HÁROM „KÉP”
Három közelmúltban készült munkámat fogom megmutatni önöknek, és mindhárom munkához szeretnék némi magyarázatot is fűzni. Mindhárom mű szorosan kapcsolódik valamilyen képzőművészeti előképhez, tulajdonképpen azok továbbgondolásaként, értelmező parafrázisaként is fölfoghatók. Munkáim, és így természetesen előképeik is, kapcsolatosak a tükrökkel és a tükröződéssel, a perspektívával és a geometriával – csupa olyan képzőművészeti jelenséggel, amellyel több-kevesebb intenzitással már évek óta foglalkozom. * Az első mű címe: In memoriam Filippo Brunelleschi. Mielőtt részletesebb magyarázatába fognék, szeretnék fölidézni egy elhíresült eseményt. A kultúrtörténet fordulópontként tart számon egy firenzei bemutatót a korai reneszánsz időkből, manapság úgy mondanák, „art performance”-ot. Egy napfényes reggelen Filippo Brunelleschi megjelent a még befejezetlen dóm kapujában, egy kicsiny mappával a hóna alatt. A mappából egy kis táblakép került elő, fél baraccio, azaz kb. 30 centiméteres oldalú négyzet, meg egy kézitükör. Filippo mestert a dóm állványzat nélkül épülő kupolája miatt akkoriban már amúgy is varázslónak tartotta fél Firenze, nem csoda hát, hogy sokan összeverődtek a demonstrációra. Brunelleschi a dóm kapujába állította a kíváncsiskodókat, úgy hogy az épületből kifelé, a battistero irányába nézzenek. Kezébe adta egyiküknek a közepén kilyukasztott képtáblát, festetlen hátsó oldalát tartva felé, s arra kérte, hogy a lyukra tapasztva