Informatikatörténeti krimi IV. rész
Budapest, 2022 Május Szabó Tamás E-Mail dbforum01@googlemail.com
Informatikatörténeti Forum 200 oldalon a SOFTINVEST vállalat története és egyetlen oklevél, I. díj dAccess adatbank, de semmi magyarázat az oklevél történetéhez. Az Informatikatörténeti Forum a sikertörténetek gyüjteménye. Csakhogy ez az I. díj egy krimi nem a sikerről hanem egy régi, 1985-es jogsértésről, csalásokról és annak humoros bonyodalmairól szól. Nem éppen örömmel fogadta a forum szerkesztősége ezt a "negativ történetet". A Softinvest vállalat alapítói "nagy nevek": KSH (Központi Statisztikai Hivatal), Ipari Minisztérium, Számalk, Comporgan. Ebben a jeles társaságban nem jól néz ki egy hamisítás története. Belezavarodtak a hazudozásba, kényszerpálya lett az ügyből, Az Ipari Minisztérium nyugati exportra kényszerítette a hamisítókat. Ezek nem merték bevallani a hamisítást és irracionális nyugati exporttal próbálkoztak (Mátyásfalvi János). Sajnálom az Informatikatörténeti Forum szerkesztőit, igyekeztek megakadályozni, hogy a nagyon régi és elavult jogsértés története a helyére kerüljön. "Zseniális megoldás": ezért lett a Softinvest vállalatot bemutató oldalnak két változata. Az eredeti oldalon továbbra is hiányzik a dAccess történte (Mátyásfalvi János ellene van a dAccess történetnek, mivel abban neki a pártállam idején kínos szerepe volt) a másik SOFTINVEST odalon ott van a dAccess története. A lemásolt SOFTINVEST oldat elrejtették a KSHBirodalom gyüjteményben. A trükkös bujócska Havass Miklós "megoldása".
A szerkesztők akik "trükkösen bujócskáztatják" a dAccess történetét.
A szerkesztőség egyik tagja Megyery Károly 1985-ben igazgatóhelyettes a Comporgan vállalatnál. Ez a vállalat a jogsértés aktiv résztvevője volt. Váratlan meglepetés részemre, hogy Megyery Károly 2022 tavasszal hozzányúlt az én személyi oldalamhoz, a szakmai életajzomból kitörölte a dAccess hivatkozást. Súlyos jellemhiba hozzányúlni egy másik ember személyi oldalához. Úgy látszik még 37 év után még továbbra is a nagyon régi jogsértést akarja eltitkolni. Nem gondolta, hogy ezzel nevetséges? Ezzel a beavatkozással nevetséges lett. Egy magát komolynak tartó, 70 évnél idősebb embernek nem jól ál egy másik ember életrajzának hamisítása. Azt hiszem Megyery Károly nevetséges hamisítási kisérletének felfedezése egy kicsit kijózanította a szerkesztőség többi tagjait. Ezt már a szerkesztőség nagyobb botránynak itélte meg mit a kínos "krimi" szöveget. Most már semmi akadálya, hogy a kínos szöveg megjelenjen a forum oldalán. Sokáig tartott, csak 4 év próbálkozás után sikerült ezt a krimit az informatikatörténeti forumnál elhelyezni a dAccess III adatbank törénetét. Korábban a szerkesztőség kifogásolta a szövegem "stilusát", hogy nem jó bene az "igazgató elvtársak" és az AVH stilusban viselkedő elvtársak a Metrimpex külkereskedelmi vállalatnál. Én is elhittem, hogy kihagyva az "elvtárasakat" elfogadják a történetet. A szöveg "elvtárasak" nélkül is kínos volt. Már fel akartam adni az ügyet 4 év sikertelen próbélozás után. Nekem is meglepetés volt, hogy Megyery Károly elképesztő akciója után a szerkeszőség a korábban kifogásolt stiusomat is elfogadja. Megyery "kiverte a bitzosítékot". Valószínűleg ezt nem akarta?
Miért különleges a dAccess adatbank szoftver történte? Az 1980-as évekre jellmző: "A szellemi termékekkel kapcsolatos tulajdonjogi kérdések itthon egy fejlődésen mentek keresztül." (idézet Mátyásfalvi János eMail 2018). 1984 körül "nem jogtiszta szoftver" több is volt Magyarországon, mégis nagyon különös eset a dAccess III története. A Softinvest vállalat alapítói "nagy nevek": KSH (Központi Statisztikai Hivatal), Ipari Minisztérium, Számalk, Comporgan. Ebben a jeles társaságban nem jól néz ki egy hamisítás története. Először csak eltüntették a német tuljdonos copyright jelőlését és mint "eredeti magyar szoftvert" benevezték versenyre ahol I. díjat nyert. Ezt követően az ipari minisztérium igazgatói prémiun célkitűzése lett, hogy a kiváló magyar szoftvert nyugati exportra kell vinni. A Metrimpex 1986 tavaszán
Hannoverben egy kinai vegyeskereskedő kiállító helyén sikertelen volt az exporttal, tehát megpróbálták az eredeti német tulajdonosnak "eladni", hiszen a dAccess III és elődje a dAccess II már piacon volt Németroszágban. A sokkal ismertebb IBM szoftver másolatokat nem próbálták nyugaton eladni, a nem olyan ismert szofvernél gátlástalanok voltak a külkereskedők. A német tulajdonos jogi kifogása után a Metrimpex megszüntette az export kisérleteket. Mátyásfalvi János, korábban a Comporgan export osztály vezetője alapított egy export vállalatot és a Metrimpex helyett 1987 szeptmberig tovább erőltette a jogellenes export kisérleteket.
Hogyan került Magyarországra a dAccess III szoftver? Az első változatot a dAccess II adatbankot én terveztem. Kerestem egy német befektetőt. Az én pénzem nem volt elegendő piacképes szoftverprojektre. Az első változat a dBase II mintájára Assembler nyelven készült. A német befektető az eladásokból nekem részesedést fizetett. Később a mintakép a dBase az USA-ban részben automatikus konverzióval C-nyelvre lett átültetve. Ezért felmerült a C-nyelv a következő dAccess III változatra is. Javasoltam, hogy ebben a munkában magyar programozók is vegyenek részt. Azt a javaslatomat is elfogadta a német befektető, hogy az eladás forintért Magyaroszágon német copyright jelöléssel a magyar programmozók bevétele legyen. Ezzel a munkaköltségek kedvezőbbek lehetnek, a fejlesztés egy része is fedezve van. Valamikor 2018-ban próbálkoztam először valahgy rendbehozni a régi ügyet. A Softinvest vállalat dokumentumait Mátyásfalvi János 200 oldalon gyüjtötte össze. Egyetelen oldal az oklevél a dAccess I. díjról, minden magyarázat nélkül. Nem tudtam, hogy a dAccess jogsértés ügyben Mátyásfalvi 1987-ben részt vett. Nem is gondolt arra, hogy a szövegem erről megjelenjen. Egy levélváltás 2018 decemberben. Mátyásfalvi János <matyasfalvi.janos.sen@gmail.com> 2018. dec. 4., K 21:56 Kedves Tamás, a szellemi termékekkel kapcsolatos tulajdonjogi kérdések itthon egy fejlődésen mentek keresztül. Volt a kezdet, hogy „vagy oda adják ingyen vagy lemásoljuk”.
Erre a technikára állami programok épültek, gondolj csak az egész ESZR programra, amely az IBM 360 –as DOS majd DOS/VSE átültetése volt. Senki soha meg nem kérdezte, hogy a leszállított NDK IBM 360/50 vagy a cseh IBM 360/30 –hez tartozó kézikönyvek, miért angol nyelvűek és miért van mindegyik oldalon az, hogy IBM , stb. Az SzKI-ba leszállított IBM 370 / VSE kifejezetten abból a célból vették meg, hogy koppintsák. Az egész KFKI/TPA történet??? A rendszerváltozás után a DEC átvette a teljes DEC koppintó csapatot. Ők lettek a magyar DEC magja. Egy nyomda (valahol az Erzsébetvárosban) arra specializálta magát, hogy NOVELL doksit nyomtatott, eredet hűen, hogy lehessen a másolt szoftvert eredetiként eladni. Egyébként, ha valaki akart volna legálisan szoftvert venni, nem tudta volna a bonyolult import engedélyezési eljárás miatt időben megvenni. Ez vonatkozik a hazai Tárcaközi Bizottságra (KKM-OMFB-Ip-Min-KSH) és a COCOM-ra is. Két olyan bonyolult Bizottság volt, ami néhány száz $ os ügyletet hónapokig el tudott fektetni. Ma már tudjuk, hogy a Keleti Blokk kivéreztetésének az volt a z egyik módja, hogy az embargóval azt érték el, hogy a Chicagóban 1 .- $ alkatrész, mire Novoszibirszk-be ér kb. 4.-$ -os lett. Az amúgy is szűkös kereteket tartalmában még jobban csökkenti. Érdekes emlék egy import szállítmányunkról. 1990 augusztusában, (hónapokkal a szabad választások után) Hamburgban egykisebb konténernyi floppy disket (nem drive , hanem a vékony lapot) a Német Vám le akart foglalni , mint a Cocom kijátszása. Nagy nehezen sikerült hónapok után kimenteni és itthon a késés miatt rossz áron értékesíteni. Az első nagyvonalú legális Sw. értékesítés, amiről én tudok - több száz Clipper 5.0-s volt, éppen a Softinvesten keresztül történt. És ezen a területen, amikor már legálisan lehetett importálni kb. 1989 tavaszától/nyarától a legális szoftverek kereskedelmében a Softinvest, a Cédrus, a Novotrade stb. voltak az elsők. Készült egy szép Softinest Katalogus a legális szoftverekről. Mellékelem a címlapját. (1990 nyarán jelent meg. 1990-ben még sok minden rendezetlen volt, az első termékek között nagyon sok „szürke” is volt, „Only for Canada and US” feliratú termékek, ezeket neveztük „szürke” termékeknek. A termék jogtiszta volt, de nem az európai piacra szánták.
Az értékesítési korlátozás csak az első vevőre vonatkozhat, ha az első egy USA belinek tovább adja, akkor a kereskedelem szabadsága alapján már tovább lehetett adni máshova is. A Softinvest a későbbiekben pl. Ursa Major, Exact stb. szoftvereket is mindmind legálisan tette. És a hazai legális szoftver kereskedelem egyik fő csatornája volt. Azután jöttek a saját magyar leányvállalatok ORACLE, Microsoft stb. és a piacon nem maradt mozgás tér a Softinvestnek, lassan több mint 20 éve beszüntette tevékenységét. Jómagam valamikor 1999-ben letten a Softinvest tulajdonosa és vezetője. Üdv János Kedves János, részletesen leírtad amit én is ismerek: "szellemi termékekkel kapcsolatos tulajdonjogi kérdések itthon egy fejlődésen mentek keresztül." Az én esetemhez ezeknek semmi köze ezt Te is tudod, akkor miért erőlteted félremagyarázni a velem történteket?? Azt, hogy a szövegemet egy több mint 200 oldalas PDF végre dugtátok el mint "érdekes levelet" nekem különösen sértő, ködösítés. Miért várok egy emberileg normális erkölcsi jóvátételt, gyávák vagytok? (1) Én a projekt kezdetekor a német partneremmel olyan hivatalos szerződést kötöttem, hogy ők, akik a projketet előre finansziroszták kérésemre lemondanak a jogokról Magyarországon. Tehát semmi valuta és jogi probléma nem volt Magyarországon. Legális eladás volt belföldön. Ezt ma is az én érdememnek számolom fel. A "köszönet" helyett károkozás nekem a Softinvest részéről amiben Sárossy megbízásából Te is aktivan résztvettél (TELEX). (2) Szépséghiba, hogy a német copyright ami kezdetben a Softinvest Floppy cimkén rajta volt (!!) tudtak róla, alattomos módón eltüntették.
Az I. dij feltétele a versenyen csak "magyar szoftver" volt és a Softinvest indulásakor az I.díj nagyon fontos, ezért kellett a német copyright jelölést eltüntetni. Ezzel a csalással indult a Softinvest a vállalat előnyére. (3) Ez még csak egy kis csalás volt, de ennek a folytatása: ha már eltünt a copyright, akkor nyugaton, a Hannoveri CEBIT-en is próbálkoztak vele, ami a magyar szerződés szerint is durván jogellenes volt. (4) Azok az emberek, később Te is akik engemet személyesen jól ismertek nekem alattomos módon, személyesen erkölcsi kárt okoztatok a német parteremnél. Ezt az emberi etikai rombolást német partnerem levélben jelezte Nektek. Az IBM, NOVELL, stb. nem személyhez, személyes ismeretséghez köthető esetek, hatalmas, nagy vállalatokkal, személytelen. Nem hiszem, hogy Metrimpex megpróbálta a lemásolt IBM, NOVELL anyagokat pénzért nyugaton eladni. Ezt az én káromra a Metrimpex+Softinvest és később Te és Sárossy a dAccess esetében megtettétek. Felesleges az én esetemet az IBM-hez hasonlítani. Mi személyese ismertük egymást (Te, Sárossy, Rammacher, Toperczer, Softinvest, Béres). Ez hagyományos emberi etika felrúgása és nem rugalmas üzleti etika. (5) Te névszerint (Realco) ott voltál amikor a német partner nekem beszámolt az etikátlan viselkedésetekről írásban is. A német projketvezető felesége magyar származású, izraeli hölgy beszámolt az erkölcstelen viselkedésetekről magyar nyelven is. A német partnerem megírta, hogy kérhetnének tőlem kártérítést a magyar ismerőseim viselkedése miatt, de erről lemondanak, ha nem lesz tovább bonyodalom. Kártérítés fenyegetett. Van egy durván barátságtalan TELEX Töled 1987-ből. Meg sem kisérelted előtte velem személyesen tisztázni, hogy mi az én álláspontom. Miért nem érdekelt? Tudtad, hogy nekem kárt okoztok és ezt a többiekkel együtt, akiket szintén személyesen ismertem azt hittétek a német partnerem megkerül engemet. Nem így történt, a német partner pontos nevekkel, levélmásolatokkal értesített, hogy kik tárgyaltak velük. A német partner természetesen Nektek is levélben rögzítette, hogy jogi úton fog fellépni (másolat nálam). A jogi út nekem nem volt lehetséges, anyám Magyarországon élt és Zilahy + Sárossy Államvédelmi hangnemű fenyegetése nekem félelmetes volt
Csoda, hogy 1986-ban a Metripexnél több tanú előtt ilyen AVH zsarolás még lehetséges volt. Nem csak ketten fenyegettek több Metrimpexes is ott volt a kerek asztalnál (Horror csak 4 évvel a rendszerváltás előtt). Most már tudjuk, hogy a levitézlett "AVH szakemberek" 1956 után a külkerben kaptak állást, úgy mint a hírhedt emberkínzó Bauer Miklós jogász. Erkölcsileg elismerést vártam, mivel a projekt kezdete előtt én már előre biztosítottam, hogy ez a szoftver jogtiszta legyen Magyarországon. Ez nem "üzleti etika", hanem személyes ismerősök között általános emberi etika felrúgása volt részetekről. Sok ídő telt el 1987 óta, remélem megtalálod a módját ezt emberi etika szerint végre huzavona nélkül rendbehozni. Sima Dezső diáktársam ismeri a részletesebb szövegemet és támogatja, hogy az kerüljön a történelmi forum oldalásra mint fontos tanulság (nem csak a leröviditett és eldugott szöveg). Üdvözlettel Tamás