PÁZMÁNY 2010. dec. 8.
A 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja
IX. évf. 2. sz.
PÁZMÁNY
2010. dec. 8.
IX. évf. 2. sz.
Előszó helyett
Eltelt 20 év. 20 év telt el azóta, hogy 42 év után cserkészeket avattak Soroksáron. Azóta, hogy 1990 december 8-án 15 fiú cserkészfogadalmat tett a soroksári templomban: Nagy Ákos csapatparancsnok Atkári Gábor Geiger Balázs Geiger István Geiger Miklós Hornok Péter Kaltenecker Tibor Nagy Attila
Nagy Ákos Pfeffer Ádám Pintér István Planéta Ferenc Schwarzenberger István Valentin András Valentin István
Sajnos a 15 fiúból már csak kevesen ülünk a tábortűz körül, de még itt vagyunk. Sok víz lefolyt azóta a Dunán. Rengeteg eseménnyel a hátunk mögött és rengeteg tapasztalattal gazdagodva tekintünk vissza erre a 20 évre. Az évfordulók mindig arra késztetnek, hogy egy kicsit a múltba révedjünk, számot adjunk az elmúlt időszakról, végignézzünk magunkon. A PÁZMÁNY ezen számában a cserkészetet, a csapatot szeretnénk bemutatni elsősorban azoknak, akik az utóbbi években csatlakoztak hozzánk. Azok pedig, akik régebb óta velünk vannak (és már a könyökükön jön ki a csapattörténelem, Bi-Pi élete, stb. :-) a régi tagok visszaemlékezései alapján kaphatnak képet a 20 évvel ezelőtti állapotokról, a kezdetekről. Boldog újjászületésnapot kívánunk! 2
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
TARTALOM Előszó ....................................................................................................................... 2 Tartalomjegyzék........................................................................................................ 3 Egy öregcserkész mesél gyermekkoráról................................................................. 4 A leánycserkészet megalakulása Soroksáron .......................................................... 6 Cserkészet a soroksári plébánián 20 év távlatából .................................................. 7 Kiscserkészet Soroksáron ........................................................................................ 8 Vers Mindenkinek: Újjá – Születésnapomra .......................................................... 10 Impresszum............................................................................................................. 10 Majdnem cserkész lettem ....................................................................................... 11 Mi a cserkészet? Célja. Alapelvek .......................................................................... 12 A cserkészmódszer................................................................................................. 13 Mit lehet a cserkészetben, és mi nem a cserkészet ............................................... 14 12 jó ok arra, hogy cserkészek legyünk.................................................................. 15 A világcserkészet története..................................................................................... 16 A cserkészmozgalom kezdetei ............................................................................... 17 A világ főcserkésze ................................................................................................. 18 A magyarországi cserkészet története ................................................................... 19 Kitüntetések ............................................................................................................ 21 A soroksári 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat története............................. 22 Toborzás ................................................................................................................. 25 Szent György, a cserkészek védőszentje............................................................... 26 Pázmány Péter, csapatunk névadója ..................................................................... 27 Gonzaga Szent Alajos, a fiú-raj névadója............................................................... 28 Szent Filoména, a leány-raj névadója..................................................................... 29 Bosco Szent János, a kiscserkész-raj névadója..................................................... 30 Kiskacaj................................................................................................................... 31 Könyvajánló............................................................................................................. 32
3
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
Az újjáalakulás 20. évfordulója kapcsán „AZ” öregcserkész, Breier Misi bá’ is emlékezik. Misi bá’ nem csak arról híres, hogy ő az utolsó olyan élő és aktív tagja a csapatnak, aki már a két világháború között is cserkész volt, hanem arról is, hogy az első, ’90-es biatorbágyi nagytábornak is ő volt a parancsnoka.
Egy öregcserkész mesél gyermekkoráról Három évvel ezelőtt 2007-ben 80 éves évfordulója volt a 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat megalakulásának. Általában kerek évfordulók alkalmával emlékezésre, nosztalgiára hajlamos az ember. Ez történt velem is, mivel egy kis visszaemlékezés megírására kértek meg. Én akkor annyira elmélyedtem gondolataimban, hogy még most is kísértenek; előbuggyan az a sok szép régi emlék, amiket le sem tudtam írni. Az első, ami eszembe jut, hogy milyen szép volt, amint farkaskölyökként az év majd minden szombatján, egyenruhába öltözve összegyűltünk. Kezdetben az iskola valamelyik osztálytermében vagy udvarán. Büszkén énekelve, szép sorban a szigetre, vagy a futballpályára vonultunk. Játszottunk és játszva, énekelve tanultuk a törvényeket, stb. De emlékszem a kirándulásokra a budai hegyekbe vagy a Királyerdőbe. A Soroksár környéki akadályversenyekre, avagy a nemzeti- és egyházi ünnepeken történő felvonulásainkra, amelyek színessé és ünnepélyessé tették az ünnepeket. És mindezt micsoda lelkesedéssel és fegyelemmel csináltuk. Még a kissé rakoncátlan gyerekekre is hihetetlen jó hatással volt. A fegyelmezetlenségért pedig felelősségre vonás járt. A büntetések nem voltak túl szigorúak, hanem inkább nevelő hatásúak, de borzasztóan szégyelltük, ha ilyenre sor került. Én is elég élénk, mozgékony gyerek voltam. Egy alkalommal, mikor az utcán gyülekeztünk, mivel itt volt az ideje az összejövetel kezdetének, bemásztam az iskola kerítésén, hogy kinyissam a kaput. Az iskolagondnok ezt jelentette a vezetőmnek, aki szigorú megrovásban részesített mindenki előtt: két hétre eltiltott az összejövetelektől. Kegyetlen büntetés volt ez akkor. Az első hét után egész környezetem megsínylette keserűségemet. Mivel az én bűntudatom és gyávaságom ezt nem engedte, ők voltak kénytelenek ráhatni vezetőmre, hogy fogadja el bocsánatkérésemet. Következő héten szégyenkezve bár, de boldogan mehettem az
4
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
összejövetelre. Na ez is jó tanulság volt nem csak nekem, de a többieknek is. 1935-36-ban vékony, hét éves gyerekként az iskola előtti időkben főleg az utca nevelt (nem volt még tévé, számítógép, internet, stb.). Ekkor lettem kiscserkész. Hihetetlen és leírhatatlan élmény mégiscsak a kéthetes nagytábor volt. Távol a világ zajától, a szabad természetben egy egymásra utalt szerető, összetartozó közösségben. Érdemes volt egész évben gyűjtögetni a filléreket. Mikor az esti tábortűz után Bandi bá’ vagy Pali bá’ kiadta a parancsot a lefekvésre, és pár perc múlva a Bányai Jaksi bá’ elfújta hangszerén a takarodót. Ilyenkor a lágyabb szívűeknek néha könny csillant meg a szemében. Annak viszont nem volt olyan nagy sikere éjszakai őrség után, mikor a Török Jancsi kürtje ébresztőre ugratott ki minket. Azért siettünk sorba állni, és a patakra, vagy a tóhoz vonulni egy jó mosdáshoz. Visszafelé már dalolva vonultunk (akár esett, akár fújt). Szegény konyhások pedig már régen szorgoskodtak. Már az írás elején tudtam, nehéz feladatot vállaltam, szinte lehetetlen egy ilyen hosszú időnek azt a sok szép és tanulságos élményét ilyen röviden leírni. A cserkészetnek köszönhetően nem csak testet, de szívet, lelket élénkítő, melengető és jó irányba terelő élmény-dús időszaka volt ez gyerekkoromnak, abban a nehéz, háború előtti- és alatti időszakban. Ám minden ténykedésünk és cselekedetünk mögött nyíltan, vagy sokszor észrevétlenül a cserkészet alappillérei, az „Isten, Haza, Embertárs” örök értékű eszméi lapultak meg. Most is fülembe csengenek a farkaskölyök avatáskor mondott ígéret szavai: „Ígérem, hogy amennyiben tőlem telik, hű leszek Istenhez, hazához és a falka törvényéhez. Iparkodni fogok minden nap valami jót tenni.” Szép volt, ám elszállt, de szívünkben, lelkünkben sok maradt belőle, sőt folytattuk. Jó munkát!
Misi bá’ 5
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
1948 előtt a soroksári leányok nem voltak cserkészek, őket a Máriakongregáció fogta össze. A csapatot újjászervezők tehát fiúcserkészetet akartak, úgy ahogy ’48 előtt is volt, de 90-ben már más szelek fújtak. A leánycserkészet megalakulása Soroksáron Amikor kislány voltam, téli estéken édesapám vacsora közben gyakran mesélt gyermekkoráról. Bár nagyapám a cserkészetet sosem említette nekik, mégis e szellemiségben nevelte fel négy fiát és lányát. A természetszeretetet és a leleményességet beléjük oltotta. Nem volt olyan dolog, amit ne tudott volna kitalálni és megoldani. Emellett a rendszeretet is a vérében volt. Egyetlen kép sem maradt, mely arra utalt volna, hogy a soroksári farkaskölykök vezetője volt, de téli estéken a kályha ropogó tüze mellett a „Dzsungel könyvé”-t mesélte gyerekeinek. Amikor 1990-ben meghallottuk, hogy a cserkészcsapat újra él Soroksáron, égtünk a vágytól, hogy mi is közéjük tartozzunk. Mivel a leánycserkészetnek hagyománya itt nem volt, minden próbálkozásunk falakba ütközött. Testvéreimmel, Ritával, Kingával, elhatároztuk, hogy ha kell más csapat tagjaként, de mi is cserkészek leszünk. Tervünkhöz Alvin és Ágica is csatlakozott. Így öten Weckerle-telepen találtunk egy őrsöt, ami befogadott minket. Velük készültünk a jelölt-próbára. Ahhoz, hogy Soroksáron leány-rajt alakíthassunk az őrsvezető képzőt is el kellett végeznünk. Még nem tettünk fogadalmat, amikor már Pestszentlőrincre jártunk át hetente, hogy felkészüljünk a vezetőképző táborra. Ez sok áldozattal járt, de mi már alig vártuk, hogy mint a Pázmány Péter Cserkészcsapat első öt leánycserkésze, fogadalmat tehessünk. Az ŐV tábor előtt a soroksári templomban tettünk fogadalmat, 1991 április 21-én. A nyári kiképzőtábor elvégzése után mind az öten ŐV képesítést szereztünk. A Szent Filoména-raj vezetését Ágica vállalta. Rita kiscserkészek toborzásába kezdett és nagyapám nyomdokaiba lépve, megalapította a Don Bosco kicserkészrajt. Kinga, Alvin és én az első leányőrsöket vezettük. 1991 pünkösdjén a Gondviselés segítsége által, a bolyi cserkészekkel együtt vehettünk részt a Mainz-i németországi magyar cserkészek táborában. Fantasztikus volt megtapasztalni azt a lelkesedést a magyar népdalok és hagyományok iránt, ami még belőlünk teljesen hiányzott. Ott értettük meg a keretmese fontosságát, ott csírázott ki bennünk a leleményesség és a gyakorlatiasság. Olyan élményekkel tértünk vissza, melyet már alig vártunk, hogy átadhassunk sajátjainknak. Így kezdődött és folytatódik… Marosi Szilvia 6
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
Van három lányom, akiknek minden este mesélni kell. Az esti mesét mindig könyvből olvasom fel, ehhez ragaszkodnak, mert így látják a képeket is. Néha azonban, vacsoránál például, csak úgy, fejből kell mesélnem. Ezeknek a történeteknek persze megtörtént eseményeknek kell lenniük. Általában a gyerekkoromra kíváncsiak. Pár nappal ezelőtt a cserkészet került szóba egy vacsoránál. Hát meséltem...
Cserkészet a soroksári plébánián 20 év távlatából 1990-ben a plébánia kertje – a diófa és a mostani Otthon Közösségi Ház közötti terület igazi grund volt, mint a „Pál utcai fiúk”-ban. A kert közepén egy hatalmas cseresznyefa állt. Cseresznyeérés idején a fél életünket a fán töltöttük. Az utca felé 3-4 m magas téglakerítés húzódott. Ha a plébánia-kapu zárva volt, ezen keresztül közlekedtünk. Átmászása akkor nem okozott problémát. Fila Lajos atya, az akkori plébános a kert hátsó részét, kb. a mostani nagykapu vonalától hátrafelé a cserkészek rendelkezésére bocsátotta. Akkor még nem épült meg a Pázmáneum sem. Akkor még csak két őrs volt, a Puma és a Párduc őrs. A kert jobb oldalát a Párducok, bal oldalát a Pumák használták. Itt tartottuk a gyüléseinket. Ezt a hátsó részt egy fasor választotta el a kert többi részétől. Itt építettük föl első tábori építményeinket; tűzrakóhely, kapu, kerítés. Lassan őrsi „vagyonra” is szert tettünk. Ezeket azonban tárolni kellet valahol. Így hát ástunk egy föld alatti raktárat. Egy régi ajtót építettünk be, ezzel be is lehett zárni. Kis lépcső vezetett le, a néhány kartondoboznyi kincshez. Jól összekuporodva 1-2 ember is lefért. A közösségi ház mostani, emeleti termeinek helyén akkor még lakások voltak. Képzelhetitek micsoda kiabálások voltak, amikor az őrsi gyűlésen tüzet gyújtottunk, pont az ablakok alatt. Mindennel próbáltunk tüzelni, füstölt is rendesen. Egyszer-kétszer az is előfordult, hogy kibicikliztünk a botanikus kertbe, és ott tartottuk az összejövetelt, szalonnát sütöttünk. Első komolyabb kirándulásunk a Hűvös-völgybe irányult. Arra már nem is emlékszem, mi volt a program, csak arra, hogy egy zacskó gubaccsal tértem haza. Mai szemmel az első táborunk is érdekes volt. A sátrakat és a felszereléseket a szülőktől és a környékbeli csapatoktól kértük kölcsön. Talán azóta sem használtunk el annyi kötszert, mint az alatt a hat nap alatt. Igazi zöldfülűek voltunk, de tele lelkesedéssel. Már akkor magunkénak éreztük a cserkészetet, a csapatot, felelősséget éreztünk iránta. És ez az érzés azóta meg is határozza életünket. Geiger István akkori őrsvezető
7
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
Nagyapja, Marosi Bandi bá’, a farkaskölykök parancsnoka nyomdokain ’91-ben Marosi Rita szervezte meg a kiscserkészrajt. A rendszerváltás után már nem indították újra a farkaskölyök mozgalmat, hanem a nyugati országokhoz hasonlóan, a rendes cserkészet előszobájaként működő kiscserkészetet valósították meg. Mivel ez, egy az alapokat tekintve természetesen azonos, de a keretet tekintve új szerveződés volt, új rajnévadó-védőszentet is választottak, a szalézi rend megalapítója, Bosco Szt. János személyében
Kiscserkészet Soroksáron Kisgyermekkorom vágyott, titokzatos világa volt a cserkészet, amelyről nagyapám egy-egy elejtett szavából, a felnőttek suttogásaiból szereztem tudomást. Ez a betiltott, „föld alá” kényszerített mozgalom sokak életének volt meghatározó élménye. Most, évtizedek távlatából látom, hogy nagyapám, aki a 150 fiút számláló farkaskölyök-csapat parancsnoka volt, egész életét ebben a szellemiségben élte, és gyermekeit is ebben nevelte. Így édesapámon keresztül mi is részesültünk ebből – talán ezért is volt bennem olyan erős vágy a cserkészet után, hiába mondták, hogy a cserkészmozgalom megszűnt Magyarországon. Én állhatatosan várakoztam, gyermekfejjel abban reménykedve, hogy egyszer majd minden megváltozik, és akkor majd eljön az én időm…. Nem is kellett sokat várakozni, 1989-ben elkezdtek megváltozni a dolgok, és az addig csendben meghúzódó öregcserkészek előálltak, és ifjúkori lelkesedéssel, bizakodó szívvel és derűvel elkezdték felépíteni azt, ami számukra olyan fontos volt. A hagyományokhoz híven először a fiúkkal kezdtek el foglalkozni, de csakhamar megjelentek a lányok is, helyet kérve maguknak a csapatban. Így kezdett el újjászületni a 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat. Én 1991-ben tettem cserkészfogadalmat, és követve nagyapám példáját a kisebb gyerekekkel kezdtem foglalkozni. Az első toborzás olyan jól sikerült, hogy 1992 tavaszán 13 kiscserkész tett ígéretet. Két őrsöt alakítottunk: a Pingvin őrs vezetője Weisz Nándi lett, a Delfin őrsé én. Az első év nagyon küzdelmesen telt, de rengeteg élmény, emlék fűződik hozzá. Nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttünk, és sokat tanultunk egymástól. Kialakítottuk az éves tervünket, amely bizonyos fokig hagyományteremtő lett, évekig nagyon jól működött. Heti rendszerességgel találkoztunk, általában szombaton. Ebből három alkalommal őrsi- (később raj-) gyűlést 8
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
tartottunk, egyszer pedig közös programon vettünk részt, kirándultunk, állatkertbe mentünk, barlangásztunk, együtt ünnepeltük a karácsonyt és a húsvétot, valamint farsangi mulatságot is tartottunk. Évente kétszer táboroztunk – tavasszal egy hétvégét, nyáron pedig 4-5 napot töltöttünk el különböző gyönyörű helyeken. Az első táborunk Biatorbágyon volt, 25 résztvevővel. Igyekeztünk a gyerekeket játékosan, színes programokkal, a koruknak, képességeiknek megfelelő feladatokkal bevezetni a cserkészet világába. Próbáltuk bennük erősíteni: a hajlamot a jóra, a szeretetet Isten és embertársaik iránt, az érdeklődést a természet szépségei iránt, a hazájuk iránti szeretetet és hűséget. Azt, hogy ezek a kis magocskák kicsíráztak-e … talán tőlük kellene megkérdezni, az egykori kiscserkészektől, akik közül már vannak édesanyák és családapák. Szeretnék Nekik köszönetet mondani az együtt eltöltött felejthetetlen élményekért, azért, hogy velük lehettem és mindazért, amit Tőlük tanultam. Valamint szeretnék köszönetet mondani őrsvezetőnek, akik odaadással, minden szeretettel, felkészülten segítették a munkámat. És köszönetet mindenkinek, aki a táborokba, kirándulásokra eljött velünk, és fáradtságot nem ismerve, jókedvűen, szívből segített, hogy ezek a gyerekek és mis is mindnyájan gazdagabban, élményekkel telve, cserkész-mivoltunk nagy érzésével térjünk haza… Köszönöm! Jó munkát!
Marosi Rita, Lengő
9
PÁZMÁNY
2010. dec. 8.
IX. évf. 2. sz.
József Nagy Attila: Újjá – Születésnapomra Idén húsz éves lettem én, emlékezés e költemény erről, arról
Voltam én sok pofa: indián, katona, ős, hős.
ami történt énvelem, mióta újból élhettem idehaza.
Tisztem a példát mutatni, s az ifjakat nevelni szépre, jóra.
Húsz évem gyorsan elszelelt, nálam sok gyerek csapatra lelt, kicsi is nagy is.
Hogy egymást testvérnek tekintse, s a hazát határon ismerje innen, s túl.
Volt sok-sok táborom, s rengeteg kalandom földön, vízen
Istenem, vigyázz ránk, kérünk, hogy mindig meglegyen csapatunk színejava.
S ha jött is egy-egy próba, esténként mindig szólt a nóta, móka.
S én egész csapatom fogom, nem kispályás módon összetartani.
Jártam a Hargitán, másztam a szép Tátrán fel s le.
2010. december 8.
PÁZMÁNY
a soroksári 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja Megjelenik: kb. 1-2 havonta, rendszertelenül, Felelős kiadó: Nagy János cspk, szerkesztette: Geiger István cspkh. Sok szeretettel várjuk írásaitokat, véleményeiteket és segítségeteket. Lehetőség van programok népszerűsítésére, élménybeszámolók közlésére. Cikkeket az istvan.geiger@freemail.hu címre várunk. Az írások tartalma nem tabu és helyesírásuk sem.
www.923pazmany.co.cc 10
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
MAJDNEM CSERKÉSZ LETTEM Én addig nem is hallottam a cserkészetről és még élő cserkészt sem láttam, de Soroksáron egy csapásra megváltozott a helyzet. De kezdjük csak elölről! Amikor Soroksárra kerültem 1989-ben szinte semmit sem tudtam a cserkész mozgalomról. Ez szinte természetesnek mondható, hiszen addigi életemet a létező szocializmusban töltöttem el és benne voltam az úttörő mozgalomban, még krónikás is voltam a Mókus őrsben. Azt persze csak sokkal később tudtam meg, hogy mindezt a cserkészettől lopták el és hogy a cserkészetet szétzúzták és tönkre tették, – legalábbis ezt szerették volna. Ezt azért mondom, mert tanúja voltam annak a folyamatnak, hogy miként támadt fel a cserkészet, nemcsak Soroksáron, hanem az egész országban. A soroksári történetet magam is láttam. Ebből a folyamatból szeretnék néhány személyes képet felidézni a kezdetekről. Soroksáron kiderült, hogy halvány fogalmam sincs a cserkészetről, ekkor a kezembe adtak az „öregcserkészek” jó néhány irodalmat erről, ezeket elolvastam és nem nagyon hittem, hogy ezt ma meg lehet valósítani. Annyira más volt az akkori környezet, annyira más volt az akkori gyermekanyag. Valahogy azt hittem hogy az akkori Farkaskölykök elmasíroztak a történelem ködében és nem fognak visszatérni soha. Néztem a Moldvai Pali bácsi fényképeit, amelyen büszkén mutatott önmagára meg a fiaira. Ilyenkor fura csillogás volt a szemében. Elhittem neki, hogy igaz volt az a világ. De ma mi lesz ebből? – gondoltam akkor. Hihetetlen, hogy ennek már húsz éve! Az akkori srácok sem tudtak szinte semmit a cserkészetről, az egész az öregcserkészek ötlete volt. Mélyen gyökerezett bennük és amikor új idők szelei kezdte fújni ezek a régi emlékek is újra életre keltek. Érdekes volt látni, hogy hajlott hátú öregek újra kihúzták magukat, felöltötték az egyenruhát és szinte újra „gyerekek”, „cserkészek lettek”. Nagyon mélyen ott lehetett a személyiségük alapjaiban amit a cserkészetben szívtak fel, hiszen elemi erővel söpörték el a bennem levő kételkedést. És elkezdték az unokákból és az ismerősök kicsi gyerekeiből összeverbuválni az első őrsöket. Hát így kezdődött és lett belőlük, több őrs, sőt vízicserkészek, lánycserkészek, sok tábor és sok kiscserkész. Kis híja volt hogy engem is felavassanak, igaz ezt csak viccesen mondták és nem fenyegetésként! Jó, hogy láttam ennek a nemes eszmének az újraéledését. Hála Istennek és a szervezés nehézségét vállalóknak! Burger Ferenc atya, 1990-ben soroksári káplán 11
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
Mi a cserkészet? A cserkészet egy olyan mozgalom, ahol minden olyan gyerek megtalálhatja a számítását, akiben van némi elszántság. A legrégibb és legnagyobb ilyen a világon. Benne van minden, amit csak el tudsz képzelni: természetjárás és táborozás, színjátszás és éneklés, sport és játék, országjárás, szolgálat és a másokon való segítés. Fiatalok - és néhány felnőtt - irányítja, akik jól tudják: az iskolapad mellett mire vágynak a gyerekek. A cserkészet a szülők és az iskola mellett kívánja a fiatalok jellemét fejleszteni, mely az életben való tisztességes helytállás feltétele. A cserkészet célja Célja: az emberebb ember és a magyarabb magyar: a fiatalokból a társadalom számára hasznos embereket nevelni. A fiatalok adottságainak, valamint érzékeinek kifejlesztése istenhitre alapozott neveléssel. Arra akarja nevelni a fiatalokat, hogy jellemes egyéniségként, hasznos tagjai legyenek társadalomnak, és ezzel járuljanak hozzá a Világ jobbá tételéhez. A cserkészet fontos célja a nemzet kultúrájának és hagyományainak ápolása. A cserkészet alapelvei Kötelesség Isten iránt, hűség a valláshoz Kötelesség mások iránt, hűség a hazához, részvétel a társadalom fejlődésében, elismerve és tiszteletben tartva embertársaink emberi méltóságát és a természet sérthetetlenségét Kötelesség önmagunk iránt, önmagunk állandó és folyamatos fejlesztése és képzése
12
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
A cserkészmódszer A cserkészmódszer folyamatos, lelkiismeretre hallgató önnevelési rendszer, amely az alábbi elemekből tevődik össze: A cserkésztörvények és fogadalmak: A cserkészmódszer szíve az alapelveket életszabályként megfogalmazó cserkésztörvények és az azok megtartására önként tett fogadalmak. A cserkésztörvények a mindennapokban is kötik az egyént, a fogadalom pedig egy életre szól. Cselekedve tanulás: A cserkészet arra törekszik, hogy az ismeretszerzés alapja a személyes megfigyelés, cselekvés és tapasztalat legyen. A cserkészetben az elméletet a gyakorlat útján szerzik meg a fiatalok, a „való” életben, ahol a valódihoz hasonló veszélyekkel és problémákkal találkozhatnak, a vezetők felügyelete mellett. Kiscsoportos, azaz őrsi rendszer: A cserkészek kis közösségekben, őrsökben, rajokban munkálkodnak. Az őrsi keret lehetőséget ad az egyén véleményének érvényesítésére, de megtanulják egyéni érdekeiket a közösség érdekei mögé helyezni. Folyamatos, ösztönző és változatos programok. A cserkészek folyamatos, ösztönző és változatos programokon vesznek részt, amelyek ismeretszerzést, játékokat, énekeket és hasznos gyakorlatokat, valamint közösségi szolgálatokat foglalnak magukba. A tevékenységek keretét a próbarendszer határozza meg. A próbarendszer a fiatal korát és a cserkészetben eltöltött időt figyelembe véve feladatokat tűz ki. Nagyobb cserkészek a kitűzött feladatok egy részét vezetői segítséggel maguk határozzák meg. Szimbolikus keret: A fiatalok fejébe nem a nyers, száraz tényeket töltjük bele, hanem a keretmesék szereplőiként a mesehősök, a legendák főszereplőinek tulajdonságait tehetik magukévá. Természeti környezet: A természet minden téren előnyösen járul hozzá a fiatalok fejlődéséhez. Ezért a cserkészek a programokat lehetőleg a szabadban végzik. A civilizációtól mentes környezet nem csak testileg hat jótékonyan a fiatalokra, hanem megmutatja azt is, hogy technikai eszközöktől függetlenül is lehet élni. Önnevelés: Minden cserkész tudatosan és aktívan vegyen részt saját fejlődésében. A célok és az ehhez vezető módszerek a feladatok
13
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
meghatározásával, végrehajtásával és értékelésével. A végső cél egy magát ismerő, a hibái ellen küzdő ifjú kinevelése. Felnőtt vezetők részvétele: A cserkészetben a felnőttek részvétele a felnőtt vezetők és a fiatalok barátságán alapszik. A vezető feladata az önnevelési folyamat segítése a cserkészet módszereivel. Mit lehet a cserkészetben? •
• • • • • •
Önként csatlakozni, barátokat szerezni, életformát tanulni és követni, harcolni hibáink ellen, másoknak örömet szerezni, sokat játszani és vidámkodni. Túrázni szárazon és vízen, erdőkben és hegyek között, táborozni télennyáron, igazi nomád életet élni, megismerni a természetet. Népdalokat, néptáncokat, hagyományokat tanulni. Elsősegélyt nyújtani, életet menteni, önfegyelmet, kitartást fejleszteni, egészséges életet élni, sportolni, versenyezni. Színészkedni, szerepelni, énekelni, zenélni, fényképezni, újságot szerkeszteni. Kézműveskedni, fúrni-faragni, rajzolni és festeni. Sziklát mászni, barlangászni, evezni, úszni. Mi nem a cserkészet?
Nem hitbuzgalmi egyesület Nem természetjáró kör vagy sportklub Nem gyermekmegőrző vagy napköziotthon Nem parádés díszlet a nemzeti ünnepeken Nem katonai kisiskola Forrás: cserkesz.hu
14
Nem tömegszervezet Nem nosztalgiázás Nem színjátszó csoport Nem néptáncegyesület, és Nem iskolai szakkör
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
12 jó ok arra, hogy cserkészek legyünk 1. A cserkészet egészséges társaságban hasznos elfoglaltsággal tölti ki szabadidőnket. 2. A cserkészet jellemet ad, amely nélkül semmiféle pályán nem lehet sikert elérni. 3. A cserkészet arra törekszik, hogy egyénileg neveljen jó honpolgárokat. 4. A cserkészet alkalmat ad a szolgálatra, Isten dicsőségére és embertársaink javára. Ez az igazi vallásosság alapja. 5. A cserkészet ügyessé tesz. Fúrás-faragásunk épp oly hasznos az otthonnak, mint amennyire érdekel saját magunkat. 6. A cserkészet belénk oltja a becsületesség és a tisztelet érzését. Nem leszünk tiszteletlenek és nem fogunk hazudni. 7. A cserkészet önbizalomra tanít, mert megismerteti, hogy miképp segíthetünk magunkon és másokon. 8. A cserkészet egészséget ad, mert szabad levegőre és elővigyázatosságra szoktat. 9. A cserkészet segít megismerni egyéni hajlamainkat és így segítségünkre van a pályaválasztásnál. 10. A cserkészet boldoggá tesz, mert kedves barátokkal és a természet szépségeivel vesz körül. 11. A cserkészet kiszélesíti világlátásunkat. Mióta a mozgalom szétterjedt minden művelt országra, a cserkészek állandó kapcsolatban vannak egymással. 12. A cserkészet férfit akar nevelni, olyan férfit, amilyennek magunkat szeretnénk.
15
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
A világcserkészet története Robert Stephenson Smyth Baden-Powell, akit Bi-Pi-nek ismerünk 1857. február 22-én született Londonban. Nyolcadik gyereke volt Peter Baden-Powell tiszteletesnek, az oxfordi egyetem professzorának. Keresztapja Robert Stephensont, a vasút úttörőjének, George Stephensonnak fia. Még csak három éves volt, amikor apja meghalt. A család ettől kezdve nem élt jómódban. Bi-Pi a Rose Hill iskolába járt Turnbridge Wellsben, 1870-ben ösztöndíjat nyert a híres Charterhouse iskolába. Az iskola vidéken volt, Bi-Pi életére nagy hatással tett, hogy a természet közelében élhetett. Mindig nagyon szeretett új képességekre szert tenni. Zongorázott és hegedült. Színészkedett és bohócot alakított. Már a Charterhouse-ban kezdett érdeklődni az erdei élet iránt. „Hányszor megmásztam a fákat és megdermedtem ott fönt, ha taláros tanárok mentek el alattam.” A szünidőkben bátyjaival együtt mindig kalandokat keresett: csónakon körüljárták Dél-Angliát, kenuval fölmentek a Temze forrásáig. Az iskolában Bi-Pi nem volt túl jó tanuló. Először Oxfordba jelentkezett, de nem vették föl. Később azonban a sandhurst-i katonai akadémián második lett a több mint száz jelentkező közül. Így alhadnagyi rangban rögtön a 13-as huszárokhoz került, akik akkor Indiában állomásoztak. Indiában tovább gyakorolta a cserkészést, térképészetet és földerítést. Hamarosan kiképző lett. Módszere szokatlan volt: kis csoportok működtek egy vezető irányításával. Aki jó munkát végzett, külön elismerést kapott. Kitüntetésként Bi-Pi az iránytű északi irányát mutató karhoz hasonló jelvényt adott, amely nagyon hasonlított a mai cserkészjelvényhez. Később Dél-Afrikában, Máltán és Írországban teljesített szolgálatot főként mint kém és felderítő. 1899-ben a dél-afrikai holland telepesek, a búrok elleni háborúban Mafeking város megvédésével bízták meg. A 217 napos sikertelen ostrom során Bi-Pire mély benyomást tett a lőszerhordással, élelmiszerszállítással, hírvitellel, sebesültek ápolásával megbízott fiúk ügyessége és találékonysága. „Ez a tapasztalat arra tanított, hogy ha a fiúk kiképzése alkalmazkodik természetükhöz, igen gyorsan tanulnak, továbbá, hogy a fiúk - feltéve, hogy megbízást kapnak - lényegesen nagyobb feladatokat képesek elvégezni, mint azt az ember gondolná.” 16
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
A cserkészmozgalom kezdetei Mafeking parancsnokának sikerei ugyanakkor Angliára tettek mély benyomást. Bi-Pi nemzeti hősként tért haza 1900-ban. Látta, hogy 1899-ben megjelent kézikönyvét, (Aids to Scouting) amelyet a katonák számára írt, ifjúsági vezetők és tanítók országszerte használják a megfigyelés és az erdei élet oktatására. A Boy's brigade nevű mozgalom egyik találkozóján annak alapítója, felkérte, hogy dolgozzon ki egy tervet a fiúk jó állampolgárrá nevelése érdekében. Bi-Pi átdolgozta művét a fiatalok számára. 1907-ben kísérleti tábort rendezett a Brownsea-szigeten, hogy kipróbálja ötleteit. Huszonkét fiút szedett össze, és táborozni vitte őket. Az elkészült könyv, a Scouting for Boys 1908 január és március között jelent meg, 6 db négypenny-s füzetben, és még abban az évben öt további kiadást ért meg. A fiúk spontán cserkészőrsökbe szerveződtek. Amit meglévő szervezetek segédanyagának szánt, egy új mozgalommá vált. Bi-Pi nagy megértése a fiúk iránt alapjaiban ragadta meg Anglia és a világ ifjúságát. A cserkészet gyorsan elterjedt a Brit Birodalomban és világszerte, végül a világ minden országába eljutott. A Scouting for Boys több mint 35 nyelven jelent meg. Bi-Pi hamarosan központot rendezett be, hogy a beözönlő kérdésekre válaszolni tudjon, 1910-ben pedig, 53 éves korában nyugalomba vonult a katonaságtól, mert a király úgy vélte, hogy a cserkészmozgalomban eredményesebb munkát tud végezni hazája számára. Így minden lelkesedését és energiáját a cserkészet fejlesztésére fordította. Beutazta a világot; mindenhová elment, ahol leginkább szükség volt arra, hogy buzdítsa a fejlődést. Magyarországon kétszer: 1928-ban és 1933-ban járt. 1912-ben feleségül vette Olave St. Clair Soames-t, aki állandó segítője lett minden munkájában. Hamarosan Ewhurst-be, egy sussex-i faluba költöztek, egy dombtetőn álló házba, amelyet Pax Hillnek (békedomb) neveztek el. Három gyerekük volt, Peter, Heather és Betty. Olave, Lady Baden-Powell 1930-tól mint a világ főcserkészlánya vált ismertté. (Bi-Pi és Olave közös születésnapja, február 22. a Thinking Day, az „emlékezés napja”.)
17
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
A világ főcserkésze Az első cserkészjamboree Londonban volt 1920-ban, amelyen az első világháborúban vesztes hatalmak cserkészei nem vehettek részt. A záróünnepségen BiPi-t egyhangúlag megválasztották a világ Az ezt követő nemzetközi főcserkészének. összejövetelek, cserkészeké és vezetőké egyaránt, megmutatták, hogy ez nem tiszteletbeli cím volt, valóban mindnyájan vezetőjüknek tekintették. Bi-Pi kezdetben félt az intézményesüléstől. Azonban tévedett. A Cserkészek Világszövetsége (WOSM) a világ legnagyobb ifjúsági szervezete. A második jamboree Dániában volt 1924-ben, a harmadik pedig az Arrowe Parkban (Anglia) 1929-ben. Itt jelentették be, hogy a király Bi-Pi-nek főnemesi rangot adományozott. A Lord Baden-Powell of Gilwell címet kapta arról a nemzetközi vezetőképző központról, amelyet ő maga létesített a Gilwell-parkban. Az itt tartott táborok tapasztalatai alapján írta A cserkészvezető című könyvét. 1909. IX. 4-én a londoni Crystal Palace-ban rendezett cserkésztalálkozón a 11 ezer fiúcserkész mellett néhány lány is megjelent, akik magukat, girl scout-nak nevezték. A következő évben Bi-Pi külön mozgalmat indított számukra, melynek a girl guide nevet adta. 1918-ban már a tapasztalatok nyomán adta ki Lánycserkészet című könyvét. Bi-Pi bátyja, Warrington 1912-ben megírta a tengeri cserkészet és a fiúk számára alkalmas tengerésztudomány kézikönyvét, ő maga pedig 1916-ban a kisfiúk számára írt cserkészkönyvet Farkaskölykök könyve címmel. 1922ben írta A boldogulás ösvényein című könyvét, amely a rovercserkészet vezérfonalává vált. A cserkészet nem volt Bi-Pi egyetlen érdeklődési területe. Érdekelte a színészet, a halászat, a lovaspóló és a vadászat is. Kitűnő művész volt, sok rajzot és vízfestményt készített, foglalkozott szobrászattal és amatőr filmezéssel is. 32 könyvet írt. Tiszteletbeli doktorrá avatta hat egyetem, 28 külföldi rendjelet és 19 külföldi cserkészkitüntetést adományoztak neki. 1938-ban visszatért Afrikába. Visszavonultan élt a Kenya-hegy tövében, de ovább írt és rajzolt. 1941. január 8-án halt meg. Művét, 1977-ben bekövetkezett haláláig Lady Olave Baden-Powell folytatta. Forrás: wikipedia 18
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
A magyar cserkészet a cserkészmozgalom magyar része, mely az 1910es években indult útjára. Magyarországon a cserkészet legfőbb szervezete a Magyar Cserkészszövetség, de ezen kívül a határon túli magyaroknak is megvannak a saját cserkész szervezeteik, illetve az emigráns magyarok által alapított Külföldi Magyar Cserkészszövetség.
A magyarországi cserkészet története Kezdetek Magyarországon a cserkészmozgalom az 1910-es években kezdte meg hódítását: A Nagybecskereken megjelenő Torontál című napilap foglalkozik először a mozgalommal, 1910. július 14-i számában. A cikk szerint a nagybecskereki gimnázium értesítőjében Králik László tanár magyar nyelven elsőként értekezik a Boy Scouts-ról, a cserkészmozgalomról. A kezdeményezés hatására az országszerte megindul a cserkészmunka. 1910-ben megalakulnak az első cserkészcsapatok, és 1912. december 28-án a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ). 1913-ban tartották 105 cserkész részvételével a vági tutajutat, melynek hatására újabb lendületet vesz a mozgalom. A diktatúra előtt A szövetség, miután a Tanácsköztársaság betiltotta, 1919 szeptemberében alakult újjá. Az alakuló ülésén csak az „úttörőcsapatokban magukat nem kompromittált” cserkészvezetők vehettek részt. Az ő feladatuk volt a talpraesett, természetszerető, vidám és istenhívő ifjak nevelése. 1920-ban elindul a Magyar Cserkész című lap, megjelennek a vízicserkészek és a kiscserkészek, megalakul a Nemzetközi Iroda, melynek az MCSSZ is alapító tagja. Az 1920-as 1. Cserkész Világdzsemborin magyarok még nem tudtak résztvenni, de 1924-ben, a tábori versenyeken a brit és amerikai cserkészek után a magyarok bizonyultak a 3. legjobbnak. 1926-ban tartották a Megyeri Nagytábort közel 9000 cserkész részvételével. 1929-ben a 3. Cserkész Világdzsemborin a magyarok bizonyultak a legkiválóbb cserkészeknek. Így aztán a magyar cserkészmozgalom számára óriási lehetőség volt, hogy 19
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
Magyarország nyerte az 1933-as dzsembori rendezési jogát. A Gödöllői Királyi Kastély kertjében közel 30 000 cserkész táborozott. A mozgalom feje Teleki Pál volt. A háború vége felé a hatalom igyekezett ellehetetleníteni a cserkészmozgalmat, hogy saját, Levente- és Őrszem-mozgalmát erősítse. 1944-ben feloszlatták az MCSSZ-t, bár a végrehajtásra már nem maradt idő. A II. világháború után a Magyar Kommunista Párt igyekezett Magyar Úttörők Szövetségébe beolvasztani a cserkészmozgalmat. A cserkészek munkáját a belügyi hatóság minden eszközzel akadályozta. 1946. július 20-án szovjet segítséggel elérték, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök betiltsa a Magyar Cserkészszövetséget. Július 22-én megalakult az új összetételű, kevésbé vallásos vezetésű Magyar Cserkészfiúk Szövetsége. Eközben megtörtént a kommunistáknak a mozgalomba való beépülése, 1947 elejére az MKP 11 elvtársa végzett fellazító tevékenységet a cserkészeknél. Így könnyű volt félreállítaniuk a legendás cserkészvezető Karácsony Sándort, és Jánosi Sándor országos vezért. Surányi László például olyan sikeresen oldotta meg a beépülést, hogy 1948. június 27-én ő került a főcserkészi székbe. 1947-ben még sikerül 200 cserkésznek eljutnia a 6. dzsemborira. 1948 nyarának végén, az úttörővasút első szakaszának avatásán kerül sor az Úttörőszövetség és a cserkészet egyesítésére. Emigrációban A cserkészet az újjáalakulásig szünetelt Magyarországon, de külföldi emigrációban tovább élt. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség működése szervesen összefonódott az emigráns magyar közösségekkel. Magyar központok vannak a mai napig az Egyesült Államokban, Németországban, Ausztráliában és számos nyugati országban.
20
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
Újjászerveződés A rendszerváltás után sorra alakultak újjá a cserkészcsapatok, újjáalakult a magyar cserkészet. A Magyar Cserkészszövetséget 1989. február 11-én, veszi nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság. 1990. július 23-án pedig ismét tagjai közé veszi fel a WOSM. Az 1991-es 17. Cserkész Világdzsemborin ismét részt vesznek magyar cserkészek. 1993-ban a gödöllői dzsembori 60 éves évfordulója alkalmából emléktábort tartanak. Az ezredfordulón, 2000ben Esztergom mellett kerül sor a Millenniumi Emléktáborra, melyen 2000 magyar cserkész vesz részt. Új lendületet vesz a Közép-Európai Dzsemborik sora, melynek Magyarország is résztvevője, majd 2001-ben a Carpathia szervezője.
• • • • • • • •
Híres magyar cserkészek Almásy László Afrika-kutató, felfedező Andorka Rudolf szociológus Jancsó Miklós fimrendező Lámfalussy Sándor közgazdász, „az euró atyja” Sinkovits Imre színész, a Nemzet Színésze Sík Sándor költő, piarista pap-tanár Szerb Antal író Teleki Pál földrajztudós, miniszterelnök
Kitüntetések A magyar cserkész életmentő kitüntetést 1924ben alapították, de 1919. szeptember 21-éig visszamenőleges hatállyal. Azok a cserkészek kaphatták, akik "testi épségük, esetleg életük szükségszerű kockáztatásával emberéletet mentettek meg". Összesen 415-en kapták meg, ebből hárman 2-szer, és egy cserkész, Csorba György pedig 4-szer. Forrás: wikipedia
21
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
A soroksári 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat története Az alapítás A Soroksári Római Katolikus Egyházközség 1926-ban kezdte meg a cserkészcsapat szervezését. Az első cserkészavatás 1927-ben volt, a cserkészcsapat első parancsnoka Massányi Dezső lett. Az első tábor 1928ban, Nógrádban volt. Ezen a táborozáson 12 cserkész vett részt. A háború előtti évek 1929-ben a csapat Kápolnásnyéken táborozott. Ősszel új parancsnoka lett a csapatnak, Aczél Ernő káplán személyében. 1930-ban beindult a kéknyakkendős apródmozgalom és 30-an el is kezdték a munkát. 1931-ben, az első önálló nagytábort Pétfürdőn szervezték meg. A fiúkkal közösen táborozott két soroksári kispap is. Szeptember 20-án tábori beszámolót tartottak, ahol köszönetet mondtak a község elöljáróinak, a Szervező Testületnek, akik adományaikkal támogatták a csapatot: így többen felszereléshez, ingyen táborozási lehetőséghez jutottak. Kirándulások, hadijátékok, cserkésznapok, tábortüzek bizonyították a cserkészet létjogosultságát, nevelő, közösségteremtő erejét. Aczél Ernő káplánt 1931. július 4-én tisztté avatták, a 1933. évi magyarországi jamboree parancsnoksága, 1932. május 30-án altábor-parancsnokká nevezte ki, és megbízta a környező csapatoknak a jamboree-ra való előkészítésével. 1932. május 5-én a cserkészcsapat megalakulásának 5. évfordulójára ünnepélyes fogadalomtételt rendeztek. A rendezvényen Dr. Hanauer István váci megyéspüspök is megjelent és főpapi áldását adta a csapatra. Május 22-én szabadtéri cserkésznapot rendeztek. A bemutatók már a következő évi jamboree-ra készültek. 1932-ben ismét új parancsnoka lett a csapatnak. Aczél Ernő helyét dr. Schmidt Ferenc iskolaigazgató vette át. A csapat lelkesen készülődött a következő évi jamboree-ra. Soroksárról két őrs vett részt a gödöllői jamboreen. A kontingens tagjainak egy életre szóló élményt jelentett a nagy világtalálkozó. 1934-ben lett a csapat parancsnoka Schwarz József káplán. A nagytábort Magyarkúton is ő vezette. A taglétszám emelkedett, kitermelődtek a helyi vezetők, akik a fiúk nevelését vallásos szellemben végezték. A cserkészcsapat a kongregációs otthonban működött, rendezvényeket, színházi előadásokat, teadélutánokat szerveztek, ahol a fiatalok társasági 22
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
élete kulturált körülmények között zajlott. Az elkövetkezendő években a csapat sokat fejlődött. 1935-ben Cserhátszentiván, majd 1936-ban Tihany a nyári nagytábor színhelye. 1936-ban megalakult a vízicserkészet. 1937-ben a szarvaskői nagytábort már az új parancsnok, Rapcsányi László vezeti. Magdics András vezetésével az apródmozgalom farkaskölyök mozgalommá alakul át. A csapat a mozgalom részére Soroksáron nagy megbecsülést szerzett. A tagok létszáma megközelítette az 500 főt. A nagytábort Tatatóvárosban rendezték. A csapat fennállása óta ez volt a legnagyobb létszámú tábor, ahol több mint 100 cserkész táborozott. Az év folyamán ünnepség keretében szentelték fel a csapatzászlót, és a Szent Alajos raj zászlaját. 1939-ben szervezték meg először a farkaskölykök önálló táborát Szendehelyen, a község iskolájában. A soroksári kiscserkészek országos hírűvé váltak. Még ebben az évben felszentelték a farkaskölykök zászlaját, melyet a mai napig tisztelettel használ a csapat. Háborús évek A háborús évek csökkentették a csapat mozgását, de vízicserkész raj megalakulása lendületbe hozta a fiatalokat. A községtől megkapták használatra a községi strandot. A soroksári fiatalok a nehéz idők ellenére tartalmas, vidám, sportos életet élhettek. 1940-ben Ócsán tanyázott a csapat. 1943. július 5-től 18-ig a Bükk hegységben, Bekénypusztán nagytábort szervezetek Magdics András vezetésével. 1943. novemberében Nagy Árpád egykori soroksári cserkész, fiatal káplán lett a parancsnok. Az 1944-es esztendő megtorpanást jelentett. Hősi halottak, kényszermunkára elhurcoltak, majd a cserkészotthont is szétlőtték. A háború utáni évek 1945. nyarán az egész csapat, a farkaskölykökkel együtt „Favágó táborba” ment a peszéracsai erdőkbe. A favágó tábor célja az volt, hogy a községi iskola céljára tűzifát termeljenek ki. A nagy fáradsággal kitermelt fát azonban a szovjet katonák elkobozták. 1946-ban a mozgalom ismét az emelkedés útjára lépett. A nyári nagytábort Izbégen, a farkaskölyk tábort pedig Diósjenő község mellett alakították ki. 1947-ben a feloszlatás híre ellenére a szervezőmunka folytatódott. 1947. január 2-án a fönntartó testület ülést tartott. A jelentés szerint 3 raja, 11 őrse volt a csapatnak, és összesen 203 fő. 23
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
1947-ben a csapat ismét Szarvaskőn, a farkaskölykök pedig a Pécs melletti Mecsekalján táboroztak. Ez volt az utolsó tábor. 1948. május 30-án az Egyházközségi Képviselőtestület a cserkészcsapatot, figyelembe véve, hogy a vallásos szellemben való működés lehetetlenné vált, és a csapat ki van téve a veszélynek, hogy máról holnapra egy rendelettel beosztják az úttörők közé, feloszlatta. Az újjáalakulás 1989. őszén Moldvai Pál megkezdte az egykori cserkészek felkutatását. 45 régi tagot sikerült az ügy mellé állítani, s ezzel a társasággal már el lehetett kezdeni a cserkészcsapat talpra állítását. Az öregfiúk gyermekeit és unokáit számba véve kialakult az első 15 fős fiúcsapat, akiknek felkészítése megkezdődött. Az idősek ragaszkodtak a hagyományok pontos betartásához, és ott akarták folytatni, ahol 1948-ban abbahagyták. Az ifjúság azonban megváltozott. Az alapelvek – úgymint a cserkésztörvények – örök érvényűek, de a megjelenési formát a megváltozott körülményekhez kellett igazítani. 1990. március 27-én tartotta a csapat alakuló ülését, ahol Nagy Ákost választották parancsnoknak. 1990. december 8-án 15 fiú tett a cserkészparancsnokkal együtt fogadalmat az esti ünnepi szentmisén. A csapat régi nevét vette fel. 1991-ben megalakult a kiscserkész és a leány raj is. Az első nyári nagytábort Biatorbágyon rendezték augusztus 23-28-ig 35 fő részvételével. A tábor parancsnoka Breier Mihály öregcserkész, a tábori lelkészek Burger Ferenc soroksári káplán, Juhász Gábor, és Kovács József egykori cserkész atyák voltak. A tábor vidám hangulata minden táborozó részére felejthetetlen emlék maradt. 1992-ben vitték először a kiscserkészeket is táborba. A nyári nagytábort ismét Biatorbágyon rendezték, Nagy Ákos parancsnok vezetésével. A kiscserkészek az első három napot együtt töltötték a nagyokkal, ismerkedve az igazi tábori élettel. Vendégei is voltak a tábornak, a németországi Göppingen cserkészei. Azóta a csapat minden évben 3-4 tábort és több kirándulást szervez. 1995-ben a nagytábort Tar községbe szervezték. A parancsnok Nagy Ákos volt. A tábort angol cserkészek tisztelték meg. A sok érdekes program mellett a híres angol-magyar focimeccset is felelevenítették. Az 1996. évi statisztika szerint 8 őrsben 70 tag alkotta a soroksári csapatot. 24
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
Húsvét ünnepén, nagypénteken egész éjjel őrséget állnak a cserkészek a Szent Sírnál. Az őrség a feltámadási körmenetig tart, a soroksári templomban nagypéntek éjszakáján a sírban fekvő Krisztus egy pillanatra sincs egyedül. Soroksárt nagy megtiszteltetés érte, amikor az ópusztaszeri, millecentenáriumi nagytábor főparancsnokának Magyar Cserkészszövetség, Nagy Ákost nevezte ki. A soroksári cserkészeket a Tisza Ányásikanyarjában létesített vízitelep üzemeltetésével bízták meg. 1999-ben a csapat a nyári tábort Mindszent mellett a Tisza Ányási kanyarjában rendezte, az idősebb cserkészek Szolnoktól kenun mentek a táborba. A cserkészek aktív szereplői a soroksári egyházközségi életnek. 1999. decemberében jelent meg a Soroksári 923. Pázmány Péter Cserkészcsapat újságja, mely a soroksári cserkészélet eseményeit mutatja be színvonalas szerkesztésben. A mai soroksári cserkészek méltó utódai az elődöknek. 2000-ben, Mexikóvárosban rendezték a rover cserkészek világtalálkozóját július 11-től július 24-ig. A 14 fős magyar kontingensnek 2 soroksári tagja is volt. Moldvai Marianna munkája alapján összállította: Geiger István ... A hang ösvényén át jött a fény. Kürtszó hozta, amit cserkészek fújtak, s akik csodálatos hősök voltak előttem. Hiszen az erdőket, mezőket barangolják minden szabad idejükben! Fürdenek a folyókban! Másszák a hegyeket! Árvalányhaj van a kalapjukon ... és napfény a szívükben. Istenem, csak én is cserkész lehetnék! A csapat várja a 6-12 éves cserkészkedni vágyók jelentkezését. Jelentkezni az istvan.geiger@freemail.hu címre küldött e-mailben, vagy a 20/823-4461-es telefonszámon lehet. E-mail-es jelentkezésnél kérjük a következő adatokat megadni szíveskedjenek: • név • e-mail cím, amit rendszeresen olvasnak is • lakcím (postacím) • szülő neve, telefonszáma, • telefonszám e-mail címe • születés éve 25
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
Szent György, a cserkészek védőszentje Kappadókiában született, a II. sz. közepe táján. Apja perzsa, anyja kappadókiai keresztény volt. Diocletianus császár alatt (284-305) szolgált katonaként. A keresztényüldözéskor már magas rangú tiszt volt, vagyonát szétosztotta a szegények között, és az udvar előtt megvallotta hitét. Nem volt hajlandó áldozni az isteneknek, ezért halálra ítélték. Megverték, majd börtönbe vetették, ahol megjelent neki az Úr, és megmondta, hogy hét évig fog szenvedni, de háromszor kel életre. György életét a csodák kísérik; miután legyőzte a varázsló Atanázt, az megtért és vértanú lett. Kivégezték, de föltámadt. Mindezek láttán a hóhérok megtértek, ezért őket is lefejezték. Egy pogány templomban a leheletével döntött le bálványokat. Ez megtérítette Alexandra császárnőt, aki később szintén vértanú lett. Története legenda, de György valóságos személy volt, aki sokat szenvedett, hitéért. A legendához csatolták a sárkányölés motívumát: Silena városa közelében volt egy tó, abban lakott egy sárkány. Mindig a népet, amikor az ellene vonult, naponta két juhot adtak neki. Amikor a juhok megfogyatkoztak, naponta egy embert áldoztak a szörnynek. Sorsot vetettek, és senki sem vonhatta ki magát alóla. Egyszer a sors a király leányára esett. A király megkísérelte leányát megőrizni a haláltól, de a nép rettegett, hogy mindnyájukat megöli a sárkány. Ment a leány a tóhoz, akkor Szent György arra jöt, és megkérdezte, mi baja van. A lány elbeszélt neki mindent. Ő pedig: Ne félj, segíteni fogok rajtad, Krisztus nevében. Akkor a sárkány kiemelte fejét a tóból. György lovára pattant, keresztet vetett, és szembelovagolt a sárkánnyal. Istennek ajánlotta magát, és olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy a földre zuhant. Akkor megparancsolta a leánynak, hogy vezesse a városba. Az megtette, és a sárkány úgy ment utána, mint egy szelíd kutya. A városban a nép megijedt, de György így szólt hozzájuk: Ne rettegjetek, az Úr küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket a sárkánytól. Higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm a sárkányt. Így a király és a nép megkeresztelkedett, György pedig megölte a sárkányt. 26
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
Pázmány Péter, csapatunk névadója Bíboros, esztergomi érsek. Nagyváradon született, 1570. október 4-én, ősi magyar családból. Iskoláit szülőföldjén kezdte, azután Kolozsvárra ment, ahol 1583-ban visszatért a katolikus egyházba. 1587-ben belépett a Jézustársaságba. A próbaidőt Krakkóban töltötte, a bölcseletet Bécsben tanulta, a hittudományokat Rómában. Ezutá Graz-ban működött. 1601-ben a sellyei rendházba küldték, hogy hazájában legyen hithirdető. 1603-ban ismét Graz-ban tanított. 1607-ben ismét hazájába küldték, ahol az esztergomi érsek vette udvarába. Később Forgách érsek kezdeményezésére V. Pál pápa felmentette szerzetesi fogadalmai alól. 1616-ban préposttá, s az időközben elhunyt Forgách helyébe esztergomi érsekké nevezték ki. A bíborosi címet 1629-ben kapta meg. Pázmány prédikációival, élő szóval és hitvitáival a magyarországi ellenreformáció lelke volt. Számos előkelő családot térített vissza a katolikus egyházba. 1603-11-ig kilenc polemikus munkája jelent meg; ezek a katolikus egyház tanításának azon pontjait tárgyalják, amelyeket a protestánsok leginkább támadnak. Jelentőségét tekintve ezeket is meghaladja az Igazságra vezérlő Kalauz. Ez a katolikus vallás főbb igazságait tárgyalja, tekintettel e protestánsok támadásaira, s így tárháza a katolikus vallás érveinek. Miután meg volt győződve arról, főképp az erkölcsi és műveltségi hanyatlás idézte elő és könnyítette meg a protestantizmus terjedését, Nagyszombaton és Bécsben az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított. 1635-ben létesítette a magyar tudományos egyetemet. Pozsonyban jezsuita kollégiumot és iskolát, Érsekújváron és Körmöcbányán a ferences kolostort alapított. Pázmány elévülhetetlen érdeme a magyar irodalmi nyelv megteremtése. A világegyház története kevés olyan főpapot tud felmutatni, aki Pázmányt erényekben felülmúlta volna. Kb. harminc könyvet írt. Hamvai a pozsonyi székesegyházban nyugszanak. Nevét az általa alapított budapesti tudományegyetem őrzi. Pozsonyban halt meg, 1637. március 19-én
27
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
Gonzaga Szent Alajos, a fiú-raj névadója 1568. március 9-én született Castiglione városában. Szülei – Gonzaga Ferrante gróf és Santeani Tana Marta – II. Fülöp spanyol király udvarához tartoztak. 3 éves korában atyja magával vitte Casalmaggiore erődjébe, ahol 2 éven keresztül a katonák között élt. Ekkor követte el azokat a „bűnöket”, melyeket egész életén keresztül bánt; egy alkalommal puskaport csent és elsütött egy ágyút, anélkül hogy értette volna, hogy mit mond, átvette a katonák nyers beszédét. Ezután újra édesanyja mellé került, ahol két év után élte át megtérését. 1576-ban járvány tört ki, s Ferrante gróf Alajost és öccsét Firenzébe vitte Francesco Medici nagyherceg udvarába. 1579-ben atyja magával vitte a mantovai herceg udvarába, ahol 1580-ban először áldozott Borromei Szent Károly püspök kezéből. A madridi király udvarában 1581-83-ig élt, és itt ébredt rá, hogy jezsuitának kell lennie. Öccse javára lemondott örökségéről, és 1585. november 25-én Rómában belépett a jezsuita rendbe. 1590. novemberében kezdte meg utolsó teológiai évét, melynek végén pappá szentelték volna, de 1590-91ben járvány tört ki Rómában, mely igen sok áldozatot szedett. Alajos elöljárói engedélyezték, hogy részt vegyen a betegek gondozásában, de amikor egy összeesett beteget a vállán vitt az utcáról a kórházba, maga is megfertőződött. A betegség az általa előre megmondott napon, 23 éves korában végzett vele. 1605-ben boldoggá, majd 1726-ban szentté avatták. 1729-ben XIII. Benedek pápa az ifjúság és a tanulók védőszentjévé nyilvánította. Sírja a római Szt. Ignác templomban van. Magyarországi tisztelete a XVIII. sz. óta, főként a jezsuiták által lakott városokban virágzott; Nagymágocs és Óhalomsok templomának patrónusa, Székesfehérvárott, a jezsuita templomban és Garábon az egykori premontrei prépostság romjain van kápolnája. Ünnepe: június 21.
28
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
Szent Filoména, a leány-raj névadója 1802. május 25-én a Priscilla-katakombában fölnyitottak egy sírt. Három 50 cm magas téglalap fedte, rajta felirat, festett pálmaág, három nyílvessző, 2 horgony és egy virág volt. A sírban egy fiatal leány maradványai mellett egy kis üveget, s benne beszáradt sötét anyagot találtak. A feliratot, PAX TECUM FILUMENA, és a jelképeket a vértanúság jeleként, az üvegcsében lévő anyagot vérnek ítélték. Ezek alapján Filoménát szűz vértanúnak tekintették. Ereklyéit Mugnano del Cardinaléban, a Madonna delle Grazie templomban helyezték el, ahol ezután csodák történtek. 1833-ban adták ki Mária Lujza domonkos nővér Filoménáról kapott kinyilatkoztatásait, melyben a nővérnek maga Filoména jelent meg és mesélte el életét és vértanúságát. Egy január 10-i napon született királyi családból, miután pogány és gyermektelen szülei megkeresztelkedtek. 11 évesen szüzességi fogadalommal Istennek szentelte magát. Amikor 13 éves lett, Diocletianus háborút indított atyja ellen, aki Rómába indult béketárgyalásra, és Filoménát is magával vitte. A császár Filoménát feleségül kívánta, de amikor vágya nem teljesült, és hitében sem tudta megrendíteni, megostoroztatta, de meggyógyult, horgonnyal a nyakában a tengerbe vetették, de megszabadult, nyíllal lőtték, de a nyílvesszők visszafordultak az íjászokra, végül lefejezték. Mindezek hatására híre terjedt Itáliában és Franciaországban. Jaricot Paolina, a „Hitterjesztés Műve” és az „Élő Rózsafüzér” alapítója súlyos betegen Mugnanóba ment és Filoména sírjánál meggyógyult. 1837-ben, Ars-ban Vienne-i Szent János oltárt állított tiszteletére. Ekkor Filoména tisztelete terjedni kezdett. IX. Pius pápa is neki tulajdonította gyógyulását. A XIX. sz. végén vértanúságát kétségbe vonták. Azzal érveltek, hogy a sírt fedő téglalapok egy korábbi sír részére készültek, a kis üvegben illatszernyomok vannak, és Filoména sírja egy, a IV. sz-ban elhunyt leányé. Ezen érvekre alapján 1961-ben betiltották Filoména officiumát, ünnepét törölték a liturgikus naptárból. A csodák azonban tagadhatatlanok és tisztelete a XIX. sz-ban rendkívül erős támasza volt a katolikus hitnek. Ünnepe: november 29.
29
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
Bosco Szent János, a kiscserkész-raj névadója „Az ő életében természetesek voltak a természet feletti dolgok, s ami másnál szokatlan, az nála megszokott volt”; a rábízottak lelkében úgy olvasott, mint egy könyvben, látta a jövendőt, hihetetlen szeretet és öröm sugárzott belőle. Torino mellett, egy tanyán látta meg a napvilágot, 1815. augusztus 16-án. Jánost és két testvérét anyjuk egyedül nevelte. Margit mama gyermekeit állandóan jótettekre sürgette. János nagyon szeretett tanulni, ugyanis ha egyszer valamit elolvasott, megmaradt az emlékezetében. Testi ereje és ügyessége átlagon felüli volt. Kilenc éves korában álmot lát: „Állj a fiúk élére!” Szó szerint véve a parancsot, kezdi maga köré gyűjteni a környékbeli fiúkat. Tanítja, szórakoztatja őket. 1828-ban elszegődik szolgagyereknek. Különböző házaknál kap szállást, így kitanulja a szabó, a lakatos, és az asztalos mesterséget. 16 évesen belép a chieti szemináriumba, 1841-ben pappá szentelik. 1841. december 8-án éppen misézéshez készülődött, amikor feltűnt egy csavargó fiú. A mise után beszélt neki a Teremtőről. A fiú egy hét múlva öt társát hozta magával, és hallgatták Don Bosco tanítását. A fiúk száma folyamatosan növekedett. Jó időben a szabadban, rossz idő esetén tető alatt töltötték a napot. 1846-ban a politikai légkör feszülté vált, Don Boscot egy időre rendőri felügyelet alá helyezték, mert nem nézték jó szemmel tevékenységét. A következő évben az érsek az oratóriumot az elhagyott gyermekek plébániájává tette, melyből lassan éjszakai menedékhely is lett. 1848-ban fegyveres merényletet követtek el ellene, de a golyó csak a reverenda ujját érte. 1850-ben támogatást kaptak a kormánytól is. Don Bosconak nem volt jövedelme, övéivel együtt, alamizsnából élt. Ennek ellenére 1851-ben letették a Szalézi Szt. Ferenc templom alapkövét. A templom egy év múlva készen állt. Kemény támadások érték, újra az életére törtek, ezért mindig vitt magával néhány erős fiút. Az 1854-es kolerajárványban fiai is kitűntek helytállásukkal. 1859-ben megalapította a Szalézi Szent Ferenc Társulatot. Az oratóriumból iskola lett, ahol különböző műhelyekben a növendékek mesterségeket tanultak. Életének utolsó éveiben sokat szenvedett. Tevékeny életét 1888. január 31én fejezte be. Ünnepe: január 31. 30
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
KISKACAJ - klasszikusok disco-ritmusban - rovat
Hówhite és the seven törps Hole volt. hole nem volt, lived egy king meg egy queen. Egy day, nekik lett egy daughter. Her haja volt mint ében, s her skin like hó. Így lett her name: Hówhite. Mindenki volt happy, de a queen meghalt in TBC. Hówhite's apja lett nagyon sad and Hówhite too. But nem sokkal after the king gondoled that: "Kell feleség to me!" So after pár hét, the king megérkezedett with egy nő. She lett a new queen. But jött influenza so the king elpatkoled too. Maradt hát Hówhite és the mostoha. The mostoha was very gonosz and she had a tükör. She often kérdezte a tükröt: "My tükör, my tükör tell me: I am the legszebb or nem?" Erre a tükör: "You are so-so, but Hówhite is szebb, mint you!" Erre a Mostoha very angry lett. Felbéreled a vadász to kill Hówhite. But the vadász's szíve was lágy as méz, so he nem tudta kill Hówhite. Hówhite így stayed in the erd?, where sok állat van. Hówhite találed egy house, ami was very kicsi. Be is mened és rögtön el is sleepedt. End of the day, the törps coming haza, és they látják that valami nem o. k. . They with ész like Colombo's rájöttek, hogy one itt valaki. Erre már Hówhite ís felébrededt és fast elmondta me az troubleja. A seven nyomorék befogadni Hówhite, hogy majd she cook and takarít rájuk. Meanwhile the gonosz mostoha rájött, that Hówhite még lives. Főzött gyorsan almakompót, with méreg, hogy kill Hówhite with saját kezűleg. Másnap the törps went to bánya for arany, and Hówhite was left egyedül. Aztán came the gonosz mostoha, mint egy granny, with the almakompót and said to Hówhite: "You voltál with me so kedves és adtál water to me, hogy now én give you kis almakompót. " So, hát Hówhite meg is ate it, and meg is dögled t?le. When the törps arrived at házukba, they láted that Hówhite is halott. Their szívük were zokoging, and they építetted big-big koporsó with üvegfedél, to beletenni Hówhite. Then came the királyfi on fehér horse and csókoled Hówhite on ajak, mert he was kicsit necrophil, but Hówhite feléleded a meglepit?l. The törps heart hypertrophysaled from the öröm. and the királyfi felülteted Hówhite on his fehér horse and they elmened a lemen? nap felé. The törps were very boldog, mert know that the mostoha lebucskázed hazafelé menet egy big stoneról. And mindenki volt happy, and lived happy, míg el nem jött a pestis. End of mese 31
2010. dec. 8.
PÁZMÁNY
IX. évf. 2. sz.
KÖNYVAJÁNLÓ Dr. Fila Béla atya, könyvet állított össze testvére, egykori plébánosunk, dr. Fila Lajos életművéről, „Az Egyház megújulásának alapvető kérdései” címmel. A könyv megírásának célja egyrészt Lajos atya személyének bemutatása, másrészt ismertetést ad Lajos atya saját írásai alapján Horváth József és Takács József professzorokról, valamint beszámol életrajzi adatairól, megjelent és kéziratban maradt műveiről. Csak a „történelmi” hűség kedvéért, Lajos atya volt az, akinek szárnyai alatt 1990ben a csapat újjászerveződött. Fontos megemlíteni, hogy Béla atya segítségére voltak Burger Ferenc, Lajos atya soroksári káplánja és Bán Mónika, csapatunk régi tagja is. A könyvből fény derül a kiegyensúlyozott élet 3 „S” betűjére is, miszerint Soha, Senkitől, Semmit nem elvári, hanem mindig csak adni, legfeljebb elfogadni. A 48. oldalon, ha csak közvetetten is, de rólunk, soroksári cserkészekről is szó esik. A könyv az Új Ember kiadónál kapható, illetve Burger Ferenc atyától a burger.ferenc@gmail.com drótposta címen, vagy a 30/942-5980-as telefonszámon rendelhető.
32