A versenyző kódszáma:
Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja
TÖRTÉNELEMBŐL Munkaidő: 240 perc Elérhető pontszám: 60 pont
ÚTMUTATÓ A feladatlap négy-négy kérdést tartalmaz, amelyek közül az 1. és a 2. számú kérdés minden versenyző számára megoldandó. A 3. és 4. számú, valamint az 5. és 6. számú feladatokat az adott évfolyamnak megfelelően kérjük megoldani. A válaszok (esszék, kifejtendő tanulmányok) kidolgozására, megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A válaszokat gondos mérlegelés után írják le! Javasoljuk, hogy alapos átgondolás után készítsenek vázlatot, illetve az esszéfeladatok műfajának megfelelően a tényanyag bemutatásán túl törekedjenek a logikus szerkesztésre és az igényes fogalmazásra. Egy válasz terjedelme nem haladhatja meg a másfél, illetve két oldalt. A feladatokhoz kapcsolódó forrásrészletek értelmezése segíti a feladat megértését, a probléma kifejtését. A feladatok kidolgozásakor – természetszerűleg a forrásokból levont következtetéseken túl – szükség van a témához, problémához kapcsolódó széleskörű ismeretek bemutatására is. Helyesírási hibákért, nehezen olvasható írásképért az összteljesítményből pontokat vonunk le. A feladatok megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható! A munka megkezdése előtt nyomtatott nagybetűkkel ki kell tölteni az adatokat tartalmazó részt! A munkalapokra nem kerülhet sem név, sem más megkülönböztető jelzés! Kérjük a versenyzőket, hogy pályamunkájuk választott jeligéjét jól jegyezzék meg! ………………………………………………………………………………………………….. A VERSENYZŐ ADATAI A versenyző kódszáma:
A versenyző neve: ............................................................................................. oszt.: .............. Az iskola neve: ..…………………………………………………………………..................... Az iskola címe: ……............. irsz. ………....................................................................... város ………………………….........................................................................utca ......................hsz. Megye: ........................................................................................................................................ A felkészítő tanár(ok) neve: ........................................................................................................ ..................................................................................................................................................... A versenyző által választott jelige a pályamunkához: …………………………………………. Középiskolai tanulmányait a 13. évfolyamon fejezi be:
igen
nem*
Történelem
II. forduló Közös feladatok minden versenyzőnek
1. Elemezze a nyugati minták és a magyar sajátosságok érvényesülését a XIII-XV. századi városfejlődésben Magyarországon! Válaszában térjen ki a hazai településtípusok kiváltságaira, és magyarázza meg az eltérő vonások hátterét! (15 pont)
Városok a középkori Európában
Magyarország gazdasága a XIII. században
„Hűséges vendégeink, az erdőntúli szászok közösen királyi felségünk lábai elé borultak, és panaszaikkal alázatosan rámutattak arra, hogy szabadságukat, amellyel nagyatyánk, a jámbor emlékezetű Géza király hívta be őket, teljesen elvesztették. Ezért […] bensőnkben megrendülve korábbi szabadságukat visszaadtuk, mégpedig a következőképpen: […] bárki is legyen szebeni gróf, csak olyan legyen, aki állandóan köztük lakik, és a nép válassza meg, mégpedig azt, aki erre a hivatalra a legalkalmasabb; évente kötelesek 500 ezüstmárkát fizetni kamaránk hasznára […]; 500 fegyverest kell állítaniuk abban az esetben, ha a király az országon belül visel hadat […]; papjaikat szabadon választhatják […]; vásáraikat vámmentesen tarthatják meg.” (Az Andreanumból, II. András kiváltságleveléből, 1224)
„Csütörtök falu nyugati része, illetve utcasora Sebes mesternek, ugyanannak a keleti része pedig Péternek jutott; s bár a templom Péter részén áll, mindazonáltal mind a két részen lakó népnek továbbra is közös plébániatemploma maradt […]; a piac dolga pedig úgy áll, hogy Péter részén, illetve utcasorában szoktak mindenféle barmot, lovat és hasonló állatot eladásra kiállítani, hasonlóképpen szőrmét, bőröket, lent és posztót […]. Sebes mesternek a részén, illetve utcasorában pedig a saját termékeiket árusító helybeli és jövevény mészárosok, pékek, posztómetszők és sarukészítők, illetve vargák állnak […].” (Csütörtökhely felosztásáról szóló oklevél, 1333) „Mivel jól tudjuk, hogy még Béla király jelölte ki mind a brünni polgároknak, mind a nagyszombatiaknak a vámhelyeket, ezeket továbbra is törvényesnek és jogosnak tekintjük. OKTV
3
2010/2011
Történelem
II. forduló
Éppen ezért mi kereskedőinket, mind a csehországi és más országokból érkező kereskedőket hívjuk és biztatjuk, hogy javaikkal, áruikkal és értékeikkel békében, háborítatlanul és minden akadályoztatás nélkül, vagyonuk és személyük biztonságban, a vámok lefizetése után szabadon jöjjenek keresztül az említett vámhelyeken.” (I. Károly okleveléből, 1336) „[…] az egész ország java és békességes állapota kedvéért határoztuk és rendeltük, hogy némely városokat védfalakkal kell körülvenni, némely szabad községeket vagy mezővárosokat a városok rangjára kell emelni […]. 2. Elrendeltük […], hogy az idegen kereskedőknek bármely városban posztót levágni és rőfönként eladni, sőt egyszerre hat végnél kevesebbet eladni semmikor, még vasárnapokon se legyen szabad […]. 12. Ezenfelül, ha azoknak a városoknak a polgárai, melyeket újonnan létesítettünk és amelyeket más városok szabadságaival láttunk el, bíráik és esküdtjeik ítéletében és határozatában megnyugodni nem akarnának, megannyian ahhoz a városhoz, amelynek szabadságaival élnek vagy tárnokmesterünkhöz fellebbezhetnek.” (Az 1405. évi városi dekrétumokból) „Először is meg kell jegyezni azokról a kofákról, akiket gyümölcsös kofáknak neveznek, hogy szám szerint kilencen legyenek, ebből kétharmad német, a harmadik harmad magyar. Elárusítóhelyük a patikusok előtt legyen, és kezdődjék a Boldogasszony-templommal szemközti patika sarokházánál egészen Gubelwein Konrád uram házáig.” (A Budai Jogkönyvből, XV. század eleje) „Elrendeljük, hogy az ozorai népeink és vendégeink korábbi szokásuk szerint minden évben ötven, az idő tájt érvényes új királyi forintot, tudniillik huszonöt forintot ebből Szent György vértanú ünnepén, és a többi huszonöt forintot ebből Szent Mihály arkangyal ünnepén […] tartoznak adni és fizetni.” (Ozorai Pipó mezővárosi kiváltságleveléből, 1426) „A németek igen szorgalmasak, kereskedelemmel, kézműiparral és bányászattal foglalkoznak. […] Laknak még ezenkívül belgák is, akik tisztán és helyesen beszélnek franciául, ezek még a régi időkből maradtak itt.” (Roverella pápai követ Magyarországról, 1460-as évek)
Buda látképe Mátyás palotájával
OKTV
4
2010/2011
Történelem
OKTV
II. forduló
5
2010/2011
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
6
2010/2011
Történelem
II. forduló
2. Mutassa be Csehország történelmének fordulópontjait a Luxemburgok uralkodásától a fehérhegyi csatáig! Tárja fel az eseményeket befolyásoló kulturális és vallási tényezőket/motívumokat, valamint elemezze az állami önállóság kérdését is! (15 pont) az uralkodó
Csehország uralkodói 1346 és 1620 között a dinasztia uralkodott az uralkodó a dinasztia
uralkodott
Károly IV. Vencel Zsigmond
Luxemburgi Luxemburgi Luxemburgi
Albert (Utószülött) László György Mátyás Ulászló
Lajos I. Ferdinánd Miksa
Jagelló Habsburg Habsburg
1516–1526 1526–1564 1564–1576
Habsburg Habsburg
1346–1378 1378–1419 1419–1420; 1436-1437 1437–1439 1440-1457
Rudolf II. Mátyás
Habsburg Habsburg
1576–1611 1611–1619
Podjebrad Hunyadi Jagelló
1458–1471 1469–1490 1471–1516
II. Ferdinánd Frigyes
Habsburg Pfalzi
1619–1637 1619–1620
A prágai Károly híd (Luxemburgi IV. Károly építtette)
Luxemburgi Zsigmond, a konstanzi zsinat elnöke
Ezután a zsinat elnöke felszólította Huszt, hogy tagadja meg mindezeket: de ez a cseh felemelkedve hangosan kijelentette: ’Nem vagyok hajlandó eltérni tanításaimtól, és Jézus Krisztus evangéliumába vetett hitemtől. […]’ Zsigmond itt sürgősen és szigorúan felszólította a csehet, hogy tagadja meg tanításait… Csend támadt, ekkor Husz a következőképpen kezdett beszélni: ’imádsággal fordultam Istenhez, hogy a Szentlélek által világosítsa meg zavart lelkemet, és nem változtatta meg elhatározásomat sem, nem mondhatok le egyetlen tételemről sem, amelyeket akár írásban, akár szóban hirdettem’…” (Poggio Bracciolini a konstanzi zsinatról) „Először, hogy az Isten igéjét Csehországban szabadon és minden akadály nélkül, tisztességes módon hirdessék az Úr papjai. […] Másodszor, a legistenibb eukarisztia szentségét [az oltáriszentséget] Krisztus mindazon híveinek, akiket halálos bűn erre alkalmatlanná nem tesz, mindkét szín, azaz a kenyér és a bor színe alatt szabadon szolgáltassák ki…. Harmadszor, hogy az egyháziaknak gazdaságuk és javak fölötti uralmát, amelyet a papság hivatásának rovására és a világi hatalom kárára birtokol, teljesen szüntessék meg. Negyedszer, hogy az összes halálos bűnöket, kiváltképpen pedig azokat, amelyek nyilvánosak, és más, az Isten törvényével ellenkező visszásságokat, minden állapotban szabályosan és ésszerűen akadályozzanak és szüntessenek meg azok, akikre ez tartozik.” (a huszitizmus prágai négy pontja)
OKTV
7
2010/2011
Történelem
II. forduló
huszita szekérvár
Csehország a huszita háborúk idején
„[…] a király úr [Hunyadi Mátyás] az Anyaszentegyház sürgetésére és Frigyes római császár kérésére Morva- és Csehországban hét éven keresztül háborút folytatott az eretnek husziták ellen. Mindig ő volt a győztes, és az egész Morva őrgrófságot, a teljes Sziléziát és Luzsáziát hatalma alá hajtotta; méltó volt rá, hogy megválasszák Csehország királyává, és e területek felett az uralmat és főhatalmat élvezze.” (Thuróczy János: A magyarok krónikája) „- A cseh trón a Habsburg dinasztia férfi ágán öröklődik. - A tartományi főhivatalnokok csak a királynak tartoznak felelősséggel, a rendeknek nem. - A cseh országgyűlés nem kezdeményezhet törvényt, csak az uralkodó által előterjesztett javaslatokat tárgyalhatja meg. […] - Csakis a katolikus vallás engedélyezett.” (A cseh- és morvaországi „megújított országos rendtartás” törvényei, tartalmi kivonat, 1627-28)
OKTV
8
2010/2011
Történelem
OKTV
II. forduló
9
2010/2011
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
10
2010/2011
Történelem
II. forduló Feladatok a rendes érettségi vizsga évét közvetlenül megelőző évfolyam tanulói részére
3. Mutassa be az ellenreformáció kibontakozásának folyamatát, politikai feltételrendszerét és eredményeit a XVII. századi Magyar Királyságban (1606-1683 között)! (15 pont) „Bocskai egész mozgalma törvényellenes, ezért a vele kötött egyezségek semmisnek nyilvánítandók s a régi törvényeknek kell életben maradniok.” (Forgách Ferenc esztergomi érsek Mátyás főherceghez, 1607) „Egy időben élének ez három nagy magyarok: 1. Bethlen Gábor 2. Pázmány Péter 3. Esterházy Miklós […] Az említett Pázmány mondja vala […] Átkozott ember volna, ki titeket arra kísztetne, hogy töröktől elszakadjatok […] míg Isten az kereszténységen másképpen nem könyörül […] nékünk elégséges hitelünk van mostan, az mi kegyelmes császárunk előtt, de csak addig durál [tart ki] az az német nemzet előtt, míglen Erdélyben magyar fejedelem hallatik floreálni azontúl mindjárt contemptusban [megvetésbe] jutván gallérunk alá pökik az német.” (Kemény János erdélyi fejedelem Önéletírásában idézi Pázmány 1629-ből származó üzenetét) „A magyarok […] inkább alávetik magukat a törököknek, semhogy a vallásszabadságuktól megfosztani engedjék magukat.” (Pázmány Péter Mátyás főherceghez 1608 nyarán) „Pázmány vezető szerepet játszott mind a tridenti határozatok kihirdetésében, mind pedig az egyházi fegyelem megszilárdítása terén […] a bajok legfőbb oka a paphiány, valamint a klérus képzettségének és erkölcsiségének alacsony színvonala […]” (Bitskey István megállapításai az 1611. évi nagyszombati katolikus zsinat eredményeiről) „[…] lehetetlen, hogy Magyarország erejével az két hatalmas fejedelemség között megmaradhasson, hanem avagy a Pogány torkában köll esni, avagy az szomszéd Körösztényi fejedelem szárnya alatt kell megnyugodni.” (Pázmány az 1617-es pozsonyi megyegyűlésen) „Pázmány Péter protestáns országban született, s katolikusban halt meg.” (A kortársak szállóigévé vált véleménye Pázmány működéséről) „Mihelyt tehát sikerült egy nemest megnyerni a katholicizmus ügyének, azonnal síkra száll a katholicizmus érdekében a nemesi szabadságok és privilégiumok óriási ereje.” […] „Midőn az 1625-diki országgyűlés őt választá meg nádornak [t.i. Esterházy Miklóst], el volt döntve az ellenreformatio törvényes diadala hazánkban […] A nemzet zöme […] mindig a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetett a Habsburgok irányában: ez most megszűnt […] „II. Rákóczi György szerencsétlensége, mely Erdélyt képtelenné tette eddigi szerepe folytatására, adta meg a kedvező alkalmat a protestantizmus elnyomására […] az újonnan visszatért főurak, az Esterházyak, Homonnayak, később II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia is kötelességöknek tartották a jószágaikon lakó protestáns papok kiűzését […]” (Marczali Henrik megállapításai a rekatolizációt elősegítő rendi politikai erőhatásokról) „Nekem más a vallásom, de a ti szabadságotok az enyém is, engem is sújt a rajtatok elkövetett igazságtalanság.” (Zrínyi Miklós az 1662. évi országgyűlést elhagyó protestáns követekhez) „Mindennél nagyobb haszon volt a császári pártra nézve, hogy katholikus részre hajtotta és politikailag semmivé tette az akkor leghatalmasabb magyar család fejét.” (Marczali Henrik OKTV
11
2010/2011
Történelem
II. forduló
megállapítása az elbukott Wesselényi-féle szervezkedés után - óriási váltságdíj fejében császári kegyelemben részesülő I. Rákóczi Ferenc sorsával kapcsolatban.) „[…] midőn 1670-ben kiütött a rebellio Magyarországon, a császár fogadalmat tett […] hogy azon esetben […] hogy sikerül ezt a lázadást elfojtani […] ő ezt a birodalmat valóban azzá teszi, aminek nevezik, apostolivá. Kiűz belőle mindent, mi nem hódol a római széknek, mit pedig abszolút uralma és az egész magyar nemzet teljes elnyomása nélkül lehetetlen végrehajtani […]” (A svéd követ jelentése I. Lipót politikai motivációiról) „[…] az önkény mindig ellenzést, a törvénytelen szigorúság pedig forradalmat idézett elő ezen különben szelíd és törvényes módon könnyen vezethető nemzetnél.” (Gubasóczi János váci püspök a „kibékítő bizottság” elnöke a Thököly mozgalomról, 1678) „Az ellenreformáció szempontjából legdöntőbb időszakban 1615 és 1690 között csak maguk a nagyszombati kollégium jezsuitái 50 fő- és köznemes család, 25 község és sok tízezernyi lélek rekatolizálását könyvelhették el.” (Révész Imre közlései: „Reformáció és ellenreformáció”)
Pázmány Péter: Isteni igazságra vezető kalauz
OKTV
Nagyszombati egyetem
12
Az elítélt protestáns lelkészeket gályarabnak eladják, 1675
2010/2011
Történelem
OKTV
II. forduló
13
2010/2011
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
14
2010/2011
Történelem
II. forduló
4. Mutassa be Napóleon politikai szerepváltásait és a bonapartista rendszer arculatát, jellemzőit! Térjen ki a „Bonaparte-jelenség” kialakulására és utóéletére! (15 pont) „Ne tétlenkedj, ha egy idegen városba vetődsz - intette egyszer rokonát -, sétálj körbe a falakon, ismerkedj meg az erődítményekkel! Hátha egyszer el kell foglalnod azt a várost! (Napoleon-anekdota. Idézi Hahner Péter: Napoleon, Rubicon 1991/1) „Ha a lelke mélyére hatolunk, láthatjuk, az egyszerű embert találjuk ott, aki családja körében szívesen dobja le válláról a nagyság terhét; szellemét magvas gondolatok foglalkoztatják, melyek az étkezés és a pihenés óráiban sem hagyják nyugodni; nemes egyszerűséggel csak annyit mond azoknak, akiket erre méltónak talál: »Láttam királyokat a lábaim elé borulni, pénzesládámban ötvenmilliónyi arany lehetett volna, s bármi mást is megszerezhettem volna; de én egyszerű francia állampolgár vagyok, a Nagy Nemzet első tábornoka; s tudom, az utókor engem igazol majd.«” (A La France vue de l'armée d'Italie c.lap cikkéből, 1797) „A párizsi ügyvédek, akiket beültettek a Direktóriumba, egyáltalán nem értenek a kormányzáshoz. […] Féltékenyek rám […] én pedig már nem tudok engedelmeskedni. Belekóstoltam a parancsnokságba, és már nem tudok lemondani róla.” (Napóleon, 1799) „Egy jó kormányzat segítségével mindenki elfelejti majd a különböző politikai klikkeket, amelyekhez eddig csatlakoznia kellett, hogy francia lehessen.”(Napóleon, 1799) „A forradalom én vagyok.” (Napóleon, 1799 után)
„A forradalom befejeződött.”
A „forradalom fia” Gros báró romantikus festményén „Vagy a minket körülvevő államformáknak kell a miénkre hasonlítaniuk, vagy pedig a mi politikai intézményrendszerünknek kell egy kicsit jobban harmonizálnia az övékével. A régi monarchiák és egy teljesen új köztársaság közt mindig erős lesz a háborús feszültség. Ez az európai viszálykodás oka.”(Napóleon, 1802) „Az uralkodók nekem köszönhetik, hogy gátat vetettek a trónjaikat fenyegető forradalmi eszmék áramlatainak. Fiam trónjának ledöntése az összes többi trón összeomlását vonná maga után. […]” (Napóleon, 1812) „Az Ön uralkodói, akik a trónra születtek, megengedhetik maguknak, hogy hússzor megverjék őket, mégis mindig visszatérhetnek: én, aki a szerencse fia vagyok, ezt nem tehetem. Uralmam nem éli túl azt a napot, amelyen nem vagyok többé erős és nem félnek tőlem. […]”(Napóleon Metternichnek, 1813)
Napóleon „koronázása”, a császár mögött VII. Pius. David vázlata. OKTV
15
2010/2011
Történelem
II. forduló
„Semmi sem tudná lerombolni vagy eltörölni forradalmunk legfőbb elveit […] Ezen nagy és szép igazságoknak mindörökre meg kell maradniuk, hiszen körülfontuk őket ragyogással, emlékművekkel és csodákkal […]” (Napóleon Szent Ilonán, 1816)
Karikatúra válásáról
Napóleon
és
Josephine
„[…] aki látta Napóleont a csatatéren, nem szerethet más hadvezért. […] Bennem már csak egyetlen szenvedély él: szeretem Napóleont, de azért látom szelleme hibáit és a szemére hányható nyomorúságos gyengeségeket. […] Napóleon helyreállította a francia nép morálját, ez a legigazibb dicsősége. Módszere az volt, hogy (a forradalom jótéteményeként) egyformán osztotta fel a gyermekek között a családapa javait, és becsületrendet adományozott, amely a műhelyekben is látható, a legegyszerűbb munkások ruháján.” (Stendhal: Napóleon élete. Előszó, 1837)
OKTV
16
2010/2011
Történelem
OKTV
II. forduló
17
2010/2011
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
18
2010/2011
Történelem
II. forduló Feladatok a rendes érettségi vizsgát tevő évfolyam tanulói részére
5. Elemezze az Orosz Birodalom társadalmi és politikai folyamatait 1825-től 1914-ig! Térjen ki a különböző törekvések és mozgalmak programjaira és jellegzetességeire! (15 pont) Társadalmi csoport Parasztság Városlakók Nemesség Papság Egyéb (katonák, kozákok, kereskedők, idegenek, stb.)
1870 81,5% 9,2% 1,2% 0,9%
1897 77,5% 10,7% 1,5% 0,5%
7,2%
9,7%
(Az orosz társadalom rétegződése) „Sohasem tartottunk lépést a többi néppel; nem tartoztunk az emberi nem egyik nagy családjához sem; nem vagyunk sem nyugatiak, sem keletiek, és nem rendelkezünk egyikük hagyományaival sem. Mintegy időn kívül állunk, bennünket nem érintett az emberi nem általános nevelődése.” […Oroszországban] „minden elmúlik, minden elfolyik anélkül, hogy az emberben vagy körülötte nyomot hagyna. Mintha csak táboroznánk lakásainkban, mintha idegenek volnánk családunkban, mintha vándorok volnánk városainkban, vándorabbak sztyeppeink pásztorainál, mert ők erősebben kötődnek pusztáikhoz, mint mi városainkhoz.” (Pjotr Jakovlevics Csaadajev: Filozófiai levelek…, 1829, 1836-ban jelent meg) „A cenzúrát kivették a professzorok kezéből, és olyan emberek bandájának kezébe adták, akik csak a jó fizetésért foglalkoztak az irodalom irányításával; ezt a fizetést azonban megvonták tőlük, ha átengedtek valami olyasmit, ami gyanús lehet… És egy-egy fatuskó ítélőszéke elé került az a könyv vagy cikk, amelyből semmit sem ért; futtában olvas, amikor ebédelni vagy kártyázni siet, és mindent felelőtlenül kihúz, amit gyanúsnak vél…” (Szergej Mihajlovics Szolovjov orosz történész visszaemlékezése I. Miklós utolsó éveire) „Az említett új rendeletek következtében a jobbágyok bizonyos idő elteltével a szabad falusi lakosok minden jogát megkapják. A földesurak, akik birtokjogukat megtartják, meghatározott szolgáltatások ellenében örökös használatra átengedik a parasztnak a paraszti beltelket és ezenkívül a rendeletben meghatározott nagyságban annyi szántóföldet, hogy a parasztok létfenntartása, valamint az állam iránti kötelezettségük teljesítése biztosítva legyen.” (II. Sándor 1861. február 19-i kiáltványa a jobbágy-felszabadításról) „Úgy tetszett Istennek kifürkészhetetlen elvégzése szerint, hogy szeretett atyánk dicső uralkodását vértanúhalállal zárja le, s ránk pedig az önkényuralmi kormányzat szent kötelességének teljesítését bízza. […] Hisszük …, hogy jámbor népünk, amelynek uralkodói iránt érzett szeretetét és hűségét az egész világ ismeri, forró fohászaival felénk és a kormány ránk váró nehéz munkája felé fordítja Isten áldozó kezét.” (III. Sándor kiáltványa trónra lépése alkalmából, 1881) „…ugyanolyan jellegzetesen orosz jelenség, mint a nihilizmus és az anarchizmus: jobb- és baloldali, szlavofil és nyugatos, vallásos és ateista formái egyaránt ismeretesek. […] A narodnyikság mindenekelőtt az orosz népbe vetett hitet jelenti […] szentül hitték, hogy a nép őrzi az igazi élet titkát, amely a művelt uralkodó osztályoktól viszont továbbra is rejtve marad.” (Nyikolaj Alekszandrovics Bergyajev orosz filozófus a narodnyik mozgalomról) OKTV
19
2010/2011
Történelem
II. forduló
„Önkényuralmi kormányunk, mert pénzre van szüksége, minden erejével támogatja a kapitalizmus fejlődésének […] folyamatát Oroszországban. Nekünk, szocialistáknak, tevékenységének ez a része csak örömet szerezhet, mert ezen az úton saját sírját ássa. A falusi obscsina széthullása következtében kialakuló proletariátus halálos csapást fog mérni az önkényuralomra. S ha a proletariátus az orosz forradalmárok hősies erőfeszítése ellenére sem győzött eddig Oroszországban, ez abban leli magyarázatát, hogy a forradalmárok el vannak szigetelve a népi tömegektől.” (Grigorij Valentyinovics Plehanov beszéde a II. Internacionálé 1889-es kongresszusán) „A […] szibériai vonal lassabban készült el az amerikainál, bár a körülményekhez képest gyorsnak mondható. […] A vonal egyvágányú… Az építkezés alatt általában mintegy 150 ezer munkás dolgozott, de szerencsére megoldotta a munkaerőkérdést az orosz parasztok egyedülálló tulajdonsága, hogy nem kifogásolták egyik helyről a másikra történő állandó költöztetésüket. […] A jelenlegi konstrukció mellett a pálya nem bírna el egy folyamatos vagy teherforgalmat, és felmerült jobb minőségű acélsínekre történő kicserélése. […] Gyakran rendeltek rossz minőségű anyagot, és szinte barbár méreteket öltött annak elpocsékolása is.” (A londoni Times cikke a transzszibériai vasút építéséről, 1900) Pártok, politikai erők
Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt Szociálforradalmár („eszer”) párt Népi szocialisták és „trudovikok” (mérsékelt agrárszocialisták) Alkotmányos Demokrata („kadet”) Párt Október 17. Szövetsége - oktobristák (liberálisok) Nacionalisták és szélsőjobboldaliak (Az Állami Dumában megjelenő fontosabb politikai erők 1906–1914) „A tehetséges és elszánt miniszter, Sztolipin vezette cári kormányzat reakciója 1905 eseményeire azt a célt szolgálta, hogy széles alapú konzervatív paraszti tömegeket teremtsen, s ezzel egyidejűleg növelje a mezőgazdasági termelést… A paraszti kommunákat módszeresen magánbirtokokra akarták felszabadítani a ’kulákok’, azaz a kereskedői szemléletű nagygazdák javára. […] Nem tudhatjuk, vajon a sztolipini törvényhozás meghozta volna-e a várt politikai eredményt. […] Miután azonban 1911-ben Sztolipint […] meggyilkolták, s mivel a birodalomnak 1906-tól mindössze nyolcévi békés korszaka maradt, a kérdés akadémikussá vált.” (Eric Hobsbawm brit történész Pjotr Arkagyijevics Sztolipin miniszterelnök (1906–1911) reformjairól)
OKTV
20
2010/2011
Történelem
OKTV
II. forduló
21
2010/2011
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
22
2010/2011
Történelem
II. forduló
6. Mutassa be a szemelvények és tanulmányai alapján a népi mozgalom megszületését, elképzeléseit, kibontakozását a harmincas években, térjen ki szerepére a politikai életben! (15 pont) „Az 1920-30-as évtized fordulóján induló fiatal írónemzedék tagjaiban Magyarország trianoni tragédiája és kétségbeejtő szociális állapota ébresztette föl a nemzeti és szociális felelősségtudatot. Végveszélyben látták az országot nemzeti és társadalmi szempontból egyaránt. Ezért azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy társadalmi egyenlőségen és nemzeti függetlenségen alapuló új magyar nemzetet teremtsenek.” (Görömbei András: A magyar népi irodalom,.Mindentudás Egyeteme 2005.) „[…] intézményeink noha nemzeti lelkesedést nevelnek belénk, idegen formákban teszik ezt. Így a magyar ifjúság vagy nem bírja megélni, amit tanul, vagy ha megéli, lelkében a néptől, a magyarság egyetemétől idegenné válik, hazafias lelkesedése sehonnai lesz, amely csak a hatalom birtokosainak érdekeit szolgálja. A magyarság pedig romlik, pusztul és elhanyatlik. […] Minden ismeret, minden tapasztalat, amelyhez falunézőben juttok, közkinccsé kell váljék, hogy a magyar társadalomnak a faluval szemben való érdeklődése fokozottabb mértékben fölhívassék.”(Ki a faluba, a Bartha Miklós Társaság kiáltványa, írta: Fábián Dániel-József Attila 1930.) „ Amerika megszállásának nemcsak spanyoljai voltak, hanem inkái is. Félő, hogy a magyarból is az lesz […] Társakat kerestem, akik az ellenforradalmi és liberális bizantinizmus közt egy új oldalt teremtenek; elébb a szellemben, aztán az életben is. […] az új „kert szellem” […] a minőségszocializmussal marxizmustól és fasizmustól egyaránt távol álló élet és társadalomeszményt rajzolt a magyarság elé.” (Németh László: Kert, magyarság és minőségszocializmus 1935.) [Móricz Zsigmond] […] kihúzott valami noteszt vagy papírcsomót, keresgélni kezdett benne. […] Ilyesmit olvasott fel: Hétfő reggel, szeptember negyedikén krumplileves, délben semmi, este krumplileves. Kedden reggel krumplileves, délben krumplileves, este semmi. […] Vasárnap reggel kenyér, délben krumplileves, este krumplileves. Gömbös fölvonta szemöldökét. – Egy Szatmár megyei napszámos heti étlapja – mondta közömbös hangon Zsiga bácsi. – Így élnek a magyarok. Gömbös […] mérhetetlenül megsértődött. Nem volt nehéz beleérezni, hogy miért. Támadásba ment át, elég indulatosba, és rögtön személyeskedőbe. […].” (Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1929-1945. Az új Szellemi Front képviselőinek találkozása Gömbös Gyula miniszterelnökkel 1935.) „Bennünket [urbánusokat] az irritált a leginkább a falukutatók […] fellépésében, hogy úgy viselkedtek, mintha ők találták volna fel a földkérdést, az antifeudalizmust, a forradalmiságot. Úgy tettek, mintha a baloldaliságnak s így a mi viselkedésünknek nem lenne értelme […]” (Fejtő Ferenc visszaemlékezése) „[…] A nemzetet az arisztokrácia, a földbirtokosok, a középosztály, a polgárság és a parasztság egészen vékony rétege alkotja; a városi és agrárproletárok ki vannak rekesztve a nemzetből. […] Magyarországon a látszatkonszolidáció szörnyű jelenségeket takar. Az egyke, a kivándorlás, a szekták és a szélsőséges, ködös politikai mozgalmak egy elnyomott nép reménytelen kísérletezései. Kollektív extázis járja át népünket, és az öntudat elborulásával új lehetőségek nyílnak számára. […] Az orosz forradalomhoz sötétségen keresztül vezet az út: szekták, nihilizmus, bombák […]” (Kovács Imre: Néma forradalom 1937.) OKTV
23
2010/2011
Történelem
II. forduló
„Kovács Imre […] író bűnös […] kétrendbeli sajtó útján elkövetett izgatás, továbbá […] kétrendbeli sajtó útján elkövetett, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétségben. […] A kir. Törvényszék ezért Kovács Imre vádlottat […] összbüntetésül három hónapi fogházbüntetésre mint főbüntetésre és három évi hivatalvesztésre, valamint ugyanezen időre terjedő politikai jogvesztésre ítélte.” (A Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék ítélete, 1937.) „[…] Az első március elsikkasztott szellemi örökségét újra felemeljük és követeljük… 1. Az ország demokratikus átalakítását. 2. A gondolat-, szólás-, sajtó-, gyülekezési és szervezkedési szabadságot. 3. Az általános, egyenlő és titkos, minden megszorítás nélküli választójogot. […] 5. Az 500 kat. holdon felüli birtokok kisajátítását. 6. A bankok, kartellek, monopóliumok magyarságsorvasztó uralmának megszüntetését. 7. A progresszív adórendszer bevezetését. 8. A munkát minden dolgozni akaró magyar számára: a 40 órás munkahét bevezetését […] 10. A dolgozók gazdasági vonatkozású szervezkedésének szabadságát. 11. Az alsóbb néposztályok érdekében a közép- és főiskolákon a progresszív tandíjrendszer és a minőségi szelekció bevezetését. 12. A magyar revíziót: a Duna-völgyi népek számára a hovatartozandóság kérdésében az önrendelkezési jog tiszteletben tartását…[…] (Részletek a Márciusi Front 12 pontjából, 1937. március 15.) „[…] csak az alulról felépített politikai nemzet tudja képviselni a széles néprétegek érdekeit. Nem vagyunk hajlandók a magyar nép sorsát kétes parancsuralomra, tülekvő diktátorokra bízni. E népet érettnek és hivatottnak tartjuk arra, hogy önmagát kormányozza. […] Valóban a dunai népek összefogásának szükségességét hirdetjük. A germán és szláv hódító törekvések közé szorulva így menekülhetünk meg attól, hogy bármelyik nagyhatalom gyarmatává süllyedjünk.” (Makói Kiáltvány 1937. október 3., részletek) „[…] a közigazgatásnak a népi önkormányzatok alapjára való helyezése; a vármegyerendszer átalakítása városi központok körül szervezett, a falvakra és tanyákra is kiterjedő népies helyhatóságokká, és az országnak olyan területi átrendezése, mely életképes gazdasági, kulturális és közigazgatási gócpontok kifejlődését segíti elő. Tehát a tekintélyuralommal szemben népuralmat.” (Nemzeti Parasztpárt programja 1939. július 23., részletek)
OKTV
24
2010/2011
Történelem
OKTV
II. forduló
25
2010/2011
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
26
2010/2011
27
Pontösszesítő Feladat
Elérhető pont
1. Elemezze a nyugati minták és a magyar sajátosságok érvényesülését a XIII-XV. századi városfejlődésben Magyarországon! 2. Mutassa be Csehország történelmének fordulópontjait a Luxemburgok uralkodásától a fehérhegyi csatáig! Tárja fel az eseményeket befolyásoló kulturális és vallási tényezőket/motívumokat, valamint elemezze az állami önállóság kérdését is! 3. Mutassa be az ellenreformáció kibontakozásának folyamatát, politikai feltételrendszerét és eredményeit a XVII. századi Magyar Királyságban! 4. Mutassa be Napóleon politikai szerepváltásait és a bonapartista rendszer arculatát, jellemzőit! Térjen ki a „Bonaparte-jelenség” kialakulására és utóéletére! 5. Elemezze az Orosz Birodalom társadalmi és politikai folyamatait 1825-től 1914-ig!
0 – 15
6. Mutassa be a szemelvények és tanulmányai alapján a népi mozgalom megszületését, elképzeléseit, kibontakozását a harmincas években, térjen ki szerepére a politikai életben!
0 – 15
Összesen
Elért pont
0 – 15
0 – 15 0 – 15 0 – 15
60
………………………………………. Javítást végző OKTV bizottsági tag aláírása
………………………………………… Javítást ellenőrző OKTV bizottsági tag aláírása
28