86/2019 • 2019. ÁPRILIS 13. HÉTVÉGI LAPSZÁM
NAPI HÍRVÁLOGATÁS
Kérdés, hogy mekkora lesz Amerika bosszúja A szólásszabadságot féltik
Az Ecuador londoni követségén, ecuadori menedékjoggal 2012 óta ücsörgő férfi ellen az amerikai ügyészség aznaptitokban benyújtott egy vádiratot. Assange-ot lényegében egyrendbeli hekkerkedéssel vádolták meg, konkrétan azzal, hogy az amerikai titkos fájlokat ellopó Chelsea (Bradley) Manningnek akart segíteni betörni egy kormányzati számítógépes rendszerbe még 2010-ben. Manning és a Wikileaks kapcsolatáról ebben a cikkbenolvashat bővebben. A vád egy éve ott hevert tehát az asztalon, és ez az a papír, amin most több szempontból is nagyon sok múlik majd. Mindjárt visszatérünk rá. Ugorjunk az időben, vissza a mába. Egyelőre nem tudni, volt-e bármiféle politikai háttéralku, nyomásgyakorlás, hogy Ecuador visszavonta a menedékjogot Assange-tól, az eddigi kommunikáció szerint szimplán elegük lett belőle. Elegük lett abból, hogy miközben ők szívességet tettek neki, a fickó állítólag teljesen összeférhetetlen, állandóan megszegte a követségi protokollt, blokkolta a követségi zártláncú kamerarendszert, Ecuador szövetségesei ellen, de maga Ecuador ellen (is) igyekezett továbbműködtetni a Wikileakset, például neki tulajdonítanak egy kiszivárogtatást az ecuadori elnökhöz köthető furcsa bizniszről, arról nem is beszélve, hogy a hírek szerint nem fürdött, inzultálta a dolgozókat, és konkrétan szarral kente össze a falakat. Úgyhogy Ecuador fogta magát, és kirúgta Assange-ot, a brit hatóságok pedig kötelező jelleggel rögtön elfogták, és gyorsan bűnösnek is találták hiszen eleve a brit igazságszolgáltatás elől vonult be a követségre (részletek a kere-
tes írásunkban). Hogy milyen ítéletet kap ebben a nagy egészhez képest pimfnek számító ügyben, még nem tudni, de legfeljebb egy éves börtönbüntetést. Ez azonban csak mellékszál, a fő kérdés az, hogy hogyan alakul az Assange-USA affér. Amerika a 2018as virginiai vádirat alapján kérte Assange kiadatását, és a britek ismegerősítették, hogy ezzel összefüggésben áll Assange letartóztatása. Ezek után Amerika közzétette az addig titkosvádiratot, a CNN pedig kormányzati forrásokra közölve azt írta, hogy további vádakat emelhetnek Assange ellen. Erre utalhat az is, hogy Chelsea Manninget nemrégtanúvallomásokra akarták rábírniWikileaks-ügyekben, sikertelenül. Assange maga is mondta korábban, hogy hiába szüntették meg ellene a - fenti keretesben részletezett - svéd nemierőszak-gyanús ügyet, ő valójában Amerikától félt, ezért is maradt a követségen, amíg tudott. Az ügyben megszólalt Ecuador és - mivel Assange ausztrál - Ausztrália is. Lenín Moreno ecuadori elnök videóüzenetben mondta el, miért döntött úgy ahogy, és volt egy fontos mondata is: azt nyilatkozta, garanciát kért Nagy-Britanniától, hogy Assange-ot nem adják ki olyan országnak, ahol kínzással vagy halálbüntetéssel kell szembenéznie. Erre állítólag írásos ígéretet kapott a britektől. Ausztrália miniszterelnöke, Scott Morrison pedig annyit mondott, hogy Assange ügyét ugyanúgy kezelik, mint bármely más állapolgáruk hasonló esetét, ugyanolyan segítséget kaphat, mint bárki más, a kiadatásba nem szólnak bele, azt a britek és USA közti ügyként kezelik.
Megvan az Egyesült Államok új belügyminisztere
Elhagyhatta a kórházat a dalai láma
Már nem annyira túlzsúfoltak a mexikói börtönök
David Bernhardt volt lobbista személyében az amerikai szenátus helyi idő szerint csütörtökön este 56:41 arányban megszavazta az Egyesült Államok új belügyminiszterét. Négy demokrata párti szenátor a republikánus politikusokkal együtt voksolt, akik visszautasították a többi demokrata párti szenátor etikai kifogásait, nevezetesen, hogy a 49 éves Bernhardt volt olaj- és gázlobbistaként nem a megfelelő ember a minisztérium élére.
Elhagyhatta a kórházat pénteken a dalai láma, és elmondása szerint szinte teljesen jól van. A 83 esztendős tibeti vallási vezető keddenkerült kórházbaÚjdelhiben könnyebb tüdőgyulladással. Várhatóan már a héten visszatér észak-indiai otthonába, Dharmszalába. A láma hegyi városban azóta él, hogy 1959-ben el kellett menekülnie Tibetből, mivel kudarcot vallott egy felkelés a kínai megszállás ellen. Reméli, hogy egyszer még hazatérhet egy független Tibetbe.
Mexikó hírhedt börtönei immár nem annyira veszélyesek és túlzsúfoltak, mint korábban - állapította meg a mexikói Emberi Jogi Bizottság országos börtönmustrája után. Jelentésében kitér arra, hogy míg 2017-ben még 104 gyilkosság történt börtönökben, addig tavaly 31 ilyen bűncselekményt jegyeztek fel. Túlzsúfoltságot a tagállami börtönök 34 százalékában tapasztaltak a vizsgálódók, míg a szövetségiek közül egyben sem - írta az MTI.
Julian Assange sztorijának ez a mostani fejezete valójában 2018. márciusában, Amerikában kezdődött.
Savval öntötték le kutyasétáltatás közben, a nő meghalt Péntek reggel fél 6-kor maga hívta ki a mentőket az a 39 éves érsekújvári nő, akit a kutyasétáltatás közben valaki ismeretlen eredetű, maró anyaggal öntött le,írjaa Parameter.sk. A sav főként a nő arcát érte, akit kritikus állapotban szállítottak kórházba. Pár órával később a szlovák rendőrség a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a nő életét vesztette. A rendőrség vizsgálja a történteket.