Ezt jól kifőztük

A marokkói konyha talán a legváltozatosabb egész Észak-Afrikában. Hatással volt rá a spanyol, a francia és a szenegáli konyha is. Az országban egész évben meleg van, az oázisokban és a hegyek lábainál megművelt földeken sok gyümölcsöt és zöldséget termesztenek, a tenger pedig halban igen gazdag. A fűszerek egy részét Szenegálból szerzik be. A helyiek igen vendégszeretők és egy vacsora meghívás akár tíz fogás feltálalását is jelentheti. Húsokból a bárány és a galambhús az ételek alapja, amit tojás, bab, sárgarépa, mandula és méz felhasználásával készítenek el. A marokkói konyhában keverednek az édes és sós ízek: a húshoz gyakran félédes szószt, köretet tálalnak. Mind a húsételeket, mind a kuszkuszféléket szárított gyümölcsökkel, rózsavízzel vagy narancsvirágvízzel ízesítik. Édességként rakott tésztákat, mandulás és mézes süteményeket készítenek. A játék nyertese

A hónap nyertesét az ebédlőben sorsoltuk ki. A Marokkói kvíz helyes megoldásáért járó jutalmat Nagy Csillag 3.a osztályos tanuló vehette át Mészáros Kingától. A további helyes megfejtést beküldők az év végi játékban az osztályukat erősítik: Magyar Judit 5.a, Barabás Fanni 6.a, Gera Dorina 6.a és Pátri Olívia 6.a. Az az évfolyam, amelyik a legtöbb jó megoldást küldi be év végéig, megnyerheti a fődíjat!

A magyar konyha története I.

Fazekas József szakácsunk sorozatot indít a magyar konyha történetéről, amely sok érdekességet tartogathat mindenki számára. Az első rész a legkorábbi időszak főzési szokásaiba próbál betekintést nyújtani.

Az a főzési mód, amely a mai magyar konyhát jellemzi, nem azonos azzal, melyet őseink a Kárpátokon bolgár-török népekkel való érintkezés is. Ebből a korszakból való a gyúr szó és az ételek borssal való fűszerezése. Ebben az időben használták először a tarhonyát is, amelyet a sokat vándorló magyarok más, szárított tejtermékekkel, húsfélékkel magukkal vihettek és bárhol felhasználhattak.

A magyar konyha eredete valószínűleg visszanyúlik a Kaukázus térségébe. A honfoglalás utáni időszakban a magyarság tovább

túlról hoztak magukkal. A magyarság nomád életmódja idejéről kevés feljegyzés maradt ránk a táplálkozást illetően. A magyarokkal rokon népeknél a gulyáshoz hasonló marhahúsból készült levesféléket találhatunk.

A mai töltött káposzta őse a szárma lehetett. Ez szőlőlevélbe vagy káposztalevélbe burkolt és rizzsel kevert hús volt, amelyet zsírban, olajban füstöltek, vagy főztek meg. Hatással volt a magyar konyhára a folytatta félnomád életét az új hazában is. A halban, vadban, növényben gazdag országban nem volt nehéz a táplálék megszerzése. Minden sikeres hadivállalkozás után szokás volt lakomát csapni, mely többször egy-egy új étel felfedezésével is együtt járt.

Szakköreink...

Tehetséggondozó szakkör

A tehetséggondozó szakkör a tehetséges gyerekek fejlesztésével foglalkozik elsősorban, de a jelentkezés igazából önkéntes, s soha nem utasítok el senkit. A gyerekek nagyon reálisan mérik fel a saját képességeiket, és csak olyanok jelentkeznek, akik valóban komolyan gondolják a versenyzést, fejlődni szeretnének és kitartóak egész évben. Mind a nyolc évfolyamból járnak hozzám gyerekek, a szakkör létszáma szinte mindig 50 fő körüli. Nem elég, ha egy diák tehetséges, fontos, hogy rutint szerezzen az adott verseny feladatainak a megoldásában. Lehetőséget teremtek a magasabb évfolyamokon versenyző, s sikereket elérő tanulókkal való fórumra, hogy az esetleges kudarcok ne keserítsék el a kisebbeket, és meglássák azt, hogy érdemes kitartani. Sokszor dolgozunk csapatban is, hiszen a korábbi évek tapasztalata is mutatja, hogy a csapatversenyeken is szépen tudunk szerepelni, van jövője. Fontos, hogy megtanulják, hogy ki milyen területen tud hasznos tag lenni, az együttműködési kompetencia pedig szinte elengedhetetlen a mai világban. Fontosnak tartom továbbá imával és megvallásokkal is megtámogatni a megmérettetéseket, melyekre mindig időt szakítunk a versenyek előtt. (Solymosi Jánosné)

Színjátszó szakkör

Régi vágyunk volt, hogy elindulhasson egy színjátszó szakkör az iskolában. Legfontosabb célja, hogy a felsős gyerekek olyan területen is kipróbálhassák magukat, amire a tanórákon nincs lehetőség. Együtt dolgozzunk egy közös alkotáson, létrehozzunk egy előadást, melyben mindannyian jól érezzük magunkat. Fontos cél, hogy tanulók személyisége fejlődjön azáltal, hogy kiállnak emberek elé, bátran merjenek beszélni mások előtt, fejlődjön a kommunikációs képességük, az önbizalmuk, a beszédük tiszta, érthető legyen. Egy-egy foglalkozás során bemelegítő drámajátékokkal kezdünk, majd különböző témákat dolgozunk fel. Foglalkoztunk már például a vádlás fogalmával. Az ehhez kapcsolódó érzéseket, gesztusokat gyűjtöttük össze, majd ehhez írtunk szöveget, s ezekből építettük fel az októberi darabot. Most a féltékenységgel foglalkozunk, de részleteket majd csak később árulok el.

További célunk, hogy benevezzünk a Weöres Sándor Országos Színjátszó Versenyre. A Tolna megyei területen indulunk, Szekszárdon. Ennek volt már egy előzménye, a mostani 8. osztályosokkal készítettünk hatodikos korukban egy bibliai témájú darabot, az Eszter könyve alapján, melyet a Sztárai Purim napjára hoztunk létre, s aztán a színjátszó versenyen is bemutattunk. Nagyon nagy élményt jelentett a gyerekeknek. Most is bibliai gyökerű darabbal fogunk készülni, mert szeretném, ha ez az értékrend megjelenne a megmérettetésen.

Kórus

(Kósa Dóra)

Minden iskolában van egy kórus, amely besegít az oktató-nevelő munkába oly módon, hogy ünnepekkor megfelelő dalokkal gazdagítja a műsorokat. A mi kórusunk kicsit más :-) Természetesen szívesen és nagy örömmel vagyunk jelen az ünnepélyeken különböző dalokkal, de elsősorban a Világmindenség Teremtőjének szeretünk énekelni új és új énekeket. Olyan dalokat választok, melyeket jól adaptálhat a 7-12 éves korosztály, hiszen elsőstől hatodik osztályosig közel 60 fővel gyakorlunk hétről hétre. Miután a dalokat kiválasztottam, az éneklésig még komoly műhelymunka folyik, mert angol nyelvről Lukács Ibolya Anna kolléganőtől - aki mindig örömmel és lelkesen segít -, megkapom a „nyersfordítást”, és azt követi a „magyarosítás”, hogy a kis gyerekek hittel, örömmel jól tudják énekelni, valamint az, hogy prozódiailag is minden a megfelelő helyen legyen. Ha mindezek rendben vannak, még egyszer egyeztetünk Ibolyával, és csak utána adom ki a szöveget, valamint kerülhet fel iskolánk honlapjára. Próbákon beéneklés, néhány nyelvtörős bemelegítés után kezdünk el énekelni. A háttérben mindig szól youtube-ról alapnak a zene, amikre „ráéneklünk”. Szereplések előtt a pécsi gyülekezetből segítenek zenészek (Pálmai Gábor, Szil Ervin, Tanó Zsolt), amiért nagyon hálás vagyok, mert mindig számíthatok rájuk. (Kardosné Tanó Ágnes)

Angolszakkör

Az angol szakkör már második éve működik, a harmadik és negyedik évfolyamnak szól. A lelkes résztvevők jelentkezés alapján kerültek ki a két osztályból. A célja, hogy zenés, játékos módon egészítsük ki a gyerekek idegennyelvi tanulmányait. A foglalkozásokon mostanában angol nyelvű dicséreteket és gyerekdalokat tanulunk, általában mozdulatokkal, illetve tánccal kísérve. A tanév hátralévő részében mindez kiegészül rövid jelenetek, történetek eljátszásával.

(Cserveni Gábor)

Előkészítők

Magyar nyelv

Az első félév a nyolcadikosoké, őket segítem, hogy minél eredményesebbek legyenek a felvételin. Nemcsak a felvételi tesztekre koncentrálunk, hanem ebben az időszakban nyílik lehetőség hiányosságaik pótlására, a korábbi években tanultak ismétlésére és rögzítésére. Második félévtől a hetedikeseknek tartok foglalkozásokat. Megismerkednek az írásbeli felvételi tesztek felépítésével. Készülünk a teszthelyzetre, például, hogy hogyan tudják az idejüket jól beosztani, milyen stratégiákat tudnak alkalmazni, vagy mit csináljanak, ha egy feladatot nem tudnak megoldani. Külön hangsúlyt teszünk a fogalmazások megírására is. Az előkészítőben egyénileg meg tudjuk beszélni a hibákat, azok átbeszélésére és korrigálására is több idő jut, mint a tanórán.

(Horváthné Martinka Eszter)

Matematika

Matematika tárgyból az első félévben a felvételiző 8. osztályosoknak tartottam foglalkozásokat. A 7. osztályos tananyag megerősítésével a sikeres felvételi megalapozása volt a célom. Második félévben a hetedikesek számára tartok felhúzó jellegű öszszejöveteleket, hogy a tanórán elhangzottak mindenki számára érthetővé váljanak. (Fejes Sándor)

Iskolaelőkészítő

Január utolsó csütörtökén évről-évre izgatott óvodások lepik el az iskola folyosóját. Így volt ez idén január 29-én is, amikor elkezdődött az első iskolaelőkészítő foglalkozás. Izgatott gyerekek és szülők várták az első találkozást a leendő tanító nénivel, Solymosi Jánosnéval. Az igazi „telt házas” foglalkozás nagy hatással volt a résztvevőkre, sok apróság kijelentette, hogy már másnap hátrahagyja az óvodát, és ezentúl csak isibe jár! Szeretettel várjuk őket a következő foglalkozásokon is, melyeknek időpontjai: február 26., március 26., április 23.