Általánosságban elmondható, hogy a teljesítés helyére vonatkozó szabályok az országok szuverén adóztatási jogát hivatottak szabályozni. Amennyiben egy bizonyos ügyletnek a teljesítési helye belföldre esik, a magyar állam igényt tarthat az ügylet megadóztatására (bár ez önmagában még nem jelenti azt, hogy az ügylet után minden esetben tényleges adófizetési kötelezettség keletkezik). Ennek az ellenkezője is igaz: amennyiben az adott ügylet teljesítési helye külföld, magyar adófizetés biztosan nem merül fel.
Ha az adott ügylet teljesítési helye belföld, annak adómértéke lehet
• 27% (ez az általános eset),
• 18% (kivétel),
• 5% (kivétel),
• 0% (kivétel),
• adólevonási jogtól mentes.
Természetesen az adómérték mint kérdés egyáltalán csak akkor merül fel, ha az ügylet teljesítési helye belföld.
1.4 Áfa hatályán kívüli ügylet, fordított adózás, adómentes ügylet – mik a különbségek?
Látszólag csupán adóelméleti különbség létezik az áfa hatályán kívüli és adómentes szolgáltatások között. Valóban egyik esetben sem keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség az adóhatóság felé, a különbségtétel azonban nem csak elméleti szinten, hanem gyakorlati szempontból is rendkívül fontos. A helytelen megközelítés a bevallási, számlázási és egyéb adatszolgáltatási kötelezettségek megszegését eredményezheti, és számviteli kihatásai is lehetnek.
Az áfa területi hatályán kívüli ügylet esetén (pl. fuvarozásnál, amikor a megrendelő külföldi) az adó fizetése áttevődik egy másik országba, az adó fizetésére az igénybe vevő lesz köteles. Ezt nevezzük fordított adózásnak (reverse charge). Az igénybe vevő a saját országában fogja megfizetni és – ha az adólevonási jog feltételei egyébként fennállnak – levonni az áfát. A fizetendő és levonható adót jellemzően ugyanabban a bevallásban szerepelteti a külföldi igénybe vevő. Ezt az esetet gyakran szolgáltatásimport nak nevezik.
Ezzel szemben adómentes belföldi ügylet után külföldön sem kell megfizetni az áfát.
De mit jelent mindez a gyakorlatban?
Az áfa területi hatályán kívüli ügyletről szóló számlát úgy kell kibocsátani, hogy rá kell vezetni az áfa hatályán kívüli ügylet kifejezést a számlára, továbbá közösségi megrendelő esetén fel kell tüntetni, hogy az adó fizetésére az igénybe vevő kötelezett és a megrendelő közösségi adószámát szerepeltetni. Ezzel szemben adómentes belföldi ügyletek esetén a számlára rá kell vezetni a mentes az adó alól vagy ehhez hasonló szövegrészt és utalni az adómentesség jogcímére. Az adómentesség jogcímére úgy lehet hivatkozni, hogy a szabályt tartalmazó áfatörvény szerinti paragrafus vagy a Héa Irányelv1 szerinti cikkelyt beidézzük, de lehet szövegesen is utalni az adómentesség jellegére, ha az utalás egyértelmű (pl. harmadik országba irányuló fuvarozás).
A bevallásban az áfa hatályán kívüli ügyletet a tájékoztató adatok között kell szerepeltetni (külön a harmadik országos megrendelőnek teljesített szolgáltatásnyújtásokról, illetve a más tagállambeli adóalanynak). Az adómentes szolgáltatást pedig a bevallás fősorai között kell szerepeltetni.
A főszabály alá eső szolgáltatásoknál (tehát, ahol a teljesítés helyét a szolgáltatást igénybe vevő legközvetlenebbül érintett telephelye határozza meg) és ha az igénybe vevő az unió más tagállamában telepedett le (rendelkezik legközvetlenebbül érintett telephellyel), akkor az adott tranzakciót az összesítő nyilatkozatban is szerepeltetni kell. Ezzel szemben, ha az adott ügylet adómentes, akkor az adott tranzakciót nem kell szerepeltetni az összesítő nyilatkozatban.
Összefoglalva: gyakorlati oldalról az áfa hatályán kívüli ügyleteket és az adómentes ügyleteket a 2. táblázat szerint lehet megkülönböztetni.
1 A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv
Áfa hatályán kívüli ügylet
Jelentése Nem tartozik a magyar áfatörvény hatálya alá – egy másik országnak van adóztatási joga.
Adófizetési kötelezettség felmerül-e?
Számlázás
Elképzelhető, hogy a másik ország joga szerint felmerül, de belföldön biztosan nem. A másik fél jellemzően szolgáltatásimport keretén belül szerepeltetni fogja a saját bevallásában fizetendő adóként, valamint –ha a feltételek fennállnak – levonható adóként is.
Rá kell vezetni az „Áfa hatályán kívüli ügylet” továbbá más tagállambeli adóalany esetén „Az adó fizetésére az igénybe vevő kötelezett” szövegrészt, valamint a megrendelő közösségi adószámát.
Belföldi adómentes ügylet
A magyar áfatörvény alá tartozik – adómentes.
Se külföldön, se belföldön nem merül fel.
Rá kell vezetni a „Mentes az adó alól” vagy más hasonló szövegrészt, valamint szerepeltetni kell az adómentesség jogcímét.
Bevallás Tájékoztató sorokban. Fősorokban. Összesítő nyilatkozat szolgáltatások esetén Kell.
Szolgáltatásnyújtás esetén nem kell.
2. táblázat.
Az előbbiekben részletezett táblázat szemléltető jellegű. Az adott ügy áfarendszerbeli kezelésének eldöntése során mindig a hatályos áfatörvény rendelkezései alapján kell eljárni. A táblázatban szereplő példákat a gyakorlatban jellemzően előforduló szolgáltatások alapján tüntettük fel, és nem tekinthetőek teljes körű leírásnak.
1.5 A teljesítés helye
A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározásához különbséget kell tenni aközött, hogy a szolgáltatást adóalany (az ún. business to business vagy B2B tranzakciók), illetve nem adóalany (az ún. business to consumer vagy B2C tranzakciók) részére nyújtják:
• Az adóalanyoknak nyújtott, azaz B2B szolgáltatások esetén főszabály szerint a teljesítés helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye, illetve legközvetlenebbül érintett telephelye határozza meg.
• A nem adóalany részére nyújtott, azaz B2C szolgáltatások esetén főszabály szerint a teljesítés helyét a szolgáltatást nyújtó telephelye határozza meg.
Mindkét főszabály alól számos kivétel létezik.
Fontos, hogy a teljesítés helyét nem a megrendelő adószáma határozza meg, hanem az állandó telephelye. Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben külön kell vizsgálni, hogy a megrendelőnek van-e állandó telephelye külföldön. Így pusztán az a tény, hogy a megrendelőnek külföldi adószáma (is) van, önmagában nem jelenti azt, hogy a szolgáltatást áfa nélkül lehet számlázni.
Több telephely esetén vizsgálni kell, mely telephely a teljesítés nyújtásával, illetve igénybevételével legközvetlenebbül érintett.
A teljesítési hely rendezőelveit az adóalanyok közötti – B2B típusú – ügyletek és a nem adóalany részére nyújtott – B2C típusú – ügyletek esetén a 3. táblázat illusztrálja.
Szolgáltatások teljesítési helye
Főszabály
Ügynöki szolgáltatás
Adóalany
Szolgáltatást igénybe vevő székhelye, telephelye
Szolgáltatást igénybe vevő székhelye, telephelye
Nem adóalany
Szolgáltatást nyújtó székhelye, telephelye
Közvetített ügylet teljesítési helye
Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás* Ingatlan fekvése Ingatlan fekvése
Személyszállítás
Termékfuvarozás (kivéve közösségi fuvarozás)
Közösségen belüli termékfuvarozás
Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási sportszolgáltatások, ideértve ezek szervezését és a járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat, kivéve ha az eseményen, rendezvényen a részvétel virtuálisan történik
Megtett útvonal
Szolgáltatást igénybe vevő székhelye, telephelye
Szolgáltatást igénybe vevő székhelye, telephelye
Szolgáltatást igénybe vevő székhelye, telephelye
Megtett útvonal
Megtett útvonal
Termékfuvarozás indulási helye
Tényleges teljesítés helye
Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok, bemutatók) való belépést biztosító szolgáltatások és ezekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, kivéve ha az eseményen, rendezvényen a részvétel virtuálisan történik
Személyszállításhoz, termékfuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások
Szakértői értékelés (kivéve ingatlan)
Terméken végzett munka – Bérmunka (kivéve ingatlan)
Közlekedési eszköz rövid** távú bérbeadása
Közlekedési eszköz hosszú** távú
bérbeadása
(Kivéve a kedvtelési célú hajó bérbeadását, ha a szolgáltatást az adóalany a birtokbaadás helyén található székhelyről vagy állandó telephelyről nyújtja)
Kedvtelési célú hajó hosszú távú bérbeadása
(Feltéve, ha a szolgáltatást az adóalany a birtokbaadás helyén található székhelyről vagy állandó telephelyről nyújtja)
Éttermi és egyéb vendéglátóipari szolgáltatás
Éttermi és egyéb vendéglátóipari vasúti, vízi, légi közlekedés során és a szolgáltatás Közösség területén végzett személyszállítás során teljesül***
Különböző szakértői, immateriális szolgáltatások****
3. táblázat.
Esemény, rendezvény tényleges megrendezésének helye
Szolgáltatást igénybe vevő székhelye, telephelye
Szolgáltatást igénybe vevő székhelye, telephelye
Szolgáltatást igénybe vevő székhelye, telephelye
Ahol a bérbe vevő birtokába adják
Szolgáltatást igénybe vevő székhelye, telephelye
Tényleges teljesítés helye
Szolgáltatást igénybe vevő székhelye, telephelye
Tényleges teljesítés helye
Tényleges teljesítés helye
Tényleges teljesítés helye
Ahol a bérbe vevő birtokába adják
Szolgáltatást igénybe vevő lakóhelye, szokásos tartózkodási helye
Tényleges teljesítés helye
Személyszállítás indulási helye
Szolgáltatást igénybe vevő székhelye, telephelye
Ahol a bérbe vevő birtokába adják, feltéve, hogy a szolgáltatást az adóalany ezen a helyen található székhelyről vagy állandó telephelyről nyújtja
Tényleges teljesítés helye
Személyszállítás indulási helye
Szolgáltatást igénybe vevő székhelye, telephelye
* Az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások különösen az alábbiak:
• az ingatlanközvetítői és -szakértői szolgáltatások,
• a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások,
• az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése,
• az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások.
** Rövid távú bérbeadás:
• vízi közlekedési eszközök esetében rövidebb, mint 90 nap,
• egyéb közlekedési eszközök esetében pedig rövidebb, mint 30 nap.
*** Oda-visszaút külön-külön személyszállításnak tekintendő.
**** A különböző szakértői és immateriális szolgáltatások alatt különösen az alábbiakat értjük: szerzői jogok átengedése, reklámszolgáltatás, tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai szolgáltatások, nem ingatlanhoz kapcsolódó mérnöki szolgáltatás, adatok, információk közlése, banki, biztosítási, viszontbiztosítási, pénzügyi szolgáltatások, munkaerő-kölcsönzés, eszköz bérbeadása (nem közlekedési és nem ingatlan), telekommunikációs szolgáltatás, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, elektronikusan nyújtott szolgáltatások.