Mintaterv 2020 - „Kockaházak” felújtása
Nemzeti Mintaterv Katalógus 2020 pályázat
Családi ház mintatervek építészeti ötletpályázat
„Kockaházak” felújítása
1
BEVEZETÉS: „Az építészet három alapköve hagyományosan a hasznosság, a tartósság és a szépség.” Ezt hitelesíti a népi építészet is, amikor az ésszerű felépítés és funkcionalitás a fő szempont; az esztétikát pedig az ebből adódó gyakorlatias rend hordozza magában. A minőségi és helyi alapanyagok használata, a közösségi építkezés és a hosszú távú gondolkodás mind-mind meghatározzák a népi építészetet, melynek értékes szegmenseit át kellene ültetni a kortárs magyar építészet színterére. Az alternatív fenntartható és környezetbarát gondolkodásmód kifizetődő; saját jólétünk és jól-létünk elengedhetetlen hozzátartozója. Éppen ezért a következő pályázat az alacsony áron megvásárolható ház-telek és annak ésszerű felújítására helyezi a hangsúlyt, valamint példával szolgál a bontásból visszamaradó alapanyagok újrafelhasználására.
2
TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Alapszituáció felvázolása 3. Prototípus
3
A jelenlegi társadalmi tendenciákat figyelembe véve - városiasodás, fiatalok elköltözése, kisebb falvak elnéptelenedése – egyre több falusi ház marad gazdátlanul, melyekhez minimális összegekért lehet hozzájutni. Egy ilyen házban meglátni a lehetőséget nem egyszerű, főleg egy olyan szituációban, amikor mindenki az újat hajszolja, pedig a felújítás legtöbb esetben kevesebb költséggel járhat, mint a bontás-elszállítás-építkezés kombináció. A felújítható épületek esetében a mintaterv ott lép életbe, hogy utat mutat a klasszikus (régi) házakban lévő lehetőségek feltárásában és funkciók aktualizálásában, hogy olyan élettér alakuljon ki, ami egy 21. századi magyar család minden igényének megfelel. Ez esetben nem csak a „kockaházakkal” érdemes foglalkozni, hanem az ezeknél akár régebbi rakott kő, vagy vályogházakkal is. 4
2
ALAP SZITUÁCIÓ: A fent említett lehetőségek bemutatása egy 100 éves parasztház prototípuson keresztül történik, amely habár nem klasszikus háromosztatú, de mégis beleillik a hagyományos faluképbe. A lakóház egykor két család igényeit szolgálta ki, így valójában négy részre osztható: szoba-pitvar-pitvar-szoba, és mind a két lakórészhez külön tartozik melléképület. Különlegessége, hogy szabadonálló ház, habár felépítésében egy oldalhatáron állóval egyezik meg, mindössze a kétfelé váló kerthasználat az, amiben különbözik. A telekvásárlás minimális költségei lehetővé tették, hogy a szomszédos telek is megvételre kerüljön, így az egykori elaprózott kiosztásból adódó két kis méretű hely egy nagy élettérré alakulhat, melyben az épület és a két udvar kapcsolata elemi, mintha mindig is úgy lett volna. Az egész folyamat az állapotfelméréssel kezdődik; meg kell állapítani, hogy egyáltalán érdemes-e a felújításba belekezdeni. Elsődleges az állag védelme; az új funkciók kialakítása csak a szerkezet rendbetétele után kezdődhet. A tartósságra való törekvés jegyében fel kell mérni, hogy mi a javítható és mi az, ami mindenképp cserére szorul, így elkerülhető az, hogy idő előtt megint felújításba kelljen kezdeni. 6
Szegényes falusi porta, ahol a lakóépület két különálló egységet alkot:
szoba pitvar pitvar szoba
TETŐ
A régi házak egyik típusproblémája – a korából adódóan – a tetőszerkezet rossz állapota; a fa elemeket fel kell mérni, hogy alkalmasak-e még eredeti feladatuk ellátására, vagy új funkciót kell nekik találni. A szuvasodást és gombásodást egy bizonyos fokig lehet kezelni; szakértői felmérést követően el kell dönteni, hogy érdemes-e a meglévőt újra felhasználni, vagy teljes csere szükséges. Az új szerkezetre pedig visszakerülhet a korábban bontott és jó állapotú cserép. Az esetleges megmaradt cserepek alternatív felhasználására rengeteg mód létezik, szinte csak a kreativitás szab határt neki; fel lehet használni falként, támfalként vagy akár a tört cserepet kerti kisutak leburkolására is. A tetőszerkezet fája végső soron tüzelőként vagy aprított mulcsként is felhasználható; a jobb állapotban lévő lecek felhasználására rengeteg lehetőség van, például zsaluzatként vagy kerti ágyásként is kiválóak. 8
BONTOTT CSERÉP ALTERNATÍV FELHASZNÁLÁSAI: Rakott fal
Növényágyás támfal
forrás: landscaping.com
Gabion fal
forrás: krisenvorsorge.com
Tört cserép, szórt burkolat
forrás: epforg.hu
forrás: flickr.com/karen_roe
Rovarszállás
forrás: mien_schoener_garten.de
FALAZAT
A falak problémáját helyspecifikusan kell kezelni, a vizesedő fal a lebomló héj eltávolításával könnyebben tud kiszáradni, valamint az épületkontúr körül ásott szivárgó segít a későbbi beázások elkerülésében. A külső-belső falrészek szabadon hagyásával őszintén beszél a szerkezet, a falusi múlt és hagyományok kontinuitása kortárs beavatkozásokkal jelenik meg. A népi építészet legjellemzőbb falazó anyagai a vályog, a tufa és a rakott kő. Ezek a legtermészetesebb anyagok így a természetbe való visszaforgatásuk is könnyen megoldható. A vályogot csak szét kell szórni a kertben, a tufát újra lehet használni építésekhez vagy a porított tufát természetes talajjavítóként lehet használni a veteményesben. 12
A 21. századi funkciók igénylik a teljeskörű gépészetet, aminek a szükséges vezetékei előtét fal alatt végigfutva láthatatlanul vannak jelen. Fontos szempont, hogy az épület adottságaihoz mérten kell megválasztani ezeknek a beavatkozásoknak a léptékét. A régi szerkezetből adódó egyenetlenségek és hibák csak kiemelik a hely báját, a ráépítésekkel nem feltétlenül ezek kiigazítására kell törekedni, hanem értékként lehet kezelni. Az összkomfortot jelentő új funkciók elhelyezése utólag történik, az eredeti szerkezetbe beillesztve figyelmesen kell kialakítani a helyét, hiszen ez egy rátét, egy „nem odaillő” plusz elem, ami felboríthatja az egész ház harmóniáját. Meg kell találni azt a pontot, amikor a beavatkozás épp elég, léptékében és gépészetében sem haladja meg a minimálisan szükségeset, így az épület egyszerű rendjébe is beilleszthető. Természetesen egy felújítandó ház esetében elképzelhető, hogy már közművel ellátott, így a funkciók korszerűsítése folyamán ezt is figyelembe kell venni. 16
A gépészet és vizes helységek elhelyezése alkalmazkodvik az eredeti felépítéshez:
1
2
3
1. WC 2. Fürdőszoba 3. Konyha
NYÍLÁSOK, MEGNYITÁSOK
Felújítások során általában a nyílászárók cseréje egyértelmű, mivel a fa szárnyszerkezetek elvetemednek, az üveg nem korszerű. A tokszerkezet felmérése után, ha megfelelő állapotban van, érdemes megőrizni és abba beépíteni az új szárnyakat. Abban az esetben, ha a fa mégis használható, elég csak az üveget cserélni. Az árnyékolók esetében is figyelemmel kell lenni a ház jellegére és úgy megválasztani, hogy az teljes mértékben illeszkedjen anyagában, formájában, színében.
20
A nappali megnyitása a két udvarrész felé kitágítja a teret, kifelé építkezik, megteremti a kapcsolatot a kertekkel. Napjainkban, a legtöbb esetben az élettér kifejezés a lakóházat jelenti, ami élesen elhatárolódik elődeink felfogásától, amikor a házhoz tartozó udvar szerves része volt a mindennapoknak. Ezért is nevezték ezeket a portákat udvarháznak, hiszen a nappali terek nagyrészt a házon kívül helyezkedtek el, szinte csak alvásra használták. Ezt igazolják az apró megnyitások és a minimálisan szükséges méretű szobák. Ezzel ellentétben a mai ember a házban éli az életét és az udvarra megy ki, ha pihenni akar. A régi igények, ha nem is ilyen formában, de visszaköszönnek – bővülő belső terek, nagyobb ablakok, nagyobb ház. Ezeknek az igényeknek a racionalizálásával és építészeti eszközökkel egy hagyományos elosztású házon is lehet olyan beavatkozásokat végezni, ami által tágas és világos lakóteret kapunk. Ehhez szorosan kapcsolódik az élettér kibővítése az udvar felé, ugyanis nagy megnyitásokkal, falak lebontásával kapcsolatot teremthetünk a kerttel és azon kívül a természettel. 22
Élettér egykor, illetve kortárs bővítési lehetőségek:
kert = nappali tér épület = zárt
GSEducationalVersion
megnyitás kertkapcsolat igény
megnyitás opcionális telekösszevonás lehetőségei
MELLÉKÉPÜLETEK: A melléképületek is a kültéri kapcsolatot, az újbóli kifelé tekintést erősítik az által, hogy kivonnak a lakóház falai közül. Ilyen régi portáknál szinte minden esetben volt egy, vagy több melléképület. Némely esetben ezek talán létjogosultságukat vesztették, mégis érdemes elemezni az értékeiket. A klasszikus népi építészetben gyakran kihelyezték a konyhát a lakóháztól félreeső épületbe, mely külön egységként szolgálta ki használóit. A lakóház méreteiből és elosztásából adódóan nem reális teljes konyha kiépítése, így a kényelmet és a praktikusságot szem előtt tartva a kerti konyhának igen is van létjogosultsága. Egyéb melléképület megléte esetében lehet a bővítésen is gondolkodni. Az általános állapotfelmérést követően meg lehet határozni, hogy az épület alkalmas-e lakótér kihelyezésére, esetleg más funkció betöltésére. A mai igényeknek és életvitelnek megfelelően lehet alakítani, és akár dolgozószoba vagy műhely is lehet, amely elszakadva a fő tömegtől intim, elvonulási lehetőséget kínál az otthonról dolgozók számára. 26
3
9
PROTOTÍPUS: 1.előtér + konyha 2. étkező + nappali 3. gyerekszoba 4.szülői szoba 5. fürdő 6. wc 7. terasz 8. nyárikonyha 9. kerti tároló 10. veteményes 11. kocsibeálló 12. szelektív hulladékgyűjtő 28
7
12
8
4 6
5
1
2
7
3 10 11
A MINTATERV: _ gondolatmenetet, viselkedésmódot fogalmaz meg _ adaptálható a különböző anyagi, tájegységi, szakértői szituációkra _ tekintettel van a terület adottságaira, értékeire _ alapos műszaki vizsgálat végzése után a beavatkozásokat értékmentéssel hajtja végre _ fenntartható, környezettudatos _ archetipikus, jól építhető formákból tevődik össze _ figyelembe veszi a tájegységi adottságokat _ helyi vagy helyhez közeli anyagokból épül fel _ adaptálható a család igényei szerint _ bővíthető 31