Pázmány-új-05

9 2007. szeptember

G A 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja

VII. évf. 5. sz.

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

Az embert megigézi az örökkévalóság, s ezt kérdezzük magunktól: vajon visszhangot vernek tetteink az évszázadok során át?

Hallják nevünket idegenek, ha már rég nem leszünk? Tudják majd kik voltunk? Mily bátran harcoltunk?

S mily lángolón szerettünk?

Ha valaha elbeszélik történetemet, mondják el majd, hogy óriások közt éltem. Az ember úgy kél és döl, akár az öszi búza, de néhány név soha nem merül feledésbe. Mondják el, hogy láthattam hectort, lovak szelídítöjét, s mondják el, hogy achileus korában éltem.

2

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

A tábor résztvevői, görög neveikkel Nagy Attila Dionüszosz – a bor, a mámor, a szőlőművelés istene Kelemen Tamás Szofron, jelentése: okos, helyesen gondolkozó Körmendy Rajmund Damáz, jelentése: szelídítő Lovassy László Sztratosz, jelentése: katona Tóth Kristóf Dioméd, jelentése: Isten akarata szerinti Nagy Sarolta Démétér - a földművelés istennője Polonkai Dóra Aphrodité – a szépség és a szerelem istenasszonya Kapolcsi-Szabó Lilla Titánia, hitrege béli név Kelemen Anna Tíria, jelentése: thyroszi nő Nagy Erzsébet Délia, Artemisz istennő mellékneve Stark Klaudia Klió, jelentése: hírnök Érces Péter Héliosz – a nap istene Ullmann Dániel Prométheusz – titán, a tűz megszerzője Láng Dávid Nesztor, jelentése: mindig hazatérő Nagy Ervin Béla Agapion, jelentése: szeretett Geiger Dávid Arétász, jelentése: keresztény király Nagy János Héphaisztosz – a tűz és a kovácsmesterség istene Dózsa Imre Kronosz – a főtitán Szigetvári Fanny Irisz – a szivárvány isten-nője, az istenek hírnöke Tóth Krisztina Gaia – a Föld istennője Geiger Edit Amphitrié – a vizek istennője Bouazza József Rodion, jelentése: rózsa Földes Márton Meliton, jelentése: mézzel teletöltő Kapolcsi-Szabó Polidor, jelentése: adakozó, bőkezű Levente Mándoki András Evariszt, jelentése: ügyes Mándoki Kristóf Makár, jelentése: boldog Lakatos Ádám Cirjék, jelentése: uralkodóhoz tartozó Nagy Anna Aszpázia, jelentése: kedvelt Stark Barbara Tétisz, a tengeristen egyik leánya Tóth Klára Kalliszta, jelentése: a legszebb Végső Noémi Zoé, jelentése: élet Zupka Kornélia Teónia, jelentése: Istenhez tartozó ... és még sokan mások

3

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

Földi halandók!

Elzengjük Nektek dicső tetteinket a Hellászon töltött közös napokról, hogy neveink fennmaradjanak az örökkévalóságnak, és példánk mindig szemetek előtt legyen.

Théba városállam lakói Tar, Csevice-rét, 2007. augusztus 5.

Reggel 7-kor találkoztunk Soroksár városállam főtemplománál. A különböző városállamok képviseletében ott volt Szofron, Damáz, Sztratosz, Dioméd, Démétér, Aphrodité, Titánia, Tíria, Délia, Klió, Gaia, Amphitrié, Héphaisztosz és Irisz. Nagy poliszokat és poliszok közötti nagy réteket átszelve eljutottunk a Csevice-rétre, Hellász isteni magaslatára. Ott már várt bennünket Héliosz, Prométheusz, Kronosz, Nesztor, Arétász, Agapion, és Dionüszosz.

Egymás köszöntése után „hálát adtak egymásnak az istenek” ☺, hogy ilyen szép helyre vezették egymást.

A városállamok elfoglalták szálláshelyeiket, kialakították körleteiket, és szépítették-építették a tábort. Ezután felvontuk lobogónkat, és megnyitottuk a tábort. Este meglátogatott bennünket Lajos atya, akivel közös szentmiseáldozatot mutattunk be. Utána egy nagy tűz mellett húst sütögettünk, és a tűz mellett minden városállam bemutatkozott egymásnak. Utána őrséget állítottunk, és lefeküdtünk aludni, várva, hogy egy nagy álomlátás után szép napra ébredjünk.

4

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

2. nap (2007. augusztus 6. hétfő) Az őrséget némi vadállatok riogatták (róka) éjszaka, de az éléskamráink elleni támadásukat hősiesen visszaverték. A reggel folyamán megkaptuk nyakláncként viselt jelképeinket, illetve neveinket varrtuk fel ingeinkre, hogy a többi városállam tagjai is tudják nevünket. A délelőtt folyamán az új khitón-viselettel, új tűzhelykészítési módokról és különböző városállam-építési lehetőségekről hallottunk. Délben a városállamok ősi görög étel (paprikás krumpli) készítésével töltötték idejüket. Pihenőidőben gyógyfürdőben pihentettük elfáradt testünket (a gyógyforrásnál zuhanyoztunk). Délután görögdinnyével kezdtük az építkezések folytatását, így felépült a táborkapu, szerszámtartó, új oltár Zeusznak és egyéb városi építmények. Finom sajtos-kenyeres vacsora előtt Théba városa híres folklór műsorukkal leptek meg minket. Vidám tábortűz után tértünk nyugovóra. Éjszakánkat újra megzavarták, valószínűleg a perzsák csaptak le ránk, de nagy kárt nem tudtak tenni. A reggeli agórán szomorúan vettük tudomásul, hogy ma már nem Írisz lesz a napisten. Vagy mégse?

5

PÁZMÁNY

2007. szeptember

VII. évf. 5. sz.

3. nap (2007. augusztus 7. kedd) Vendégek: Geiger István - Aiolosz – a szelek királya Tóth Ferenc atya Marie-Luise Vogel Dózsa Andrea – Mnémoszüné, az emlékezés istennője Nagy Ákos - Notosz – a déli szél Éjszakai események: Zászlólopási kísérlet Róka-koma Délelőtt: Kiscserkészek érkezése Kincskeresés a faluban és környékén Délután: Tájékozódási verseny Kicsiknek forgószínpad Esti ima: Urunk, Istenünk! Hálát adunk, hogy ma meglátogattak minket cserkésztestvéreink, akik a táborban nem tudnak végig részt venni.

Hálát adunk, hogy megérkeztek a kiscserkészek és mostantól ők is velünk táboroznak. Kérünk, segíts nekünk, hogy jó példával járjunk előttük és tudjuk őket cserkésztudásban és egymás iránti szeretetben és odafigyelésben gyarapítani. Ámen

6

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

4. nap (2007. augusztus 8. szerda) Reggeli ima: Hálát adunk, hogy éjjel megőriztél minket épségben. Kérünk, hogy napközben is légy velünk. Segíts minket, hogy oda tudjunk figyelni egymásra és a cserkésztörvényekhez méltóan viselkedjünk. Adj nekünk türelmet és megértést cserkésztestvéreink iránt. Segíts a nagyoknak, hogy jó példával járjanak elől, a kicsiknek pedig, hogy szívesen fogadják a nagyok példáját.

Szívem első gondolata ..... Ámen A görög városok 7-kor ébredtek. A legkisebb katonáink várták vendégeinket: Gábor atyát, Ida nénit és Pista bácsit.

A délelőtt folyamán megismerkedtünk a görög művészettel: nyakkandőgyűrű-fonás, batikolás, cserépfestés, ékszerkészítés, harcművészet.

Ebédre a görögök gulyáslevest ettek, majd a lakoma után várt ránk a túra az arborétumba ott, ahol idegenvezető mesélt a ritka fákról.

Este Gábor atya segítségével szentmisén vettünk részt. Sajtos kenyerekkel enyhítettük éhségünket, amit tábortűzi móka és éneklés zárt az esti szertartás után. A nap csúcspontja az olimpiai láng meggyújtása volt. Utána a kicsik visszajöttek nyughelyükre, a vendégek hazamentek. Mindenki izgatottan várta a következő nap eseményeit.

Rhodosz lakói

7

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

5. nap (2007. augusztus 9. csütörtök) A görögök ismét 700-kor keltek, majd reggeli tornával és evéssel folytatták a napot. A sátorszemle után megkezdték a poliszok az egymás közötti versengést, az olimpiát. Az első versenyszám a súlylökés volt, melyben különösen a férfi katonák voltak jók. Ezután következett a messze-hajítás, majd a rövid és a hosszútávfutás. Az utolsó versenyszám a birkózás volt. A versenyzések között a görögök görögdinnye-evéssel vezették le fáradtságukat.

Délután sajnos Zeusz haragja lecsapott, hatalmas villámokkal és mennydörgéssel. De a katonákat ez sem szomorította el, eső közben társasoztak, kézműveskedtek. A vacsora után a kisebbek visszatértek nyughelyükre, a nagyobbak pedig továbbra is vigyáztak a táborhelyre.

Delphoi polisz népe

8

PÁZMÁNY

2007. szeptember

VII. évf. 5. sz.

Az olimpiai játékok eredményei Súlylökés (m) Dionüsszosz Szofron Damáz Sztratosz Dioméd Démétér Aphrodité Titánia Tíria Délia Klió Héliosz Prométheusz Nesztor Agapion Arétász Héphaisztosz Kronosz Gaia Amphitrié Rodion Meliton Polidor Evariszt Makár Aszpázia Tétisz Kalliszta Zoé Teónia Haimosz

13,95 9,13 8,22 10,01 8,55 6,62 8,2 6,17 6,65 6,58 7,31 14,35 11,03 15,66 13,2 11,84 11,88 18,14 7,45 6,79 5,38 4,66 6,49 4,41 3,12 4,26 2,91 2,96 5,29 3,08 8

12,9 9,6 10,23 9,99 7,31 10,02 9,71 5,27 6,82 6,28 6,97 16,05 12,77 16,67 13 13,97 12,02 16,61 7,51 6,6 6,65 5,8 5,04 3,63 2,53 4,52 3,3 3,43 4,74 3,04 8,95

Messzedobás (m) 48 18,2 27,2 34,31 25,53 18,72 19,45 16,92 13,79 11,47 20,73 43,46 30,86 34,04 39,8 32,13 30,88 38,74 15,34 8,23 19,52 9,39 19,28 12,37 8,29 5,6 7,7 8,5 0 10 27,3

9

Rövidtáv-futás (sec.)

Hosszótávfutás (sec.)

8,86 6,74 7,72 7,83 7,02 7,44 7,75 8,08 8,48 5,75 6,02 6,19 5,76 7,07 6,45 7,54 6,99 8,55 7,64 6,87 9,1 9,43 8,47 8,78 10,13 11,69 9,48 7,18

51,17 53,34

37,82 41,07

36,91

59,46 50,01

58,16

50,69

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

BÍRKÓZÁS Théba Szofron Damáz Dioméd Sztratosz

Szofron Sztratosz Sztratosz Rhodosz

Makár Evariszt Haimosz Rodion Polidor Meliton

Evariszt Rodion

Rodion

Polidor Szürakúsza

Héliosz Nesztor Árétász Prométheusz Kronosz Hephaisztosz

Nesztor Prométheusz

Nesztor

Kronosz Delphoi-Dodone

Teonia Kalliszta Aszpázia Titánia Tíria

Teonia Tíria Tíria Thermopülé

Amphitrié Aphrodité Démétér Gaia

Aphrodité Aphrodité Démétér

10

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

A görög hadsereg A kor jellegzetes hadseregét a hopliták alkották. Nehéz fegyverzetű, lándzsával és kerek pajzzsal felszerelt gyalogosok voltak. Az i.e. VII. sz. végére szinte minden városállam rendelkezett ilyen hoplita hadsereggel. Ők nem főállású katonák voltak, hanem földművesek, akik ha kellett otthagyták az ekét, és közösségüket fegyverrel védték meg. A szomszédaikkal együtt fegyvert fogó férfiak nemcsak bátorságukról tettek bizonyságot, hanem polgári jogaikról is.

A hoplita harcosok felszerelésének legfontosabb eleme a kerek pajzs, a nevüket is erről kapták; a görög hoplon szóból, ami pajzsot jelent. A pajzs kb. 1 méter átmérőjű volt, a bal kezet kellett a közepén lévő kartartón átbújtatni, majd átnyúlni a másik szélén lévő fogantyúig, és azt megmarkolni.

Rendszerint faszerkezettel és bronz-borítással készítették, súlya kb. 10 kiló volt, ami nagyon sok, főleg ha számításba vesszük, hogy csatában egész nap kézben kellett tartani, de nagyobb szégyent, mint hogy az ember leeressze a karját, és elejtse a pajzsot, elképzelni sem lehetett. A pajzs felületét vagy festéssel, vagy művészi domborművekkel díszítették.

A spártaiak egy egyszerű "lambda" jellel, ami a hazájuk nevének kezdőbetűje volt: Lakedonia. Más népek főként mitikus alakokkal, és ezek közül is igen sokszor az emberevő Gorgó fejével, ami még rémisztően is hatott harc közben.

A hopliták csapatban harcoltak. A pajzs felével magukat, a másik felével a balra álló társukat védték.

A fegyverzet gyakran látványos és igen sokféle változatban előforduló eleme a sisak. Nemcsak a fejet védte, hanem az arcot és sok esetben külön az orrot is. Néha csak egészen szűk nyílást hagytak a szemnek. A fémsisakot belülről vászonnal vagy bőrrel bélelték. A dekoratív sisakforgó legtöbbször lószőrből készült, változatos színekben.

A mellvért hosszabb fejlődésen ment keresztül. Eleinte a harang alakú vért még teljes egészében fémből készült. Később a pajzs ezt feleslegessé tette, s egyébként is túl nehéznek bizonyult. Ezért elterjedtek a különféle bőr- vagy vászonvértek, amelyeket fémrátétekkel vagy láncokkal erősítettek meg. A harcos combját részben védte a pajzs, de

11

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

szüksége volt lábszárvédőre is. Ez rendszerint megint csak fémből készült, s a térd fölött végződött.

Spártai hoplita teljes felszerelése

Athéni hoplita teljes felszerelése

A tekintélyes értékű védőfegyverzethez képest a támadófegyverek nem igazán látványosak. Közülük a lándzsa volt a fontosabb: 2-3 méter hosszúságú fanyél, egyik végén vasheggyel, ezzel igyekeztek az ellenséget megsebezni, a másik végén levő heggyel pedig, amely bronzból készült, a lándzsát a földbe lehetett szúrni, s ez segített a fej felett tartott lándzsa kiegyensúlyozásában is. A fogás helyét gyakran bőrszíjjal tekercselték.

Az üldözéssé fajuló harc és a közvetlen ember-ember elleni küzdelem fegyvere a rövid pengéjű, egyenes kard. A kard pengéje vasból, tartozékai inkább bronzból, esetleg valamilyen más anyagból készültek. Vállon átvetve hordták, az ütközet kezdetekor nem tartották kézben.

A lándzsa mellett egy hajítódárda is tartozott a felszereléshez, amit még a közelharc kibontakozása előtt kellett elhajítani, bár az ilyen típusú előkészítés egyre inkább a könnyűfegyverzetű segédcsapatokra hárult.

A hoplita harcmodor lényege, hogy sűrű alakzatba, úgynevezett falanxba (phalanx) tömörültek. Kb. 50 hoplita állt egymás mellett, egymás mögött 78 sorban. Fontos volt a begyakorolt együtt mozgás, és a fegyelem, de a legfontosabb a bizalom volt. Ha a mellettünk álló megijedt és elfutott, a bal

12

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

oldalunk védtelen maradt az ellenség dárdáival szemben. A spártaiak sok időt töltöttek az ún. harci zene gyakorlásával. E ritmikus ütemek segítségével a zene révén irányváltást, és sebességet lehetett közvetíteni a falanx számára.

Amikor két falanx összecsapott, rendszerint mindkét oszlop jobbra tért ki.

Az ember természetes ösztöne, hogy ilyenkor amennyire csak lehet, a szomszéd pajzsa mögé bújik, ilyen pillanatokban a falanxot az összeomlás veszélye fenyegette. Ahhoz hogy az alakzat fennmaradjon, fogunkat összeszorítva kell helytállnunk.

Ha felállt a pajzsok falanxa, már nem volt szükség kifinomult taktikára.

A csatamező szinte eltűnt a ahol porfelhőben, egymásnak feszült a bronz és az izmok. A hátsó sorok dolga volt, hogy előrenyomják a többieket. Az első 3 sorban, - amely lándzsanyújtásnyira volt az ellenségtől - könnyű volt meghalni.

Spárta ezt a harcmodort minden más görög városállamnál nagyobb tökélyre fejlesztette.

A hoplita harcos fő támadófegyvere a döfőlándzsa volt, s ezzel kellett a szemben álló hadsor katonáit megsebeznie. Erre a legtöbb esély a sisak és a mellvért közötti részen, a nyak tájékán adódott. A harcot az dönthette el, hogy az egyik hadsor szigorúan zárt alakzatban végrehajtott döntő rohammal képes volt-e hátranyomni az ellenséget. Ha megfutamodtak, az üldözőbe vett katonákkal szemben már nagyobb hasznát lehetett venni a kardnak. A menekülő hoplita védtelenné vált, s a korábban biztonságot nyújtó pajzs a futásban már csak hátráltatta (néha az üldözők is megszabadultak pajzsuktól).

A pajzs elvesztése nem csupán a hadsereg vereségéről tanúskodott, hanem viselőjének megfutamodásáról, gyávaságáról is. Ezért a spártai asszonyok úgy buzdították hadba induló férjüket, hogy vagy pajzsukkal térjenek haza, vagy pajzsukon. Vagyis holtan!

Könnyűfegyverzetű csapatok már ekkor is voltak, de az összecsapások során nem játszottak lényeges szerepet (ugyanez elmondható a lovasságról is). Ezek a szabályos ütközetekben eleinte arra szorítkoztak,

13

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

hogy - a tényleges összecsapást megelőzően - igyekeztek az ellenséges phalanxot lövedékeikkel megzavarni, minél több sebesülést okozni. A segédcsapatok kikerülhettek a hoplita fegyverzettel nem rendelkező polgárok közül is, de gyakran speciális fegyverzetű zsoldosok voltak. Az íjat és parittyát sok nép haderejében használták, de a spártaiak mélységesen megvetették eme fegyvereket, és használóira kegyetlen halál várt, ha élve elfogták őket. Amúgy is jellemző volt e korra, hogy a csatákban hadifoglyok ejtésével nem nagyon foglalkoztak, ha mégis, akkor azt olyan esetekben tették meg, amikor szándékosan rabszolgaejtő csatákat vívtak, vagy ezzel ismerték el egy legyőzött harcos bátorságát. A megadás igen nagy szégyennek számított, és hacsak nem volt híres és gazdag ember az illető, akiért váltságdíjat kérhettek, szinte biztosan azonnali halál járt érte.

14

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

TRÓJA A trójai háború a görög mitológia központi eseménye. Homérosz műve, az Iliász a csata meghatározó momentumait mutatja be, melynek célja Trója városának (Ilion) elfoglalása volt a görög csapatok által, melyet a műben akhájoknak neveznek. A történetben csupán 51 napját élhetjük át a 10 éves ostromnak.

A háború kiváltó oka Szép Heléna elrablása volt. Heléna Menelaosz felesége volt, akit Párisz, a trójai király Priamosz fia szöktetett meg. Erre a tettre vonult az egyesített görög hadsereg Trója ellen, hogy a becsületsértést megtorolja, azonban tíz éves küzdelem után sem sikerült a megerősített várost elfoglalniuk.

Odüsszeusz tanácsára építették meg a görögök a híressé vált óriási, fából készült lovat, amelyben a legbátrabb görög harcosok rejtőztek el. A falovat a csatamezőn hagyták, majd hajóikkal visszavonulást színleltek.

Kasszandra és a pap Laokoón figyelmeztetése ellenére a trójaiak bevontatták a falovat a városba. Az éjszaka leple alatt a görög harcosok kimásztak a faló belsejéből, megnyitották a város kapuit és a beáramló seregek elfoglalhatták Trója városát. Innen származik a mondás: "félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is", illetve a "trójai ló" fogalom. Egy másik változat szerint a falovat olyan nagyra építették a görögök, hogy nem fért be a város kapuján, ezért saját lakói ütötték ki a városvédő falat, hogy a vélt ajándékot a városba húzhassák.

Kalchas látója azt jósolta, hogy a görögök Akhilleusz részvétele nélkül nem győznek Trója alatt. Thétisz, Akhilleusz anyja azonban tudta, hogy fia ebben a háborúban életét veszti, ezért elbújtatta: lánynak öltöztette.

Odüsszeusz és Diomédész leplezték le: kereskedőként érkeztek és felismerték, amikor fegyvereiket vizsgálta. Egy másik elbeszélés szerint egy trombita hangjára nem menekülni kezdett, hanem lándzsát fogott, így lelepleződött. Ezután nevelője, Phoinix és legjobb barátja, egyben szeretője, Patroklosz kíséretében elindult Trója felé.

Agamemnón egy Artemisz tiszteletére rendezett vadászaton elejtett egy szent szarvastehenet, és ezek után azzal dicsekedett, hogy jobb vadász az istennőnél. Ezért Artemisz megbüntette: szélcsendet okozott Aulisznál, így Agamemnon flottája nem tudott elindulni. A pap, Kalchas orákuluma azt jósolta, hogy csak akkor kezdhetik meg az utazást, ha Agamemnon feláldozza az istennőnek lányát, Iphigéniát.

15

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

Akhilleusz elrabolta Briseiszt és ágyasává tette. A görög csapat soraiban pestis ütötte fel a fejét. Kalchas azt jósolta, hogy ha Agamemnon saját ágyasát, Chryseiszt visszaadja apjának, aki Apolló papja volt, azzal megbékíti az istent, így véget vethet a kórnak. Kalchas, mivel tudta, hogy szavait Agamemnon nehezen fogadja majd, Akhileusz védelmét kérte.

Agamemnon lemondott Chryseiszről, de kárpótlást kívánt: így az utált Akhileusz kedvesét, Briseiszt vette magához. Indulatosan fordult erre Akhileusz anyjához, Thetiszhez, győzze meg Zeuszt, hogy addig hagyja a trójaiakat nyerni a csatában, amíg jóvátételt nem kap, és ettől kezdve nem vett részt a csatában. Mivel Akhilleusz nem vett részt a csatában, a helyzet elmérgesedett a görög seregen belül. Ezért Patroklosz felvette barátja felszerelését és csatába indult. Hektór azt hitte, hogy Akhileuszzal van dolga, párviadalban legyőzte a görögöt és megszerezte felszerelését.

Akhilleusz megfogadta, addig nem temeti el barátját, míg Hektort meg nem öli. Egy Héphaisztosz által készített új felszereléssel állt ki Hektor ellen. Akhilleusz háromszor kergette körbe Trója körül, majd megölte.

Ezután egy harci kocsihoz kötve háromszor körbehúzta Trója körül és megtartotta a tetemet. Hektor apja, Priamosz, Trója királya, személyesen kereste fel Akhilleuszt, hogy adja vissza neki fiát. Akhilleusz szíve végül megesett a királyon, visszaadta fiát, hogy illően eltemethesse. A gyászszertartás idejére 11 napnyi fegyverszünetet kötöttek a felek.

Hektór halála után Akhilleusz legyőzte az etiópiai Memnónt, a kolonaii Kyknoszt és Penthesziliát, az amazonkirálynőt, akibe harc közben beleszeretett. Akhilleuszt végül Párisz ölte meg, aki egy Apollóntól kapott mérgezett nyilat lőtt a görög hős sarkába. Akhileusz egyetlen sebezhető pontja volt ez, az akhilesz-sarok.

Akhileusz halála után Odüsszeusz és Aiasz, aki így a görögök elsőszámú hősévé vált, vitáztak Akhileusz fegyvereiért és felszereléséért. Végül Odüsszeusz nyerte meg a párharcot, igaz, nem tisztességes eszközzel, hiszen Athéné istennő segítette. A vereség miatt Aiasz tombolni kezdett és megtámadott egy báránycsordát, amit őrületében a görög seregnek vélt, a nagy kost pedig Odüsszeusznak. Miután újra észhez tért, szégyenből a saját kardjába dőlt.

16

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

Odüsszeusz bolyongása Trójából hazainduló hérószok közül Odüsszeusz tízéves fárasztó kalandozás után békés öregkort érdemelt ki. Nagy utat tett meg a nyugalomteljes boldogságig.

Tróját 12 hajóval odahagyva először a kikónok földjére érkezett híveivel.

Itt zsákmányra éhesen feldúlták Iszmarosz városát. Csak Apollón papját kímélte meg Ithaka királya nagy bölcsen, nemhiába volt ő a nagyeszű Hermész isten dédunokája. A paptól ajándékba kapott erős bor később életét mentette meg.

A kikónok országából a tengerre szállt harcosok hajóit a vihar és a tomboló szelek a lótuszevők földjéhez sodorták. Itt oly mézédes lótusz termett, amelynek húsát ha valaki ízleli, soha többé nem kíván hazatérni.

Ezért az erős elhatározású Odüsszeusz ismét a gályákra kényszerítette embereit, és elhajózva egy lakatlan szigeten kötöttek ki. Innen a főhős egyetlen hajóval és 12 emberrel egy barlangokkal tűzdelt területre kelt át.

Mint utóbb kiderült, itt laktak a küklópszok. Az egyetlen kerek szemüket a homlokuk közepén hordó robusztus szörnyek nappal juhaikat legeltették, így akadtak az éhes vándorok Poszeidón tengeristen fia, Polüphémosz üres barlangjára. Ebben pihentek meg, de nyugalmuknak vége szakadt, amikor este megérkezett a szörny, és két társukat rögvest felfalta. Másnap még négyen estek az óriás martalékául, aki sziklával torlaszolta el a menekülés útját. Ekkor Odüsszeusz a kikónok papjától kapott borral leitatta az óriást, majd egy nyárssal kidöfte egyetlen szemét. A cselvetés után elmenekültek, hajóra szálltak, de a tengerre kiérve Odüsszeusz hetykén elárulta a dühöngő Polüphémosznak a nevét. Ezzel az apa, Poszeidón nem szűnő haragját zúdította magára.

A vándorok következő állomása a szelek királya, Aiolosz országa, Aiolé szigete volt. Itt a barátságos Aiolosz bőrtömlőbe zárva átadta nekik a barátságtalan szeleket, hogy könnyebben haza találjanak. Ám egy óvatlan pillanatban Odüsszeusz társai kinyitották a hitük szerint kincset rejtő tömlőt, és a kitóduló szelek visszaűzték hajóikat Aioloszhoz. Őt már felbőszítette Poszeidón, és elkergette őket. Így jutottak az emberevő óriások, a laisztrügónok vidékére. A durva lények országában újabb csapások vártak rájuk. Egyetlen hajójuk menekült csak meg az itt lakók romboló dühétől, és a vándorok java része a robusztus kannibálok tápláléka lett. A szelek a varázserejű Kirké szigetére röpítették

17

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

az életét mentő Odüsszeuszt, aki maradék embereivel egy esztendőt töltött a csábos boszorkány fogságában.

Hermész isten azonban megsegítette dédunokáját, és Odüsszeusz leszállhatott az Alvilágba, hogy megtudja, miként érheti el végre vágyott hazáját. A lelkek birodalmában a vak jós, Teiresziasz igazítja útba őket, és ők folytatják kalandos utazásukat.

Elhaladnak a bűbájos halál asszonyi démonai, a Szirének partja mellett, áthaladnak a hatfejű szörny, a Szkülla és a fekete örvényt okádó Kharübdisz sziklái között, és a borzalmas megpróbáltatások miatt alaposan megcsappant létszámú társaság végül Trinakria partjain keres menedéket. A kedvezőtlen széljárás miatt hosszabb időt pihennek itt, és elfogy ételük. Így azután, noha a vak jós intelme nyomán Odüsszeusz megtiltotta hajósainak, hogy Héliosz napisten ott legelő nyájából akár egyetlen állatot is levágjanak, az éhség rávitte őket a bűnre. A büntetés rettenetes volt. Az ismét útjára kelt hajót a tengeri vihar úgy megdobálta, hogy mindenki elpusztult, az egy Odüsszeusz kivételével. Őt az áramlatok Ógügié szigetére sodorták, ahol Kalüpszó nimfa élt. E gyönyörű nő hét esztendőn át láncolta magához elfáradt hősünket, mígnem az istenek megelégelték Odüsszeusz hányattatásait.

Parancsukra Kalüpszó útjára engedte Ithaka királyát, aki maga ácsolta tutajon indult újabb kalandok felé.

A phaiakok birodalma közelében a haragvó Poszeidón még egyszer rárontott tarajos hullámaival, ám járműve pusztulása után a tenger megenyhült szigorral partra tette testét. A vidék jólelkű királya, Alkinoosz, megismerve a hérósz megrázó históriáját, azután végre hazájába küldte a megfáradt vándort.

18

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

NEVETŐ Hogy hívják ... …a görög alkoholistát?

Hatarasz Tisztaszesz. …a görög autószerelőt?

Alkatresz. …az éhes görög gyalogságot?

Falánk falanx. …a görög hamiskártyást Komisz Makkász. …a görög kártyajátékost?

Namilesz Teosztasz. …a görög szállodást?

Leszpenész Falatisztakosz. …a görög vendéglőst?

Abrosz Tisztakosz vagy Kosztasz Fenerosz.

... és valami, ami nem is olyan vicces, viszont nagyon elgondolkodtató :-( Volt egyszer hol nem volt négy ember: Mindenki, Valaki, Bárki és Senki.

Egy fontos munkát kellett elvégezni és Mindenkit megkérték, hogy csinálja meg. Mindenki biztos volt abban, hogy Valaki majd megcsinálja. Bárki megcsinálhatta volna, de Senki sem csinálta meg. Valaki mérges lett, mert az ügy Mindenkié volt. Mindenki azt gondolta, hogy Bárki megcsinálhatná, de Valaki rájött arra, hogy Senki sem fog csinálni semmit. Az ügy azzal végződött, hogy Mindenki Valakit okolta, amikor Senki sem csinálta azt, amit Bárki megcsinálhatott volna.

19

2007. szeptember

PÁZMÁNY

VII. évf. 5. sz.

PROGRAMOK Október 31. közös szentmise elhunyt cserkészekért November 24. Csapatkirándulás December 8. Az első fogadalomtétel 17., az első soroksári fogadalomtétel 80. és a cserkészet megalakulásának 100. évfordulója December 15-22. Karitász csomagok kihordása December 15. Utazási lehetőség Bécsbe a Bethlehemi lángért December 16. Bethlehemi láng átvétele Szigetszentmiklóson December 22. Karácsonyi ünnepség December 24. Részvétel az éjféli szentmisén

ÜNNEPEK, ÉVFORDULÓK November 1. Mindenszentek ünnepe November 2. Halotta napja November 5. Szent Imre November 13. Magyar szentek ünnepe November 19. Szent Erzsébet November 29. Szent Filoména

PÁZMÁNY a soroksári 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja Megjelenik: kb. 1-2 havonta, rendszertelenül Felelős kiadó: Nagy János csapatparancsnok Szerkesztette: Geiger Edit és Tóth Krisztina Sok szeretettel várjuk írásaitokat, véleményeiteket és segítségeteket.

Lehetőség van programok népszerűsítésére, élménybeszámolók közlésére.

Cikkeket a geiger.edit@freemail.hu és a zebra26@freemail.hu e-mail címekre várunk.

Az írások tartalma nem tabu és helyesírásuk sem.

20