REJTETT KINCSEINK

Hazánk legtitokzatosabb

védvonalának fel fedezése

védvonalának fel fedezése

A Csörsz-árok keletkezésnek története homályba vész, még Írta: Nógrádi Fotók: Attila a régészek között Csanádi Márton sincs egységes álláspont, ám ez mit sem csökkent az Alföldet átszelő, több mint 1200 kilométer hosszú árokrendszer monumentalitásán. Ha valaki kíváncsi a késő római kor egyik ma is felfedezhető maradványára, az egy tanösvény segítségével szó szerint belegyalogolhat a múltba.

E

gy meglehetősen borongós novemberi napon sikerült leparkolnunk Csanádi Marci fotós kollégával Gödöllő határában, a Valkóra vezető út egyik leágazásánál. A ködbe vesző fák misztikus hátteret adtak a jó előre kitervelt túránknak, de ezt egy cseppet sem bántuk, mert tökéletesen passzolt a ránk váró hely hangulatához. A Csörsz-árok egy szakaszát terveztük felderíteni egy új tanösvény segítségével, amelynek első táblája mindössze néhány méterre áll a Valkót és Gödöllőt összekötő úttól.

Ha valaki kedvet kap a következő oldalakon ismertetett túrához, viszonylag egyszerű dolga lesz, mert a „Csörsz-árkot” a Google Maps és a Waze is ismeri, így egyszerűen odanavigáltathatjuk magunkat. Közösségi közlekedéssel is több lehetőség adódik: HÉV-vel, vonattal vagy Volán-járattal is el lehet jutni Gödöllőre, a buszosok a Vaskapui út (Kőkereszt) nevű megállótól tudják gyalogosan megközelíteni a tanösvény starthelyét, míg vonattal Máriabesnyő a legközelebbi állomás, amely közel egyórás sétát jelent bemelegítésnek.

Tanösvény összefogásból Tehát ott tartottunk, hogy megérkeztünk Csanádi kollégával a Csörsz-árok tanösvény első táblájához, amelyet át is böngésztünk ráhangolódásképpen. Az idén nyáron elkészült tanösvény a Csörsz-árok Mente Egyesület, a Pilisi Parkerdő Zrt., valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem együttműködésének köszönhető. Nyolc információs táblát helyeztek ki a mintegy 8 kilométeres, jól felfestett nyomvonalon, amely az egykori királyi vadászterületen, közismertebb nevén a Juharoson vezet keresztül.

Az első tábla sok szeretettel köszönt minket, majd fejest is ugrunk a történelembe, és minden lényeges adatot megtudhatunk a Csörsz-árokról. Nagyon röviden a lényeg: az 1200 kilométernél is hosszabb, az űrből is látható árokrendszer a Kárpát-medence leghatalmasabb építménye, építői 15 millió köbméter földet mozgattak meg. Aszimmetrikus árkot kell elképzelni, amely átlagosan 2,5 méter mély, a kiásott földet pedig sáncként halmozták fel, amely szintén átlagosan 2,5 méter magas. Az egész képződmény szélessége 3-4 métertől 10 méterig változik.

Ezek után jogosan merülhet fel a kérdés, hogy kik és miért vágtak bele ebbe a – mai léptékkel is nézve – hihetetlenül nagy munkába, ám mind a mai napig több elképzelés kering a különböző szakterületek között, és sok még a kérdőjel. A leginkább elfogadott régészeti álláspont szerint a Csörsz-árok a

A tanösvény első tábláján a ránk váró, mintegy 8 kilométeres nyomvonalat is bemutatják

Emberemlékezet óta népszerű vadászterület ez a hely, amelyet ma Juharos néven ismerünk

A Csörsz-árok leglelkesebb hívei

Elsőre furcsának tűnhet, hogy egy árokrendszernek is lehetnek rajongói, de ha jól belegondolunk, milyen monumentális és rejtélyes építményről van szó, máris érthető a Csörsz-árok Mente Egyesület léte. „Az az elvünk, hogy csak az védhető meg, amit szeretünk, és csak azt szerethetjük igazán, amit ismerünk” – árulta el megkeresésünkre Harkányiné dr. Székely Zsuzsanna elnök, aki nem mellesleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense is. A fentiek szellemében hozták létre a tanösvényt, de készítettek már ismertető kiadványokat, kiállítási anyagokat, továbbá előadásokat is szoktak tartani különböző helyeken. A természetjáróknak jó hír, hogy rendszeresen szerveznek túrákat a látható szakaszokra, ezek közül a Csörsz-napi Csörsz-túra az egyik legnépszerűbb május első szombatján.

A közvetlen ismertetésen túl még rengeteg terve van az egyesületnek: egyebek mellett térinformatikai rendszerbe gyűjtik a jelenleg is rendelkezésre álló adatokat, pontosítják az árokrendszer futását a térképeken, valamint egységesítik az ábrázolását. Szintén fontos céljuk, hogy növeljék az árokrendszer „védettségi fokozatát”. Dr. Székely Zsuzsanna elmondása szerint a tagság (volt) egyetemi tanárokból, dolgozókból, (volt) hallgatókból, valamint lelkes érdeklődőkből, barátokból, családtagokból áll, de mindenkit sok szeretettel várnak, akár személyesen a rendezvényeikre, akár a nyílt Facebook-csoportjukban, ahol rengeteg információt, képet és érdekességet osztanak meg az árokrendszerrel kapcsolatban.

Tudj meg többet az egyesület munkájáról a közösségi oldalukon!

Római Birodalom elővédvonala, amely római irányítással, a szarmatákkal való együttműködésben készült I. Constantinus császár uralkodása alatt a 4. században. Persze léteznek egyéb eredettörténetek is, van, aki szerint jóval korábban, 2500 éve kezdték el építeni, majd évszázadokon keresztül építették védvonalként az Alföldet uraló népek.

És egyszer csak a ködből kibontakozott az árok Az imént szerzett tudásunk birtokában vetjük be magunkat a ködös erdőbe, követve a tanösvény semmivel sem összetéveszthető, narancssárga-fehér jelzését, és nem kell sokat

Érdemes a megszokottnál több időt szánni a táblákra, mert rengeteg hasznos információt tudhatunk meg

Közel 170 évre teszik a Bethlenfa néven ismert, hatalmas kocsányos tölgy korát botorkálnunk a fák között, hogy feltűnjön az árok egy szakasza. Meg is állapítjuk, hogy ároknak így még nem örült egyikünk sem, és megilletődötten haladunk a történelmi emlék egy rövid szakaszán. Körülbelül egy kilométer után jött velünk szembe a tanösvény második táblája, amely – egyebek mellett – a környék természeti értékeire hívja fel a figyelmet, valamint egy szép nagy képen megmutatja a közeli Bethlen-fát. Ezt a hatalmas kocsányos tölgyet egyébként pár perc séta után már élőben csodáljuk, és miután elkészítjük a kötelező fotókat, indulunk is tovább a következő táblához.

Ezt a nemrég felújított Erzsébet-pihenő mellett találjuk, és a mondák világába visz minket, ugyanis jó pár történet kapcsolódik a Csörsz-árokhoz. Egy valkói legenda szerint élt a környéken egy király, akinek volt egy gyönyörű, ám meglehetősen dölyfös lánya. Ebbe a teremtésbe szeretett bele egy, a Tisza mentén élő királyfi, aki meg is kérte a kezét, ám a jellembéli kihívásokkal küszködő lány azt a feltételt szabta, hogy hajóval akar utazni az új otthonába. A királyfinak – akit történetesen Csörsznek hívtak – nem volt más választása, és egy árkot ásatott a Tiszától egészen Valkóig, majd hajón érkezett a mátkájáért.

Fotó: Nógrádi Attila

Fotó: Farkas Péter

A méltatlanul mellőzött Gödöllői-dombság

A közelben lakókon kívül elég kevés természetjárónak jut eszébe a Gödöllői-dombság mint túrahelyszín, pedig a környék számtalan izgalmas célpontot rejt. Arról nem is beszélve, hogy amíg a dombság délebbi, homokkal borított területei alföldi jellegűek, a Gödöllő–Valkó-vonaltól északabbra már inkább középhegységet idéznek a meredek dombsorok a szurdokvölgyszerű vízmosásokkal. Ennek köszönhetően – egy megfelelően választott túraútvonallal – amolyan kettő az egyben élményünk is lehet, hiszen egy túrán láthatunk árvalányhajas „sztyeppét” és tölgyes „hegyi” erdőt. A környék vonzerejéhez jelentősen hozzátesz a terület gazdag növény- és állatvilága, nem véletlenül hozták itt létre még 1990-ben a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet. A Vácegres és Pécel között elterülő, mintegy 12 ezer hektáros védett természeti terület tizenegy település határát érinti.

Ma már kevésbé él a köztudatban, de a 19. századig ez a térség volt hazánk szürkemarha-kereskedelmének egyik legjelentősebb pihenőterülete: a pesti és a nyugat-európai piacokra hajtott gulyák a környék hatalmas fás legelőin pihentek meg. Ennek megfelelően jelentős volt itt a pásztorélet csárdákkal, betyárokkal, és még a hírhedt Rózsa Sándor is sokszor megfordult a környéken. A marhahajtás emlékét több elnevezés őrzi ma is, ilyen például a Nyári-járás, a Csárda-lapos, az Ökörállás és a Király-kút. Az évszázados legeltetés ugyanakkor nem tűnt el nyom nélkül, az erősen letaposott, összetömörödött talajon nehezen tudott megújulni az eredeti erdő, ezért sok helyen nem őshonos fafajokat, elsősorban fehér akácot és fekete fenyőt telepítettek.

A környék felfedezéséhez számos remek túraútvonal áll rendelkezésünkre, ezek közül ajánljuk a Természetjáró. hu kínálatából az alábbi QR-kóddal elérhető, bő 24 kilométeres körtúrát. A Történelmi emlékek nyomán a Gödöllőidombságban néven elérhető túra a Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyő vasútállomásáról indulva a Gödöllő környéki dombvidék középső részén kanyarog, történelmi emlékeket is érintve. A vizesárok-teóriát egyébként a valóságban is elképzelhetőnek tartják a vízgazdálkodási szakemberek, ugyanis a Tarna máig négy Csörsz-árok-szakaszt köt össze, ezért könynyen lehet, hogy az árokrendszerrel védték a lakóházaikat a régiek, akik így tarthatták meg, illetve vezethették el a vizet.

Sissi kedvenc pihenője A hármas tábla mellett egy takaros kis házikót találunk. Ez az Erzsébet-pihenő, amely egy régi vadászház, de ez nem látszik rajta, mert nemrég újították fel, és jelenleg négy évszakos pihenőként funkcionál. Az épület nem véletlenül kapta a nevét, ugyanis ezen a területen előszeretettel vadászott Ferenc József, míg feleségének ez volt az egyik kedvelt pihenőhelye. Ha többet szeretnél megtudni a Magyar Természetjáró Szövetség segítségével megújított ház történetéről, használd a QR-kódot, mert mi most árkozunk tovább.

A negyedik tábla nagyjából a tanösvény távjának felénél ácsorog, így van idő emészteni a korábban kapott információkat, illetve gyönyörködni az erdőben, mert ezen a környéken szerencsére nem az akácos az úr, hanem leginkább a tölgyes. Ha nem trappolunk hangosan, és egy kis szerencsénk van, jó eséllyel találkozhatunk az erdő néhány lakójával is, vadban ugyanis kimondottan gazdag ez a vidék. Őzet, szarvast és vaddisznót ugyan nem láttunk, madarakból viszont nem volt hiány, csuszkák, különböző fakopáncsok repkedtek felettünk, majd egyszer csak nagy zsibongás támadt, és egy zsákmányra leső karvalyt láttunk elsuhanni a ködben.

A tanösvényre visszatérve: a negyedik tábla az árokrendszer védelmére hívja fel a figyelmet, valamint arra is rávilágít, hogy – monumentális mivolta ellenére – mennyire kevesen ismerik. Két másik hasonló védmű is létezik Anglia és Skócia határán (Antoninus és Hadrianus fala), amelyek már a világörökség részei, és nem csekély turisztikai forgalmat generálnak. A viszonylag közeli ötös tábla gyakorlatilag egy kis dicsekvés, mert a Csörsz-árok Mente

A hetedik tábláról megtudhatjuk, hogy a régi térképek sokszor útként ábrázolták a Csörszárkot

Egyesület szakmai eredményeit mutatja be, míg a hatodik A sokarcú Csörsz címet kapta, és ennek megfelelően az árokrendszer mai állapotait mutatja be, az egészen jól kivehető árkoktól a szántásokban megbúvó mélyedésekig, amelyek leginkább csak légi és műholdfelvételek segítségével azonosíthatók be.

A tanösvény egy jól felszerelt pihenőhelynél ér véget Valkó határában, van itt ivókút, tűzrakó hely és még mosdó is

Egy kiszáradt, homokkal borított tengerfenék

A Gödöllői-dombság geológiai szempontból az Alföldet egykor borító Pannon-tenger kiszáradt aljzatának összetöredezett és hatalmas vetődések mentén kiemelkedett, illetve megsüllyedt maradványa. A későbbi földtörténeti korok során e tagolt felszínbe folyóvölgyek vágódtak be, amelyek napjainkban jobbára már szárazak, csak időszakosan folyik bennük víz. A dombság tengeri üledékes alapzatára nagy területen tekintélyes vastagságú folyami, durvább szemcséjű homok települt. A mainál jóval hűvösebb éghajlatú pleisztocén korban pedig finomabb szemcsés homok és porszerű lösz rakódott le – olvasható a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Fedezze fel a GödöllőiDombvidék Tájvédelmi Körzetet! című kiadványában, amelyből rengeteg egyéb érdekesség is kiderül a környékről. A szuper fotókkal illusztrált füzet az alábbi QR-kód segítségével érhető el.

0 Ha valaki figyelmesen olvasott, tudja, hogy már csak két tábla vár ránk Valkóig. A hetedik a korabeli térképi ábrázolásokat mutatja be, amelyen gyorsan átsiklunk, mert így ebben a formában nem könnyen befogadható. A nyolcas, egyben utolsó tábla előtt viszont le a kalappal, mert gyakorlatilag az összes lehetséges elméletet megvillantja az árokrendszerrel kapcsolatban, a római védműtől kezdve a vízgazdálkodáson át egészen a Tejút földi vetületének megvalósításáig. Ennél a pontnál Csanádi kollégával azon kapjuk magunkat, hogy ki is értünk az erdőből, és ismét a Valkót és Gödöllőt összekötő autóútnál vagyunk egy sportpályával kombinált pihenőhelynél. Itt két dolgot tehet a Csörsz-árkot megjárt vándor: vagy visszabuszozik a közeli megállóból a kiindulási ponthoz, esetleg Gödöllőre, vagy nekiáll stoppolni, ami jóval gyorsabb és hatékonyabb megoldás lehet, ráadásul a rövid autóút alatt remekül felvághatunk frissen szerzett tudásunkkal. 

Köszönet a Csörsz-árok Mente Egyesületnek a cikk elkészítéséhez adott hasznos információkért!

1 km

Téli felfedezőúton Auszt ria nemzeti parkjaiban

Amikor a hó, a jég és a fagy átalakítja a tájat, nem csupán a tél varázsa csábíthat a hegyekbe, hiszen ilyenkor van esélyünk a legkülönlegesebb állatok nyomaira is rábukkanni. Ausztria számos nemzeti parkjából három elsősorban a biológiai sokszínűsége miatt vonzó célpont, télen is.

B

ár Ausztria a hegyeiről és természeti értékeiről ismert széles körben, a biológiai sokféleség kapcsán három, magashegységi környezetben található nemzeti parkot külön ki kell emelni. A Hohe Tauern, a Kalkalpen és a Gesäuse Nemzeti Park különleges természeti értékeket őriz. Mint minden nemzeti parkban, a természet és a fajok sokféleségének megóvása itt is elsődleges feladat, de a vezetett túrák keretében egyes rendkívüli fajok különleges élőhelyeit is megismerhetjük.

Hiúzok birodalmában A Kalkalpen Nemzeti Park erdős vidékén a területen újból megjelenő hiúzok nyomába erdehetünk a téli túrákon. A 2022-ben fennállásának 25. évfordulóját ünneplő, erdőségeiről híres nemzeti park Felső-Ausztria déli részén található, különlegessége pedig a faállomány változatossága: a hegyvidéki területen 32 különböző fafaj nő. Feltűnő a bükkfák jelentős aránya, az öreg bükkösökben található KözépEurópa legöregebb bükkfája is, amely több mint 560 éves. Az itteni bükkerdők már öt éve az UNESCO világörökségi címének birtokosai is egyben. Néhány évvel ezelőtt egy kisebb hiúzpopuláció telepedett meg a nemzeti park érintetlen erdőiben. Ezek az állatok rendkívül

Fotó: Nationalpark Kalkalpen / M. Graf & C. Sonvilla félénkek, ezért csak ritkán mutatkoznak az emberek előtt. A téli túrák során azonban jó eséllyel fedezhetünk fel hiúznyomokat a hóban – különösen akkor, ha a nemzetipark-igazgatóság egyik őrével járjuk a vidéket. Természetesen egyedül is útnak indulhatunk, a téli túrázásra alkalmas útvonalak a nemzetipark-igazgatóság honlapján találhatók.

Kőszáli kecskék otthonában A Hohe Tauern Nemzeti Park impozáns hegyi világában a szerencsés téli túrázók akár még kőszáli kecskéket is láthatnak. Ausztria

Téli felfedezőúton Auszt ria nemzeti parkjaiban

legrégebbi és legnagyobb védett természeti területe 342 gleccsernek és több mint háromszáz 3000 méter feletti csúcsnak ad otthont, többek között az ország legmagasabb hegyormának, a 3798 méter magas Großglocknernek. A védett régió Salzburg, Tirol és Karintia tartományára terjed ki. Télen különösen ajánlott ezt a magashegységi terepet felfedezni, de erre csak a nemzeti park természetvédelmi őreinek (ranger) kíséretében van módunk, ha nem vagyunk képzett hegymászók.

A nemzeti park igazgatósága mindhárom tartományban, több helyszínről indulva, rendszeresen kínál hótalpas túrákat és egyéb téli programokat. A Salzburg tartományban található Mittersillből például a vadon élő állatok táplálkozásának megfigyelésére indulnak túrák. A karintiai Heiligenblut környéki hótalpas túrákon különösen nagy az esélye annak, hogy kőszáli kecskét lássunk. A kelet-tiroli Kalsból startoló hótalpas túrák során pedig csodás kilátás nyílik Ausztria legmagasabb hegyére.

Fotó: Nationalparks Austria / Stefan Leitner

Fotó: Nationalparks Austria / Stefan Leitner Hótalppal és szakértőkkel Impozáns hegycsúcsokkal körbevéve túrázhatunk a stájerországi Gesäuse Nemzeti Park területén – akár nappal, akár éjszaka, a ragyogó csillagokkal teli égbolt alatt. Vad folyóvizek által kivésett szurdokok és meredek sziklák jellemzik a Gesäuse Nemzeti Park tájképét, amely 2022-ben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. E nemzeti park földrajzi elhelyezkedésén túl alapvetően domborzati adottságainak köszönheti rendkívüli biodiverzitását. Ausztriában sehol máshol nem fordul elő ennyi, csak egy adott térségben megtalálható, úgynevezett endemikus, azaz bennszülött faj, mint itt. Az Irdningből és Admontból induló, természetvédelmi őrök által vezetett túrákon télen is bebarangolhatjuk ezt a lenyűgöző természeti területet. Különlegességnek számítanak a kétórás éjszakai expedíciók, amelyek során megcsodálhatjuk a lenyűgözően tiszta csillagos égboltot. 

Bővebb információ a téli túrákról:

austria.info