megadják a szereplőknek azt a szabadságot, hogy az anyanyelvükön szólalhatnak meg. D+SZ: A Hálátlan dögök ősbemutatójának egyik kritikusa a darab filmszerűségét hangsúlyozta. DM: Mert filmszerűre akartam írni, hogy a valóságjellegét hangsúlyozzam. Tavaly októberben mutatták be a párizsi Chaillot színházban Schilling Árpád Noéplanéte című előadását, amihez szintén én írtam zenét. A darabban párhuzamosan fut a színházi előadás és egy előre felvett játékfilm. Néha a színházi szereplők is megjelennek a filmen, tehát van interakció a kettő között. John Carpenter (amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és zeneszerző – N. M.) kissé leegyszerűsített, de igen találó elképzelése szerint kétféle filmzenetípus létezik: a minimalista értelemben vett aláfestő, amely a folyamatosságával és a változatlanságával próbálja megteremteni a film egységességét, és az általa csak „Miki egeresnek” nevezett, amelyik a film történéseit hivatott illusztrálni. Ennél a Schilling-darabnál viszont a film tulajdonképpen be volt ágyazva a színházi előadásba – vagy fordítva –, és úgy kellett megírni a zenéjét, hogy a kettőnek illeszkednie kellett egymáshoz.

sultsága csak akkor derül ki, amikor azt valamilyen kontextusba helyezik. Nem gondoltam például, hogy a Hálátlan dögökben ciki lenne dúr akkordot írni, ezért egy közel tíz perces, Bach stílusában megírt passióbetét is van benne, mert abban a jelenetben arra volt szükség. A filmekből például hihetetlen mennyiségben zúdulnak ránk olyan zenei hatások, amikre egy koncerten valószínűleg sokan rávágnák, hogy ez hallgathatatlan, nem is zene. A filmeknél egyszerűen nem tűnik föl a zene jellege, matériája, annyira beépül a jelenetek hatásmechanizmusába. D+SZ: Amikor Horváth Balázs kollégáddal beszélgettem, azt mondta, kifejezetten üdvözítőnek tartja, hogy manapság a szerzők pusztán a megélhetésük miatt is rá vannak kényszerítve arra, hogy több műfajban kipróbálják magukat. Nem áll fenn a veszélye annak, hogy ezzel a ló túloldalára esik az ember? DM: Dehogynem. Viszont a Krétakörben komponált zeném mindig olyan, hogy én döntöm el, mit szeretnék, ezért nem tartom alkalmazott művészetnek. Írtam persze rengeteg alkalmazott zenét, dolgoztam prózai előadásokban, és abban, hogy az operát meg tudtam írni, nagy szerepe volt annak, hogy tíz éven át „güriztem” a színházban, és az összes lehetséges munkát, amit egy zenésznek adhatnak, kipróbáltam. A Krétakörben mindig van rá lehetőségem, hogy alkotótársként legyek jelen, ne csupán valakinek a vízióját valósítsam meg. Mellette tanítok is, ami nálam rögtön az egyetem után kezdődött, és sokszor fárasztó tevékenység, de ez a fajta gyakorlatias munka segít hozzá, hogy ne vesszek el a saját dolgaimban. Tulajdonképpen örülök, hogy nincs olyan intézmény, amelyben zeneszerzők ülnek kis irodákban, és komponálnak, hanem az embernek magának kell felkutatnia a lehetőségeit. D+SZ: Át szoktad írni utólag, amit egyszer már befejeztél? DM: Nem, mert úgy gondolom, ha valami nem sikerült, azt egy másik műben kell kijavítani. Ezért is van, hogy nem vagyok egy hihetetlenül termékeny szerző, mert amikor felismerem egy mű gyengeségeit, és egy másik darabban próbálom helyre rakni őket, abból mindig nagyon hosszú alkotófolyamat kerekedik.

D+SZ: Van-e olyan álmod, ami beteljesülésre vár? DM: Mindig az, amin éppen dolgozom: most egy vonósnégyes. Nagyon lassan születik, megszenvedek vele. Egy időben úgy komponáltam, hogy teljes mértékben figyelmen kívül akartam hagyni a zene azon természetét, hogyan illeszthető hangszerekre, és olyan darabokat írtam, amelyeket bármilyen hangszer-összeállítással el lehetett volna játszani. Olyanfajta neutrális közeget akartam létrehozni, amely bármire alkalmazható, a dolgok esszenciáját kerestem, amiből természetesen experimentális jellegű produktumok születtek. Most a korábbi kísérleteimet a tradicionális módszerekD+SZ: Azt mondtad korábban, hogy dramaturgiai szem- hez próbálom közelíteni, az operám és a tavaly írt kettősversenyem pontból kell indokoltnak lennie a zenének, a többi mellékes. (Pacific 012) is már az ilyen művek közé tartozott. n DM: Ezt arra értettem, hogy számomra a zene „szépsége” mindig másodlagos szempont volt, mert egy zenei ötlet létjogo- INTERJÚ: Németh Marcell, Fotó: Nagyillés szilárd (D+SZ)

21


KLIPFORGATÁSI LEHETŐSÉG MAGYAR ZENEKAROKNAK

SUZUKI-VIADAL Mára a videoklipek váltak az első számú promóciós eszközzé a zenekarok és előadók számára, ha ismertséget és rajongótábort kívánnak maguknak szerezni; segítségükkel hatékonyan lehet közönséget toborozni a YouTube vagy a közösségi média oldalain. A klipforgatás azonban költséges, és sok hazai formáció egyáltalán nem, vagy csak ritkán engedheti meg magának, hogy egy stábot fizessen erre. A Magyar Suzuki Zrt. ezért indította el 2012 szeptemberében a viaDAL-t, melyen keresztül segítséget nyújt hazai zenekaroknak klipforgatásukhoz. Továbbra is várja a jelentkezőket és a szavazókat a tavaly ős�szel debütált Suzuki viaDAL, a Magyar Suzuki Zrt. által indított, magyar zenekaroknak és előadóknak szóló program, mely a Facebookon zajlik. A hazánkban egyedülálló kezdeményezésnek az I Love Suzuki Facebook-oldal ad helyet; hetente egy-egy zenekar párbajozik egymással kizárólag rajongói szavazatok formájában. Aki négy egymást követő kört megnyer ellenfelével szemben, annak soron következő klipjének forgatásához a Suzuki nettó 1.000.000 Ft-tal járul hozzá. A klipek készítésének költségét, a stábot, és forgatáshoz szükséges technikai felszerelést a Suzuki biztosítja a zenekaroknak, akik – ha azt igénylik – szabad kezet kapnak a klip szinopszisának összeállításában. hogy nyereségéből visszaforgasson hazai kulturális produkciók bemutatására is. A cég a fiatalokhoz szeretné közelebb hozni az A rajongók nemcsak szavazatot adhatnak le az I Love Suzuki autómárkát, őket pedig a könnyűzenei szcénán keresztül lehet Facebook-oldal viaDALon, hanem az alkalmazáson belül kedven- könnyen megszólítani. ceiket ajánlhatják is, esélyt adva nekik arra, hogy elegendő szavazatot gyűjtsenek össze, és ők folytassák a párbajt egy-egy kieső A Suzuki nem a szuperprodukciókat szeretné lehetőséghez jutután. A hiphoptól a klasszikus rockzenén át a skaig sokféle műfaj tatni, hanem a fiatal, friss előadókat, vagy éppen az underground szereplői bukkannak fel a viaDALon. irányzatok képviselőit. Ezzel a vállalat azt is jelzi, hogy hosszú távra tervez Magyarországon, a jövő generációját támogatja, olyan móNem elvárás, hogy a filmben megjelenjen a márka, a Suzuki nem don, hogy e generáció tagjainak a viaDAL szavazással beleszólást követel eredményeket a zenekaroktól.Eddig öt videóklip készült el, enged a döntésbe: kivel forogjon a következő film. Felvállalja azt a premier az I Love Suzuki YouTube csatornáján volt. A Kiscsillagtól is, hogy gyakran nem a mainstream produkciókat, hanem a kisebb például az Őrkutyát láthatjuk, az Intimtorna Illegáltól A mennyor- számú közösségeket megmozgató dalokat emeli ki. szág kapujában című szerzemény kapott klipet, az Ocho Macho feat Kowalsky a Képzeld el másképp című dalhoz forgatott. A hazai fejlesztésű, a hagyományos reklám eszközeitől tudatosan eltérő marketingkampány a hat Márka Művek kreatív konMi a célja a Magyar Suzuki Zrt.-nek a viaDAL programmal? A cepciója alapján és gondozásában valósul meg.n Magyarországon előállított gépkocsikkal a vállalat elsősorban a lokális piacot kívánja erősíteni. Hazai gyártóként arra törekszik, [ x ]

22


23


LISTÁK

1

Előadók a FACEBOOKON – LIKE TOPLISTA, 2013 tAVASZ

FACEBOOK TOP 10 LIKE 200 150 100 50

253 939 children of distance

230 770 fluor tomi

215 042 király l norbert

193 806 vastag csaba

188 038 majka

181 994 janicsák veca

174 274 quimby

163 667 bárány attila

121 190 dukai regina

119 863 takács nikolas

TOP 20 1. children of distance n 253 939 2. fluor tomi n 230 770 3. király l norbert n 215 042 4. vastag csaba  193 806 5. majka  188 038  181 994 6. janicsák veca  174 274 7. quimby 8. bárány attila n 163 677 9. dukai regina  121 190  119 863 10. takács nikolas

2

11. punnany massif 12. csík zenekar 13. ákos 14. hősök 15. papa jo 16. caramel 17. wolf kati 18. curtis 19. tankcsapda 20. young g

 111 266  110 570  109 723

n 108 415

 105 701  105 397  104 011  101 802

n 98 293  87 393

like: azt mutatja meg, hogy az előadó, zenekar közösségi oldala hány rajongónak tetszik, hányan követik azt. talk about: az előadó, zenekar oldalának közösségi aktivitását méri, a róla szóló beszélgetések, megosztások, bejelentkezések és más adatok alapján.

 javított  rontott n maradt

Előadók a FACEBOOKON – „TALK ABOUT ARÁNY” TOPLISTA TOP 10

1. dukai regina 2. majka 3. curtis 4. caramel 5. children of distance 6. ákos 7. punnany massif 8. vastag csaba 9. hősök 10. tankcsapda

24

új a listán

n         

16,47% 20 11,65% 9,55% 15 8,41% 8,35% 10 6,68% 5 5,97% 5,82% 5,56% 5,52%

TOP 5 „TALK ABOUT ARÁNY”

16,47 % dukai regina

11,65 % majka

9,55 % curtis

8,35 % 8,41 % caramel children of distance


LISTÁK

3

YOUTUBE 2013 tAVASZ, MAGYAR TOPLISTA

YOUTUBE TOP 10 4m 3m A listák összeállítója és szakmai partnerünk a 3G Multimédia Kft. www.3gm.hu

2m 1m

4 190 148 3 091 546 1 144 126 byealex majka, curtis, majka, blr feat. curtis, blr kedvesem pápai joci belehalok nekem ez jár

1 127 745 1 117 268 mr. missh mohamed feat. raul fatima & horváth nem baj tamás beléd estem

767 552 mr.busta & essemm eyyo

668 066 698 250 628 223 mr.busta & plastikhead myon & shane essemm feat. majka 54 feat. feat. smith ha menni kell tóth gabi éjjel-nappal sose felejts budapest el

557 331 punnany massif élvezd

TOP 30 1. byealex 2. majka, curtis, blr feat. pápai joci 3. majka, curtis, blr 4. mr. missh feat. raul & horváth tamás 5. mohamed fatima 6. mr.busta & essemm 7. mr.busta & essemm feat. smith 8. plastikhead feat. majka 9. myon & shane 54 feat. tóth gabi 10. punnany massif 11. republic 12. republic 13. alma együttes 14. radics gigi 15. radics gigi 16. mary popkids feat. punnany massif 17. essemm ft. smith 18. l.l. junior feat. desperado 19. punnany massif 20. hősök 21. caramel 22. mr.busta 23. delta 24. kris shades feat. széles iza 25. ocho macho 26. mr.busta feat. escobar 27. republic 28. majka, curtis, blr 29. l.l. junior 30. kállay-saunders andrás

kedvesem nekem ez jár belehalok beléd estem nem baj eyyo sose felejts el ha menni kell… éjjel-nappal budapest élvezd ha mégegyszer láthatnám 67-es út ma van a szülinapom! vadonatúj érzés úgy fáj mosoly könnyű álmot hozzon ma éjjel szabadon (na-na-na) raprezent hip hop hatalom jelenés utca himnusz süt a nap i haven’t told you everything jó nekem rtm biznisz szeretni valakit valamiért ezek a lányok gizda my baby

    n                   

4 190 148 3 091 546 1 144 126 1 127 745 1 117 268 767 552 698 250 668 066 628 223 557 331 537 585 530 335 518 414 505 042 466 959 433 505 423 772 418 476 387 303 379 302 366 708 341 944 333 262 328 956 326 549 317 370 312 327 285 317 282 437 280 879

25


LISTÁK

BYEALEX ÉS MAJKA HÚZZA A MEZŐNYT

MIT MÉRTÜNK? Bár a YouTube- és Facebook-toplistán való jó szereplés a zenészek ismertségének és sikerességének egy fontos szelete, de korántsem ez az egyetlen mérőszám. Aki okosan olvassa grafikonjainkat, az figyeli hozzá az eladási és rádiós MAHASZ-toplistákat, valamint a koncertműsorokat és a zenei tévék kínálatát is. És persze a megtekintések száma soha nem lesz a dalok minőségének vagy akár jövedelmezőségének pontos tükre…

FB FELTÖREKVŐK

PARÓDIA

FRISS VIDEÓK

TÖBB FELVÉTELLEL

35%

13%

20%

57%

facebook-feltörekvők

paródia

Vannak olyan előadók, akik nagyon jól menedzselik közösségi oldalukat, folyamatosan építik itt is a közönségüket. Ebben a műfajban a leglátványosabb feltörekvő Majka, aki 2012 tavaszán még huszadik volt a Facebook-toplistán, ma viszont már az ötödik helyen tart, egy év alatt megnégyszerezve(!) rajongótáborát. A mostani listán rajta kívül három nagy előrelépőt látunk: Caramelt, aki tavasszal 17 000-rel növelte likejainak számát, valamint a Punnany Massifot és a Csík zenekart, akik 4-4 hellyel ugrottak előre előző kiadásunk óta.

Bevalljuk: pontosan nem tudjuk megmagyarázni, mi az oka annak, hogy 2013 tavaszán visszaesett a paródiavideók kultusza. Talán csak arról van szó, hogy ez a műfaj Magyarországon (egyelőre?) nagyon kötődik konkrét előadókhoz: az Irigy Hónaljmirigy 4, PamKutya 3 felvétellel szerepel a Top 10-ben, és idén tavasszal kettőjük összesen egy új dallal rukkolt elő. Ha bekevernénk a vicces zenei videókat az általános zenei listába, a téli 50%-hoz képest most mindössze 13%-os súlyt képviselnének.

35%

13%

friss videók a youtube top 30-ban

előadók több felvétellel

Télen a YouTube-toplista 30 dalából 18 teljesen új felvétel volt, ezzel az összes dal 60%-át az újdonságok tették ki. Bár az újdonságok keresése továbbra is fogyasztói trend, mégis jelentősen csökkent a vadiúj videók száma. Majka, Curtis, BLR és Pápai Joci tavaszi slágere, a „Nekem ez jár” nagyon erősen nyitott, 3 millió fölötti megtekintéssel rögtön a lista második helyére ugrott, de ezen kívül most csak 5 új dal került a top30-ba. Talán a zeneipar még mindig főleg karácsonyra tartogatja az újdonságokat?

Amiben a tavaszi toplista pontosan másolja elődeit, az a több számmal is szereplő előadók jelentősége. A YouTube videóajánlásai mellett a tudatosan épített közösségimédia-jelenlét lehet az oka ennek a jelenségnek, mert bár mindig új szereplők jönnek, a sztori ugyanaz. A mostani kiadásban a harminc dal közül tizenhét érkezett többszámos előadótól – köztük a Republic is három dallal Bódi László Cipő váratlan elvesztése kapcsán.

20%

57%

26


LISTÁK

A 30-as lista végén

ALSÓ HATÁR

280 000

Negyedévről negyedévre nemcsak az változik, hogy az első helyet mekkora megtekintésszámmal lehet elérni, hanem az is, hogy a 30. helyre hány megtekintéssel lehet bejutni. A 2013 tavaszi lista az eddigi legalacsonyabb küszöböt hozta: Kállay-Saunders Andrástól a My Baby 280 ezer megtekintéssel már a listán van, míg a legutóbbin a harmincadik Kasza Tibi egyik dala volt, 370 ezres nézőszámmal. Talán éppen az újdonságok hiánya miatt alakult ez így… A feltörekvő előadóknak inkább tavasszal érdemes új dallal előállni?! TOP 5 SŰRŰSÉG

280 ezer megtekintés

49%

top 5 sűrűség A Top 30 videó összes megtekintésszáma 21,8 millió, ami hárommillióval több, mint az előző negyedévé. Ez főleg annak köszönhető, hogy az élen két nagy sláger húzta a szekeret: a Kedvesem és a Nekem ez jár. Ezzel a friss listában a top 5 súlya jelentősen emelkedett a 30-as mezőny összes szereplőjéhez viszonyítva: az első öt videó megtekintésszáma 10,7 millió (49%) – a téli 6,7 millióval (36%) szemben.

TOP 5 SŰRŰSÉG

49%

49% 4

YOUTUBE 2013 tAVASZ, MAGYAR PARÓDIA- ÉS MULATÓS TOPLISTA

paródia top – 2013 tavasz 1. ihm: gangnam style paródia és x faktor 2. ihm & byealex: az én hentesem 3. pamkutya: gangnam style paródia 4. ihm: majka belehalok paródia 5. kasza tibi: az én magzatom – byealex feldolgozás 6. pamkutya: majka belehalok paródia 7. ihm: szívós szemű márta 8. pamkutya: justin bieber paródia 9. bagi-nacsa: zámbó krisztián-paródia 10. ihm: mizu paródia

n       

483 863 428 257 400 444 308 259 243 787 223 325 208 196 153 107 138 674 136 480

mulatós top – 2013 tavasz 1. jolly&kis grófo: no roxa áj 2. nótár mary: rázd meg 3. kis grofó: dali dalilej 4. jolly és bódi csabi: dolce vita 5. jolly és suzy: loca loca 6. grofó & kis grófo: rázd meg a testedet 7. nótár mary: néha-néha / holnapután 8. jolly: igazi gigolo 9. jolly és a románcok: bulizzuk át… (dj csonti mix) 10. jolly és a románcok: csinibaba (dj csonti mix)

n 1 253 576  430 548  422 270 401 336 n 347 619  341 577 n 328 372  287 489  278 881  270 495

FACEBOOK LIKE TOPLISTA: MAGYAR ELŐADÓK HIVATALOS KÖZÖSSÉGI OLDALAI HÁNY RAJONGÓNAK TETSZENEK (PILLANATKÉP: 2013. 05. 30.) FACEBOOK TALK ABOUT ARÁNY TOPLISTA: A LEGTÖBB KÖVETŐVEL RENDELKEZŐ 20 MAGYAR ELŐADÓ HIVATALOS KÖZÖSSÉGI OLDALÁNAK „TALK ABOUT” ARÁNYA A TELJES KÖVETŐI KÖRHÖZ VISZONYÍTVA. EZ A RAJONGÓK KÖZÖSSÉGI AKTIVITÁSÁT MÉRI, AZ ADOTT ELŐADÓRÓL SZÓLÓ BESZÉLGETÉSEK, MEGOSZTÁSOK, BEJELENTKEZÉSEK ALAPJÁN (PILLANATKÉP: 2013. 05. 30.) YOUTUBE TOPLISTA: A MAGYAR ELŐADÓK ZENÉS VIDEÓINAK NÉZETTSÉGE 2013 MÁRCIUSTÓL MÁJUSIG. MINDEN VIDEÓBÓL FIGYELEMBE VETTÜK A LEGNÉZETTEBB ÖTVEN VIDEÓ KÖZÉ BEKERÜLŐ ÖSSZES VERZIÓT. (2013 TAVASZ)

27


28


CÍMLAP

ZOOHACKER, DJ, PRODUCER

Egyfajta hangzó zene­ történész vagyok Zoohackert, vagyis polgári nevén Palásti Kovács Zoltánt nehéz kategorizálni. Végzettségét tekintve zenetanár, de a közönség inkább mint zeneszerzőt, producert, remixert és dj-t ismeri. Egyszerre több vasat a tűzben tartva próbál kozmopolita zenészpolgárrá válni. első produkciója a 2004-ben napvilágot látott, lushlife project – amelyet akkori dj-társával alapított – nemzetközi lounge színtéren keltett feltűnést, triphop, soul, dzsessz és etnikus elemekkel tarkított zenéjével. később számtalan remixet készített, majd 2010-ben létrehozta speciális zenei vállalkozását, a zoohacker remake orchestrát. 2011-ben megalakult a fábián juli and zoohacker, amely két különböző műfajból érkező, de mégis közös hangot kereső szerző popzenei formációja. manapság pedig judie jayjel is készít közös dalokat. 2013-ban zoohackert az artisjus az év könnyűzeneszerzője díjjal tüntette ki, valamint nyert a fonogramon is az év hazai elektronikus zenei produkciója kategóriában. D+SZ: Zoo, gratulálok a díjakhoz! Az Artisjus hivatalos közleményét olvasva egy apró megjegyzés nekem azért szemet szúrt, miszerint első ízben jutalmaztak „elektronikus zenei alkotót”. Szerinted létezik ilyen kategória? Zoohacker: Immáron létezik, úgy tűnik… (nevet) D+SZ: A zeneszerző az zeneszerző, nem? Mindegy, hogy gitárral, zongorával, pánsíppal, vagy komputerrel teszi. Z: Így van. Másrészt az elmúlt harminc évben zeneszerzők éppúgy használtak szintetizátorokat, hogy csak két nevet említsek, Lerch István és Presser Gábor. Talán abból fakadhat ez a címke, hogy én már ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik túlnyomórészt otthon, a számítógép előtt ülve alakítja a darabjait, míg régebben ennek egy klasszikusabb hagyománya volt, ahogy a zenészek bementek a stúdióba és feljátszottak mindent. D+SZ: Nem voltak muzsikus felmenőid, mégis az ELTE ének-zene/karvezetés szakán végeztél. Hogy keveredtél pont oda? Z: Elsőgenerációs zenész vagyok a családban, édesanyám olasz–magyar tanár, édesapám gépészmérnök. Általános iskolás koromban kitaláltam, hogy szeretnék zeneiskolába járni, zongorázni tanulni, de nem volt saját hangszerem, pici lakásban laktunk, nem is fért volna el egy zongora. Így erről szomorúan letettem. Hogy művészi hajlamaimat mégis valahogy kiéljem, képzőművészeti szakközépiskolába jelentkeztem, ahol nagy hiányosságként tapasztaltam, hogy az általános művészettörténeti oktatás mellett nincs például zenetanulási lehetőség. Pedig tudjuk, hasznos dolog társművészetekkel

is foglalkozni, egyik erősítheti a másikat. Tizenhat éves koromban aztán beütött a mennykő, meghallottam az Emerson Lake and Palmer: Egy kiállítás képei című albumát és rájöttem, nekem mindenképpen zenével kell foglalkoznom. Azonnal elrohantam egy lemezboltba megvenni az eredeti Muszorgszkij-darabot is, hogy halljam, mi a különbség. Innentől kezdve egy őrületes gyűjtőszenvedély lett úrrá rajtam: érettségiig az összes kajapénzemet bakelitlemezek vásárlására fordítottam. Nyári munkát is vállaltam, hogy vehessek egy pianínót és tanárhoz kezdtem járni. Éreztem, a Zeneakadémiához ez kevés lesz, de mindenképpen szerettem volna valamilyen zenével kapcsolatos szakirányú végzettséget szerezni, így kerültem végül az ELTE ének-zene / karvezetés szakára. Ráadásul volt egy misszióm, hogy miután ledip­lo­má­ zom, visszamegyek a volt sulimba tanítani, mert lesznek még hozzám hasonló gyerekek, akikben szunnyad némi rejtett tehetség a képzőművészeten túl, és egy tanárra van szükségük, hogy ezt kibontakoztathassák. Így is lett, az ELTE elvégzése után nyolc évig tanítottam zeneesztétikát volt középiskolámban, ahol a klasszikus ze­nén túl nagy hangsúlyt fektettem arra is, hogy a tanulók a világ különböző népzenéit is megismerjék, de a dzsessz és a könnyűzene szerteágazó stílusai sem maradhattak ki. 

29


CÍMLAP

D+SZ: A klasszikus zene és Emersonék mellett Pink Floydot, King Crimsont hallgattál, de ha jól tudom, már gyerekkorodban rabul ejtett a tisztán elektronikus hangzás is. Z: Mindenevő voltam. A ’80-as évek közepén, lelkes Poptarisznya-hallgatóként kedveltem a korszak új-hullámos, szintetizátoros popslágereit is. Az Alphaville első, Forever Young című lemezét még mai fejjel is etalonnak tekintem, ha szintetikus pophangzásról van szó, de szerettem a Kraftwerket és Jean Michel Jarre korai munkáit is. A kétezres évek legelején aztán – egy azóta már megszűnt rádióadó – az EstFM olyan underground elektronikus  zenéket kezdett játszani, amiket korábban nemigen lehetett hallani itthon, hacsak nem ismerted azt a néhány speciális lemezboltot, ahol ilyeneket vásárolhattál. El is adtam a pianínóm – amit persze később megbántam – hogy számítógépet vehessek. A gépnek ugyan nem volt lelke, viszont 64 sávon komponálhattam, ami fantasztikus előrelépést jelentett az életemben. Még nem voltam egészen képben az új stílusjegyeket illetően, ezért társultam Pilisi Konráddal, aki az EstFM, valamint az abból kinőtt RádióCafé oszlopos tagja volt. Nagyon jó zenéket válogatott, és tetszett az az esztétikai világ, ahogy felépített egy dj-szettet.  Szóval én konyítottam valamit a zeneszerzéshez, ő pedig naprakész volt az új stílusirányzatokat illetően. Így alakult meg a Lushlife Project, amelynek 2005-ben jelent meg első albuma Budapest Eskimos címmel egy német kiadónál. Egyből sikerült komoly feltűnést keltenünk, több neves nemzetközi válogatáslemezre is felkerültek a dalaink, köztük a híres Buddha Bar soro­ zatra. Akkor a lounge elektronika műfaja virágzott, ráadásul sorra nyíltak a lounge bárok, éttermek, ahol bár-dj-ként fellépéseket kezdtem vállalni, este nyolctól éjfélig. Sokat tanultam ezekből is. D+SZ: Mikor lettél Zoohacker? Z: Már kicsit korábban, 2003-ban, amikor is kaptam egy fellépési lehetőséget a Sziget Fesztiválon, de nem volt nevem, gyorsan ki kellett valamit találni… (nevet) Ekkor még nem igazán voltam kész arra, hogy egyedül vigyek a hátamon egy produkciót. Utána született csak a Lushlife Projekt, aztán pár évvel később, amikor az internet hatására hanyatlani kezdett az egész zeneipar, beleértve a mi kis lounge szubkultúránkat is, éreztem, váltanom kell. Addigra felszívtam már annyi ismeretet és szereztem annyi önbizalmat, hogy egyedül folytassam, immáron Zoohacker néven. Első megnyilvánulásom saját, legismertebb dalunk kilenc, egészen eltérő változatban történő átdolgozása volt. Ez a sorozat az Eskimo Trip címet kapta. Aztán jöttek egyre-másra a remix felkérések: Balkán Fanatik, Budapest Bár, Karányi, Barabás Lőrinc stb.

D+SZ: 2010-ben elindítottál egy különleges zenei vállalkozást Zoohacker Remake Orchestra néven. Ez tekinthető a remixkészítés magasabb, művészi szintre emelésének? Z: Nem, a remake és a remix két külön dolog. Míg a remixnél engem kér fel egy előadó, hogy készítsek átiratot a dalából, addig a remake ötlete tőlem származik, a dj-szettjeimből kiragadott zenei frázisok, loopok nyomán, zenészekkel és énekessel kiegészülve élőben lényegítünk át. Ennek kapcsán találkoztam egyébként Fábián Julival is, akivel nagyon jól ment a közös munka. Kitaláltuk, bár különböző zenei világból érkeztünk, mégis csinálhatnánk egy saját zenekart, saját számokkal, amiket együtt írunk. Így alakult a Fábian Juli and Zoohacker 2011-ben. Ő korábban a Barabás Lőrinc Eklektricben énekelt – ami azóta megszűnt – és sikerült a produkciónak a zenészgárda nagy részét is megörökölnie, ami egy óriási szerencse, hiszen nagyon jó és összeszokott társaság: együtt nőttek fel a dzsessztanszakon. Nem kell már végigjárni azokat a köröket, hogy tudnak-e együtt játszani, elviselni egymást a turnébuszban. D+SZ: És mondhatjuk, hogy talán téged is ezzel a produkcióval ismert meg a hazai nagyközönség. Ez a zenekar csak egy újabb stáció a pályádon, vagy „A produkció”, amire mindig is vágytál? Z: Részben egy stáció, ami az épp aktuális zenei nyelvet illeti, de a mostani művésztársak megtalálása már egy nagyon komoly esemény az életemben. Sajnos kellett egy év szünetet tartanunk. Julinak egy egészségügyi problémával kellett megküzdenie, ami embert próbáló időszak volt, de szerencsére lelkileg túljutottunk ezen, sőt erősített minket. Tehát nem volt semmiféle harag vagy konfrontáció a zenekaron belül. Pár hete újra próbálunk, mert rengeteg meghívást kaptunk, sűrű lesz a nyár.

D+SZ: Volt egy közös produkciód Laár Andrással is. Meglepő párosítás… Z: A CLS kiadótól kerestek meg, bár akkor még nem voltam a művészük, de ismerték a munkáim, amikben elektronikát népzenével több ízben ötvöztem. A kiadó kapott egy anyagot Laár Andrástól, a Tündértantra album dalait, ami nagyon tetszett nekik, de a hangzásával nem voltak elégedettek. Rám gondoltak, hogy kicsit reformáljam meg a hangképet. Rögtön találtam is egy kedvemre való darabot, aminek Tilinkó volt a címe, és ennek a darabnak az általam áthangszerelt változata szintén rákerült az egyik Buddha Bar-lemezre. Megpróbáltam minél több saját, kreatív elemet belevinni az átiratomba. Amikor Andris feljött hozzám, kiderült, mindketten nagy népi hangszer, citera-, tilinkó-, és doromb-őrültek vagyunk, és figyelemre méltó hangszergyűjteménnyel rendelkezik ő is, én is. Nagy találkozás volt. Ráadásul nemcsak Laár Andrással dolgozhattam együtt, hanem időnként Besenyő Pista bácsival is… (nevet) Azóta még inkább beszippantott ez a gyűjtőszenvedély, további doromb-típusokat és fujarákat szereztem be. Elbűvöl ezeknek a hangszereknek a hangzásvilága. Andrissal több félbemaradt dalkezdeményünk is D+SZ: Amíg ez az egyéves kényszerlapul a fiókban, remélem, egyszer folytatjuk a közös munkát. Most mindketten nagyon szünet tartott, azért nem tétlenkedtél. elfoglaltak vagyunk.

30


CÍMLAP

Z: Pontosan, egyfajta hangzó zenetörténész vagyok. Az elmúlt években nagyon sokat kutattam, végigmentem a kön�nyűzene teljes történetén. Csak néhány példa, mondjuk a szvingkorszak, a boogie woogie, pontosan feltérképezni a kapcsolatrendszereket, hogy a rock and roll pontosan honnan is ered, vagy a ’60-as évek nagy easy listening-korszaka, de kutattam a ’30-40-es évek francia sanzonvilágát is, és kiderült számomra, hogy nemcsak Edit Piaf létezett, hanem sok más nagyszerű előadó is. Ezekből a korszakokból aztán egy-egy órás zenei mixet készítek, mert szerintem manapság nagyjából ez az az időintervallum, amíg a figyelem fenntartható, amíg a hallgatónak jólesik egy adott hangulatban léteznie. De a Music FM-en például kőkemény elektronikus zenéket Z: Nem bizony, Judie Jayjel kezdtünk közös munkába és írtunk néhány dalt. Őt rég- szoktam játszani a jelenkorból. óta ismerem és nagyon szeretem a hangját. Nagy örömömre szolgál, hogy Fábián Juli mellett találtam még egy olyan énekest, aki a hangi adottságain túl profi hozzáállással, D+SZ: Sikeres és eredményes évek állkarakteres zenei személyiséggel rendelkezik. Kitűnő énekdallamokat, remek angol szö- nak mögötted. Hogy látod magad tíz év vegeket is ír. múlva? Z: Remélem, ugyanaz az ember maraD+SZ: Ahány produkciód, annyi zenei műfaj. Mennyire nyitott a hallgatóság erre dok, aki eddig voltam és az aktuális sikea sokféleségre? rek nem befolyásolják a meglévő emberi Z: Az én esetemben nincs egy adott célcsoport. Tisztában voltam azzal is már a kapcsolataimat. Ezek a díjak sem változlegelején, hogy könnyen káoszba fulladhat a tevékenységem, mert egyszerre tíz-tizenöt tattak az önképemen, persze nagyon örüszubkulturális réteget célzok meg, és első körben talán követhetetlennek tűnik majd. lök a megbecsülésnek, de nekem százszor De kezd szépen kialakulni ez az egész, valakik egy dologra teszik fel az életüket, én min- nagyobb jutalom, hogy olyan zenészekre dig is több vasat tartottam a tűzben. Remélem, hogy szépen lassan mindegyik produk- és emberekre lelhettem, akikkel együtt fel cióm meg fog érkezni a tervezett célponthoz, és ha a munkám valamelyik szegmense tudok építeni egy zenei közösséget. Ez az sikeressé válik, az érdekessé teheti a többit is a közönség számára. én igazi díjam. A jövőt úgy képzelem, hogy kozmopolita zenész-polgárként járom a viD+SZ: Beszélnünk kell kicsit az Eurovízióról, hiszen ByeAlex: Kedvesem című dalát lágot, ezért dolgozom, hogy kikerüljön az az általad hangszerelt verzióban nevezték a hazai válogatóra, és nyert is. A nem- ország határain túlra minden produkcióm, zetközi mezőnyben is jól szerepelt, tizedik lett. Részed a sikerben vitathatatlan. ezért csinálom párhuzamosan dj-tevéA produkció azért kapott hideget-meleget. Hogy élted ezt meg? kenységem is. Nagyon sok fronton támaZ: Én megúsztam a magam részéről, és csak pozitív visszajelzéseket kaptam a dalban dok, amiből hogyha az egyik ki tud nyitni betöltött szerepemet illetően, viszont tényleg fájó pont volt, hogy jó néhány frusztrált egy kaput, az magával húzhatja a többit is. ember kimutatta a foga fehérjét akár a médiából, akár a zenészszakmából. Ez az ország Nagyon szeretek itthon élni, magyarként, szerintem nem léphet előre addig, amíg nem tudunk megtanulni mások sikerének örülni de zenei szempontból szeretném tágítani és megbecsülni azt. a spektrumot, mert kicsi ez az ország mint zenei piac. Mivel angol nyelven is írunk D+SZ: Alkotói munkád mellett dj-tevékenységedre is nagy hangsúlyt fektetsz, az dalokat, úgy érzem, van létjogosultságuk, internetes platformok mellett immáron rádióban is rendszeresen hallhatók a mixeid. hogy a világ más pontjain is megismerjékNem szorítod magad szűk műfaji korlátok közé, mint ahogy ezt a legtöbb lemezlovas megkedveljék.n teszi. Lounge, chill out, elektro-bossa, nu-jazz, nu-soul stílusú darabokat éppúgy játszol, mint deep house-t, nu discót, tech house-t, progressive house-t, vagy akár interjú: moldvai márk, technót. Ez az egész mintha a zenetörténész éneddel állna szoros összefüggésben. fotó: nagyillés szilárd (D+SZ)

31


PROGRAMAJÁNLÓ

HASZNOS HOLMIK

PROGRAMOK IPADRE Sorozatunkban zenészeknek és zene iránt érdeklődő olvasóinknak ajánlunk hasznos vagy épp szórakoztató alkalmazásokat mobilra és tabletre a midi.blog.hu szakértő segítségével. 

pazar multieffekt ipadre (Turnado) A Sugar Bytes Turnadoja tizenöt dollárba kerül, de úgy tűnik, megéri: táblán futó multieffektprogramtól ennyit még nem láttunk. Ez talán annak köszönhető, hogy a dolog nem előzmény nélküli: Windowsra és Mac OS-re egy ideje már kapható. Huszonnégyféle effektalgoritmust (köztük rengeteg beatmanipulációt!) tettek bele, és egyszerre akár négy X-Y paden garázdálkodhatunk a paraméterek fölött. Az Audiobust persze hogy tudja, de illeszkedik a még újabb, még hajlékonyabb Jack szabványhoz is, ami aztán bármilyen más programmal valós időben összeköti.

yellósítsd magad boris blank appjával (Yellofier) A Yello agya, Boris Blank neve alatt jött ki egy ingyenes app iPhone-ra és iPadre; nincs egyszerűbb eszköz a világon, amivel ilyen gyorsan lehetne Yello-szerű zenét csinálni szinte bármilyen hangból. Irány az App Store, mert ingyen van: azt keressük, hogy Yellofier. A zenekar a program weboldalán folyamatosan akciózik, versenyeztet – ha jó számot küldünk be nekik, akkor most éppen zürichi repülőjegyet és ottani barátkozást lehet nyerni, magával a mesterrel. Továbbá ki is fogják adni a dalt!

elektromos zongora ipadre (Neo-Soul Keys) Megjelent a világklasszis elektromos zongoraszoftver, a Neo-Soul Keys iPad-ver­zi­ ója, rögtön három kivitelben: a Rhodes Mark I Suitcase, a Mark I Stage és a Wurlitzer 200A mintáira alapoznak az egyes darabok, tíz-tíz dollárért. Egy és egynegyed gigabájt a tömörítetlen mintakészletük, de veszteség nélkül tömörítetten csak 328 megát zabálnak fel a memóriából. Nyolc billentési szintet mintáztak le a fejlesztők, van mindegyik modellből ingyenesen letölthető demó is, de iPad 2 kell hozzájuk legalább. A polifónia mértéke a modelltől függ, a hármas és a négyes verziójú iPad jóval több hangot tud játszani egyszerre.

mastereljünk táblagéppel (Audio Mastering) Tíz dollárért itt az első fullos mastering app iPadre, neve meglepetésre Audio Mastering. Sok formátumot és felbontást kezel és konvertál is közöttük, tízsávos grafikus EQ kezeli a hangszínt, sztereóizálója van, limiteres maximizálója, és ditherel is. AudioCopyval és AudioShare-rel tud hangfájlokat cserélni más programokkal, és 32 bit/96 kHz-ig minden felbontást kezel. Kettes iPadtől érzi jól magát, de egyesen is elfut, csak néha ugrik egyet-egyet. n

32


, R Y I L E Z H S GYETLEN ANNAK

V N AZ E E B D N E R L eréhez, z AHO s d n e . R s ió M e Szerzői Informác I A G L O A D zz Te is az Artisjus onlinnyedén átlásd! edet kön Csatlako y g ü íj d g o j n hogy minde s.hu u www.artisj

artisjus


DAL+SZERZŐ

DALSZERZŐ KÖRKÉP

ÉNEKES ÉS DALSZERZŐ Legfrissebb sorozatunk első részében azon hazai muzsikusokból mutatunk be párat, akik saját kompozícióikat maguk adják elő, sokszor egyedül, önmagukat kísérve. A klasszikus, Bob Dylan-i értelemben vett singer-songwriter, azaz az énekes-dalszerző talán az egyik legősibb muzsikustípus, aki éppúgy megénekelte anno a harci vitézséget a végvárak mellett, mint ma a hétköznapok furcsaságait – egy kávéházban, egyetemi színpadon vagy akár színházteremben. Az internet elterjedésének és a bárki számára hozzáférhető olcsó technológiának hála sokadvirágzásukat élik az énekes-dalszerzők. A számaik rögzítéséhez nincs szükségük háttérzenekarra vagy komolyabb stúdióra, sokszor elég csak egy laptop, egy mikrofon és a megfelelő szoftver, hogy akár a saját nappalijukban is képesek legyenek feljátszani egy dalt, aminek az ihlete lehet, éppen ebéd vagy fogmosás közben jött létre. Itthon is megszaporodtak az

34

egyszemélyes produkciók, akiknek sokszor nem kell több egy szál gitárnál a számok feljátszásához, persze élőben már akár teljesen másképp is festhet a produkció. Hat magyar énekes-dalszerzőt veszünk sorra, akik az utóbbi években tűntek fel a magyar zenei színtéren. Van köztük olyan, akit tehetségkutatóból ismerhetünk, van, akinek már több ezres nézettsége van a YouTube-on, illetve olyan, akiről többet írnak külföldön, mint itthon.


DAL+SZERZŐ

1

1

baricz gergő

„Szerintem már most elég nyilvánvaló, hogy megpróbálok a szokásostól eltérő úton járni.” 2

3

Az Erdélyben született Baricz Gergő egyike azon kevés tehetségkutatóban feltűnt előadónak, aki a műsor után nem vált falunapokon karaokézó megélhetési celebbé. Persze, az X-Faktor nélkül lehet, nehezebben juthatott volna lemezszerződéshez a Sonynál, de ő ezt a lehetőséget arra használta ki, hogy megtalálja a saját stílusát, ami a jelek szerint a lírai gitárzene lett. Ő írja a számait és sokszor egyedül is adja elő őket, és abba a szerencsés helyzetbe került, hogy szinte már senki sem azonosítja a tévés műsorral, melyben feltűnt. Ehhez a megfelelő zenei érdeklődés is hasznosnak bizonyult, hiszen az énekes egyik példaképe az a Leonard Cohen, aki az egyik emblematikus alakja az énekes-dalszerzőknek. Tavaly novemberben ki is hozta az angol nyelvű Solemn Silence című, kilenc saját dalt és két (egy Kristóf Norbert és egy Leonard Cohen) feldolgozást tartalmazó kislemezét, amin az EZ Basicből is ismert Szarvas Árpi volt a producer. A Solemn Silence mellett egy hatszámos, magyar nyelvű EP-t is megjelentetett. A kereskedelmi médiában ugyanúgy feltűnik néha, de rendszeres szereplője azoknak az online zenei oldalaknak is, ahol az esetek többségében egyáltalán nem foglalkoznak volt tehetségkutatós előadókkal.

2 kovácsovics fruzsina 4

5

„Szándékosan tűntem el egy időre, miután kiderült, hogy ez az egész celebvilág nem nekem való.” A fiatal énekesnő annak idején szintén egy tehetségkutatóban, a Csillag születikben tűnt fel, majd viszonylag gyorsan meg is jelentetett két nagylemezt, hogy aztán egy időre visszavonuljon a közélettől. A tévés műsor után tipikus pop-rock előadót próbáltak faragni belőle és kissé háttérbe szorult a dalszerzői munkássága. A visszavonulás után 2012-ben kisebb meglepetésre egy gyerekalbummal tért vissza, ahol már inkább a countrys-folkos hatású gitárzenét játszott főleg kicsiknek vagy kölyök lelkületű felnőtteknek. Utólag persze annyira mégsem meglepő ez, hiszen visszavonulása alatt beiratkozott az ELTE tanító- és óvóképző karára. Külön érdekesség, hogy a radikális stílusváltás ugyanúgy Fonogram-díjat eredményezett neki idén gyereklemez kategóriában, mint 2009-ben a legjobb pop-rock albumért járó elismerés. Egy tavalyi interjú szerint az énekesnő egyelőre nem is tervezi, hogy felnőtteknek zenéljen.

3 6

kristóf norbert

„Ez nem csak zene, ez igazából minden, barátok, szeretet, szerelem, család, minden.” Kristóf Norbertet sokáig kissé érthetetlen módon a kétezres évek közepén beinduló magyar indie színtérhez sorolták, pedig csak egy zeneileg kifejezetten extrovertált énekes-dalszerzőről van szó, aki az első vállalhatóbb angol nyelvű magyar produkciók 

35


DAL+SZERZŐ

 idején kezdett egyre ismertebb lenni. 2004 óta összesen hat lemezt hozott ki, köz- szes eddig felsorolt énekes-dalszerző közül ben szinte megszámlálhatatlan mennyiségű zenekarba és projektbe fogott bele, de az talán ő játssza a legkevésbé közönségbarát zenét, köszönhetően énekes-dalszerzői pályáját tovább folytatta. Kristóf vállaltan próbált betörni a külföldi a szándékosan ócska piacra, amivel a kétezres évek vége felé meginduló lo-fi mozgalom esélyt is adott, több hang­szerelésnek, ami dalával is foglalkoztak a témában jártas kisebb nyugati blogok. Stílusát és a zenéje kel­­lő punk vadsággal ruatmoszféráját tekintve le sem tagadhatná a Cure vagy éppen a Radiohead hatását, míg házza fel a számait. a borongós, kifejezetten depresszív dalszövegeit nagyban befolyásolta a Nirvana és a Smashing Pumpkins fémjelezte grunge korszak. Legutoljára tavaly jelentetett meg online nagylemezt American Mercury néven, amelyen 6 olyan nem éppen hétköznapi feldolgozások is találhatóak, mint a Never Gonna Give You Up zord újraértelmezése Rick Astleytől vagy járai márk éppen egy Kylie Minogue-szám.

4

szabó benedek

„Szerintem nagyon ritka, hogy valaki huszonöt évesen úgy érezze, hogy ott van, ahol tíz évvel ezelőtt gondolta, hogy lesz.” Szabó Benedek a magyar hálószobapop-hullámmal lett ismert Zombie Girlfriend nevű zenekarának köszönhetően, amivel az elsők között sikerült a komolyabb áttörés, és a műfajtól teljesen idegen VIVA tévén is hallani már a számukat. Idén azonban szólóban is kihozott egy lemezt Kapuzárási piknik címmel. Ez sokak szerint 2013 egyik legjobb szerzői albuma lett, amin sokat segített az is, hogy Szabó itt magyar nyelven énekel olyan, a húszas éveiben járó emberek dilemmáiról és problémáiról, mint amilyen ő maga is. Miközben a dalok főképp gitár alapúak, nagyon ügyesen nyúl minden más hangszerhez, amiből pont annyit használ fel, amivel nem telepszik rá a számokra. A bájos hangszerelés ellenére legnagyobb erőssége mégis a szövegírás. Az énekstílusa igaz, nem sokban különbözik a mai modern magyar szobazenészekétől, viszont szövegileg jóval érettebb kortársainál, és olyan komoly szociális érzékenységről tesz tanúbizonyságot, ami egyértelműen hiánycikk itthon. Kissé erős kijelentés talán, de Szabó Benedek idei nagylemeze jobban leképezi a nihilben és apátiában tengődő pesti fiatalságot, mint bármi más.

„A feldolgozásaimmal nem akartam semmit, nem gondoltam, hogy majd velük török a csúcsra. De ezek hozták magukkal az ismertséget, amire nem is számítottam soha.”

Az egyik legnépszerűbb énekes-dalszerző, aki a YouTube elterjedésével különböző popdalok egygitáros feldolgozásaival lett népszerű. Egyelőre még nincsenek saját dalai, de nemsokára erre is sor kerülhet, hiszen egyre többet hívják fellépni és minden adottsága megvan hozzá, hogy szép pályát futhasson be így. Az angol mellett a magyar nyelvvel is jól boldogul, Lana Del Reytől Szabó Balázsig általában az éppen legnépszerűbb számok feldolgozásaival szokott feltűnni. Emellett állandó társa a színpadon a rapper Halott Pénznek, akivel egy kifejezetten friss és eredeti produkciót alkotnak. Ráadásul 5 Járainak nem csak az akusztikus dalok állnak jól, amit Mike Posner-átdolgozása is jól piresian beach mutat. Viszont először saját dalok kellenek, de a virágzó pécsi könnyűzenei közegnek hála, erre biztosan nem kell sokáig várni már, sőt, állítólag már össze is gyűlt neki egy kislemeznyi szerzemény.n Ha lehet olyat mondani, hogy a magyar lo-fi kirakatfigurája, akkor az a Piresian Beach. Németh Zsófi egyszemélyes szobaprojektje előbb ért el külföldre, mint Magyarországra. A széttorzított, punkos garázszenét imádták a tematikus blogok, pedig akkor még KEREKES EMIL, élő fellépése sem volt ezzel a projekttel. Önmagát nem is előadóként, hanem inkább fotó: dorozsmai gergő, GLÓDI BALÁZS, zenebuziként jellemzi, miközben lassan két kéz kell ahhoz, hogy megszámoljuk, hány shutterstock formációban vesz részt itthon. A Zombie Girlfrienddel azonos színtérből indult ő is, ma már külön bakelit splitkiadványa van a francia J.C. Satán garázsrock-zenekarral. Az ös�-

„Akkoriban otthon ültem egyedül munka után, rengeteget söröztem és így jött az is, hogy ki kéne próbálni azzal a gitárral ezt-azt, ami kölcsönben volt a szobámban.”

36


37


JOGI ESETEK

38


JOGI ESETEK

KIRE HAGYOD ONLINE ZENEI GYŰJTEMÉNYEDET?

HALÁLOM ÓRÁJÁN Tavaly szeptemberben körbejárta a világsajtót a hír: Bruce Willis beperli a zeneipar óriásait. Történt ugyanis, hogy ügyvédjénél végrendeletet akart tenni, és ebben az iTunesról vásárolt dalgyűjteményéről is rendelkezni akart – de nem tudott. Bár végül kiderült, hogy a hír (feltehetőleg) kacsa, a körülötte támadt sajtóhullám egy nagyon fontos kérdésre hívta fel a figyelmet. Ha ugyanis név nélkül nézzük az esetet, akkor nagyon is valós problémával állunk szemben: örökölhetők, eladhatók, elajándékozhatók-e a legális online zeneáruházakból vásárolt dalok? mit vettünk a boltban? Ha egy könyvet vásárolunk, a tulajdonosai leszünk néhány száz oldalnyi papírnak és a rajta lévő tintának – ennyi. Ezzel a könyvpéldánnyal innentől tulajdonosként bármit kezdhetünk: feltehetjük a polcra, kitámaszthatjuk vele az asztal lábát … vagy akár el is olvashatjuk. Miért ne?! Az azonban valószínűleg senkinek nem jutna eszébe, hogy a könyv megvásárlásával jogot szerezne arra is, hogy mondjuk, sikerfilmet forgasson belőle. Tehát nem a regény tulajdonjogát szerezzük meg, hanem a könyvpéldányét. Ugyanez volt a helyzet a zenében is a bakelitlemezek és kazetták korszakában: a vevő nem jogokat vásárolt, csak magát a hordozót. Ahhoz, hogy ezt otthoni környezetben, egyedül vagy barátokkal meghallgassuk, a szerzői jog szerint nem is kell a szerző vagy a kiadó engedélye. jogkimerülés Az otthoni használat tehát rendben van. De mi a helyzet, ha megunjuk és eladnánk használt lemezeinket – vagy meghalunk? A szerzői jognak erre a problémának adott válaszát nevezik „jogkimerülésnek”. Azt a könyv-, DVD-, CD-példányt vagy éppen festményreprodukciót, amit egyszer már legálisan forgalomba hoztak, annak megvásárlója szabadon továbbadhatja, értékesítheti. Ez a gyakorlatban elsősorban azt jelenti, hogy az antikváriumok szabadon működhetnek, a náluk értékesített kiadványok jogtulajdonosai nem akadályozhatják meg az ott zajló kereskedelmet, mert terjesztési joguk az adott példány első értékesítésével „kimerült”. miért más az online világ? Amikor egy online zeneáruházból vagy e-könyv áruházból „vásárolunk”, látszólag ugyanazt tesszük, mint korábban a könyvvagy lemezboltban: kinyitjuk a pénztárcánkat, és cserébe szabad otthoni használatra megkapjuk a mű egy példányát.

Ezúttal azonban már nem leszünk a letöltött fájlok tulajdonosai. Nem is lehetnénk, hiszen maga az értékesítő sem tulajdonjogot kapott ezekre a kiadóktól, hanem csak nem-kizárólagos terjesztési jogot. Emellett az is fontos, hogy a regisztráció során elfogadott felhasználási feltételekben kifejezetten el is fogadtuk, hogy nem leszünk tulajdonosok, hanem csak engedélyt kapunk bizonyos felhasználások elvégzésére – például a fájlok adott példányban való lemásolására, eszközök közti hordozhatóságára. Ezért aztán, ha meghal valaki, végrendeletében nem tud rendelkezni a legális zeneboltokból származó gyűjteményével, hiszen nem is tulajdonolja azokat. Egyelőre marad az a megoldás, hogy mindenki gondosan felírja jelszavát, és halálos ágyán odaadja gyermekének. használt szoftver, használt zene eladó De nemcsak az öröklésnél van jelentősége ennek a kérdésnek. Mivel nem tulajdonoljuk, nem is tudjuk újraértékesíteni a legális zeneáruházakból származó zenei fájlokat. A könyv- és a zeneipar nem valamiféle gonoszság által vezérelve vette ezt az irányt. Míg a használt könyvek vagy bakelitek esetében mindig volt állagromlás, addig a zenei fájlok teljesen pontos helyettesítői az eredetinek. Miért venne meg bárki egy „új” fájlt, ha a vele pontosan megegyező „használt” olcsóbban, legálisan elérhető? Egy ilyen változás alapjaiban rengethetné meg az amúgy is gyenge lábakon álló legális zenei piacot. Az, hogy a jogkimerülés alkalmazható lehet-e online környezetben, 2013 egyik legforróbb szerzői jogi kérdésévé vált. Az amerikai ReDigi nevű céget, amely használt iTunes-fájlok eladásával foglalkozna, nemrég marasztalta el egy amerikai bíróság, de ítéletében arra is utalt: ez a probléma nem bírósági, hanem jogszabályi rendezést igényelne. A ReDigi pedig terjeszkedik, így várhatóan hamarosan az európai jogrendnek is meg kell birkóznia ezzel a kérdéssel. n TÓTH PÉTER BENJAMIN FOTÓ: SHUTTERSTOCK (EVERETT COLLECTION)

39


40


GENERÁCIÓK

DÉS LÁSZLÓ ÉS ANDRÁS

Döntések és BELÁTÁSOK A név sokszor duplán kötelez: a zeneipar szereplői között sok esetben találkozunk családtagokkal, legendás zenészfamíliák viszik tovább már-már brandként a vezetéknevet. Generációk és hagyomány – sorozatunk ötödik részében a magyar dzsessz egyik legendás apa-fiú párosával, Dés Lászlóval és Dés Andrással készítettünk interjút. mondta: „Fiam, ha jó szaxofonos akarsz lenni, akkor először klarinétoznod kell.” Ezt én halál komolyan vettem, pedig nem volt igaz. Az ő pályájukon persze még az volt, mert ők zenekari árokban, kottából szólamokat játszottak, ott voltak melD+SZ: Mik szóltak? lettük a váltóhangszereik. De a modern DL: A romantikusokat szerette: Mendelssohnt, Csajkovszkijt. És azért ott volt apám dzsessz világában a szaxofonosok többöccse, a nagybátyám, aki műszaki főiskolás korában – ez még a háború előtt volt – na- sége nem tud klarinétozni, szaxofonozni gyon jól zongorázott. Autodidakta módon megtanult dzsesszesen játszani, és vendég- annál inkább. látózott: abból élt diákkorában. Nagyon finom helyeken játszottak trióban bőgővel és dobbal, például a Margitszigeti Kaszinóban. Amikor én már elkezdtem zenélni, és már D+SZ: Ki vagy mi adta a lökést ehhez a volt otthon zongoránk, akkor feljött néha, és mutatott harmóniákat és számokat. De kései, de határozott döntéshez? nem ez vezetett engem a zenéléshez, mert eleve zeneiskolába jártam: a Lórántffyba DL: John Coltrane Love Supreme című írattak be, mert az óvodában muzikálisnak nyilvánítottak. (Nevet) lemeze. Egyszerűen agyoncsapott. Bán Zoltán András barátommal – aki azóta D+SZ: Mikor döntötted el, hogy zenész leszel? rettegett irodalomkritikus lett – hallgatDL: Ez egy kései döntés volt, tizenhat-tizenhét éves koromban határoztam el, hogy tunk ilyen zenéket. Ő sokkal jobban isdzsesszmuzsikus szeretnék lenni és konkrétan szaxofonos. Az volt a szerencsém, hogy merte már akkor a dzsessz világát, mint ehhez a kései döntéshez volt egy alapozásom, és így nem nulláról kellett indulnom, én, aki még csak pedzegettem. Én fordítva amikor megszállt az ördög. (Nevet) kezdtem el dzsesszt hallgatni: az avantgárdtól haladtam a klasszikusok felé. De D+SZ: Élethivatás eldöntéséhez ez az életkor talán annyira nem vészesen késői. az a Coltrane-lemez olyan volt, mint egy DL: De hangszeres szempontból mindenképp az. Elkezdtem megszállottan gyakorol- villámcsapás: utána nem volt kérdés, nem ni: megtanultam egy év alatt háromévnyi klarinétanyagot, és felvettek a konziba. Ott volt tökölés vagy hezitálás. gimnáziumba ugyan a negyedikesekkel jártam, de klarinétra az elsősökkel, akik technikailag sokkal jobbak voltak, mint én. Ők már addigra öt-hat év előnyben voltak. D+SZ: Lássuk a fiúi ágat: te hogyan és mikor lettél végleg muzsikus? D+SZ: Ledolgoztad ezt a hátrányt? Dés András: Nálam ez pont fordítva DL: Nem, soha. Abba is hagytam a klarinétot, amint lehetett. Én dzsessz-szaxofonos volt: nem volt egy hasonló nagy elhatáakartam lenni, nem klasszikus zenét játszó klarinétos. De amikor elkezdtem szaxofo- rozás, hogy zenész leszek, hanem egynozni a hatodik kerületi zeneiskolában, Baritz Ferenc tanár úr nagyon komolyan azt szer csak beláttam, hogy zenész vagyok.  Dal+Szerző: Az apa-fiú beszélgetések kézenfekvő és immár hagyományos első kérdése mindig a korábbi generációkról szól: volt-e muzsikus a felmenők között? Dés László: Az egyszerű válasz az, hogy nem volt. Nem csak muzsikus: semmilyen művész nem volt a családban. Apám érzékeny volt a művészetekre, különösen a zenére, sok zenét hallgatott. Így egész kiskoromtól vele hallgattam zenét.

41


GENERÁCIÓK

 Inkább arra volt elhatározás, hogy nem leszek zenész. Sok minden más akartam lenni: magyar szakra jártam, felvételiztem a Filmművészetire, bár oda nem vettek fel. Ezzel párhuzamosan persze ment a zene is, és egyszer csak azon vettem magam észre, hogy ebből élek és profi zenekarokban játszom. Fáziskésében volt ehhez képest az a felismerés, hogy ezt kell csinálnom: ez az, amiben igazán jól érzem magam, ez az, amiben jó vagyok és ez az út vár rám. Ez a magyar szakon körülbelül a görög irodalom tárgyalásakor már ki is derült. (Nevet) D+SZ: És biztos voltál abban, hogy ha rálépsz erre az útra, az hosszú távon is működni fog? DA: Nem foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Addigra bármilyen más irányban is igyekeztem megtalálni a hivatásomat, az élet valahogy mindig visszalökött a zene felé, ami egyre hangsúlyosabb szerepet kapott. Már nyakig benne voltam, amikor beláttam, hogy ezt kell csinálnom. D+SZ: Hogy lettél dobos? DA: Papáék szerették volna, ha valamilyen hangszert tanulok, és mit válasszon egy hatéves kisfiú: hát persze hogy a dobot. Úgyhogy beírattak a zeneiskolába, ahol klas�szikus ütőhangszereken kezdtem el tanulni, és csináltam is hat-hét évig. Emellett az ütőhangszerek kiválóan alkalmasak arra, hogy egy kellő muzikalitással megáldott ember akár különösebb előképzettség nélkül is megszólaltassa őket. Így elkezdtem én is mindenféle etnikus hangszerekkel próbálkozni, anélkül, hogy akkor még igazán komolyan elmélyedtem volna bennük. Persze később feltárult, hogy ezek is mennyire összetett, komoly hangszerek. D+SZ: Milyen út állt az ifjú és elszánt dzsessz-szaxofonos előtt? DL: Én sem foglalkoztam ezzel a kérdéssel: annyit tudtam, hogy dzsesszt akarok játszani. De ez jó pillanatban történt: a dzsessz addigra már átment a tiltott kategóriából a tűrtbe. A rádióban minden héten dzsesszműsort adtak, és a dzsessztanszak is már évek óta létezett. Akkoriban kezdett erősödni és karaktert nyerni az európai dzsessz is, nagyon jó skandináv, lengyel, cseh és német muzsikusok voltak. Elindultak dzsesszfesztiválok is, például Debrecenben és Nagykanizsán. De ami a legfontosabb: nagyon pezsgett az egyetemi élet. És elég volt egy-egy aktív ember Szegeden, Debrecenben, Pécsett vagy bármelyik egyetemi városban, aki szerette ezt a műfajt. Ezek elkezdtek szervezkedni, és végül vagy a KISZ-en keresztül vagy máshogy, de mindenhol volt jól működő dzsesszklub.

dés lászló (Budapest, 1954. január 9.) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, dzsesszzenész, zeneszerző. Szerteágazó munkásságát ekkora terjedelemben összefoglalni lehetetlen. Hadd javasoljunk inkább egy zenei utazást a korai évekbe: a beszélgetés mellé a Dimenzió I. és Dimenzió II. lemezeket ajánljuk. Mivel olvasóink legtöbbje élénk zenei fantáziával bír, könnyedén elképzelhetik a Távoli város formálódását egy ócska, katonai zongorán.

mal, egyszer még az üvegajtót is betörték. Ebben persze sok minden más is benne volt. Aki a hetvenes években eljött egy dzsesszklubba, az valamit jelzett azzal, hogy szereti ezt a zenét. Ez egyfajta értéknyilvánítás, állásfoglalás is volt. Ahogy az is, hogy találgattuk, mit akar a sorok között elmondani a Szörényi-Bródy, miD+SZ: Közönség is lett? kor a sárga rózsáról énekel. Ugyanez a kis DL: De még mennyire! Az első profi zenekarommal, az Intrebrass-szal volt olyan politikai felhang a dzsesszben is megvolt. időszak, amikor a Marczibányi téri klub bejáratánál kígyózó sor állt minden alkalom- És én nem csak dzsesszt játszottam: elég

42


GENERÁCIÓK

hamar, már ’75-ben besoroltam a rock világába is. Abban az évben beszálltam egy Locomotiv GT-turnéba, amiből egy tíz éven át tartó, folyamatos kaland lett. Mindenképp egy csodálatos, pezsgő időszak volt, amíg be nem hívtak katonának. D+SZ: Sok karrier és zenekar múlt el a sorkatonaságon akkoriban. Te hogy vészelted át? DL: Sajátosan. Egyrészt összeomlottam, mert akkor én már családos ember voltam és terhes volt a feleségem Andrissal. De sikerült elintézni, hogy az egyhónapos kiképzés után a Határőrség zenekarához kerüljek Pestre. Mi, sorkatonák a próbaterem melletti épületben laktunk. Mindennap úgy fél kettőtől ott is hagytak minket a tisztesek, azaz a zenekar profi tagjai. Onnantól kezdve nekünk az égvilágon semmi dolgunk nem volt. Így egyrészt elkezdtem megint nagyon sokat gyakorolni, másrészt hoztam egy döntést. Elhatároztam, hogy én ezt az all-round, mindenkinek megfelelni igyekvő, egyszerre tizenhat zenekarban játszó szerepet befejezem, mert bár nagyon foglalkoztatott vagyok és nagyon kedvelnek – de igazából ki vagyok én ebben az egészben? Úgy döntöttem, hogy saját zenekart alapítok, és el is kezdtem ennek a jövendőbeli zenekarnak dzsesszdarabokat írni a katonai próbaterem rozoga zongoráján. Fél évvel később, még katonaként – Pesten lévén, tudtam konspirálni – megalakítottam a Dimenziót. Az első darab, amit megírtam, a Távoli város volt, ami repertoáron is maradt a zenekar feloszlásáig. D+SZ: Felteszem, hogy egy ütőhangszeres esetében mások a szempontok. DA: Az én helyzetem a hangszerből és a korszakból adódóan is egészen más. Bennem is megvan az igény és az affinitás, hogy a saját hangom megszülessen, és ebben a munkában már jó ideje benne is vagyok. De ez ma sokkal nehezebben megy. Ha én hoznék egy annyira radikális döntést, hogy mindent félresöprök és csak a saját zenekarommal foglalkozom, akkor veszélybe sodornám a családom megélhetését – amit nem tehetek meg. De saját hang felé is haladni kell, mert engem is egyre jobban érdekel, hogy ki vagyok én. Hosszú ideig egyébként boldog is voltam a side-man szereppel, sok produkcióhoz csatlakoztam, némelyikbe sok energiát is fektettem és részben a sajátomnak is éreztem. De ebben a szerepben általában hiába leszel része egy produkció zenei arculatának, mégiscsak van egy vezető, és végső soron az történik, amit ő akar. Előfordult az is, hogy jelentős szakadék alakult ki egy zenekar tagjai között, amitől lehetetlenné vált a folytatás. A befektetett munka persze sosem vész el, mert az egyben mindig egy tanulási folyamat is, abban mégis biztos vagyok, hogy jóval több bennem az önálló zenei gondolat annál, mintsem hogy kizárólag mások zenekarait építsem. A trióm, amivel lemezünk is jelent meg, egy fontos lépés volt az identitáskeresésem szempontjából – csakúgy, mint a jelenlegi Konzervnyitó Akciócsoport is. De valóban lassan elérkezni látszik az a pillanat, amikor meg kell csinálnom azt a zenekart, ami valóban rólam szól, ami valóban én vagyok. Ehhez bátorság is kell, hogy az ember  ütőhangszeresként odaálljon azzal, hogy ez az én produkcióm.

dés andrás (Budapest, 1978. március 19.) Ütőhangszeres előadóművész, számtalan produkció tagja. Megmaradva a szubjektív ajánlásnál: tervezzenek be egy látogatást a beszélgetésben említett Konzervnyitó Akciócsoport valamelyik estjére a következő évadban. A dzsesszmuzsikusok körében is megfigyelhető beszűkülés ellenében kívánnak tenni a tagok: Ávéd János (szaxofon), Bacsó Kristóf (szaxofon), Lukács Miklós (cimbalom), Lamm Dávid (gitár), Barcza Horváth József (nagybőgő) és Dés András (ütőhangszerek). Az esteken az urak mindig más-más, inspiráló témakört választanak és járnak körül, s e témákhoz izgalmas gondolatokkal csatlakozó beszélgetőtársakat, vendégeket is hívnak.

43


GENERÁCIÓK

szó+zene Apa és fia közös munkái közül a legújabb is egészen különös élményt kínál. A Szó és zene előadásain négy nagy magyar író – Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György és Závada Pál – olvassák fel írásaikat, Dés László, Dés András és Barcza Horváth József pedig zenével kísérik e felolvasásokat.

D+SZ: Már jó ideje nem csak szaxofonosként, zenekarvezetőként, hanem szerzőként is sikeres vagy. Mi fordított a zeneszerzés felé? DL: Alapvetően valamiféle közlési vágy, kifejezni, megfogalmazni valamit abból, ami én vagyok. De az ember tulajdonképpen mindig valami céllal szerez zenét, még ha l’art pour l’art áll neki, akkor is. Az első darabok is azért születtek, mert nem akartam arra alapozni egy dzsesszzenekart, hogy örökzöldeket játsszunk, pedig abban az időben az volt a szokásos. Bizonyára amiatt, hogy én már a kezdetektől a nagyon szabad, öntörvényű zenéket-zenészeket hallgattam a legszívesebben, már eleve kizárt volt, hogy sztenderdeket dolgozzunk fel. Az az ambíció fűtött, hogy saját zenét játsszunk, legyen saját világunk. Ez persze egy nagyon merész és öntelt vállalkozás volt, de ezért kezdtem el komponálni. És később is mindig volt valami ok: dalokat azért kezdtem el írni, mert ’81-ben megkaptam az első filmes felkérést, ahol a rendező szerette volna, hogy a film elején és a végén legyen egy-egy dal. Ez volt a Nyom nélkül című krimi. Aztán írtam Udvaros Dorottyának egy lemezt ’83-ban, és ezzel visszavonhatatlanul elindult a dalírói pályafutásom is. Végül is a legtöbb dalt vagy színházba, musicalbe vagy filmhez írtam, gyakran felkérésre. Emiatt nem kellett nagyon vacakolnom azon, hogy merre haladjak, mert mindig kínálkozott valami. A döntés leginkább abban állt, hogy mi az, amit vállalok. És persze mindig voltak zenekaraim is, amik a zeneszerzői irányt és a módszereket eleve meghatározták. A Trio Stendhalban például sokkal több volt a közös munka, ott a darabokat közösen kellett kidolgozni, így eleinte nagyon sok közös számunk volt, amit mind a hárman jegyeztünk. De más feladatok más gondolkodást igényelnek, és én nagyon szeretem, hogy ez ennyire sokféle lehet. DA: A legtöbb esetben nálam is van valami konkrét apropója annak, hogy zenét írok, de ezek mellett folyamatosan feszítenek olyan, önálló zenei gondolatok, amik arra sarkallnak, hogy valahogy formába öntsem őket. Nagyon élvezem, amikor van időm, hogy leüljek a zongorához ezeken dolgozni. Ráadásul mivel nekem nincs dalszerzői rutinom, időnként bogarásznom is kell, hogy megtaláljam a megfelelő harmóniákat vagy dallamfordulatokat. Persze ez korántsem baj, ez is egy tanulási folyamat.

44

Dés László az estről: „Azt gondolom, hogy ez az est nagy ünnep lesz, a magyar kultúra ünnepe, sok drámával, humorral és zenével. Napjainkban egy ilyen kulturális eseménynek különösen nagy jelentősége van, hiszen túl azon, hogy nagy formátumú alkotók adják elő műveiket, a hagyományos irodalmi estekkel ellentétben itt az írók olyan írásaikat olvassák fel, melyek rezonálnak a korra, a pillanatra, amiben mindnyájan élünk. Ez a jelenidejűség nem mindennapi előadást ígér. A szöveg és zene párbeszéde, a zenészek reakciója csak fokozza, erősíti ezt az élményt. ”

DL: Bármit is alkosson az ember, mindenképp azt szeretné, hogy annak hatása legyen. Ha színpadon állsz, akkor nagyon közvetlen és azonnali mindez, de én a lemezeknél is szeretem tudni és érezni, hogy a zeném – és azzal együtt én – hatást gyakoroltam az emberekre. A zeneszerzés legbelsőbb oka persze az, hogy dalból van a lelkünk. (Nevet) n interjú: hegyi györgy, fotó: nagyillés szilárd (D+SZ)


45


DAL+SZÖVEG

46


DAL+SZÖVEG

ROMHÁNYI JÓZSEF, KÖLTŐ (1921. MÁRCIUS 8. – 1983. MÁJUS 7.)

KAPCSFORD Már harminc éve nincs köztünk, mégis máig élnek sorai, bravúros rímei, nyelvi fordulatai, humora. Ha kimondjuk a hozzá tartozó eposzi jelzőt, generációktól függetlenül mindenki Romhányi Józsefre asszociál. Író, költő, műfordító? Nem: Rímhányó. Az 1921-ben, Nagytétényben született Romhányi írói munkássága valószínűleg jó néhány ma is regnáló szövegíróra volt komoly hatással – ez nem csoda, hiszen mindennapjainkban is szállóigeként fejből idézzük sorait, leginkább animációs filmek, a Mézga család, a Dr. Bubó, a Lúdas Matyi, a Hófehér, a Mekk mester és nem utolsósorban a Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki révén. Nem jó fényt vetne rám, hogy egy ilyen veterán posztját éppen nekem osztják. De halljuk a riposztját! Romhányi életét az irodalom és a zene határtalan szeretete töltötte ki. A Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában brácsa szakra járt, de egy baleset során úgy törött el az ujja, hogy el kellett hagynia hangszerét – így opera szakon végzett. Gyakorlatilag a zene mentette meg életét a második világháborúban, miután hadifogságba került: néhány katonatársával, akik történetesen civilként a Cseh Filharmonikusokban muzsikáltak, lágerzenekart alapított, így legyengült szervezetüket meg tudták kímélni az egyéb komoly fizikai igénybevételtől. 1951-től a Magyar Rádióban dramaturgként dolgozott, 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságnál lett művészeti vezető, 1960-ban a még újdonságnak számító Magyar Televízióhoz került művészeti vezetőnek a szórakoztató rovathoz. 1962-től haláláig a Magyar Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott, s évtizedekig vezette a szórakoztató zenei szerzeményeket elbíráló sanzonbizottságot is.

hogy színpadra tűzi az akkori (és azóta talán minden) idők legfelkapottabb musicaljét, a Macskákat. Mivel az eredeti szövegkönyv T. S. Eliot versein alapul, rendkívül nehéznek tűnt a munka, ezért senki nem vállalta el a feladatot. Az akkor már beteg Romhányi mégis belevágott, és az eredmény: az eltelt harminc év alatt másfél millió néző látta az előadást a Romhányi-féle librettóval. A musicalt 1983. március 25-én mutatták be, de a Webber-mű fordítója ekkor már kórházban feküdt. Ugyanebben az évben jelent meg Szamárfül című verseskötete, amely­ben iro­ ni­kus-szó­csa­va­rós állat­ver­seit gyűj­tötte egybe, sőt megkapta az Érdemes művész díjat is, de a Macskák bemutatója után másfél hónappal, május 7-én, hatvankét éves korában elhunyt.

Néha légy bolond egy kicsikét / Elrepül Párizsban szép a nyár / Ha a Grand Boulevard fényárban áll / Sétára vár a Szajna-part úgy a szürke gond / Derül az ég / Van / A kis Paulette is épp arra tart. abban valami báj / Hogyha kacag a máj / Szárnyal a kedv, mint a kacsamadár / Romhányi számára pontosan ugyanannyi értékkel és erőbedobással bírt minden mun- Légy vidám, vagány, akár egy srác / Fújd kája, legyen az opera-librettó, Aesopus-tanulságaival bíró sajátos állati vers, szinkron, meg a tülköt, trombitálj, valamit játssz / műfordítás, reklámszlogen vagy slágerszöveg. Számos komolyzenei mű, így Hajdú Mi- Ha baj van mégse legyen soha kedélyed hály: Kádár Kata, Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond, Ránki György: Muzsikás Péter lőporos / Ne is figyelj oda, mint mond egy című operája, Sugár Rezső: Hunyadi című oratóriumának szövegkönyvét Romhányi írta. főokos / Szerintem az bolond, ki téged Mindezen túl műfordított, hiszen Gluck Orfeuszát, Rossini Ory grófját, Orff Az okos mindezért paprikajancsinak mond.n lány című operáját, Strauss A denevér című operettjét is az ő fordításában hallhatjuk. A színházi macska az ajtónál ül / ma csak úgy hívják „Tus” itt a házon belül. / Neve más volt „MijáTus”, ez nem praktikus, / kicsit hosszú és fárasztó, kurtább a „Tus”.

AJM ILLUSZTRÁCIÓ: NÉMETH GYULA

Erről az idézetről sem éppen Romhányira asszociálunk, pedig élete talán legjelentősebb műfordítása. 1982 táján a Madách Színház akkori vezetése, élén Szirtes Tamással, úgy döntött,

47


IRODALOM

KÁNTOR PÉTER (1949) Négy évtizede publikál verseket, a most Artisjus Irodalmi Nagydíjat nyert Köztünk maradjon tehát a tizennegyedik verseskötete. A sokszínű formavilágú, megrendítően személyes mű a 2012-es év jelentős irodalmi mérföldköve. Költői hangjában, világlátásában a banális és a kozmikus, a mindennapi és a különleges, az érzéki és az absz­ trakt elválaszthatatlan egymástól, ekképp lesznek versei ironikusan filozofikusak, egyszerre játékosak és súlyosak. n fotó: MARTON SZILVIA 48


49


50

Profile for Artisjus

Dal+Szerző magazin 2013/02  

Dal+Szerző magazin 2013/02  

Profile for artisjus
Advertisement