Reményik Sándor:
Templom és iskola
Ti nem akartok semmi rosszat, Isten a tanútok reá. De nincsen, aki köztetek E szent harcot ne állaná. Ehhez Isten mindannyitoknak Vitathatatlan jogot ád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Ti megbecsültök minden rendet, Melyen a béke alapul. De ne halljátok soha többé Isten igéjét magyarul?! S gyermeketek az iskolában Ne hallja szülőjé szavát?! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! E templom s iskola között Futkostam én is egykoron, S hűtöttem a templom falán Kigyulladt gyermek-homlokom. Azóta hányszor éltem át ott Lelkem zsenge tavasz-korát! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! A koldusnak, a páriának, A jöttmentnek is van joga Istenéhez apái módján És nyelvén fohászkodnia. Csak nektek ajánlgatják templomul Az útszélét s az égbolt sátorát? Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Kicsi fehér templomotokba Most minden erők tömörülnek. Kicsi fehér templom-padokba A holtak is mellétek ülnek. A nagyapáink, nagyanyáink, Szemükbe biztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!
Bartos Erika, igazgató
Kedves Szülők, Tanítványaink, Barátaink! Egy jubileumi évkönyv összeállítása, mindig jó alkalom és lehetőség arra, hogy az elmúlt időszak dokumentumfilmként, nosztalgikus hangulatban peregjen végig az ember fejében. Velem sem volt ez másként, én is visszaemlékeztem az alapítás körülményeire, az izgalmas, éjszakába nyúló közös munkára dr. Cziglányi Zsolttal, az avatóünnepség szép eseményére, a finom tortára, Pápai Laci pörköltjére, az első találkozásra a szülőkkel, gyerekekkel, kollégáimmal. Olyan jó, hogy hittel és tervekkel teli közös jövőt szövögethettünk a szülőkkel és a munkatársakkal , hogy együtt találhattuk meg ennek az iskolának a tartópilléreit: építhettük fel a ma már színvonalas művészetoktatásunkat, a helyi természeti adottságot felhasználó asztma programunkat, közösen teremthettük meg a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásának feltételeit, a sport és közösségi élet színtereit, a keresztény értékrend méltó, gyakorlatias képviseletét, a támogató, helyi közösség bevonásának lehetőségét az intézményünk életébe. A kistelepülések életében különösen nagy jelentőséggel bír, a gyermekeknek szoros helyi kötődést, mély gyökeret biztosít egy oktatási intézmény. Teljesen más a hangulata annak a településnek, ahol csengőszó hallatszik, muzsika hangja száll ki az ablakon, ahol pattog az udvaron a focilabda, hajrát kiáltanak a gyerekek és a hinta sem hiába csüng a tartóoszlopon. Élettel tölti meg a falut, az emberek szívét, értelmet ad a mindennapoknak, célt fogalmaz meg a felnőttek és idősebbek felé. Gyógyszerek a gyerekek, energiabombák, antibiotikumok, borogatások egyszerre! Kívánom, hogy Isten ajándékainak gyógyhatását sokáig élvezhessük közösen Abaligeten, évtizedekig csengessenek ki és be, közösen töprenghessünk feladatok, kihívások felett, karöltve óvjuk, vigyázzuk iskolánkat, mindig tudva, hogy a jövő a gyermekeinkben van! Adjon erőt az Isten szülőnek, pedagógusnak, áldásával óvja kedves iskolánkat!
Az iskola alapításának története
Beszélgetés dr. Cziglányi Zsolttal
Plébános úr, neked jelentős szereped volt az iskola alapításában; de beszélhetünk-e egyáltalán alapításról, hiszen a katolikus egyház itt egy működő iskolát vett át? A jelenlegi iskolaépületben 2005 júniusáig működött az Eötvös József Általános Iskola, amelyet az önkormányzat tartott fenn. 2005 szeptemberében pedig ugyanitt már az egyházi iskola kezdett, nagyrészt ugyanazokkal a gyerekekkel. Tehát tényleg úgy néz ki, mintha sima fenntartóváltás történt volna. Valójában azonban az önkormányzati iskola 2005. júniusban mindenképpen megszűnt volna, és azért kellett küzdenünk, hogy a helyén új iskolát nyithassunk. Az iskolát mint intézményt nem adták, nem is adhatták át (csak az épületét), a megmentésére az egyetlen lehetőség az volt, hogy új iskolát alapítunk. Ezért nyugodtan beszélhetünk alapításról. Ez az alapítás csapatmunka volt, és ezt nem a kötelező szerénység mondatja velem. Én bújtam a törvényeket, gyártottam a papírokat, de az igazán rizikós dolgokat az iskolát támogató képviselők és szülők vállalták, akik szembe mertek menni államtitkárokkal is. Miért akarta az önkormányzat megszüntetni a régi iskolát? Mert súlyosan veszteséges volt, és a falu már nem tudta fenntartani. Ha jól emlékszem, 2004-ben már évi negyvenmillió forinttal kellett a falunak kiegészítenie az iskola után járó állami támogatást, és az önkormányzat ezt már nem bírta. Ha ennyire veszteséges volt az iskola, az egyház hogyan tudta volna fenntartani? Ehhez egy kicsit el kell magyaráznom az iskolák támogatásának akkori rendszerét. Az iskolák többsége ebben az időben az önkormányzatok kezében volt. Az állam adott támogatást az iskolák működtetéséhez, de ezt minden önkormányzatnak ki kellett egészítenie a saját zsebéből. A gazdagabb önkormányzatoknak ez nem okozott gondot, a szegényebbeknek viszont súlyos terhet jelentett. 2003-2004 körül a csökkenő gyereklétszám miatt az oktatási kormányzat arra törekedett, hogy a kisebb iskolákat zárják be, és az önkormányzatok szövetkezzenek körzeti iskolák fenntartására. Na most, ezt azzal próbálták elérni, hogy az állami támogatást tovább csökkentették, így a szegényebb önkormányzatok kénytelenek legyenek feladni az iskoláikat, és a gyerekeket a gazdagabb (vagy az iskolájuk iránt elkötelezettebb) önkormányzatok iskoláiba küldjék. Az egyházi iskolák viszont sajátos helyzetben voltak. Még a Horn-kormány a vatikáni megállapodásban vállalta, hogy az
egyházi iskolák ugyanannyi pénzt kapnak a működésükre, mint az önkormányzatiak. Ezt úgy oldották meg, hogy évről évre kiszámolták, az országban az önkormányzatok átlagosan mennyivel egészítik ki az állami támogatást, és ezt az összeget az egyházi iskoláknak kiegészítő normatívaként az állam megfizette. Egyházi kézben tehát az iskola nagyobb állami támogatásra számíthatott. A mi esetünkben ez is kevés lett volna a működéshez, tehát ezt is ki kellett volna egészíteni önkormányzati támogatással, de nagyságrendileg kisebb összeggel, mintha az iskola önkormányzati fenntartásban maradt volna. Ez volt tehát a megoldás? 2004-ben azt hittem, hogy ez lesz a megoldás, de aztán összekuszálódtak az események, elkezdődött egy szövevényes bunyó az iskola körül, 2004 nyarára csatát vesztettünk, és 2005-ben végül egy másik megoldással sikerült megtartani az iskolát. Akkor haladjunk szép sorjában. Mi történt 2004-ben? Az egész úgy kezdődött, hogy az önkormányzat a 2004-es költségvetés készítésekor a súlyos hiány miatt elhatározta a felső tagozat megszüntetését és az alsó tagozat átszervezését két összevont osztályba. Ez az iskola halálát jelentette volna, mert a szülők nem hagyták volna a gyerekeiket az összevont alsó tagozatban. A határozat hírére február körül javaslatot tettem az önkormányzatnak arra, hogy ne építsék le az iskolát, inkább adják át az egyháznak, és vállalják, hogy az első három évben évi 11 millió forinttal támogatják. (Ahogy már említettem, saját fenntartásban kb. 40 milliót kellett volna hozzátenni.) Azt szerettem volna, ha ezt a 11 millió forintot négy önkormányzat és az egyházközség adná össze, Abaliget és Orfű 4-4 milliót, Kovácsszénája, Husztót és az egyházközség pedig 1-1 milliót tenne bele. Előtte megkérdeztem a püspököt, hogy benne volna-e egy ilyen megoldásban, ezekkel a feltételekkel átvenné-e az egyházmegye az iskolát – ő pedig közölte, hogy igen, kezdjek tárgyalni. Jogilag azonban úgy kellett ezt a dolgot elrendezni, hogy az önkormányzat ne átadja a működő iskolát, hanem szüntesse meg, a felszabaduló épületet adja az egyháznak használatba, az egyház pedig a kölcsönkapott épületben és felszereléssel új iskolát alapít. A törvény ugyanis azt mondta, hogy ha az önkormányzat átadja az iskoláját, akkor az egyházi kiegészítő támogatást – ha jól emlékszem, három évig – magának kell fizetnie. Anyagilag tehát ugyanott tartott volna, mintha a saját fenntartásában marad.
Hogyan fogadták ezt az ajánlatot? Először nem vették komolyan, de a februári közmeghallgatáson megjelent vagy kétszáz dühös ember, és hevesen ellenezték az iskola átszervezését. Annyira paprikás volt a hangulat, hogy a hátsó sorban civilben ott ültek az orfűi rendőrök, ha netán valami atrocitás történne. Ilyesmire azonban nem került sor, mert a közhangulatot látva a polgármester mentő ötletként bejelentette, hogy megkerestem az önkormányzatot az iskola átvételének tervével. Erre mindenki lenyugodott, és úgy tűnt, hogy sínen van a dolog, de a következő két hónapban az ügy érdekében nem történt semmi. Aztán április-május körül egyszer csak megváltozott az önkormányzat hozzáállása, elkezdtek mindenen problémázni, és láthatólag megpróbáltak kitáncolni a tervezett megállapodásból. Máig sem tudom, hogy pontosan mi állt a háttérben, nagyon örülnék, ha az akkori polgármester egyszer elmondaná. De gyanítom, hogy politikai nyomást gyakoroltak rá, mert a kormányzat megijedt, hogy ezzel a megoldással tömegesen kerülhetnek az egyház kezébe iskolák, a kormánynak pedig fizetnie kell a kiegészítő támogatást. Ennek ellenére az önkormányzat május 5-én határozatot hozott, hogy tárgyaljak Orfűvel, Husztóttal és Kovácsszénájával egy esetleges egyházi iskola támogatásáról. Közben a polgármester mindenféle fórumot megkeresett, hogy véleményezzék a tervet, és az állami vezetők „természetesen” aggályaiknak adtak hangot. A szülők közben egyre türelmetlenebbek lettek. Május 28-ra szülői fórumot hívtak össze, és ezen a jegyző megpróbálta elbizonytalanítani őket, de az esemény fordítva sült el, végül a jegyző rohant el sírva a beszólásoktól. Félő volt, hogy kifutunk az időből, ezért az iskola ügyének támogatói megpróbáltak nyomást gyakorolni az önkormányzatra. Ennek szervezésében különösen is három hölgy jeleskedett: Kalányos Erika és Tarai Zoltánné, akik képviselők voltak, illetve Pálinkás Lajosné, a szülői munkaközösség elnöke. A képviselőtestületben rajtuk kívül Pósa István támogatta következetesen az ügyet, alkalmanként pedig Molnár Zoltán is mellé állt. De a szülők is csodálatosan kiálltak az iskola megmaradása mellett: minden ülésen ott voltak, folyamatosan hangot adtak az akaratuknak. Az emberek akkor még nagyon ki tudtak állni magukért. Június elejére nyilvánvalóvá lett, hogy a polgármester és az őt
10 éves az iskola! Emlékszem, ott álltunk az önkormányzat előtt és tüntettünk. Felnőttek, gyerekek, öregek… Iskolát akartunk... Jött a tv, a rádió, az újságok is az abaligeti iskola bezárásáról - amit a költségvetési számok tettek indokolttá - és a precedens értékű egyházi iskola átvételről írtak. Közben gyűlés, gyűlés … Volt olyan szülő, aki az egyik gyűlésen felolvasta az alsós kislánya levelét arról , hogy ő nem akar másik iskolába menni, kérte, ne zárják be ezt az iskolát….. a másik anyuka azt mondta , hogy ő nem íratja sehova máshova a gyermekét, szeptemberben itt fognak állni a kapuban… Forrongtak az indulatok. Mi, képviselők, amen�nyi barátot, annyi ellenséget is szereztünk magunknak, miközben köztünk is szikrázott a levegő. Olyan sűrűn soha előtte nem tartottak testületi üléseket, mint akkor, ezekre a fél falu eljött. Nem fértünk be az önkormányzati tanácsterembe. No, de nem szeretnék sebeket feltépni… azt gondolom, hogy képviselőként, szülőként, megszenvedtük a magunk harcát. Köszönettel és hálával tartozunk Dr. Cziglányi Zsolt plébános úrnak, kinek segítségével, közbenjárásával az iskolánk megmaradt. – Tarai Zoltánné –
Az iskola avatรกsa
támogató képviselők nem akarják az iskola egyházi kézbe adását. Bedobták, hogy az állam rendkívüli támogatást adna az önkormányzati iskolához, illetve, hogy Orfűvel, Husztóttal és Kovácsszénájával intézményfenntartói társulást szerveznek. De ezek csak lufik voltak, hogy az egyháznak történő átadásról eltereljék a képviselők figyelmét. Az iskola átadását támogató képviselők végül megunták az ötletelést, és június 7-re rendkívüli képviselőtestületi ülést hívattak össze, ahol önálló képviselői indítványt terjesztettek elő az iskola átadásáról. Aznap, amikor az ülést tartották, egész napos tüntetés volt a polgármesteri hivatal előtt. Az ötödikes gyerekek transzparenst készítettek, egy-egy órát ott ült az akkor hetvennégy éves Galambos János bácsi, Kutasi Marika néni, és mások is, akiknek már semmi érdekük nem fűződött az iskolához. És mégis elmentek, hogy az iskola ügyét támogassák. Este parázs vitát követően elfogadták a határozatot, és megint úgy tűnt, hogy megoldódott az iskola ügye, de nyolc nap múlva újból ülést kellett tartani, mert a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételt tett a határozattal kapcsolatban. Nevetséges dolgok voltak benne, de az világosan látszott, az államigazgatásnak utasításba adták, hogy az iskola átadását meg kell akadályozniuk. Ezen az ülésen a jegyző megpróbálta visszavonatni a június 7-i határozat érdemi részét, de a képviselők nem szavazták meg a visszavonást. Egy hét múlva ismét összehívták a képviselőtestületet azzal, hogy vonja vissza a törvénysértő határozatot. Ekkor már június vége volt, az önkormányzaton egyre nagyobb volt az állami nyomás, semmire nem volt idő, ezért a képviselőtestület – részben az akkori országgyűlési képviselőnk által meglebegtetett sokmilliós támogatásban bízva – végül úgy döntött, hogy nem lesz semmi változás, marad a nyolcosztályos iskola az önkormányzat fenntartásában. Az iskola tehát megmenekült, csak nem úgy, ahogyan te akartad. Megmenekült, de mindenki tudta, hogy csak ideig-óráig. A következő tanévben már csak 47 gyerek járt a nyolc osztályba. A társulási megállapodásból meg a beígért mesés milliókból persze semmi sem lett, és a parlament a 2005-ös költségvetés elfogadásakor úgy módosította a közoktatási törvényt, hogy az újraalapított iskoláknak ne járjon az egyházi kiegészítő támogatás. Az egyházmegyei jogtanácsos ezt a rendelkezést „lex Abaliget”-nek nevezte, mivel nyilvánvalóan a mi ügyünk miatt született. 2005-re becsukták azt a kiskaput, amin 2004-ben
mi még besétálhattunk volna. Az iskola egyházi kézbe adása, úgy tűnt, teljesen ellehetetlenült. Ehhez képest 2005-ben mégis egyházi kézbe került az iskola… Igen, ráadásul szinte az utolsó pillanatig úgy nézett ki, hogy nem lesz belőle semmi. Ahogy várható volt, a szokásos módon kezdődött az év: az önkormányzat január végén elhatározta az iskola leépítését: összevont alsó tagozat, a felsősök a rácvárosi iskolába járhatnak… Ugyanaz a történet, mint egy évvel korábban. Jött a három „amazon”, hogy csináljunk valamit, de én elutasítottam őket, részben azért, mert a törvénymódosítás miatt az előző évi hajó elment, részben meg azért, mert még nyalogattam a sebeimet. A 2004-es kudarc nagyon megviselt, borzasztó csalódott voltam, és nem éreztem magamban lelkierőt, hogy újra belevágjak. Mivel elfogytak az ötletek az iskola megmentésére, március 22-én az önkormányzat határozatot is hozott az iskola átszervezéséről, és kezdtünk beletörődni, hogy ennyi volt. Ebből az apátiából aztán Pap Laci és a felesége hozott ki. Olyan állhatatosan kértek rá, hogy csináljunk valamit, ők támogatnak… nem lehetett nemet mondani nekik. Azóta is mondom nekik, hogy ez az ő művük. Fogalmam sem volt róla, hogy mit találjak ki. Először azzal próbálkoztam, hogy ha nem lehet új iskolát alapítani, akkor a Szent Mór Iskolaközpont vegye át az abaligeti iskolát tagintézményként. De ők nem voltak túl lelkesek az ötlettől, másrészt az egyházmegyei jogtanácsos figyelmeztetett arra, hogy ez jogilag problémás, nem valószínű, hogy ezzel ki tudnám kerülni a törvényt. Már jócskán május volt, amikor beugrott a megoldás: legyen a hittudományi főiskola gyakorlóiskolája. Miért ez lett a nyerő ötlet? Azért, mert az egyházi felsőoktatási intézmények gyakorlóiskolái nem kaptak egyházi kiegészítő támogatást, helyette dupla normatívát kaptak, éppúgy, mint az állami egyetemek gyakorlóiskolái. Az egész háború a kiegészítő normatíva körül folyt, itt pedig ez nem játszott. Sőt így még kedvezőbb is volt a finanszírozás, igaz, hogy cserébe vállalni kellett a főiskolások és az egyetemisták gyakorló tanításaiban való részvételt. És volt még egy előnye: az iskola így nem az egyházmegye kezelésébe került, hanem a főiskola lett a fenntartója. A lecsökkent tanulói létszám ellenére az önkormányzatnak az előző évi 11 millióval szemben már csak hétmilliós évi támogatást kellett vállalnia, a tanulói létszám növekedése esetén pedig még ennyit se.
Az imént azt mondtad, hogy ez már május közepe felé volt. Hogy lehetett ezt a tervet ilyen rövid idő alatt végigvinni? Május 20-án mondtam el először négy képviselőnek. De az az érdekes, hogy innentől fogva ment minden, mint a karikacsapás. Pedig rengeteg dolgot kellett megtudni és elintézni. Hajlandó-e az egyetem gyakorló tanításra hallgatót küldeni Abaligetre? Hajlandó lesz-e a főiskola intézményi tanácsa gyakorlóiskola alapítására? Át fog-e menni a működési engedélykérelem a megyei főjegyzőnél? Megkapja-e az iskola a gyakorlóiskolai engedélyt az oktatási minisztertől? És persze a legfontosabb: az abaligeti önkormányzati képviselőtestület beleegyezik-e? Az önkormányzat június 7-én tartott ülést az iskola ügyéről. A közigazgatási hivatal csapatot küldött, hogy a képviselőket lebeszéljék a tervről, de azok nem hagyták magukat, és elfogadtak egy olyan határozatot, amivel zöld utat adtak a gyakorlóiskolának. Június 14-én a főiskola szándéknyilatkozatot tett az abaligeti önkormányzatnak, hogy ha jogutód nélkül megszünteti az iskolát, akkor a helyén gyakorlóiskolát alapít. Be kellett szerezni szakértői véleményeket, nyilatkozatokat; végül az önkormányzat június 29-én előzetesen, július 5-én pedig véglegesen megszavazta az önkormányzati iskola jogutód nélküli megszüntetését, és ezzel lehetővé tette, hogy a helyén a jelenlegi iskolát megalapítsuk. Ez, gondolom, sok szervezőmunkával járt. Miket kellett az indulásig elintézni? A működési engedély és a gyakorlóiskolai engedély megszerzéséhez millió papírt kellett gyártani, de közben az iskola lényegi részével is foglalkozni kellett. Először is tantestületet kellett toborozni, és igazgatót kellett találni. A tantestület fele az előző iskolából jött át, a másik felét ismerősökön keresztül meg máshova beadott pályázatok átnézéséből választottuk ki. Nagyon jó csapat jött össze, a régi tapasztalt, elkötelezett és nagy munkabírású tanárokhoz főleg fiatal férfiak csatlakoztak; vagány tanári karral vágtunk neki az új iskolának. A leginkább az igazgató miatt főtt a fejem. A mi iskolánk igazából példa nélküli intézmény volt: az egyházi iskolák túlnyomó többsége nagyobb városokban működött, ahol a szülők választhattak az önkormányzati iskolák és az egyházi intézmény között. Abaligeten csak ez az egy iskola létezett, ezért úgy kellett egyházinak lennie, hogy közben a más felekezetűek és a nem vallá-
Főtisztelendő Püspök Úr, kedves vendégeink! Nagyon régen, amikor gyerekek voltunk, és a mai óvoda helyén iskolába jártunk, nem gondoltuk, hogy mire felnőttek leszünk, egészen megfordul a világ, és minden megváltozik. A háború, majd a kitelepítés sokakat messze sodort a szülőföldjüktől. De a mi életünk is nagyon megváltozott. Mi, akik a jó Isten kegyelméből itt maradtunk, vagy visszajutottunk Abaligetre, megértük, hogy egykori kedves iskolánk faláról levették a keresztet. Minket ez a kereszt a hitre, a szépre és a jóra emlékeztetett, amit tanultunk, amit a szívünkbe zártunk, ami elkísért és erőt adott egész életünkben. Az elmúlt sok évtizedben nem gondoltuk, hogy ez a kereszt valaha is visszakerül majd az iskolánk falára. De sokat imádkoztunk, hogy a világ térjen jobb belátásra. A jó Isten meghallgatta az imánkat és ma is itt van köztünk. Nem engedtük el az Ő kezét, és Ő sem engedte el a mi kezünket. Nagy öröm nekünk, hogy megérhettük ezt a napot. Én ma visszaadom az abaligeti iskola keresztjét, és megkérem püspök urat, tegye fel a falra, hogy a mai gyerekeket is emlékeztesse az Úr Jézus szeretetére, és ők is hitet és jóságot tanuljanak belőle. Nekik is adjon erőt az életük küzdelmeihez. Kísérje el őket az egész útjukon, hogy jószívű és becsületes emberek tudjanak maradni. A jó Isten áldását kérem az iskolára, Önre, és mindenkire, aki itt van ma velünk. Abaliget, 2015. szeptember 4. Galambos János
A kezdő tantestßlet
sosok is elfogadják. De ez nem volt nehéz ügy, mert már a régi iskolában is – szintén egyedülálló módon – a délelőtti órarendben volt a hittan, és gyakorlatilag mindenki járt rá. Csak hát hol találok olyan igazgatót, aki ezt a helyzetet megérti, és jól kezeli? Megint égi szikra kellett a megoldáshoz. Bartos Erikát – aki máig az iskola igazgatója – még az iskola alapítása körüli időszakban ismertem meg; közoktatási szakértőként ő ellensúlyozta egy ellenséges szakértő véleményét. Nyáron aztán beugrott: neki van kistelepülési iskolai tapasztalata, egyetértek a felfogásával – miért ne kérhetném fel őt? Ő aztán hamar igent mondott, és a tanévkezdést már együtt szerveztük. Az első tanévre negyvenhat gyereket sikerült az iskolának megnyerni. Szeptember 3-án szombaton tartottuk az ünnepélyes iskolaavatót; itt volt a püspök, az egyetem két karának dékánja. Az ünnepség legszebb része az volt, amikor a hetvenöt éves Galambos János bácsi megkérte a püspököt, hogy azt a keresztet, ami még a háború előtti egyházi iskolában a falon volt, tegye vissza az új iskola falára. Kicsit olyan volt, mintha az iskola hazaért volna. Annyit még hozzá kell tennem, hogy az avató napján még nem tudtuk, nem kell-e esetleg két hét múlva mindjárt be is zárni az iskolát. A gyakorlóiskolai engedély ugyanis még nem volt a kezünkben, a pénzünk fele még bizonytalan volt. De aztán szeptember közepe felé az is megjött, és ezzel minden a helyére került. Több mint egy évtized eltelt azóta. A tíz éves működés fényében hogyan értékeled az akkori eseményeket? Van-e valami tanulsága a számodra az alapítás történetének? Nagyon küzdelmes volt idáig eljutni, de úgy gondolom, megérte. Az iskola azóta is kötélen táncol, a gyereklétszám évről évre 60-70 körül jár, mindig vannak bonyodalmak; de képvisel egy olyan szellemiséget, amivel egyetértek, sőt büszke vagyok rá. Szembe merünk menni a kedvezőtlen társadalmi folyamatokkal. Akkor is felvállaltuk, hogy az árral szemben úszunk, ma is felvállaljuk. De ezzel hozzájárultunk a falu életében megindult pozitív folyamatokhoz: olyan családok jöttek ide lakni, akik hasonló értékeket keresnek, mint amikre az iskola törekszik. Hm, hát tanulság? Azt mondanám: a nagyok fegyvere az erő, a kicsiké a bátorság. A kicsiket mindig el akarják nyomni. A gyávák és a megalkuvók meghajlanak az erő előtt, a bátrak kiállnak magukért. (Köszönöm a visszaemlékezéshez Tarai Zoltánné kutatómunkáját.)
Az iskola avatรกsa
Az asztmaprogram
Iskolánk egyik meghatározó arculati eleme az asztma-program. A településen lévő természeti adottságok egyike a barlang, melynek gyógyhatása az asztmatikus betegségben szenvedőknek nyújt gyógyírt. A hegy gyomrában heti három alkalommal megtett túra, gimnasztika, teljes légzés gyakorolta-
tása áldásos hatással van a fejlődésben lévő hörgőkre, a rendszeres terápia mellett elhagyhatóak a szteroidos spray-k. Az egészségügyi hatásokon túl, alapos földrajzi, természeti ismeretekkel gazdagodnak a gyerekek, megismerik a barlang történetét, a hozzá fűződő legendákat.
„Kitekinto”
Az a gyermek, aki az iskolában kíváncsi kérdéseivel, a felnőttekhez és gyermektársaihoz való odaforduló, segítő, magatartásával felhívja magára a figyelmet, tantestületünk szerint többet érdemel. Ebből a gondolatból nőtte ki magát a „KITEKINTŐ” tehetséggondozó kör, ahol nem a tanulmányi átlag a bekerülés feltétele. Az érdeklődés, aktivitás, a közösséget építő hozzáállás elég ahhoz, hogy valaki a csapat tagja lehessen s a tudományos,
zenei, képzőművészeti, természetismereti, vagy színházi előadásokon/foglalkozásokon részt vehessen. A névsor mobilis, be-és kikerülni tanév közben is lehet érdemek szerint. Változatos programjaink kiállításokra, koncertekre, planetáriumba, rendhagyó fizikai kísérletek színhelyére, színházi előadásokra vitték el tanítványainkat az elmúlt évek során, hogy kitekinthessenek az iskola falain túlra, s hogy tudást merítsenek közösen megélt élményeikből.
Iskolánk vendége volt Agócs Írisz és Varró Dániel
Muvészeti alapiskola
Az iskolánkban zenét, festészetet tanuló gyerekek immár 10 éve örvendeztetik meg környezetüket hangszeres játékukkal, alkotásaikkal. Azok a gyerekek választják, akik szeretnek énekelni, énekes játékokat játszani, zenét hallgatni, rajzolni; kíváncsiak különböző hangszerekre, Tá bácsira és Titi nénire, színek-
re, festési technikákra. Büszkeségünk, hogy rövid idő alatt több tanítványunk nyert felvételt a pécsi Művészeti Gimnáziumba. Pap Ildikó trombita szakon, Varga Zságer Kinga, Madarász Kincső, Madarász Domonkos és Kovács Dalma képzőművészeti tagozaton folytatják tanulmányaikat.
Várda Vera
Grafika, festészet A képzőművészeti foglalkozásokon tanítványaink megismerkednek a vizuális alapismeretekkel, különböző technikákkal és anyagokkal. A képzés grafika-festészet szakon folyik, de a szobrászat alapjai is helyet kapnak
az órákon. Felsőbb évfolyamokon művészettörténetet is tanulnak. Sokszínű munkáikkal pályázatokon vesznek részt és minden év végén kiállítást szervezünk az adott évben készült alkotásokból.
Orsรณs Ramรณna
Választható hangszerek: furulya, fuvola, klarinét, tenorkürt, kürt, trombita, hegedű Előképzőben heti két szolfézsóra (2×45 perc), I. évfolyamtól heti két hangszeres foglalkozás (2×30 perc) és két szolfézsóra, magasabb évfolyamokon kamarazene, zenekari foglalkozást tartunk. A tanulmányi idő alatt a növendékek olyan hangszeres tudásra tesznek szert, hogy iskolai szerepléseken, versenyeken, szólistaként vagy együttesek tagjaiként jól megállják helyüket. Aki magasabb szinten szeretné folytatni tanulmányait, az megteheti- felvételi vizsgával – iskolánk továbbképző évfolyamain, illetve a Művészeti Gimnáziumban, ahol zenei pályára készítik fel. A zene és festészet tanulmányok költségei kedvezőek. A térítési díj félévente 5000-10000 Ft közötti összegben kerül megállapításra szociális helyzettől és tanulmányi eredménytől függően. A fúvós és a vonós hangszereket is kölcsönözzük növendékeinknek. Az iskola könyvtárában található kották rendelkezésünkre állnak. EMF Röviddel a rézfúvós tanszak beindulása után megalakult fúvószenekarunk EMF - Ezt már fújhatjuk! - névvel. Az alapító tagok között növendékként nemcsak gyerekeket, hanem köz-
ismereti tanárokat is üdvözölhettünk. A közös zenélés során mindenki a tőle telhető legjobbat nyújtotta, így hamarosan fellépésekre kerülhetett sor a templomban, iskolai és falusi rendezvényeken. A siker szárnyakat adott, Szigetváron zenei táborban vettünk részt, meghívtak bennünket más települések eseményeire is. Tapsoltak nekünk a Mohácsi Emlékparkban, Pécsett a Sétatéren, a Pintér-kertben, Szigetváron, Kovácsszénáján és Husztóton. Immár hagyománnyá vált zenekari találkozónk több zeneiskola részvételével. Az egész napos programot koncert zárja, ahol nemcsak a diákok, hanem zenekarvezetőik is részt vesznek az örömzenélésben Abaliget és a környező falvak zenekedvelő közönségének legnagyobb megelégedésére. A gyakorlással teli hétköznapok fáradságát időnként zenekari napokon pihenjük ki, ahol a muzsikán kívül a játékkal, nassolással, kirándulással, kerékpározással telik az idő. A közeljövőben orfűi meghívásnak teszünk eleget, újra nyári táborba készülünk. Továbbra is számítunk a közönség támogató szeretetére és várunk sorainkba új, lelkes zenekari tagokat.
Hitélet
Mind diákjaink, mind pedagógusaink szívesen vesznek részt a plébánia programjain. Többen ministrálnak vasárnaponként és ünnepek során is. A II. világháborús hősök emléktáblájának avatásakor, lélekharang szentelésekor, kiállítás megnyitókon, ezüstmise, elsőáldozás, bérmálás alkalmával tették emlékezetesebbé az ünnepet szavalataikkal, alkotásaikkal. A ministránsokból alakult „Jézus kommandó” rendszeresen részt vesz fakultatív lelki és szabadidős programokon, mint püspöki katekézis, nagypénteki virrasztás, favágás, pizzázás, bajba jutottaknak segítségnyújtás.
Karácsony és Húsvét előtt tanulóinknak lelki napot szervezünk, hogy ezzel segítsük őket az ünnepre való felkészülésben; tisztázzuk, elmélyítsük egy-egy ünnep tartalmát. A lelki napon alsósok és felsősök külön-külön, meghívott vendégek illetve az iskola pedagógusainak vezetésével keresik-találják-élik meg az ünnep örömét. Az adventi időszakban a legelszántabb diákok és pedagógusok részt vesznek az abaligeti templomban hetente egyszer bemutatott hajnali – rorate - misén. A szentmise után a plébánián közösen reggelizünk és együtt indulunk az iskolába.
Néptánc
Néptáncosaink örömmel készülnek és vesznek részt, az évenként megrendezésre kerülő pécsi Pünkösdölő és Húsvétoló ünnepidéző produkciókban a Sétatéren, vagy a Zsolnay Negyedben. Az összeállítás változatos formában eleveníti föl az ősi pünkösdi- és húsvéti népszokásokat, gyermekjátékokat a Dunántúltól a Galga mentéig, Kalocsa vidékétől a Rábáig. Min-
den évben más tájegység zenei- és néptánc kincsét dolgozza fel a koreográfia. A gyermekjáték-fűzés bemutatja a pünkösdi királyné választást, elénk tárja a régmúlt tavaszváró játékait, szokásait, mondókáit, addig ismeretlen népdalokkal, táncokkal gazdagítva gyermekeinket.
Mária Magdolna nap
Mivel iskolánk védőszentjének ünnepe (július 22.) a nyári szünet idejére esik, a tanév kezdetén emlékezünk meg róla. A tematikus nap során igyekszünk változatos, élményekkel teli tevékenységeket, programokat kínálni tanulóinknak. Zarándokoltunk
a Jakab hegyre, megismerkedtünk a misszionáriusok életével, meglátogattuk az Abaliget környéki útszéli kereszteket, ismerkedtünk régi – a szerzetesek által (is) művelt – mesterségekkel. És természetesen mindeközben sokat játszottunk és alkottunk.
Egészségnevelés
Adott egy csodálatos természeti környezet, adott egy kreatív, kicsit különc testnevelés tanár és adott egy tanári kar, aki mindenre vevő. Ez a három dolog adja iskolánk egészségnevelési programjának alappilléreit. A gyerekeknek rengeteg, nem szokványos kalandban van részük évről-évre. Tavasszal vödrökkel és gumikesztyűkkel felszerelkezve indulnak békát menteni. A „Vesd bele magad” program keretében gyerekek által megművelt iskolai területről takaríthatnak be zöldségeket. A tóparton közvetlen közelről figyelhetik meg a vadkacsacsaládok mindennap-
jait. A félig leeresztett tó vizében vízifoci meccset játszhatnak. Sárkányhajó bajnokságon indulhatnak. A tájékozódási futás iránti lelkesedés szinte az egész tanári kart magával ragadta, úgyszintén sok gyereket és családot. Télen csakis korcsolyázás, síelés és szánkózás a legkülönfélébb eszközökkel. Úszásoktatás a Pécsi Tudományegyetem Tanuszodájában. Őszi és tavaszi kerékpár és gyalogtúrák. Barlangászat. Végül a gyerekek kedvence és a mosógépek rémálma: erdei futás gatyaféken lesiklással…
Tematikus napok
Évente több alkalommal rendezünk tematikus napot. Az alsósokkal Benedek Elek születésnapján a népmese napját ünnepeljük. Dramatizálás, mese, jelmezkészítés, játékos feladatok megoldása aznap a menü. Az Ifjú Zenebarátok Világnapja alkalmából egy tesztet kell kitölteni ahhoz, hogy bizonyítsa az illető, ő valóban zenebarát. Így lehetősége nyílik rá, hogy egy napot a zenész tanárokkal töltsön és különféle zenei programokon vegyen részt. Ennek keretében került sor művészetterápiás délelőttre, zenész szudokut oldottunk meg, utánajártunk, hogy az élet milyen területein milyen formában találkozhatunk a hanggal, és vendégünk volt egy zeneszerző is. A görög nap az 5. osztályosok várva várt napja, amikor korhű ruhákba öltözve, díszes hajfonatokkal és fegyverekkel felszerelve állnak egymás elé a diákok. Történelmi és művészeti szempontból járják körül a kultúrát, majd a napot egy görög lakomával fejezik be.
Az iskolában minden évben megemlékezünk a költészet napjáról, melyet József Attila születésnapján, április 11-én ünnepelünk. Ebből az alkalomból két éve versfolyam válogató délelőttöt rendezünk, tartunk közösen egy rendhagyó irodalom órát, mely igazán méltó ehhez az ünnephez. Az osztályok közös versmondással, ritmizálással köszöntik ezt a napot, egyéni szereplések adnak lehetőséget arra, hogy a zsűri kiválassza azokat a tanulókat, akik az iskolát képviselik a kistérségi vers- és prózamondó versenyen, melynek évek óta Abaliget a házigazdája. Nemcsak a zsűri tagjai törtek ki nevetésben, hanem a nézők is megélhették a vidámság és meghatottság hullámvasútját, az érzelmek mélységét és magasságát. A humoros elbeszélésektől, a ritmusos gyerekversekig, a szíven ütő elbeszéléstől, a meséig, széles műfajskála kínált választási lehetőséget a zsűritagoknak. Minden alkalommal közhelyes kifejezésként használjuk: - A zsűri nehéz helyzetben van!
Adventi készülodés
A hosszú évek alatt immár hagyománnyá vált, hogy Advent idején kézműves délutánokat szervezzünk. Ezeken az alkalmakon az egész iskolából egy hatalmas ajándékgyár válik, ahol minden helységben készül valamilyen ajándéktárgy az apró kezek között. Minden pedagógus beépül a programba, és segítségével, türelmével asszisztál a diákoknak, hogy legyen mit a karácsonyfa alá csempészniük szüleiknek, szeretteiknek. Ilyenkor készülnek batikolt ruhadarabok, gyöngy ékszerek, mézes-
kalácsok, papírcsodák, agyag díszek, kézzel merített gyertyák, nemez tárgyak. Szintén az Adventi készülődéshez tartozik az Adventi vásár. Itt a tanárok, szülők és külső támogatók által készített ajándéktárgyakból válogathat a betérő. Ezek a portékák felajánlásként érkeznek az iskolába, és a bevételből többnyire a művészeti alapiskola eszköztára gazdagodik évről-évre. Ezek az alkalmak nagyon sokat jelentenek mind a tanárok, mind a diákok számára, segítenek ráhangolódni a Karácsonyra.
Betlehemes
Minden év karácsonyára betlehemes játékkal készülünk. Az elmúlt 10 év alatt különféle pásztor játékkal vártuk a Megváltó születésének ünnepét. Kezdetben házról-házra jártuk a falut, kinek-kinek otthonába elvíve és megelevenítve a Karácsony örömét. Később
egy istállóban, élő állatok (bárányok, kecskék, szamarak és lovak) között jelenítettük meg Jézus születésének körülményeit. Néhány éve betlehemes játékunk a Plébánia által a Faluházba szervezett gyertyagyújtás keretében kerül előadásra.
Farsang
Januártól halk titkolózás szele lengi be az iskolát. Az osztálytermek zárt ajtói mögött lábujjhegyen történő megbeszélések, zeneszámok meghallgatása zajlik, mígnem elkezdődnek a farsangi próbák. Nagy titokban készültek a jelmezek és díszletek. 10 év során megannyi ötletes, humoros, meghökkentő produkciónak lehettünk tanúi, persze a legelevenebben mindig az adott év műsorai élnek. Szandokán, Hepehupa, Vikingek, Macskapéc, Arany Ősz Nyugdíjasotthon, Három szabó legények, Szinkronúszók, Időfutár. Az elmúlt években is sziporkáztak a diákok és tanárok egyaránt. Felejthetetlen Ádám bácsiék ősemberes produkciója, Klári néniék Női fodrászata, a hatalmas sárkányjelmez, Böbe és Bubu néni keze munkájából született
tengeri élőlények varrott kosztümei. A Yellow Submarine és az Iskolatáska Erika nénivel, a Hupikék törpikék és a Focisták és pompom lányok Ildi nénivel, az Apáca show és a busók Marika nénivel, A Muzsika hangjának zongorabillentyűi Edit nénivel, a Hattyúk tava Lapi bácsival a Biciklialkatrészeken játszó zenekar Péter bácsival és még sorolhatnánk oldalakon keresztül. Az osztályok standjainál minden évben ínycsiklandozó szendvicsek, hot dogok, sütemények, pogácsák, rétesek várják a szülők jóvoltából, hogy lecsússzanak az éhes gyomrokba. A tombolasorsolás elmaradhatatlan része a délutánnak, amire az osztályokon kívül jószándékú támogatók ajánlanak fel nyereményeket.
Nemzeti Ünnepek
Nemzeti ünnepeink méltó megünneplését nagyon fontosnak tartjuk. Az évek során hagyománnyá vált, hogy március 15-én nagy tömeget megmozgatva járjuk végig a faluban a történelmi események színhelyeit. Erre a napra Abaliget Pest Budává válik. Petőfiék gyülekeznek a Pilvax Kávéházban, az érdeklődők a pénzváltóban Kossuth Bankót válthatnak, hogy a finom kalácsokból, sületményekből, kávékból vásárolhassanak. A sokadalom Petőfi vezetésével útnak indul, hogy kinyomtattassa a 12 pontot, majd a Nemzeti Múzeum lépcsőjéhez, illetve a Városházához gyalogol, hogy érvényesíthesse követeléseit. Vé-
gül átkelnek a Dunán és kiszabadítják Táncsicsot is a börtönből. A fiúk táncolnak, az összesereglett ünneplők fényképezkedhetnek korhű ruhákban. Egy ilyen alkalom után minden gyerekben mély nyomot hagy a történelem, hisz az élménypedagógia módszerével saját bőrén tapasztalhatja meg a kor történéseit. Október 23-án a Kultúrházban hasonló módszer használatával idézzük fel az ’56-os eseményeket. A rádiókból korabeli beszédek, tankok zaja hallatszik. A fények játéka borzongató. Évről évre az egész falu lakosságát szólítja ünneplésre az iskolások műsora, adva ezzel kellő tiszteletet szabadságharcosaink emlékének.
Elsoáldozás Bérmálás Iskolamise
Havonta egy vasárnap iskolánk tanulói és pedagógusai – a plébánia közösségével – együtt ünneplik Jézus Krisztus halálát és feltámadását a szentmisén. Az iskolamiséken pedagógusaink vezetik a zenei szolgálatot, olvassák a szentírási szövegeket, a diákok az oltár körüli-, és a zenei szolgálatba kapcsolódnak be, illetve Isten elé viszik az Egyház kéréseit az Egyetemes könyörgésekben.
Minden év májusában az arra felkészült 4. osztályos gyerekek első szentáldozáshoz járulnak. Egyházközségünkben négy évenként van bérmálás. Iskolánk tanulói közül is többen bekapcsolódnak a felkészülésbe, illetve a szentség felvételébe.
Versenyek
Családi nap
A Szülői Munkaközösséggel karöltve rendezünk májusban gyereknapot, ami néhány éve családi nappá alakult. A színes sportprogramok (kötélhúzás, horgászverseny, evezős verseny, játszó-
tér, medicinlabda hajítás, sörösrekesz - torony építés) mellett kézműves tevékenység, tánc- és zenei bemutató, illetve közös főzés szokta várni a családokat.
Osztálykirándulások
Az osztálykirándulások összeállításánál fontos szempont, hogy a korosztálynak megfelelő, tananyaghoz kapcsolódó, közösségi élményt jelentő program kerüljön kiválasztásra. A felsős osztályok budapesti látogatásai, a közlekedési eszközök, kulturális élmények, történelmi emlékhelyek széles tárházát kínálja. Minél na-
gyobbak a gyerekek, annál távolabbi az úti cél, annál tartalmasabb ismeretanyagban, annál több kapcsolódási pontot keresünk a tananyag és látott, megélt élmények között. Mindig figyelünk arra, hogy az ismeretszerzés mellett strand és túraélmény, esetleg kajakozás, kerékpározás színesítse az együtt töltött napokat.
Ballagás Czeininger Ábel Béla Könny
A könny elindult a szememből, Az arcomon végiggördül. Innen most elmegyek, S lehet nem hagytam túl szép emlékeket. A másik szemből egy új csepp indul, Néhány helyen megáll, majd tovább gurul. Az élet is megy tovább, Csak a bizalom hagyott alább. Most két könnycsepp egyszerre indul útnak, De a szemem sarkában egyszer csak megállnak. Most köszönök újra mindent, Minden jót, amit tett, s ami megihletett. Tovább indul a két kis kristálygolyó, S most az arcom közepén van a megálló. Itt az emlékek felszakadnak, újra eszembe jutnak A percek s az órák mikor együtt voltunk, sose múlnak.
Két új fekete gyöngy jelenik meg Ami a másik kettőt lefelé löki meg. Az ösvény, amit bejártak Soha nem lesz szélesebb, se vastagabb. Ilyen marad örökre, Akár a kő mely emlékszik minden időre. Most zápor indul a szemből, Az aki táplálja most eldől. Lesüllyed a fekete földig, Porrá lesz, és abban felszívódik. Itt marad a földben, S talán még néhány visszagondolt percben. A könny és a föld Belőlem egy új embert költ. Aki 8 év tapasztalattal és 8 év szeretettel Búcsúzik most fekete örömkönnyekkel. A zápor hirtelen megáll, Egy ölelés talán még áll. Kérjük, ne feledjen el minket, Mert mi amíg élünk nem feledjük a mi Edit néninket.
Táborok
Kézműves tábor. Iskolánk évről évre támogatja képzőművész tanulóink részvételét az Orfűi Kézműves Egyesület által szervezett alkotó táborokban. Különleges technikákkal – nemezelés, gyöngyfűzés és szövés, varrás, karkötő készítés, batikolás, kötélverés – ismerkedhetnek meg a gyerekek. Hittantábor Az Abaligeti Plébánia minden év nyarán kicsiknek és nagyoknak is tematikus táborozást szervez. Ezekbe a táborokba nagyszámmal kapcsolódnak be az iskola tanulói. Számos erdei iskolai programon vettünk részt, megismerkedtünk az őskeresztény közösségek és a lovagok életével, Szent Pállal és Dávid királlyal, a magyar szentekkel és számos bibliai történettel. Persze mindezt sok játékkal, énekkel és kézműveskedéssel fűszerezve.
Tehetséggondozó tábor. Egy nyertes pályázat keretében lebonyolított hét során a zenében és a képzőművészetben mélyülhettek el a növendékeink. A két művészeti ág közös kiállításban és színpadi darabban mutatta meg heti kultúrtermékét. Hangszerbemutató és hangszerkészítés, illusztrációs foglalkozás, rendhagyó irodalomóra várta a gyerekeket. Tájfutó tábor. Megyei szinten is felfigyeltek a lelkes tanári és diák tájfutó csapatunkra, akik a 2015. évi diákolimpia országos versenyén is képviselni tudták iskolánkat. Egy nyertes pályázatnak köszönhetően egyhetes nyári táborban mélyíthették el térképolvasási tudásukat, tájékozódási képességeiket a rendszeresen versenyző kisdiákok.
Diákvélemények
Interjú Vakaró Petrával és Orsós Krisztinával
Miért választottad, (illetve a szüleid) annak idején ezt az iskolát? Van egy bátyám, aki nem ide járt, de az iskolájában nagyon nem érezte jól magát. A diákok gyakran voltak agresszívak, verekedősek. Ezért édesanyám nekem már másik iskolát választott: azt, ahova ő is járt annak idején, s ahol nagyon jól érezte magát. Nem bántad meg, hogy ide kerültél? Szeretsz ide járni? Igen, szeretek. Egyrészt a barátaim miatt, jó a közösség. Másrészt a tanárok miatt, akik szerintem nagyon igazságosak, s ez jó. Ezek szerint ajánlanád ezt az iskolát másoknak? Ha igen, miért? Igen, ajánlanám. Azért, mert az iskola közössége nagyon ös�szetartó, és mert jól tanítanak. Mik a kedvenc tantárgyaid? Mi érdekel leginkább, amivel továbbtanulnál? Többet is szeretek: a kémiát, matekot, fizikát, biológiát és a testnevelést. Legjobban a kémia tetszik a kísérletek miatt. Szívesen mennék tovább ezen a vonalon. Ha lehetne valamit változtatni az iskolán vagy vele kapcsolatban, milyen változtatásnak örülnél? Szerintem ráférne pár diákra, ha néhány tanár még szigorúbb lenne.
Miért választottad, (illetve a szüleid) annak idején ezt az iskolát? Abaligeti vagyok, így örültünk, hogy van helyben iskola, ahova egyébként már a bátyáim is jártak. Nem volt kérdés, hogy én is követem őket. Tudtuk, hogy jó helyre kerülök. Szeretsz ide járni? Miért? Szeretek. A tanárok kedvesek, és odafigyelnek ránk. A diákok is jószívűek. Sok barátom van, köztük olyan is, akivel kicsi korom óta ismerjük egymást. Itt minden és mindenki ismerős. Nincsen a tanulók között jelentősebb, tartósabb ellenségeskedés. Ajánlanád az iskolát másoknak? Ha igen, miért? Igen. Ez az iskola olyan, mint egy nagy család. Odafigyelünk egymásra. A tanárok pedig jól és érthetően tanítanak. Mik a kedvenc tantárgyaid? Mivel szeretnél később foglalkozni? Sok minden tetszik: az ének, a rajz, a technika, a nyelvtan, az irodalom és a tánc. Talán az irodalmat szeretem a legjobban. Később szívesen foglalkoznék kicsi gyerekekkel, mert nagyon szeretem őket. Ha lehetne valamit változtatni az iskolán vagy vele kapcsolatban, milyen változtatásnak örülnél? Nem is tudom. Jó úgy, ahogy van. Klassz lenne egy konditerem. Egy jól felszerelt tornaterem? Igen, amiben lenne néhány gép. Mi a véleményed az egyenruháról? Úgy, mint a Harry Potterben? Nagyon tetszene!
Az abaligeti iskolába járó gyermekek szülei mindig együttműködő, támogató szülői szervezettel gazdagították, segítették a pedagógusok munkáját. Szívügyüknek tekintették a létét, a tartalmát. A Szülői Munkaközösségbe minden osztály delegál egy-egy képviselőt, az iskola vezetőségével közösen választanak elnököt. Legfőbb célunk, hogy támogassuk a pedagógusok munkáját, gazdagítsuk az iskolai életet, erősítsük a köztünk lévő kapcsolatot, segítsük a rászoruló tanulókat és családjaikat. Minden tanévben szervezünk közös programokat az iskola vezetőségével. Emlékezetesek a farsangi mulatságok, a szülők nevelők jótékonysági bálja, a süteményvásárok, gyereknapok, pedagógusnapi köszöntések. A rendezvényeink bevételeit az iskolával közösen megfogalmazott célokra használjuk fel: valósítottunk már meg korszerűsítést, felújítást, eszközbeszerzést,
többször biztosítottunk pénzbeli támogatást osztálykirándulásokhoz, programokhoz. Ennek az összefogásnak köszönhetjük a felsősök körében oly népszerű pingpongasztalt, a sportpálya körüli labdafogó-hálót, a felsős termekben az életet komfortossá alakító árnyékoló rolót, fúvós zenekarunk tenor kürtöt kapott, a tájfutó diákolimpia résztvevői utazási támogatásban részesültek. A balesetben megsérült iskolabusz felújítása is aktív szülői közreműködéssel realizálódott. Ahhoz, hogy ennyi mindent véghez tudjunk vinni, egy nagyon jó szülői csapatra volt szükség. Szerencsémre ez nekem megadatott, nagyon szépen köszönöm a munkájukat, kitartásukat. Remélem az elkövetkező években is egy ilyen aktív társaság fog összekovácsolódni. Pálinkás Lajosné, leköszönő elnök
Tolünk indultak
Gilikter Andrea PTE TTK Földrajz szak Ancsin Péter PTE BTK Filozófia - etika Pap László SZIE Kertészmérnöki szak Haiser Olga PTE BTK Magyar szak
Tarai Zoltán Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Tanító szak Szauter András PTE BTK Anglisztika Vadász Viktória Óbudai Egyetem Ipari formatervező szak
Akikre büszkék vagyunk Bonis bona díj Kiváló tehetséggondozó tanár 2013. Csesznokné Csányi Mária Jó tanuló, jó sportoló: 2006. Haiser Olga 2007. Pap László 2008. Törgyéki Anett 2009. Pércsi Dávid 2010. Horváth Sarolta 2011. Gáspár Blanka 2012. Horváth Sarolta 2013. Horváth Sarolta 2014. nem került kiosztásra 2015. Vakaró Petra Galambos János Díj: Vadász Viktória Horváth Sarolta A becsület kardja és palástja: 2011. Vakaró András 2012. Orsós Klaudia 2013. Mayer Dominik 2014. Kisbóli Dániel 2015. Hajós Máté Aranyszívűek társasága: Ebbe a társaságba évente 4-5 gyerek kerülhet be, az, aki év közben kitűnik segítőkészségével, társai iránt tanúsított lojalitásával. Munkáskesztyű-díj: Év végén az a 10-15 gyerek kapja meg, aki év közben kötelező feladatain kívül szívesen segít az iskola körüli teendőkben, programok szervezésében, lebonyolításában.
EredmĂŠnyeink
2006
„Madarak és fák napja” területi verseny 2. helyezés „Kedvesek a te hajlékaid” fotópályázat Tarai Zoltán 1. helyezés
2007
Fekete István irodalmi verseny Horváth Sarolta 1. helyezés
2011
Kistérségi vers és prózamondó verseny Czeininger Ábel 2. helyezés
Pécsi Egyházmegye 1000 éves jubileuma alkalmából hirdetett kézműves pályázat 3. helyezés
Történelmi verseny Dombóvár Magyar Olivér 2. helyezés
2008
Területi német verseny Kőszegi Klaudia 1. helyezés
„Gyermekek a papi és szerzetesi hivatásokért” hittanverseny 2. helyezés Egyházmegyei hittanverseny 2. helyezés „Legkedvesebb bibliai történetem” című rajzpályázat Varga Zságer Kinga 1. helyezés Vers- és prózamondó verseny Tarai Zoltán 1. helyezés „Pünkösdi nyelvcsoda” levelező nyelvi verseny Tarai Zoltán különdíj „Tanuljunk a természetben” természetismereti vetélkedő Tarai Zoltán 1. helyezés
2010
Városkörnyéki kisiskolák értő és hangosolvasási versenye Horváth Sarolta 1. helyezés Pécsi egyházmegye III. sportnapján asztalitenisz kategória Horváth Sarolta 1. helyezés Papp Ildikó 3. helyezés Balogh Richárd 1. helyezés Orsós Tamás 2. helyezés Studi István 3. helyezés dekázás Pálinkás Dávid 1. helyezés Peák Dominik 2. helyezés Czebei Bálint 3. helyezés kosárlabda 2. helyezés Orfűi Voluta Sárkányhajó Fesztivál 1. helyezés
Kistérségi vers és prózamondó verseny Czeininger Ábel 1. helyezés, Tarai Tamás 2. helyezés
„Példabeszédek könyve” című bibliai rajzpályázat Varga Zságer Kinga 3. helyezés
Városkörnyéki kisiskolák értő és hangosolvasási versenye Horváth Sarolta 1. helyezés
Meteor kupa tájfutó verseny 1. helyezés
Megyei Rövidtávú Tájfutó bajnokság Horváth Sarolta 1. helyezés
Szent Imre napok történelmi vetélkedő Horváth Sarolta-Pap Ildikó 2. helyezés
Egyházmegyei hittanverseny 3. helyezés
Karácsonyi novellaíró pályázat Horváth Sarolta 1. helyezés
2012
Kistérségi vers és prózamondó verseny Czeiniger Ábel 1. helyezés A teremtett világ természeti csodái országos rajzpályázat Sólyom Kata Pálma különdíj Pércsi Dávid 3. helyezés Baranya megyei hosszútávú bajnokság tájfutó Horváth Sarolta 2. helyezés Balogh Antal Katolikus Általános Iskola által rendezett angol verseny a Black Lambs nevű csapat (Horváth Sarolta, Magyar Olivér, Kőszegi Klaudia) 2. helyezés A tanulásban akadályozottak XXXVII. megyei komplex tanulmányi versenyén magyar nyelvtan Árvai Tímea 2. helyezés Orsós Klaudia 2. helyezés „Álmodtam egy világot” országos képzőművészeti és rajzpályázat Pércsi Dávid 2. helyezés „Szelek szárnyán” DDNP Igazgatósága és a PKK Szivárvány Gyermekház által meghirdetett rajzpályázat Pércsi Dávid 1. helyezés Simonyi Zsigmond helyesírási verseny megyei döntő Horváth Sarolta 1. helyezés
„Szeresd a vidéket” rajzpályázat Pércsi Dávid 1. díj Történelmi verseny Dombóvár Pap Ildikó, Horváth Sarolta 2. helyezés Magyar Olivér különdíj Baranya megyei rövidtávú tájfutó bajnokság Horváth Ákos 2. helyezés Horváth Sarolta 3. helyezés Meteor kupa Horváth Ákos 3. helyezés Kertész kupa Horváth Ákos 3. helyezés
2013
Kistérségi vers és prózamondó verseny Czeininger Ábel 1. helyezés Vakaró Petra 2. helyezés Szép magyar beszéd Pécs városi verseny Horváth Sarolta 2. helyezés Baranya megyei hosszútávú tájfutó bajnokság Horváth Sarolta 1. helyezés Kankalin Kupa 2013 Horváth Sarolta 1. helyezés
Baranya és Somogy Megyei Német Nemzetiségi Iskolák Vers-és Prózamondó Versenye Kőszegi Klaudia 2. helyezés Fuss az állatkertért Horváth Ákos 1. helyezés
Vers és prózamondó verseny Boris Zoltán 3. helyezés Horváth Sarolta 2. helyezés Balogh Richárd 1. helyezés Czeininger Ábel 1. helyezés Fenyvesi Dániel különdíj
Hittanos Olimpia szellemi-ügyességi szám Abaliget csapata 1. helyezés kosárlabda verseny 2. helyezés
GépÉsz verseny megyei forduló 1. helyezés (Vakaró András, Horváth Ákos, Kisbóli Dániel)
Egyházmegyei sportnap Czeininger Ábel asztalitenisz 2. helyezés Vakaró András 3. helyezés Pap Ildikó 2. helyezés Simonyi Zsigmond helyesírási verseny megyei döntő Horváth Sarolta 2. helyezés Riporter kerestetik pályázat nyertese Bálint Vivien Tájfutó diákolimpia női korcsoportos országos váltó 2. helyezés Horváth Sarolta Kistérségi vers- és prózamondó verseny Vakaró Petra 2. helyezés Hitből fakadó kérdések-hitvallók válaszai egyházmegyei hittanverseny Horváth Ákos, Kőszegi Klaudia, Szalai Csenge, Vakaró Petra 2. helyezés Nemzetközi Judo Bajnokság Hajós Máté 2. helyezés Márton napi lampion szépségverseny Anne de Wit 1. helyezés
2014
XXXIX. megyei komplex tanulmányi verseny magyar irodalom 2. helyezés Orsós Roland Orsós Áron 3. helyezés Csapat 2. helyezés Vers és prózamondó verseny Vakaró Petra 1. helyezés Orsós Krisztina 2. helyezés Körzeti vers és prózamondó verseny Vakaró Petra 1. helyezés
Egyházmegyei hittanverseny 3. helyezés Népdaléneklési verseny Boros Henriett 1. helyezés Kaluczky Zoltán 1. helyezés Anne de Wit 2. helyezés Várda Sára 3. helyezés Hóbár Borbála 1. helyezés Zámbó Olivér 2. helyezés Elekes András 3. helyezés Pécsi egyházmegyei VI. sportnap sor és váltóverseny 2. helyezés Országos cigány mesemondó verseny Fenyvesi Dániel 2. helyezés Csermely Vilmos Emlékverseny tájékozódási futás Fenyvesi Gergő 1. helyezés Mikulás Kupa tájékozódási verseny Fenyvesi Gergő 1. helyezés Hóbár Borbála 1. helyezés Várda Dorka 2. helyezés Szepesi Noémi 3. helyezés Márton napi lampion szépségverseny Hóbár Borbála 1. helyezés Kovács Anna Klára 2. helyezés Anne de Wit 3. helyezés Várda Sára különdíj
2015
Körzeti vers és prózamondó verseny Orsós Krisztina különdíj Fenyvesi Dániel 2. helyezés Czebei Bálint 2. helyezés XL. országos komplex tanulmányi verseny megyei fordulója matematika László Henriett 1. helyezés Orsós Áron 3. helyezés
Tanรกraink voltak
Antal Tímea napközis tanító Csizmadia Tamás matematika Gyebrovszky Ádám testnevelés Ijjász Nóra matematika Ilka Tamás tanító Inhoff Edina természetismeret, kémia Juhász Ivett testnevelés Kalász Annamária természetismeret Kovács Zita természetismeret Magyarfalvi István tanító Major Mariann hegedű Mátyás Mónika tanító Mózes Mária magyar nyelv és irodalom Nagy Bálint testnevelés Siposné Isépy Júlia természetismeret Tóthalmi Mária hegedű Török Gizella tanító Unferdorben Márta matematika NYUGDÍJAS PEDAGÓGUSAINK Csesznokné Csányi Mária tanító Döme Pálné furulya Gábor Mária természetismeret Kormos Erzsébet biológia, rajz, képzőművészet Kósa Ferenc fizika, technika Kósa Ferencné matematika Osváth Tiborné szolfézs
Diรกkjaink voltak
1998-2006 Galgóczi Éva Gilikter Andrea Maksi Balázs Orsós Ibolya Orsós Irma Zámbó Márió Zsiborás Zsolt 1999-2007 Ancsin Péter Bogdán Zsolt Gábor Nikolett Fábián Tamás Kalányos Terézia Menyhárt Éva Pap László Végh Marcella Enikő 2000-2008 Füzi István Gál Gergely Haiser Olga Kása Zoltán Tarai Zoltán Zámbó Petronella
2001-2009 Gábor Alexandra Orsós Tibor Orsós Zoltán Szász Károly Szauter András Törgyéki Anett 2002-2010 Czebei Dávid Finta Christopher Fischer Anett Pálinkás Dávid Rapp Virág Vadász Viktória Zámbó Benjamin 2003-2011 Frank Robin Orsós Fanni Orsós Katalin Angéla Orsós Renáta Rozgonyi Levente Stemler Patrik Szász Péter Végh Bence
2004-2012 Boris Zsófia Finta Márk Gál Balázs Gárgyián Tibor Gergász Frigyes Kovács Petra Magyar Olivér Orsós Tamás Studi István Váradi Nikolett 2005-2013 Balogh Richárd Károly Boris Zoltán Czeininger Ábel Béla Gilikter Beatrix Horváth Sarolta Kőszegi Klaudia Orsós Klaudia Pap Ildikó Vakaró András Imre Zámbó Dominik Dávid
2006-2014 Árvai Tímea Kisbóli Dániel Majorosi Sándor Károly Orsós Dávid Oszvald Réka 2007-2015 Boros Henriett Czebei Bálint Gilikter Diána Pálinkás Dávid Peák Dominik Péter Tamás Somogyi Tamás Szepesi Ramóna Varga Zságer Kinga 6 osztályos gimnáziumban folytatták tanulmányaikat: Horváth Ákos Gáspár Blanka Tarai Tamás
Osztรกlyaink 2014/2015
1. osztály Herr Annamária, Herr Dorottya, Herr Zsófia, Kovács Anna Klára, László Edina, László Emese, Szatyor Mátyás Hunor, Szücs Attila, Várda Dorka, Varró Levente
2. osztály Császár Márton, Farkas Csenge, Gál Kíra, Hóbár Borbála, Kaluczky Henriett, Kern Anna, Litz Nikolett, Móczár Kármen, Rankl Gábor, Haraszti Renátó, Vajda Adrián
3. osztály Árvai Árpád, Elekes András, Lengyel Dominika, Novogradecz Milán, Várda Vera, Zámbó Olivér Jusztin
4. osztály, Fenyvesi Gergő, Kaluczky Zoltán, Kanitz Jürgen Alexander, Kaszás Máté, Leskovár Gábor, Orsós Sándor, Várda Sára, Anne de Wit
5. osztály Fenyvesi Dániel, Guzi Balázs, Hajós Máté, Huber Dorián Trisztán, Lengyel Vivien, Mayer Dominik
6. osztály Orsós Ramóna, Szász Annamária, László Henriett, Királyi Bence, Gazdag Dáriusz
7. osztály Balogh Kristóf, Kendik István, Kovács Áron, Novogradecz Kíra, Orsós Áron, Orsós József, Orsós Krisztina, Orsós Roland, Vakaró Petra, Varga Zságer Márk
8. osztály Boros Henriett, Czebei Bálint, Gilikter Diána, Pálinkás Dávid, Peák Dominik, Péter Tamás, Somogyi Tamás, Szepesi Ramóna, Varga Zságer Kinga
Tanáraink és dolgozóink 2014/2015
Bartos Erika igazgató, tanító Ferenczi Katalin természetismeret* Gálos László igazgatóhelyettes, történelem Herget Klára tanító Hóbár Csaba hittan Hóbárné Büttner Orsolya hegedű* Horváth Andrea hittan* Kalauzné Gáspár Ildikó matematika, kémia Kálmán Izabel hegedű Kisvári Zsuzsanna tanító Kormos Erzsébet természetismeret Kósa Kristóf furulya, klarinét Kovács Róbertné fejlesztőpedagógus Lovász Lajosné magyar nyelv és irodalom
Magyari Éva szolfézs, rézfúvós hangszerek, zenekar Mayer Ferenc matematika, fizika, informatika, társastánc Milotta Péter testnevelés Réder Ildikó tanító* Salamon Zsuzsa napközi Sipos Edit hittan Tarai Zoltán tanító Tavi Tamásné angol Varró Borbála rajz és vizuális nevelés, festészet Oberling János iskolaorvos Pető Istvánné takarító Orsós Lajosné takarító *jelenleg szülési szabadságon van
Aranyköpések
Mi az allegória? Nátha, tüsszögés. (allergia)
Hogy mutattuk ki a fejlődő hidrogéngázt? Nagy nehezen.
Mi a Szózat műfaja? Paralelogramma.
Milyen volt a laborban? Megnéztük a vért periszkóppal. Vagyis teleszkóppal. Mikroszkóppal! Nem, makroszkóppal!
A himnusz óda alakú. József Attila Mama című versének témája: nyafogás. Mi az a kurta farkú malac? Mi lehet az a kurta? Az biztos valami csúnya szó. Olyan, mint a k..va Lehet kört 3 D-ben rajzolni? Szerinted mi a kör 3D-ben? Kocka. Mi a húrtrapéz fogalma? Szoknya, amit nem fúj a szél. Miből készül a disznósajt? A koca tejéből. Miért nem lehet a benzint vízzel eloltani? Mert a benzin felmegy a víz alá. Hogy mutattuk ki a fejlődő oxigéngázt? Varázsló-gyújtópálcával.
Mi volt a francia forradalom hármas jelszava? Szabadság, egyenlőség, testi épség. Alászállt a bokrokra, harmadnapon feltámadott a halottak közül… A papság az munka vagy hobbi? Amikor Isten a kínaiakat teremtett elcsúszott az ujja? Csukjátok be a szemeteket, képzeljétek magatok elé, vegyétek elő a fantáziátokat! Andris lázasan keresgél a táskájában, türelmetlenséget, ideges mozdulatokat látok tőle. - Andris! Fogj hozzá a munkához, rajzolj te is! Ingerülten a padra csap: - Csak tudnám mi az a fantázia, amit elő kell venni! Mi a kőzet? A kőzet olyan kő, amiből sok van. (Hát ez is egy meghatározás!)
Amit nem felejtĂźnk el...
Amit nem felejtünk el… Gergő Az évszakból adódóan megerősített szolgálattal kell figyelnünk, hogy az udvarra teljes téli öltözetben mennek-e ki a gyerekek. Sapka, sál, kesztyű, kabát, kinti cipő. Gergőkének egyik ruhadarab felhúzása sem erőssége, mégis a leggyengébb pontja a bakancs... Mindkét lábán 50-50 cm-es kikötött fűző próbál akadályt gördíteni közlekedése elé, de lássatok csodát, az ugráló kötélen nem tudná eljátszani a Mackó, mackó ugorj át! játékot, de a kikötött fűző nem gond, ha futni kell... ...mert kell ám futni, hiszen hamar lestoppolják a tollaskészleteket, labdákat, nem is beszélve a kültéri pingpongasztalokról! Azt hiszem teljesen érthető, hogy ilyen kihívások mellett igazán nem tud figyelni egy elsős arra a fránya fűzőre... Mindenesetre egy felnőtt szemüvegén keresztül életveszély még nézni is... A héten a kis udvaron nagyobb alsós gyerekek között elhintettem, hogy aki felkészíti Gergőkét a cipőkötő szakvizsgára és mindez teljesül az irodámban, számíthat a jutalmamra. Nem hiszitek el a gyerekek kérlelték: - Gergőke! Hadd készítselek én! Naaaa, engem válassz! Végül egy volt közöttük, akinek nemcsak a szája járt és láttam, hogy minden szünetben magához inti, gyakorolják! Zolika nagyon keményen mondta neki: - Ide figyelj! Ne azt nézd, hogy mit játszanak... Ma reggel bejelentették, hogy Gergőke letenné a szakvizsgát!
Mondtam nekik, hogy 7.45-re jöhetnek az irodába! Látni kellett volna, ahogy a konzulens és a delikvens méltóságteljesen bejöttek! Azt mondja a konzulens: - Na Gergő! Gyerünk! Mutasd meg! Hát az a fránya nyuszifül és bajusz csak nem akart átbújni, átférni azon a kis lyukon! (Én annyira drukkoltam! A tanáriban mindenki visszafogta a nevetését, higgyétek el nem volt könnyű kibírni!) Sajna az első vizsga nem sikerült, mert egy jókora csomó keletkezett a fűzőn, elsőre úgy tűnt, hogy Gergőke ma egész nap bakancsban marad! De nem így lett! A konzulens mérges volt: - Nem igaz Gergő, hogy így beégetsz! Megnyugtattam mindkettőjüket, hogy semmi baj nincs, gyakoroljanak tovább és amint mindkét lábán beköti Gergőke a cipőt, jár a jutalom mindkettőjüknek! Minden szünetben ment a gyakorlás, amint kicsöngettek Zoli már sietett is át az elsős delikvenshez! Ünnepélyesen bejelentem és közzéteszem, hogy Gergőke a 4. óra után letette sikeres szakvizsgáját a cipőkötésből, melyet tanúsítvány igazol (Szakképzett cipőkötő!). Zoli pedig a megelégedett, büszke felkészítő tanár szerepében vehette át a jutalmát! Hosszan néztem utánuk... azt hiszem nem felejtik el... Én sem!
Impresszum
Megjelent a PPHF Szent Mária Magdolna Gyakorló Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola kiadásában 2015-ben, az iskola alapításának 10. évfordulója alkalmából. Szerkesztő: Hóbárné Büttner Orsolya, Grafika, tördelés: Ocsovai Gábor Köszönet Kisfali János polgármester úrnak, Ancsin Zoltán, Hóbár Csaba, dr. Mánfai Iván és Szatyor Miklós képviselő uraknak a kiadáshoz nyújtott anyagi hozzájárulásért