1
Feljegyzések a karanténból: Emlékeim a coronavírus-kutatás hőskorából Lomniczi Béla* A visszaemlékezés az 1970-es években végzett kutatómunkám azon epizódjával kapcsolatos, amikor jellemeztem a coronavírusok prototípusának, a csirke fertőző bronchitis vírusának genomját. Ennek eredményeképpen sikerült az akkor még csak elektronmikroszkópos megjelenése alapján összetartott coronavírus-csoportot elhelyezni a radikálisan új szemléletű, Baltimore-féle genetikai szempontú osztályozásban (1971). Annak fényében, hogy az elmúlt évtizedekben a coronavírusok evolúciós térhódításának – újabban emberben ̶ lehettünk tanúi, talán nem érdektelen visszatekinteni kutatásuk olyan periódusára, amikor a taxonómiai besoroláshoz szükséges, sőt „életstílusukat” leíró adatokat is megismertük. Megpróbáltam az ismertetést és terminológiát az akkori ismeretek keretében tartani s azt is érzékeltetni, hogy hol tartott a korabeli virológia. A narratívában a száraz tudományos tényeket társadalmi és személyes vonatkozásokra való utalással fűszereztem. (Egyet nem tettem: nem deklaráltam, hogy megnyílt az út a vakcinakészítés előtt...) Remélem, hogy kiderül, akkor is volt tudományos élet...
(A) Röviden a coronavírusokról (1) A természetellenes gazdasűrűség a coronavírus-fertőzések melegágya A II. világháború előtt lényegében csak egyetlen betegséget, a csirkék fertőző (infectious) bronchitisét (FB, olykor: IB) ismerték, amelynek kórokozóját később ide sorolták. A betegséget 1931-ben írták le az USÁ-ban, ahol az üzemiszintű csirketartás első számú „közellensége” volt. Ez legalább 3 tényezőnek volt tulajdonítható: (a) Kontagiozitása (terjedőképessége) minden más ismert fertőzését felülmúlta, beleértve a mostani emberi járványok kórokozóit is. (b) Az FB-vírus (FBV vagy IBV) egymagában olyan komplex pathogenitást mutatott, mintha egyszerre több kórokozó fertőzte volna meg a gazdát: a légzőszervi tünetek mellett egyes vírustörzsek a vesét károsították, de az igazi csapás a „termelésre”a petevezető megbetegedése volt, aminek következtében a tyúkok tojástermelése lezuhant, és amit deformált, törékeny (tehát felhasználásra alkalmatlan) tojások rakása kísért (1. kép). *Akkor: MTA Állategészségügyi Kutató Intézet, Budapest