Az interaktív tábla és helye az oktatási rendszerben

Bedő Andrea

Az interaktív tábla módszertana

Az interaktív tábla és helye az oktatási rendszerben Az információs és kommunikációs technológiával támogatott osztályterem sok helyen a különféle pályázatoknak, támogatásoknak köszönhetően már nem álom. Egyre több oktatási intézménybe kerül be az interaktív tábla. Jelenleg több mint ötezer interaktív tábla van már az iskolában, s ez a szám a TIOP pályázat következményeként az idei évben nagymértékben megnő. Az eszközök elterjedésében, használatában néhányan a változás lehetőségét sejtik, az oktatási folyamat néhány problémájának áthidalását, mások viszont felesleges luxusnak tartják a pedagógusok körében is. Ez a cikk megpróbálja az interaktív táblákat elhelyezni az oktatási rendszerben, rávilágítva arra, hogy ez a hardver eszköz egy forrásokkal teli oktatási környezetet is teremt azáltal, hogy bekerülve az osztálytermekbe, egy ablakot tud nyitni a nagyvilágra az internet segítségével! Először nézzük azt az ábrát, mely három szinten értelmezi az interaktív táblákat a pedagógiai folyamatban úgy, mint informatikai, pedagógiai és rendszerirányítási szint.

Oldal: 1 / 5

Bedő Andrea

Az interaktív tábla módszertana

Informatikai szint

Az interaktív táblák hardvere egy beviteli periféria, mely a működési elvét tekintve többféle lehet: (1) elektromágneses (2) rádiófrekvenciás (3) érintés-érzékeny felületű (4) infravörös technológiájú. Illetve nemrég megjelent ezek kevert típusa is, s már van olyan tábla is, mely mágneses felületet is biztosít.

Az egyes táblaforgalmazóknál akár többféle típus is elképzelhető. A használatához szükséges táblafelület, projektor, ami a táblafelületre vetíti a képet, a hozzákapcsolt számítógép, illetve ezen eszközök megfelelő minőségű kommunikációját is meg kell oldani. (Bedő & Schlotter, 2008.)

Minden fajtának vannak előnyei és hátrányai, melyekre ebben a cikkben nincs lehetőségünk kitérni, ugyanakkor azt mindig mérlegelni szükséges, hogy melyek az intézmény döntését befolyásoló feltételek - az értékkülönbözet, a tábla fixen rögzítettsége, illetve a mobilizálhatósága, a kézzel érinthetőség, vagy a tollas használat, mennyire fontos a pontosság, a felbontás, a mérete? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában segít a hivatalos Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. eLearning Igazgatósága által megjelentetett „Az interaktív tábla elhelyezése” című dokumentum.

(Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. eLearning Igazgatóság, 2009.)

A tábla működését a hozzáadott driver biztosítja, így válik az eszköz a számítógép számára is érzékelhetővé. S így már tulajdonképpen használható is a táblánk, az eddig megszokott szoftvereink futtatásával, internetkapcsolattal, vagy éppen egy kiadótól vásárolt digitális tananyaggal. Ugyanakkor a tábla megvásárlásával a legtöbb esetben együtt jár egy rétegkezelő alkalmazói szoftver is, mely az egyes táblatípusok esetén mind felépítésének logikájában, mind funkcióiban igen eltérő lehet a többi tábla alkalmazói szoftverétől. Ezeket felkészítik galériákkal is, hogy a pedagógusnak az anyaggyűjtéssel ne menjen el az ideje, ezek feltöltöttsége is igen eltérő az egyes táblafajtáknál.

A tábla felületén meg tud jelenni minden, ami az interneten megtalálható, illetve a saját, vagy a diák által digitális fényképezőgéppel készített képek, videók, a webkamerával felvett kísérlet, mikroszkópban látható nagyítások, de akár konferenciabeszélgetést is kezdeményezhetünk egy külföldi testvériskolával. Kutatással bizonyított, hogy az interaktív tábla használata inspirálja a Oldal: 2 / 5

Bedő Andrea

Az interaktív tábla módszertana

tanárokat a pedagógiai módszereik megváltoztatására és további IKT-s eszköz használatára is, katalizátorként hatva a szakmai fejlődésükben (Smith A. , 1999.)

Pedagógiai szint Az elmúlt évek során az interaktív táblákkal kapcsolatban

sok

különböző,

ellentétes

véleményt hallottam, egyedül a motivációs erejét nem vitatta senki. Fontos azonban megérteni, hogy nem az interaktív tábla motivál, hanem a pedagógus, akinek az interaktív lehetőségeket

táblás ad

környezet az

újabb

érdekesebbnél

érdekesebb, változatos feladatok összeállítására, felhasználására, a diákok bevonásába. Ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázásához szükséges a pedagógusnak a kreativitás, illetve a megfelelő ismeretek a táblával, illetve a táblával kapcsolatos módszertani lehetőségekkel kapcsolatban.

„A kreatív

egyéniség arról ismerszik meg, hogy célja elérése érdekében képes szinte bármely szituációhoz alkalmazkodni, s bármivel boldogul, ami kéznél van.” (Csíkszentmihályi, 2008.)

Ha a pedagógus nem változik, nem alkalmazkodik az új körülményekhez, attól ő még lehet nagyon jó tanár. A kérdés az, hogy a diákok figyelmét hogyan, és főleg, hogy meddig tudja fenntartani a változó körülmények között. (Lassan a mobileszközökön is elérhetővé válik tömegesen az internet használata a diákok körében.) Milyen módszerei és eszközei vannak, az interaktív tábla nyújtotta egyszerű, jól használható lehetőségeinek az áthidalására. „Egészen furcsa, hogy az iskolának – még a középiskolának is – milyen csekély hatása volt a kreatív emberek életére….Ám ha az iskola maga mint ösztönző ritkán is kerül említésre, egy-egy tanár gyakran ébreszti fel, tartja fenn vagy irányítja a gyerek érdeklődését.” (Csíkszentmihályi, 2008.)

Az intézményekben sem mindegy, hogy hova kerülnek az interaktív táblák, de ez egy külön cikket érdemel.

Rendszerirányítási szint Az oktatásirányítás nincs könnyű helyzetben, hiszen az általam vázolt rendszerpiramis csúcsán állva is fontos segítő/kontrolláló szerepet szükséges betöltenie, s mindeközben nem hagyhatja

Oldal: 3 / 5

Bedő Andrea

Az interaktív tábla módszertana

figyelmen kívül a közoktatás irányításának különböző irányítási szintjeit, rendszerfunkcióit és irányítási módjait.

Az oktatási rendszernek az iskolák esetében a hatékony és tömeges oktatást szükséges megvalósítaniuk, így különböző tanításszervezési technikák alakultak ki, hogy segítsék ezt a folyamatot. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy „az oktatási rendszerekben zajló folyamatok döntő része valójában mikroszinten, az intézményekben zajlik, s e folyamatok cselekvő vagy elszenvedő alanyai az egyes emberek”. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyeznünk, hogy a „tegyük hatékonyabbá a tanítást” mondat egészen mást jelent az osztályteremben, mint az oktatás törvényi szabályozását vitató parlamentben.” (Halász, 2001) E két fontos gondolat mindenképp említést érdemel, hiszen folyamatosan alakulnak át az oktatással szemben megfogalmazott célok, a rendszer szabályozása, változik a diákok és az oktatók felkészültsége, a pedagógusok társadalmi megítélése.

Ugyanakkor a pedagógusok azok, akik napi szinten, tanóráról tanórára állnak ki a diákok elé, hogy megtanítsák mindegyiküknek, mindazt, ami a tantervek követelményrendszerében megfogalmazódik.

A cikk valódi üzenete, lehet elég lett volna csak ezt elolvasni: John P. Kotter, a Havard Egyetem emeritus professzora, a változásmenedzsment szakértője megkülönbözteti a tettvágyat és szembeállítja vele az önelégült nyugalmat, illetve az áltettvágyat. Nagyon fontos, hogy a pedagógusok megértsék, milyen fontos szerepük van abban, hogy saját tettvágyuk segítségével, többek közt az interaktív táblás oktatás lehetőségeinek kihasználásával egy valódi, a piaci igényeknek is megfelelő tudást adjanak tanítványaiknak, s a diákok is megtanulják, hogy változás, az egész életen át tanulás az életük részévé válik majd, pont úgy, mint a jelen pedagógusának.

„A világ egyre gyorsabban

változik, így általánosságban elmondható, hogy a változás egyre kevésbé periodikus, inkább folyamatos, ez pedig erősen kihat a tettvágy és a teljesítmény kérdésére” (Kotter, 2009.)

Bedő Andrea Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola PhD hallgató E-mail cím: bedo.andrea@gmail.com; Témához kapcsolódó, szerkesztésem alatt álló honlapok: http://interaktivtabla.eoldal.hu; http://interaktivtabla.lap.hu; http://szavazo.lap.hu

Oldal: 4 / 5

Bedő Andrea

Az interaktív tábla módszertana

Irodalomjegyzék Bedő, A., & Schlotter, J. (2008.). Az interaktív tábla. Budapest: Műszaki Kiadó.

Csíkszentmihályi, M. (2008.). Kreativitás A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszicholgiája.

Budapest: Akadémiai Kiadó.

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. eLearning Igazgatóság. (2009.. augusztus 28.). Digitális kompetencia honlap. Letöltés dátuma: 2010.. január 3., forrás: Sulinet: http://ikt.sulinet.hu/docs/elhelyezes.pdf Halász, G. (2001). Az oktatási rendszer. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Kotter, J. P. (2009.). Tettvágy. Változásmenedzsment stratégiai vezetőknek. Budapest: HVG Kiadó Zrt. Smith, A. (1999.). Publications - Interactive Whiteboard Evaluation. Letöltés dátuma: 2006.. szeptember 19., forrás: Mirandanet: http://www.mirandanet.ac.uk/pubs/smartboard.htm

Oldal: 5 / 5