siculo. Szépművészet I., 1940. XII. 3. sz. 55-59., 91. p. 4 képpel. 238. Deáki Lóránd: A rajzolás virtuóza (részlet egy Al-csíki körképből). Vörös Zászló,1957. április 28. „Csíkszentgyörgyön Márton Mihály, a kedveskedő, mindenkit szíves szóval fogadó tanító, a Misi bácsi portáján pihenünk meg. Megfakult írást mutogat, amelyet úgy őriz, mint a szeme fényt. A nyomtatott betű bátyja, Márton Ferenc hírneves festő- és szobrászművész jelszavát eleveníti fel a letűnt évtizedek sodrából: »A fáklya másnak világít, s magát emészti meg«.Ez a vidék ihlette munkára Márton Ferencet, s a nép forró szeretete szolgált alapul legszebb művei megalkotásában. Sorsa mégis annyi hozzá hasonló, a tőkés rendszerben kettétört művészsors tragédiája. Legnagyobb jelentőségő kompozíciói megalkotása után elhallgat, s az egykorú haladó sajtó keserűen jegyzi meg: »Később igazán nagyot alkotni nem tudott. De nagy volt akkor is, ha miniatűr rajzaiban sűrítette azt a feszítő erőt, amivel rendelkezett, nagy volt akkor is, ha méreteiben kis dimenziókkal dolgozott, ha már a nagyobb alkotáshoz hiányoztak a falsíkok, amelyekben szárnyalhatott volna gazdag fantáziája. Ki volt itt a hibás? Parlagon hagyták őt… Ezért ingott meg Márton Ferenc s ezután már csak a mindennapi kenyérért futkosott, rajzolt, illusztrált, festett kisebb műveket, freskókat, templomokat, csakhogy sovány kenyere kerüljön«. Megilletődve csodáljuk az öreg ház falára aggatott néhány rajzát, festményét, a keveset, amit láthatunk. Kevés az ízelítőnek, mert műve 8-10.000 rajz. Szédületes, hosszú életre való termelés, önkénytelenül »a rajz öreg bolondjára«, a japán Hokunáira emlékeztet.” 239. János Pál: Márton Ferenc (1884-1940). Hargita, 1969. december 14. 240. Sz. n.: Megyénk ismert és kevésbé ismert nagy szülöttei. Hargita Kalendárium, 1970., p. 55-56. 241. Ferencz Imre: Találkozások a festő szülőházában. Hargita, 1971. december 16. 242. Á. M. [Ágopcsa Marianna]: Márton Ferenc és a portréművészet. A Hét, 1972. április 14. 243. Vita Zsigmond: Elavult műfaj-e a portré? A Hét, 1972. május 26. 244. Sz. n. [Ferencz Imre?]: A példa örök. Hargita, 1972. június 2. 245. Sz. n. [Ferencz Imre?]: Márton Ferenc rajza Saljapinról. Hargita, 1973. február 18. 246. Debreczeni László: Találkozásaim Márton Ferenccel. Utunk, 1973. augusztus 10. és 17. 247 × Miklós László: Márton Ferenc ébresztése. Hargita, 1973. szeptember 20. 248. Váli József: Márton Ferencre emlékezünk. Hargita, 1974. december 14. 249. Szokolay Béla: A magyar festőművészet – Vázlatos áttekintése a XX. sz. nehány problémájának. Pásztortűz, 1925. január 25., p. 33-36. 250. Radics Jenő: A londoni magyar kiállítás. Magyar Iparművészet, 1908/5, p. 208 http.//epa.oszk.hu/01000/ 01059/00062/pdf 251. Dr. Nagy András: Márton Ferenc Csíkszeredában. Hargita, 1973. október 6. 252. Bíró-Balogh Tamás: Egyszerű, rövid, populáris – Csonka Magyarország nem ország: a revíziós propagandagépezet működése. http.//www.forrasfolyoirat.hu/0707/Biró.pdf 253. Sz. n.: Székely művészek sikerei Budapesten. Csiki Néplap, 1931. március 11. 254. Becze Antal: Márton Ferenc. Művelődés, 1974/11, p. 40-43. 255. A Hargita Megyei Műkincshivatal 1986/ 276. sz. jegyzőkönyve. 256. A Hargita Megyei Műkincshivatal 1986/277. sz. jegyzőkönyve. 257. K. N.: Bálint Lázár. Csiki Néplap, 1931. április 15. 258. Farkas Aladár: Magyar zseni a bukaresti nyomortanyán. Bálint Lázár csudálatos élete. Brassói Lapok, 1931. november 1. 259. * * * Székelyföld írásban és képben (Dávid József szerk.). „Kaláka” Könyvkiadó Budapest, 1941, p. 142. 260. Daczó Katalin: Bálint Lázár szobrászművész – emlékfoszlányokból. Hargita Népe, 2014. február 19. 261. Daczó Katalin: Művészeink a harctéren. Hargita Népe, 2014. november 28. 262. Erőss Vilmos: Bálint Lázár, az elfelejtett gyimesi szobrász. Csíki Hírlap, 2014. december 23. 263. Daczó Katalin: Beszélgetés az életemről. Hargita Népe, 2011. április 28., május 26., június 9., 23., július 7., 21. 264. * * * I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok Hősök tere 1950. 265. http.//www.teszvesz.hu/listings/index.php?lo=1&q=asztali+csendelet+ orban+jozsef+szobrasz+alko tasa+55x39&td=1&bk_source=listing_page&bk_term=search_all_category 266. Vilhelm Károly: Miért felejtjük el? A Hét, 1974. február 1. 267. Sz. n: C. n. Csiki Lapok, 1935. január 20. 268 × Erőss Vilmos: Egy ismeretlen csíki festőművészről. Csíki Hírlap, 2014. augusztus 22. 269. Brassói Lapok, 1935. január 28. [A szöveget Erőss Vilmos másolta ki számomra a lapból, de a szerzőt és címet elfelejtette megjegyezni.] 270. Sz. n.: C. n. Csiki Lapok, 1935. január 20. 271. http://artportal.hu/lexikon/muveszek/biro-akos-4039 272. http://www.biralat.hu/muveszek/lestyan_janos.3107.html?pageid=56v 273. http://lestyan.uw.hu/index. 268 × Erőss Vilmos: Egy ismeretlen csíki festőművészről. Csíki Hírlap, 2014. augusztus 22.
239