Tudtad-e?
Fotó: Adobe Stock
… hogy a drog nem feltétlenül kábítószer? A köznyelvben főként az eufóriát, kábultságot, hallucinációt okozó, pszichoaktív szerekre használatos elnevezés eredetileg a hatóanyagot tartalmazó, gyógyászati szempontból jelentőséggel bíró, leggyakrabban szárítással konzervált növényi részeket vagy növényi nyersanyagokból előállított, illetve állati termékeket jelölte. A növényi drogok nemzetközileg is elfogadott megnevezése a drogot biztosító növény és a növény felhasznált részének latin nevéből tevődik össze. Utóbbiak közül mutatunk is néhányat, a teljesség igénye nélkül: fructus (termés), semen (mag), flos (virág), folium (levél), radix (gyökér), cortex (kéreg), gemma (rügy). Ha azt látjuk egy zacskón feltüntetve, hogy Sambuci flos, ne ijedjünk meg, hiszen bodzavirág van benne.
Fotó: Adobe Stock
… hogyan kell értelmezni a fogképletet? Az emlősök különnemű, azaz eltérő alakú, felszínű és funkciójú fogak alkotta fogazatának egyszerű jellemzésére használt fogképlet azt mutatja meg, hogy hány darab, illetve milyen típusú fog alkotja a fogazatot. A rendszerint törtként feltüntetett fogképlet számlálójában a felső, nevezőjében az alsó fogsorban lévő jobb oldali fogak száma és fajtája van feltüntetve, balról jobbra haladva a következő sorrendben: metszőfogak, szemfogak, kisőrlőfogak, nagyőrlőfogak. Az ember fogképlete 2123/2123: metszőfogból alul és felül is 2-2, szemfogból 1-1, kisőrlőfogból 2-2, nagyőrlőfogból 3-3 van egy oldalon. A számokat összeadva 16-ot kapunk, de mivel a fogképlet csak a jobb oldali fogakat tartalmazza, 2-vel kell szoroznunk, hogy megkapjuk a teljes fogazatot alkotó fogak számát, a 32-t.
… mi a közös a Csurgói erdészházban és Szarvaskőben? Mindkettő a Bükk-vidéken található, ez valószínűleg sokaknak nem újdonság, de az, hogy mindkét helyszínen a magyar filmtörténet egy-egy meghatározó alkotását forgatták, már jóval kevésbé van benne a köztudatban. A Bükk-fennsík északi részén, Bánkút és az Országos Kéktúra nyomvonalának közelében fekvő, jelenleg hangulatos szálláshelyként üzemelő Csurgói erdészház a Simon Menyhért születése című – valós történeten alapuló, Várkonyi Zoltán rendezte, 1954-ben bemutatott – film egyik fő forgatási helyszíne volt. Fábri Zoltán egyik legemlékezetesebb rendezését, az Isten hozta, őrnagy úr! című, 1969-ben bemutatott filmet a Déli-Bükk nyugati szegletében megbújó Szarvaskő községében forgatták. Fotó: Szlatki Gabriella
10
|
w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u
