Pázmány_új_23

PÁZMÁNY 2011. szeptember

A 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja

Szürke még az ég, de már új nap közeleg.

Szürke még az ég, de a hajnal megérkezett.

Sascsont-sípom megfújom - népemtől búcsúzom.

Mert élünk s meghalunk, s egyszer véget ér utunk.

Sascsont-sípom megfújom - elfelejtem bánatom.

X. évf. 23. sz.

(apach)

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

2011. SZEPTEMBER 10. VÍZICSERKÉSZ-NAP Lelkes csapat jött össze indulásra. Három hajóval vágtunk neki a mi kis Soroksári-Dunánknak. Bár jól ismerjük ezt a vizet, mégis sok örömet szerez a szép időben, szabad levegőn eltöltött testmozgás: a túrakenuzás. A haraszti lagúnás részt sose hagynánk ki az útvonalból, és a szigetszentmiklósi hókony is sok érdekes állatot és szép virágokat rejtett. A résztvevő cserkészek tág életkora (6-43) rámutat arra, hogy népszerű a kenuzás a kicsik és a nagyok körében is. A kisebbek tanulgatják az evezést és fejlesztik erejüket, a nagyobbak átadhatják tapasztalataikat és bajlódhatnak a kormányzás feladataival. Számomra nagy élmény volt ez a nap, és szeretnék minél többször részt venni hasonló programon a csapatunkban.

Nagy János

2

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

TARTALOM 2011. szeptember 10. Vízicserkész-nap .................................................. 2 Tartalomjegyzék ...................................................................................... 3 Kertünk énekes madarai – 6. Az erdei pinty............................................. 4 A vadnyugat híres fegyverei – 3. A winchester-puska.............................. 5 Karl May .................................................................................................. 7 Viccek...................................................................................................... 8 Programok, Ünnepek, Évfordulók, Toborzás.......................................... 10 Az ökológiai lábnyom ............................................................................. 11 A nyári nagytábor krónikái ..................................................................... 12 Egyedül.................................................................................................. 16 Certificate of completion ........................................................................ 18 A nagytábor képekben ........................................................................... 19

PÁZMÁNY

a soroksári 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja Megjelenik: kb. 1-2 havonta, rendszertelenül Felelős kiadó: Geiger István csapatparancsnok Szerkesztette: Geiger István, Korrektor: Marosi Kinga Sok szeretettel várjuk írásaitokat, véleményeiteket és segítségeteket.

Lehetőség van programok népszerűsítésére, élménybeszámolók közlésére.

Cikkeket az istvan.geiger@freemail.hu címre várunk.

Az írások tartalma nem tabu és helyesírásuk sem.

3

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

KERTÜNK ÉNEKES MADARAI – 6.

Az erdei pinty Elterjedés: Egész Európában, Kisázsiában és Észak-Afrikában költ.

Hazánkban mindenütt előfordul az Alföldtől, középhegységeinkig.

Fészkelőhely: Eredetileg kifejezetten erdei madár volt, de ma már szívesen megtelepszik nagyobb parkokban, gyümölcsösökben, idős fában gazdag kertekben, sőt útszéli fasorokban is.

Költési idő: Április végétől június végéig kétszer költ.

Fészkelés: Fészkét vízszintes ágakra, elágazásokra, mohából, zuzmóból építi, és szőrrel, pihével béleli. A fészket a tojó rakja. A hím közben hangos énekléssel védi revírjét. Általában 8-12 m magasan fészkel, lehetőleg öreg fákra, amelynek vastag ágán jól el tudja rejteni a fészket. A fészekalj általában 4-6 tojásból áll. A tojásokat egymást követő napokon rakja le, és csak a teljes fészekaljon kezd kotlani. A költésben a hím nem vesz részt, hanem ez idő alatt eteti a tojót, és őrzi a fészek környékét. A fiókák legtöbbször a 13. napon kelnek ki, és 13-14 napos korukban hagyják el a fészket.

Táplálkozás: Főleg növény- és magevő. Táplálékát a földön járva szedi össze, de rovarokat és más állati eredetű táplálékot is fogyaszt.

Fiókáit hernyókkal, bogarakkal és pókokkal eteti. Állománynagyság: Általános elterjedése állomány nagyságát lehetetlen megadni.

Vonulás: A hazai állomány jelentős része Olaszországba húzódik télire.

Egyes gyűrűzési adatok szerint az Appennini-félsziget csúcsáig is eljutnak, bár többségük KözépOlaszországban marad. Télen az északabbi területekről (pl. Oroszországból) érkeznek hozzánk kisebbnagyobb csapatai.

Védelem: nem veszélyeztetett.

Forrás: cinege.blog.hu

4

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

A VADNYUGAT HÍRES FEGYVEREI – 3.

A winchester-puska Indián regényt valószínű mindenki olvasott és western filmet is mindenki látott már. Ismerjük a szereplőket, a hősöket és a színészeket. De vajon ismerjük-e az eszközeiket? A történetekbe állandóan vissza-vissza térő megnevezéseket: a bowie-kést, a coltot, vagy a winchester puskát? A legendás fegyverek ma reneszánszukat élik, de vajon mi tette őket halhatatlanná, mi különbözteti meg őket a többi eszköztől?

Benjamin Tyler Henry (1821-1898) gépészként kezdte Robbins&Lawrance fegyvermestereknél az 1849-es év elején. Az itt tervezett és készített ismétlőpuska már rendelkezett a későbbi Henry-puska egyik legjellegzetesebb jegyével, a lőszert tároló cső alatti tárral. A cég azonban csődbe ment.

Henry később, a New Haven-ben, Oliver Winchester elnökségével megalakult The New Haven Arms Company –hez került, ahol folytatta az ismétlőfegyverek gyártását és fejlesztését.

A lőszer gyenge teljesítménye miatt a vásárlók nem igazán kedvelték a fegyvereiket, ezek ugyanis a vadászatra szinte teljesen alkalmatlanok voltak.

A csőd már-már elkerülhetetlennek látszott, amikor is Henry a termelési részleg vezetőjeként egy általa tervezett ismétlőpuska tervrajzát tette le a főnöke, O. Winchester íróasztalára. Ez volt a Henry ismétlőpuska.

Az első Henry-puska 1860-ban készült el. Jellegzetessége az alsókulcsos zárszerkezet és a cső alatti, 15 darab lőszert befogadni képes csőtár.

A fegyver gyakorlati megvalósítását segítette a Smith&Wesson által szabadalmazott lőszer, aminek alapján Henry, egy, az ismétlőpuskához tartozó lőszert tervezett.

A Henry ismétlőpuska tűzgyorsasága lenyűgözte a XIX. század emberét. Az elöltöltős fegyverekhez szokott közönség földbe gyökerezett lábbal, ámulva 5

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

figyelte, hogy a Henry 5 perc 45 másodperc alatt 120 lyukat varázsolt a céltáblába.

A Henry gyorsasága abban a korban elképesztő volt, és 200 yardig (kb. 183 méter) pontosan lehetett vele lőni.

A fegyver későbbi használata felszínre hozott néhány negatívumot is, például az egymás után leadott lövések közben felforrósodó cső sokszor megégette a lövész kezét, vagy a csőtár nyitottsága miatt érzékeny volt az elkoszolódásra.

Oliver Winchester felmérte a hiányosságokat, és úgy döntött, hogy azokat kiküszöbölve egy szerkezetileg szinte teljesen megegyező, új fegyvert dob a piacra. Ez a fegyver, a Winchester M1866 alsókulcsos ismétlőpuska néven híresült el.

A Henry ismétlőpuska korhű másolatai az 1970-es évek végén jelentek meg.

Kaliberüket1 tekintve eltértek az eredeti fegyvertől.

A ma kapható legjobb másolatok a németországi Hege-Uberti cégtől kerülnek a boltokba, de emellett számos más gyártó palettáját is színesítik a Henry ismétlőfegyverek.

Azokban az országokban, ahol a törvények megengedik a Henry ismétlőpuska sport- és vadászati célra való használatát, valamint a lőszer házilagos újratöltését és tartását, a fegyver ma reneszánszát éli.

1

gyakorlatilag a cső (és a lőszer) átmérőjét jellemző adat 6

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

Karl May

minden idők legtöbb könyvet eladó német írója, jegyzett szakértője az amerikai vadnyugatnak

Szegény családba született, az alultápláltság miatt vakon jött világra.

Látását négy éves korára kapta vissza.

Kezdetben a tanári pályával próbálkozott, később íróként próbált szerencsét, de sokáig kudarcot vallott. 1875-ben sikeresen megállapodott írásainak kiadásáról, és egycsapásra népszerűvé vált. Észak-Amerikában 1908-ban járt először, de akkor sem utazott Buffalonál nyugatabbra. A vadnyugati környezet közvetlen ismeretének hiányát képzeletével, olvasottságával, korabeli publikációk tanulmányozásával pótolta.

Műveiben fontos szerepet játszott a keresztény érzés és érték. Regényhősei Karl Friedrich May gyakran német származású, „nemes (magyarul sokszor May Károly) vademberek”. Ábrázolásában az indiánok 1842-1912 hősként jelennek meg.

Megteremtette Winnetout, az apacsok főnökét, és Old Shatterhandet, az író alteregóját (alakját Xántus Jánosról mintázta). Sikeresek voltak Arábiában játszódó regényei is. Itt a főszereplőt Kara Ben Nemsinek hívják.

May műveit több mint harminc nyelvre lefordították. Egyre több könyve létezik angol fordításban, művei alig ismertek az angolszász világban. Több könyve szolgált filmforgatókönyv alapjául.

Radebeulban levő házát múzeummá alakították, mely bemutatja életét, valamint antropológiai gyűjteményét, amelynek indián anyaga különösen jelentős.

1912 és 1968 között 23 Karl May-regényen alapuló filmet mutattak be. Ezek közül tizenháromban az amerikai Lex Barker főszerepelt, legtöbbször Old Shatterhandként. Winnetout a francia Pierre Brice alakította. A későbbi, csak spagettiwesternnek nevezett olasz filmek sztárja, Terence Hill is a Karl Mayfilmekkel kezdte karrierjét.

Forrás: wikipedia 7

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

VICCEK A múltkor nagymama kérdezte, hogy épp mivel foglalatoskodom, én pedig mondtam neki, hogy olyan nőkről írok, akik borzasztóan kritikusak saját magukkal szemben, és kiakadnak azon, hogy vastagabb a karjuk, vagy narancsbőrös a fenekük.

Mama megvetően legyintett, közölte, hogy ez baromság, és hogy inkább arról írjak, hogy ezek a nők kapáljanak be öt hektár kukoricát, és akkor biztosan nem lesz idejük a narancsbőrükkel foglalkozni. És akkor hirtelen belém hasított, hogy basszus, mindenre ezt a kapálás dolgot hozza fel, és összegyűjtöttem, hogy mama szerint milyen problémákra lenne megoldás a kapálás.

1.) Terhesgondozás, újszülöttellátás, bizonyos mértékig paraszolvencia "Katicám, annak idején megszültek a nők a kapaföldön is, nem volt semmiféle ultrahangozás, meg terhesjóga, meg boríték az orvosnak!"

2.) Bűnözés - "Hogy a frász üsse ki őket, mennének el kapálni ahelyett, hogy a szomszéd tyúkját lopkodják!"

4.) Való világ 4. - "Ez nekik a való világ??? Mennének el kapálni ahelyett, hogy a s...güket hizlalják egy medencében. Akkor aztán nem lenne idejük veszekedni, örülnének, ha a vízhólyagoktól egy pohár vizet meg tudnak inni, ´szt lefekhetnek aludni. Na az a való világ, Katicám." (Évának már javasolt 3 hét uborkaszedést is Szabolcsban, mondván, attól elmenne a kedve a veszekedéstől, és nem lenne annyi ideje fújni a füstöt, Alekosz tartásjavítására pedig némi kaszálást említett.)

5.) Számítógép-függőség - "Hajnali kettőig nyomkodta a gombot? A rossebb megette, bezzeg, ha másnap hajnal ötre kapálni kéne mennie, már fél 9-kor lefeküdne aludni!"

6.) Tetoválás, testékszerek, és a fóliás melír bizonyos esetei - "A mi időnkben a fiataloknak nem volt arra idejük, hogy kürtöket dugdossanak a fülükbe, ´szt azzal tágítsák a lukat rajta! Tudod Katicám, annyi munka volt a fődeken, hogy nem tudtunk mink azzal foglalkozni, mekkora a luk a fülünkön, meg nem is volt időnk arra, hogy órákig fodrászkodjunk, meg 8

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

lyuggassuk a bőrünket kifele. Szép is lett volna, ha menni kell kapálni, ’szt ott égeti a nap a griffmadarat, vagy mit a vállunkon!"

7.) Futball huliganizmus – „A franc essen ezekbe a szkinderekbe (skinheada szerk.), ha ennyi erejük van, csinálhatnának valami hasznosat is!

Megnézném én őket, miután bekapálták a szemerei téesz fődjét, hogy mennyi erejük lenne ott ordítozni, meg kukát dobálni a meccseken! Hát megmondom én neked, Katicám: semmi! Ott aludna az összes a lelátón, olyan fáradt lenne!"

8.) Depresszió, egyéb pszichés problémák - "Jódógába´ nem tudja már, hogy micsináljon! Ül a szép házába´, ´szt sopánkodik, hogy milyen kövér, meg hogy nem foglalkozott az érzéseivel a zura, nemhogy örülne, hogy van mit enni, jólétbe van, és nem kell kapálnia."

Hirtelen ennyi jutott eszembe, de ahogy leírtam, hát nem is olyan eszement hülyeség mind, mint amilyennek elsőre gondoltam. ... vagyis, hát persze hülyeség, de van némi alapja. Fontolgatom, hogy kapálótáborokat szervezek tematikusan, mint pld. szingli kapatábor, önértékelés javító kapatábor, stb, így a nemzetgazdaság is jól járna, én is, meg a résztvevők is...

Forrás: „Katica”

9

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

PROGRAMOK -

2011. 10. 02.: Évnyitó csapatdélután 2011. 10. 08.: Cserkészház takarítása 2011. 10. 15-16.: Őszi tábor 2011. 10. 23.: Részvétel az önkormányzat ünnepségén 2011. 11. 05.: Csapatkirándulás 2011. 11. 26.: Leánycserkész-nap ÜNNEPEK ÉVFORDULÓK

-

2011. 09. 24.: Szt. Gellért 2011. 10. 06.: Aradi vértanúk 2011. 10. 08.: Magyarok Nagyasszonya 2011. 10. 21.: Boldog IV. Károly 2011. 10. 22.: Kapisztrán Szt. János 2011. 10. 23.: 1956-os forradalom emléknapja 2011. 10. 25.: Boldog Mór 2011. 11. 01.: Mindenszentek 2011. 11. 02.: Halottak napja TOBORZÁS ... A hang ösvényén át jött a fény. Kürtszó hozta, amit cserkészek fújtak, s akik csodálatos hősök voltak előttem. Hiszen az erdőket, mezőket barangolják minden szabad idejükben! Fürdenek a folyókban! Másszák a hegyeket! Árvalányhaj van a kalapjukon ... és napfény a szívükben.

Istenem, csak én is cserkész lehetnék!

A csapat várja a 6-12 éves cserkészkedni vágyók jelentkezését. Jelentkezni az istvan.geiger@freemail.hu címre küldött e-mailben, vagy a 20/823-4461-es telefonszámon lehet. E-mail-es jelentkezésnél kérjük a következő adatokat megadni: • név • e-mail cím, amit rendszeresen olvasnak is • lakcím (postacím) • szülő neve, telefonszáma, • telefonszám e-mail címe • születés éve 10

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM A Földön minden élőlény hagy valami nyomot maga után. Gondoljunk a dinoszauruszok csontjaira, a fák megkövült törzseire, az ősember maradványaira. Szellemi nyomnak tekinthetjük pl. a görög drámákat, a régi zeneműveket, festményeket.

Vajon mi is hagyunk maradandó nyomokat magunk után?

Nyomot hagy a Földön az étel, amit megeszünk, az, hogy nyaralni megy a család, zsömlénk zacskója, vagy az, ha sokáig nézzük este a TV-t. Ezek a nyomok szinte soha nem láthatók, csak a következményeit tapasztalhatjuk.

Azokat a nyomokat, amiket a földi környezetünkön hagyunk, úgy nevezik, hogy ökológiai lábnyom. Ökológiai lábnyomot hagy maga után mindenki, de van lábnyoma a családnak, az iskolai osztálynak, a városnak, és a Föld összes lakójának is.

Az ökológiai lábnyom olyan számítási módszer, amellyel kiszámolhatjuk, hogy a természet forrásainak mekkora részét használjuk, és azt, hogy mennyi természeti forrás áll a rendelkezésünkre. Ha ismerjük az ökológiai lábnyomunk méretét, akkor egy kis odafigyeléssel csökkenteni is tudjuk azt.

Az ökológiai lábnyom az emberi fogyasztás sokféle kategóriájából tevődik össze. Ezeket különböző számításokkal átváltják a források előállításához szükséges földterület nagyságára, amit már össze lehet hasonlítani mások hasonló lábnyomával.

Az ökológiai lábnyom tehát annak a területnek felel meg, amin egy ember fogyasztási javai előállíthatók, s a megtermelt hulladékai eltüntethetők. Ökológiai lábnyomunkat a mi környezetkímélő vagy pusztító életmódunk határozza meg. Az ökológiai lábnyom akkor válik igazán érdekessé, ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló földterülettel (biológiai kapacitás). Az ökológiai lábnyom és az eltartóképesség különbsége az ökológiai hiány, ami azt jelenti, hogy pazarló életmódunk következményeit máris a jövő nemzedékére hárítjuk. A http://www.kothalo.hu/labnyom/ oldalon mindenki kiszámíthatja saját ökológiai lábnyomát.

Forrás: Gilly Zsolt Ökológiai lábnyom c. munkája alapján

11

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

2011. augusztus 18-án délután elbúcsúztunk a kiscserkészektől, és ezzel együtt az indiánoktól is. Sajnos a táborba sokan nem jutottak vagy juthattak el. Az ő kedvükért állnak itt e sorok.

A NYÁRI NAGYTÁBOR KRÓNIKÁI Augusztus 11. csütörtök – írták: Senecák (Denevér őrs) A mennydörgő hold 11. napjának hajnalán magunkra öltöttük a legvörösebb fehér ruhát, és miután egyesítettük ereinket, megszelídített vasparipáinkon útnak indultunk a messzi vadászmezők felé. Ott aztán üdvözöltük más törzsekből érkezett koláinkat, akik már előbb odaértek és előkészítették számunkra az indiántábort, majd együtt nekileselkedtünk a tábor legszükségesebb építményeinek. Hamarosan már álltak a tipik, a táborkereszt és a zászlórudak: egy nemzetünk zászlajának és egy az összetartozásunkat jelképező wampum-zászlónak. Fáradtságunkon nem volt nehéz felülkerekednünk, hála a tábortűznek. Családias és örömteli hangulat lett úrrá minden törzsön, miközben bemutatkoztunk egymásnak, és ősrégi indián dalokat énekeltünk.

Augusztus 12. péntek – írták: Onondagák (Napraforgó őrs) Indián táborunk második napján a reggeli zászlószertartáson Fehér Bagoly (Tóth Kriszti) vette át a pipavivő feladatát! A sajtos kenyerek elfogyasztása után megkezdtük az indián kiképzésünket forgószínpad segítségével.

Denevérfej (Nagy Böbe) vezetésével megtanulhattuk a cserkészek és az indiánok hasznos tudományát, a csomózást. Fehér Rőtvad (Kelemen Tamás) segítségével tábori építményeket készíthettünk, majd a tűzgyújtás rejtelmeibe Kis Völgy (Körmendy Rajmund) és Hosszú Mokaszin (Lovassy Laci) vezetett be minket. Délben elkészítettük az indiánok egyik kedvelt ételét, a kukoricás csirkét. Három órától a délelőtt tanultakat hasznosíthattuk, mert feladatunk a körletünk kicsinosítása, otthonosabbá tétele volt. Készültek cipőtartók, asztalok, lavórállványok és szerszámtartók is. Esténket a már évek óta megszokott tábortűzzel zártuk.

Augusztus 13. szombat – írták: Tuskarorák (Puma őrs) A tábortűz után takarodó volt, de nem aludtunk sokáig. Kettőkor ugyanis már fel is ébredtünk, hogy utunkra induljunk a Gödöllői-dombság Gyertyánoshegyi kilátójához. A felkelő nap misztériumát akartuk megfigyelni. Így tehát másfél óra gyaloglás után (egy kicsit kavarogtunk is, lévén hogy éjjel volt) felértünk a csúcson található Szent László kápolnához, de a napkeltét egy 12

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

jobb kilátással rendelkező helyről figyeltük meg. Mire reggel hétre visszaértünk, mindenki holt fáradt volt, és csak egyet akart: aludni. Erre mindenkinek volt is lehetősége – egy órát, utána zászlófelvonás és kézműves foglalkozások következtek. Indián ruhát varrtunk magunknak, kosarat fontunk. Délben minden őrs ízleteset főzött, ebben a kiscserkészek is segítettek nekik. Délután ugyancsak nyugisabb program következett, Fürge Hód sámán és Szürke Borz törzsfőnök beavatott minket a fegyverhasználat rejtelmeibe. Előbbinél légpuskával, íjjal és airsoft fegyverrel lőttünk célba, utóbbinál kést dobáltunk, valamint a csúzli erejét is próbálgattuk (csapágygolyóval vagy szilvával - mindenképpen vicces volt).

Később vacsoráztunk, s tábortüzeztünk, majd nyugovóra tértünk.

Augusztus 14. vasárnap – írták: Mohawk (Sólyom őrs) Már a reggel várakozással indul, hiszen ezen a napon érkeznek a táborba a kiscserkészek. A szülőktől való elbúcsúzás és egy gyors reggeli után a délelőtti program totemoszlop festés volt. Minden őrs felfestette a névadó állatát vagy növényét, a munkában mindenki serényen részt vett, az eredmény pedig magáért beszél. Közben megérkezett Ferenc atya, aki misét mutatott be számunkra. Ezután felállítottuk a totemoszlopot az irokéz zászló rúdja mellett.

Ebédre minden őrs magának főzött, majd a rövid csendes pihenő után portyára indulunk Gödöllőre, ahol elsőként a Városi Múzeum cserkészkiállítását tekintjük meg. Sajnos az 1933-as Jamboree-ról készült filmet nincs időnk megnézni – talán majd máskor –, azonban így is sok érdekes dolgot tudunk meg a hazánkban rendezett világcserkész találkozóról.

A következő feladat igazi mélyvíz a kiscserkészek számára: utcán sétáló idegeneket kell megszólítani és bemutatni számukra röviden a cserkészetet, majd aláírásukat kérni, hogy egyetértenek céljainkkal. A portya végeztével az Erzsébet-parkon keresztülvágva a tábor felé indulunk vissza.

Az esti tábortűznél, miután a törzs sámánja eljárja rituális táncát, a nemzetségfők elszívják a békepipát. Az éjjel sem telik el eseménytelenül, a kicsi indiánok is tanúbizonyságot tesznek bátorságukról, és ezzel elnyerik új neveiket.

Augusztus 15. hétfő – írták: Onondagák (Napraforgó őrs) A reggeli ébresztő után a törzs lakói átmozgatták izmaikat. Augusztus 15.

Nagyboldogasszony ünnepe, Szűz Mária mennybevitelének napja. Az 13

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

ünnepi szentmisét Burger Ferenc atya tartotta nekünk. Majd az éhes bendők megtöltésére került sor. A délelőtt folyamán a kicsik és a nagyok egyaránt tájékozódási versenyen vettek részt. Ezen a napon böjti napot tartottak az indiánok, így az ebéd tűzön elkészített pirítós volt. A délutáni pihenő után a nagyok egy kis elmélkedésre mentek az erdőbe egyedül, mialatt a kicsik megismerhették az indián kézműveskedés titkait. Készítettek indián ruhát, kosarat, nemez labdát. Az este indián szokás szerint meggyújtottuk a törzs tüzét, és énekkel, táncokkal zártuk a napot.

Augusztus 16. kedd – írták: Onejdák (Katica kiscserkész őrs) Reggel felkeltünk, és volt reggeli torna is, és utána volt a zászlófelvonás.

Utána összekészültünk és elmentünk túrázni. Nagyon jó volt, de hosszú.

Felmentünk egy kilátóhoz, de nem lehetett (a toronyra) felmenni. Leültünk az árnyékba, és elkezdtünk enni. Aztán tovább mentünk. Tomi megtanította, hogy hogyan lehet a kamionokat megdudáltatni. Aztán hazamentünk. Este énekeltünk és az angyalkázást is megbeszéltük.

Köszönjük, mi kiscserkészek, hogy megint a jóra vezettek!

Augusztus 17. szerda – írta: Szürke Borz törzsfőnök Az éjszaka sem telt el izgalmak nélkül. Alice Chol megtámadta táborunkat, de az őrök éberségének hála, nem tudott kárt okozni. Délelőtt Fehér Rőtvad vezetésével különböző „hadi-játékokat” játszottunk. A „harcokban” Öt Nyíl megsebesült, bokája egy rossz lépés következtében kificamodott. Úgy döntöttem, hogy mindenképpen orvoshoz kell vinni, ezért Fehér Bagoly és Nevető Hang elvitték a városi rendelőbe, ahol kiderült, hogy nincs komolyabb probléma.

Ezen a napon sok vendégünk is volt: Szürke Farkas, Ülő Sas, Foltos Bölény, Bölényszarv, Lengő Láb és Kis Feket Felhő látogatott el hozzánk, hogy ezt a fontos napot velünk töltsék.

Ebéd után következtek a próbázások. Mindenkinek számot kellett adnia arról, mit tanult egész évben az őrsi gyűléseken. Vacsora előtt még rendbehoztuk a frizuránkat, tetováltattunk és kifestettük az arcunkat, hogy az esti tábortűzön az alkalomhoz illően jelenjünk meg. A tűz után három kiscserkész, Emma, Dávid és Bendegúz igéretet tett. Velük együtt köthették először a nyakukba a csapat kiscserkészei az új, hollós nyakkendőt. A nap Barbi fogadalom-tételével zárult.

14

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

Augusztus 18. csötörtök – írták: Tuskarorák (Puma őrs) Az előző, fergetegesen sikerült napot követően jókedvvel ébredtünk.

Megreggeliztünk, majd a tegnapi baleset után különösen fontos eü-s képzésen vettünk részt. Megtanultuk, mi való egy egészségügyi ládába, hogyan tudunk sérülteket cipelni, hogyan lehet valakit stabil oldalfekvésbe tenni, stb. Délben egy utolsót főztünk közösen a kicsikkel, majd csendespihenő következett. A jól megérdemelt pihenő után játszottunk: többek között a tábori sláger "My little pony"-t és kimjátékot is. Ezután a kicsik összepakoltak, mi búcsút intettünk nekik... és felkészültünk egyfajta táborzáró-értékelő sütögetésre. Nagyon jó volt a hangulat többek között egy dobnak köszönhetően is. A tábortűz után elmentünk aludni - már igazán ránk fért.

Augusztus 19. péntek – írták: Mohawk (Sólyom őrs) Ismét a kürt hangjára ébred a tábor, és már kora reggel is meleg van. A napi program a cserkészparkban végzett társadalmi munka lesz, aminek a reggeli után állunk neki. A két teherautónyi kazalba leborított fából kell szellős rakást építeni. Bár nem vagyunk sokan, de jó ütemben halad a munka, még a délelőtt végzünk a nagyobb farakással. Addigra azonban annyira tűz már a nap, hogy kénytelenek vagyunk szünetet tartani néhány órára, közben elfogyasztjuk az ebédet, majd megújult lendülettel vágunk neki a munkának.

Hiába kisebb a második farakás, a vékony deszkák átpakolása több időt vesz igénybe. Közben több deszkán is egy korábbi táborból származó feliratokat találunk, melyek csökkentik a munka monotonitását.

Késő délutánra végzünk, a korábban odaborított fakupacok helyett takaros farakások állnak. Estére mindenki kellően elfáradt, azonban ennek ellenére hangulatos tábortűzzel zárul a tábor utolsó teljes napja.

Augusztus 20. szombat – írták: Tuskarorák (Puma őrs) Elérkezett hát az idő. Az utolsó nap, az ex-újkenyérünnep, szerencsére ma újból Szt. István és az Államalapítás Ünnepe. Fáradtan kászálódtunk ki a sátorból -szomorúsággal, vegyes örömmel gondolva arra, hogy vége a tábornak (de megyünk haza!). Összepakoltunk, összeraktunk három M63-st (ebben a tábor folyamán nagy gyakorlatot szereztünk), és ezeket a többi cucc mellé teherautóra raktuk. Déli egy körül aztán mi is autóba pattantunk, és hazaindultunk. Egy-két tárgy ugyan leesett a teherautóról, de azokat az autópálya közepéről is felszedtük, halált megvető indián-bátorsággal! Így aztán egy igazán méltó befejezést kerítettünk ennek a tábornak...

15

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

EGYEDÜL Az ember társas lény. Mindenki retteg a magánytól. Néha azonban jól eshet kicsit elvonulni a világ és a többi táborlakó zajától.

A tábor 5. napján, a böjti ebéd után a nagyoknak el kellett vonulniuk az erdőbe, és a délutánt magányosan kellett eltölteniük. Az egyedül töltött időben a természet hangjaira és saját gondolataikra kellett figyelniük, és ezeket le kellett jegyezni. A következőkben a név nélkül készült jegyzeteket olvashatjuk. Remélem minden író felismeri saját gondolatait.

1. A természetben töltött idő mindig arra emlékeztet, hogy én is a világ sok teremtménye közé tartozom. Az épített környezetben hajlamosak vagyunk erről elfelejtkezni.

Isten közelsége az általa teremtett környezetben sokkal mélyebben élhető meg, mint bármely ember által épített helyen, hiszen itt bármerre nézve az Ő keze nyomát lehet látni.

A cserkészet számomra a hitemnek a természetben való megélése és elmélyítése is. A szabadban eltöltött idő, megtett kirándulás segít felismerni, hogy a jelenben bármennyire is úgy tűnik, hogy uralni tudjuk a világot, mi is épp olyan kiszolgáltatottak vagyunk, mint a legtöbb élőlény.

2. Remélem [...] ha felnő, kevésbé lesz idegtépő. Az erdőben nincs [...]. De az erdőben van kacsa, ami majdnem olyan idegesítő.

Ha nem lenne itt az autópálya, sokkal természetközelibb élmény lehetne ez.

Olyan így, mint egy autópálya-pihenő.

Tulajdonképpen jobban örültem volna egy kiadós ebédnek. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy értelmes gondolatok jutnak eszembe.

3. Lassan telik az idő itt az erdőben, hiszen egyedül vagyok, elmélkedek.

Próbálok értékrendeket felállítani magamban. Néha a koncentrálásban megzavarnak a legyek és a szúnyogok. Jó kicsit egyedül lenni, senki sem zavar a „pihenésemben”. Átgondoltam, mi jót, mi rosszat tettem itt a táborban. Kicsit dalolgattam halkan... Nyugalom járja át a testem.

4. A magány az erdőben érdekes érzés. Felerősödtek az érzékeim. Sokkal jobban figyeltem a természet hangjaira, mint általában. A rengeteg, különböző madárhang, az ágak recsegése, a bogarak zümmögése.

16

2011. szeptember

PÁZMÁNY

X. évf. 23. sz.

Figyelem, hogy mibe ülök bele a fűben, hogy ne másszanak rám a hangyák, bogarak.

Elég lassan telik az idő, sokat nézem az órámat. Őszintén várom már, hogy leteljen a másfél óra, mert nem szeretem a magányt. Kicsit meg is éheztem itt az egyedüllétben. Az „ebéd” csak átmenetileg enyhítette éhségemet.

5. Az egyedüllét bárhol érdekes dolgokat, gondolatokat ébreszt az emberben, nemhogy egy ilyen környezetben. A környezeti hangok társaság nélkül jelentősen felerősödnek. Önkéntelenül kezdtem el azt játszani, hogy a lehető legtöbb hangot megkülönböztetem egymástól. Az amúgy „csöndes” erdő sokkal hangosabb, mint gondolnánk. Érdeklődéssel tölt el, hogy mennyiféle hang hallható úgy, hogy nincs mellettem senki, aki elterelje a figyelmemet. Amikor a zajok, neszek már megszokottá váltak, a gondolati világ, a képzelgések uralkodtak el rajtam. El is telt a másfél óra, nem hittem volna, hogy ilyen rövid lesz.

6. Sátorépítés, az első éjszaka a sátorban, tábori építmények, körleti építmények. Saját ebédkészítés, az őrködések, a programok, az éjszakai ébresztő. Tábortűz, mókák készítése, tábortüzi énekek. Zászló fel- és levonás, tábortűz. Séta az erdőben, a szép természet, a környék lélegzetelállító szépsége. A napfelkelte, a naplemente. Angyalkázás, sátorszemle. Kosárfonás, tájékozódási verseny. Tollgyűjtés, a tűzrakó szolgálat, a konyhai szolgálat, az ima szolgálat, a meglepetés.

7. Egy tábor csak akkor jó, ha nagy a létszám, és úgy viselkednek egymással, mint egy nagy család. El kell fogadnunk egymást és törődni kell egymással, hiszen csak így jó a cserkésztábor.

Az indián keretmese nagyon jó. Mind hagyományokban, szokásokban és életmódjukban. Nagyon sok érdekességet tanulhatunk ezekből, mint például a totemoszlop, a tollakkal való díszítés és az ételek. Ez a tábor megmutatja mindezt a cserkészélettel együtt. A programok mindkét irányt felhasználják: tűzrakás, varrás, tábori építmények készítése, kosárkészítés.

A szolgálatok is fontosak, hiszen így marad a tábor tiszta és rendezett.

A kiscserkészek érkezése által a tábor már teljes lett, ami jókedvet hozott mindenkire. A tábortüzi énekek is teljesebbek és vidámabbak.

Eközben több nagycserkész is csatlakozik a táborba. Csendes pihenőkben sok új tábori építmény készül, mind őrsileg és táborilag. Ezek a tábor hangulatát nagyon jól feldobják.

Egész évünket átjárta az indián keretmese, ami jól bemutatta az indián életmódot, és jobban összehozta a csapatot.

17

2011. szeptember

PÁZMÁNY

18

X. évf. 23. sz.

2011. szeptember

PÁZMÁNY A NAGYTÁBOR KÉPEKBEN

19

X. évf. 23. sz.

2011. szeptember

PÁZMÁNY

20

X. évf. 23. sz.