Városi Séta
Egy cserháti falu Terény
Írta: Joó Annamária Fotók: Csanádi Márton
A Cserhát lankái között fekvő települést alig háromszáz nyolcvanan lakják, mégis olyan kuriózumokkal bír, amelyekért messzi földről érkeznek ide látogatók, ráadásul az utóbbi években egyre több városlakó választja otthonául. Mi lehet vonzerejének a titka? Ennek jártunk utána helyszíni riportunkban.
z első kora tavaszi napsugarak minket is a szabadba csábítottak. Nem találomra jöttünk Terénybe, kinek-kinek dolga akadt. A szerkesztőségi csapat két tagja bringára pattan, hogy körbekerekezzék a „Palóc Út” legérdekesebb falvait, míg fotós kollégámmal a falu utcáit rójuk, hogy még a harangozás előtt elcsípjük egy beszélgetésre Ilonka nénit.
A
Mert Szedlák Józsefné Ilona, azaz Ilonka néni nem akárki, az országban egyedüliként kézzel-lábbal kongatja a harangokat. Főállásban, immáron 20 éve, ha esik, ha fúj. Naponta kétszer, délben és este, temetéskor és misére szólnak rendületlenül a Szent András-templom harangjai Terényben. Nagy dolog ez, hiszen máshol már elektromos szerkezet vezérli a harangokat. 2018‑ban Nógrádikum díjat kapott a terényi harangozás és Ilonka néni. Szó, mi szó, a falu fekvése tényleg mesésen szép. A völgyben nyújtózkodó települést kettévágja a Szanda-patak, de ez csak előnyére válik. A patak két oldalán zömmel
50
|
w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u
felújított, fehér falú, kontyos, palóc parasztházak sorakoznak. Körben lágyan hullámzó cserháti dombok szegélyezik a látóhatárt. Falusétánk az Arany János úton a katolikus templomhoz vezet. Mire odaérünk, jön Ilonka néni, mosolyogva, főkötőre kötött fejkendőben, díszes szakácskában (kötényben). Az ünnepi szentmiséhez sokszoknyás, színes, ünnepi palóc viselet dukál. Térül-fordul, nyitja a templomajtót. És mesél: oly ízes palóc tájszólásban, hogy gyönyörűség hallgatni. „A terényi katolikus templom 700 éves, és ennek megfelelően több stílus keveredése mutatkozik rajta. Az 1960‑as években tette rá a kezét a »műemlék«, az akkori átalakításnál nyerte el mai formáját a templom. Akkor nyitották meg a rózsaablakot, és akkor került bele az András-mozaik, mert a templomnak Szent András a védőszentje. Az oltáron magyar szentek vannak. Szent István, Erzsébet, László, Margit.”
