Gyűlölet-bűncselekményért büntetlenség “Az hajt engem, hogy ez többé nem fordulhasson elő. Az áldozatoknak, akik nem mernek feljelentést tenni, nem lenne szabad félniük többé. Ez nem csak az én ügyem. Az én ügyem kapott nyilvánosságot, de vannak hasonló esetek, amelyekről senki sem beszél.” Hristina Stoyanova, Bulgária Ha az emberi jogok ilyen súlyos megsértése büntetlen marad, és az elkövetők nem kerülnek bíróság elé, úgy az elkövetések száma emelkedni fog. A megfelelő büntetőjogi szabályozás hiánya, a szakszerűtlen vagy elfogult nyomozás, a hatóságok esetleges mulasztásai azt eredményezik, hogy a gyűlölet-bűncselekményekből nem lesz bírósági ügy, így a bűnösök sem kapják meg méltó büntetésüket. Ám egy alapos, pártatlan és gyors nyomozás sem vezet feltétlenül minden esetben a gyanúsítottak azonosításához. A szükséges intézkedések elhanyagolása, úgy mint a gyanúsítottak gyors letartóztatása vagy a gyűlöletbűncselekmények nyomozásában való késlekedés szintén büntetlenséghez vezethetnek, mint Mihail Stoyanov gyilkosa esetében. Mihail Stoyanov meggyilkolása 2008. szeptember 30-án kora este Mihail Stoyanov, a 25 éves, szófiai orvostanhallgató elment hazulról. Szólt édesanyjának, hogy nem marad sokáig. Ezen az éjszakán brutálisan meggyilkolták a Borisova Kertben, Szófiában, mert homoszexuálisnak vélték. 2010-ben a nyomozás után letartóztatták a két állítólagos elkövetőt. A homofób indok kellően alátámasztottá vált a nyomozás során, ezt az ügyész is elismerte az Amnesty International 2012 júniusában végzett kutatásában. Tény, hogy három tanú is azt vallotta, hogy a Borisova Kertben végignézte, amint a két gyanúsított megöli Mihailt. Ezek a tanúk a feltételezések szerint annak a csoportnak a tagjai, akik meg akarják tisztítani a parkot a melegektől, és akik több olyan támadásért is felelősek, amikor azért támadtak meg férfiakat, mert azt feltételezték róluk, hogy a saját nemükhöz vonzódnak. A két gyanúsítottat először őrizetbe vették, majd házi őrizetbe kerültek 2012 áprilisáig, majd, amikor az előzetes letartóztatás maximum időtartama lejárt, óvadék ellenében mindkettőjüket szabadlábra helyezték. A nyomozás 2012 májusában zárult le. Majdnem 5 évvel a gyilkosság után a büntetőeljárás még mindig nem kezdődött el. 2012. december 17-én az ügyész vádat emelt a két gyanúsított ellen a Szófiai Városi Bíróságon. A bíróság elutasította az indítványt jogi hiányosságokra hivatkozva. 2013 augusztusáig nem történt újabb vádemelés. Mihail édesanyját, Hristinát teljesen kikészítette a vádemelés meghiúsulása. Az asszony annak ellenére, hogy folyamatos információgyűjtéssel és a nyomozóknak adott tanácsokkal aktívan részt vesz a nyomozásban, most reményvesztetté vált. Elhagyatottnak érzi magát a hatóságok hozzáállása miatt. A Mihail meggyilkolásával gyanúsított két férfi ellen két súlyosbító körülmény figyelembevételével emeltek vádat, az egyik a huliganizmus, a másik a különös kegyetlenség, de a vélelmezett szexuális orientáció motivációt nem vették figyelembe. Ennek figyelmen kívül hagyása a vádelemelés során azt jelenti, hogy a diszkriminációs indítékot továbbra sem ismerik el. Bulgária A bolgár törvények egyáltalán nem tartalmaznak szexuális irányultság és nemi identitás miatt elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos rendelkezéseket. A homofób indokkal elkövetett bűncselekmények a legjobb esetben is a huliganizmus vádja alatt jelennek meg. A Bolgár Büntető Törvénykönyv 325.§-a szerint a huliganizmus az egybeeső, feltűnően a közrendbe ütköző, a társadalommal szemben nyíltan tiszteletlen cselekmények összessége. A kormány 2010-ben párbeszédet kezdeményezett a büntető törvénykönyv módosításáról, munkacsoportokat hoztak létre civil szervezetek bevonásával abból a célból, hogy „megalkossák” az új büntető törvénykönyv vázlatát. A 2013 májusában elkészült vázlat tartalmazza a gyűlölet-bűncselekmények indítékaként a szexuális beállítottságot, de a nemi identitást nem. Nincs adat arra, hogy hány gyűlöletbűncselekmény alapult homofób vagy transzfób motiváción.
9