tartalmaz a tekintetben, hogy hogyan kell a vizsgálatot lefolytatni.241 Sőt az Országgyűlés hatáskörébe tartozó európai integrációval összefüggő ügyekben a kormány köteles a szükséges információkat nyilvánosságra hozni. Ezekre a tárgykörökre vonatkozó törvé nyeket is a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával lehet elfogadni.242 Külön jogszabályok rendelkeznek a nyilvánosság részvételéről a jogalkotási folyamatban.243 Ezen törvények szerint a kormány készíti el a jogszabályok tervezetét és a miniszter ezt követően készíti el a tervezet dokumentumait az egyeztetéshez. Ezeket a tervezeteket nyilvánosan kell egyeztetni, és a javaslat beterjesztőjének kell megvizsgálnia, hogy az milyen lehetséges hatásokkal járhat. Nincs szankcionálási joga az Állami Számvevőszéknek, illetve az országgyűlési biztosoknak (vagyis az ombudsmanoknak) sem. Mégis fontos szerepet játszanak ellenőrzési és vizsgálati jogkörükből kifolyólag, és azért, mert hatáskörük kiterjed az egész állam apparátusra. Ezen kívül, egyfajta megelőző mechanizmusként az ÁSZ köteles be fagyasztani a pénzügyi forrásokat, és felfüggeszteni a likvid eszközök további használatát, ha szükséges. Az Alkotmánybíróság megsemmisítheti a kormány- és miniszteri rendele teket, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközöket alkotmányellenesség meg állapítása esetén, illetve akkor, ha azok magasabb szintű jogszabállyal ellentétesek. Az Alkotmány kimondja, hogy a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.244 A bíróságok hatáskörébe tartozik a közigazgatási döntések jog szerűségének felülvizsgálata.245 Az ügyészség felügyeli az alacsonyabb szintű közigaz gatási szervek közjogi szervezeti szabályozási eszközeinek a jogszerűségét. A fentiekkel szemben kifogást lehet benyújtani az adott szervnél vagy végső soron a bíróságnál.246
Számonkérhetőség (Gyakorlat) A gyakorlatban mennyire hatékony a végrehajtó hatalom felügyelete? Pontszám: 50 1990 óta számonkérhetőséggel247 kapcsolatban csak egy példa volt az úgynevezett „konstruktív bizalmi szavazásra”, illetve egy bizalommegvonással járó szavazás történt.248 Valójában ez utóbbit az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc saját maga ellen kezdeményezte 2009-ben. Az Országgyűlésnek vannak egyéb módszerei is arra, hogy a hatalmon lévő kormányt számon kérje. Ezen módszerek közé tartoznak, többek között, az interpellációk. Ez a módszer azonban gyakran ellentmondásos, mert nem jár komoly következményekkel, ha 241 242 243 244 245 246 247 248
46/1994. OGY hat. (továbbiakban: Házszabály). Alkotmány 36/A. §, 2004. évi LIII. törvény az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről 2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről Alkotmány 57. § (5) Alkotmány 50. § (2) 1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségéről 13-15. § Jakab, 2009: 1381. Gyurcsány Ferenc kormánya bizalmatlansági szavazást kezdeményezett önmagával szemben 2006. október 6-án. Gyurcsány minisztere, Bajnai Gordon vette át a helyét „a miniszterelnökkel szemben beadott írásbeli bizalmatlansági indítvány” eredményeként (bizalmatlansági szavazás) 2009. április 14-én.
75