Ötven év a Balogh család történetéb l
275
IX. kerület, Lónyai utca: nagy lakás – kis lakás Az el z lakhelynél alacsonyabb presztízs helyre költöztek, de jóval nagyobb, szintén önkormányzati tulajdonú bérleménybe. A f városnak ez a szegmense leginkább romák által lakott szegregált városrész volt. 1993-94-ig, röpke egy évig a Lónyai utcában laktak a nagy lakásban a szül k, Ricsi, Letti, Dalma és Gerg és ide születik az ötödik gyerek, Márió. A háztartásszerkezet folyamatosan b vült. Ebbe az ötödik emeleti 105 nm-es nagy lakásba Gyuri öccse, Gy z is beköltözött a saját családjával. Együtt dolgoztak, szobafestést és galériaépítést vállaltak. A közös munkavégzésb l befolyó összeget a testvérek 60-40 százalékban osztották meg, attól függ en, ki szerezte a munkát. Újsághirdetésre szerzett munkánál felezték a munkabért. Gyuri feketén dolgozott, mivel éppen munkanélküli segélyen volt, ami akkoriban egy évig járt. Innen a nagy lakásból szintén a Lónyai utca egy kisebb 44 nm-es, alacsony komfortfokozatú (küls WC), földszinti lakásába kerültek át, mivel több hónapos közüzemi díjhátralékaik voltak. Ebben a kisméret Lónyai utcai lakásban töltötték a közös életük öt esztendejét, ’94-’99-ig. Az ötödik gyermek, Ramón születése el tt ’94-ben a házasságuk megromlott. Ezért Gabival megbeszélték, hogy hazaköltözik az anyjához Kunszentmiklósra a gyerekekkel. Valójában arról lehetett szó, hogy a házastársi kötelékek meggyengültek, s a férj ki akart szállni a kapcsolatból, átruházva a felel sséget a nagymamára, felmentve magát minden kötelezettség alól, hogy saját, önálló életet élhessen. Gyuri: „Megfordult bennem a gondolat, hogy most… csak tudod szintén… Most vállaljak be egy felesleges dolgot, gondot magamra? Hát, mondom, ha nem vagyunk jól, nem érezzük jól magunkat, akkor meg mi a fenének? És…(halkan) hát, mondom, jól van akkor. Akkor, akkor, akkor elálltam a szándékomtól, elálltam a tervemt l, ezt most már végig kell vinni”. Gyurinál itt még csak a szándék szintjén jelenik meg a feminizálódó családforma. Kisgyermekkori enkulturálódásából nem ismeretlen számára ez a háztartásszerkezet. Oscar Lewis és más szegénységkutatók szerint ez a szegénység kultúrájának tipikus jelensége szerte a világon. Egyes vizsgálatok arra is rámutattak, hogy az Egyesült Államok és más modern társadalmak szegényei között is elterjedt háztartásszervezési elv a matrifokalitás, amikor az anya és a nagymama áll a középpontban. Mivel Gabi anyja hirtelen meghalt, a hazaköltözés elmaradt. Gabi interjúiból az derül ki, hogy egész életében menekült az anyai despotizmus alól, s az anya-lánya közötti kapcsolat nem volt felh tlennek mondható, Gyuri szerint Gabi mégis összetört a halálhírre, magába fordult és még annyit sem tör dött a házasságával, mint addig. A nagy sorsfordító eseményekkor nagy érzelmi reakciók, túldimenzionált jelenetek jellemz ek Gabira, és gyerekeire. Közben Gyuri dolgozott az ELM -nél, óraleolvasóként, a pénzverdében pénzszállítóként, csaposként a Moszkva téren, nyomdában. Követni sem lehet a számtalan munkahelyváltozást. Másodszor kerül kórházba, el ször a lábát operálják, majd magas vérnyomással kezelik. Gyuri sérelmezte, hogy Gabi a betegsége idején sem állt mellé, nem kapta meg feleségét l azt a házastársi támogatást, amire szüksége lett volna. Történetében Gabi, folyamatosan gyes-en lév , otthonül , TV-néz feleségként jelenik meg, míg Gyuri a tradicionális n i szerepek nagyrészét veszi át. Legtöbbször f zött, vitte a gyerekeket óvodába, iskolába, ment velük kirándulni, mesélt nekik esténként és hétvégeken, vitte orvoshoz ket. Emellett kereste a pénzt, s mindett l „besokallt.” Saját szerepér l röviden csak annyit nyilatkozott, hogy: „Igaz, hogy én is csavarogtam sokat, este kimaradtam vagy mit tudom én, mi, és… hát…” Gyuri fénykora – a kisebbségi képvisel 1994 szén kezdett bele életének abba a szakaszába, amelyre egész eddigi habitusa predesztinálta. Ez az a momentuma a rendszerváltás utáni magyar történelemnek, amikor