Tudtad-e?

Fotó: Adobe Stock

… hogy a drog nem feltétlenül kábítószer?

A köznyelvben főként az eufóriát, kábultságot, hallucinációt okozó, pszichoaktív szerekre használatos elnevezés eredetileg a hatóanyagot tartalmazó, gyógyászati szempontból jelentőséggel bíró, leggyakrabban szárítással konzervált növényi részeket vagy növényi nyersanyagokból előállított, illetve állati termékeket jelölte. A növényi drogok nemzetközileg is elfogadott megnevezése a drogot biztosító növény és a növény felhasznált részének latin nevéből tevődik össze. Utóbbiak közül mutatunk is néhányat, a teljesség igénye nélkül: fructus (termés), semen (mag), fl os (virág), folium (levél), radix (gyökér), cortex (kéreg), gemma (rügy). Ha azt látjuk egy zacskón feltüntetve, hogy Sambuci fl os, ne ijedjünk meg, hiszen bodzavirág van benne.

… mi a közös a Csurgói erdészházban és Szarvaskőben?

Mindkettő a Bükk-vidéken található, ez valószínűleg sokaknak nem újdonság, de az, hogy mindkét helyszínen a magyar fi lmtörténet egy-egy meghatározó alkotását forgatták, már jóval kevésbé van benne a köztudatban. A Bükk-fennsík északi részén, Bánkút és az Országos Kéktúra nyomvonalának közelében fekvő, jelenleg hangulatos szálláshelyként üzemelő Csurgói erdészház a Simon Menyhért születése című – valós történeten alapuló, Várkonyi Zoltán rendezte, 1954-ben bemutatott – fi lm egyik fő forgatási helyszíne volt. Fábri Zoltán egyik legemlékezetesebb rendezését, az Isten hozta, őrnagy úr! című, 1969-ben bemutatott fi lmet a Déli-Bükk nyugati szegletében megbújó Szarvaskő községében forgatták.

Fotó: Adobe Stock

… hogyan kell értelmezni a fogképletet?

Az emlősök különnemű, azaz eltérő alakú, felszínű és funkciójú fogak alkotta fogazatának egyszerű jellemzésére használt fogképlet azt mutatja meg, hogy hány darab, illetve milyen típusú fog alkotja a fogazatot. A rendszerint törtként feltüntetett fogképlet számlálójában a felső, nevezőjében az alsó fogsorban lévő jobb oldali fogak száma és fajtája van feltüntetve, balról jobbra haladva a következő sorrendben: metszőfogak, szemfogak, kisőrlőfogak, nagyőrlőfogak. Az ember fogképlete 2123/2123: metszőfogból alul és felül is 2-2, szemfogból 1-1, kisőrlőfogból 2-2, nagyőrlőfogból 3-3 van egy oldalon. A számokat összeadva 16-ot kapunk, de mivel a fogképlet csak a jobb oldali fogakat tartalmazza, 2-vel kell szoroznunk, hogy megkapjuk a teljes fogazatot alkotó fogak számát, a 32-t.

Fotó: Szlatki Gabriella

TUDTAD,

… mit jelent az albedó?

A latin albus (’fehér’) szóból származó albedó egy viszonyszám, amely valamely nem tükröző felület sugárzás-visszaverő Írta: Nagy Loránd képességét, a diff úzan visszavert (szórt) István és a beeső fénymennyiség arányát fejezi ki. Értéke 0 és 1 között változhat, ezt a számot pedig sok esetben százalékban adják meg. Az abszolút fekete (minden fényt elnyelő) test albedója 0, az abszolút fehéré (minden fényt visszaverőé) 1. Bolygónk energia-háztartása és éghajlata szempontjából fontos szerepe van a különböző albedójú felületeknek, illetve ezek egymáshoz viszonyított arányának. A friss hófelszínre eső fénynek például a 90%-a is visszaverődhet, a vízfelszínek albedóértéke azonban globálisan 10% körüli (alacsony napállásnál akár 80% is lehet).

Fotó: Gulyás Attila Fotó: Adobe Stock

… mit nevezünk időzónának?

Az 1884-ben Washingtonban megtartott „Nemzetközi Meridián Konferencián” született meg a döntés a Föld időzónákra történő felosztásáról, illetve bolygónk kezdő hosszúsági körének (kezdőmeridiánjának), a greenwichi délkörnek a kijelöléséről. A nap 24 órájának megfelelően a Földet a hosszúsági körökkel megközelítőleg párhuzamosan 24, egyenként 15° szélességű időzónára osztották fel. A konferencián úgy határoztak, hogy a kezdőmeridiántól kelet felé haladva időzónánként egy órát kell hozzáadni a greenwichi középidőhöz (Greenwich Mean Time, GMT), nyugat irányban pedig egy órát levonni abból. A GMT-t az 1960-as években váltotta fel az atomidővel egyeztetett egyezményes koordinált világidő (Universal Time Coordinated, UTC), amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítjuk.

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

… melyek hazánk fokozottan védett orchideái?

A kosborféléknek is nevezett orchideafélék magyarországi képviselői közül tizennyolc fokozottan védett: erdei papucskosbor (250 E Ft), halvány ujjaskosbor (100 E Ft), bugaci nőszőfű (250 E Ft), karcsú nőszőfű (100 E Ft), ciklámenlila nőszőfű (250 E Ft), levéltelen bajuszvirág (100 E Ft), lápi tőzegorchidea (100 E Ft), adriai sallangvirág (250 E Ft), Janka-sallangvirág (250 E Ft), hagymaburok (250 E Ft), méhbangó (250 E Ft), Bertoloni-bangó (250 E Ft), poszméhbangó (250 E Ft), Holuby-bangó (250 E Ft), légybangó (250 E Ft), szarvas bangó (250 E Ft), pókbangó (100 E Ft), karcsú gömböskosbor (100 E Ft). Zárójelben az egyes növények természetvédelmi értékét tüntettük fel.