MAGYAR GAZDASÁG

JÁRDI ROLAND | Egyáltalán nem tekinthetők szokatlannak a fejlett gazdaságokban kivetett szektorális adók, amelyek a gazdaságpolitika bevett eszközeivé váltak az elmúlt évtizedben. A szakértő szerint a növekedésre csekély a hatásuk.

Minimális lehet a hatásuk a növekedésre a kormányzat által nemrégiben ismertetett extraprofitadóknak – állapította meg a VG érdeklődésére Török Zoltán, a Raffeisen Bank vezető elemzője. A szakértő – aki az elemzők között az egyik legpeszszimistábbnak számít a magyar gazdaság idei kilátásait illetően – úgy vélte, olyan horderejű és kiszámíthatatlan folyamatok zajlanak a világgazdaságban, hogy hozzájuk képest szinte marginális a különadók szerepe a GDP bővülésében vagy az inflációban. Ez utóbbi kapcsán megjegyezte, nagyon nehéz szétszálazni, hogy egyes szektorális adók mennyiben emelik az inflációt. Török Zoltán szerint ha azt nézzük, hogy mi történt az elmúlt bő évtizedben a fiskális és a monetáris politika területén a világban – például Covidválság menedzselésével –, akkor az a jellemző, hogy a fejlett gazdaságok kormányai nem hagyományos eszközökhöz is nyúltak. „Egyáltalán nem kirívó az, amit a magyar kabinet csinál a mostani különadókkal” – húzta alá, kiemelve, hogy a bankadó vagy az egyéb szektorális adók – mint például a repülőtéri illeték – ma már léteznek más európai országokban is, még ha más formában is. A légitársaságok által erőteljesen kritizált adónemet például Németországban és Hollandiában is kivetik. Ahogyan sajtóhírek szerint az energiaszektor extraprofitjának megadóztatása is egyre több országban merül fel az energiaárak drasztikus emelkedésével párhuzamosan. Ugyanakkor nem először és minden bizonnyal nem is utoljára nyúl a különadókhoz a kormány, amely már a 2010-es ciklus kezdete után heves reakciókat kiváltó intézkedésekről döntött. A multinacionális vállalatok megadóztatásának terve a kezdetektől neves közgazdászok, kutatóintézetek élénk ellenállásába ütközött. Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke is régi kritikusa a különadóknak. Ő 2010-ben még azt jósolta, hogy az unortodox lépések valósággal romba döntik a magyar gazdaságot. Ugyanígy a GKI, amely a korábbi kormányzatok alatt általában rendre felülbecsülte a GDP bővülését, 2015–2016-ra a növekedés teljes kifulladását valószínűsítette. Hogy mennyire nem így lett, azt az elmúlt évek gyorsuló felzárkózása is bizonyítja, a magyar gazdaság konvergenciája 2017-től még erősödött is, a 2020-as járvány miatti visszaesést leszámítva minden évben meghaladta a 4 százalékot a GDP bővülése, amit például, sem Szlovákia, sem Csehország nem mondhat el magáról. Az elmúlt bő évtizedben, 2010 és 2021 között a magyar GDP a V4ek között a második legnagyobb mértékben, az Eurostat adatai szerint 30,5 százalékkal növekedett. Ugyanezen időszak alatt a cseh GDP 22,5 százalékkal, a szlovák 28,8 százalékkal nőtt, egyedül a lengyel bővült nagyobb mértékben, 40,2 százalékkal. A hasonló fejlettségű környező országok közül a horvát GDP 13,7 százalékkal, a román pedig 33,4 százalékkal növekedett. Még látványosabb a magyar teljesítmény a déli országokkal összevetve: Portugáliában és Spanyolországban a reál GDP mindössze 5,1, illetve 4,9 százalékkal nőtt, az olasz 0,4 százalékkal, a görög pedig még mindig jócskán (21,4 százalékkal) alatta marad az évtized eleji szintnek. Ráadásul a különadók azóta sem tűntek el: tavaly is mintegy 400 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek a bank- és a kiskereskedelmi adóból, miközben a növekedés több évtizedes rekordot döntött.

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS 2010 ÉS 2021 KÖZÖTT százalék

Lengyelország Románia Magyarország Szlovákia Csehország Horvátország Portugália Spanyolország Olaszország

 40,2  33,4  30,5  28,8  22,5  13,7  5,1  5,1

–21,4  Görögország

Forrás: Eurostat, VG-gra ka

GYÖNGYÖSI BALÁZS | Július 1-jétől nő a jövedéki termékek után fizetendő adó mértéke, az átfogó emelés alól lényegében csak a benzin és a gázolaj kivétel. Így a vonatkozó kormányrendelet alapján nemcsak a dohánytermékek és a szeszes italok után fizetendő teher ugrik meg, hanem változik az áram, a fűtőolaj, a PB-gáz, a szén, valamint az LPG jövedéki adója is. Ahogy azt Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter ismertette: a kormány összesen százmilliárd forint bevételt vár a jövedéki adó, a cégautóadó, az egyszerűsített foglalkoztatási adó és a népegészségügyi termékadó megemelésé ből. Például a cigaretta esetében júliustól decemberig a jövedéki adó mértéke 27 800 forint lesz ezerdarabonként, és a kiskereskedelmi eladási ár 23,5 százaléka, de legalább 40 800 forint lesz ezerdarabonként. Jövő januártól jön az újabb emelés: 29 500 forint lesz ezerdarabonként a mérvadó befizetendő összeg, valamint a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, minimum 41 800 forint ezerdarabonként. A sör esetében, ha kisüzemi főzdéről van szó, a jövedéki adó 900 forint per hektoliter per tényleges alkoholfok, a nagyüzemi gyártásnál viszont ugyanebbe a képletbe ennek a duplájával, 1800-zal kell júliustól számolnunk. Jövedéki adóból a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) tavaly 1243,4 milliárd forint bevétele keletkezett az egy évvel korábbi 1196 milliárd után. Viszonyításképpen: az előirányzat 1248,6 milliárd forint volt – derült ki a NAV évkönyvéből. Ennél a múlt évben mindössze három adónem hozott többet a konyhára: az áfa 5397,2 milliárd forintot, miközben a tb-járulék-bevételek és a szocho pénzforgalmi egyenlege 5245,6 milliárd volt, az szja-bevételek pedig 2888,6 milliárd forintra rúgtak. Az  üzemanyagenergiatermékek jövedéki adójának múlt évi nettó egyenlege 715,5 milliárd forint volt, 4 százalékkal magasabb, mint tavalyelőtt. Az elmúlt két év adatainak összehasonlításakor azt is figyelembe kell venni, hogy a kőolaj világpiaci árának alakulása miatt 2020 júliusától 2021 márciusáig nagyobb volt a benzin és a gázolaj jövedéki adója. Ezután az előbbit literenként öt, az utóbbit tíz forinttal kisebb járulék terhelte, így a gázolajé 110,35, a benziné 120 forintra csökkent. A dohánygyártmányok jövedéki adójából a tavalyi bevétel 412,5 milliárd forint, ami 3,1 százalékkal magasabb a bázisidőszakénál, de itt sem szabad megfeledkezni az időközben hatályba lépett adómérték-változásokról. Igaz, más a nagyságrend, de ennél nagyobb mértékben növekedett a villamos energia, a földgáz, a szénenergia-termékek jövedéki adójának múlt évi pénzforgalmi egyenlege: a 19,8 milliárd forint bevétel 13,6 százalékkal haladja meg a tavalyelőtti szintet. A jövedéki termékekkel kereskedők jövedékiadó-köteles tevékenységét tavaly március közepétől 5916 alkalommal vizsgálta a helyszínen a hatóság. Szabálytalanságot 347 esetben tárt fel, aminek alapján csaknem 13 millió forint jövedéki bírságot szabott ki. Összességében 16 801 jövedéki ellenőrzés kezdődött és zárult le, 4706 esetben 16,8 milliárd forint értékben termékeket foglalt le a NAV. A legnagyobb arányt a cigaretta (68,9 százalék) képviselte, de jelentős súlyú volt a lefoglalt egyéb fogyasztási dohány (30,1 százalék) értéke is. A jövedéki termékeket érintő ellenőrzések során a 6042 közül 6009 jövedéki és 33 nem jövedéki jogsértést tártak fel. A bírság összege megközelítette a 4,8 milliárd forintot.

 2017 2018

 2019 2020

A JÖVEDÉKIADÓ-BEVÉTELEK milliárd forint

 2021 Forrás: NAV, VG-gra ka

FOTÓ: BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP – BENCSIK ÁDÁM

VG | Az európai uniós globális minimumadóról szóló irányelv elfogadása rontaná a versenyképességet Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke szerint, aki erről az MTI-nek nyilatkozott. Jelezte, hogy hétfőn délután határozati javaslatot terjeszt a gazdasági bizottság elé elfogadásra, és kérte, hogy továbbítsák az Országgyűlésnek. Szeretné, ha a parlament határozatban ellenezné a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó uniós irányelv elfogadását. Megjegyezte: mindez nyilvánvalóan összefügg az orosz–ukrán háború okozta új világgazdasági helyzettel, különösen a háborús inflációval, valamint a háború másik súlyos következményével, a gazdasági válsággal. Közölte, hogy elindult egy másik kezdeményezés a globális minimumadó bevezetéséről, amely már nemcsak a digitális cégekre vonatkozik, hanem mindre. Azonban nem lenne jó, ha az alapjavaslatot megelőzné ez a kiegészítő javaslat, amely egyébként nagyban érinti a Magyarországon működő külföldi vállalatokat is. Ha hamarabb fogadják el az uniós irányelvet a globális minimumadóról, mint az OECD-országok szabályozását, az az Európai Unió és kifejezetten Magyarország számára versenyképesség szempontjából rossz lépés lenne, ráadásul kevés felkészülési idejük maradna az érintett a vállalkozásoknak.

BARÁT MIHÁLY | A mostani bizonytalan helyzetben továbbra is nagy az igény a támogatott termékekre a vállalati piacon – jelentette ki a Világgazdaságnak Kollega-Tarsoly Dániel, a Magyar Bankholding egyedi üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója.

Milyen most a vállalati hitelpiac Magyarországon, érződik-e a hitelkereslet csökkenése az orosz–ukrán konfliktus nyomán? „ A közepes méretű vállalkozásoknál egyelőre nem érződik a hitelkereslet csökkenése, ami egyebek között annak is köszönhető, hogy a Széchenyi GO! program már közvetlenül a kivezetés előtt jár, s az elmúlt két-három hétben annyi hitelkérelmet nyújtottak be hozzánk, mint amennyit általában egy negyedév alatt. Az erős kereslet két fő irányból táplálkozik: egyrészt a háború felkiáltójelként hatott a cégekre, arra ösztönözte őket, hogy biztosítsák likviditásukat, gondoskodjanak pénzügyi tartalékaikról. A másik fő elem pedig, hogy az ellátási láncok akadozása, az árak folyamatos emelkedése nyomán a vállalkozások igyekeznek feltölteni készleteiket, minél kedvezőbb feltételekkel és minél hamarabb megkötni a szerződéseiket, ami szintén növeli a finanszírozási igényt. Mostanában persze sok helyen lehet olvasni, hogy csökkent a cégek beruházási kedve, ám egyelőre inkább csak a nagyvállalatoknál érezhető, hogy kissé alábbhagyott a lendület. Ez a bizonytalanná vált külső környezet tükrében érthető: most is el kell végezni azokat a stresszteszteket, amelyek megelőzik a jelentősebb beruházási döntéseket, ám ez az energiaárak vagy akár a devizaárfolyamok körüli bizonytalanság és persze a kamatok emelkedése miatt az igen szélsőséges forgatókönyvek figyelembevételét is szükségessé teszi.

Az elmúlt hónapokban – nyilván az emelkedő forintkamatok hatásaként – jelentősen megnőtt a devizahitelek aránya az új kihelyezésekben. Mennyire lehet tartós ez a trend? „ Egyértelmű, hogy a kamatok emelkedése sarkall több vállalatot is arra, hogy a devizafinanszírozás felé forduljon. Ez azonban jelentős kockázat az adott cég és a finanszírozó bank számára is: éppen ezért mi a legtöbb bankhoz hasonlóan csak akkor engedélyezzük a devizában való hitelfelvételt, ha az igénylő vállalat forgalmának a megfelelő része is idegen fizetőeszközben keletkezik.

A vállalati hitelállományban túl nagynak tűnik az éven túli lejáratú – zömmel beruházási célú – hitelek aránya. Mi ennek az oka, és változhat-e e téren a helyzet? „ A vállalati hitelpiacnak továbbra is nagy az igénye a támogatott termékekre, hiszen a koronavírus-járvány után most a szomszédban zajló háború hatásaival kell megküzdeniük a piaci szereplőknek. A zöldkonstrukciók vagy az EXIM egyes termékei persze most is elérhetők, ám az NHP vagy a Széchenyi GO! után maradt űrt nehéz betölteni. Éppen ezért most az az egyik fő kérdés, hogy milyen módon tudjuk vonzóvá, trendivé varázsolni a saját, piaci forrású termékeket. A nagyvállalati szegmensben pedig – ahol kevesebb az elérhető támogatott konstrukció – nem biztos, hogy azok a hitelek, amelyek hassuk egymástól, diverz csapatokat hozva létre a szervezeten belül. A szinergiaelvárásoknak kulcsszerep jut ebben a folyamatban, hiszen ezek teljesítése nélkül nem tudnánk megvalósítani a magunk elé tűzött célokat. A digitalizáció jelentette feladatokat különösen hangsúlyosan kell kezelnünk, hiszen a versenytársaink is látják ennek jelentőségét.

Ha már szóba került a transzformáció, hogyan sikerült a Budapest Bank korábbi vállalati ügyfeleit migrálni az MKB rendszereibe, és hogy áll a Takarékbank fúziója?

FOTÓ: VG – VÉMI ZOLTÁN

„ A kedvezményes hitelkonstrukciók valóban eltolták kissé az arányokat a hosszú lejáratú hitelek irányába. Az viszont nem lenne egészséges, ha a vállalkozások a likviditás fenntartására vagy forgóeszközök finanszírozására vennének fel hosszú lejáratú hiteleket. Az a határozott véleményem, hogy „pántlikázni” kell a kölcsönöket, vagyis a megfelelő célhoz a megfelelő konstrukciókat kell rendelni, amit a kollégáim tanácsára az ügyfelek meg is szoktak fogadni.

Milyen kihívások elé állítja a vállalati termékfejlesztést a bizonytalan gazdasági környezet, az állami támogatási programok kifutása vagy éppen a digitalizáció? eddig alacsony kamatozás mellett működtek, 10 százalék feletti áron is eladhatók maradnak. Az egyedi üzletágnál persze – amely nálunk a legalább egymilliárd forintos árbevételű vállalatokat jelenti – némileg egyszerűbb a helyzet, hiszen az ügyfél egyedi igényeihez igazodva ki tudjuk dolgozni a megfelelő, személyre szabott konstrukciót, bár itt is különös körültekintéssel kell mérlegelni a lehetséges kockázatokat. Ami pedig a digitalizációt illeti, ezen a területen nagyon ambiciózus célokat tűztünk ki, úgy, hogy közben egy fúzió kellős közepén vagyunk. A három bank egyesülését eredményező transzformáció lehetőséget ad arra, hogy a legjobb gyakorlatokat eltanul„ Március 31-én terveinknek megfelelően sikeresen megtörtént az MKB és a Budapest Bank jogi fúziója. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a korábbi Budapest Bank vállalati ügyfeleit a lehető legmagasabb szinten tudjuk kiszolgálni az MKB informatikai rendszereiből. Ez gyakorlatilag a Budapest Bank ügyfeleinek migrációját jelenti, amit akkor csinálunk jól, ha az ügyfelek szinte semmit sem éreznek belőle. A Takarékbank jogi fúziója 2023 májusában történik, ezt követi majd a vállalati ügyfelek migrációja a korábban említettekhez hasonlóan. Ha digitalizációról beszélünk, érdemes még megemlíteni az MKB Bank új elektronikus csatornájának bevezetését, három-négy héten belül elindul ugyanis a kifejezetten a vállalati ügyfeleknek szóló mobilapplikáció.

A közelmúltban jelentették be a Sberbank portfóliójának megvásárlását is. Ez hogyan érinti a vállalati üzletágat? „ Fontos, hogy itt a Sberbank hitelportfóliójának megvásárlásáról van szó: ez egy hozzávetőleg 330 milliárd forintos állomány, amelyből 150-160 milliárd a vállalatoké. Ez nagyjából 35 ezer lakossági és 3200 vállalati ügyfelet érint, az utóbbiakból hozzávetőleg 600 sorolható a már említett egyedi kategóriába. A tranzakció révén 1-1,5 százalékos piaci részesedéshez juthatunk hozzá, úgy, hogy az átvett portfólió kifejezetten jó minőségű. A tranzakció zárása július végén lesz esedékes, készülünk a Sberbank-ügyfelek zökkenőmentes átvételére.

milliárdos volt az első negyedéves adózott eredmény

A vállalati üzletág szempontjából hogyan alakult a bankholding vezető pénzintézete, az MKB Bank első negyedéve, és mire számítanak az év további részében? „ A korrigált adózott eredményünk 29 milliárd forint volt, jóval a terv felett alakult. A vállalati üzletág által kezelt állomány több mint 20 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, a vállalati betétállomány pedig több mint 23 százalékkal. Még a második negyedév is kedvezően alakulhat a vállalati üzletág szempontjából, hiszen – ahogy már beszéltem róla – még nem látszik, hogy jelentősen csökkenne a hitelfelvételi kedv. Az elhúzódó háború és az ellátási láncok szakadozása viszont a második fél év kilátásait már jóval bizonytalanabbá teszi, éppen ezért nagyon sok múlik azon, hogy milyen támogatott konstrukciók válnak elérhetővé a válsághelyzettel összefüggésben. Ha tartani akarjuk a terveinket, fenn kell tartani az állomány 10-15 százalékos növekedési ütemét minden egyes szegmensben. Úgy látom, hogy ehhez minden eszközünk meg is van. Ami a hosszabb távú kilátásainkat illeti, abból a szempontból nagyon szerencsés a helyzetünk, hogy a Magyar Bankholding tagjai kitűnően kiegészítik egymást, hiszen mind a három szereplő más-más területeken különösen erős.

JÁRDI ROLAND | Jövő október 1-jével 30 százalékra emelkedik az eddigi 25 százalékról a Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatójának (JMM) értéke Magyarországon – derült ki a hét végén megjelent Magyar Közlönyből. A jelzáloghitel-finanszírozási mutató értéke 2019 óta 25 százalék, a további emelést a jegybank a pandémia miatt 2020 márciusában elhalasztotta. Az MNB elnökének a 22/2022. (VI. 11.) rendelete azonban kimondja, hogy „a hitelintézet Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatójának mindenkor el kell érnie 2022. július 1-jétől a 0,25os, 2023. október 1-jétől a pedig a 0,3es szintet”. Ezenkívül rögzítik a zöldjelzáloglevél fogalmát: olyan jelzáloglevél, amely a kibocsátó által nyilvánosan közzétett dokumentáció alapján megfelel az alább meghatározott fenntartha-

FOTÓ: MAGYAR NEMZET – BACH MÁTÉ tó finanszírozási irányelvek valamelyikének, és a megfelelést az irányelv szerint erre jogosult külső fél tanúsítja: az International Capital Market Association által kibocsátott Zöldkötvények alapelvei című dokumentum (The Green Bond Principles, a 2018. évi és az ezt követően kiadott változat), a Climate Bonds Initiative által kibocsátott Zöldkötvények normái (Climate Bonds Standard V3.0 és az ezt követően kiadott változat). Ugyancsak meghatározták a zöldjelzáloghitel fogalmát: olyan, ingatlanon alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogot – fedezete mellett nyújtott hitel vagy pénzkölcsön, amely megfelel a kibocsátó által nyilvánosan közzétett, a zöldjelzáloglevélhez kapcsolódó dokumentációban meghatározott zöldjelzáloghitel-definíciónak, és kibocsátott zöldjelzáloglevél fedezetéül szolgál.

SÁNDOR TÜNDE | Kiemelkedő foglaltsággal zárták a tavaszt, és telt házasnak ígérkező nyárral várják a főszezont a budapesti airbnb-zők, de a neheze csak most következhet, mert a pozitív kép csalóka: a kereslet gyorsabban nőtt, mint ahogy a kínálat visszaépült.

Aháború kitörése után némileg megtorpant a kereslet, de a tavasz végül olyan számokat hozott, mint amilyeneket 2019-ben, a magyar turizmus utolsó kiemelkedő évében – tájékoztatta a VG-t Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének (MAKE) elnöke. A biztató foglaltsági adatok és bevételek annál az 5-6 ezer lakáskiadónál jelentkeztek, akik minden nehézség ellenére két éve kitartanak, és nem vonultak át a szerényebb, de folyamatos bevételt hozó hosszú távú bérletek területére. A világjárvány előtt 15-16 ezer lakást hirdettek a budapesti Airbnb- és egyéb szállásfoglalási platformokon, ez a szám azonban a pandémia alatt összeomlott piacon a töredékére csökkent, majd a járványügyi korlátozások tavalyi feloldása után óvatosan mintegy 6 ezerre emelkedett. Ezt rövid távon számottevően aligha haladja majd meg a szakember prognózisa szerint a kiadó lakások száma, mert a külföldi vendégforgalom ugyan bővül Budapesten, viszont a háború nyomán kiteljesedő gazdasági válság minden küldőpiacunkat fenyegeti és várhatóan egyre súlyosabban befolyásolja. A recessziótól való félelem fokozódik, ami a korábbi időszakok tanulsága szerint mindenekelőtt az utazásokat érintheti a lemondási listán. Bár a Covid utáni utazási kedv nagy, egyre égetőbb a kérdés: ezt belátható időn belül mennyire írja felül az, hogy az emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt a háztartások a kiadásaik felülvizsgálatára, megtakarításokra kényszerülnek. Az európai szinten is rendkívüli üzemanyag-drágulás például épp a leggyorsabban visszaépült közeli, autós turisztikai piacot fenyegeti. A háború közelségét már elfogadták a Nyugat-Európából érkezők, de az utazási költségek robbanását nem mindenki tudja – sorolta a kockázatokat a szakember. A meggyengült forint azonban kedvezően hat a külföldi vendégforgalomra épülő budapesti Airbnb-bevételekre, amiből a forintban megadott magyarországi szállásdíjak révén úgy keletkezik többletbevétel, hogy a vendég nem érzi meg. Ez most felértékelődő előny lehet a régió dráguló turisztikai piacán – jelezte Schumicky Balázs, nem titkolva, hogy időközben 25-30 százalékkal amúgy is emelkedtek az áraik a 2019-esekhez képest, de Budapest szálláspiaca még mindig 30-40 százalékkal olcsóbb, mint a legközelebbi vetélytársáé, Bécsé, és az időközben meglódult költségek elviszik az áremelés nagy részét. A járvány előttinél magasabb magyarországi árakat a vendégek szó nélkül elfogadták, félő azonban, hogy az Airbnb-piacra most visszatérő lakástulajdonosok a hagyományosan mérsékeltebb júniusi forgalomtól bepánikolva mindenkinél alacsonyabb ajánlatokat adnak. Ez Schumicky Balázs szerint óriási hiba lenne, mert nem a 10–30 eurós szállásdíjkülönbségek miatt döntenek a turisták egyegy város mellett. Nem szabad belesodródni egy negatív árspirálba épp akkor, amikor végre remény van rá, hogy Budapest programkínálatának és szolgáltatási minőségének megfelelő árszintre tudnak feljönni a szálláshelyek is. Az airbnb-s piaci kereslet szezonális, de egyre kisebbek a görbék, és egyre inkább a last minute foglalások dominálnak, ma már a korábbi hat-nyolc hét helyett egy-három héttel a tervezett utazás előtt köteleződnek csak el a vendégek. Ugyanakkor a Forma–1-es Magyar Nagydíj idején már szinte telt házasak a környékbeli magánszállások, és elkezdődtek a foglalások a Sziget Fesztivál időszakára is. Az Airbnb-kínálat azonban alig bővült, miközben a hosszú távú lakáskiadás bérleti díjai kilőttek. Ez a MAKE elnök szerint egyértelműen azt példázza, hogy nem az airbnb-zés mozgatja az albérletárakat, hanem az, hogy visszatértek a diákbérlők, és több lehet a vendégmunkás is Budapesten.

FOTÓ: MAGYAR NEMZET – BACH MÁTÉ

TARTÓSÍTOTT PROBLÉMA

A háború hatásairól sem lehet megfeledkezni, piaci hírek szerint az ukrajnai menekültáradat látható hatással van a szálláshelyi keresletre. A háború kitörése után sok lakástulajdonos biztosított ingyen vagy kedvezményesen szállást a menekülteknek, akiket az Airbnb 1500 dolláros voucherrel támogat, de az elhúzódó háború miatt egyre többen keresnek hosszabb távon, fenntarthatóan finanszírozható megoldásokat bérlői és támogatói oldalról egyaránt.

K. B. Z. | Ahogyan csapadékmennyiségben, úgy a gabonatáblák állapotában is kettészakadt az ország – mondta a VG érdeklődésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Az Alföldön csupán Sükösd környékén, egy 50 kilométeres körzetben vannak jó állapotban a gabonák, a többi részen közepes vagy gyenge, míg a Dunántúlon – ahol jóval több volt a csapadék – jó és közepes növényállapotot lehet tapasztalni.

Az árakról a GOSZ-elnök elmondta, hogy a piacon 140–160 ezer forint közötti tonnánkénti búzaárakról hallani, a tőzsdéken pedig nagy a napon belüli mozgás is. Minden a háborús helyzet miatti óriási bizonytalanságot tükrözi – tette hozzá. Az új termés árazásával kapcsolatban is nagy kérdések vannak; most leginkább azon múlik, milyen árszintről indul a következő szezon, hogy sikerül-e kijuttatni a világpiacra az Ukrajnában lévő 20-21 millió tonna gabonát. Az biztos azonban, hogy az aratáskor nagyon magas induló árak alakulhatnak ki, a kezdeti felvásárlási ár elérheti akár a tavalyi tonnánként 62 ezer tonnás aratáskori ár dupláját is – pedig már az is történelmi rekordnak számított. Szintén az ukrán gabona – amelyből 10 millió tonna körüli a búza – sorsát tartja kulcskérdésnek Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A hazai termésvárakozásokról elmondta, hogy cégének körzetében, Hajdú-Biharban vegyes a kép, a megye egy részén vannak jó állapotban lévő búzatáblák, de Szabolcsban már nagyon rossz a helyzet. Úgy számol, hogy a tavalyi 870 ezer után az idén 940 ezer hektár lehet a búzatermő terület, de a termés kisebb lehet a tavalyi – a KSH szerint 5,3 millió tonnás – betakarított mennyiségnél 10-15 százalékkal, és 5 millió tonna alatt marad. A belföldi, mintegy 2,5 millió tonnás igényt ebből bőven ki lehet elégíteni, de itt jön képbe az ukrán helyzet. Ha nem tudják biztosítani a törökországi és észak-afrikai térségbe irányuló exportot, az a humanitárius katasztrófán, a menekültáradat megindulásán kívül azt is jelenti, hogy nagy lesz az importőri nyomás a magyar gabonapiacon. Továbbra is él a magyar kormány által az exportálni szándékozott gabonára bevezetett regisztrációs kötelezettség az állam elővásárlási jogával, ami azt hivatott megakadályozni, hogy az export miatt ellátási problémák legyenek – emlékeztetett. A malmok és a takarmánykeverők számára most az a legfontosabb kérdés, hogy mennyit tároljanak be a rendkívül drága búzából. Az ukrán gabona piacra jutása, illetve a háborús helyzet esetleges enyhülése ugyanis jelentős áreséssel járhatna, ellenkező esetben viszont megeshet, hogy még ezen a magas áron sem jutnak elegendő feldolgozandó búzához. Igaz, hogy az elmúlt héten több régióban is leszakadt az ég, de termelők jelzései szerint például Békésben akkor sem esett, a napraforgó- és a kukoricatáblákban pedig már visszafordíthatatlan aszálykárt kell elkönyvelniük – mondta a VG-nek Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsosa. Egyes árpatáblákban a kényszerérés miatt már az aratást is megkezdték. Az árak a májusiakhoz képest – amikor az egyes megyékben a legalacsonyabb tonnánkénti étkezésibúzaár 110 ezer, a legmagasabb pedig 135 ezer forint volt – felfelé mozdultak. Csősz Tibor azt is elmondta, hogy a gazdálkodók attól tartanak: az aratási időszakban nehézségekbe ütközhet a megfelelő ütemű gázolajellátásuk, ami nagyban hátráltathatja a betakarítási munkálatokat.

A BÚZATERMÉS

MENNYISÉGE millió tonna

 2019

 2020

 2021