thos-sgrol is tanítja, mindenkor a kérdéses személy szel lemi beállítottságától függenek. A Bar-do thos-sgrol, mint látjuk, pszichikai tényeken és tapasztalatokon alapszik. A halál utáni állapotot tehát a szöveg pszichológiai problémaként kezeli, és vitathatat lanul tudományos módon jár el. A Bar-do thos-sgrol egyetlen célja tehát, hogy az álmodót a valóságra ébressze, és megszabadítsa a karmi kus és sangsárai illúzióktól. Célja, hogy segítségével a Nirvána állapota elérhető legyen, amely állapot túl fek szik a paradicsomokon, poklokon, purgatóriumon és a testet öltés valamennyi birodalmán. E szempontok alap ján a Bar-do thos-sgrol jellegzetesen buddhista mű, és nem hasonlítható más munkához, legyen az világi vagy vallásos tárgyú.
IX. Az ítélet Az ítélet, amelyet szövegünk ismertet és az, ami az Egyiptomi Halottaskönyvben szerepel, lényegi pontjaik ban annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy egy közös, eddig még fel nem fedezett eredetet kell feltételeznünk, amelyre fentebb már utaltunk. Dharma-Rája (tib. Shinje chho-gyal) a halottak kirá lya (a Theraváda-buddhizmus Yama-Ráját említ), a budd histák és hinduk Plútója, a tibeti verzió halotti bírója azonos az egyiptomi verzió Osirisével. Mindkét szöveg ben szerepel a szimbolikus mérlegelés a Dharma-Rája előtt; a mérleg egyik serpenyőjében fehér, másikban fe kete kavicsok fekszenek, a jó és gonosz tettek jelképe ként, ennek megfelelően Osiris előtt a mérlegre kerülnek a szív és a toll (vagy a toll helyett az igazság istennőjének
119