NAPI HÍRVÁLOGATÁS
Banglades egy lakatlan szigetre telepíti a rohingja menekülteket Egymillió rohingja menekült él Bangladesben, mióta Mianmar hadserege módszeresen, erőszakkal elűzte őket az országból. A bangladesi kormány most a rohingják tizedét áttelepítené egy lakatlan szigetre, Thenga Charra. A tervek szerint 2019 novemberéig elköltöztetik a 100 ezer menekültet, a kormány 278 millió dollárt különített el erre a célra,írja a CNN. A nemzetközi közösség korábban megköszönte Bangladesnek, amit a menekültekért tesz, de ez az új terv már komolyabb megütközést váltott ki. Az Amnesty International súlyos tévedésnek nevezte az ötletet és arra kérte a miniszterelnököt, hogy gondolja meg magát. A szervezet szerint a döntés azzal járhat, hogy a rohingják inkább visszaszöknek a szülőföldjükre - annak ellenére, hogy Mianmar a határra taposóaknákat telepített -, amivel kockáztatják az életüket.
287/2017 • 2017. DECEMBER 8.
Beperlik a magyar kormányt a kvóta szabotálása miatt Mi van, miért kell két per?
Nem elvből, biztonsági okokból tagadják meg a német pilóták a kitoloncolásokat
Ahogy azt szerdán előrejeleztük, az Európai Bizottság bírósági szakaszba léptette az átmeneti kvótadöntés miatti uniós eljárást.
A német pilóták nem elvi okokból tagadják meg a kiutasított menedékkérők hazaszállítását, hanem biztonsági okokból, írja a Welt. A Deutsche Welle korábbi cikke szerint idén eddig222 alkalommal volt sikertelena menekültek visszatoloncolása a pilóták döntése miatt. Azokat a menedékkérőket, akik nem maradhatnak Németországban, eredetileg külön charterjáratokkal akarták hazaszállítani. A legtöbb ilyen országba azonban Németország nem indíthat charterjáratot. A kitoloncolt bevándorlókat ezért csak a normál, menetrend szerint közlekedő járatokon utaztathatják haza vagy abba az uniós országba, ahol elsőként regisztrálták őket. A német Baloldal nevű párt kérésére a kormányzat azt közölte: idén 222 esetben hiúsult meg a kitoloncolás a légitársaságok vagy a légiszemélyzet ellenállása miatt. A Welt úgy tudja: idén a Lufhansa 63 esetben, az Eurowings 22 esetben nem vállalta ezt a feladatot.
Két éve a tagállami miniszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia, miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására, miközben két hónapja már bukott emiatt egy pert – csak akkor még felperesként, mert a szlovákokkal együtt megtámadta a határozatot. Most alperes lesz, azaz őt perlik. A 2015-ös áthelyezési javaslattal eredetileg 120 ezer, „nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló” menedékkérőt helyeztek volna át (az számít ilyennek, akiknek a hazájából érkezők átlagosan legalább háromnegyede meg szokta kapni az EU-ban a menekültstátuszt, vagyis valóban van mi elől menekülniük). 54 ezret Magyarországról vittek volna el, de ezt a magyar kormány elutasította, és kivételt sem kért, ezért a 120 ezerből végül 1294 ember befogadását osztották rá. A kormány a döntés után rögtön egy magyarul is olvasható nyilatkozatban megígérte, hogy feltételekkel ugyan, de „Magyarország készen áll
arra, hogy hozzájáruljon az áthelyezési erőfeszítésekhez”. Egy évvel később Orbán Viktor is rábólintott, hogy a korábbi áthelyezési döntéseket mielőbb végre kell hajtani. (A kormány cáfolni próbálta, hogy erre is vonatkozott volna az állam- és kormányfők egyhangúlag elfogadott végkövetkeztetése. Itt írtunk róla, hogy ez miért nem igaz.) A magyar kormány viszont azóta se hajtotta végre a döntést, senkit nem vett át és még csak helyet sem ajánlott fel, amivel az Európai Bizottság október 3-i összesítése alapján egyedül van az áthelyezésbe bevont tagállamok között. Szlovákiával együtt pert indított a tagállami miniszterek Tanácsa ellen, de ez nem volt halasztó hatályú, és két hónapja el is bukta. A kormány szerint itt politikai döntés született és „megerőszakolták” az uniós jogot, holott – ahogy azt gyakorlatilag a bírósági ítélet is kimondta – épp a fő magyar érv próbálta felülírni az uniós kvázialkotmányban lefektetett szerepeket (és ez csak egy volt a négy okból, ami miatt nem sok értelme volt a fő magyar érvvel előhozakodni).
A Hamász meghirdette a harmadik intifádát Iszmáil Haníje, a radikális iszlamista Hamász szervezet Gázában élő politikai vezetője csütörtökön hadüzenetnek nevezte, hogy Donald Trump szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok immár Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának, és Tel-Avivból oda is költözteti a nagykövetségét. Megtorlásul Haníje az MTI tudósítása szerint péntektől újabb intifádát - azaz felkelést - hirdetett meg az izraeli "megszállással" szemben. Csakis úgy lehet megbirkózni az Egyesült Államok támogatását élevező cionista politikával, ha új intifáda indul a megszállás ellen, és dicséretes ellenállás kezdődik vele szemben. Eddig a palesztin-izraeli konfliktus hosszú történetében két intifáda volt: az első 1987-től nagyjából 1991-ig tartott, és véglegesen csak az oslói békemegállapodás zárta le. A második pedig 2000-től 2005-ig tartott, és a sarm essejki megállapodás jelentette a végét. Mindkét intifáda több ezer halálos áldozatot követelt.
Hét magyar egyetem fért fel a világ legjobbjai közé A Times Higher Education 2018-as rangsora alapján a világ két legjobb egyeteme Angliában található, azaz 14 év után most először nincs amerikai intézmény a top2-ben. A világ legjobb egyeteme az Oxford, a második pedig a Cambridge. A 3-7. helyen amerikai egyetemek vannak (Californaa, Stanford, Massachusetts, Harvard Princeton), a Chicagói egyetem a 9. helyen áll. A Top 10-be még két európai egyetem került: az Imperial College London és a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH)
Mai időjárás BUDAPEST
0 / 8 °C Várható csapadék: 0 mm