2011. március
A 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja
X. évf. 3. sz.
2011. március
X. évf. 3. sz.
PÁZMÁNY
PETŐFI SÁNDOR: A MAGYAROK ISTENE
Félre, kislelkűek, akik mostan is még Kételkedni tudtok a jövő felett, Kik nem hiszitek, hogy egy erős istenség Őrzi gondosan a magyar nemzetet! Él az a magyarok istene, hazánkat Átölelve tartja atyai keze; Midőn minket annyi ellenséges század Ostromolt vak dühhel: ő védelmeze. Az idők, a népek éktelen viharja Elfujt volna minket, mint egy porszemet, De ő szent palástja szárnyát ránk takarta, S tombolt a vihar, de csak fejünk felett. Nézzetek belé a történet könyvébe, Mindenütt meglátni vezérnyomdokát, Mint a folyóvízen által a nap képe, Áthuzódik rajta aranyhíd gyanánt. Igy keresztüléltünk hosszu ezer évet; Ezer évig azért tartott volna meg, Hogy most, amidőn már elértük a révet, Az utósó habok eltemessenek? Ne gondoljuk ezt, ne káromoljuk őtet, Mert káromlás, róla ilyet tenni fel, Nem hogy egy isten, de még ember sem űzhet Ily gunyos játékot gyermekeivel!
A magyar nemzetnek volt nagy és sok vétke, S büntetéseit már átszenvedte ő; De erénye is volt, és jutalmat érte Még nem nyert... jutalma lesz majd a jövő. Élni fogsz, hazám, mert élned kell... dicsőség És boldogság lészen a te életed... Véget ér már a hétköznapi vesződség, Várd örömmel a szép derült ünnepet! (Pest, 1848. április)
2
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
TARTALOM Petőfi Sándor: A Magyarok Istene............................................................ 2 Tartalomjegyzék ...................................................................................... 3 Megemlékezés és emlékezés .................................................................. 4 Az egyház 1848-as szerepevállalása....................................................... 6 AZ ÚTTÖRŐ MOZGALOM ...................................................................... 8
Kertünk énekes madarai 2. A tengelic .......................................... 10 Viccek ........................................................................................... 11 Magyarok a Nagyvilágban: Barényi Béla ...................................... 12 Recept: Kukoricalepény ................................................................ 14 Programok, ünnepek, évfordulók .................................................. 15 Napelemes és városi .................................................................... 16 Alakiságok a cserkészetben 1. ..................................................... 18 Árpádházi Szent Piroska............................................................... 19 A farsang képei ............................................................................. 20
PÁZMÁNY
a soroksári 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja Megjelenik: kb. 1-2 havonta, rendszertelenül Felelős kiadó: Nagy János csapatparancsnok Szerkesztette: Geiger István, Korrektor: Marosi Kinga Sok szeretettel várjuk írásaitokat, véleményeiteket és segítségeteket. Lehetőség van programok népszerűsítésére, élménybeszámolók közlésére. Cikkeket az istvan.geiger@freemail.hu címre várunk. Az írások tartalma nem tabu és helyesírásuk sem.
3
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
Megemlékezés és emlékezés
Rédlinger József (1929-2011) 2011. március 11-én gyászmisén vettünk részt Soroksáron,. A szentmise előtt, közben és még utána is gondolatok tömege szállt meg. A Szentmise keretében megemlékeztünk Rédlinger Józsefről, egy 1946-ban idegenbe taszított magyar cserkészgyerekről, illetve öregcserkészről. Mert cserkésztestvéreink maradtak ők sokan – én tudom, mert többször találkoztam velük –, akiket Németországba, vagy a világ más részébe sodort a keserű sors. A háborút követő nehéz időkben együtt szenvedtük át – akár itthon, vagy idegenbe szakadva – az elnyomást, a megaláztatást, …, és sokszor gerinces kiállást igénylő éveket, évtizedeket. Ám jött az 1989-et követő időszak a cserkészetben is. Nagy lendülettel indult a megmaradt idősebb cserkészek „feltámasztása”, az újjászervezés. A cserkészetet nem tudták megszüntetni, kiölni belőlünk. Csak évtizedes kényszerszünet volt. Szép, örömteli, de nem könnyű időszak volt ez, hiszen nagyon keserűek voltak az emlékek. A külföldön élő cserkésztestvéreink is örömmel látták a történteket, és azonnal fellobbant az együttérzés, keresték velünk a kapcsolatot, vizsgálva a támogatás és a segítés lehetőségeit. Közéjük tartozott Ő is, a „Jóska”, Rédlinger Józsi bá’. Összefogott társaival, Schirling „Peti”-vel, Bogefürszt „Bogi”-val, Scheiring „Jocó”-val… és még hosszan sorolhatnám a neveket, akik komoly segítőkké váltak, hogy ne csak erkölcsileg, hanem anyagilag is támogassák a most már fiatalokkal újjáéledt 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapatot. Rédlinger Józsi bá’ lett akkoriban és utána is a főszervező a külföldi és hazai kapcsolataink kialakításában. Fáradhatatlan lelkesedéssel szervezett, gyűjtött, lelkesített. Hazalátogatásai figyelemre méltóak voltak. Mindig volt ideje a beszélgetésre, ahol az érdeklődés mellett javaslatok, tervek láttak napvilágot. Társaival szervezett közös találkozásokat, a felidézett emlékekből eszmecserék alakultak ki, biztattak, próbáltak példát mutatni, ezáltal reményt kelteni, hogy a feltámadás nem csak illúzió. Ez akkor nagyon kellett, és hihetetlenül jól esett mindnyájunknak, hiszen erőt adott a jövőt tekintve. Az idő múlik, az akkori ifjonti lendületnek számító kezdet némiképp csökkent az idősödő korosztálynál. A jelenlegi ifjú cserkész generáció már kevésbé ismeri a személyeket és az eseményeket, ezért emlékeztetünk alkalomszerűen. Az emlékezők viszont látták, érzékelték a szeretet 4
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
kisugárzását, ami a tenni akarásban és a segítőkészségben nyilvánult meg. Kötelességünk ezt átadni. … és jött, és jött még sok gondolat a szentmise után. A szomorúak a gyászosak után biztató, reményt keltőek is. Hiszen a múltnak példaértékűnek és reményt keltőnek kell lennie. Tudom, hiszem, hogy a zsigereinkben van a jelen és a jövő fontossága. Az ifjúságnak pedig jó irányt, perspektívát kell mutatni, azonban valahol olvastam: „A múltból gazdagítani kell a jelent, hogy ráépíthessük a jövőt”. Szerintem követendő igazság, főleg, ha nincs vele szégyellni valónk. Az igazi cserkész, cserkész marad élete végéig!
Misi bá’
Ui.: Persze nem csak Németországban voltak ilyen lelkes támogatóink, hanem például Spanyolországban a Vojákovics „Voja”, aki a cserkészek összefogott munkájával épült cserkészotthon (Pázmáneum) összes nyílászáróit (ajtó, ablak) ajándékozta, vagy Török Misi bá’, aki Angliában népszerűsítette a magyar cserkészetet. Az ő érdemeiket szintén becsben kell tartanunk.
Kitelepített soroksári cserkészek tábora a Bódeni-tónál (a keretben Rédlinger József)
5
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
Az elmúlt években, évtizedekben sokszor bántották az egyházat, az egyháziakat, a papokat azzal, hogy politizálnak, mondván, hogy hitéletet és a közéletet, a politikát ne mossák össze. Nem volt ez mindig így. 163 évvel ezelőtt a papság bizony komoly szerepet vállalt a 48-as forradalom és szabadágharc eseményei kapcsán. Az egyház 1848-as szerepevállalása Március 15-re a dicsőséges napok, győztes csaták, a nemzeti összefogás és az önfeláldozó hazaszeretet felelevenítésével szoktunk emlékezni. Nem csak a magyar nép, hanem a magyar papság történetének is egyik legdicsőbb eseménye közé tartozik, mert harcokból a papság is derekasan kivette részét, hazafias prédikációkkal, a szabadságért vállalt áldozatokkal, nem csak a harcokban, de a sebesültek ellátásában is. A bécsi udvar csalódással vette tudomásul, hogy az eseményekbe az egyháziak nagy része a forradalom oldalán kapcsolódott be. Sokan kiemelik a Habsburg-párti főpapok hazafiatlan tevékenységét, de feledésbe merül a katolikus papság hősies magatartása. A szemináriumok kiürültek, mert a kispapok bevonultak katonának, és a tilalom ellenére mintegy 600 egyházi személy ragadott fegyvert. Több katolikus püspököt internáltak, másokat lemondattak, néhányan emigráltak. A nagyváradi püspököt először halálra ítélték, majd megkegyelmeztek neki és internálták. Haynau a besztercebányai püspököt hat évi börtönre ítélte, de végül száműzték. Azokat, akik honvédként harcoltak, besorozták az osztrák hadseregbe. 1849 augusztusában tartóztatták le a két vértesboglári katolikus papot: Streith Miklós plébánost és König Mór káplánt. A népfelkelés szervezésével a fiatal káplánt bízták meg. 1849. augusztus17-én elfogták a káplánt, aki nem köszönt egy útjába kerülő osztrák tábornoknak, a főtiszt káromkodások közepette Kossuth-kutyának titulálta a fiatal papot. Streith Miklós panaszt emelt a durvaság ellen. A tábornok elrendelte a plébános elfogatását is. A két pap a hírhedt Újépületbe került. Haynau halálos ítéletet akart. Bűneik: lázító beszédek tartása, a nép fegyverhasználatra való tanítása. A két papot kötél általi halálra ítélték. Később Streith Miklós plébános ítéletét akasztás helyett golyó általi kivégzésre változtatták, König Mór káplánt pedig tizenöt év várfogságra küldték. 1849. október 8-án végezték ki Gonzeczky Jánost. A császárhű legénység elvárta, hogy a mise végén imádkozzon a császárért. 1848 telén a mise végén már egy hazafias imádságot mondott, sőt 1849 márciusától 6
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
kifejezetten a magyar sereg győzelméért fohászkodott. Később megátkozta azt, aki az osztrákoknak engedelmeskedik. 1849 júniusában öt körmenetet is tartott, amelyen a magyarok győzelméért imádkoztak. Felségsértés vádjával végezték ki. Gasparich Márk Kilit szerzetes, a szabadságharcban tábori lelkész, a függetlenségi szervezkedések résztvevője és vértanúja. 1848 tavaszán faluról falura járt, és földművesek számára magyarázta a polgári átalakulás előnyeit, s a lakosságot a magyar kormány iránti hűségre biztatta. Részt vett a zalai nemzetőrség szervezésében. Ott volt a pákozdi csatában, az 1849. április 3-i szent-tamási ütközetben ő vezette rohamra a rohamozó honvédeket. 1852-ben elfogták és kivégezték. Nem kevésbé szomorú sors jutott Hokky István pap-tanárnak. Tábori lelkészként csatlakozott a szabadságharchoz, 1849 júliusában a hiányosan felszerelt gömöri sereg élén Dernőnél megütközött az oroszokkal, akik szétszórták a magyar csapatot és a papot megölték. Mednyánszky Cézár katolikus lelkész tábori lelkészként több csatában részt vett, Than Mór képe alapján a kápolnai csatában kereszttel a kezében vezette rohamra a katonáit. Világos után külföldre menekült. Távollétében kötél általi halálra ítélték. Súlyos magánéleti válsága öngyilkos lett.
Mednyánszky Cézár és Psotta Móric honvéd ezredes rohamra vezeti a Zanini gyalogezred katonáit a kápolnai csatában (Than Mór festménye)
Szerencsés Zsolt plébános atya 7
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
Nem olyan régen egy munkaértekezleten vettem részt. Amíg a későkre vártunk, kötetlen beszélgetés folyt erről-arról. Valamelyik nemzeti ünnepünk kapcsán szóba kerültek a cserkészek. Mivel idegenekkel voltam, rólam nem tudták, hogy cserkész vagyok. A lényeg, hogy az egyik ember a társaságból azzal zárta le a vitát, hogy „...cserkész vagy úttörő, nem mindegy? Ugyanaz mindkettő!”. Biztos utánanézett, azért ilyen nagyon „tájékozott”. Hogy Ti is tisztában legyetek a lényeggel, nézzük, mi is az az úttörő-, illetve kisdobo mozgalom. AZ ÚTTÖRŐMOZGALOM Az úttörő (oroszul: пионер) egy kommunista ifjúsági mozgalom tagja. A Magyar Úttörők Szövetsége „a gyermekek önkéntes tömegszervezeti tömörülése” a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség vezetése alatt alakult meg 1946-ban. 1946 és 1948 között a kommunisták nagy számban beépültek a cserkészek közé, előkészítve azok 1948-as beolvasztását az úttörőmozgalomba. A létező szocializmus alatt az iskolás gyermekek túlnyomó többsége tagja volt ennek a szervezetnek, amelyben a kommunista ideológiai nevelés döntő szerepet játszott. A cserkészmozgalomból sok motívumot felhasználtak (őrs, egyenruha, tábor stb.), de az úttörőmozgalmat az új politikai berendezkedés céljaira, a kommunista ideológia terjesztésére használták fel. Az úttörőmozgalom feladata az volt, hogy tagjait "a párt iránti szeretetre és hűségre, proletár nemzetköziségre" nevelje. Tagjai: Kisdobos: az általános iskola 2-4. osztályos tanulói Úttörő: az általános iskola 5-8. osztályos tanulói Az úttörők törvénykönyve kilenc változatot ért meg a rendszerváltásig. Egységei: őrs – 6-12 fő, raj – 2-4 őrs alkotja, csapat – általában az összes raj az iskolában A rendszerváltás után egyik napról a másikra feloszlott a pártállami gyermekszervezet. Zánkából Ifjúsági Centrum lett, ami a mai napig üzemel. Csillebércet eladták, most szabadidőközpont. A megyei szervezetek táborait az önkormányzatok üzemeltetik tovább gyeremeküdülőként. 8
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
Engedjétek meg, hogy egy-két részletre felhívjam a figyelmet: • • • •
Az úttörő/kisdobos nem tett fogadalmat, hanem felavatták. Nem volt önkéntes. A cserkészet mintájára alakították, annak lényegi részét kihagyva. A cserkészet nevel, az úttörőmozgalom átnevel.
Az úttörőknek ma is van szövetségük, illetve országszerte működnek magukat úttörőcsapatnak nevező közhasznú társaságok, melyek fiatalok táboroztatásával foglalkoznak. Működik a honlapjuk, több „csapatnak” van saját honlapja. Ezeket böngészve azonban több napi keresgélés után sem derült ki, hogy kiből lehet úttörő, és milyen módon; ezek szerint bárki, aki befizeti a tábor részvételi díját, vagy magát úttörőnek nevezi. Régen a PAJTÁS volt az újságjuk, ma a ZSIRÁF. Ez az interneten is olvasható. Cikkeket találsz benne különböző fogyókúrákról, fogamzásgátlási lehetőségekről, illetve egyik számában felteszi a kérdést: Kell-e őszintének lennünk? Vessük csak össze a kisdobosok 4. és az úttörők 6. pontjával: A kisdobos / úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik. Ja, hogy az már nem érvényes? Vagy már megint változott? Végül is 9. vagy 10. verzió, nem mindegy?
Megjegyzés: A cserkésztörvényt magyarul 1912-ben fogalmazták meg, azóta mindössze a 8-as pont „DE” szavát változtatták „ÉS”-re; A cserkész vidám de és meggondolt. Forrás: wikipedia.hu
Geiger István csapatparancsnok-helyettes 9
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
Kertünk énekes madarai 2. A tengelic Előfordulása Egész Európában, Nyugat és Közép-Ázsiában illetve Észak-Afrikában elterjedt. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Parkokban, útszéli fasorokban, gyümölcsösökben találjuk meg. Észak-Amerikába az emberek vitték be, de később elvadult. Megjelenése Hossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-26 centiméter, testtömege 14-19 gramm. A fejük feltűnően piros-fehér-fekete sávos, ez a fiatalokról még hiányzik. Nyaktöve, válla és háta sárgás, begye, melle oldalai élénk vörhenyesbarnák. Torka, farcsíkja és a hasi oldal többi, eddig meg nem említett része fehér. Szárnya világosbarna, fekete és fehér mintázattal. Életmódja Magokkal, hernyókkal és bogarakkal táplálkozik. Rövidtávú vonuló. Szaporodása Parkok, gyümölcsösök fáira rakja növényi anyagokból készített fészkét. Fészekalja 5 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik, a kirepülési idő még 1415 nap. Védettsége Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 10000 Forint. Forrás: cinege.blog.hu
10
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
VICCEK A székely, az angol és a francia bizonygatja egymásnak, hogy a saját nyelvük a legbonyolultabb. Az angol azt mondja: - A mi nyelvünk a legbonyolultabb, mert úgy írjuk, hogy S h a k e s p e a r e és úgy mondjuk, hogy Sekszpír. A francia azt mondja: - A mi nyelvünk a legbonyolultabb, mert úgy írjuk, hogy B o r d e a u x és úgy mondjuk, hogy Bordó. A székely azt mondja: -A mi nyelvünk a legbonyolultabb, mert úgy írják, hogy Gara és úgy mondjuk, hogy Vasútállomás. x-x-x-x Aki eddig a sátor tetején aludt, annak a Sátoraljaújhely... x-x-x-x Gyanútlanul mentem hazafelé a kocsmából, mikor hirtelen felcsapódott a járda. x-x-x-x Riporter: - Józsi bá! úgy hallottam beszűkült a szókincse. Józsi bá: - Áááá!
11
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN "...Elég, ha csak Barényi Bélát említem meg, aki a Volkswagen autót tervezte, és több mint ezer különböző szabadalma volt már a '30-as években a Mercedes és a Volkswagen gyárakban. A végén pert kellett indítania, amit meg is nyert, így végül a német állam kénytelen volt elismerni, hogy a Volkswagent nem a németek tervezték, hanem egy magyar mérnök. Ha ezek az emberek mind a haza javára fordíthatták volna a tudásukat, .... " - Gróf Spanyol Zoltán feltaláló Az autózás meghatározó személyiségéről folytatott beszélgetéseink során elengedhetetlen, hogy ne említsük meg Barényi Béla nevét. A MercedesBenzről kialakult képet, miszerint a csillagos autók a világ legbiztonságosabbjai közé tartozzanak, ő, a biztonsági szemléletmód úttörője alapozta meg. Mikor 1939-ben jelentkezett a Mercedes-Benznél mérnöknek, azt mondta a meghallgatáson: „Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!” - Egyből felvették. Az 1930-as évektõl a legkiemelkedõbb autófejlesztõ mérnök volt. 1907-ben született Bécs mellett. Miután elvégezte Bécsben a műszaki egyetemet, a '20-as években kezdett el dolgozni az autóiparban. 1939-ben került a Mercedes-hez, ahol megalapította, majd 1972-ig irányította a gyár biztonságtechnikai részlegét. Sokan nem tudják, hogy a Bogárhátút nem Ferdinánd Porsche, hanem a magyar mérnök tervezte meg, méghozzá öt évvel a német előtt. Mindezek ellenére mégis Porsche nevét ismerte meg a világ. Azonban Barényi nem hagyta annyiban a dolgot. Sok éves pereskedés után a bíróság végül is elismerte igazát. Bebizonyította, hogy ő találta ki az egyszerű, tömegekben gyártható autó elvét. Azt sem sokan tudják, hogy ő rajzolta meg az első Porsche sportautók vonalait is. Még 1925-ben fejlesztette ki a teleszkópszerűen összenyomódó biztonsági kormányoszlopot, amelynek köszönhetően ütközés esetén a vezetőt az nem nyársalja fel.
12
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
Legfontosabb találmányát 1951-ben szabadalmaztatta, ami a gyűrődési zóna volt és napjainkig meghatározza az autófejlesztésben a karosszériatervezési irányelveket. Találmányának lényege, hogy a kocsi "magja" keményebb anyagból készült, és így kevésbé sérült meg, míg az elején és a hátulján un. gyűrődő zónát hoztak létre. Az első ilyen energiaelnyelő rendszerrel ellátott típus a 180-as Ponton Mercedes volt, amelyet 1959-ben mutattak be. Az utána készülő Mercedes-Benz típusok már mind e szellemben lettek kifejlesztve. Barényi volt az, aki a Mercedes gyárat arra ösztökélte, hogy az autógyártás középpontjába a biztonságot helyezze. Barényi vezetésével kezdték el a törésteszteket a '40-es években. Barényi nevéhez még számos, közel 2500 találmány fűződik, amelyeknek jelentős része egyik mai autóból sem hiányozhat. A gyalogosok biztonságára is gondolt. ’55ben szabadalmaztatta a gyalogosok sérüléseit csökkentő biztonságos autó tervét. Barényi ’72-ben nyugdíjba ment, de élete végéig tanácsot kértek tőle a Mercedes fejlesztőmérnökei. Kijelenthetjük, hogy nincs még egy ember a világon, aki ennyit tett az autók biztonsága érdekében, illetve egyáltalán az autókért. 1994-ben bekerült az Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába. 1987 -ben utcát neveztek el róla Németországban, Sindelfingenben és Olaszországban, Terracina-ban. Élete utolsó riportjában egy kérdésre, miszerint hogyan tudott ennyi mindent kitalálni, válasza így hangzott: "Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkodni." Barényi Béla az autókonstruktőr zseni 1997-ben, 90 évesen távozott az élők sorából. Forrás: veteran-mercedes.hu 13
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
Többen kértétek, hogy az őszi táborban megfőzött (sütött) ételek receptjeit szeretnétek megkapni, hogy otthon is lehessen indián ételeket fogyasztani (3. rész).
Kukoricalepény A régi háziasszonyok, főleg, amikor egy hétre előre megsütött kenyérrel gazdálkodtak, frissen készített lepénnyel egészítették ki az étkezéseket. Ha nem is ebből az okból, de az ízletes lepénykéket változatosságból is érdemes asztalra tennünk. Gyors (konzervből főleg) és egészséges reggeli, vagy vacsora alapja lehet. Hozzávalók: 1 bögre étkezési kukoricadara, vagy 1 doboz kukoricakonzerv 2 gerezd fokhagyma 3 tojás 1 ek tejföl 10 dkg liszt (fele lehet kukoricaliszt) 1 csapott mokkáskanál sütőpor só, bors sütéshez olaj Ha darából készítjük a lepényt, kb. 3 bögre sós vízben a darából kását készítünk, és puhára főzzük. Készíthetjük morzsolt kukoricából is, de akkor előtte puhára kell főzni. Ha konzervből készítjük, előtte lecsöpögtetjük és turmixgépben sima péppé turmixoljuk (ha kásából, vagy főtt kukoricából, ugyanígy pépesítjük), és hozzákeverjük a zúzott fokhagymákat, a 3 tojást, a fűszereket, és a kanál tejfölt. A lisztet és a pici sütőport a masszához adagoljuk, simára dolgozzuk az egészet. Az olajat felforrósítjuk, és lepényeket sütünk a masszából, mindkét oldalukon szép pirosra. A kisült kukoricalepényeket tálra rendezzük, sült szalonnával, baconnal, házi sonkával, de bármivel nagyon finom. Sajttal, tejföllel, kis tálkában fokhagymás, fűszeres olajjal is tálalható. Ha csak enyhén sózzuk, a lepénykék édesen, lekvárral is fogyaszthatók.
14
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
PROGRAMOK -
2011. 03. 15. 1900: 1848-as megemlékezés az OKH-ban: Szeretettel várjuk a családtagokat, barátokat, ismerősöket!
-
2011. 04. 02-03.: Kiscserkész hétvége
-
2011. 04. 09.: Csapatkirándulás
-
2011. 04. 13-20.: Karitász csomagok hordása (csak rovereknek)
-
2011. 04. 22-23.: Szentsírőrség
-
2011. 05. 01.: Anyák napi műsor a templomban
-
2011. 05. 08.: Nyilvános bemutatkozó tábortűz: Szeretettel várjuk a családtagokat, barátokat, ismerősöket!
-
2011. 05. 14.: Rózsafűzér zarándoklat
-
2011. 06. 25. vagy 26.: Fiúcserkész nap
-
2011. 06. 30 - 07. 03.: Vízitábor
-
2011. 06. 26.: Úrnapja, részvétel a körmeneten
-
2011. 08. 11-20.: Nagytábor
-
2011. 08. 13-17.: Kiscserkésztábor (együtt a nagyokkal, de kőházban) ÜNNEPEK ÉVFORDULÓK
-
2011. 04. 23.: Szt. Adalbert
-
2011. 04. 24.: Szt. György
-
2011. 05. 07.: Boldog Gizella
-
2011. 05. 10.: Madarak és fák napja
-
2011. 05. 11.: B. Salkaházi Sára
-
2011. 05. 23.: B. Apor Vilmos
15
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
NAPELEMES ÉS VÁROSI: MAGYAR KERÉKPÁR HÓDÍTOTT SZÖULBAN Nagyszabású, a környezettudatos közlekedésre biztató kerékpárdesignpályázat zajlott Szöulban. A megmérettetést idén írták ki először. A seregszemlére a világ minden részéről éreztek kétkerekűek tervei. A szöuli versenyen három kategóriában (kerékpárdesign, biciklis divat, valamint kiegészítők és kerékpár-infrastruktúra) indulhattak az érdeklődők. A szervezők nagy hangsúlyt fektettek korszerű designra és a kerékpáros kultúra fejlesztésére. Az SCDC-n (Seoul Cycle Design Competition) egy magyar tervezőcsapat is indult, akik integrált városi kerékpárjukkal különdíjat nyertek a megmérettetésen. A négy tervező, Csortán Beáta, Décsi Julianna, Geiger Dávid és Tőkési Tímea a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnök hallgatói. A tervezőket a versenyről, a jövőbeli terveikről és természetesen az általuk tervezett kerékpárról kérdeztük. hg.hu: Hogyan kerültetek ti négyen a projektbe? Décsi Julianna: Geiger Dávid géptervező szakon, mi hárman lányok pedig ipari terméktervező mérnök szakon tanulunk. Idén először terméktervezőként egy gépész is végig kísérte a tervünk létrejöttét és a megvalósíthatósági, gyárthatósági szempontokat figyelembe véve segítette a termék létrejöttét. A tudásunk és ismereteink kiegészítették egymást, illetve egymás gondolatai és ötletei serkentően hatottak a másikra; ennek köszönhetően gördülékenyen és gyorsan folyt a tervezés. hg.hu: Eredetileg milyen alkalomra született a terv, ti választottátok, hogy kerékpárt terveztek? Tervezők: Fő tantárgyunk az integrált termékfejlesztés, ennek keretein belül terveztük a bringát. A féléves tervezési feladatunk a kiírás szerint egy kerékpár tervezése volt, a feladatot a Schwinn-Csepel Zrt. közreműködésével írta ki számunkra a Gép- és Terméktervezés Tanszék. Ezen a témán belül szabad kezet kaptunk, és mi az 'integrált városi kerékpár' irányt választottuk. hg.hu: Kiket céloz meg az általatok tervezett kerékpár? Tervezők: A választott célcsoport a körülbelül 18-40 évesek: az egyetemisták, valamint az a dolgozó réteg, akik kerékpárral közlekednek akár mindennap munkahelyre menet, de mindenesetre gyakran használják a városban a biciklijüket. A csoportba tehát azok a fiatal férfiak és nők tartoznak, akiknek a kerékpározás egyaránt hobbi és közlekedési eszköz, vagy akár életformának is tekintik, és nem sajnálnak áldozni a mindennapi 16
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
kényelmük érdekében egy olyan minőségi kerékpárra, amely több szinten is megkönnyíti az életüket. Azoknak ajánljuk, akik nyitottak az új trendekre és megoldásokra, és partnerek abban, hogy a kerékpárok birtokba vegyék a várost. hg.hu: Mitől új a ti kerékpárotok? Tervezők: Fel van szerelve a városi kerékpáros számára nélkülözhetetlen egységekkel. Letisztult formákra törekedtünk, amelyek maximálisan betöltik az általunk előírt funkcióikat. A kerékpár váza a hagyományos T alakon alapszik. Letámasztóval és hátsó csomagtartóval rendelkezik, amelyre bármilyen szabványos kerékpár-túratáska elhelyezhető. A termék különlegessége az első, illetve a hátsó polimer elem. A kerékpár elején lévő egység felső részén az első és a hátsó lámpa energiaellátásáról gondoskodó napelem található. Hátul, a tárolóban kényelmesen elférnek a mindennapi használathoz szükséges szerszámok, illetve kisebb személyes tárgyak. A kerékpár kormányát mindkét irányba 90 fokkal el lehet forgatni és a pedálok is felhajthatóak, ami igen kedvező a tárolásnál. hg.hu: Honnan jött a szöuli lehetőség? Tervezők: A pályázatot a designboom honlapján találtuk. Igen kézenfekvőnek tűnt, hogy az épp befejezett tervünket beküldjük a pályázatra. Majd kíváncsian vártuk a nemzetközi zsűri véleményezését. hg.hu: Mivel járt a díj? Tervezők: A díj elsősorban szakmai elismerés: a terv kikerült a designboom oldalára, illetve ha majd különböző állásokra jelentkezünk, előnyt jelenthet, hogy az egyik terméktervünket egy nagyszabású nemzetközi designpályázaton elismerték és különdíjjal jutalmazták. hg.hu: Megvalósult a bicikli gyártása? Tervezők: A Schwinn-Csepel Zrt. kerékpártervezői és néhány szakembere nagy fantáziát és lehetőséget látott az általunk tervezett "Integrated Bike"-ban, így lehetőséget kaptunk egy prototípus legyártására. Ez hihetetlenül nagy szó, a gyártás jelenleg folyamatban van. Forrás: hg.hu 17
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
ALAKISÁGOK A CSERKÉSZETBEN Táborainkban a fegyelmezett Alaki mozgásoknál a vezényszavak csak „vigyázz” állásban adhatók ki, kivéve a „Vigyázz!” vezényszót. "Vigyázz!" A vezényszóra izmaink megfeszítése nélkül, egyenesen állunk. Cipőink két sarka egymás mellett van, a két cipőorr közé befér egy harmadik cipő orra. A térdek egyenesek, mellünket kihúzzuk, a has behúzott. A kezek a test mellett, a tenyerek befelé néznek, az ujjak a comb mentén egyenesen. "Pihenj!" A vezényszóra jobb lábbal oldalt kilépve kisterpeszbe állunk, kezünket hátunk mögött összefogjuk. "Jobbra át!" 90O-os fordulat jobbra, a jobb sarkon és a bal talpon, majd a bal láb zárása a jobbhoz. "Balra át!" 90O-os fordulat balra, a bal sarkon és a jobb talpon, majd a jobb láb zárása a balhoz. "Hátra arc!" 180O-os fordulat balra, a bal sarkon és a jobb talp elrugaszkodással, majd oldalt kitámasztással, a jobb láb zárása a balhoz. Mindhárom fordulat kétütemű, az első ütemre végrehajtjuk a fordulatot, a másodikra zárjuk a lábakat. Forrás: MCSSZ Alaki Szabályzat
18
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
ÁRPÁDHÁZI SZENT PIROSKA Szent László király és Adelheid von Rheinfelden elsőszülött leányaként született 1088 körül Esztergomban. Édesanyja 1090-ben, apja, László 1095-ben fiúutód nélkül halt meg. A trónt unokaöccse, Könyves Kálmán örökölte. Ezután Kálmán udvarában élt. Sorsát nem saját akarata, hanem az ország érdeke irányította, így 1104-ben eljegyezték a bizánci császár, I. Alexiosz fiával, Komnénosszal. Piroskának át kellett térnie az ortodoxiára. Új hitével új nevet kapott: Eiréné lett, jelentése: béke. Elhagyta hazáját, hogy felesége legyen a bizánci trónörökösnek. Férje, a későbbi II. (Szép) János fiatalságát kihasználva, nővére szerette volna elszerezni tőle a trónt férje számára. Ebben a törekvésében még az anyacsászárné is támogatta, fia ellenében. Eme kusza helyzet fogadta a magyar királyleányt Bizáncban. Férje a „szép” melléknevet kiváló uralkodói, erényei miatt érdemelte ki. Eiréné azonban igazi szépség volt, különösen feltűnő volt szőke haja. Vallásossága vezette cselekedeteit, és méltán vívta ki az udvar és a nép tiszteletét. Házasságukból nyolc gyermek született. 1118-ban a trónt II. János foglalta el. Nővére és anyja továbbra is áskálódtak ellene, de az összeesküvést felszámolta, mindkettejüket kolostorba záratta. Jánost mély vallásossága, mértékletessége, b őkezű adományai és igazságossága népszerűvé tették alattvalói körében. Megfontolt, ám mégis energikus politikája pedig számos sikerhez juttatta császárságát ellenfeleivel szemben. Piroska hűséges, okos társa volt hitvesének, és jó császárnője népének. Ideje nagy részét gyermekei nevelésének szentelte. Nem ragadta magával az udvar gazdagsága. Sokat jótékonykodott, udvarában gyakran fogadott zarándokokat, küldötteket Magyarországról, soha nem fordított hátat hazájának. Férjével együtt alapították a Mindenható Megváltó Krisztus (Pantokrátor) kolostort, ami nem csak kolostor, de könyvtár és 50 ágyas betegellátó hely is volt, benne a világ első modern kórháza, osztályokra tagolva. Az alapítólevél részletekbe menően intézkedik a megfelelő gondoskodásról, az élelmezéséről és a halottak eltemetéséről. A monostor ma török mecset. Piroska volt az első magyar királyleány, aki császárné lett. A krónikák egy része szerint férje, II. János uralkodása volt a Bizánci Birodalom utolsó fénykora, s ehhez felesége biztosította a hátországot. Élete végét Piroska szerzetesi fogadalomban töltötte. 1134-ben halt meg. II. János és felesége Szent Iréné (Piroska) az Istenanya mellett (1118 körül, Hagia Spohia)
A budapesti Szent Rita Plébánia hírlevele alapján 19
2011. március
PÁZMÁNY
X. évf. 3. sz.
A FARSANG KÉPEI
Kérjük adója 1-1 %-val támogassa ön is a Magyar Katolikus Egyházat és a Magyar Cserkésszövetséget Magyar Katolikus Egyház technikai szám: 0011 Magyar Cserkészszövetség adószám: 19006705-2-41 20