I.
•
Szeged és a Horthy Miklós-Tudományegyetem Aja 1940. évi X X V I I I . t. c. Szegedi szab. kir. város közönségének és az egész — azóta örvendetesen visszatért— Délvidéknek évszázados törekvését1 valósította meg. Ez a törekvés akkor kezdődött, amikor az 1721-ben megalapított, kegyesrendiek vezetése alatt álló, hat osztályú vájrosi gimnázium már nem tudta kielégíteni a jelentkező magasabb igényeket/s a Mária Terézia korában mindegyre szaporodó filozófiai iskolák: látogatása vándorlásra kényszerítette az addig Szegeden iskolázó növendékeket. Csongrád vármegye 1790, július 2-án Szegvárott tartott gyűlésén vetődött fel hivatalosan előstór a — már addig is sokat emlegetett — filozófiai iskola felállításának gondolata. Magukévá tették az összes déli vármegyék" és ennek köszönhető, hogy az, a kegyesrendiek vezetésével 1792. december 11-ém meg is nyilt, a következő évben pedigi miár saját díszes épületében (a Fogadalmi-templom helyén állott iskolaépületben.) működhetett, s 1849-ig, mint, a Délvidék egyetlen magasabb tanintézete, igen nagy érdemeket sízeraett a vegyeslakosságú országrész magyarosítása terén. Ezt az iskolát Szegeden is mindig olyannak teldn : tették, mint amelyik 'hivatva volt arra, hogy a magasabb tudományokba előkésizitsen. Alig 10 év múlva, 1802-ben már. az a törekvés jelentkezett, hogy ez az iskola azokat készítse elő elsősorban, akik magasabb tanulmányaikat, nevezetesen jogi tanulmányaikat, Szegeden akarják vé-.' gezni. Ekkor vetődött fel először a jogakadémia felállításának gondolata. 1 E törekvésekre nézve részletesen lásd GÁL FERENC: Főiskolai törekvések Szegeden. 1790—1922. Szeged, 192®. 113 1.