TÚRAKÁRTYA

Ősi sziklák és régi nevek nyomában

WWW.TERMESZETJARO.HU

A Visegrádi-hegység széléről annak szívébe gyalogolunk, eközben pedig a felszínen hullámzó kőzetek világába is látványos betekintést nyerünk. A komor andezitidomok minden létező formában megmutatkoznak: vízesésekkel szabdalt szurdokként, háztömbnyi süvegekként, kilátóteraszokat alkotó sziklapáholyokként és a talajból előtüremkedő, mohos-ragyás óriásokként. A hegység lábától annak tetőpontjáig emelkedünk – évszázados turistautakat és a kibontakozó honi természetjárás korai mementóit felkeresve. Báró Eötvös Loránd, Téry Ödön, Thirring Gusztáv vagy épp Tirts Rezső emlékművei felidézik a kort, amikor a távoli Kárpátok árnyékában a Dobogó-kő egy feltáratlan kis hegyvidék félreeső kilátóhelyéből kultikus centrummá avanzsált. Dobogókő Duna-parti párja az erdős lejtők lábához tapadt Dömös, a hegység másik fontos turisztikai kapuja. Kettejüket vadregényes és nagy múltú ösvényeken köti össze ez a túra, amelyet hazai viszonylatban kifejezetten extrém megjelenésű sziklaformák színesítenek.

Dömösről a o jelzést követjük a Rám-szakadék előtti elágazásig. A Rám-szakadékban a o jelzés vezet végig, egészen a szurdok fölötti elágazásig. Balra fordulunk a i jelzésre, amelyet a Rám-hegy kapujáig követünk. A Rám-hegyre a d jeleken kapaszkodunk fel, majd ugyanezeken ereszkedünk vissza. A kapunál balra fordulunk a i jelekre, amelyeket Dobogókő fennsíkjának pereméig követünk. Jobbra térünk a o jelzésre, amely a dobogókői kilátóhelyre vezet. A Dobogó-kőről a o jelzésen túrázunk vissza Dömösre.

Magasság méterben

625 500 375 250 125 0 2 4 6 8 10 12 14 15,7 km

RÁM-SZAKADÉK

A Rám-szakadék kapaszkodókkal és létrákkal átjárhatóvá tett sziklafolyosó, mintegy 600 méteres hosszán a víz 112 méteres szintkülönbséget hidal át, az ösvényt helyenként 30 méternél magasabb falak szegélyezik. A Visegrádi-hegységet kialakító vulkanizmus egyik szakaszában heves kitörések lövelltek különféle törmelékeket és izzó port a levegőbe, amelyek aláhullva, majd a lejtőkön lezúdulva óriási területeket fedtek be. Az összesült, főleg dácitos anyagú breccsába vágta be magát sok-sok millió év elteltével a patak, szép lassan mély folyosót fűrészelve magának.

3 DOBOGÓ-KŐ A nagy népszerűségnek örvendő, 699 méter magas kilátóhelyről északi irányba kapunk széles panorámát, amelynek lenyűgöző alkotóeleme a Duna kanyargó szalagja a körülötte hullámzó tájjal. A folyó túloldalán a Dunakanyar ívét meghatározó Szent Mihály-hegyet látjuk, mögötte már a Börzsöny hegyei sejlenek fel a Csóványossal. Könnyen felfedezhetjük a Naszályt, amelynek oldalába sebet harapott a bánya. Tiszta időben a Cserhát lankái és a Mátra is feltűnnek – sőt, ha igazán szerencsések vagyunk, még a Magas-Tátra csúcsait is megpillanthatjuk.

1 2

2

RÁM-SZIKLA

A „szikladobogón” állva a Visegrádi-hegység mélyén, hegyek szorításában nézelődünk. Jobbra Dobogókő háta fut magasan, szemben pedig a Keserűshegy domborodik (végében a Prédiklálószékkel). Egy oldalgerincen a Vadálló-kövek kopár szirtsora trónol az erdők fölött. Sziklánkat az egykori vulkán palástján legördült törmelékárak anyaga (törmelékkő, breccsa) építi fel, amelyet az erózió körbefaragott, a tektonikus mozgások pedig kiemeltek. A sziklatoronynak Ferenczy-szikla a neve a Magyarországi Kárpát Egyesület egykori háznagya után.

4 TOST-SZIKLÁK A Tost-sziklák kiszögellése hangulatos erdei környezetben „sűrít egybe” kilátást, pihenőhelyet és a meredek terepet áthidaló lépcső aljában egy emlékhelyet is. Lombok hiányában valamelyest kilátni föntről a Malom-völgyre. A sziklát Tost Gyula 19. századi erdőmérnökről, miniszteri tanácsosról nevezték el, aki turistautakat épített a környéken. A szikla tövében kialakított Ilona-pihenő (nevét Tirts Rezső királyi erdőtanácsos feleségéről kapta) padját korlát keretezi, mögötte Szent Bernát domborműve emelkedik ki a fal göcsörtös felületéből.

3 4

Túrainfó

KIINDULÓPONT: VÉGPONT: TÁV: IDŐTARTAM: SZINTEMELKEDÉS: SZINTCSÖKKENÉS: ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Dömös, templom buszmegálló Dömös, templom buszmegálló 15,7 km

5 óra

728 m

728 m

Dobogókőn

Az útvonal dobogókői start- és végponttal is végigjárható, de itt akár meg is szállhatunk, kétnapossá téve a túrát. TIPP! A Rám-szakadék csak felfelé járható, és havas-jeges időben nehéz lehet az átjutás a sziklalépcsőkön.

Vándorlás a Cserehát kies halmain

WWW.TERMESZETJARO.HU

Hazánk egy szinte elfeledett, ritkán járt vidékén barangolunk megannyi történelmi emlék vonzásában. Érintjük Szendrő mindkét várhelyét, a Bebek- és a felső vár maradványait, átkelünk a galvácsi dombokon, ahol az 1956-os eseményekre emlékezik a falu körüli tanösvény, Meszesre pedig az Árpádkori alapokon nyugvó református templomnál érkezünk. Nagy ívben kanyarodunk vissza a Bódva völgye felé a Rakacavíztározó déli partján, ahol a háború után újjáépülő gazdaságot vízzel ellátó mérnöki alkotás csillog a lankás dombhátak között. Végül Csehipuszta évszázados majorja felett ereszkedünk vissza az egykori vármegyeszékhelyre, a Bódva-parti őrhelyre, Szendrőre. A túrázók körében viszonylag mellőzött Cserehát lankáit a közeli hegykeret alatt elnyújtózó, tágas panorámák és a kisebb-nagyobb erdőfoltok teszik hangulatossá. Legszebb arcát a táj a Rakaca-víztározó körül mutatja, ahol elzárt, hegyvidéki jellegű idillben hullámzik az ország legnagyobb tavainak egyike. Túránk változatos, panorámákban gazdag, részben tóparti útvonalat követ.

Szendrő központjából a Várhegyre a i jelzésen jutunk fel, majd azon is ereszkedünk le a túloldalon. A galvácsi úton és a Köves-hegyen át a j jelzést követjük, majd a j jelzésre térünk. Galvácson a f jelzésen sétálunk keresztül. A falu határából a i jelzést követjük egyenesen. A o jelzésen balra térünk. Meszes vége után a p jelzésre térünk, amelyet a Rakaca-víztározó gátjáig követünk. A víztározó gátjától a i jelzésen kanyargunk át a szendrői Várhegy alá. A Várhegy tövében a p jelzést követjük jobbra, amely elvezet Szendrőre. A buszmegállóhoz dél felé tartva, a Rákóczi utcán jutunk.

Magasság méterben

250 225 200 175 150 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 19,9 km

0

1 km

ALSÓ VÁR (BEBEK-VÁR)

A település első erőssége a Bódva partján állt, és feltehetően a terület ura, a Bebek család építtette az Árpád-korban. A Várhegy alatti, folyó által körbevett épületet javítgatták ugyan az évszázadok során, de pozíciója nem volt előnyös. A 14. század derekán már királyi várként említették, és feltűnően sűrűn váltogatta gazdáját. Bár a törökök soha nem vették be, a várost és a környező településeket kifosztották és felégették. Az alsó várat a Csáky-kastély olvasztotta magába, de köveit a lakosság is felhasználta saját építkezéseihez.

3 MESZESI REFORMÁTUS TEMPLOM ÉS KÚT A középkori eredetű református templom dombtetőn áll. Eredetileg a 13. században épült, Árpád-kori templom volt itt, amelyet a Szendrő várát hiába ostromló török seregek pusztítottak el megtorlásképpen. Az újjáépített katolikus templomot aztán a reformáció hívei vették át a katolikusoktól. A vidék urai, a Bebekek és a Perényiek, majd végül a Lorántffyak is áttértek a református vallásra. A templomdomb alatt artézi kút rozsdás, vasas vize folyik ki, amelyet a meszesi asszonyok télen-nyáron mosásra használtak.

1 2

2

FELSŐ VÁR ÉS KILÁTÓ

A város feletti domb erőssége lassan készült el, ugyanis kapitánya a saját várát, az alsó várat erősíttette helyette. Végül a 17. század derekára befejezték a felső várat is, ám utána alig fél évszázadig állt csupán. Jelentős védelmi pontnak számított öt kiugró, füles bástyájával. A 18. század legelején császári rendelet született ugyan a vár lebontásáról, ám a szabadságharc alatt II. Rákóczi Ferenc csapatai megszállták, végül pedig maguk robbantották fel az épület sarkait. A délkeleti bástya alapjai megtekinthetők a kilátó mellett, amelyből a Bódva látszik.

4 RAKACA-VÍZTÁROZÓ A tározó gátját az 1960-as évek fordulóján építették, ekkor 6 méter körüli átlagmélységgel rendelkezett, de a mesterséges állóvíz azóta erősen feliszapolódott. Eredetileg a borsodi nehézipar és építkezések miatt megnövekedett vízigény kielégítésére hozták létre. Terv szerint a Bódva vizét táplálták volna belőle szárazság idején, a környék turizmusa profitált azonban a legtöbbet a tóból. Érdekesség, hogy az agyagos vízzáró üledékkel teli medence miatt döntöttek a Martonyi és Meszes közötti terület mellett, pedig eredetileg Meszes felett kínálkozott ideális helyszín.

3 4

Túrainfó

KIINDULÓPONT: VÉGPONT: TÁV: IDŐTARTAM: SZINTEMELKEDÉS: SZINTCSÖKKENÉS: ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Szendrő, Fő tér buszmegálló Szendrő, Fő tér buszmegálló 19,9 km

5 óra 30 perc 557 m

557 m

a településeken

Meszesen kiegészíthetjük ellátmányunkat a helyi közértben, illetve a templom alatt találunk egy vasas vizű artézi kutat. TIPP! Ha rövidítenénk, érdemes Meszesről Szendrőre buszozni. Viszont ez esetben az útvonal visszatérő ágán célszerű elindulni.