GÉM Magazin 2018. II/1

2018 • II. évf. 1. szám

HÚZÓÁGAZAT.

EGY ÚJ ARANYKOR HAJNALÁN VAGYUNK?

A hazai építőipar fellendülése újabb kihívásokat hozott - interjú Grabarics Gáborral

2. oldal

TECHNOLÓGIA ÉS OKTATÁS

A GYÓGYÍTÓ MUNKA: SZOLGÁLAT

TÖBB, MINT AMINEK LÁTSZIK

Az ágazattal együtt erősödik az ÉVOSZ

Irgalmasrendikórházfejlesztés

Mi is az a látványbeton?

11. oldal

14. oldal

17. oldal

ÚJ SZEREPLŐ A VASBETON-

ELŐREGYÁRTÁSBAN A Grabarics Építőipari Kft. 2017 májusában vette át a hevesi vasbeton-előregyártó üzemet, és azonnal jelentős fejlesztésekbe kezdett.

Megújult sablonpark Havi 1000 m3 előregyártott beton Minden termékünk CE minősített Feszített és lágyvasas termékek Födémek, pillérek, gerendák, lépcsők és támfalak Kéregpanel elemek Betonvas-gyártás Egyedi projektek tervezése és gyártása G YOR S S Z Á LLÍTÁS, KI VÁLÓ, ÁLLAND Ó M I NŐ SÉG.

Kösse le még ma a szükséges kapacitásokat!

+36 1 266 0168

info@grabarics.hu

KÖSZÖNTŐ | TARTALOM | GÉM

NEGYEDSZÁZADOSAK LETTÜNK Csehszlovákia két külön államra bomlott,

hozzáállásunkat munkáltatóként és ki-

dühöngött a háború Boszniában, meghalt

vitelezőként egyaránt, a munka minden

Antall József és Federico Fellini, mozikba

szegmensében, válság idején éppúgy, mint

került a Schindler Listája, Alain Prost újra

például a mostani konjunktúrában.

világbajnok lett és bejegyezték a Grabarics

Folyamatosan azon dolgozunk, hogy 25 év

Bizony, ilyen régen létezünk, dolgozunk, építünk már. Hosszú lenne itt elmesélni, hogyan nőtt a kis építőipari csapat egy tizenöt milliárdos forgalmú generálkivitelező vállalattá. Inkább nézzük mi az, ami változatlan az elmúlt 25 évben.

múlva, a cég 50. évfordulóján még mindig

Karacs László

elmondhassuk magunkról, joggal felmu-

ügyvezető, Grabarics Építőipari Kft.

tathassuk ugyanezeket az értékeket. Nem a legnagyobbak szeretnénk lenni a piacon, hanem a legjobbak, legyen szó minőségről, határidőkről vagy szakmai tudásról. Ez a gondolat hozott minket idáig. Messziről

Bízunk benne, hogy mások szerint is

indultunk és folyamatosan haladunk. Tart-

megőriztük megbízhatóságunkat, korrekt

sanak velünk, kedves olvasók!

TARTALOM 1 Negyedszázadosak lettünk

2 Egy új aranykor hajnalán vagyunk?

5 Spanyol eszközök enyhítik a daruhiányt

6 Fokozódhat idén a 2017-es ingatlanpiaci konjunktúra

8 Ilyen otthonra költenének az emberek

10 Az év belsőépítésze

10 BME Építőmérnöki Kar:

együtt erősödik a szövetség

– Több, mint aminek látszik – telepesek a Holdon és Marson

és infrastrukturális beruházás, másodsorban innovációs projekt

24 Egész társasházakat „okosít fel” egy hazai cég

25 Kiderült, melyek a

leghozzáférhetőbb városok

26 Óriási a kereslet a balatoni új építésű lakások iránt

28 Az Épületinformációs modell épp forradalmasítja az építőipart

32 Könyvajánló

17 Látszóbeton

19 Hatalmas ugrás az emberiségnek

22 Okosváros: elsősorban rendszerterv

30 Eseménynaptár

14 A gyógyító munka: szolgálat

atombölcsők és -temetők

27 Műkő falazóelemek új szabványa

#építő250 ösztöndíjprogram

11 Technológia és oktatás – az ágazattal

20 Betonból készülnek az

33 60 éves a LEGO kocka és a végtelen kreativitás

Impresszum: G.É.M. - GRABARICS Építőipari Magazin, építőipari szaklap II. évfolyam, 2018. 1. szám Kiadó: GRABARICS Építőipari Kft. 1053 Budapest, Reáltanoda utca 5. www.grabarics.hu Telefon: +36 1 266 0168 E-mail: info@grabarics.hu Lapigazgató: Molnár Péter E-mail: peter.molnar@goldcomm.hu Főszerkesztő: Sós Éva E-mail: eva.sos@goldcomm.hu Tördelés/Tervezőszerkesztő: ARCULATBANK Wasabi Design Kft. www.arculatbank.hu E-mail: hello@arculatbank.hu A szerkesztőség címe: Gold Communications Kft. 1112 Budapest, Cirmos utca 8. www.goldcomm.hu Telefon: +36-1-365-6775 E-mail: goldcomm@goldcomm.hu Nyomás: PÁTRIA NYOMDA ZRT. 1117 Budapest, Hunyadi János út 7.

Telefon: +36 1 463 0440 Fax: +36 1 464 3300 E-mail: info@patria.hu Felelős vezető: Orgován Katalin Terjesztés: postai úton, ingyenesen Magyarországon Megjelenik: ingyenesen A lapban megjelenő cikkek, fotók, grafikák és hirdetések másodközlése kizárólag a szerkesztőség engedélyével történhet!

Építőipari Kft-t. Mindez 1993-ban történt.

1

GÉM | VEZÉRCIKK

A HAZAI ÉPÍTŐIPAR FELLENDÜLÉSE

ÚJABB KIHÍVÁSOKAT HOZOTT

Soha nem feledem a látványt, amikor a válság előtti években egy kétezer fős német falu szélén kilenc toronydaruval építették a sorházakat. Irigykedve néztem, tudtam, hogy idehaza mindez elérhetetlen. Mára kiderült, hogy mégsem az.

Nyolc toronydarut számoltam, miközben áthaladtam az Erzsébethídon – meséli örömteli élményét a Grabarics Építőipari Vállalat tulajdonosa, Grabarics Gábor. Tekintsük át, hol tart ma a magyar építőipar, milyen eredményeket tud felmutatni, illetve milyen kihívásokkal kell szembenéznie.

2

VEZÉRCIKK | GÉM

A fellendülés újabb kihívásokkal jár - Újra pezseg a magyar építőipar, az ország teli van toronydarukkal.

Ma a főváros egyetlen kerületében több van belőlük, mint a válság idején egész Budapesten. Rengeteg az építkezés, a beruházás, és ez jót jelent. Utoljára a 70-es évek nagy panelprogramjainak idején láthattunk hasonló fellendülést az építőiparban, ami akkor is – ahogy most is – krónikus munkaerőhiányba torkollott, teli voltunk vendégmunkásokkal.

- Az élénk beruházási kedv kikényszeríti a változásokat, amelyek zöme áremelkedés formájában nyilvánul meg. Robbanásszerűen nőttek az anyagárak, a munkaerő költsége és az alvállalkozói díjak. Hétről-hétre drágul a szakipari munka: a hidegburkolás, festés ma kétszer, a homlokzati hőszigetelés kivitelezése háromszor an�nyiba kerül, mint a válság előtt vagy alatt, hogy csak néhány példát említsek. Önmagában ezzel nincs baj, a megfelelő megélhetéshez tisztességes jövedelem kell.

A problémát abban látom, hogy ezek a gombamód szaporodó mikrovállalkozások – szó szerint egy mikrobusznyi szakember – sajnos nem tudják megbecsülni új helyzetüket. Nem élnek, hanem visszaélnek azzal, nincs meg az a vállalati kultúra, ami biztosíthatná, hogy a díjakkal a realitásokhoz közelítsünk. Aránytalanul többet fizetnek az embereiknek, és divatba jött a heti fizetés, ami lassítja a vállalkozásokat, kicsiket és nagyobbakat egyaránt.

Mindezt indokolatlannak tartom.

Ahogy annak idején harcoltam azért, hogy az utalások 30 napra történjenek meg, most azon dolgozok, hogy ez a 30 nap most is megmaradjon, mert ennek van racionalitása.

Az áremelkedések elsősorban a generálkivitelezőket sújtották, akik még

a drágulás előtt kötötték meg szerződéseiket, alacsony árakon. Néhol sikerült kompromisszumot kötniük, néhol elszenvedték a veszteségeket.

A jó cégek nyilván túl fogják élni ezt az időszakot, és a friss vállalások már igazodnak a piaci környezethez. Ezen a téren tehát stabilizálódni látszik a helyzet. Áfa-kedvezmény és CSOK - Beruházó, kivitelező egyaránt kormánydöntésre vár: mi lesz az áfa-kedvezménnyel, a CSOK-kal 2019 után. A bizonytalanság túlfűtötté teszi az építőipari piacot, és ez veszélyes lehet. Mindenki úgy akar ma há-

séges kompromisszumként az 5%-ot 7-9%-ra emelhetnénk. Ez talán még nem venné el a beruházási kedvet, mégis jelentős áfa-bevételnövekedést jelentene az államnak.

- Azt sem szabad elfelejteni – ahogyan a 2000-es évek elején sajnos ez megtörtént -, hogy a lakásépítésnek rengeteg egyéb hozadéka is van. Az új házba rendszerint új berendezés, új bútor dukál. Ez élénkíti a kereskedelmet és újabb áfa-bevételeket hoz a közös kasszába.

- A piac tehát már igényli a kormány bejelentését, ami annál is sürgetőbb, mert a túlfűtött építőipari piac együtt jár a minőség romlásával, az indokolatlanul drága vállalási díjakkal, a kapkodással és a felelőtlen vállalásokkal. Itt lenne az ideje lenyugtatni a piacot.

EGY ÚJ ARANYKOR HAJNALÁN VAGYUNK? zat építeni, hogy azt 2019 végéig be is kell fejezni. Mindez azonban ilyen kapacitás-lekötöttség mellett egyre inkább kivitelezhetetlen.

- Célszerű lenne továbbvinni a kedvezményeket, mert egyre több jel mutat arra, hogy a lakosság igényt tart ezekre. A házasság, a gyerekvállalás olyan döntés, amelyhez idő kell, amit meg kell fontolni, ezért a CSOK egyfajta természetes késésben van. A folyamat azonban láthatóan beindult, zsúfoltak a házasságkötő termek, a CSOK-ot hagyni kell tehát, hogy legyen ideje felfutni. Ehhez viszont továbbra is meg kell tartani az ÁFA-kedvezményt. Ha ez nagyon megterhelné az államkasszát, egész-

Paks II., Modern Városok Program, Puskás Stadion - A paksi beruházás is jelentős mértékű munkát ad majd a hazai építőipar szereplőinek, amihez nagy erőket kell majd koncentrálni. Ha emellett fenn akarjuk tartani – márpedig célszerű lenne – az újlakás-építés jelenlegi, évi 30 ezer darabos értékét, akkor egészen biztos, hogy elkerülhetetlen a külföldi munkaerő bevonása. Az ukrán munkaerővel kapcsolatos tapasztalatok például kifejezetten jók.

Dolgosak, technikailag nincsenek elmaradva, sőt, sokszor jobb teljesítményre képesek, mint a hazaiak.

Háborús helyzetük miatt sokan keresnek munkát, az egész szakmának, sőt az egész országnak érdeke, hogy vendégmunkásként minél nagyobb számban befogadjuk őket. Munkájukkal a magyar GDP-hez járulnak hozzá.

Jelenlétük tehát országunk építését szolgálja. A vendégmunkások alkalmazása mellett szól az is, hogy az egész ország területén egyszerre in-

3

GÉM | VEZÉRCIKK

dultak be a Területfejlesztési Operatív Programok. A vidékfejlesztéshez csatlakozik továbbá a Modern Városok Program, készül a Puskás Stadion és emellett működnek az uniós projektek is, amelyek várhatóan valamilyen formában és mértékben 2020 után is folytatódnak majd.

A szakképzést érdemes lenne a szakma kezébe adni - Minden eddiginél jobban érzékelhetők a szakmunkásképzés hiányosságai. Alig-alig látni képzett fiatalt az építőiparban, ellenben rengeteg olyan van, akinek gyakorlatilag nem adtunk értékes tudást a kezébe. Vagy azért, mert elmaradt a képzésük, vagy mert éppen hogy túlképeztük őket, a gyengébb képességűeket is arra sarkalva, hogy mindenáron diplomát szerezzenek, amivel aztán semmit sem tudtak kezdeni. Most mintha picit megtorpanni látnám mindezt.

Sok támadás érte a sajtóban azokat, akik a szakképzés mellett tették le voksukat, hogy miért nem a felsőoktatást támogatják inkább. Én úgy gondolom, a kettő között nincs ellentét. Csupán annyi a teendő, hogy vissza kell térnünk a régi, jól bevált rendszerünkhöz, amelyben lehetett tudni, hogy aki 4-es, 5-ös eredmén�nyel végzett el egy iskolát, annak vannak esélyei a továbbtanulásra, a diplomaszerzésre, míg a közepes vagy gyengébb tanulók okosabb, ha a szakmunkásképzésben, a középiskolában tanulnak ki egy olyan szakmát, amivel aztán boldogulnak majd az életben. „Játékdiplomák”-ra rábeszélni ezeket a fiatalokat óriási veszteség: megélni nem tud belőle, ugyanakkor itt áll egy ország megfelelően képzett szakemberek nélkül, és munkaerőimportra szorul. Kon-

4

junktúra idején persze ez indokolt, de nem mondhatunk le saját munkakultúránkról, saját képzésünkről. A szakmunka mára felértékelődött, jó megélhetést biztosít, ideje meggyőznünk erről a fiataljainkat is.

Meggyőződésem emellett, hogy a képzési problémáink megoldásáért maga a szakma tehetne a legtöbbet, ha ehhez a megfelelő anyagi támogatást. Ma az építőipari szakma a szakképzési hozzájárulás tekintetében nettó befizető, azaz többet fizet be, mint amit az állam a szakembereinek képzésére fordít. Ha ezek fölött az összegek fölött maga a szakma diszponálhatna, egészen biztosan csábítóbb és hatékonyabb képzési körülményeket tudna teremteni.

- Egyre fontosabb lenne a munkaerő-tartalékainkat is aktivizálni. A ma még képzetlen, vagy félig képzett munkaerőt a lehető leggyorsabban kiképezni és munkába állítani. Sok olyan – főleg roma származású – dolgozó érkezik az építőiparba, akiknek jelentős része semmit sem ért a szakmához. Dolgozni akarnak, nem lehet rájuk panasz, megtesznek minden tőlük telhetőt, de megfelelő szaktudással ők is és a munkaadóik is jobban járnának.

Automatizálás – előregyártás az építőiparban - A gépesítés, az automatizálás, az üzemi előregyártás ismét előtérbe került. A statisztikák jól mutatják, hogy Németország ezen a téren sokat fejlődött az elmúlt időszakban.

Mi magunk is igyekeztünk követni a trendeket. Hevesi üzemünkben a legkeresettebb előregyártott elemek mellett új termékek fejlesztésén is dolgozunk, úgynevezett látszóbeton termékekkel szeretnénk a piacra

kijönni. Ugyanitt emellett csarnokszerkezetek gyártásával is foglalkozunk. Elsősorban saját versenyképességünk javítása a cél, hogy minél gyorsabban, hatékonyabban tudjunk akár hagyományos lakóházakat, akár szállodákat, vagy más hasonló jellegű épületeket készíteni. Konkrét, nagyszabású fejlesztéseket hajtottunk végre az üzemben, gyártóeszközöket vásároltunk. A termelés már részben elindult, márciustól pedig már teljes kapacitással működhetünk.

A munkaerő kiváltása elengedhetetlenné teszi a magasfokú gépesítést az építőiparban is. Éppen ezért jókor érkezett - az ÉVOSZ javaslatát elfogadva – az a 20 milliárd forintos kormányzati támogatási keret, amelyet a közepes méretű építőipari cégek vehetnek majd igénybe, technikai fejlesztésre, hatékonyságnövelésre, gépbeszerzése. Az 50 millió és 1 milliárd forint közötti támogatási összeg egyfajta hiánypótló forrás lesz azon építőipari vállalatoknak, akik az uniós lehetőségekkel nem tudtak élni.

Egy új aranykor hajnalán vagyunk?

Jó pályán van tehát a magyar építőipar. Kihívások persze vannak, de ezek örömteli nehézségek, amikkel szembe lehet nézni. Ilyen volumenű építkezések valamikor a rendszerváltás előtti években voltak utoljára Magyarországon, amikor az iparosítás idején a nagy lakótelepeink épültek.

Azt megelőzően pedig csak a kiegyezést követő években, aminek produktumait azóta sem tudtuk meghaladni.

Jó lenne hinni, hogy most egy ahhoz hasonló aranykor hajnalán vagyunk, s ez a növekedés, a lendület akár több évtizedig is eltarthat.

Cseh Teréz

HÍREK | GÉM

SPANYOL ESZKÖZÖK ENYHÍTIK A DARUHIÁNYT MEGÁLLAPODOTT A GRABARICS KFT. ÉS A SÁEZ A Grabarics Építőipari Kft. lett a spanyol SÁEZ darugyártó kizárólagos hazai disztribútora. A két cég a közelmúltban állapodott meg egymással, az első eszközök már munkába is álltak az országban. A magyar vállalat nemcsak értékesíti a toronydarukat, de bér-daruparkot is üzemeltet, ami jelentős lépés a teljes ágazat eszközéhségének enyhítésében.

Itthon kevésbé ismert, de 30 éve gyárt toronydarukat a spanyol SÁEZ. Eszközei 6 kontinensen vannak jelen a Mount Blanc csúcsától Fokvárosig, toronydaru-választéka pedig műszakilag 100 százalékban lefedi a hazai magasépítési igényeket.

A SÁEZ daruk kiforrottak, korszerűek, és kiemelkedően jó az ár/érték arányuk, ezért is esett a választás épp erre a gyártóra – ismertette az előzményeket Grabarics Gábor, a mostantól vezérképviseletként is működő Grabarics Építőipari Kft. tulajdonosa.

A gyártónál a csúcsnélküli (flat top, vagy hammerhead), futómacskás típusok magassága és gémje egyaránt elérheti a 65 métert, maximális teherbírásuk pedig a 24 tonnát. A billenőgémes (luffing-jib) típusok között szintén 65 méteres magasság és gémhossz mellett akár 36 tonnás teherbírású is van.

Az első körben megrendelt 12 daru folyamatosan érkezik az országba, 6 darab már munkába is állt különböző projekteken. A kínálatban nemcsak új, de a gyártó által felújított eszközök is szerepelnek.

Ma nemcsak szakemberből van kevés, az eszközpark bővülése is nehezen tud lépést tartani az igényekkel, de a gépek iránti igényt mindig könnyebb és gyorsabb kielégíteni – mutatott rá a tulajdonos. Az építőipari eszközök bérbeadásával foglalkozó cégek egyre hosszabb határidőkkel tudnak például állványt, zsalut vagy darut adni. Ez utóbbi helyzet enyhül valamelyest azzal, hogy tőlünk is lehet majd ilyen eszközöket kölcsönözni. A bérlés üzembehelyezéssel történik, igény szerint kezelő biztosításával – zárta ismertetőjét Grabarics Gábor.

5

GÉM | HÍREK

Tartós lendületben AZ ÁGAZAT FOKOZÓDHAT IDÉN A 2017-ES INGATLANPIACI KONJUNKTÚRA

A január általában nem tartozik az ingatlanpiac erős hónapjai közé, idén mégis közel 11 ezer lakás cserélt gazdát – ami 4,5%-kal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát.

Az év fennmaradó részében még jelentősebb forgalom várható, a tapasztalatok szerint a márciusi tranzakciószám mintegy 20-30%-kal túlmutat a januárin.

MI FOLYIK AZ INGATLANPIACON? A hazai ingatlanpiac immár ötödik éve töretlenül bővül. Az árak és a forgalom után 2016-ban az új lakások kerültek a főszerepbe: a kiadott építkezési engedélyek száma (KSH: https://goo.gl/2tjZjz) 2015-ről 2016-ra több mint kétszeresére emelkedett. Az átadások tavaly indultak meg igazán, ezzel párhuzamosan továbbra is nőtt a kiadott építési engedélyek száma.

6

Az erről készített statisztika jelentős területi eltéréseket mutat. A projektek elsősorban a fővárosban, illetve a nagyobb vidéki központokban összpontosulnak. A vásárlók körében annyira népszerűek az új ingatlanok, hogy nagyon sok már a tervezőasztal mellől gazdára talált – akár két évvel az átadás előtt.

Az újlakás-szegmens fellendülésének hátterében egyértelműen a 2016 elején bevezetett lakáspolitikai intézkedések állnak, vagyis a CSOK és a kedvezményes áfakulcs.

Nemcsak magáncélból vásárolnak szívesen lakást: a magas hozamok miatt befektetési formaként is népszerű. A keresleti oldalt összességében a hitelkörnyezet, illetve a fix kamatozású lakáshitelek támogatják – tájékoztatta lapunkat az Ingatlannet.hu.

HÍREK | GÉM

1. GRAFIKON A családi házak átlagos négyzetméterárai az ország egyes nagyvárosaiban (Ft/m2, 2017. decemberi adatok alapján)

BECSAPÓS AZ ÁRVÁLTOZÁS Az igazi árrobbanás évének ugyan 2015-öt tartják, de a drágulás 2017-ben sem állt meg. Országos viszonylatban 13%-kal kúsztak fel az átlagárak, amitől a vidéki nagyvárosok többsége pozitív vagy negatív irányban eltért. Sopronban, Debrecenben, Nyíregyházán, illetve Pécsett éves szinten 6-9%-kal emelkedtek az ingatlanok átlagos négyzetméterenkénti árai, Kecskeméten, a fővárosban, Szegeden és Székesfehérváron pedig az országos szinthez közelített a változás mértéke. Igazán kiemelkedő értékek a tatabányai, valamint a miskolci piacon mutatkoztak, ahol 2017-ben 25-28%-os volt a bővülés – ez elsősorban annak köszönhető, hogy ide később ért el a hullám. 1. grafikon Az év végén tapasztalható átlagárak teljesen más sorrendet állítanak fel az árváltozásokhoz képest. A családi házak szegmensében egyértelműen Budapest és Sopron vezet, jelentősen meghaladva a 300 ezer Ft/m2-es átlagárat.

Ehhez képest a közepes árszínvonalat képviselő városok négyzetméterárai – Székesfehérvár, Debrecen, Kecskemét – 20-25%-kal alacsonyabbak. Tatabányán és Szolnokon a 200 ezer Ft/m2 átlagot sem érik el, Miskolcon pedig a 160 ezer forintos négyzetméterár számít az átlagnak – a jelentős áremelkedés ellenére. 2. grafikon A lakásszegmensben némileg eltérő a sorrend. A listát itt is a Budapesten eladó lakások vezetik, a téglaépítésűek súrolják a 630 ezer Ft/m2, a panelek pedig meghaladják a 400 ezer Ft/m2 átlagárat.

A GÉM által megkérdezett Ingatlannet.hu szerint a fővároshoz képest 20-33%-kal alacsonyabb soproni ingatlanárak kedvezőnek tűnnek, de vidéki viszonylatban kiemelkedőnek számítanak. A téglalakásoknál a közepes árszínvonalat a 350 ezer Ft/m2 jelenti – erre lehet számítani többek között Kecskeméten, Debrecenben és Szegeden –, a panelépítésűeknél pedig 200-250 ezer Ft/m2-re számíthatnak az érdeklődők. 3. grafikon

2. GRAFIKON A lakások átlagos négyzetméterárai az ország egyes nagyvárosaiban (Ft/m2, 2017. decemberi adatok alapján)

3. GRAFIKON Az átlagos ingatlanárak emelkedése az ország egyes nagyvárosaiban 2017. január és december között

EZ VÁRHATÓ IDÉN A várakozások szerint az emelkedés idén sem áll meg, de a szakértők úgy gondolják, mérséklődhet a területek közötti árolló. Az újlakások gőzerővel épülnek, az építési engedélyek számában viszont mérséklődés mutatkozhat. Ennek oka, hogy az 5%-os áfa csak 2019 végéig érvényes, ezért a kivitelezők a 27% visszatérése előtt igyekeznek befejezni – és eladni – a projekteket.

7

GÉM | HÍREK

ILYEN OTTHONRA KÖLTENÉNEK AZ EMBEREK, HA NYERNÉNEK 1 MILLIÁRD FORINTOT A magyar emberek majdnem fele, ha tehetné, azonnal elköltözne jelenlegi otthonából – továbbra is a tégla a legnépszerűbb építési alapanyag – a fiatal családosok egy része bátran vállalná az ingázást.

Az Otthontérkép Csoport legfrissebb, közel kétezer főt felölelő online kutatásában azt a kérdést tette fel, hogy mit tennének lakhatás szempontjából, ha nyernének 1 milliárd forintot. A kérdőívet kitöltők 47%-a budapesti, 12%-a közép-magyarországi, 8%-a nyugat-dunántúli lakos, 33% pedig az ország többi részén él. A válaszadók 42,4%-a véli úgy, hogy mindenképpen elköltözne jelenlegi otthonából, ha hirtelen ekkora összeggel gyarapodna a családi kasszája. 36,7% valószínűnek tartja, hogy idővel új ingatlan után nézne, de nem ez lenne az első, amire költene, míg 20,9% egyáltalán nem költözne.

A kérdőív kitöltésében résztvevők 16,3%-a mindenképpen külföldön vásárolna új otthont, 66,3% a törzshelyét itthon megtartaná, de nem zárkózna el

8

attól, hogy például egy nyaralót vásároljon az ország határain kívül. Mindössze 17,4% szeretne mindenképpen itthon ingatlant vásárolni.

Azok a válaszadók, akik inkább az ország határain belül maradnának, nagyrészt Budapestet (30%), az agglomerációt (13%) és a Balaton környékét (29%) részesítenék előnyben. 8% vágyna a hegyekbe, ugyanennyien az osztrák határ mellé, 7% pedig valamely más vidéki településre. E válaszadók 40,8%-a egy nagyvárosba szeretne költözni, 38,2% pedig kisebb városba vagy faluba. A külföldre vágyókhoz képest ebben az esetben jóval magasabb (13,7%) azok aránya, akik saját tanyát, birtokot vennének. „Kettős mozgást figyelhetünk meg, amit most ezek a számok is alátámasztanak: egyrészt – nyilván a

több munka- és szórakozási lehetőség, a gazdagabb szolgáltatások miatt – még mindig sokan jönnének a fővárosba. Másrészt viszont a fővárosiak közül is sokan választanának egy kisvárost vagy üdülőkörzetet a nyugalmasabb élet, a tisztább levegő reményében, ráadásul még olcsóbban is megúszhatják mindezt a fennálló árkülönbségek miatt” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője. A szakértő szerint mindkét trend fontos információ az ingatlanfejlesztők számára, akik egy-egy régió, megye, város lakóinak vásárlóerejét, demográfiai adatait és az országon belüli vándorlást is figyelik, amikor beruházást terveznek.

Mester Nándor hozzáűzte: a két évvel ezelőtt készített, hasonló felméréshez képest többen képzelik el az életüket egy önálló családi házban. Most a kérdőívet kitöltők 57% nyilatkozott úgy, hogy legszívesebben egy családi házat építene ebből a pénzből, mellőzve a felesleges luxust és rongyrázást.

Ugyanakkor az exkluzív igény is magasnak mondható, mert 14% egy villára vágyna, míg ugyanennyien egy „normális” lakásra, kicsit jobb környéken a mostanihoz képest, 12% pedig kifejezetten luxusingatlant választana. A válaszadók közül többen említették még vágyálomként a pas�szívházat, a loftlakást, a vízparti házat és a rönkházat és jónéhányan építenének egy helikopterleszállót is.

HÍREK | GÉM

egy gyönyőrű házba az erdőben

főváros

vennék egy szigetet 1,3% vennék egy saját birtokot

6% 13,7%

Erre vágynak a 25-35 év közötti fiatalok

30%

9,4%

28,8%

kisváros

Felszereltség szempontjából a legtöbben a kikapcsolódást biztosító dolgokra áldoznának, így például wellness-részlegre, kicsivel kevesebben (40%) fordítanának nagyobb figyelmet a biztonsági rendszerre, míg 38% tartózkodna a felesleges költekezéstől. 28% inkább az alapanyagok és felszerelések minőségére helyezné a hangsúlyt, míg közel ugyanennyien egy saját borospincét képzelnének el otthonukban. A szerteágazó igények között több esetben felmerül még az okosotthon kialakítása és egy saját műhely megépítése is.

„Az év elején végzett kutatásunk szerint egyértelműen a tégla a legnépszerűbb építési alapanyag, a keresettségi részaránya 67%. Ott van azonban a panel is, csaknem 15%-os részaránnyal” – mondta a GÉM Magazinnak a vezető elemző. „10% alatti mutatókat értek el a zsalu, a könnyűszerkezetes, a kő és a fa alapanyagból készült házak.

A következő 2-3 évben a családi házak népszerűsége tovább növekedhet, mivel várhatóan egyre több fiatal családban döntenek úgy, hogy a számukra megfizethetetlenül drága lakás helyett - ugyan kül-

GYEREK ÉS SAJÁT LAKÁS ÖT ÉVEN BELÜL

10,8%

nagyváros

ső budapesti kerületekben vagy az agglomerációban - inkább kertes házat vagy sorházat vásárolnak. Egyes kiemelt nyaralóövezetekben (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó) a nyaralóvásárlás aránya is emelkedhet, mivel ezek egy része közel fekszik a nagy iparvárosokhoz, és nem ritkán teljesítik az állandó lakás összes feltételét, viszont olcsóbban megszerezhetők, mint a vezető nagyvárosok központjában a lakások. A fiatal családosok egy része ilyen ingatlant vásárolva bátran vállalja az ingázást is” – tette hozzá a szakember.

Jóval többen vannak azonban azok, akik nem nyertek 1 milliárd forintot.

A 25-35 éves korosztály több mint fele szeretne gyereket öt éven belül, és szinte mindenki saját tulajdonú lakásában szeretné berendezni az első babaszobát – derül ki egy másik cég, a Fundamenta országos kutatásából. Az első vágyott családi fészek biztonságos, jó levegőjű és megfelelő infrastruktúrájú környéken található, természetesen külön gyermekszobával.

Családalapítás szempontjából a három legfontosabb kritérium lakásvásárláskor a biztonságos környék (94%), az egészséges levegő (91%), és a jó infrastruktúra (87%). A válaszadók 86 százaléka örülne olyan otthonnak, ahol biztosítani tudja gyermekének a külön szobát és sokan tartják fontosnak a jó közlekedést is (83%).

A saját lakás megteremtését a megkérdezettek legnagyobb arányban lakáscélú megtakarításból és hitelből látják reálisnak, de sokan bíznak a családi segítségben is.

9

GÉM | HÍREK

AZ ÉV BELSŐÉPÍTÉSZE – 2016 Kéry Balázs érdemelte ki Az év belsőépítésze díjat a kaposvári vasútállomás rekonstrukciójának terveiért. „Az év belsőépítésze” elismerést a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata évente ítéli oda az általa kiemelkedőnek tartott, különleges tervezői értékkel bíró belsőépítészeti munka tervezőjének.

A Laki Péter által, magánkezdeményezésként alapított díj átadó ünnepsége állandó találkozóponttá nőtte ki magát az építész szakma és az építőiparban tevékenykedő beruházói és kivitelezői kör képviselőinek életében, az eddig eltelt 19 év alatt ráfordított energia, kitartás, következetesség és nem utolsósorban pénz által.

2016-ban „Az év belsőépítésze” címet Kéry Balázs érdemelte ki a kaposvári Vasútállomás rekonstrukciójával.

(Az adott év díját csak mintegy 1,5 évvel később adják át) „Az év belsőépítésze pályázat díjazásainak mindig volt valamilyen üzenete a szakma felé, és ezzel a díjazott munkával most is van, felhívja a figyelmet a terek tisztaságának fontosságára és korszerűségére. Ennek összhangja valósult meg ebben a tervben.” A zsűri külön kiemelte és dicséretben részesítette a Lukács Zsófia által tervezett Fűzéri Vár és Kokas László által tervezett Hild Villa rekonstrukciókat. Mindemellett és különösképpen a nagyon szerethető és dicsérhető,

Jakab Csaba által tervezett, csíkszeredai lakóházat emelték ki.

A díjazott a kitüntetést tanúsító aranyozott bronz emlékplakett mellett, dr. Finta Józseftől, a zsűri elnökétől és az alapítótól, Laki Pétertől, a Laki Épületszobrász Zrt. elnökvezérigazgatójától egymillió-ötszázezer forintos jutalmat vehetett át.

A Laki Péter által 1998-ban alapított „Az év belsőépítésze” díjat immár tizenkilencedik alkalommal adták át 2018. január 30-án. A Pesti Vigadóban tartott eseményen jelen volt Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete György Kossuth-díjas belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia Tiszteletbeli elnöke és Dr. Finta József Kossuth-díjas építész, a zsűri elnöke.

BME ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR: #ÉPÍTŐ250 ÖSZTÖNDÍJPROGRAM A hazai építőiparban évek óta tapasztalható szakemberhiány az építőmérnöki munkakörben is erősen jelen van.

Egyszerűen több képzett vezetőre lenne szükség, mint ahányan végeznek az egyetemeken.

A képzésben vezető szerepet betöltő BME Építőmérnöki Kar 2017 nyarán az ágazati szakmai szervezetekkel (Magyar Mérnöki Kamara, Építőipari Vállalkozások Országos Szövetsége) megalakította az Építő 250 Munkacsoportot, amelynek célja az építőmérnök-hiány megszüntetése. A megoldás első lépéseként a kar egy komplex ösztöndíjprogramot indított 2018 szeptemberétől.

A program egyik alapelve, hogy már az egyetemi élet első napjától támogatást nyújtson a leendő hallgatóknak, ezzel is segítve az önálló élet elindítását. Az ösztöndíj folyamatos, kiegyensúlyozott tanulásra sarkall, és mértéke akár teljesen lefedi egy átlagos egyetemista havi kiadásait*.

Az #építő250 ösztöndíjjal egy hallgató egy félév alatt összesen 250.000 forintos támogatáshoz juthat, havi 50.000 forintos bontásban. Az első félév első részének ösztöndíját a felvételi eredmény határozza meg. Azok sem maradnak le teljesen a lehetőségről, akik esetleg gyengébb felvételi eredményt érnek el. A 3. hónaptól az egyetemen nyújtott teljesítményt is figyelembe veszik, így azon hallgatók is támogatást kaphatnak, akik a felvételi eredményük miatt az első hónapokban nem jutottak ösztöndíjhoz. A második félévtől pedig már kizárólag az egyetemen nyújtott teljesítmény számít.

A program 2018 szeptemberében az Építőmérnöki Karon a BSc képzés összes évfolyamán elindult. *A BME Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóságának a 2015ben felvett hallgatók körében végzett önkéntes kutatásának eredményei szerint.

10

PIACI TRENDEK | GÉM

TECHNOLÓGIA ÉS OKTATÁS AZ ÁGAZATTAL EGYÜTT ERŐSÖDIK A SZÖVETSÉG

INTERJÚ KOJI LÁSZLÓVAL, AZ ÉVOSZ ELNÖKÉVEL GÉM: A tavalyi évben az építőipar teljesítménye majdnem 30 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Elemzők úgy látják, akár töretlenül folytatódhat is a száguldás. Milyen rendkívüli esemény állíthatja meg az építőipari szárnyalást?

Koji László: Megalapozottak azok a várakozások, amelyek szerint az építőipar a 2018-2019-es időszakban az eddigi ütemben bővül. A lendületet jól mutatja, hogy jelenleg 130%-kal magasabb az ágazat megrendelésállománya, mint egy évvel korábban, jelenleg több mint négyezer milliárd forintnyi élő szerződése van a belföldi építőipari cégeknek. A legnagyobb megrendelő egyértelműen a Magyar Állam, ezek a szerződések idén az összes megrendelés 55-60%-át teszik ki. Erre a tényre a választások sem lehetnek hatással, hiszen bármilyen eredmény is születik, sem az államnak, sem az önkormányzatoknak nem érdeke kiszállni ezekből a fejlesztésekből. Csakis valami rendkívüli, vis maior esemény lenne képes ezt hátráltatni, de a jelenleg látható folyamatok inkább még erősebb fejlesztéseket vetítenek előre. Ez azt jelenti, hogy akkor is meglenne a fizetőképes kereslet az építőipar munkájára, ha az ágazat hatékonyabban tudna dolgozni és képes lenne a kapacitását a mostaninál intenzívebben bővíteni.

GÉM: Hogyan tudna a szektor hatékonyabban dolgozni?

K.L.: 2018-ban – a tavalyi évhez hasonló árakon – az építőipar maximum 2700 milliárd forintos teljesítésre képes, tehát több százmilliárd forintos munkától esünk el, ha a hatékonyságunkat nem tudjuk növelni.

Ehhez az építési ágazatban technológiai korszerűsítésre, a folyamatok modernizációjára van szükség a vállalkozásoknál. Az elmúlt 8-10 évben ugyanis az építőipari cégek nagy többsége saját beruházást nem hajtott végre, pedig a legtöbb helyen nagy szükség lenne technológiai és informatikai korszerűsítésre, építőgépekre, zsalu- és állványrendszerekre, szervezési változtatásokra, vállalatirányítási rendszerek bevetésére.

Ezt a fejlesztést szolgálja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége között az elmúlt év végén létrejött megállapodás. Ennek célja többek között az, hogy Magyarországon az építési beruházások a megrendelői elvárásoknak megfelelő, magas műszaki színvonalon valósuljanak meg. Részben a megállapodás következménye, eredménye az az eszközbeszerzésre szolgáló pályázat, amit kifejezetten az építőipari ágazat technológiai korszerűsítésére, hatékonyságának növelésére írt ki

11

GÉM | PIACI TRENDEK

a kormányzat, és csak az építőiparhoz köthető TEÁOR tevékenységgel bíró cégek számára nyílik meg.

Az építőipar szereplői sokszor ki voltak zárva a korábbi pályázatokból, de ha nem, gyakran akkor is vonakodtak pályázatokon indulni, mert nem voltak biztosak a megtérülésben, nem látták a biztos piacot. Most, ebben a konjunktúrában ez nem lehet gond, így azt várjuk, hogy sokan élnek a lehetőséggel, és a pályázatok nyomán létrejövő beszerzések és fejlesztések akár még élőmunkát is kiválthatnak, amire szintén nagy szükség lenne. A pályázat formájában megjelenő költségvetési támogatás azért is nagyon fontos, mert abban a tempóban, ahogy a fizetőképes kereslet bővül 2017 elejétől, az építőipar önerőből nem lenne képes bővíteni a saját kapacitásait.

Egyszerűen a munkák lefolyása, a „forgás” nem ennyire gyors.

A pályázati rendszer elindult, a feltételek a kormány és az ÉVOSZ honlapján is elérhetők. A kis és közepes építőipari vállalkozások számára megnyitott keret mellé az NGM-ÉVOSZ megállapodás alapján új források nyíltak a nagyvállalatoknak is. Az igény különösen a magasépítő és tervező cégek felől jelentkezik, mert ők nem nagyon jutottak a közelmúltban ilyen forrásokhoz.

GÉM: Idén hány számjegyű lehet az építőipari termelés bővülése? Ez meddig tarthat ki?

K.L.: Az ÉVOSZ nagyon óvatos prognózissal kezdte az évet, 2017-hez hasonló árakon mintegy 12%-os bővülést várunk.

GÉM: Mit jelent ebből a szempontból, hogy már a kiscégek is indulhatnak az építőipari pályázati milliárdokért?

12

K.L.: Az, hogy mindenki indulhat, az esélyegyenlőség szempontjából is fontos, illetve helyzetbe hozza a hazai vállalkozásokat, amelyek jellemzően belföldi tulajdonban vannak. Külön elismerés számunkra, hogy a pályázat kiírását az ÉVOSZ kezdeményezte, Varga miniszter úr pedig megalapozottnak és fontosnak ítélte a kérdést, kormány elé terjesztette, ahol megtalálták a lehetőséget a pályázati keret finanszírozására. Szintén az ÉVOSZ és így az iparági partnerség eredménye, a közbeszerzési törvény módosítása a szakma kérései alapján, illetve az, hogy létrejöhetett a teljesítésigazoló szakértői szervezet. Ennek működése hatékonyan csökkenti az építőipari lánctartozások miatti kintlévőségeket.

GÉM: Az építőipari konjunktúra miatt bővülni kellene, csakhogy szakképzett munkaerőtartalék gyakorlatilag nincs. Van megoldás a problémára?

K.L.: Ez egy nagyon összetett kérdés, nincs rá frappáns, vagy egyszerű válasz. A jelenlegi lendület biztos, hogy kitart még 2019-ig, talán tovább is, ami majd nagyjából a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus végével is egybeesik.

Eközben az építőipar helyzete nagyon hullámzó és sok hatásnak ki van szolgáltatva. A 2016-os, 18,8 százalékos visszaesést +30%-os bővülés követte.

Ezt gyakorlatilag lehetetlen követni.

Ha valaki a hullámvölgyre méretezi a gépparkját és az emberállományát, akkor piacot veszít a bővüléskor, mert nem tud kellő ütemben reagálni a keresletre. Ha a hullámhegyhez méretez, akkor miből fizeti az embereket, amikor a megrendelések csökkennek?

A korábban említett, kormánnyal kötött megállapodás már rögzített bizonyos lépéseket. Ami látszik, hogy

most, a fellendülés idején el kell kezdeni gondolkodni azokon a nagy építéssel, beruházással járó programokon, amelyek képesek mérsékelni ezt az ingadozást, és folyamatosan munkalehetőséget biztosítanak egy bővített kapacitás számára a lejtmenet időszakában is. Nincs annál rosszabb forgatókönyv, mintha a frissen megerősített szakmai műhelyek hirtelen feleslegessé válnának. Ezért a kormányzattal együttműködve folyamatosan javaslatokat teszünk ezekre a 2020-on túlmutató projektekre. Izgalmas és részben megoldatlan még több mint 800 ezer panellakás kérdése. Hogyan lehet ezeket gazdaságosan korszerűsíteni?

A gazdasági rendszerváltás óta nem nyúltunk hozzá a városi-települési ivóvíz és csatornahálózatok rekonstrukciójához. Különösen a nagyvárosokban elavultak ezek a rendszerek – hiszen ott épültek ki elsőként.

Vannak továbbá speciális kapacitások az építőiparban, ahol ez a hullámzás még kellemetlenebb a kisebb teljes volumen miatt, így ezeknek különösen nagy szüksége lenne a folyamatos megrendelésállományra. Ilyen például a hídépítés.

GÉM: Mi lesz a munkaerőkérdéssel?

Van cselekvési lehetőség?

K.L.: Ha valaki képes lenne 15-20 évre előre látni az építőiparban, valószínűleg azt mondaná, hogy a következő 15 évben a probléma nem szűnik meg, legfeljebb a mértéke változik. Egyszerűen nem lesz elegendő építőmunkás. Ennek sok, részben történelminek mondható oka is van, a képzési kérdésektől a szakma vonzerején át a megváltozott társadalmi viszonyokig. A lényeg, hogy bár szakemberből valószínűleg továbbra is hiány lesz,

PIACI TRENDEK | GÉM

azért van kiút és vannak jó példák.

Németországban és Ausztriában már 25 éve is volt ilyen probléma, és sokak véleményével ellentétben ott sem a kelet-európai vagy más vendégmunkások oldották meg a kérdést, hanem a céges és személyes hatékonyság jelentős növelése. A megfelelő technológiákkal és magasabb szintű szaktudással rengeteg kézi munka, emberi erő kiváltható, ahol pedig nem, ott is fokozni lehet a termelékenységet. Németországban például 2005 és 2015 között 30% csökkent az ágazatban foglalkoztatottak létszáma, miközben a termelés értéke és volumene növekedett. Mindezt technológiával és képzéssel érték el.

Ez az egyik terület, ahol tenni lehet, és kell, nem véletlenül kezdeményeztük az ezt támogató pályázati keret megnyitását. A másik, talán nehezebb terület az oktatás. Nagyobb gondot kell fordítani a felnőttképzésre, tovább- és –átképzésre.

GÉM: A szektor egyelőre nem szabadult meg korábbi problémáitól, emiatt sokan úgy vélik; ha elfogy a lendület, jöhetnek a tömeges felszámolások.

Igaz ez?

K.L.: Egyelőre nem fogyott el a lendület, a kereslet növekszik, ahogy hónapról hónapra a teljesítmény is. Úgy gondolom, hogy az ágazat még nincs a teljesítőképessége határán, feszültségek emiatt csak a közép-magyarországi régióban vannak, de vidékről egyre több cég kezd ebben a térségben dolgozni.

Természetesen ez mindenhogy nagy kihívás, és a hazai vállalkozások mi tagadás, szeretnek panaszkodni. Néhány évvel ezelőtt még elbocsátani kellett embereket, vagy kiböjtölni velük a szűk esztendőket. Most épp a bő-

vülés, fejlesztés a feladat. Műszakilag, gépparkban és tudásban is képesnek kell lenni megújulni. Ilyenkor fontossá válik, hogy egy cégnek legyenek saját erőforrásai, és minél rövidebbre tudja fogni az alvállalkozói rendszereket.

Aki saját emberrel, eszközzel dolgozik, az ilyenkor kevésbé kiszolgáltatott. Amikor nincs munka, ez persze épp fordítva van, ott a saját eszközpark, emberállomány tesz kiszolgáltatottá egy céget. A megoldás nyilván valamilyen középút, minden cégnek magának kell megtalálnia.

GÉM: Mennyire okoz nehézséget jelenleg az alapanyagok drágulása?

K.L.: Súlyos problémát jelent, különösen a régebbi, több évre megkötött vagy elhúzódó, nagyértékű szerződések esetén. 2016-ban ugyanis senki sem kalkulált az anyagok árának átlagosan 20 százalékos emelkedésével, azonban az akkor leszerződött ös�szegből ma már nem lehet megvalósítani a projekteket. Ilyenkor a megrendelő és a kivitelező közös felelőssége, hogy ezeket a szerződéseket árban vagy határidőben módosítsa. Ha nem tudnak, vagy akarnak megegyezni, mindenki csak veszíthet.

GÉM: Az állami beruházások által felszívott kapacitások sokak szerint nagyban megkötik a magánbefektetői terveket – ebben lát-e változást?

K.L.: Az ÉVOSZ nem tud ilyen esetről.

Kétségtelen, hogy ma már nem az a helyzet, mint 2-3 évvel ezelőtt, hogy akár irreálisan alacsony áron sorban álltak a kivitelezők az ingatlanfejlesztők ajtaja előtt. Egy jó referenciákkal rendelkező kivitelezőre jelenleg várni kell, mivel rengeteg a munka, de olyanról, hogy egy komolyabb fejlesz-

tés emiatt ne valósult volna meg, még nem hallottunk.

GÉM: Milyen évet tud maga mögött az ÉVOSZ, és milyen terveik vannak idén?

K.L.: Az ÉVOSZ úgy dolgozik, hogy minden év elején megfogalmazza az ágazat súlyponti problémáit, és próbál erre megoldási javaslatokat kidolgozni. A múlt év elején például megfogalmaztuk, hogy felesleges 60 gyakorlati képzőhely az országban a szakiskolai tanulóknak. Elég lenne régiónként 1, amit üzemközi képzőhelynek nevezünk. Ide érdemes koncentrálni a felszerelést, a forrásokat, a szakoktatók legjavát. Itt biztosíthatnánk kollégiumot stb. Ezzel további nagy ráfordítások nélkül is emelhetnénk a szakképzés színvonalát. A tapasztalatok szerint ugyanis a duális képzés jegyében sok mikro- és kisvállalkozó nem tudja vállalni a tanulók gyakorlati oktatását. Ebben csak a következő kormányzati ciklusban számítunk előrelépésre. Több javaslatot tettünk a közbeszerzési törvény módosítására, ami sikeres lett és elfogadtatásra talált. 2018-ban tovább dolgozunk a jogi környezet optimalizálásán, pontosabban az erre irányuló javaslatok kidolgozásán.

GÉM: Hosszabb távon milyen célkitűzéseket kíván megvalósítani a szervezet?

K.L.: Egy szakmai szövetség mindig annyira sikeres, mint maga az szakma vagy az ágazat, amit képvisel. Abban bízunk, hogy most, amikor a szakmának elegendő megrendelése van, és fejlődik, egyre több lesz a sikeres cég.

Ezzel párhuzamosan talán egyre nő az ágazat ereje, súlya is, vagyis egyre nagyobb felelősség hárul majd az ÉVOSZ-ra a következő években, ennek kell megfelelnünk.

13

GÉM | PIACI TRENDEK

A GYÓGYÍTÓ MUNKA: SZOLGÁLAT INTERJÚ KOZMA IMRE ATYÁVAL, A BETEGÁPOLÓ IRGALMASREND MAGYARORSZÁGI VEZETŐJÉVEL

A Budai Irgalmasrendi Kórház meghatározó Budapest és a II. kerületiek egészségügyi ellátásában; évente 270 ezer ember fordul meg a 33 féle járóbeteg-szakrendelésen, az ellátott fekvőbetegek száma pedig eléri a 17 ezret. Tavaly kezdődött meg a tervezett épületkomplexum korszerűsítése, építése a Vidra utcai ápolási szárny építésével, a meglévő műemlék épület déli homlokzata és az Üstökös utca között. Az új szárnyat a meglévő műemléki főépülettel hídszerű folyosó köti össze az 1. emeleti szinten.

A jelenleg is működő, Frankel Leó úti egységnek bővítésére vonatkozó vállalkozói szerződést 2017 októberében írta alá a kórház tulajdonosa és működtetője, a Betegápoló Irgalmasrend és a Grabarics Építőipari Kft.

Kozma Imre atya, a Rend magyarországi elöljárója, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke vezetésével az irgalmasrendi kórházak ma is a minőség, a felelősség, az elfogadás és a hospitalitás szellemében működnek. A jelenleg is zajló fejlesztések szintén az Irgalmasrend küldetésének alapértékeivel összhangban zajlanak.

14

GÉM: A folyamatban lévő beruházás első ütemében létrejövő egységet a Betegápoló Irgalmasrend finanszírozza. További nagyívű fejlesztések is megvalósulás előtt állnak, állami támogatással. Hogyan értékeli?

Kozma Imre atya: Nagy öröm számunkra, hogy felfigyeltek az Irgalmasrend szerepvállalására. Amikor

Magyarországon évente több tízmilliárd forinttal kártalanítják az egészségügyi intézményeket, addig a mi intézményeink az elmúlt 20 év során soha egyetlen fillér adósságot nem halmoztak fel. Ez nem azt jelenti, hogy rendkívüli bevételekre tettünk szert, hanem azt, hogy a rendelkezésre álló pénzösszegeket a fenntarthatóságra

PIACI TRENDEK | GÉM

és a működőképességre fordítottuk.

Ez az egyik oka. A másik, az a szellemiség, amit intézményeink képviselnek. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni azt a munkát, amit az Irgalmasrend a szegény betegek szolgálatának, az irgalmas szellemiség és gyógyítás újjáélesztésének szentel.

Erre a hozzáállásra a gyógyító kultúrában nagy szükség van. Az irgalmas karizma, a hospitalitás lényege, hogy a beteg ember, aki egyben a legkiszolgáltatottabb is, sajátos fogadtatásban részesüljön az Irgalmasrendi intézményekben. Nálunk a beteg várt és szeretettel látott vendég. Gyógyítóintézményeinkben úgy igyekszünk körülvenni a hozzánk érkezőket, hogy az a javukat szolgálja. Ez a lelkület járja át kórházaink és egyéb gyógyító intézményeink légkörét, sugárzik a falakból is, és munkatársaink, az orvosok, nővérek és más szakemberek szellemiségéből. A gyógyító munka ugyanis szolgálat.

GÉM: Jelenleg Magyarországon mennyi Irgalmasrendi kórház működik? Volt már példa ilyen jellegű támogatásra?

Kozma Imre atya: Magyarországon az intézményesített gyógyítás úttörői az irgalmasrendi szerzetesek voltak még a 17. században. A rendet Istenes Szent János szellemében alapították Spanyolországban, 1571-ben, hazánkban már 1650-ben megalakult az első irgalmasrendi kórház. Néhány évtized múlva a történelmi Magyarország területén már nyolc rendházban és ispotályban tevékenykedtek az irgalmasok. A trianoni békediktátumot megelőzően pedig már tizenhárom kórházat számláltunk, ezek közül 1920 következtében nyolc határainkon kívülre szakadt. A megmaradt öt kórházat 1950-ben államosították. Az újrakezdés lehetősége a rendszerváltoztatással érkezett el.

A 20. századi megpróbáltatások után, nagyon szigorú feltételek mellett

kezdhettük el a gyógyítást visszajuttatott kórházainkban. Csak a kőből épített épületeket kaptuk vissza, azokat a háttérintézményeket, amik korábban az intézmények fenntartását és működését biztosították, sajnos nem. Ezért igen komoly erőfeszítésekbe került, hogy talpon maradjunk.

Magyarországon jelenleg a Betegápoló Irgalmasrend a Budai, a Pécsi, a Váci Irgalmasrendi Kórházat, az Érdi Szent József Otthont, valamint a Pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthont működteti. Az Egri és a Pápai kórházaink átvételét nem vállalhattuk, hiszen addigra, az elmúlt negyven év során a szerzetesek „elfogytak”. Most kapaszkodunk felfelé, mert tudjuk, hogy az irgalmasrendi kórházak által meghonosított keresztény gyógyító kultúrára, ma ugyanakkora szüksége van az emberiségnek, mint ötszáz évvel ezelőtt, a Rend alapításakor.

Mindazonáltal, a Betegápoló Irgalmasrend kórházai, mint közfeladatot ellátó intézmények, az egészségpénztárral kötött szerződés értelmében az elvégzett munkáért megkapják a fizetségüket, állami támogatásban ezidáig azonban nem részesültek. A magyar kórház-finanszírozás sajátossága ugyanis az, hogy a tevékenység során elavuló berendezések pótlását, és épületek karbantartását a kórház tulajdonosára hagyja. A rendi kórházak esetében ennek előteremtése a működtető Betegápoló Irgalmasrend feladata. A Rend a közelmúltban számos olyan fejlesztést hajtott végre – hála a nagylelkű támogatóknak és adományozóknak –, amelyek hozzájárultak a szolgáltatások javulásához.

Ezért is nagy öröm számunkra a most felénk forduló kormányzati figyelem.

GÉM: Várhatók-e további támogatások ilyen jellegű fejlesztésekre?

Kozma Imre atya: 2015-ben kaptunk támogatást – főleg uniós forrásból–, elsősorban az energia-racionalizálással kapcsolatban, ez a fűtési rendszer

megújulását és a teljes nyílászárók cseréjét jelentette intézményeinkben. Összegszerűen 2,9 milliárd Ft-ról van szó. Két évvel ezelőtt, 2016-ban, az egyetlen hazai, katolikus-keresztény poliklinikánkon, a Budai Irgalmasrendi Kórházunkban az átvilágító berendezések cseréje valósulhatott meg. A visszakapott kórház gépei, műszerei „matuzsálemi” korban voltak. A közel 1 milliárd forintnyi összeg az összes képalkotó, diagnosztikai berendezés cseréjét biztosította. A legnagyobb beruházás viszont most kezdődött, a régi épület rekonstrukciója mellett bővítés is történik. Amennyiben a mai igényeknek megfelelően szeretnénk beteg testvéreinket fogadni, nem elegendő az a négyzetméter, amelyen eddig gyógyítottunk. Ha elkészül, akkor Budapest egyik gyöngyszeme lesz ez a kórház és kiválóan betagolódik a fővárosunkat érintő megújulási folyamatba is. >>

A Kormány a Betegápoló Irgalmasrend egyes projektjeinek finanszírozásához szükséges intézkedésekről szóló 1231/2016. (V.12.) Korm. határozatával elismerte a Betegápoló Irgalmasrend közfeladat átvállalásával kapcsolatos munkáját, támogatja a Betegápoló Irgalmasrend-Budai Irgalmasrendi Kórház komplex felújítását, melyet a 211/2016. (VII.21.)

Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított.

15

GÉM | INTERJÚ

GÉM: Mitől lesz más az Irgalmasrendi kórház?

Kozma Imre atya: A fejlesztés megkönnyíti a gyógyító személyzet életét, javítja az ellátást és a betegek helyzetét. Összességében a gyógyítást gazdagítja. Hogy miért fontos ez? Az életkor kitolódott, egyre több idős ember kerül a kórházakba. Az ő gondozásuk egészen más kihívást jelent, mint egy fiatal beteg, aki az esetek többségében igen hamar, gyógyultan távozik. Egyre több az idős ember, aki teljes életet tud élni, de egészségileg nagyobb támogatásra szorul, gyógyításra, ápolásra.

Az öreg emberek esetében gyakran csak megkönnyíteni lehet az életüket.

A kisebb pénzű betegek sajátos figyelmet kívánnak, mást, mint azok, akik jobb körülmények között élnek. Van-e nagyobb lehetősége a szegénynek, a betegnek, az irgalmasok ajándékánál, akik Istenes Szent János példájára irgalmas szeretettel szolgálnak? Szeretettel, amely kiszolgáltatja magát, irgalommal, amely védettséget is garantál.

Mielőtt visszakaptuk kórházainkat, tanulmányútra mentem Amerikába, hogy bepillantsak annak a rendszernek a „lelkébe”. Megdöbbentem tapasztaltam, hogy a tengerentúlon, ahol minden kórház maximálisan felszerelt, azt vallják, a műszerezettség, a szakmai felkészültség a gyógyításban a 40%-ot, míg az emberi tényező 60%-ot jelent. A Betegápoló Irgalmasrend legfontosabb törekvése pontosan az emberi tényezőnek a minőségi fejlesztése, megbecsülése, értékelése és hangsúlyozása. Mert a legmagasabb fokú szakmai tudás, a legbiztonságosabb gyógyítóeszközök bevetése és a legmodernebb körülmények megteremtése összességében sem ér el olyan magasszintű eredményt, ha nem olyan emberek fogadják a betegeket, akik szeretettel ápolják őket.

Istenes Szent Jánost idézve, az igazi gyógyító szeme a szíve közepében van, mert valójában a szívével kell lát-

16

nia a betegség súlya alatt görnyedező embert. Az Irgalmasrend által nyújtott lelki gazdagság nélkülözhetetlen az igazi gyógyításhoz. Méltóság kérdése, hogy a hozzánk forduló emberek bizalmával nem élünk vissza. Igény, hogy a betegek biztonságra találjanak közelünkben és visszanyerjék az egészségüket is. Isten egymásra bízott bennünket. Mi szeretnénk ezt az isteni igazságot és rendünk karizmáját (hospitalitas) tetteinkben, szolgálatunkban, a gyógyításban jelenvalóvá tenni – eleink példáját is követve.

GÉM: Várhatóan mikorra fejeződnek be a fejlesztések?

Kozma Imre atya: A rendi jelmondat jegyében: „Kapunk tárva, a szívünk még inkább”! A Pécsi, a Váci Kórházaink fogadják a betegeket. Ezen intézményeink túl vannak a felújításon. Ott a Rend a saját pénzét fordította a fejlesztésekre.

A budai nagyberuházás a tervek szerint 2019 közepére fejeződhet be.

Az első ütem munkálatai megkezdődtek. A hatalmas, új épületben fekvőbeteg osztályok lesznek. Amint már említettem, ennek teljes finanszírozását a Rend vállalta magára, a Rómában található központunk biztosítja. Ez a teljes beruházás költségének 45%-a, körülbelül 24 millió euró. Nagy örömünkre szolgál, hogy a beruházás másik felét a Magyar Kormány állja.

Hálásak vagyunk, hogy nemcsak egy csodálatos épület születik a főváros világörökségi területén, hanem azért is, mert egy valóban modern gyógyító intézmény jön létre. Nagy megelégedésünkre van, hogy a beruházás megvalósítását, a Grabarics Kft. nyerte el.

A munkálatok minden nap újabb és újabb felismerésekkel gazdagítanak bennünket. Csodálatra méltó elkötelezettséggel találkozunk. A dolgozók szorgalma és összehangolt munkája szembetűnő. A munkavezetők, irányítók szervező tevékenysége magabiztos légkört áraszt, és nyugalmat

teremt. A váratlan helyzetek megoldása spontaneitást sugároz. Gratulálok a cég vezetőjének, hogy ilyen kiváló gárda garantálja a minőségi munkát.

Okkal lehet büszke rájuk!

PIACI TRENDEK | GÉM

TÖBB, MINT AMINEK LÁTSZIK A kész felület egyszerűnek és nyersnek tűnik, miközben szépen kivitelezni sokkal nehezebb és drágább, mint a legtöbb szokásos burkolatot. A hozzáértők azonnal rávágják, hogy ez a látszóbeton.

A megoldás egyre népszerűbb, miközben továbbra is megosztja a közönségét, de sokan nem kalkulálnak a járulékos költségekkel és a szükséges hozzáértéssel.

Nehéz hasonlóan megosztó építészeti eszközt találni, mint a látszó- vagy látványbeton. A világ legismertebb építészstúdiói (például Tadao Ando vagy Zaha Hadid) is előszeretettel alkalmazzák, az ezt használó építmények pedig – mint például a 4-es metró állomásai – sorban söprik be az építészeti díjakat. Ehhez képest, ha laikusokat, például az említett metróvonal utasait kérdezzük, a vélemények legalábbis megoszlanak. Egyesek frissnek és újszerűnek, szépnek, letisz-

tultnak, akár elegánsnak látják a látszóbeton struktúrákat, míg mások, főleg a szocialista anyaghasználaton felnőtt, hazai idősebbek csak befejezetlennek.

MI IS A LÁTSZÓ, VAGY LÁTVÁNYBETON? Számos definíció létezik, álljon itt egy közérthetőbb: speciális építészeti felület, ahol a különböző betonanyagok felületi struktúrája önmagában hivatott

kiváltani az esztétikai hatást, miközben láttatni engedik az építmény vázát, meghatározó elemeit. A látszóbeton alkalmazására jellemző, hogy felület és szerkezet így komplett egységet alkot.

Ugyanakkor az, hogy egy felületet nem burkoltak le, vagyis látszik, hogy betonból van, még nem teszi látszóbetonná – ezért is helyesebb talán a szinonim látványbeton kifejezés.

Fontos megkülönböztető elem, hogy a látványbetont eleve szem előtt lévőre ter-

17

GÉM | PIACI TRENDEK

vezték, felülete, formája az építészeti hatás része. Aki nem követi az építészeti trendeket, vagy egy korábbi generációhoz tartozik, hajlamos azt gondolni, hogy ami beton, az jellemzően szögletes, „kocka” is egyben. Az igazság az, hogy sok építész valóban kedveli a szögletes formákat, amelyek

1 A látszóbeton nem olcsó, sőt. Gyakran lényegesen drágább, mint az adott felület kialakítására alkalmazható más, szokásos eljárások.

Az igényes látszóbeton felületekhez speciális zsalutechnológia, gyakran szintén különleges betonkeverékek és felületképzési eljárások tartoznak. Elkészítése hosszabb időt és lényegesen magasabb szakmai felkészültséget igényel, ráadásul, ha lekerült a zsalu, az eredményen már nem sokat lehet (illik?!) javítani, bár léteznek erre is eljárások. A beton végső színét és textúráját (lyukacsos-e vagy tömör, sima vagy érdes stb.) rengeteg tényező befolyásolja, miközben az aprólékos és fegyelmezett kivitelezési technológiákban sokkal könnyebb hibát véteni.

sok szempontból költséghatékonyak, de a látszóbeton alkalmazása akár felszabadítóan is hathat a tervezőkre. Érdemes megnézni a Katari nemzeti rendezvényközpont (Qatar National Convention Center) épületét, vagy a Zájed sejk mecsetet (Sheikh Zayed Mosque) Abu Dabiban.

PRO ÉS KONTRA 2 A látszóbeton nagyon tartós. Ha egy látszóbeton felületet egyszer a célnak és a terveknek megfelelően kialakítottak, évtizedekig gondozásmentes marad, legfeljebb impregnálást igényel, szemben például a vakolt vagy burkolt felületek többségével. Az így létrejövő műtárgyak és felületek vandálbiztosak, színés – nyilvánvalóan – formatartók.

Nemcsak látványukban sugározzák az öröklét érzését, de tényleg képesek több emberöltőn át változatlanul fennálni és működni.

MITŐL JÓ, ÉS JÓ-E A LÁTVÁNYBETON? A látvány- vagy látszóbeton használata elsősorban esztétikai kérdés, ezért ugyanúgy nem értelmezhető, minthogy mitől jó a bontott tégla, a vakolat, a kerámia burkolat, vagy a fából készült lambéria. Ezzel együtt a látszóbetonnak vannak jellegzetes sajátosságai, amelyek mind az építtető, mind a tervező és kivitelező számára megfontolandók.

A bevezetőben említett, nemzetközi hírű építészek és irodáik jellemzően az építőművészi szabadság végletes formáit valósítják meg, és az alkotásban csak a funkció korlátozza őket, a büdzsé kevésbé. Hazánkban is jött

18

már létre néhány igazán látványos, látszóbetonnal operáló projekt – például a már említett metrómegállók, a Nemzeti Színház épülete, vagy a Kelenföldön nemrég épült új templom.

Szerencsére a technológia a hétköznapok árérzékenyebb beruházásai számára is hozzáférhető, ennek egyik

3 A látszóbeton tág teret ad az építészek fantáziájának, hiszen erősítik a szerkezet hatását, látványvilágát. Elképesztően nagy „játékteret” ad mind statikai, mind esztétikai szempontból, hiszen ezek a felületek akár anyagukban színezhetők, a zsaluzásnál számtalan ívelt, vagy szabálytalan felület kialakítható belőlük a geometriai, vagy famintától a feliratokon át akár a domborművekig. A felület anyaga is lehet érdes vagy akár tükörsima, matt vagy fényes, fekete, fehér stb. A technológia rohamosan fejlődik, a gyakorlati alkalmazásnak csak a fantázia és a büdzsé szab határt. A népszerűségre jellemző, hogy ma már számos, kifejezetten a látványbeton struktúrák zsalumatricáira szakosodott cég működik világ- és kontinensszerte.

fontos része az előregyártott elemek használata.

Mindaz a precizitás, felületképzési és zsalutechnológia, speciális anyaghasználat, ami a helyszínen sérülékeny, nehézkes és számos hibalehetőséggel terhelt (ezért drága) lehet, egy erre szakosodott üzemben, előre elkészítve és a helyszínre szállítva akár lényegesen olcsóbban megvalósítható. Ez nemcsak pillérvázak, födém- és más elemek esetében lehet igaz, de teljesen egyedi szerkezeti elemek esetében is.

PIACI TRENDEK | GÉM

MÁR NEM HATÁR A CSILLAGOS ÉG? HATALMAS UGRÁS AZ EMBERISÉGNEK – TELEPESEK A HOLDON ÉS MARSON Tény, hogy az emberiség túlélheti a közelgő világvégét, ha addigra létre tud hozni kolóniákat a világűrben, más bolygókon. Az emberi faj sorsáról gondolkodni talán csak a hidegháború alatt volt olyan népszerű, mint ma.

Most lakhatás szempontjából a félig természetes barlangok és a helyi porból nyomtatott kupolák, préselt téglák jönnek számításba.

A nemrég elhunyt professzor, Stephen Hawking drámai jóslata szerint az elkövetkező 100 évben menekülnünk kell a Földről. Elon Musk úgy véli, a Holdon és a Marson kialakított bázisok segíthetnek megóvni az emberi civilizációt és felgyorsítani annak újjászületését.

A NASA már 2016-ban kiválasztott hat céget arra, hogy kifejlesszék a holdi térségbe küldendő lakómodulok földi prototípusait. Az európai űrügynökség (ESA) pedig már több mint húsz éve dolgozik a holdi közösség felépítésén, a technológiai, finanszírozási és politikai részleteken. Csak ezután jöhet az űrhajó megépítése, illetve a földi kolónia áttelepítése, a bázis létrehozása – amit az elsődleges tervek szerint 3D nyomtatással valósítanának meg, többnyire helyi, „hol-

di” alapanyagokból. Bár elég mes�szinek tűnhet ez a lehetőség, a Japán Űrügynökség szondája, a SELENE egy barlangbejáratra bukkant, ami akár egy óriási üreg nyílása is lehet. Ez előrevetíti annak a lehetőségét, hogy a holdfalut – legalább részben – a felszín alatt hozzák létre, így valamen�nyire a Hold felszíne maga védené meg az ott élőket a sugárzástól. Sőt, a kutatások szerint kísérőnkön jelentős vízmennyiség is lehet – ez azt jelenti, hogy akár egy egész iparág épülhet a holdvíz-készletek helyi felhasználása, akár rakéta-üzemanyagként. Az égitestek saját erőforrásainak helyi felhasználásának know-how-ja rendkívül fontos szerepet játszik a költözésben, ugyanis a víz, oxigén vagy építőanyagok átszállítása a Földről nagyon drága és nehézkes.

Bár a vörös bolygó egykor a mostaninál izgalmasabb hely lehetett, erős mágneses térrel, a mainál sűrűbb légkörrel és folyékony vízzel a felszínén, egy biztos; most hideg, sivár, barátságtalan, levegő nélküli, halálos felszíni sugárzással. Sem óceánok, sem növényzet, sem élet nincs rajta – bár legutóbb kiderült: bőven van oxigén, csak éppen szén-dioxid molekulákba zárva.

Amennyiben a Marson célba érni képes Deep Space Transport szállítóeszköz kifejlesztése a tervek szerinti ütemben halad (nem szokott), akkor az első űrhajósok a 2030-as évek közepén szállhatnának le a Marsra. Az

KRUMPLI TEREMHET A MARSON Mesterséges marsi körülményeket hoztak létre itt a Földön, hogy megnézzék, melyik növény bírná a klímát a Vörös Bolygón. A krumpli vitte a pálmát, ugyanis nemcsak kikelt, hanem még mondhatni jól is érezte magát a marsi körülmények közepette.

első telepeseknek apró épületszerűségekben kellene élniük, és gondoskodniuk kellene ivóvíz-, oxigén- és élelemellátásukról. Az ugyanis biztos, hogy a holdfalu vagy marsi kolónia első épületei egyáltalán nem fognak hasonlítani a földi településekre. A ma divatos 3D épületnyomtatás itt is sokszor szóba jön, akár jégből, akár más anyagokból is meg lehetne alkotni az épületeket, méghozzá félautomata, autonóm nyomtatórobotok segítségével. Más, szintén ígéretes kísérletek a mars porából préselnének téglákat vagy más falazóblokkokat megfelelő nyomáson, amiből szintén lehetne építkezni. Természetesen a részletek még nincsenek tisztázva, hiszen nem a holnap, hanem a következő 30-50 év problémáiról van szó.

19

GÉM | PIACI TRENDEK

SZUPERSŰRŰSÉG BETONBÓL KÉSZÜLNEK AZ ATOMBÖLCSŐK ÉS -TEMETŐK A gamma-sugarak elnyelődése akkor a legnagyobb, ha nagy atomtömegű és sűrűségű elemeken haladnak át, így az ilyen sugárzás elleni védekezésül például ólmot vagy betont használnak.

Az 1960-as években a nukleáris energiára sokan úgy tekintettek, mint a szénhidrogének egyeduralmát megtörő forrásra, amit az olajválságok tovább fokoztak, így világszerte megindult az atomerőművek építése. Mára szerepük jelentős a világ energiatermelésében, és ez a belátható jövőben biztosan így is marad, minden környezetvédelmi törekvés ellenére. Fontos kérdés azonban az üzemelés során keletkező, illetve a leszerelt atomerőművekből kiemelt nukleáris hulladékok kezelése.

BETONBAN AZ ERŐ Bár a beton-vasbeton szerkezetépítés során főként hőszigetelési szempontok miatt a kisebb testsűrűségű rendszerek népszerűek, néhány esetben azonban a nagyobb testsűrűségű megoldások alkalmazására van igény – például, ha a beton tömege szerepet játszik a szerkezet stabilitásában,

BETONBÓL KÉSZÜLT ATOMTEMETŐK HAZÁNKBAN Az RHK Kft. budaörsi központja (székhelye) és paksi kirendeltsége mellett három létesítményt üzemeltet: - A püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) feladata az intézményi eredetű radioaktív hulladékok átvétele és elhelyezése.

20

vagy ha a szokásosnál nagyobb testsűrűség a nagyenergiájú sugárzások csökkentéséhez, a környezet biológiai védelméhez szükséges.

Az atomreaktorok aktív zónáját éppen ezért több méter vastag, nehézbeton fallal veszik körül, és minél nagyobb energiájú a gamma-sugárzás, annál vastagabb réteg szükséges a védelemhez.

A Paksi Atomerőműben például a reaktorok és fűtőelemek egy 3 méter falvastagságú, 24 méter mély betonaknában helyezkednek el. Építésekor a csúcsidőszakban napi ezer köbméter, közel kétszeres térfogatsúlyú nehézbetont dolgoztak az objektumba, több ezer tonna rozsdamentes acél beépítése mellett.

Szintén a betont hívták segítségül a csernobili katasztrófa után: a sérült 4. blokk köré egy méreteiben is hatalmas fém-beton szerkezetet húztak, hogy az így elkészült szarkofág évtizedeken át védőpajzsként megakadályozza a

radioaktív anyagok kijutását a sérült reaktorból. A hivatalos nevén „Menedék objektum” 1986. november 30án készült el, építéséhez 7.000 tonna fémszerkezetet és több mint 400.000 m3 betont használtak fel. A szarkofág szavatossága azonban lejárt, ezért a sérült négyes energiablokk fölé új védőépület (NSC) kerül – várhatóan még május végéig. A több mint kétmilliárd eurós szerkezetet görgőkön tolják két napon át a szarkofág fölé, ezt követően megkezdődhet távirányítású gépekkel a sérült reaktor szétszerelése is. Egyes lapértesülések szerint azonban a szarkofág keleti végén veszélyes mértékű a sugárzás, ami jelentősen lassítja a védőburkolat befejezését, mivel a munkások csak rövid ideig tartózkodhatnak a szennyezett területen.

Az újabb reaktorok építése során alkalmazott legújabb VVER-technológia azonban már számos passzív biztonsági rendszert biztosít az építendő blokkok számára, így akár azok teljes áramkie-

- A Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-Tároló (NRHT) az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését oldja meg.. A körülbelül 340 millió éves Mórágyi Gránitformációban létrehozott tárolót 2008 októberében adták át.

- A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) az atomerőmű kiégett fűtőelemeinek biztonságos, a végleges elhelyezést megelőző átmeneti,

50 éves tárolására szolgál.

Ezen túlmenően folynak a kutatások a Nyugat-Mecsekben egy tároló telephelyének kiválasztására a nagy aktivitású radioaktív hulladékok, illetve a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére. A Baranya megyei Boda – amely a hazai uránbányászat központjaként számított Kővágószőlőstől néhány kilométerre található – térségére már az Országgyűlés is elfogadta a stratégiát.

PIACI TRENDEK | GÉM

sés esetén, az üzemeltető személyzet beavatkozása nélkül is képesek működni. Az ilyen reaktor kettős falú vasbeton burkolattal (konténment) bír, így a blokk ellenáll a földrengésnek, tornádónak, cunaminak, és a konténment kibírja egy repülőgép becsapódását is.

KIS ÉS NAGY AKTIVITÁSÚ HULLADÉKOK BEBETONOZÁSA Az atomenergia használatakor gondoskodni kell a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek biztonságos elhelyezéséről, oly módon, hogy ne háruljon elfogadhatatlan teher a jövő generációkra. Magyarországon a radioaktív hulladékok kérdésével a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság foglalkozik.

A kiégett üzemanyag és a nagy aktivitású radioaktív hulladékok tárolására a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) szolgál, amely nevében is jelzi: mindössze 50 évre teszi lehetővé a Magyarországon keletkező kiégett kazetták tárolását. A helyzet azért is sürgető, mert amennyiben 2020 után le kell szerelni a legrégibb blokkot, majd a többit is, legalább 26.000 m3 kis-közepes, 2.200 m3 nagy aktivitású hulladék keletkezik. Nagy aktivitású hulladékok tárolására alkalmas helyet pedig csak több éves, évtizedes kutatás után lehet találni, mivel biztonságos tárolásukat nagyjából 10.000 évre kell megoldani.

A RÓMAI SZUPERBETON Már az ókori Rómában is használtak betont, a Pantheon kupolája több mint 2000 éve áll rendíthetetlenül, de van olyan betonfal, amit azóta is a tenger nyaldos, viszont még mindig nem látni rajta különösebb sérüléseket. Nem csoda, hogy a tudósok évekig vizsgálták a római kikötők betonját, mire kiderült, hogy egy vulkáni eredetű ás-

A radioaktív hulladékokat - kis térfogatuk és radioaktív bomlásuk, valamint az ebből erdő toxicitásuk miatt - az emberektől és a hozzáférhető környezettől elválasztva kell tartani.

A hulladék elszigetelésére és elzártan tartására két eltérő módszer van: a tárolás és az elhelyezés. A tárolás nem jelent végleges megoldást, bár a hulladékok elszigetelésére és elzárására ez is egy lehetőség. Az elhelyezés, már a meghatározásból következően, végleges megoldást jelet. Több különböző elhelyezési módot vizsgálnak jelenleg a világban, hogy a radioaktív hulladékokkal összefüggő problémákat véglegesen megoldják (elhelyezés a világűrben, jégrétegben, a tenger mélyén vagy a szárazföldön).

A felszíni és felszín közeli elhelyezést – árkokban, dombokban, alagutakban, betonbunkerekben vagy kamrákban – számos országban bevezették és alkalmazzák. Az ilyen elhelyező rendszerek (végső tárolók) azonban csak a kis és közepes aktivitású hulladékok lerakásánál az elzárásra és elszigetelésre felelnek meg.

A nagy aktivitású radioaktív hulladékok esetében a szárazföldi mélygeológiai formációkban való elhelyezés az „élenjáró elképzelés”. Számos országban ez az egyetlen lehetőség, amelyet egyáltalán vizsgálnak, és számon tartanak. A módszert a geológiai és hidrogeológiai viszonyok több millió évre előre látható stabilitására alapozzák.

BETONBÓL VANNAK AZ ATOMBUNKEREK A kettes metróvonal alagútjában a Kossuth és a Deák Ferenc között majdnem félúton nyílt hajdanán az ország egyik szigorúan titkos földalatti óvóhelye, amely eredetileg Rákosi Mátyás és a kommunista pártvezetők védelmére épült annak érdekében, hogy az ország és a párt irányítása még atomtámadás alatt se ütközzön akadályokba. Az objektum főbejárata a Steindl Imre utca 12-ből nyílt, egyik vészkijárata a metró Szabadság térre vezető alagúti főszellőzőjébe vezetett. A Szabadság téri akna felső részén bombatalálatra méretezett, több mint 3 méter vastag vasbeton zárófedél épült, tetején bazaltbetonból készült robbantóréteggel. Ágasegyháza szívében szintén találni egy titkos atombunkert. Az ivóvíz biztosítása érdekében fúrt kút köré húzták fel a vasbetonszerkezetet, amit aztán monolitbetonnal töltöttek ki.

Berlintől mindössze 30 kilométerre, a ma igazi turistaparadicsomnak számító kirándulóövezetben 1978 és 1983 között épült szintén egy atomcsapás-biztos ultramodern bunker.

A majdnem százezer köbméteres létesítményhez 84 ezer tonna betont használtak fel. Legfelső szintjén a homokkal töltött betonkazetták pedig a rakétatámadások elhárítását szolgálta.

ványt (alumínium-tobermorit) tettek az építőanyagba, ami így mészkővel keverve, hevítve és tengervízzel érintkezve olyan kristályosodásba kezdett, amelynek eredményeként még akkor is állni fog, amikor a mai betonépületek már nem. Hátránya, hogy még nem tudni, milyen arányban keverték az anyagot a beton többi összetevőjéhez, és olyan könnyen nem is hozzáférhető ez az anyag, hogy mától minden építőipari vállalat antikbetont keverjen.

21

GÉM | SZAKMÁRÓL A SZAKMÁNAK

JÓLÉT

OKOSVÁROS: ELSŐSORBAN RENDSZERTERV ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁS, MÁSODSORBAN INNOVÁCIÓS PROJEKT

22

Egy város nem attól okos, hogy digitális megoldásokat alkalmaz, hanem attól, hogy hatékonyan képes polgárainak jólétét növelni.

A növekvő urbanizáció miatt 2025-re világszerte drámaian megugrik a városiasodás mértéke, óriássá duzzadnak a települések, az egyenként több mint 10 millió lakos pedig hatalmas nyomást helyez a városi közlekedésre, az egészségügyi ellátásra és a közszolgáltatások működtetésére. Ahhoz, hogy ezek a metropoliszok megfeleljenek a lakosok magas színvonalú szolgáltatások és hatékony rendszerek iránti igényeinek, újra kell gondolniuk a működésüket, és amit csak lehet, fel kell okosítaniuk, digitalizálniuk kell. A városfejlesztésből persze nem maradhatnak ki az épületek sem, számtalan szolgáltatást kínálnak az okosrendszerrel felszerelt lakások és házak egyaránt.

De mik a legfontosabb fejlesztendő szolgáltatások egy városban? Ilyen például az energia- és vízellátás, az egészségügyi szolgáltatás, oktatás, biztonság, hulladékkezelés és nem utolsó sorban a tömegközlekedés – a fontossági sorrendet minden városnak ma-

gának kell meghatároznia. A fenti célok elérését itthon az NKFIH több pénzügyi konstrukcióval is segíti, így vannak vissza nem térítendő források is, ahogy különböző kombinált termékek és kockázati tőke is.

1 milliárd dolláros finanszírozási program okosvárosoknak Az okosváros programok révén számos nagyvárosban sikerült előbbre lépni a légszennyezettség csökkentése, a közbiztonság vagy a városlakók életminőségének javítása terén. Azonban a fejlesztések finanszírozása sokszor ütközik pénzügyi akadályokba. A Cisco ezért létrehozta a City Infrastructure Financing Acceleration Programot. Az 1 milliárd dollár értékű okosváros program célja, hogy finanszírozási megoldást nyújtson a városok digitális átalakulásához.

A Cisco új okosváros programja révén a települések minimális kezdőtőke mellett tudják finanszírozni és bevezetni az innovatív technológiákat. Ezek a technológiák olyan

SZAKMÁRÓL A SZAKMÁNAK | GÉM

területeken kínálnak megoldásokat, mint az energiafelhasználás csökkentése, a városi közlekedés és parkolás könnyítése, vagy a tömegközlekedés fejlesztése. A finanszírozás a hazai vállalatok számára is nyitott – tájékoztatta a GÉM-et a vállalat.

80 milliárdos befektetés Globális szinten 80 milliárd dolláros bevételt generálhatnak az okosváros-fejlesztések 2018-ban – jelentette friss kutatásában az IDC. A piackutató számítása szerint ez az összeg a következő három év során tovább nő majd. Az idei év elsősorban az intelligens közlekedésről, az adatvezérelt közbiztonságról, illetve a rugalmas energiaszolgáltatásról, valamint infrastruktúráról fog szólni.

Fővárosunk is okosváros lett Átadták az Invitech Solutions Budapestet lefedő LoRa-technológiájú hálózatát. Ez az Internet of Things (IoT – interneten keresztül összekapcsolt, irányított eszközök hálózata) platform kiválóan alkalmazható a nagyobb kiterjedésű, mobil-lefedettség vagy vezetékes energiaellátás nélküli területeken elhelyezett adatgyűjtő szenzorok információinak továbbítására.

További fontos előnyei a nyílt forráskódra támaszkodó, széles fejlesztői bázis, és az adatok továbbításához városszerte telepített egységek kis helyigénye. A LoRa-alapú IoT-megoldások segítségével a közműszolgáltatók távolról is képesek leolvasni a fogyasztási adatokat, de a köztéri okos szolgáltatások is általánossá válhatnak (például világítás, közlekedés, parkolás). Ezek mellett pedig az irodaépületek üzemeltetésének monitoro-

zásában is újabb távlatok nyílhatnak meg. Ilyen lehet egy létesítmény integrált felügyelete, szükség esetén a riasztás és a beavatkozás is.

Budapesten a Deutsche Telekom okosváros-központja A Deutsche Telekom Budapesten hozta létre European Smart Solutions Center (ESC) központját, amelynek célja az okosvárosok fejlesztésének felgyorsítása Európában. A vállalat közlése szerint az ESC célja a Deutsche Telekom Csoport smart city koncepcióval és fejlesztéssel kapcsolatos szakértelmének és tevékenységinek összefogása, a piacra lépési tevékenységek támogatása, valamint a felhasználók bizalmát kiérdemelt és élvező smart city megoldások elérhetővé tétele az összes európai önkormányzat számára. Az ESC olyan központi funkciókat biztosít, mint a marketing, partneri együttműködések elősegítése, az értékesítés előtti és utáni folyamatok irányítása, valamint szorosan együttműködik a helyi smart city értékesítési és megvalósítási szakértőkkel. A központban emellett egy helyre koncentrált szakértelemmel rendelkeznek ahhoz is, hogy tanácsokat adjanak a települési vezetőknek az EU városfejlesztési célokra biztosított alapjainak felhasználásához.

Európa első okostelefonnal vezérelhető hotelje – Budapesten Március elején nyílt meg Európa első, magyar fejlesztésű, okostelefonos alkalmazással vezérelhető szállodája, a KViHotel Budapest. A négycsillagos, negyvenszobás, papírmentes szálloda a TMRW (tomorrow) Kft. első alkalmazása, a fejlesztés ötlete négy évvel ezelőtt indult.

A foglalástól a kijelentkezésig mindent el tud intézni a vendég az applikáción keresztül magának, sorban állás nélkül, a telefon belépőkártyaként is működik. Minden funkciót egyetlen alkalmazásba integráltak, ez a TMRW Hotels alkalmazás, amit két év alatt fejlesztettek ki, és a KViHotelben teszteltek először.

A fejlesztés ötlete abból indult, hogy az okostelefon személyes tárggyá vált. Ha a légiközlekedésben elég egy okostelefon az utazáshoz, akkor a szállodaiparba miért ne lehetne átültetni mindezt. Az alkalmazással a szálloda minden vendégoldali szolgáltatását kezelheti a vendég. A foglalás-tartózkodás-kijelentkezés alapélménye évtizedek óta nem változott, miközben az utazáshoz kapcsolódó más szolgáltatásokban – repülés, taxi – a digitalizáció sokkal hangsúlyosabban megjelent.

A bejelentkezés nincs helyhez kötve, a bejelentkezési ablak 48 órával érkezés előtt megnyílik, amikor kiválasztható az emelet és a szoba. A bejelentkezést követően e-mail üzenetekben folyamatosan tájékoztatják a vendéget. A vendégnek lehetősége van okostelefonjával a szobája hőmérsékletének beállítására is, hogy érkezéskor a kért hőmérséklet fogadja. A szálloda virtuális recepciósa az ajtónyitástól az étterem ajánlásáig éjjel-nappal mindenben segítséget tud nyújtani. Kijelentkezéskor a vendég e-számlát kap a fizetésről. Cseretelefonok állnak rendelkezésre arra az esetre is, ha a vendégnek lemerülne a készüléke vagy a szobában felejtette volna a telefonját. Az informatikai biztonságra és az azonosításra szintén nagy hangsúlyt fektettek. Az alkalmazás az adatvédelmi szabályozásnak megfelel, már az új uniós adatvédelmi rendeletnek (GDPR) megfelelően alakították ki.

Ezzel a recepció üzemeltetésének költsége minimalizálható, hiszen a hotelben nincs fizikailag recepciós, a takarítás folyamata optimalizálható és költsége csökkenthető.

Fotó: Balogh Zoltán

23

GÉM | SZAKMÁRÓL A SZAKMÁNAK

Egy magyar startup, a Chameleon Smart Home fejlesztésével a világon elsőként jöhetnek létre okosotthonokkal kommunikáló okos társasházak, vagy akár okoslakóparkok, az ingatlanberuházók pedig az eddigieknél jóval olcsóbban kínálhatnak okosmegoldásokkal társasházi lakásokat.

EGÉSZ TÁRSASHÁZAKAT „OKOSÍT FEL” EGY HAZAI CÉG

24

A fejlesztés forradalmasíthatja az okosotthonok nemzetközi piacát azzal, hogy kapcsolódni tud a legtöbb nagy gyártó rendszereihez, elfedi a gyártók közötti kommunikációs problémákat, és nemcsak az egyes lakásokat, de az egész társasházat egy rendszerként kezeli, látja, gyakorlatilag előkészíti a lakásokat bármilyen smarthome-megoldás bevezetésére – mondta a Chameleon tulajdonosa, Szarvas Péter.

Az okosotthonok piaca évről évre gyorsan fejlődik, a lakásban vagy házban működő valamennyi rendszert összehangoló, központilag és távolról is irányítható technikai és innovatív megoldások egyre népszerűbbek. A cég azzal számol, hogy az okosotthonok ötmilliárd forintra becsülhető belföldi piacának növekedési üteme 2021-ig átlagosan évi 59 százalékos lehet, a 2,6 milliárd eurós európai piac pedig 14,1 milliárd euróra bővülhet 2020-ra.

A Chameleon Smart Home tömeggyártása elindult, megkezdődött a technológiát is alkalmazó első magyar okostársasház építése, megérkeztek az első megrendelések Európából és az Egyesült Államokból is. Texasban például 42 ezer lakást „okosítaná-

nak" a Chameleonnal, egy német befektető cég pedig kizárólagos forgalmazási szerződést kötne a céggel a rendszer értékesítésére az osztrák, német és svájci piacokon.

A fejlesztés iránt magyar telekommunikációs és áramszolgáltató cégek is érdeklődnek, a szolgáltatás hamarosan havidíjas előfizetéssel is megrendelhető lesz. A cég egy-két éven belül több millió euró bevételt vár az évente több mint 50 százalékkal bővülő piacon. Az értékesítést még idén elkezdik Németországban, Ausztriában és Svájcban, 2019-ben pedig a tervek szerint az Egyesült Államokban is piacra lépnek.

A Chameleon Smart Home jövőre Magyarországról egymillió euró, Németországban kétmillió euró árbevételre számít, a terjeszkedéshez több mint 300 millió forint pótlólagos tőkét tervez bevonni, emellett franchise hálózat kiépítésén is dolgozik.

A cég szakemberei előkábelezik a lakásokat, kapcsolók, konnektorok, vezérlők mögé építik be eszközeiket, ezzel olyan alapot biztosítanak, amelyre a későbbiekben a vevők igényeinek megfelelően lehet egyedi, de egymással kommunikáló okos eszközöket telepíteni. Akár több, teljesen különálló rendszer funkcióit, eszközeit képes a megoldás egyetlen közös platformon kezelni.

SZAKMÁRÓL A SZAKMÁNAK | GÉM

KIOSZTOTTÁK AZ ACCESS CITY DÍJAKAT

KIDERÜLT, MELYEK A LEGHOZZÁFÉRHETŐBB VÁROSOK Az akadálymentesítést kiemelt területként kezelő franciaországi Lyon kapta az Európai Bizottság és az Európai Fogyatékosügyi Fórum közösen alapított Access City (hozzáférhető város) díját. Magyar város nem szerepel a dobogósok között.

Az Európai Bizottság és az Európai Fogyatékosügyi Fórum által közösen alapított Access City díj egyike a 20102020 közötti időszakra vonatkozó uniós fogyatékosságügyi stratégiában foglalt intézkedéseknek, amelyek célja egy akadályoktól mentes Európa létrehozása a fogyatékkal élők számára.

Azon városok tevékenységének elismerésére szolgál, amelyek Európa-szerte elől járnak az akadályok leküzdése terén. A díjat annak a városnak ítélik oda, amely láthatóan és fenntartható módon javította a hozzáférést a városi élettel kapcsolatos alapvető funkciókhoz, valamint konkrét tervekkel rendelkezik a további fejlesztéseket illetően. A díj célja a hasonló kihívásokkal szembenéző városok ösztönzése és a bevált gyakorlatok terjesztése az unió területén.

Lyon tömegközlekedésben szolgá-

ló buszai 100 százalékban akadálymentesek, ezen felül az akadálytalan hozzáférés a kultúrához is mindenki számára biztosított, köszönhetően a könyvtárakban található akadálymentes eszközöknek, például felolvasógépeknek, hangoskönyveknek és nagyítós képernyőknek. A város digitális eszközöket is fejlesztett a fogyatékkal élők számára, emellett a munkahelyi integráció terén elmondható, hogy a közalkalmazottak 7,8 százaléka fogyatékkal élő – indokolta a biztos a döntést.

Az Európai Bizottság a második helyezettnek járó díjat a szlovéniai Ljubljanának, a harmadik helyezettnek járó díjat pedig Luxembourg városának adta.

Ljubljana az akadálymentességet politikája szerves részévé tette, a témával foglalkozó különleges tanácsadó bizottságot állított fel idősekkel és fogyatékkal élőkkel a tagjai között,

akik így közvetlenül részt vesznek a város politikai döntéshozatalában. Luxembourg a lakosság tájékoztatására fektette a hangsúlyt a fogyatékosok megbélyegzésének elkerülése és egy mindenki számára lakható város kialakítása érdekében.

A dániai Viborg különdíjat kapott annak elismeréseként, hogy történelmi örökségét és dombos tájképét sikeresen összeegyeztette az akadálymentes infrastruktúrával.

Az Access City díjra az 50 ezernél több lakosú európai városok nevezhetnek.

Elvárás, hogy a városok átfogó megközelítésről tegyenek tanúbizonyságot az épített környezet és közterületek, a közlekedés és a közlekedéshez kapcsolódó infrastruktúra, az információs és kommunikációs technológiák, valamint a közintézmények és közszolgáltatások területén.

25

GÉM | SZAKMÁRÓL A SZAKMÁNAK

ÓRIÁSI A KERESLET A BALATONI ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÁSOK IRÁNT HOL VANNAK A KIEMELKEDŐ FEJLESZTÉSEK? Megerősödni látszik egy olyan vevői réteg a Balatonon, amelynek módjában áll 10-40 millió forint közötti, vagy még magasabb összeget nyaraló vásárlásába fektetni – hívta fel a figyelmet Krausz Gábor, a siófoki Balla Ingatlan szakmai vezetője. Ennek ellenére azt érezni, mintha hiány lenne az újépítésű ingatlanokból a Balatonnál, elsősorban egyedi fejlesztésekből.

A déli parton most is 3-400 lakást kínálnak eladásra, de néhány éven belül akár ezer új lakás épülhet. A legnagyobb kereslet a 25-28 millió forintos, új építésű apartmanok iránt mutatkozik, amelyeket igen könnyű most kiadni is. Ugyanakkor a kínálatban egészen különleges fejlesztéseket is találni, amik többet nyújtanak a vásárlóknak, egy átlagos part menti ingatlannál.

DE MIÉRT LETT OLYAN VONZÓ MEGINT A BALATON? Krausz Gábor szerint a felkapottá válás egyik okát a „négyévszakos Balatonra” irányuló törekvések mögött kell keresni: rengeteg pénzt fognak a közeljövőben a térségbe invesztálni, hiszen Budapest után talán a Balaton a legfontosabb turisztikai helyszín az országban, miközben egyre többet utazunk belföldön. A törekvések részeként fejlesztik a bicikliutat, a hozzá tartozó infrastruktúrát, ez pedig új közönséget vonz a térségbe.

Szerinte kiemelendő az is, hogy egyre markánsabb a jelenlétük a Balaton környéki éttermeknek hazánk gasztronómiai térképén. Sorra nyílnak az új és jobbnál jobb helyek, melyek már messze túllépnek a néhány évtizede még jellemző lángos - főtt kukorica - sült hal kínálaton. Emellett természetesen folyamatosan fejlesztik a kikötőket, sétányokat, így azt látni, hogy átalakulóban a balatoni idegenforgalom. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik az itteni ingatlanpiac fejlődése és fejlesztése.

26

KIEMELKEDŐ TELEPÜLÉSEK A legnagyobb fejlesztésekkel most a siófoki Ezüstparton, Siófok és Zamárdi között (Széplakon) és Zamárdiban lehet találkozni - jelezte Krausz Gábor, a Balla Ingatlan Siófoki irodájának szakmai vezetője. Ugyanakkor, ha egy pár kilométerrel távolabb tekintünk, akkor már sokkal érdekesebb helyeket is fel lehet fedezni, ahol ugyancsak felbukkannak újépítésű projektek, ilyen például a déli parton Balatonszemes vagy Fonyód.

SZAKMÁRÓL A SZAKMÁNAK | GÉM

MŰKŐ FALAZÓELEMEK ÚJ SZABVÁNYA A CEN 2015. augusztusban tette közzé az EN 771-5:2011+A1:2015-öt. A dokumentumot a CEN/TC 125 „Falazatok” műszaki bizottság dolgozta ki az Európai Bizottság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás által a CENnek adott megbízás alapján.

A Magyar Szabványügyi Testület 2018. február 1-jén közzétette az MSZ EN 771-5:2011+A1:2016 Falazóelemek követelményei. 5. rész: Műkő falazóelemek szabvány, magyar nyelvű változatát. A szabvány az építési termékek EU-rendeletének (CPR – 305/2011/ EU) az építményekre vonatkozó alapvető követelményeit támasztja alá és az EN 771-5:2011 helyébe lépett.

A szabványt 2016. április 8-án hirdették meg harmonizált szabványként az Európai Unió hivatalos lapjában, az OJEU-ban és 2017. április 8-tól a szabvány alkalmazása előírás. „A CPR egyik sajátossága, hogy előírja, hogy a harmonizált szabványok alkalmazása kötelező a gyártókra nézve, amikor forgalomba hozzák építési termékeiket, illetve a tagállami hatóságokra nézve is, amikor megállapítják az ezek használatára vonatkozó követelményeket. Ez annyit jelent, hogy

minden érdekelt fél támaszkodhat az alkalmazandó egységes szabályokra, és e célból nem kell más [nemzeti] eszközökhöz nyúlnia.”

A szabvány meghatározza azoknak a műkő falazóelemeknek a jellemzőit és teljesítménykövetelményeit, amelyeket rendeltetésszerűen főleg a látszóhomlokzat burkolóelemeként, teherhordó vagy nem teherhordó falazatban, valamint magas- és mélyépítésben használnak fel. Megadja a követelményeket – például a szilárdságot, a testsűrűséget, a méretpontosságot, felületi megjelenést, és rendelkezik a teljesítmény állandóságának értékeléséről és ellenőrzéséről (AVCP).

Tartalmazza az EN-szabvány szerinti termékek megjelölési követelményeit.

Mely műkőből készült termékekre vonatkozik a szabvány?

Ezek a falazóelemek felhasználhatók mindenfajta látszó és vakolt falazatban, beleértve az egy- és kétrétegű falakat, válaszfalakat, támfalakat és a kémények külső falazatát. Hozzájárulnak a tűzvédelemhez, a hő- és hangszigeteléshez, valamint a hangelnyeléshez.

E szabvány érvényes mind a sajtolással, mind a préseléssel előállított, természetes kövekre hasonlító, sima vagy strukturált felületű pl. mintázott,

mosott, hasított, repesztett vagy szerszámmal megmunkált azonos vagy különböző felületi megjelenésű műkő falazóelemekre. Érvényes továbbá a homogén falazóelemekre, valamint azokra, amelyek homlokzatának és a hátoldalának betonkeveréke különbözik.

Mely termékekre nem vonatkozik a szabvány?

Nem érvényes az emeletmagas panelekre, füstjáratok bélésére, vagy a díszítőelemként ragasztóval rögzített felületű elemekre. Nem érvényes azokra a termékekre, amelyeket nedvességzáró rétegként terveznek gyártani, és nem ír elő méreteket sem a műkő falazóelemekre, sem az idomelemek hajlásszögére. A szabvány nem vonatkozik az oldalaira felhordott hőszigetelő réteget tartalmazó elemekre, amelyek tűzhatásnak lehetnek kitéve.

Kapcsolat az EUROCODE-dal A szabvány kidolgozásakor figyelembe vették az EUROCODE 6 szabványban a vasalt és vasalatlan falazatokra vonatkozó általános előírásokat. A szabvány megvásárolható az MSZT Szabványboltjában.

27

GÉM | SZAKMÁRÓL A SZAKMÁNAK

EZ MÁR RÉG NEM A SPÓROLÁSRÓL SZÓL AZ ÉPÜLETINFORMÁCIÓS MODELL ÉPP FORRADALMASÍTJA AZ ÉPÍTŐIPART A háromdimenziós tervezés- és dizájntechnológia, azaz az Épületinformációs Modell (Building Information Modeling – BIM) egyre elterjedtebb az építőiparban. A technológiának köszönhetően gyorsabban és hatékonyabban kivitelezhetőek az építési projektek, ráadásul mindez a költségek csökkentése mellett. Mint sok korszakváltásnál, itt is igaznak látszik; aki lemarad, az kimarad.

A BIM elterjedése ugyanakkor számos vállalat üzleti modelljét komolyan átalakítja, ugyanis azok a cégek, amelyek nem alkalmazzák a technológiát, azt kockáztatják, hogy kiszorulnak a piacról. Ezek a legfőbb megállapításai a Roland Berger „Fordulópont az építőiparban – az Épületinformációs modell felforgató hatása” című tanulmányának, amelyben meghatározó európai építőipari szakértők véleménye alapján foglalták össze a legfontosabb tanulságokat.

Az Épületinformációs modell (BIM) egy olyan platform, amely egyesíti és összekapcsolja az összes fellelhető információt egy adott épületről, digitális modellt képezve róla. Ez egyszerű digitális bejárást biztosít az építési és a tervezési szakaszban, a projektben résztvevők számára így téve lehetővé, hogy menet közben változtassanak az épület kivitelezésének különböző pontjain. A BIM emellett biztosítja azt is, hogy a beruházó cégek már a korai szakaszban eldönthessék, milyen építőanyagokra van szükségük és melyik kivitelező céggel építtetnek – mindezt a BIM rendszerben található alapinformációk és megjegyzések alapján.

28

„A BIM sokkal gyorsabbá és hatékonyabbá teszi az építési projektek tervezését, kivitelezését és felügyeletét.

A tervezés során elkövetett hibákat már a korai szakaszban ki lehet szűrni, a változásokat folyamatosan követni lehet és minden új információt, amelyet a rendszer tárol, a későbbiekben egy újabb projekthez is fel tudja használni” – részletezte a felforgató hatást Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.

BIM: MÉG HATÉKONYABB ÉPÍTKEZÉSTERVEZÉS A bevett, hagyományos eljárásban a terveket elküldik a felelős hatóságoknak, a költségek ilyenkor már szerepelhetnek a tervekben és a rendszer összetevőinek beszerzését – mind az építés, mind pedig a dizájn területén

SZAKMÁRÓL A SZAKMÁNAK | GÉM

– pusztán az egyéni igények és a személyes kapcsolatok mentén intézik.

Ezzel szemben a BIM használatakor minden egy platformon történik, kikerülve ezzel számos koordinációs lépést. A BIM használata biztosítja, hogy minden egyes változás automatikusan rögzítve legyen az egész kivitelezési tervben. „Bármely szerkezeti elemhez új szolgáltatást illeszthetünk, és így rövid idő alatt kiigazíthatják az építkezési készletezést, vagy új beszállítókat is bevonhatunk a projektbe” – emelte ki a BIM gyakorlati hasznosságát a szakértő.

Az új technológia előnye már a piaci mutatókon is látszani kezd, ugyanis az előrejelzések szerint a BIM használata 2022-ig négyszeresére fog nőni, értéke a 2014-es 2,7 milliárd dollárról 11,5 milliárd dollárra nő. A BIM sebesen halad afelé, hogy építőipari standarddá váljon. Azon vállalatok, amelyek nem használják, középtávon nagyon könnyen eltűnhetnek a piacról, ugyanis nem lesznek láthatóak a rendszerben, így a velük való együttműködés és koordináció folyamata több pénzbe

és időbe fog kerülni a projektek többi szereplőjének. Kicsit ahhoz hasonló lesz a folyamat, mintha ma egy cégnek nem lehetne e-mailt küldeni.

ÚJ ÜZLETI MODELLRE VAN SZÜKSÉG A digitalizáció hozta széles spektrumú változások az építőiparban arra kényszerítik a vállalatokat, hogy újragondolják és megújítsák üzleti modelljüket. A BIM például lehetőséget ad arra az építészeknek és tervezőknek, hogy eldöntsék, melyik kivitelezővel szeretnének együtt dolgozni vagy melyik építőanyagot szeretnék használni. Azon építkezési projektek, amelyek már most alacsony árréssel működnek, komoly nyomás alatt lesznek, ugyanis ha nem kezdik el időben a változtatások alkalmazását és beépítését, később már nem lesz erre lehetőségük. A generálkivitelezők és építőanyag-beszállítók befolyása csökkenni fog azzal, hogy az építkezés során felhasználandó anyagok és termékek vonatkozásában a megbí-

zók a kivitelezés ilyen korai fázisában dönthetnek. „Mindez a már fennálló üzleti kapcsolatok megváltozását fogja eredményezni, ugyanis a rendszeren keresztül a belsőépítészek is közvetlen kapcsolatban lesznek az építőanyag-beszállítókkal” – magyarázta Schannen. „Az építőanyag-kereskedőknek is át kell gondolniuk üzleti modelljüket – az egyik lehetőség például, hogy a moduláris építési készletek beszállítóinak kínálhatnak egy réspiaci megoldást az end-to-end anyagok esetében.”

Ahogy a digitális átalakulásoknál általában, úgy a BIM esetében sem szabad a vállalatoknak megfeledkezniük a munkavállalóikról, végtére is ők fogják használni ezeket az új digitális folyamatokat és technológiákat, amelyek használatához megfelelő képzettségre és felkészültségre van szükség. A BIM nemcsak egy emberi használatra kitalált digitális eszközökből álló felszerelés, hanem egy valós digitális átalakulást is eredményező eszköz.

29

GÉM | ÉPÍTŐIPARI RENDEZVÉNYNAPTÁR

2018. március 27-29.

BudEXPO

2018. március 20-21.

Lviv, Ukrajna

BME állásbörze

Az előregyártott betonszerkezetek válasza a munkaerőhiányra - Keszthely

2018. MÁRCIUS

2018. március 8-11.

5

12

19

26

6

13

20

27

7

14

21

28

1

8

15

22

29

2

9

16

23

30

3

10

17

24

31

4

11

18

25

Budapestii Építészeti Filmnapok Budapest, Toldi mozi

2018. március 18-23 .

Light + Building

Frankfurt, Németország

2018. április 11-15.

2018. április 3-6.

WorldBuild Moscow

Construma

Moszkva, Oroszország

Budapest, Hungexpo

2018. április 17-19.

2018. ÁPRILIS

1

30

Building Holland

2

9

16

23

3

10

17

24

4

11

18

25

5

12

19

26

6

13

20

27

7

14

21

28

8

15

22

29

30

Amszterdam, Hollandia H K

2018. április 18-21.

Sze Cs

43rd SEBE South East Europe Belgrade Building Expo Belgrád, Szerbia

P Szo V

2018. április 23-28.

World of Concrete Europe Párizs, Franciaország

H K Sze Cs P Szo V

ÉPÍTŐIPARI RENDEZVÉNYNAPTÁR | GÉM

2018. MÁJUS 7

14

21

28

1

8

15

22

29

2

9

16

23

30

3

10

17

24

31

4

11

18

25

5

12

19

26

6

13

20

27

2018. május 8-12.

Yapı - Turkeybuild Istanbul Isztanbul, Törökország

2018. május 10-11/17-18.

Épületeink, műemlékeink védelme

2018. JÚNIUS 4

11

18

25

5

12

19

26

6

13

20

27

7

14

21

28

1

8

15

22

29

2

9

16

23

30

3

10

17

24

H K

H K Sze Cs P Szo V

2018. június 13-16.

Stone+tec

Nürnberg, Németország

Sze Cs

2018. június 27-28.

CEB®

P

Karlsruhe, Németország Szo V

2018. SZEPTEMBER 3

10

17

24

4

11

18

25

5

12

19

26

6

13

20

27

7

14

21

28

1

8

15

22

29

2

9

16

23

30

2018. szeptember 26-29 .

MARMO+MAC

Verona, Olaszország

2018. szeptember 20-21 .

IX. Díszítőkő konferencia

H K Sze Cs P Szo V

31

GÉM | SZAKMÁRÓL A SZAKMÁNAK

SZERÉNYI ATTILA: SZILÁRDSÁGTAN

KÖNYVAJÁNLÓ

A szakemberek által jól ismert tankönyv felújított, áttervezett és aktualizált kiadása. „A szilárdságtani alapfogalmak tisztázása után az anyagok szilárdságtani tulajdonságaival foglalkozunk. Ismertetjük a tartószerkezetek tervezésének alapvető gondolatmenetét, az EC szabványok használatát. A tartószerkezetek terheinek felvételével, súlyelemzéssel, hasznos teherrel részletesen foglalkozunk, példákkal alátámasztva az elméleti részeket. A 4 fejezetben több példán keresztül mutatjuk be az előregyártott vasbeton gerendás födémek ellenőrzését. Az 5. fejezettől az egyszerű igénybevételeket vesszük sorra, kezdve a húzással és a nyomással. A nyírás és hajlítás után az összetett igénybevételekkel foglalkozunk. A könyv a hajlított tartók rugalmas alakváltozásának számolásával és a statikailag határozatlan szerkezetek igénybevételi ábráinak megrajzolásával folytatódik. Új fejezetként kerültek be a Szélső nyíróerő és nyomatéki ábrák készítését, illetve a Falazott szerkezetek tervezését, méretezését bemutató tananyagok.”

MAGYAR ÉPÍTÉSZET 3. A SZÉPÍTŐ BIZOTTMÁNYTÓL NAPJAINKIG (SZERK. RITOÓK PÁL) A Kossuth Kiadó nagy sikerű sorozatának második, frissített és bővített kiadása szakmailag megalapozottan, az építészettörténet-írás aktuális hazai állása alapján, de ismeretterjesztő jelleggel, közérthetően tekinti át a magyarországi építészet történetét a római kortól napjainkig. A gazdagon illusztrált harmadik kötet a Szépítő Bizottmány megalapításától kezdve tárgyalja épített örökségünket, azaz a klasszicizmus, romantika, historizmus és szeces�szió korától napjaink építészetéig.

MEGGYESI TAMÁS: NAPLÓ A sokak által nagyra becsült és szeretett építészprofes�szor személyes naplója ez a kötet. Ezek az írások azonban messze többről szólnak, mint általában a naplók: a világról, benne az emberről egy urbanista szemével. Az érthetőség miatt utólag lábjegyzetekkel is ellátta a szerző. Műfaja heterogén: inkább olvasmányok és szellemi élmények jegyzete, egyidejűleg vallomás, meditáció, tépelődés és mini magánlexikon.

SZABÓ BERTALAN: HAJLÍTOTT, NYÍRT ÖSZVÉRTARTÓK TERVEZÉSE AZ EUROCODE-DAL ÖSSZHANGBAN Az 1960-as évek óta öszvérszerkezetek témakörben – főleg a magyar szabványok, részben az Eurocode szerint – ugyan készültek kéziratok, oktatási anyagok, gyakorlati útmutatók, azonban tan-, illetve szakkönyvek nem. Ez a tény sarkallta arra a kötet szerzőjét, hogy oktatási, kutatási és tervezési tapasztalatai alapján megírja ezt az Eurocode alapokon is nyugvó könyvet, amelyet egyetemi hallgatók és gyakorló mérnökök egyaránt haszonnal forgathatnak acél- és vasbetonszerkezeti tudás birtokában. Az esetleges kutatómunkát továbbá bőséges irodalomjegyzék segíti.

32

60 ÉVES A LEGO KOCKA ÉS A VÉGTELEN KREATIVITÁS

A LEGO Csoport 1949-ben kezdett el műanyag építőkockákat gyártani, de csak kilenc évvel később, 1958-ban született meg az általunk ma ismert LEGO kocka. Többéves kísérletezéssel jutottak el az ikonikus dizájnhoz, amin lényegében azóta sem változtattak.

Nem véletlen, hiszen a LEGO-kocka az újragondolás állandó lehetőségének és a szórakozás végtelen óráinak köszönhetően időtlennek bizonyult. A LEGO minden generáció számára vonzó, és ma is éppen olyan szórakoztató és aktuális, mint 1958-ban – a játék erején keresztül inspirálja az építők, az alkotók és az álmodozók generációit.

A LEGO játékélmény mozgatórugója a képzelet és a kíváncsiság, a lelke pedig maga a LEGO kocka –összerakni a kockákat, majd szétszedni őket újra meg újra úgy, hogy annak csak a képzelet szabhat határt. Ez segíti a fiatal (és fiatalos) elméket abban, hogy nyitottak maradjanak, folyamatosan

ÉRDEKESSÉGEK: Hat darab „2x4-es” LEGO kockát több mint 915 millió módon lehet összerakni Ha építenénk egy körülbelül 40 milliárd LEGO kockából álló tornyot, elérné a Holdat A LEGO elemek gyártásához használt öntőformák pontossága 0,004 mm-en belül van – ez kevesebb, mint egy hajszál vastagsága. Ez a pontosság adja azt az erőt, ami a kockákat egymáshoz „ragasztja”.

A gyártás során használt színek száma: 60 felett van.

A különböző típusú LEGO-elemek száma (beleértve az összes LEGO kocka típust és más elemeket): több mint 3 700.

kutassanak és fejlesszék az olyan 21. században nélkülözhetetlen készségeket, mint a kreativitás, az együttműködés és a problémamegoldás. Az Állások Jövője Jelentés (Világgazdasági Fórum) a problémamegoldást, a kritikus gondolkodást és a kreativitást a három legfontosabb készségként említi meg, amelyekre szükség lesz egy jövőbeli munkahelyen.

A LEGO alapítója, Ole Kirk Kristiansen 1949-ben dobta piacra „Automatikusan Rögzülő Kockák” néven az első készleteket. Négy évvel később a nevet megváltoztatták, így lett LEGO Mursten (a LEGO kocka dán megfelelője), és öt színben lehetett kapni: fehér, piros, sárga, kék és zöld.

Az eredeti kockák teljesen üregesek voltak, így illeszkedési erejük is korlátozott volt. A gyerekek tudtak belőlük építeni dolgokat, de azok dara-

bokra hullottak, ha megmozdították őket vagy az építmény megbillent.

Míg a gyerekek a csövecskék nélküli kockákkal játszottak, egyre nagyobb erőkkel keresték az összetartó erő javításának kulcsát – egészen 1958ig, amikor eljutottak a jelenlegi LEGO kocka formájáig.

A LEGO Csoport ma is egy magántulajdonban álló családi vállalat, amelynek székhelye a dániai Billundban található, főbb irodái pedig Enfieldben (USA), Londonban (Egyesült Királyság), Sanghajban (Kína) és Szingapúrban működnek. A „Csak a legjobb lehet elég jó” szellemében működő vállalat elkötelezett a gyerekek fejlődése iránt; célja a jövő építőinek ösztönzése és fejlesztése kreatív játék és tanulás révén.