Úttörő építéskémiai megoldások Magyarországon

DR. RAJNAI ESZTER / Építéskémia termékfelelős / Mapei Kft.

Termékeinkkel készített burkolatokat, kivitelezést csak egyszer kell elkészíteni, és nem kell aggódni a reklamációs problémák miatt. A Mapei biztonságot és garanciát jelent arra, hogy otthona, épülete szépségét hosszú távon, nyugodtan és gondmentesen élvezheti. A Mapei anyagokkal készült felülettel elégedettek lesznek, azt nem kell 1-2 év múlva kicserélni, javítani. Nem kell aggódni amiatt, hogy vajon mennyire lesz tartós az elkészült burkolat.

Azok a gyártók, akik a Mapeihez hasonlóan világszerte „nagy” projektekben vesznek részt, a lakásprojekteket „kis” projektekként kezelhetik. A Mapeinél mi nem így gondoljuk. Nekünk nincs olyan, hogy „kis” projekt: a lakótér, az otthon megteremtése egy rendkívül fontos alapprojekt számunkra.

SZAKEMBER KÉPZÉSEK

De ezeknek az alapprojekteknek a megvalósulása az utóbbi években elkezdett veszélybe sodródni, az elmúlt években már tapasztalható igen nagymértékű szakember hiány miatt.

A Mapei Kft. alapvető küldetése a segítségnyújtás. Nálunk mindenki valóban azzal törődik, hogy segítsen az építkezőknek, kivitelezőknek a jövő épületeinek megalkotásában.

Ez az „alkotás” és megalkotás néhány éve veszélybe került, amikor is szembesültünk az egyre nagyobb szakemberhiánnyal. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy szeretnénk mozgalmat indítani a szakemberhiány ellen, mégpedig a szemlélet megváltoztatása által. Az igazi gond ugyanis nem csak a szakember utánpótlás képzésével van, hanem azzal, hogy nincs kit képezni.

Éppen ezért az elmúlt években számos olyan aktivitást kezdeményeztünk, és azóta is folytjuk, amiben hiszünk, és azt gondoljuk a visszajelzések által, hogy hasznos és szükség van rá a mi szakmánkban, az építőiparban.

Számunkra nincs annál fontosabb, hogy a bennünk lévő szakmai, műszaki tudást átadjuk a jövő szakembereinek, valamint az aktív szakembereknek is, akik ezáltal tartós, reklamációmentes épületeket tudnak létrehozni a megrendelő legnagyobb megelégedettségére.

Rendszeresen látogatjuk a szakiskolákat, hogy a jövő szakemberei megismerkedhessenek az építőipar szépségeivel. De természetesen az aktív szakemberek folyamatos képzésével is foglalkozunk, így az elmúlt 30 évben több mint 110 000 leendő és aktív szakember vett részt az általunk szervezett konferenciákon, termékbemutatókon.

A vállalat szakemberképzésért tett erőfeszítéseit 2010-ben Gazdasági Miniszteri Kitüntetéssel ismerték el.

ÉPÍTŐIPARI SZAKMÁK NÉPSZERŰSÍTÉSE

Mivel a Mapei számára az egyik legfontosabb célcsoport azok a szakemberek, akik napi munkájukhoz a cégünk termékeit használják fel, ezért nekünk nagyon fontos az ő véleményük, és az, ho-

gyan tudnánk segíteni az ő életüket. Éppen ezért néhány évvel ezelőtt megkérdeztük őket, hogy milyen nehézségekkel küzdenek, és azt a választ kaptuk, hogy nagyon nehéz utánpótlást, jó munkaerőt találni.

Ez a helyzet sajnos évről évre egyre rosszabb lett, mert az építőipari szakmák megbecsülése és társadalmi elfogadása nagyon alacsony, éppen ezért nagyon kevés diák választja az építőipari szakmát hivatásául. Ezeknek a problémáknak a megoldását nem lehet csak a politikusoktól várni. Magunknak is tenni kell, össze kell fognunk, ha pozitív változást szeretnénk, mert ha ez így folytatódik, akkor néhány év múlva nem lesz olyan szakember, aki be tudná építeni a Mapei termékeit, aki képes lenne az otthonunkat, kórházakat, óvodákat, utakat megépíteni, létrehozni.

Ehhez mi úgy gondoljuk, hogy ki kell vívnunk a társadalom megbecsülését és nekünk kell vonzóvá tennünk az építőipari szakmákat, hogy minél több fiatal válassza élethivatásának. Ehhez sikeres szakemberek és vállalkozások kellenek.

Ezért azon túl, hogy számos olyan tevékenységünk van, amivel a fentieken változtatni szeretnénk, jó néhány országos építőipari összefogást is kezdeményeztünk, amivel a szakemberek és vállalkozások problémaira közösen keresünk megoldást.

Az első ilyen aktivitásunk a Mesterek Mestere díj létrehozása volt még 2015 márciusában. A Mapei által alapított díj célja, hogy:

- elismerje a kiemelkedő színvonalú munkát nyújtó szakembereket,

- az utánpótlás számára példaképeket állítson,

- növelje az építőipari szakmák presztízsét, társadalmi elfogadottságát,

- segítse az építőipar kultúrájának fejlődését Magyarországon.

Jelentkezni aktív kőműves és burkoló szakemberek tudnak, akik vagy önálló burkolóként dolgoznak, vagy egy maximum 3 fős kivitelezői csapat tagjai. A díjra 500 m2 alatti befejezett referencia munkával tudnak pályázni. A beérkező pályázatok közül szakmai zsűri választja ki az adott év Mesterek Mesterét, ha a beküldött referencia munka bizonyítja a szakember magas színvonalú munkavégzését. Látható legyen, hogy a szakember hajlandó rá és tesz azért, hogy folyamatosan fejlődjön, új termékeket próbál ki, folyamatosan minőségi munkát ad ki a kezéből.

Ezen túl a beérkezett pályázati munkákat közönségszavazásra is bocsátjuk, hogy eljusson rengeteg megrendelőhöz is. Így nem csak a zsűri által kiválasztott Mesterek Mesterét ünnepeljük minden évben, hanem az adott év közönségdíjas Mesterek Mesterét is.

Tesszük mindezt azért, mert bízunk benne, hogy ezzel tudjuk növelni az építőipari szakma presztízsét, ezzel hozzá tudnak járulni a szakemberek az építő szakma etikus és példaértékű bemutatásához mind a társadalom felé, mind az utánpótlás felé.

Alig telt el egy év, és a Mapei létrehozta a 2016 júniusában megrendezésre kerülő Országos Építőipari Szakember Találkozón a Magyar Építőipari Szakember Közösséget. Egy olyan szakmai közösségi összefogást kezdeményeztünk, mely kivételes lehetőséget nyújt az építőipari szakemberek számára. Ennek a szakmai közösség létrehozásának célja, hogy a hazai igényes, szakmailag képzett szakembereket egybe gyűjtse. Mára a közösség tagjainak száma több mint 2 600 fő.

A tagság ugyan szigorú feltételekhez kötött, azonban a közösségbe belépők számára olyan egyedülálló szolgáltatásokat kínál, amelyek nemcsak megkönnyítik a kivitelezők munkáját, de jelentős előnyökhöz is juttatják őket. Szolgáltatásai között szakmai és üzleti képzések, marketing támogatás, mobiltelefon tarifakedvezmény, kedvezményes felelősségbiztosítás, üzemanyagkedvezmény, munkaruha vásárlási kedvezmény, díjmentes jogi tanácsadás, személyre szabott weblap tervezés, szerkeszthető árajánlat készítés szerepel. A szolgáltatások köre folyamatosan bővül.

A közösség tagjainak lehetőségük nyílik a folyamatos fejlődésre, a tartós szakmai és üzleti biztonságra, a megrendelői elégedettség elérésére

és megtartására, a jó fizetési morál kialakítására, valamint kellő mennyiségű megrendelésre.

A közösség tagjai mindemellett olyan –a beszállító partnereink által biztosított – kedvezményekben is részesülhetnek, melyek tényleges, kézzel fogható megtakarításokat hozhatnak a számukra.

Már említettük korábban, hogy a közösség az Országos Építőipari Szakember Találkozón került létrehozásra, mely rendezvény azóta is egyedülálló az építőipari szakmában és továbbra is töretlen sikere van a szakemberek körében. Az esemény célja, hogy fórumot és fejlődési lehetőséget teremtsen a szakemberek számára. Mivel 2019-ben a résztvevő szakemberek száma az eseményen közel 800 fő volt, úgy döntöttünk, hogy kiváló alkalom az esemény a Mesterek Mestere díj nívós átadására is.

CSR TERMÉKTÁMOGATÁSAINK

A támogatási politikánk fókuszában a szociális felelősségvállalás áll. Ennek keretében igyekszünk iskolákat, hátrányos helyzetű gyerekeket, sérülteket és fogyatékkal élőket támogatni. CSR programunknak további pillérei a környezet- és egészségbarát termékek, az etikus működés, valamint a tudásmegosztás.

Ennek keretében 2019-ben szakiskolai mosdófelújítási pályázatot hirdettünk. A felújításhoz szükséges segédanyagokat, lapokat, szanitereket a programban résztvevő, velünk együttműködő vállalkozások biztosították. Az első alkalommal kiírt pályázat keretében nyolc intézmény mosdója kerülhet teljes körű felújításra. A felújítási munkákat az iskolák diákjai végzik el szakmai gyakorlat keretében az 2020-as év végéig.

Ezzel a programmal is szeretnénk hozzájárulni a szakember utánpótlás képzéséhez, hogy a diákok valós körülmények között ismerkedhessenek a jövőbeli munkájukhoz szükséges korszerű termékekkel, eljárásokkal.

Ezen felül évente átlagosan 20 projektet, célt tudunk támogatni, segítséget nyújtani, ezek között szerepelnek kórházak, iskolák, óvodák felújítása, vagy az idei évi járványhelyzet miatt különböző védőeszközöket, felszereléseket biztosítottunk mind az egészségügy, mint az iskolák számára.

A Mapei Kft. ezzel együtt tudja megvalósítani a küldetését, amely szerint:

A fenntartható fejlődés szem előtt tartásával, a tartós, környezetbarát termékeinkkel, megoldásainkkal és minden tudásunkkal segítsük az építőket és építtetőket a jövő épületeinek megalkotásában… és erre mindenkor készen állunk!

VASÚT A DUNA ALATT

VITÉZY DÁVID / vezérigazgató / Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt.

Budapest jelenlegi vasúti infrastruktúrájának nyomvonala az 1900-as évek elejére kialakult. Megépültek a fejpályaudvarok, a belső és külső körvasút, elkészült a Déli és Északi összekötő vasúti híd. Budapest vasúti közlekedési hálózatát a XX. században gyakorlatilag konzerválták, miközben a város sokszorosan körbenőtte a vasutat.

A vasutat fejlesztő mérnökök már ekkor elgondolkoztak azon, hogy a városi közlekedést ne fejpályaudvarokon oldják meg, hanem átmenő vasútvonalakat hozzanak létre. Ennek ellenére a fejpályaudvari rendszer a mai napig fennmaradt.

Zielinski Szilárdnak jelentős és átfogó vasútfejlesztési tervei voltak. 1901-ben készítette el javaslatát, mely egyben doktori értekezése is volt. Az elképzelése ötvözte a városi gyorsvasúti hálózatot a budapesti nagyvasúti pályaudvarok öszszekötésével. Zielinski az Astoria alatt képzelte el a központi főpályaudvart. A tervben a vonatok úgynevezett szerelőállomásra érkeztek volna (Déli és Északi). Ezekre a szerelőállomásokra azért volt szükség, mert a vasúti vontatást akkoriban teljes egészében gőzmozdonyok bonyolították le, a föld alá bevinni a gőzmozdonyokat nem lett volna célszerű. Ezért itt a gőzmozdonyokat lecsatolták volna, és a föld alatti szakaszon villanymozdonyokkal továbbították volna a szerelvényeket. A nagyvasúti alagutat 10 kilométer hosszúra tervezték, azonban a tervek megvalósítása nem történt meg.

Budapest legfőbb közlekedési problémája ma az, hogy az agglomerációba költözők zöme autóval ingázik a fővárosba, mert nem áll rendelkezésére színvonalas, gyors, sűrű kötöttpályás közlekedési lehetőség. Ezen a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia szerint a vasútvonalak és a hévvonalak fejlesztésével kell segíteni, úgy, ahogy számos Budapesthez hasonló nagyvárosban már megtör-

tént Európa- és világszerte. Ahhoz, hogy a vasút utasszámát megduplázzuk és annyian használják az elővárosokban a közösségi közlekedést, mint a város központjában, kétszer annyi vonatnak kell beérkeznie Budapestre: a mai csúcsidei óránkénti 42 helyett 93-nak. A mai fejpályaudvarokra azonban nem tud több vonat érkezni, és azokról nem tud több vonat indulni. Erre - az adottságokat figyelembe véve - a Déli Körvasút megépítésén túl a legjobb megoldás a Nyugati pályaudvar és Kelenföld összekötése egy vasúti alagúttal úgy, hogy a Széll Kálmán tér térségében köztes megállóként a föld alá költözik a Déli pályaudvar is.

A jelenlegi alagúttervek előkészítésénél több olyan lehetőséget vizsgáltunk, ami hasonló a nagy elődök terveihez. Összesen 4 lehetséges nyomvonal került megvizsgálásra, amiből az optimális került kiválasztásra. Ez a nyomvonal a Déli pályaudvart a Széll Kálmán téren keresztül köti össze a Nyugati pályaudvarral. A nyugati pályaudvar alatt egy többvágányos mélyállomás épül, melynek nemzetközi tervpályázata idén március 26-án zárult le, 12 világhírű építész iroda közreműködésével. A Déli pályaudvar helyén új városrész alakítható ki, amíg a Széll Kálmán téren egy új, 4 vágányos mélyállomás épül.

BÖKÉNYI DUZZASZTÓ, AZ ELSŐ VASBETONÉPÍTÉSI MŰTÁRGY ITTHON

KISHÁZI PÉTER KONRÁD / osztályvezető / Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság

A betont –igaz, kicsit más minőségben, mint napjainkban- az ókor óta ismeri és használja az emberiség. A római birodalom bukását követően ugyan többé-kevésbé feledésbe merült a (római) beton használata, ám az újkor, különösen a portlandcement 1824. évi, majd a vasbeton 1854. évi szabadalmaztatása forradalmi változást jelentett az építéstechnológia történetében.

1867-ben François Hennebique kifejleszti a monolit vasbeton szerkezetek rendszerét. Ez az új technológia viszonylag korán –az 1900-as Párizsi Világkiállításon- felkeltette Zielinski Szilárd érdeklődését. Zielinski mérnöki irodája számos vasbetonszerkezetet alkotott, melyek egy része a mai napig ellátja eredeti feladatát. Ezek között kitüntetett helyet foglal el a Bökényi Vízlépcső, amely -ismereteink szerint- a világon elsőként megépült vasbeton vízépítési nagyműtárgy együttes.

A Bökényi vízlépcső (Poirée keretes tűsgát, valamint 700 t-s uszályok forgalmát kiszolgáló hajózsilip) 1905-1906. között, a Hármas-Körös tiszai torkolata fölött 5,63 km-re kialakított mederátvágásban, elsődlegesen a körösi hajózás elősegítése céljából épült.

A duzzasztómű szabad nyílásszélessége 35,0 m, a duzzasztási magasság eredetileg 3,20 m, 1935-től 3,55 m volt.

Az oldalcsatornás töltésű hajózsilip hasznos hossza 70,0 m, szélessége 10,0 m.

Az építési munkák részeként három lakóépületből és egy nagyméretű raktárból álló kezelőtelep, valamint a tűsgát üzemelését kiszolgáló, mintegy 300,0 m hosszúságú, a raktár és a hajózsilip partfala között, a hullámtéren lefektetett keskenyvágányú vasút is létesült.

Az úttörő jellegű műtárgyegyüttes mai szemmel szokatlan kialakítású. Vízépítési műtárgyak esetében manapság igencsak idegenül hat 10-12 cm vastag vb. lemezek alkalmazása, melyek statikailag ugyan megfelelőek lehetnek, ám tartósságukra nézve igen veszélyes megoldást jelentenek.

A XX. század legelején még nem volt megfelelő tapasztalat a víz- és jégjárásnak közvetlenül kitett vasbetonszerkezetek viselkedéséről, ezért a kor mérnökei csak a statika és a gazdaságosság elvei mentént közelíthették meg a műszaki problémákat. Ez a szemlélet rövidtávon visszaütött, mert már 1935-ben szükségessé vált a vízlépcső jókarba helyezése, amit szeptember-december hónapokban el is végeztek.

A Bökényi vízlépcső hajózási funkciója a hajózási igények hiányában elsorvadt. Öntözési szerepe ugyan kialakult valamelyest, hiszen a ’80-as évekig 5,3 m3/s összvízigény kielégítését segítette üzemelése, ám azok is inkább csak szivattyús vízkivételek voltak, üzemi körülményeik sorában a bökényi duzzasztás marginális tényezőként szerepelt. Ugyanakkor a ’80-as évek közepére annyira leromlott a vízlépcső állaga és annyira korszerűtlenné vált a tűsgát, hogy a művek további üzemeltetése okafogyottá vált.

Az érdekeltekkel történt egyeztetést követően 1985-ben az OVH döntött a vízlépcső üzemeltetésének 1987. december 31-i hatállyal történő megszüntetéséről.

Az 1990. évi, nyári rendkívüli aszály miatt július 31. augusztus 31. között még egyszer, ezúttal utoljára üzemeltették a duzzasztót. Azóta a duzzasztómű nyílásszelvényén át hajózható meg a folyó, az egykor sokak által érdeklődve csodált műszaki alkotás pedig az enyészet sorsára jutott.

Feltámasztásának feltétele a Csongrádi vízlépcső megépítése, valamint valós öntözési és/vagy hajózási igények felmerülése. Az idők folyamán több tanulmányterv is készült, melyek kezdetben a meglévő művek megerősítésével operáló rekonstrukciót, később teljesen új műtárgyak építését vették számításba.

A bökényi bögére támaszkodó öntözési tevékenység a Nagytőkei és a Kurca öntözőrendszert érinti. A Bökényi vízlépcső rekonstrukciója a Nagytőkei rendszer öntözhető területét 1350 ha-val növelné, míg a Kurca rendszerben 4000 ha-on javítaná a vízellátás biztonságát.

MAGYAR FÉSZEK - A 100%-BAN ZÖLD HÁZ

DR KÓSA BALÁZS / DLA, adjunktus / Pécsi Tudományegyetem

Az építészeti tevékenység rendkívül összetett folyamatai különböző minőségű, mértékű és jellegű kategóriákba sorolhatók, a beavatkozás milyenségétől és a megrendelői elvárásoktól függően. Ha az épületekre, mint egy reanimálandó tárgyra tekintünk, akkor nem hat idegenként az sem, hogy ezeket a kategóriákat párhuzamba állítsuk orvosi kifejezésekkel, ahol egy ember élete és egy ház sorsa kerül mérlegre. Ennek megfelelően számos tevékenységet, intervenciós formát különböztethetünk meg. Vannak kisebb mértékű ránc-felvarrások vagy esztétikai jellegű műveletek, de az épületprotézis, rezekáció, transzplantáció jellegű közbelépések sem ritkák. Mégis sokan úgy döntenek – a megrendelők jelentős százaléka ezt az elvet vallja -, hogy egy ingatlan megvásárlását követően az eutanázia a megfelelő lépés, meg sem vizsgálva a lehetőségét egy esetleges reanimációnak. Pedig a kortárs építészet egyik alapvető feladata, hogy a lehető leghatékonyabb és legalaposabb anamnézis felvételt követően javaslatot tegyen a beavatkozás mikéntjére. Nem kerülhető meg természetesen, mint kötelező elvárás az energiahatékonyság sem, amely talán még az eddig taglaltakhoz képest is egy összetettebb kérdéskör, de semmiképpen nem elválasztható a tervezési folyamattól. Mikor válik egy épület energiatudatossá, hogyan üzemeltethetünk „okosan” házakat? Fontos kérdéskör ez, hiszen környezetünk fenntarthatóságának legnagyobb feszültségeit az építőipar okozza. Magyarországon a globális károsanyag kibocsájtás 20,1%-át az épített környezet ökológiai tudatosság nélküli tervezése, fejlesztése és üzemeltetése adja, további 22,8% a magánháztartások kibocsájtásából származik a Központi Statisztikai Hivatal adati alapján. Épített környezetünk lakó- és középületállományának energiaosztálya több, mint 70%-ban „D” vagy annál rosszabb minősítésű. Az országos energiafelhasználás 40%-át az épületek energiaellátására használjuk fel, miközben az energiatermelés primer alapanyagai 72%-ban fosszilis energiahordozók. Ezt a környezetromboló állapotot nem lehet fenntartani, ebből kifolyólag a magyar energia stratégiához illeszkedően a fosszilis energiahordozók felhasználási mennyiségét folyamatosan vissza kell szorítani és megújuló energiaforrásokra állni át. Míg a meglévő épületállomány esetében törekedni kell a nulla energiafelhasználási igény megvalósítására, addig az új épületeknél a pluszenergiás kialakításra.

Fenti gondolatok már korábban is integrálódtak Karunk (Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar) arc poetica-jába, így örömmel csatlakoztunk a Miskolci Tudományegyetem felkérését követően a Solar Decathlon 2019 (SDE2019- magyarországi rendezésű hallgatói házépítő verseny) eseményhez. Építészeti feladatunk olyan kérdéskörre keresett választ, amely szép számban érinti a magyar lakosságot. A Solar Decathlon Europe 2019-es versenyében a HUNGARIAN NEST + ezekre a kérdéskörökre keresi a választ. A HUNGARIAN NEST+ automatizált, ökotudatos – passzív és aktív energiákat felhasználó - okosház rendszerei az ember kényelmét, az élhető környezet fenntarthatóságának biztonságát és az ökológiai lábnyom minimalizálását szolgálják. Az SDE 2019-es szentendrei versenyén a ház négy kategóriában is dobogós helyezést ért el, összetettben pedig a mezőny első felében végzett csapatunk.

NAPENERGIA FELHASZNÁLÁSA A VÍZI KÖZMŰ RENDSZEREK ÜZEMELTETÉSÉBEN

NÉMETH EVELIN / üzemirányító mérnök / Fővárosi Vízművek

A Fővárosi Vízművek 1868 óta felelős Budapest és az agglomerációs területek kiváló minőségű ivóvízellátásáért a nap 24 órájában. Továbbá biztosítja, hogy az ipari szereplők is hozzáférjenek friss, egészséges ivóvízhez, kielégíti az extra vízigényeket és ezt képes biztosítani még a nyári, kisvizes aszályos időszakban is. Teszi mindezt úgy, hogy az alapítók örökségét megőrizve a Duna kavicshordalékával feltöltött területeken kialakult parti szűrésű technológiát kiaknázza, de emellett a XXI. századi szemléletnek megfelelően energia-hatékonyan korszerűsítse és bővítse azt.

Stratégiai célja, hogy az energiafelhasználás 50%-át megújuló energiaforrással elégítse ki, ezzel is növelve az ellátásbiztonságot és hatékonyságot, csökkentve viszont a külső energia függést és a villamosenergia költségét.

Ezt támogatva, a szennyvíztisztításban korábban már a zöldenergia- és biogáz termelés kapcsán is voltak előrelépések, 2018 augusztusában pedig elindítottuk a Napelemes energiatermelés programot, amelynek eredményeképp 2021 év végére már 24 telephelyünkön folyamatos napelemes energiatermelés folyik, az önellátásunk évről-évre fokozatosan nő és a CO2 kibocsájtást közel 2500 tonnával csökkentettük az évben. Arra törekszünk, hogy a napelemek által megtermelt energia minél nagyobb szinten legyen kihasználva. A normál üzemeltetés határaihoz hamarosan elérkezünk, ezért jogosan tehetjük fel a kérdést: hova tovább? Hogyan tudjuk a vízi közmű ágazatban is fenntartani azt a folyamatosan növekvő tendenciát a fenntarthatóság és az energiahatékonyság jegyében, mint ahogy azt teszik a különböző szektorok élenjárói?

Ennek érdekében elemeztük a jelenlegi ivóvizes üzemeltetési gyakorlatot és a meglévő, valamint bővíthető napelemes energiatermelésünket. Így célként határoztuk meg a medencéink energiatárolóként történő alkalmazását, kihasználva azt az időszakot, mikor az alternatív energiaforrás által megtermelt plusz villamos energia a rendelkezésünkre áll.

Mivel napközben a napenergia a jelen üzemmenetünkhöz szükséges energia mennyiségének többszörösét is képes fedezni, így terveztünk egy új üzemmenetet: a napközbeni energiatöbblet magával vonja, hogy a vízbetáplálás is nagyobb lesz, így lehetséges a fel nem használt vizet a medencéinkben eltárolni, majd abban a napszakban elfogyasztani, amikor szükséges.

A módszertan egyszerűnek tűnik, ám ahhoz, hogy a mindenkori legfontosabb feladatunkat - miszerint biztosítsuk a megfelelő mennyiségű és kiváló minőségű ivóvizet a fogyasztóink számára - a lehető legnagyobb saját energiatermeléssel tegyük meg, ahhoz vizsgálni szükséges egyéb tényezőket is.

Hangsúlyt kell fektetni a kritikus napszakok és üzemi szélsőértékek definiálására, a fel-

használható maximális kapacitás meghatározására, a többlet mennyiségek hatására vízminőségi szempontból, ezzel együtt egy olyan folyamatos monitoring rendszer alkalmazására, mellyel az új stratégia lépcsőzetes bevezetése a kiváló minőségű ivóvízellátás mellett biztosítható.

PESTERZSÉBET ÉS CSEPEL KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK INTEGRÁLT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

MOLNÁR ANDRÁS DÁVID / Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium Kör-Vas-Út Tagozat

Az elmúlt évtizedben Budapest és a hozzá tartozó agglomeráció lakossága folyamatosan növekedett. A polgárok az agglomeráció városai mellett a külső kerületekre is nagy számban költöztek, így Csepelen és Pesterzsébeten is jelentősen megnőtt a napi utazások száma. E helységek összlakossága a Központi Statisztikai Hivatal 2019-ben kiadott adatai szerint 141 703 fő. Ennek a lakosságnak jelentős része a belvárosba ingázik nap, mint nap. Az elmúlt években az autósforgalom is megnövekedett, sokan inkább ezt a formáját választják a közlekedésnek, mivel ez számukra kényelmesebb és gyorsabb. Ezen okokból kifolyólag szükséges a modern követelményeknek megfelelő (versenyképes eljutási idő, kedvező díjszabás, közvetlen átszállási lehetőségek, alacsony zajkibocsátás, légkondicionált és utasbarát járművek, illetve az utazási igényekhez illeszkedő kedvező ütemes menetrend) közösségi közlekedési rendszer kiépítése a térségben.

Csepel közösségi közlekedési hálózatának gerincét a H7-es (csepeli) HÉV alkotja, amely kedvező ütemes menetrend és rövid utazási idővel gyors kapcsolatot biztosít a Boráros tér és Csepel központja között. A gyorsvasúti vonalat ráhordó buszhálózat is erősíti a településen belül.

Pesterzsébeten a H6-os (ráckevei) HÉV és a buszhálózat mellett megjelennek a közúti és elővárosi vasutak is. Utóbbit a 150-es (kunszentmiklósi) vasútvonalat jelenti, míg előbbit a 3-as, 51-es és 52-es jelű viszonylatok alkotják. Az 51-es és 52-es egy kis- és egy nagy hurkot bejárva tárja fel a város nyugati részét, míg a 3-as a Gubacsi úttól indulva a Határ úton halad a Gyáli útig, majd fordul északnak. Végállomása a Mexikói út.

Az előadásom során először e két dél-budapesti kerület kötöttpályás közlekedési rendszerének eddigi történeti fejlődését mutatom be. Ezt követően a térség jelenlegi közösségi közlekedését ismertetem. Munkám során felmértem az utazási igényeket, illetve az analitikus forgalomelőrebecslés módszerével kerestem az utasok jelen- és jövőbeli lehetséges útvonalait. Az utasforgalmi adatok ismeretében nyomvonal változatokat jelöltem ki, amikre saját koncepciókat dolgoztam ki. Ezeket részletesen bemutatom és összevetem egymással, keresve az ideális változatot.

FOLYÓSZABÁLYOZÁSI MŰVEK HATÁSÁNAK MORFODINAMIKAI VIZSGÁLATA

NYIRI EMESE / Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium Vízépítő Tagozat

A folyók életében folyamatosan megfigyelhetők morfológiai változások, melyek hatására egyes szakaszokon a víz mélyíti a medrét, míg máshol építi. Hosszabb időléptéket vizsgálva azonban az várható, hogy a mederváltozások végül egy ún. dinamikus egyensúlyi állapothoz formálják a medergeometriát. A mesterséges tevékenységek vagy természetes folyamatok kibillenthetik a vizsgált folyószakaszt dinamikus egyensúlyi állapotából, ha azok jelentősen megváltoztatják az hidrológiai, hordalékháztartási, illetve áramlási jellemzőket. Az új egyensúlyi állapot az emberek számára hol előnyös, máshol pedig kedvezőtlen. Az viszont vitathatatlan, hogy megbízható előrejelzésének környezetvédelmi, élőhelyhidraulikai, társadalmi, turisztikai, gazdasági stb. szempontból is alapvető jelentősége van. Ezen változások vizsgálatára két folyószakaszra építettem fel modellt, melyek segítségével egy adott műtárgy hatása előre megbecsülhető. A vizsgált szakaszok a magyarországi Felső-Duna, ahol még a kezdetleges 0D modellt építettem fel, illetve a másik a Dráva magyarországi szakasza, ahol már 1D modellel vizsgáltam a változásokat. A két modell között a különbséget az adja, hogy amíg a 0D modell csak egy adott szelvény változásait számítja, addig az 1D modell már egy egész szakaszét, továbbá képes időbeni becsléseket adni, akár évszázados léptéket is képes számításba venni.