TUDÁSTÁR

Minden, amit teszünk,

nyomot hagy a Dunában

Írta: Tóth Judit Júniusi lapszámunkban sok szép Duna-parti helyet mutatunk be, ennek a cikknek azonban maga a folyó a főszereplője. Hogy van most a Duna és az élővilága? Erről kérdeztük az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (VÖI) munkatársait, akik többek között a Duna élővilágát is vizsgálják.

Fotó: Gulyás Attila

A hatalmas szállodahajók a járványhelyzet miatt jó ideje nem járnak, de korábban rendszeresen közlekedtek – Fotó: Adobe Stock

Atöbb mint egy éve fennálló járványhelyzet számos változást hozott, és nem csupán a mi életünkben: a globális kényszerszünetet a természet is megérezte. A Dunán szintén meglátszik, hogy valami történt. Az, hogy jó ideje nem járnak óriási szállodahajók, nemcsak nekünk tűnik fel, hiszen a csökkent hajóforgalom a vízi élővilágra is hatással van.

Hajók és hullámok Az intenzív hajóforgalom által keltett hullámzás a partszegélyben tartózkodó, kis méretű halakat különösen kedvezőtlenül érinti. „Az ott tartózkodó halivadékok úszási képessége még nem elegendő ahhoz, hogy a fi atal hal áttörjön az erős hullámokon. A hullámok által »felkapott« halak a kavicsos parthoz csapódhatnak, ami fi zikai károsodást okozhat számukra. Olykor a már erősebb, de fi gyelmetlen halakat is kivetheti egy-egy nagyobb hullám a partra, azonban ezek a példányok, ha szerencsések, képesek visszavergődni a vízbe” – mondja dr. Sály Péter, a VÖI Restaurációs Vízi Ökológiai Osztályának tudományos munkatársa.

„A vízi makroszkopikus gerinctelenek, például piócák, csigák, kagylók, rákok, szitakötők, tegzesek, bogarak a legnagyobb faj- és egyedszámban abban a part menti zónában élnek, amely az év legkisebb vízállásakor is elárasztás alatt marad. Ezért a nagy méretű hajók által keltett hullámzás kis vízálláskor a legkártékonyabb az élőhelyükre. Az erőteljes hullámzás

olyan mértékben át tudja rendezni a part menti mederanyagot, hogy kimossa e gazdagon benépesített zóna élőhelyeiről a csigákat, kagylókat, rákokat, szinte bedarálva az élőlényeket – magyarázza Szekeres József, a VÖI Restaurációs Vízi Ökológiai Osztályának tudományos segédmunkatársa. – A turistahajó-forgalom szünetelésével az elmúlt egy évben valóban kisebb terhelés érte az élővilágot, a teherhajók viszont továbbra is jelentős számban közlekednek a folyón, így a hullámzás káros hatásai a pandémia alatt is érvényesültek.”

Minden eljut a vizekbe Magyarországon a parti szűrésű kutak szolgáltatják az ivóvíz több mint 30%-át, például Budapest és a környékbeli települések szinte kizárólag parti szűrésű vizet használnak. Ezeket a kutakat a folyók kavicsteraszán átszűrődő felszíni vizek táplálják, ezért is kiemelten fontos Duna jó vízminősége, illetve annak folyamatos vizsgálata. „Sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen kemikáliák vannak a Dunában, a válasz pedig röviden az, hogy nagyon sokféle, hiszen a modern ember minden tevékenységének nyoma eljut a vizekbe. Például a már jó ideje betiltott rovarirtó szer, a DDT is még mindig kimutatható a vízből” – mondja dr. Buczkó Krisztina tudományos tanácsadó, a VÖI Duna Diverzitás Osztályának vezetője.

A Duna tavaly tavasszal, hajók és hullámok nélkül Fotó: Pataki Péter

Minden ott van a folyó vizében, ami útja során történik vele Fotó: Adobe Stock

Fotó: Adobe Stock

Ha a folyók, tavak vízminőségéről beszélünk, a hagyományos szennyezők mellett egyre több szó esik az új típusú veszélyforrásokról, a gyógyszermaradványokról, a hormonszármazékokról, az antibiotikum-rezisztens mikroorganizmusokról és a mikroműanyagokról.

„Szteroidok, gyógyszermaradványok, illegálisnak számító tudatmódosítók – mint például a kokain – származékai nagy számban mutathatók ki a Dunából. Külön fi gyelmet érdemel a víz hormontartalma, amely már kis koncentrációban is hat az élővilágra. Persze, egy nagy vízhozamú folyó felhígítja ezeket, a mennyiségük »határérték alatt« marad, de jelenlétük a vizekben korántsem megnyugtató” – magyarázza dr. Buczkó Krisztina.

Mikroműanyagok a vizekben A mikroműanyagok ma már mindenütt ott vannak körülöttünk, a sarki jégtől kezdve a levegőn át a vizekig. Mérésekkel kimutatták, hogy a hazai folyókban, köztük a Dunában is hemzsegnek a mikroplasztikok. Tavaly tavasszal a Greenpeace végeztetett mikroműanyag-mérést a Dunában és a Dunából parti szűréssel tisztított csapvízben. A felmérésből kiderült, hogy a folyó mikroműanyag-szennyezettségéért főleg olyan műanyagok – a polietilén és a polipropilén – felelősek, amelyek jellemzően az egyszer használatos csomagolóanyagok leggyakoribb alkotóelemei. A vizsgálat során egy észak-budai és egy csepeli iskolában vettek csapvízmintákat, amelyekben szintén találtak mikroműanyagokat, de ez a mennyiség jóval alatta marad például a palackozott ásványvizekben találtnak. Korábbi vizsgálatokból pedig azt is tudjuk, hogy az élelmiszerekkel és a beltérben belélegzett levegővel is több mikroműanyag jut a szervezetünkbe, mint az ivóvízzel.

Hogy mindezeknek milyen hatása van ránk és az élővilágra, azzal kapcsolatban egyelőre még csak tapogatózunk, konkrétumokkal a jövő kutatásai fognak majd szolgálni. Annyit azonban tudunk, hogy a mikroműanyagokban, illetve azok felszínéhez kötődve lehetnek olyan, a műanyaggyártás során alkalmazott adalékanyagok, amelyek káros hatásait már igazolták a szakemberek.

Minden változik, a Duna is „»Isten éltessen sokáig, míg a Duna ki nem szárad bokáig!« Ebben a rövid köszöntősorban benne van mindaz, amit erről a hatalmas folyamról gondolunk. Hogy állandó, kiszámítható, megváltoztathatatlan. Legalábbis egy emberöltő alatt annak gondoljuk. Egyre többször találkozunk azonban azzal, hogy a felszíni vizekben is olyan mélyreható változások zajlanak, mint korábban soha” – mondja dr. Buczkó Krisztina.

A folyó viszi és hozza, amit a parton talál, szemetet, vegyszereket és minden mást Fotó: Pálvölgyi Krisztina

A Duna mentén fekvő nagyvárosok szennyvíztisztítóinak megépítésével látványosan javult a vízminőség Fotó: Temesvári Bence (2019) Ezekről a változásokról és a vizek környezeti állapotáról sokat tudnak mesélni a szakembereknek a vízi élőlények, például az algák. „A vízben levő algák mennyisége folyamatosan változik az év során, például attól függően, hogy milyen a vízhozam, de ezenfelül trendszerű változások is kimutathatók. Ha több évtizedes skálán nézzük, a Duna vízminősége sokat javult az 1980-as évek óta. Ez elsősorban az ipari és a mezőgazdasági termelés visszaesésével és a szennyvíztisztítók működésbe állításával függ össze.”

A folyó felső szakaszán épült víztározók és vízlépcsők – amelyek visszatartják a lebegő anyagot – szintén nagy hatással vannak az alsóbb szakaszok algavilágára. Mindezek eredményeként a 2000-es évekre jelentősen csökkent a Duna tápanyagterheltsége és ezzel párhuzamosan a lebegő algák mennyisége. A vízminőség alakulásával nemcsak az algák mennyisége változik, hanem azok fajösszetétele is. És ebből a szempontból (meglepő módon) a parti övet benépesítő, bevonatlakó algák akár több információval is szolgálhatnak, mint lebegő társaik. Ők ugyanis nem tudnak elmenekülni, ha valami nem tetszik nekik, így az ottani állapotokhoz legjobban alkalmazkodó fajok jellemzik majd a bevonatot. A VÖI-ben a bevonatlakó algákkal, elsősorban a kovamoszatokkal épp ezért kiemelten foglalkoznak. Vizsgálják például, hogy egy Budapest mennyire változtatja meg az algabevonat összetételét, illetve azt, hogy az országba belépő és kilépő víz mennyiben különböző bevonat kialakulását teszi lehetővé. A folyóvizek átgondolt és folyamatos vizsgálata a VÖI közfeladatainak sorában is kiemelt fontosságú. Számos élőlénycsoportot vizsgálva rendszeresen tanulmányozzák és nyomon követik a változásokat.

A globális klímaváltozás a folyókat is érinti Azt, hogy a Duna régen gyakrabban fagyott be, nemcsak az idősek visszaemlékezései, de precízen lejegyzett adatsorok is alátámasztják. Tulcea romániai kikötővárosában a Duna Bizottság 1836 óta minden télen feljegyzi, hogy befagyott-e a folyó, mennyi ideig volt jégborítás, illetve hogy mikor tűnt el a jégtakaró. A feljegyzések alapján a múlt század közepéig a folyó ezen a szakaszon szinte minden télen befagyott, ettől kezdve azonban egyre ritkábban fi gyeltek meg összefüggő jégtakarót, 1951 és 2016 között mindössze tíz ilyen év volt.

„Az utóbbi időben azonban nemcsak a vízhőmérséklet, de a vízhozam és legfőképpen a vízjárás változott sokat. Gyakoribbak az aszályos időszakok, ezért gyakori az alacsony vízállás, amelyet egy hirtelen lezúduló áradás szüntet meg, vagyis a szinte állóvízi körülményeket idéző folyóból egy rohanó, hordalékos vízfolyás lesz, ami például az algákra olyan hatással van, hogy széttördeli és elmossa azokat” – mondja dr. Buczkó Krisztina.

Nem szívesen látott jövevények A folyóban végbemenő változások nagy része – így vagy úgy – az emberhez köthető. Nincs ez másképp a Dunában megjelenő idegenhonos fajok esetében sem. „A különböző folyók, folyamok vízgyűjtőinek összekapcsolása a hajózhatóság biztosítása érdekében, a kontinensek közötti kereskedelmi forgalom fokozódása, az idegenhonos fajok mesterséges, tenyésztési célú betelepítése lehetővé tette számos nem őshonos élőlény víz mentén történő tovaterjedését. 2001-ben még csupán tizenkét idegenhonos vízi makroszkopikus gerinctelen állatot azonosítottak a Duna főágában. Ez a szám tizennyolc év alatt már harmincötre emelkedett” – szögezi le Szekeres József.

„A bevonatlakó algák között éppen ez elmúlt 2-3 évben tapasztaljuk egy invazív kovamoszat előretörését. Az Achnanthidium delmontii akár 90%-ban is dominálhatja a bevonatot, ha a víz hőmérséklete 20 °C felett van. Mivel az algák adják a tápláléklánc alapját, egy-egy ilyen átrendeződés hatása messzire gyűrűzhet” – mondja dr. Buczkó Krisztina.

Manapság már egyre ritkább a jeges Duna látványa Fotó: Fortepan / Fadgyas Bence

A mikrosz ko pikus algák sokat elárulnak a folyó állapotáról Fotó: VÖI / dr. Buczkó Krisztina A Duna halfaunájában is jelen vannak idegenhonos fajok, közülük is legnagyobb arányban a gébfélék képviseltetik magukat. Jelenleg a hazai

Duna-szakaszon öt faj előfordulásáról tudunk: tarka géb, folyami géb, feketeszájú géb, Kesslergéb, csupasztorkú géb. Ezek közül négy az 1990-es, 2000-es években bukkant fel először.

Hogy pontosan miként jutottak el hozzánk, azzal kapcsolatban több feltételezés is van. „Ebben közvetlen emberi hatásként szerepet játszhatott a hajóforgalom, ugyanis bizonyos elképzelések szerint ezek a kövek közti résekbe ikrázó halak a hajótest kisebb üregeiben megfelelő ikrarakó helyeket találhattak, és a hajók Al-Dunáról történő feljövetelekor az ivadékok itt úsztak el. Ugyancsak közvetlen emberi hatás lehet a horgászok, például a hajók legénysége általi terjesztés, akik csalihalként használhatták a gébeket. De az éghajlatváltozással járó hőmérsékleti és vízjárásbeli változások is lehetővé tehették a gébek fokozatos terjeszkedését a folyó felső szakaszainak irányába. Azonban a valódi ok vélhetően több lehetséges magyarázatot is magában foglal” – mondja dr. Sály Péter.

Kék, zöld, barna?

A botos kölönte a tiszta, kavicsos aljzatú vízfolyásokat kedveli; a fenéken, a kövek között él Fotó: Adobe Stock

A kérdésre, hogy ifj abb Johann Strauss 1866-ban, a Kék Duna-keringő születésekor valóban kéknek látta-e a folyót, még ma sincs biztos válasz. A feltételezések egy része szerint nem, inkább más tényezők állhatnak a címválasztás mögött.

Ezt támasztja alá az az 1935-ös megfi gyeléssorozat is, amely során egy éven át feljegyezték, hogy milyen színű a Duna Bécsnél. (Elképesztő amúgy, hogy mennyi árnyalata létezik a folyónak!) A feljegyzések szerint a Duna ebben az évben 6 napon barna, 55 napon agyagsárga, 38 napon piszkoszöld, 49 napon világoszöld, 47 napon fűzöld, 24 napon acélzöld, 109 napon smaragdzöld, 37 napon sötétzöld volt. A kék szín azonban egyetlen nap mellett sem tűnik fel.

Létezik ugyanakkor egy osztrák legenda, amely szerint a szerelmesek előtt a Duna kékké változik. Talán Strausst is ez a történet ihlette meg? De azért ne vessük el az eredeti feltevést sem, mert manapság valóban megtörténik olykor, hogy a jellemzően zöldesbarna színű Duna nem csak a szerelmesek számára tűnik kéknek.

„A változás elsősorban annak az eredménye, hogy ma már kevesebb a lebegtetett hordalék a Dunában, és az algák száma is csökkent, így ezek már nem adják hozzá a zöldesbarna színt a víz alapvetően kék színéhez – mondja dr. Buczkó Krisztina. – Ne feledjük azonban, hogy a kristálytiszta, mélykék tavakban, mint amilyenek például az extrém savanyú vizű, vulkanikus tavak, nincs élet.” És hogy milyen hatással vannak az idegenhonos gébek a hazai halfajokra? „ Például az őshonos botos kölönte hazai Duna-szakaszról történő eltűnése, illetve a szintén őshonos menyhal állományának utóbbi években tapasztalt erősödése összefüggésben állhat a gébekkel. A botos kölönte életmódja hasonló a gébek életmódjához, így egy lehetséges ökológiai versenyhelyzet alakulhatott ki közte és a terjeszkedő gébek között. A menyhal számára viszont a tömegessé váló gébek könnyű és nagy mennyiségben hozzáférhető zsákmányt jelenthetnek. E feltételezések igazolására még nem rendelkezünk adatokkal, de ha helyesek a feltevések, akkor abból jól látható, mennyire nehéz megjósolni, hogy egy-egy idegenhonos faj megtelepedése a későbbiekben milyen következményekkel jár majd.”

A Duna maga is hatalmas, de a folyamhoz kapcsolódó fontos, érdekes és aktuális témák száma is szinte végtelen. Ebben a cikkben sem tudtunk mindenről szót ejteni, de a turistamagazin.hu oldalon szakértők bevonásával tovább folytatjuk a Dunáról való beszélgetést.

promóció Már vidékre is utazhatsz a MOL Limo autóival

Beköszöntött a várva várt jó idő, hétvégenként irány a természet! Fedezd fel újra Magyarország látványosságait a MOL Limo autóival!

azánk számtalan természeti kin-

Hcset rejt, amelyeket érdemes felkeresni és megcsodálni. Az sem gond, ha nincs saját autód, hiszen a MOL Limo közösségi autómegosztó szolgáltatása az ilyen alkalmakra is ideális megoldást nyújt.

A MOL Limo mintegy 3 éve indult el, és azóta is töretlenül népszerű. Mi sem fejezi ki ezt jobban, mint az, hogy a szolgáltatásnak több mint 80 ezer felhasználója van. A Limo fl ottájában bárki megtalálja a számára ideális autót, akár belvárosi útról van szó, akár egy hétvégi kiruccanásról a családdal vagy a barátokkal. Választhatsz benzines és elektromos autók közül is: a Kia Picanto, a VW up!, a Mercedes-Benz A-osztály, a CLA és a CLA Shooting Brake alkotják a benzines fl ottát, a Hyundai Kona Electric, a BMW i3, a VW e-up! és a smart EQ pedig az elektromos vonalat képviselik.

A MOL Limo szolgáltatási zónája Budapesten 86 négyzetkilométert ölel fel, amely a felhasználók igénye alapján folyamatosan bővül. A szolgáltatás azonban immár egy éve a hagyományos, percdíjas bérlési konstrukció mellett kedvező áron, napidíjas bérlés keretében is elérhető. Így a Dunakanyarba, a Balatonra, a Velencei-tóra is kiruccanhatsz, vagy bármilyen vidéki utazáshoz igénybe veheted a MOL Limo autóit.

Fotó: Egyed Péter/ MOL Limo A járművek napi bérlése pedig pofonegyszerű. A bérlés díja autótípusonként változik: a Kia Picanto, a smart, illetve a VW e-up! és az up! 9 999 forintos áron (alkalmi felhasználóként 12 499 Ft), míg a prémiumkategóriás járművek, a Hyundai Kona, a Mercedes-Benz A-osztály, a CLA és a CLA Shooting Brake, valamint a BMW i3 15 999 forintért érhetők el egy egész napra havi díjasként (alkalmi felhasználóként 19 999 Ft). A napidíjas bérlés esetén bátran elhagyhatod a zónát, a napi limit 100 km, ezenfelül havi díjasként 39 forint kilométerdíjat, alkalmi felhasználóként pedig 49 forintot kell fi zetned. A használatot viszont csak a zónába visszatérve, azon belül fejezheted be. Budapesten kívüli, többnapos út esetén az autók tankolása és töltése rád van bízva, de ennek költségét a MOL töltőállomásain – az ügyfélszolgálattal egyeztetve – a MOL Limo állja.

Promóció A Tisza-tavat szeli át

Utolsó pillanatig tartó, szoros versenyben végül a Poroszlót és Tiszafüredet összekötő új szakasz lett az ország kedvenc bringaútja a hét megyéből beérkezett pályázatok közül.

Fotó: Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Fotó: Turista Magazin

ár a Tisza-tó felett vezető nyíl- fel kell tekerni, így nézelődni, beszélgetB egyenes, bő 6 kilométeres szakasz nem a legizgalmasabb nyomvonalú hazai kerékpárút, mégis kulcsfontosságú, és joggal érdemelte ki az Év KerékTipp Előre is megtervezhetitek a kerékpáros tókerülést az Aktív Magyarország oldalán található túraajánló alapján, amelyet a QR-kód segítségével érhettek el. ni is lesz energiánk. Bár a korábban említett „kis Tisza-tó-kör” egy nap alatt is kényelmesen teljesíthető, érdemes lehet több napra bontani a távot, mert rengeteg strand párútja címet, mert a tavaly nyári át- és szabadidős programlehetőség adása óta az autóforgalomtól teljesen várja az aktív pihenésre vágyókat. elválasztva, biztonságos körülmények Nyáron a vízpartok csábítanak között lehet teljesíteni a mintegy 65 ki- fürdőzésre, míg Poroszlón a Tiszalométeres „kis Tisza-tó-kört”. Ez óriási tavi Ökocentrum lehet akár egy egész lökést adott a hely népszerűségének: 2020- napos program. Egyre több bringásbarát ban közel 100 000 kerékpáros haladt itt át, ami a szolgáltatás is elérhető a tó környékén, amelyek gyakorlatban azt jelenti, hogy hétvégente – a Velencei- közül a Tiszafüreden található Tisza-tavi Kerékpáros tóhoz hasonlóan – szinte egymást érik a kisebb-nagyobb Centrumot lehet kiemelni a kerékpárral is elérhető látbringás társaságok. ványteraszával, kölcsönzőjével és mobil szervizszolgáltatásával, de az sem utolsó szempont, hogy zuhanyzásra, Nagy tumultustól ugyanakkor nem kell tartani, mert a valamit átöltözésre is van itt lehetőség. tavat szegélyező gátakon, széles és jó minőségű aszfaltúton teljesíthető a táv legnagyobb része, és szintemel- Szerencsére a MÁV-START Zrt. is felfi gyelt arra, hogy kedéssel csak akkor találkozhatunk, ha egy-egy gátra a Tisza-tóból kerékpáros-paradicsom lett, ezért májustól

az Év Kerékpárútja

Fotó: Turista Magazin

közvetlen járatokkal bővítette a kínálatát. A naponta közlekedő Tisza-tó expresszvonatok része egy nagy befogadóképességű kerékpárszállító kocsi, és további jó hír, hogy váltható rá a közismert és kedvelt kerékpáros túrajegy, amely egy napig, a jegyen feltüntetett naptári napon érvényes, ráadásul az ország bármely területéről elindulva – a megtett távolságtól függetlenül – egységesen 420 forintba kerül.

46 kerékpárút pályázott a címre

Idén második alkalommal hirdette meg az Év Kerékpárútja pályázatot a Közlekedési Kultúra Napja programsorozat keretében a KTE Közlekedésbiztonsági Tagozata, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ, a Magyar Közút Nonprofi t Zrt. és a Magyar Kerékpárosklub. A szervezők a lakosság által beküldött 46 kerékpárút közül 11-et választottak ki, majd ezeket bocsátották szavazásra. A beérkezett pályázatok szelektálásánál a turisztikai és közlekedésbiztonsági szempontok voltak a legfontosabbak, valamint az, hogy a kerékpáros turisták megismerjék az ország legizgalmasabb útvonalait. A 11 kiválasztott kerékpárút közül a nagyközönség választhatta ki a kedvencét. Az Aktív Magyarország Facebook-oldalán lezajlott szavazás az alábbi eredménnyel zárult:

Kerékpárút neve

Poroszló–Tiszafüred-kerékpárút Deseda tavi bringakör Oroszlány–Tatabánya-kerékpárút Veszprém–Balatonalmádi-kerékpárút Szilas-patak menti kerékpárút Rákos-patak menti kerékpárút Szob–Zebegény-kerékpárút Római-part–Szentendre-kerékpárút Tómalom–Fertőrákos-kerékpárút Bene-patak menti kerékpárút, Pálosvörösmart Pálháza–Bózsva-kerékpárút A cikk elkészítését az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatta.

Szavazatok száma

2 976 2 880 892 790 780 756 698 623 404 404 393