TUDTAD-E?

… melyek a Duna vízgyűjtőjének bennszülött halai?

Európa második leghosszabb folyama több mint 800 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területtel rendelkezik. A következő fajok természetes populációi kizárólag a dunai vízgyűjtőben élnek: tiszai ingola (fok. védett), selymes durbincs (védett), leánykoncér (védett), halványfoltú küllő (védett), dunai galóca (fok. védett). Akadnak olyan fajok is, amelyeknek az elterjedési központja a Duna vízgyűjtője, de más vízgyűjtőkben is előfordulnak természetes állományaik: kárpáti márna (fok. védett), lápi póc (fok. védett), homoki küllő (fok. védett), felpillantó küllő (fok. védett), magyar bucó (fok. védett), német bucó (fok. védett), széles durbincs (védett). Zárójelben az egyes fajok magyarországi természetvédelmi státuszát tüntettük fel.

Fotó: R. Stefanek/Adobe Stock

… mi a közös a dunai és a császárgalócában?

Névrokonok, hazánkban természetvédelmi oltalmat élveznek, húsuk ízletes, „galócaságuk” hátterében azonban hiába is keresnénk evolúciós összefüggéseket. A dunai galóca (Hucho hucho) a Duna vízrendszerének bennszülött, fokozottan védett faja, a lazacfélék családjának (egyik) legnagyobb termetű képviselője: hossza az 1,5 m-t, tömege az 50 kg-ot is meghaladhatja. Idehaza a Duna, a Dráva és a Tisza felső szakaszáról ismertek előfordulásai. A mikorrhizás császárgalóca (Amanita caesarea) június és október között savanyú talajú lomberdőkben, elsősorban tölgyesekben fejleszti termőtesteit. Gasztronómiai értéke kiemelkedő, de mivel 2013 óta védett, tilos gyűjteni.

Fotó: Gulyás Attila

TUDTAD,

… melyik hazánk leghosszabb folyója?

Ha Magyarország felszíni vízfolyásai közül azt választjuk ki, amely a forrásától a tor-

Írta: Nagy Loránd kolatáig a leghosszabb, de egyben a mienk István is, hiszen átfolyik hazánkon, akkor a Duna (2850 km). Amennyiben azt tekintjük mérvadónak, hogy melyik folyam hazai szakasza a leghosszabb, akkor már a forrásától a torkolatáig 962 km-es Tisza a nyerő (597 km), hiszen a Duna magyarországi szakaszának hossza „csupán” 417 km, amelyből 142 km-en Magyarország és Szlovákia határát alkotja. Ha arra a folyóra gondolunk, amelynek mind a forrása, mind a torkolata Magyarországon van, a Zagyva a befutó (179 km).

Fotó: Adobe Stock

Fotó: Ioan Florin Cnejevici/Adobe Stock

… kik azok a lipovánok?

A Duna Románia és Ukrajna területén található, több mint 5000 négyzetkilométeres, 1991 óta világörökségi, 1998 óta pedig bioszféra-rezervátumi címmel büszkélkedő, lenyűgöző élővilágáról híres torkolatvidéke egy titokzatos népcsoportnak ad otthont. A lipovánok óhitű ortodox oroszok, akik a Nyikon moszkvai pátriárka által a 17. század végén bevezetett egyházreformok miatt, a cári üldöztetés elől menekültek el Oroszországból. A reformok előtti vallási hagyományokhoz erősen ragaszkodó, főként halászattal foglalkozó népcsoport a 17–18. század fordulóján települt a Duna-deltába. A julián naptárat követő, istentiszteleteik során az ószláv nyelvet használó, mind a mai napig rendkívül összetartó és tradíciótisztelő lipovánok népviseletének domináns színe a kék, amely templomaikon és lakóházaikon is visszaköszön.

Fotó: Farkas Magdolna / izeltlabuak.hu

… hogy Dunasziget nem egy Duna-sziget?

Az ördög a részletekben rejlik, a helyesírás karmai közül nincs menekvés. A kötőjeles Duna-sziget(ek) jelentése: dunai sziget, olyan sziget, amelyet a Duna vize ölel körbe. Magyarország legnagyobb szigete, a Kisalföld részét képező Győri-medence egyik kistája, a 21 településnek otthont adó, 395 négyzetkilométer kiterjedésű Szigetköz, valamint többek között a budapesti Margit-sziget és a Csepel-sziget is Duna-sziget. Az egybeírt Dunasziget viszont nem sziget, hanem egy szigetközi község, amely 1969-ben jött létre Cikolasziget és Sérfenyősziget egyesülésével. Nevének nem egyedüli birtokosa hazánkban, ugyanis a Pest megyei Szigethalom városának egyik településrészét (egyéb belterületét) is így hívják.

Fotó: Sztankó Bálint

… hogy nem csak a szőke folyónak van „repülő virága”?

A kérészek hazai képviselői közül a védett tiszavirág (Palingenia longicauda) a legismertebb, júniusi rajzása évről évre érdeklődők ezreit csábítja ki a természetbe. A szintén védett dunavirágról (Polymitarcis virgo) már jóval kevesebben hallottak, pedig a tiszavirágnál kisebb (az imágók 10–18 mm hosszúak) kérészfaj rajzásának 2012 óta – négy évtizednyi kihagyást követően – újból szemtanúi lehetünk, ha július vége és szeptember eleje között esti folyóparti sétára indulunk. A víz és az aljzat minőségére, valamint a fényszennyezése is érzékeny rovar nászát és kompenzációs repülését nemcsak a Duna, hanem többek között az Ipoly, a Bodrog és a Sajó partján is megcsodálhatjuk.