Page 1

SZENTENDRE

TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2018


Tisztelt Olvasó! „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” - írta Tamási Áron. A mi otthonunk Szentendre, ékszerdoboz, kisváros a Dunakanyar kapujában, a képzőművészet és a szépirodalom múzsája. Városunk karaktere, épületeinek gazdag szövedéke közös örökségünk, egyszeri és megismételhetetlen, állandó változásában is kifejezi azt a sajátos maradandót, mely csak itt jöhetett létre. Örökségünk megóvása azonban mindannyiunk felelőssége. Egy új épület megváltoztatja a városképet, ezért tervezésekor figyelembe kell venni annak hosszú távú hatását környezetére. Ez a kiadvány bemutatja városunk szépségeit, értékeit, és e különleges és egyedi karakterhez illeszkedő építészeti ajánlásokat, melyekre figyelemmel kell lennünk mind a felújítások, mind az új építések során. Az ajánlások célja ugyanakkor nem a tervezői szabadság megkurtítása, sokkal inkább a valós értékek megismertetése, az izgalmas lehetőségek feltárása. Bízom benne, hogy ez a kiadvány inspiráló erővel hat majd a megbízókra éppen úgy, mint a tervezőkre, és főépítészi útmutatással történő alkalmazása segít védeni és erősíteni városképünket. Ahogy városunk története, úgy az arculati kézikönyv is folyamatosan íródik tovább, bemutatva azokat a példaértékű új épületeket és felújításokat, melyekre mind az építtető, mind pedig közösségünk büszke lehet. Verseghi-Nagy Miklós Polgármester


TARTALOM

KINEK KÉSZÜLT EZ A KÖNYV? Ha megbízóként vagy befektetőként építeni, bővíteni, átalakítani szeretne Szentendrén, vagy tervezőként érdeklődik településünk építészeti karaktere iránt, akkor ez a könyv Önnek készült.

MI A KÉZIKÖNYV CÉLJA? ▶ Bemutatni a város építészeti karakterét (szépségeit, értékeit, egyediségét) ▶ Inspirálni az építtetőket és a tervezőket ▶ Segíteni ajánlásokkal, jó példákkal ▶ Védeni és erősíteni a településképet FIGYELEM: ez a könyv nem tartalmazza a vonatkozó szabályokat és törvényi előírásokat. A tervezés során mindig figyelembe kell venni a helyi építési szabályokat, a településrendezési terveket, valamint a főépítészi javaslatokat és az illetékes építésügyi hatóságok állásfoglalását. A kézikönyvben található ajánlások megfelelnek a fentieknek, céljuk nem a tervezési szabadság megkurtítása, uniformizálása, hanem éppen a valós értékek megismertetése, a sokféle izgalmas lehetőség feltárása. Az unalomig másolt, giccses, sokszor import klónok helyett a város karakteréhez illeszkedő választási lehetőségek bemutatása, a nem diktált, hanem valódi szabadság megismertetése. jó példa, követendő

4

rossz példa, kerülendő

TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

TARTALOM

i Amennyiben segítségre, vagy további információra van szüksége, mindenekelőtt keresse fel a Szentendrei Polgármesteri Hivatal Főépítészi Kabinetét 2000 Szentendre, Városház tér 3. Telefon: +36 26 300 407 Vegye igénybe a főépítészi konzultáció lehetőségét! Az építésügyi eljárásokról a www.e-epites.hu/ lakossagi-tajekoztatok oldalon, vagy az Építéshatósági Irodán kaphat tájékoztatást.

POLGÁRMESTERI KÖSZÖNTŐ PILIS-DUNAKANYAR (földrajzi helyzet, éghajlat, kolostortáj

3

és királyi erdő, állatvilág, épített örökség)

6

SZENTENDRE BEMUTATÁSA TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÖRÖKSÉGÜNK HURRÁ ÉPÍTKEZÜNK - AZ ELSŐ LÉPÉSEK MIRE FIGYELJÜNK? - ALAPELVEK

14 22

▶ Terjengős tömegű házak átalakítása

152

JÓ PÉLDÁK/KERTVÁROS ÜDÜLŐ

154

48

ÜDÜLŐ II. – hegyvidéki

170

50

62

TÖRTÉNELMI ÓVÁROS 64 82

BELVÁROS PEREMTERÜLETEI 94 JÓ PÉLDÁK/BELVÁROS

150

166

SZENTENDRE HAGYOMÁNYOS VÁROSRÉSZEI - TÉRKÉP 58 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK - TÉRKÉP 59 BELVÁROS

SZAMÁRHEGY

▶ Kockaházak átalakítása és korszerűsítése

ÜDÜLŐ I. ­– vízparti

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ, ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK

▶ Alapelvek

136

32

Kövessük a domborzatot • Jó telepítés • Tájolás • A ház helye • Jó alaprajz – jó arányok – jó tömeg • Fenntarthatóság • Anyagválasztás • Színek, anyagok

KERTVÁROS

104

IZBÉG ÓFALU 120 JÓ PÉLDÁK/IZBÉG ÓFALU 132

JÓ PÉLDÁK/ÜDÜLŐ 174 TÁRSASHÁZAS KARAKTER 182 VEGYES KARAKTER – 11-ES ÚT MENTI VEGYES TERÜLETEK 196 IPARI-GAZDASÁGI KARAKTER 200 JÓ PÉLDÁK/IPARI-GAZDASÁGI 203 VÍZPARTI REKREÁCIÓ 208 ERDŐ ÉS MEZŐGAZDASÁGI 212 TERÜLETEK ▶ Szőlők, szántók, legelők, erdők

JÓ PÉLDÁK/ GAZDÁLKODÓ ÉPÍTÉSZET 217 AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK I. ▶ Közterületek

222 ▶ Bükkös-patak 228 ▶ Kereskedelmi egységek kitelepülései (Teraszok) ▶ Portálok, cégérek, reklámok )

230 232

AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK II.

▶ Sajátos műszaki berendezések

Az egyes karakterekre vonatkozó jó példák gyűjteményében nem csupán Szentendréről, hanem a tágabb régióból, a teljesség igénye nélkül igyekeztünk olyan, már megépült házakat bemutatni, melyek inspirációt adhatnak, és akár újabb, innovatív megoldásokra ösztönöznek.

(Napkollektor, napelem, klímaberendezés, riasztók, parabolaantenna, stb.) 240 ▶ Fenntarthatóság 241 ▶ Közel nulla energiaigényű épületek 243 ▶ Vezeték nélküli elektronikus hírközlési létesítmények • Forgalomcsillapítás • Trafóházak ▶ Kertek ▶ Támfalak ▶ Kerítések, sövények ▶ Tornác ▶ Ajtók, ablakok, zsalugáterek ▶ Tetők

244 245 249 251 252 254 256

▶ Meglévő épületek hőszigetelése

258

IMPRESSZUM

262

5


PILIS-DUNAKANYAR

PILISDUNAKANYAR

Fotó: Krajecz Béla

6

KESZTÖLC

A fővárostól északnyugatra, a Duna kanyarulatának ölelésében emelkedő, mintegy 400 km2 kiterjedésű hegyvidéket már a középkori forrásokban Pilis névvel illették, noha ma már ismert, hogy kőzettani szempontból két különböző részre osztható: az üledékes eredetű Pilis-hegységre és a vulkanikus eredetű Visegrádi-hegységre. A máig élő közös elnevezés mégis helyénvaló. A feltehetően szláv eredetű pilis szó a szerzetesek tonzúrájára utal, és valóban: a hegyek legmagasabb csúcsai többnyire kopaszok, míg az alacsonyabban fekvő részeket azonos jellegű erdőtakaró fedi. A hasonlat nem véletlen: barlangjai egykor remetéknek adtak otthont, és az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok születése is e területhez kötődik. Ez az őskortól lakott terület több száz barlangjával, kolostorromjával, forrásaival, változatos élővilágával, érdekes geológiájával, csodálatos kilátópontjaival és egyedi településeivel hazánk egyik legjelentősebb turistacélpontja.

[A kilátópontokról jól láthatók mind a magasan fekvő, mind a völgyek területén éktelenkedő táj- és épületsebek!]

Fotók: Pilisi Parkerdő

FÖLDRAJZI HELYZET

ÉGHAJLAT A Pilis-hegység éghajlatára a Duna vízfelülete és az erdős táj kedvező befolyással van: a nyár mérsékelten meleg, a tél nem túl zord, a napfényes órák száma közepes. A Pilis hegyvonulat iránya megegyezik a csapadékot hozó uralkodó széliránnyal, így a terület csapadékban nem mondható gazdagnak, ráadásul lényegesen több jut a nyugati és északnyugati részekre, mint a keleti, délkeleti lejtőkre. Általánosságban elmondható, hogy a magasság növekedésével csökken a hőmérséklet, azaz a szubmediterrán jellegű Duna menti területekkel szemben zordabb és csapadékosabb a tél, és üdítően hűvösebbek a nyári hónapok. Ugyanakkor nő a napsütéses órák száma, a téli hónapokban a hegygerincek és hegycsúcsok időjárása naposabb a ködös és hűvös hegylábi területeknél, fagyos völgyeknél. Az uralkodó szélirány a teljes Pilisre észak-nyugati. Ne feledjük, hogy a Kárpát-medencében a négy évszakkal szemben

i Az egyedi tájértékekről a megyei Értéktárban és TájÉrték Kataszter (TÉKA) programban is tájékozódhatunk!

emeljük házainkat: a tél hideg, de hirtelen jöhet a melegebb tavasz, majd a forró nyár, a csapadékos ősz. Számolnunk kell a jelentős mennyiségű és időnként intenzíven érkező csapadékkal (víz, hó, jég), a viharos szelekkel, a tavaszi áradásokkal. Ezért nem építhetünk azokkal a módszerekkel, melyek egy északi, vagy egy mediterrán vidék sajátjai.

[Az északnyugati szél ereje olykor viharossá fokozódik, melyre az épületek telepítésekor legyünk figyelemmel!]

7


PILIS-DUNAKANYAR

NÖVÉNYZET ÉS TALAJ

Dunába folynak. A hegység területén több védett forrás fakad, valamint rengeteg barlang található. A két hegység peremterületein hévizek törnek fel, a belterületeken számos tavacska található. A Duna árvizei a hóolvadást és a nyári esőket követően jellemzők, ezekben az időszakokban a kisebb patakok is gyakran haragossá válnak és kilépnek medrükből.

Az egész területre jellemző a zárt erdőtakaró, közöttük sok a tisztás és a virágos rét. Az erdők uralkodó fafajai a bükk és a tölgy. További jellemző fafajok: mezei juhar, hegyi juhar, csertölgy, kocsánytalan tölgy, molyhos tölgy, kislevelű hárs, hegyi szil, vörösfenyő, feketefenyő, magyar vadkörte. Cserjék: galagonya, kecskerágó, húsos som, kökény. A Pilis védett növényritkasága a Magyarföldi husáng, ami a jégkorszak időszakából csak ezen a területen fennmaradt faj, valamint a pilisi len és a hegyi tarsóka. Jellegzetes növénye a vidéknek a pirosló hunyor, a Waldstein pimpó és a szirti gyöngyvessző. Valamennyi területnek megvan a maga különlegessége (szentendrei rózsa, ritka harangvirágok stb.) Az erdőkben sok a gomba, főleg ősszel és csapadékos időben. A Szentendrei- és a Luppa-szigeten puhafa- és keményfa ligeterdők övezik a folyópartot, itt fehér fűz, fehér és fekete nyár és törékeny fűz, az áradásnak kevésbé kitett, magasabb területeken a szil és éger fajok a jellemzők. Homokos partokon pusztagyepek növényei, és a folyó mentén mocsárrétek, tocsogók gazdagítják a tájat. Több talajtípussal találkozhatunk a Pilisben, melyek változatos mezőgazdaságnak adnak otthont: az erdők mellett a rétek-legelők, szántók és szőlősök jelentősek. A hegyvidéken inkább alacsony termőképességű talaj a jellemző, a Duna menti kedvezőbb talajt a mezőgazdaság jól hasznosítja. Számos esetben kell térfogatváltó agyaggal számolni, mely az alapozásnál különös odafigyelést igényel.

[Tájékozódjunk a vízügyi sajátosságokról!]

MÉSZKŐ

ANDEZIT

KŐZETEK ÉS VÍZRAJZ A Pilis-hegység alapkőzete mészkő és dolomit, melyek a vizeket a mélybe vezetik, ezért a felszín igen vízszegény, viszont a mélyben egységes karsztvízrendszer képződik, a hegylábaknál források fakadnak. A Visegrádi-hegység a Börzsöny ikertestvére, amitől a Duna választotta le. Vulkáni andezit és tufa alkotja az alapkőzetet, amelyek a felszíni vizeket nem eresztik át könnyen, ezért számos patak szabdalja, amelyek mind a

8 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

i

A vízügyi tudnivalókról a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság www.kdvvizig.hu, a pilisi forrásokról a Pilisi Parkerdő www.parkerdo.hu honlapján tájékozódhatunk.

Az egyedi településképet döntően befolyásolja a helyben kitermelt építőkövek használata, a Pilis területén számos bánya még ma is működik (Üröm, Budakalász, Ezüsthegy, Pilisjászfalu, Dunabogdány stb.). Kiemelt értéket képviselnek a lábazatokon, kerítéseken, támfalakon és kapuoszlopokon megjelenő tradicionális építőkövek. Általánosságban elmondható, hogy minél északabbra haladunk, annál sötétebbek a hagyományosan használt kövek. Míg Budakalászon, Pomázon, Csobánkán és Pilisvörösváron a travertin (édesvízi mészkő) és a hárshegyi homokkő használata a jellemző, addig Dunabogdány, Leányfalu, Visegrád és Esztergom környékén főként andezittel találkozhatunk. A teljes pilisi területre igaz a bazalt vagy andezit kockakő burkolat használata, mely hozzájárul a hangulatos utcaképhez.

[Távoli földrészekről ideszállított kövek helyett helyi építőköveket használjunk!]

[Tartózkodjunk a tájidegen növényektől és igyekezzünk madárbarát kertet kialakítani!]

Fotó: Oládi Péter

Fotók: Dénes György

KŐZETEK – HELYI ÉPÍTŐANYAGOK

9


PILIS-DUNAKANYAR

A Pilis európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű történeti táj, amely egyedülállóan fennmaradt példája a középkorban kialakult királyi birtok- és erdőterület-komplexum jellegzetes területhasználatának. A korabeli királyi erdő kiterjedése lényegében megegyezik a mai Duna-Ipoly Nemzeti Park területével. A Pilis területe az egyik legjobban azonosítható középkori kolostortájként is történeti értékeket hordoz: az egykor itt élt pálos és ciszterci szerzetesek nagyrészt tudatos tájátalakító tevékenységének nyomai még ma is megmutatkoznak, a kolostorok romjai építészettörténeti jelentőségűek. A török háborúk után az elnéptelenedett területekre szlovák, szerb és német telepesek érkeztek. Az új falvak minden esetben a középkori királyi kolostorok romjaihoz kapcsolódtak, határhasználatukban is igazodva a középkori területhasználathoz. A legújabb korban sem következett be ebben lényeges változás: az egykori falvak erdőgazdálkodási, mezőgazdasági jellege a mai napig fennmaradt, jelentősebb iparosításra nem került sor. A terület egysége megmaradt, és a középkori királyi erdővel lényegében megegyező területen létrehozott a Pilisi Tájvédelmi Körzet, jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park pilisi tájegysége, egyben UNESCO bioszféra rezervátum biztosítja az integritást.

ÁLLATVILÁG

i A természeti értékekről bővebben a Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján. www.dunaipoly.hu, az erdőkkel kapcsolatos aktualitásokról a Pilisi Parkerdő honlapján lehet tájékozódni www.parkerdo.hu

A vidék állatvilága igen gazdag, a védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a hétszázat. A nagyvadak közül szarvasok, őzek, muflonok, vaddisznók is élnek az erdőkben. A kisebbek közül például rókával, nyúllal, mókussal és gazdag madárvilággal, a barlangokban népes denevérkolóniákkal találkozhatunk. A főváros közvetlen szomszédságában lévő nagy kiterjedésű védett természeti területet 1981-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította. Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű Natura 2000 területek a Pilis-Visegrádi-hegység, valamint a Duna és ártere elnevezésű, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek.

[Tartsuk tiszteletben az állatvilág élőhelyeit!]

Fotó: Dénes György

KOLOSTORTÁJ ÉS KIRÁLYI ERDŐ

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG A pilisi települések a természeti értékek széles skálájával és gazdag történeti múlttal, örökségekkel büszkélkedhetnek. Itt található a dunai limes szakasza, Esztergom és Visegrád középkori királyi központok és az egykori királyi erdő, melyek világörökség várományos helyszínek. A Dunakanyar tájegység egésze és azon belül a pilisi térség az ország egyik leggazdagabb vidéke művészettörténeti és történelmi emlékekben (római kori, román, barokk, reneszánsz emlékek, kolostorok romjai stb.) csakúgy, mint természeti látnivalókban (sziklaalakzatok, barlangok). A török hódoltság után érkező szlovák, szerb és német telepesek leszármazottai ma is a Dunakanyar

10 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Fotó: Kara István

[A környezet érzékenysége, a természeti táj dominanciája miatt kiemelkedően fontos az új létesítmények, területhasználat tájba illesztése! Amilyen könnyű megsebezni a tájat, olyan nehéz begyógyítani a tájban és a látványban ejtett sebeket!]

i A Pilis a Budapest-KözépDuna-vidéki turisztikai régió része. A pilisi királyi erdőről a www.vilagorokseg.hu, a pilisi zarándokutakról a magyarzarandokut.hu és a viamargaritarum.info honlapon tájékozódhat.

településeit lakják, nemzeti hagyományaikat őrizve és ápolva. A meglévő településstruktúrához igazodva, hátrahagyott hazájuknak és az új otthon helyi hagyományait is visszatükröző, egyedi épített környezetet hoztak létre. A Pilis évszázadok óta szakrális központ, melynek a jelentőségét, spirituális erejét és ezoterikus rejtélyét taglaló irodalom igen számottevő. A mai napig népszerű zarándokcélpont, a táj szépsége, a pálosok ősi ereje megérinti a kirándulók lelkét. A gyógyító forrásokat is érintő zarándokutakat Mária kápolnák, oltalmazó Mária-szobrok, keresztek szegélyezik. Az egyes műemlékekről és védendő építészeti örökségről szóló leírások az arculati kézikönyv „örökségünk” fejezetében olvashatók.

[Vegyük észre, csodálkozzuk rá a település épített örökségére!]

11


SZENTENDRE BEMUTATÁSA


SZENTENDRE

SZENTENDRE TERMÉSZET ALKOTTA AMFITEÁTRUM KARÉJÁBAN A Pilis ölén, a természet alkotta amfiteátrum karéja és a Duna által közrefogva terül el Szentendre. A Kis-Duna jobb partján, a hegyek és a sík vidék találkozási pontjánál fekszik, a fővárostól csupán néhány kilométerre. Míg északnyugaton a hegyvidék határozza meg a tájat, az a folyó fele lankásan ereszkedik alá. A szeszélyesen kanyargó, macskaköves utcák, a szűk sikátorok és szabálytalan terek, a zegzugos lépcsők szövevénye mediterrán jelleget kölcsönöz a városnak.

ULCISIA CASTRA Szentendre és környéke ősidők óta lakott terület volt, első fénykorát azonban a rómaiak idején élte meg. A II. században kiépült Ulcisia Castra – magyarul Farkasvár – a Római Birodalmat védő dunai erődrendszer, a limes stratégiailag fontos láncszeme volt. Jelentőségéről az ezerfős katonai tábor, azaz a Castrum mellett a polgárváros és több villa régészeti emlékei tanúskodnak. A nagyszabású római kori útépítések máig hatóan befolyásolták a városszerkezetet: az Aquincumból jövő út a mai Dózsa György út és a Kossuth Lajos utca vonalában haladt el a római tábor előtt, majd tovább a mai Fő téren és a Bogdányi utcán át vezetett észak felé. A birodalom bukásával a tábort az V. században feladták. A népvándorlás korában mozgalmas századokat élt meg e vidék. Itt található például hazánk eddig ismert legnagyobb longobárd temetője. A pompás avar leletek pedig arra engednek következtetni, hogy ez a terület egy avar törzs fejedelmi központja lehetett. A IX. század végén honfoglaló magyarok telepedtek meg a Dunakanyarban.

SANCTUS ANDREAS A magyar államalapítás idején az Apor, azaz a mai Bükkös-patakra való hivatkozással történik első ízben okleveles említés Szentendréről. A XII.

14 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

A város szerb neve (kiejtés szerinti magyar átírásban) Szentandreja, vagy latin szerb(horvát) betűkkel: Sentandreja. Régen több alakban is előfordult, például Szveta Andreja. Szv. Andreja, Szent Andreja, Sveta Andreja, Sv. Andreja, Sent Andreja.

században már oklevélkiállító székhely. Neve, természetesen latinos alakban – Sanctus Andreas – Fulco deák püspöki írnok végrendeletében tűnik fel 1146-ban. Valószínű, hogy a város nevét középkori plébániatemplomának védőszentjéről, Szent András apostolról kapta. Szentendre a XIII. században főesperesi székhely, Pilis vármegye egyházi központja volt. Szerepét, jelentőségét földrajzi helyzete, a középkori magyar királyi fővárosok közötti fekvése határozta meg. A település lakói földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak, a patakok vize gabonaőrlő malmokat hajtott. A szőlő- és gyümölcstermesztésnek kedvezett a vulkanikus eredetű talaj és az éghajlat. A középkori mezőváros felvirágzását a török terjeszkedés szakította félbe.

SZVETA ANDREJA Az 1684-ig tartó, százötven éves török uralom alatt a város majdnem teljesen elpusztult. Újbóli felvirágzása a török kiűzése után kezdődött meg, amikor több hullámban érkeztek a Nándorfehérvár környékén ismét előrenyomuló törökök elől menekülő csoportok, nagyobb számban szerbek és kisebb számban dalmátok, valamint bolgárok, és görögök. A különböző vidékekről érkezők megőrizték együvé tartozásukat, külön mahalát*, azaz kerületet alapítottak, saját templommal. A

katolikus vallású dalmátok a Templomdombon (Klisza) és a Szamárhegyen rendezkedtek be. A pravoszláv szerbek az különböző vidékekről érkező közösségeknek – pozserováciak, csiprováciak, opováciak, belgrádiak - megfelelően több, összesen hét templomot emeltek. Később fokozatosan soknemzetiségűvé vált a város, magyarok, németek, majd a XIX. században szlovákok, és zsidó kereskedők is megtelepedtek. * A szakirodalom egy része mehalaként említi, az eredeti forma azonban feltehetően a török eredetű mahala, azaz városnegyed szóból ered

15


SZENTENDRE „Ez a kis város a Duna jobb partján fekszik, Buda, Visegrád és Esztergom között. Gyönyörű táj! A városka előtt a »Kis-Duna«, vagyis a Duna egy mellékága. Szemünk előtt termékeny falvakkal teleszórt sziget. Azon túl a »nagy Duna«. A városka mögött s bal oldalán csupa szőlőskert, meg gyönyörű hegyek, melyek a visegrádi erdőkkel állnak szemben. Aztán meg a szép völgy Szentendre, Pomáz és Buda között, mint valami óriási amfiteátrum, a szomszédságában pedig az ősi, fehér Budavár. Aztán Budával szemben Pest. Gyönyörű táj, gazdagság, jó bor, pompás víz. Akarsz ennél többet?” Jakov Ignatovity

16 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

VIRÁGZÓ POLGÁRVÁROS Szentendre a XVIII. század közepére virágzó szerb polgárvárossá vált. A gyors felemelkedést a fellendülő kereskedelem hozta, amelyek alapját a szőlőtermelés és a céhekbe tömörülő mesteremberek adták. A szerbek saját hagyományaik alapján élesztették újjá a szőlőtermesztést. Messze földön keresett termék volt az itt készített kiváló minőségű kadarka és a rác ürmös. A XVIII. század végére a borkultúra a város gazdasági életének meghatározója lett. Virágoztak a hozzá kapcsolódó iparágak. Kádárok készítették a kádakat, hordókat, bognárok, kovácsok a szállító szekereket, szerszámokat. Eleinte a legmódosabb szerbek voltak a szőlőbirtokosok, a tényleges szőlőmunkával és a borkészítéssel a Szamárhegyen lakó dalmátok foglalkoztak. Később a kereskedők, iparosok zöme is szőlőtulajdonos, a szőlőbirtok pedig vagyontárgy lett. Kialakult a „szőlőtermelők társadalma”. A textiliparban szabók, kalaposok, paplanosok, szőnyegkészítők; a faiparban favágók, ácsok, asztalosok, kárpitosok és kádárok; a bőriparban kordovánosok, tobakosok, csizmadiák, szűcsök és nyergesek; a fémiparban aranyművesek, kovácsok, kerékgyártók dolgoztak. Éltek itt még hajósok, molnárok, bérkocsisok, hajóvontatók, szappanfőzők, festők, pékek és pipakészítők. A Szentendrei sziget és a város között révészek szállították az árut. A dél felől érkező hajókat vontatni kellett, ezért a part mentén a lovaknak fennntartott vontató út haladt. A város leggazdagabb polgárai azonban kétségtelenül a szőlőbirtokkal is rendelkező kereskedők voltak. Szentendre jelentőségét növelte, hogy gazdagsága mellett ebben az időben a magyarországi szerbek egyházi és kulturális központja volt.

17


SZENTENDRE

A VÁLTOZÁSOK KORA A legnagyobb árvíz 1838-ban sújtotta a város alacsonyabban fekvő részeit, melynek során mintegy száznyolcvan ház dőlt össze. Az 1880-as években újabb csapást jelentett a filoxéra, a híres szőlők kipusztulása alapjaiban ingatta meg a város életét. Létesült ugyan téglagyár, serfőzde, volt papír-, kocsi- és szerszámgyártás, folyt kőbányászat és fakitermelés, működött több fűrészmalom is, az ország más vidékein kibontakozó gyáriparral szemben azonban Szentendre hagyományos ipara nem volt versenyképes és eléggé jövedelmező ahhoz, hogy az elszegényedési folyamatnak gátat vessen. A hajdani virágzó szőlőkultúra emlékét Szentendrén már csak az utcanevek – Borpince utca, Dézsma utca, Kapás-köz, Szőlőhegy utca –, a múzeumi tárgyak és a napjainkban is megrendezésre kerülő szüreti mulatságok őrzik. A század végére ugyanakkor, ha lassan is, de megállt a város hanyatlása. A kipusztult szőlők helyére néhány év alatt több tízezer gyümölcsfát telepítettek, ekkor honosították meg a piszkét (egrest) is, mely a város jellegzetes gyümölcsévé vált. Dumtsa Jenőnek, a város első – 35 év hivatali időt maga mögött tudó – polgármesterének nevéhez fűződnek olyan meghatározó közigazgatási intézkedések és fejlesztési vívmányok, amelyek alapján Szentendre virágzó kisvárossá fejlődhetett. Rendszeres gőzhajójárat indult 1856-tól a fővárosba, jelentős változást hozott az 1888-ban meginduló gőzvontatású helyiérdekű vasútközlekedés. 1850-től kis zsinagóga, 1860-tól zsidó iskola működött Szentendrén. A szerbek számára biztosított császári kiváltságok megszűnésével és az óhaza függetlenedése okán jelentős visszatelepedési hullám indult meg. A szerb lakosság fogyatkozásával a templomok fokozatosan más egyházak tulajdonába kerültek át. A város nevének helyesírása – a kötőjeles és külön írt alak helyett – 1900-ban hivatalosan is Szentendrére változott.

SZÁZADFORDULÓ A XX. század elején a belvárosi utcakép még változatlanul őrizte másfél évszázaddal azelőtti arculatát. A különböző egyleteknek és társaságoknak köszönhetően pezsgő társasági és kulturális élet folyt. Felekezeti majd polgári iskolákat alapítottak. Kisebb gyárak létesültek, kiterjedt volt a kertgazdálkodás. A fővárosi piacokon – amelyekre a „kofahajók” szállították az árut – keresett gyümölcs lett a szentendrei piszke, naspolya, dió, őszibarack és alma, majd az újratelepített szőlő is. A század közepére a lakosság létszáma megduplázódott, mintegy tízezer lelket számlált. A vasútsoron és a város határában a fővárosból a csendes és festői

18 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

környezetű Szentendrére kiköltözők villákat, nyaralókat építettek. Pismány hegyoldalán elterülő gyümölcsösben a század elején már mintegy 52 nyaralóvilla állt. Ipari üzemek (cementgyár, papírgyár) és laktanya épült, valamint új családi házas telepek alakultak (Pannónia, Lászlótelep).

A FESTŐK VÁROSA

A legmagasabb vízszintet jelölő korabeli tábla a Péter-Pál utcában

Nyolc fiatal festőművész 1928-ban alakította meg a Szentendrei Festők Társaságát. Már korábban felfedezték a várost, mint múzsát, céljuk azonban egy állandó művésztelep létrehozása volt. Az alkotók tevékenyen részt vettek a város társadalmi és kulturális életében, volt, aki itt is telepedett le. A II. világháborúig a kor legjelesebb művészei tartoztak hosszabb-rövidebb ideig a kolóniához. Ugyanakkor számos írónak és költőnek jelentett inspirációt, vagy éppen – a mellőzöttség okán – otthont a város. A hetvenes években az állami vezetés Szentendrét Pest megye kulturális központjának jelölte ki. A belváros számos műemlék épületét képtárak és gyűjtemények céljára újították fel, és új művésztelep épült. Az irányított kulturális élet árnyékában a szentendrei művészek legfiatalabb generációja megalakította a Vajda Lajos Stúdiót. Létrejött számos máig nagyhatású galéria és grafikai műhely. A hatvanas évek végén alapították meg a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, mely hazánk legnagyobb szabadtéri gyűjteménye. Bemutatja a Kárpát-medence jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek lakáskultúráját, életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében.

NAPJAINKIG A hatvanas évekig a várost az egységes építészeti és különleges természeti környezetet veszélyeztető erőszakos modernizáció szerencsésen elkerülte, ezáltal megmaradt a történeti óváros egysége. A hetvenes években azonban a lakótelepek és a négysávos út megépítése durva beavatkozás volt a város életébe. A lakóterület többszörösére növekedett, a XXI. század elejére ezek nagyrészt beépültek, így a korábbi kisváros lakossága 2010-ben elérte a 25 000 főt. A lakóövezet terjeszkedése a Szentendrén hagyományos gyümölcstermesztésnek és

kertművelésnek gyakorlatilag véget vetett. Ugyanakkor a rendszerváltást követően a város életében kiemelkedő jelentőségűvé vált a turizmus. A képtárak mellett többek között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Ferenczy Múzeum Centrum a MűvészetMalom és a neves fesztiválok is sok látogatót vonzanak. Nem fér kétség ahhoz, hogy a kiemelkedő művészeti hagyománnyal rendelkező Szentendre – ahol ma is mintegy 130 alkotó él – a képzőművészet magyar fővárosa. Mindemellett Szentendre nemcsak fekvésének, hanem lakóinak is köszönheti különleges hangulatát. Az évszázadok óta soknemzetiségű Szentendre a hagyományait ápoló helyi közösségeknek köszönhetően máig megőrizte varázslatos sokszínűségét.

19


TERMÉSZETI ÉRTÉKEK


TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Szentendre a vulkanikus Visegrádi-hegység keleti felén, a Duna kanyarulatának ölelésében, a folyam kisebb ága mentén helyezkedik el. Elhelyezkedése meghatározza természeti adottságait, különleges felszíni formáit valamint településszerkezetét is. Felszínét a települést övező hegyek lábánál eredő, gyors folyású, mély völgyekben szaladó patakok szabdalják, amik hordalékkúpokat, kis szigeteket alkotva ömlenek a Dunába. A patakok völgyében a Visegrádi-hegység erdői szinte benyúlnak a város szívébe, és friss levegővel táplálják azt. A Duna áradásaival a parti sávot alakítja, a patakokat visszaduzzasztva a város déli területein mocsaras élővilágot alakít ki. Az ártér, a Pilis- és a Visegrádi-hegység erdőterületei valamint a Börzsöny-Visegrádi-hegység madárvédelmi területe az egész Európai közösség számára jelentős természetvédelmi érték. Az erdőterületek zöme a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.

PATAKOK BÜKKÖS-PATAK A Bükkös-patak (másnéven Bucsina, Sikáros, Izbég, Malom-patak) Szentendre legjelentősebb patakja. Eredete nehezen meghatározható, felszíni patakként a Sikárostól számítható. A Király-patakkal egyesülve folytatja útját a Dömör-kapun át a város felé. Nagy esése van, ami még a városi szakaszon is jól érzékelhető, hiszen sebes vízű patakként folyik a Dunába. Gyakran hirtelen árvizek zúdulnak le rajta, olykor kisebb

22 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

A patakok medre és partja helyi jelentőségű védett természeti terület. Az itt található védett növények: Pulsatilla grandis (leánykökörcsin), Stipa ssp. (árvalányhaj), Orchis purpurea (bíborkosbor), Iris spuria, (korcs-, sásoló nőszirom), Clematis integrifolia (réti iszalag). A vizes területeken számos béka, gyík és siklófaj él. Télen a patakokban élő halakkal táplálkozik a szürke gém, olykor jégmadár is megfigyelhető. A környéken rengeteg az énekes- valamint a ragadozó madár (holló, vörös vércse, egerészölyv).

hidakat is magával ragad a lakott területeken. Ilyenkor hatalmas görgetegköveket sodor le a Pilisből a víz, amelyek a lankásabb részeken a fák közé halmozódnak. A patak növény- és élővilága igen gazdag. A völgyét kísérő erdőkben az őshonos fafajok a tölgyek, a cser, a gyertyán és a bükk. A patakpart speciális klímaviszonyait olyan őshonos fajok kedvelik, mint a törékeny- és kecskefűz, az éger, a hárs, a kőrisek, a juhar és a szilfa. A változatos cserjeszint mellett számos gombafaj is él a patak menti tisztásokon. Különböző védett állatokkal találkozhatunk errefelé: vaddisznóval, rókával, gímszarvassal és őzekkel, vadmacskával, borzzal, menyéttel, vagy éppen mókussal. A Pilis leggazdagabb madárvilága él a patak mentén; olyan ritka fajok is megtalálhatóak itt, mint például a balkáni és fekete harkály, a sárgarigó vagy az egerészölyv. Számos különleges lepkefajnak is otthont adnak a patak menti erdők. A patak azonban nem csak természeti értékei miatt fontos Szentendre számára, hiszen a tele-

püléskarakterben betöltött szerepe is meghatározó. Már Szent István is említést tesz róla egy 1009-ban kelt oklevélben; a valamikori Aporfalva - a mai Szentendre - helymeghatározásánál használja a patakot, amitől jobbra található Apor hadvezér egykori szálláshelye. A 19. században hét vízimalom működött a partja mentén, köztük papírmalom is, vagyis gazdasági szerepe jelentős volt. Hozzá tartozott a mindennapokhoz: vizéből főztek, fürödtek és mostak benne, a halakat kifogták és a partján működő vendéglőkben megsütötték. Manapság is népszerű zöldterülete a városnak, mellette játszótér található, partja mentén, árnyas fák alatt hosszú sétány

fut. Mivel Szentendre nagy, összefüggő parkkal nem rendelkezik a belvárosi részen, különösen fontos lenne, hogy a Bükkös-patak természeti és kultúrtörténeti értékeit megőrizve történjenek a patak-menti fejlesztések. A Szentendre településképére jellemző, vízfolyásokkal szabdalt felszín a Bükkös-patak partján sétálva érzékelhető a leginkább.

SZTARAVODA-PATAK (ÖREG-VÍZ) A Sztaravoda-patak a Málnás-hegy oldalában ered. Réteg- és hasadékvizek, majd a Skanzen területére érve a Sztaravoda-forrás, számos kisebb patak és vízmosás is táplálja. Itt található Magyarország legrégebbi forrásfoglalása, egy rokokó stílusú faragott kő, melyet 1781-ben állítottak. A patak nagy esésmagassága miatt a város területén helyenként már mély szurdokvölgyek szegélyezik. Vízjárása szeszélyes, sokszor száraz a medre.

23


TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

DERA-PATAK A Dera-pataknak csak az alsó folyása és torkolati szakasza tartozik Szentendre területéhez. A Kis-Kevély lábánál ered, fenti szakaszán görgeteg köves szurdokokon halad keresztül, melyek remek kirándulóhelyek. Szentendrénél egy ellaposodó, régen a Nádas-tónak helyet adó, később mezőgazdasági művelésű, szivárgókkal és csatornarendszerekkel szabdalt területen (Nagyrét, Kisrét) halad át. Valaha itt a Dunának egy mellékága vagy öble terült el, mely a 18. századra tóvá zsugorodott Az egykori Nádas-tavat a Duna, a Dera-patak és számos kisebb vízfolyás is táplálta. Folyamatos feltöltődéséhez a patakok hordaléka is hozzájárult. A gyakori áradások miatt a tavat lecsapolták, amiből csak két kisebb tó maradt meg; az egyik a vasúti töltés mellett, a másik a Tómellék utca torkolatánál, melyek télen kedvelt korcsolyázóhelyek. Manapság már nincsenek itt szántók; a terület vizes, vagy vízhez közeli élőhelyek sokaságából áll, melyek egy része csak időszakosan vízborításos. Igen változatos élővilágnak ad helyet ez a terület; találhatók itt nádasok, zsombékosok, káka- és sásfélék, gyékényes területek és pázsitfüvekkel borított élőhelyek, néhol még tőzeges felhalmozódás is megfigyelhető. A szárazabb helyeken árvalányhajat, a nedvesebb részeken mocsári nőszirmot, mocsári gólyahírt, mocsári zsurlót és fekete nadálytőt is találhatunk. A volt Nádas-tó terület egy része a Natura 2000 természetvédelmi területhez tartozik.

SZTELIN-PATAK Az Asztal-kő oldalában ered, és mély völgyet vájva, szurdokszerű völgyekben folyik a Dunáig. Szeszélyes vízjárású patak, nagyobb csapadékok idején a vízhozama jelentősen megnő és erőteljes eróziót okoz a partok mentén. A hor-

24 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

FORRÁSOK dalékokat egészen a Dunáig viszi, ahol lerakja. Így alakult ki a főút és a Duna közötti keskeny hordaléksáv, valamint hozzájárult a Pap-sziget két felének összekapcsolódásához is. A felső szakaszon tölgy, gyertyán és bükk erdők kísérik, a mélyebb, árnyas, nedvesebb szurdokvölgyekben éger és fűzfák, a parti részen pedig puhafás ligeterdő szegélyezik.

Szentendre területén számos országos jelentőségű, törvény által védett forrás található, melyek nagy része a hegyekből a Duna felé tartó patakok mentén, a dombok aljában fakad. Magyarország legrégebbi forrásfoglalása a Szataravoda-patak rokokó kőtömbje, ami a Skanzen melletti patakvölgyben található. A Lajos-forrás a Bölcső-hegy oldalában fakadó források közül a legbővizűbb és a környék egyik legkedveltebb kirándulóhelye, számos turistaútvonal indul innen. A forrás a Jóvíz-patakot táplálja, ami a Bükkös-patakba torkollik. A Püspökmajori lakótelep alatt található forrás a Püspökmajori tanösvény egyik állomása.

25


TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

EPERFA

SZENTENDREI RÓZSA Ezt a különleges fajt (Rosa villosa var. sancti-andreae) az 1920-as évek elején fedezték fel Szentendre határában egy szemfüles statikusnak köszönhetően. Amikor a Pismány-hegy lejtőit parcellázták, telket vásárolt magának az akkori polgármester is, Antolik Arnold. Az épület alapjainak kiásását kezdték meg, amikor Trautmann Róbert statikus felfedezett egy rózsatövet, melyet korábban még nem látott. Sejtése beigazolódott, Dégen Árpád rózsaspecialista megerősítette, hogy ez egy ősi maradványfaj. Az épület helyét módosították, így maradhatott fenn ez a különleges rózsa, melyet 1942-ben hivatalosan is védetté nyilvánítottak. A rózsa legfeljebb 1,5 méter magasra nő meg, egyenes szárát szőrszerű tüskék borítják. Májusban virágzik és termése igen korán, nyár végén érik be. Különlegessége, hogy piros bogyója gömbölyű, hosszú, serteszerű szőrök borítják. 1998-ban sikerült sarjakat telepíteni a Püspökmajori lakótelepre is, melyek megeredtek és azóta ott is meghonosodtak. Ma a Cseresznyés út 7. sz. alatt található a Szentendrei rózsa termőhelye, mely természetvédelmi terület.

HÁRSFA

VADGESZTENYE

VÉDETT FÁK, FASOROK A fák nem csak ökológiai szempontból (árnyékolás, besugárzás csökkentése, szén-dioxid megkötése, élettér stb.) fontosak a város számára, hanem a belváros egy-egy emblematikus helyéhez, épületéhez kötődnek (Kálvária tér fái, a Ferenczy-Múzeum udvarának hársfája, a Bükkös-part menti gesztenyefák stb.) A Vasvári Pál utca egykori eperfa-

26 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

sorából már csak néhány példány található meg, a Templom utca és környékének hársfasora, a Szentlászlói út gesztenyefái szintén kiemelkedő értéket képviselnek. Megőrzésük, ápolásuk és életterük optimalizálása település- és tájképi szempontból is kiemelkedően fontos. Az Alsó-Izbég téren található, mintegy 180 évesre becsült, közel 15 méteres nagylevelű hárs az Év fája verseny döntőjébe került 2012-ben.

TEMETŐKERTEK A háborítatlan belvárosi temetők- és templomkertek gazdag növény- és állatvilágnak adnak otthont. A nagyméretű fák településkép szempontjából is meghatározó, megőrzendő értéket képviselnek.

27


TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

BARLANGOK

GYAPJAS GYŰSZŰVIRÁG

Szentendre területén több ex-lege védett barlang található, például a Vasas-szakadékok, melyek a Cseresznye-hegy északi oldalán található hasadékrendszerek. A járatok magasak és szűkek.

ÁRTÉRI PUHAFÁS LIGETERDŐ

KŐ-HEGY A 375 m magas, meredek lejtőjű, lapos tetejű Kő-hegy részben Szentendre, részben Pomáz közigazgatási területéhez tartozik. A Kő-hegy maga, és a szomszédos Cseresznye-hegyen található bronzkori földvár, a három barlang és a Sándor-forrás ex-lege, azaz országos jelentőségű, törvény általi védettséget élvez. Ez a terület egyben a Pilisi Bioszféra Rezervátum magterülete és Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett természeti területe. A valamikori andezitvulkán peremén a badacsonyi bazaltorgonákhoz hasonló andezittufa képződmények láthatók. A hegy tetejét borító kemény andezit kőzet alatt a puhább tufás kőzetek kimállottak az idők során, így érdekes, „gomba” alakú kőoszlopok alakutak ki a hegy déli oldalán („Napóleon kalapja”), ahol meredeken szakad le a hegyoldal a dél felé elterülő síkság felé. Az egykori kráter területén időszakos tavak találhatóak. A hatalmas platóról szép kilátás nyílik Szentendre felé. Itt épült fel a 1933-ban a Czibulka János gyógyszerészről elnevezett turistaház. Petőfi Sándor 1845. szeptember 23-án Esztergomba menet megmászta a hegyet, amiről emléktábla tanúskodik. A földvár a leletek alapján a késő bronzkorból való, területén a hetvenes években kő alapozású, cölöpszerű lakóházakat tártak fel. Vízellátását a Kő-hegy és a Kis-kőhegy közötti tó biztosította. A Kő-hegy növényföldrajzi szempontból igen összetett. Itt húzódik a közép-dunai flóraválasztó, két flóravidék (Dunántúli és Északi-középhegység) természetes határa. Ebben a keve-

28 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

redési zónában egymás mellett élnek a szubmediterrán és a kontinentális növényfajok (pl. pirosló hunyor, hosszúfüzérű harangvirág, májvirág, pompás ökörfarkkóró, gyapjas gyűszűvirág). A terület csapadékban viszonylag szegény, ezért a déli lejtőkön a szárazabb klímát kedvelő növénytársulások alakultak ki (cseres-kocsánytalan tölgyesek, bokorerdők, tölgyesek, pusztafüves lejtős sztyeppék). Jellemző fajok a tölgyek (kocsánytalan, molyhos és csertölgy), a virágos kőris, az ostroménfa és a húsos som. A hegylábi területeken régen szőlőt és gyümölcsöt termesztettek. Ahol már nem művelik a területet, ott erőteljes az újraerdősülés. Az állatvilág is igen változatos; a nagyvadak közül jelentős mennyiségben él itt róka és borz. A hegylábi bokros területen előfordul a fogoly, a fácán és a fürj is. Dömörkapunál rendszeresen költ a vándorsólyom. A vizes területeken, a tavak környékén tömegesen élnek különböző békafajok (gyepi és erdei béka, barna és zöld varangy, sárgahasú unka), siklók és gyíkok.

A város ártéri ligeterdői a Duna és ártere elnevezésű európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű természetmegőrzési területek. A ligeterdő jellegzetessége, hogy dinamikája összefügg a Duna hidrológiai folyamataival; a rendszeresen változó vízmagasság és az ezzel összefüggő felszíni változások folyamatosan hatnak az élőhelyre. A ligeterdő-típusok kialakulása a talajvíz magasságától és az árasztások erősségétől függ. A puhafás részeket gyakran és sokáig árasztja el a víz. Itt puha faanyagú fák élnek (pl. fehérfűz, törékenyfűz, fekete- és fehérnyár). A keményfás részek az ártér magasabban fekvő területein találhatóak, rendszeres elárasztással nem veszélyeztetettek, jellemző fajok a vénic szil, a kocsányos tölgy és a mezei szil. Jelentős az állatvilág változatossága: halak, hüllők, kétéltűek, rovarok és emlősök is nagy számban képviselik magukat, valamint figyelemre méltó a madarak fajgazdagsága. Az ártérre jellemző puhafás ligeterdőket az inváziós fajok vízi úton történő terjedése veszélyezteti leginkább. Ezek az özönnövények (pl. zöld juhar, gyalogakác, süntök) távoli kontinensekről behurcolt fajok, melyek gyorsan és hatékonyan elterjedve kiszorítják az őshonos növényzetet (fűz- és nyárfa, kocsányos tölgy). A ligeterdők botanikai és zoológiai értékén túl jelentős tájképi értékkel rendelkeznek, ezért védelmük nemcsak természeti, de településképi szempontból is nagyon fontos.

MÁJVIRÁG

PIROSLÓ HUNYOR

KÖKÖRCSIN

SÖMÖRÖS KOSBOR

TANÖSVÉNYEK Szentendrén több, jelzéssel ellátott tematikus túraútvonal van, amelyen állomáshelyekhez kötődően, tájékoztató táblák segítik a kirándulókat. A Sztelin-völgyi, Bükkös-patak, Püspökmajor tanösvények bejárásával megismerhetjük e terület értékeit, érdekességeit, látnivalóit.

29


ÖRÖKSÉGÜNK


ÖRÖKSÉGÜNK

ÖRÖKSÉGÜNK

Tekintettel Szentendre műemlékeinek és védett épületeinek, műtárgyainak nagy számára - melynek ismertetése, még a legfontosabb tételek esetén is meghaladja e kiadvány terjedelmét - a városkép legfontosabb „ékszereit” és jellemzőit mutatjuk be az alábbiakban.

KÜLÖNLEGES VÁROSSZERKEZET Szentendre településmagja organikusan fejlődött az évszázadok során. Hiába néptelenedett el a török uralom alatt a város, hiába veszett oda szinte minden épülete, a városmag mai napig őrzi a középkori kanyargós utcahálózatát, míg az elpusztult házak helyén a később betelepült szerb kereskedők barokk házai állnak. Érdekesség, hogy a római időkben létesült katonai építmények, fürdők még romjaiban létezhettek a középkorban, melyekhez idomult az utcák vonala. Szentendre településszerkezetének alakulását meghatározta az újból előre nyomuló török elől menekülő népcsoportok (szerbek, dalmátok, görögök, bolgárok) betelepülése. A különböző vidékekről, több hullámban érkező közösségek nem széledtek szét, önálló városrészeket alapítottak, saját templommal, temetővel. A központi helyzetű várdomb alatt elterülő, különleges alakzatú Fő térre futnak ma is a templomokra szerveződő, a középkor lenyomatát őrző utcák, szabálytalan alakú, apró telkek szövevényében. A várost egykor jelentős szőlőterületek vették körül. A balkáni típusú mustkezelés sajátos módja miatt a pincéket azonban közvetlenül a házaknál alakították ki. A sűrűn beépült, dimbes-dombos vidék alatt hömpölyög a Duna, a belvárost kettészeli a Bükkös-patak. A lombos

32 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

SZILUETT A különleges fekvésű város izgalmas kontúrját a mögötte emelkedő hegykoszorú emeli ki. A hét templomtorony, az egymásba szövődő tetők, a Duna felé lefutó utcácskák egyedülálló látványt nyújtanak a kilátópontokról éppen úgy, mint a folyó felől. Délről az egykori római tábor dombja, nyugatról a Kálváriadomb, északról a Szamárhegy gerince más és más látószögből ad áttekintést a táj és a város harmonikus egymásba olvadásáról. Jelentős, központi helyzetű kilátópont a Főtér feletti Templomdomb. A város különleges panorámája páratlan érték: a legrangosabb festők vásznain köszön vissza, számos művészt ihlet meg a mai napig.

ULCISIA CASTRA erdőkkel fedett hegyek és a víz közelségének élménye, a velük való közvetlen kapcsolat alapvetően meghatározza Szentendre táji jellegét és hangulatát, erősen befolyásolja városképének fejlődését. A Duna menti településmagból indult a település terjeszkedése, eleinte főként Izbég, később – az iparfejlesztéssel összefüggésben - a főváros irányába. A város lakóterületei a dombokra húzódnak, egészen a Visegrádi-hegység lábára, a környék jelentősebb kisvízfolyásai mentén.

A Római Birodalom keleti határa a Duna vonala volt. A folyam partjain húzódó erődrendszernek, a limesnek fontos láncszeme volt a szentendrei Ulcisia Castra - magyarul Farkasvár -, mely a II.század első éveiben épült a mai Dunakanyar körút-Paprikabíró utca-Római sánc köz által határolt területen. Az V.század első feléig fennálló erődítmény mintegy 1000 fős katonaság befogadására volt alkalmas. Jelentőségét mutatja, hogy benne római császárok is megfordultak. A vár körül elterülő vicus militarisban - a polgári településen - laktak a katonák családtagjai, valamint a katonaságot ellátó iparosok és kereskedők. A veteránok a város határában villákat építettek. Napjainkban a rómaiak

emlékét néhány falmaradvány, a Dunakanyar körút mentén kialakított szabadtéri római kőtár és több utcanév - Őrtorony utca, Pannónia utca, Római sánc utca, Római temető utca, Római várkert utca, Ulcisia-köz, Fürdő utca - őrzi.

33


ÖRÖKSÉGÜNK Szentendre a Római Birodalom határai – a Dunai Limes magyarországi szakasza; az Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok elnevezésű világörökségi várományos helyszínek része. A műemléki, régészeti ingatlanokon, illetve műemléki környezetben történő építés esetén az illetékes járási hivatal örökségvédelmi hatóságával szükséges egyeztetni. A régészeti lelőhelyekről és a műemlékek jegyzékéről a hatályos építési szabályzat mellékletében, valamint a Főépítészi Kabineten keresztül tájékozódhatunk.

34 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

TEMPLOMOK SZERB TEMPLOMOK A városképet ma is hét torony uralja. A Balkán különböző vidékeiről és településeiről érkező menekültek közösségei külön-külön építettek maguknak templomot - eleinte fából -, és körülötte telepedtek le. Néhány évtized múlva a fatemplomok helyén újakat építettek, kőből és téglából. A templomok a város sziluettjét máig meghatározzák, négynek a neve is jelzi a vidéket, ahonnan a menekültek érkeztek. A szerbiai pozserováciak a mai Kossuth Lajos utca és Vuk Karadzsics tér sarkán álló Pozsarevacskát, a szerémségi (egyesek szerint Ćiprovciból származó) csiprováciak a Csiprovacskát (ma r. k. Péter-Pál templom), az opovóáciak az Opovacskát (ma református templom), a belgrádiak pedig a Beográdot vagy Szábornát, a mai püspöki templomot építették. Az izbégi r. k. templom eredetileg szintén szerb templomnak épült. Tobakosok, azaz tímárok emeltették a Bogdányi utcai Preobrazsenszkát. A görög közösség építtette Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére a Fő téren álló Blagovestenskát. A szentendrei szerb templomok a XVIII. században épültek, a magyarországi barokk építészet jelentős alkotásai. A templombelsők a pravoszláv egyházi művészet remekei. Valamennyi épület szentélye keletre néz, tornya nyugati irányban áll. Az ősfás templomkertek díszes kovácsolt kapuval megtört zárt kerítés mögött bújnak meg.

KERESZTELŐ SZENT JÁNOS-PLÉBÁNIATEMPLOM A várdombon álló, a századok folyamán többször átépített templom Szentendre egyetlen jelentős fennmaradt középkori épülete. A román kori templomot ugyan lerombolták, gótikus részletei szembeötlők. A katolikus dalmátok által is használt templomot a XVIII. században

barokk stílusban építették újjá. A római katolikus templom szentélyében helyi festők – Bánáti Sverák József, Heintz Henrik, Pándy Lajos és Onódi Béla – alkotásai láthatók.

35


ÖRÖKSÉGÜNK

UTCÁK ÉS TEREK A templomokat övező utcákban polgárok, kereskedők, kézművesek és szőlősgazdák XVIII-XIX. századi házainak színpompás homlokzatai sorakoznak. A földművelők falusias, földszintes házai a város akkori peremvidékére, a mai Szamárhegyre húzódtak. A történelmi óváros arculatát meghatározzák a XVIII. századi barokk és későbarokk épületek, melyek a középkori utcaszerkezet keretében, gyakran rómaiés középkori romépületek anyagából, ez utóbbiak alapjára épültek. Az utca hajlását követő törtvonalas homlokzatok különös bájt adnak a belvárosnak. A szentendrei barokk, klasszicizáló késő barokk (copf ) homlokzatoknak megvannak a sajátos elemei. [ lásd 42. oldal]

ÖSSZETÉVESZTHETETLEN UTCAKÉP

SZAKRÁLIS ÉPÍTMÉNYEK ÉS EMLÉKKERESZTEK A Pajor-kúria takarásában bújik meg a város egyik legfontosabb műemléke. Töretlen megközelítésének útjában ma már a 11-es főút áll. A XVIII. századi katolikus kálvária különlegességét egyedi formája, épületjellege adja. Ettől nem messze áll a szerb kálvária, mely egy fallal körülvett, talapzaton álló kettős kereszt. A belváros szövetében találhatjuk a Flórián-kápolna kis félköríves, fehérre meszelt, nyeregtetős épületét. A pestisjárvány halottainak emlékére épült, majd a tűzvészek miatt a járványoktól védő szenteket Szent Flórián váltotta fel. Városszerte számos emlékkeresztet láthatunk, szobrok helyett, ami a pravoszláv vallás igen

36 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

szigorú előírásai miatt kialakult helyi sajátossága a városnak. A kőtalapzaton álló, útelágazás menti kovácsolt keresztek gyakran a korabeli, főként szerb lakosú település határait jelölték. Emlékkereszt áll a szerb telepesek első fatemplomának helyén, a Fő téren – a pestisjárvány alóli megmenekülés hálájaként –, valamint a Szamárhegyen is, ez utóbbit a a tímárok, azaz a tobakosok állíttatták. A Dézsma utcánál álló Szőlősgazdák keresztjét a céhbe tömörült gazdák emelték, szintén a XVIII. században.

Szentendrén jellemző, hogy a kis házak, tetők, tűzfalak és kémények között egyszerre több templomtorony is bekerül az utcaképbe. Ez a látvány igazi különlegesség, mely máig számos festő számára szolgál témaként, csakúgy, mint a sikátorok, vagy például a csupán néhány épület megközelítését biztosító kis terecskék.

37


ÖRÖKSÉGÜNK

SIKÁTOROK, LÉPCSŐK A Duna-part és a Fő tér összekötésére még ma is kelet-nyugati irányú utcák szolgálnak. A kereskedőházak raktárrészének hátsó feltöltéséhez azonban szükség volt észak-déli irányú közlekedésre is, elsősorban erre szolgáltak a keskeny utcácskák, azaz sikátorok. Más megfontolásból, a közlekedés és adott esetben a menekülés megkönnyítése érdekében a sűrűn beépült Kör utca környéki tömbökben szintén találunk keskeny kis átjárókat egy-egy telektömb között. A Templomdombra és a Szamárhegy felé vezető közök zegzugos lépcsői a legnagyobb alkotók festményein is visszaköszönnek.

TŰZFALAK, TETŐK JÁTÉKA FŐ UTCA A Dumtsa Jenő utca történeti korok főutcája, 1897-ben nevezték el a város nagyra becsült polgármesteréről. Az egykori Budai útra barokk homlokzatú kereskedőházak és üzletházak fűződtek fel, általában az utcával párhuzamos, ritkábban arra merőleges elrendezésben.

38 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

„A szentendrei festészetet csak az élheti meg igazán, aki egyszer egy holdvilágos este végigsétál Szentendre utcáin és el-eltűnődik a furcsa formákon, fényeken, sejtelmes árnyékokon, a tűzfalak játékán.” hamvas béla

39


ÖRÖKSÉGÜNK

KERESKEDŐHÁZAK A kereskedők elsősorban a Fő téren és közvetlen környékén, a mai Dumtsa Jenő utcában, a Bogdányi utcában, a Görög utcában és a Duna-parton építették fel emeletes házaikat. Hatalmas - néha többszintes - pincéikben tárolták a bort; a földszinten rendezték be az üzletet; az emeleten lakott a kereskedő és családja; a magas padlástér pedig áruraktárként szolgált. Az oromfalak jellegzetes elemei a kőkeretes bálafelhúzó ablakok, valamint a szellőzőablakok, melyek kitámasztós vastáblákkal voltak ellátva. Kevésbé módos épületeknél az oromfalon vezetett szabadlépcsőn lehet megközelíteni az emeleti helyiségeket.

BELSŐ UDVAROK A boltozatos kapualjakból szintén boltozott lépcső vezetett az emeletre, ahonnan kőkonzolos függőfolyosón át lehetett megközelíteni az emeleti lakásokat. A függőfolyosó rácsozata, a díszes bekötővasak míves részletei a hangulatos belső udvaroknak.

ÜZLETPORTÁLOK A Fő téren álló kereskedőházak üzlethelyiségei egy lépcsővel nyíltak a közterületre. A ma látható, a földszinti homlokzatot szinte beborító faportálok a XIX. század végén készültek. Ezek megjelenése előtt az ún. dalmát rendszerű üzletajtó volt a jellemző, melyet főként a piactereket körülvevő épületekben alkalmaztak a földszinti üzlet homlokzatán. Ez egy mindössze kétméteres, egy méter sugarú, félkörös boltívvel záruló nyílás volt. Egy felhajtható lap zárta éjszakára a felső részt, amely lehajtott állapotában árusítópult volt. Így kettő az egyben funkcióval működött: kirakatként és az adásvétel helyszíneként.

40 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

FŐ TÉR Szentendre képeslapokból, útikönyvekből jól ismert Fő terén minden ház múltja egy-egy külön történet. A középkortól kezdve ez volt a színhelye a társadalmi és gazdasági életnek. Itt futottak össze a budai, visegrádi és pilisi országutak, és egészen a századforduló első évtizedéig itt tartották a piacot. A háromszög alakú tér közepén találjuk az úgynevezett Kalmár-keresz-

tet, melyet a Szerb Kereskedő Társaság emeltetett 1763-ban, hálából azért, hogy a pestisjárvány pusztítása elkerülte Szentendrét.

41


ÖRÖKSÉGÜNK

ABLAKOK A kőkeretes, elegáns formaképzésű ablakok faragott ablakkönyöklőkkel, vakolatkötényes, néhol füzéres díszítéssel jelennek meg. Gyakran míves kovácsolt rácsot találunk az ablakok előtt vagy az ablakközben.

42 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

KAPUK Szentendre a szép kapuk városa. A barokk épületekre jellemző a kapuk hangsúlyos kialakítása, mely itt kis területen, változatos formában jelenik meg. A záradékkővel ellátott kőkeretes, kerékvetős, kosáríves kapunyílások fontos elemei a homlokzatnak vagy a tömör kerítéseknek. Az asztalosipar remekei a kétszárnyú fakapuk.

43


ÖRÖKSÉGÜNK

DALMÁT ELŐKÉPEK? Talán dalmát előképek alapján épült ez az egykor jellegzetes, mára ritkaságszámba menő háztípus. A földszinten egy alacsony belmagasságú pince van, míg az emeleti lakószintre külső lépcsőn át vezet az út.

VASMUNKÁK A kovácsolt kapuk, ablakrácsok, pinceajtók, korlátok és emlékkeresztek a városkép jelentős elemei. A püspöki székesegyház két XVIII. századi díszkapuja páratlan iparművészeti alkotás, alkotójuk a helyi Ginesser Márton volt. Hasonló könnyed szépség és mozgalmasság jellemzi a Tobakosok (tímárok) keresztjét a Szamárhegyen, vagy egy-egy függőfolyosó bekötővasát, melyet feltehetően azonos kéz munkált meg. Az ablak síkja elé emelkedő – ritkábban ablakközbe helyezett - apácarács szintén elterjedt volt a barokk díszműkovácsolásban. E rácstípus kétségtelenül legszebb alkotása a tűzvésztől oltalmazó szent, Flórián kápolnájának ajtaja. A XIX. század emlékei élesen elválnak az előbbiektől. Ekkor készült valamennyi utcára nyíló pinceajtó, kacsárnya.

44 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

45


ÖRÖKSÉGÜNK

KUTAK A szentendrei stanglis kutak egykor fontos városképi elemek voltak, szinte szoborként díszítve egy-egy teret. Napjainkban csak néhány példányuk áll még a tereken, de megtalálhatjuk őket egy-egy szamárhegyi ház lagunjában, azaz pince-előterében is.

46 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

BELSŐ KERTEK A zárt kerítések mögött kisméretű, mediterrán jellegű kertek bújtak meg. Egykor minden házhoz kapcsolódott hűs szőlőlugas, a lépcsőkön cserépbe ültetett muskátlik sorakoztak. A kisebb méretű lakókertek egy részében kisebb kút vagy csobogó is volt, mely körül füge, rózsa és fűszernövények illatoztak.

BORKULTÚRA ÉS ÉPÍTÉSZET A szerbek által meghonosított balkáni vörösborkultúra lényege, hogy a mustot a törkölyön, kádakban (kácikban) érlelték. A szentendrei aszúbort a jól megérett és ezenkívül a padláson egy ideig szikkasztott szőlőből készítették – óborral való felöntéssel. A híressé vált bor megkövetelte a szakszerű tárolást; így alakult ki a XVIII. század végére a máig megfigyelhető, a várost behálózó pincerendszer. Szentendrén a

szőlőkben nem találunk présházat, pincét, ahogy más vidékeken, a szőlő feldolgozása háznál történt. A mustkezelés említett módja megkövetelte a háznál lévő pincék kialakítását. A hazaszállított szőlőt még a szekéren, a kádban összetörték és hosszú facsatornákon eregették le a pincében lévő fakádakba. Prést nem, vagy ritkán használtak. A könnyen vájható tufában mintegy kétszáz pince található ma is, helyenként több szintben egymás felett. Sajátos pincefunkciójú üregeket is megfigyelhetünk a Szamárhegyen, pl. a Bogdányi út néhány telkén, a hozzá épített kamra utcára néző oldalán egyetlen szőlőbedobó ablakkal. A Rab Ráby ház a szőlősgazda háztípus egyik szép, módos példája. A család foglalkozására utal a zárókő szőlőfürt motívuma. Ráby Mátyás történetét Jókai Mór tette ismertté.

47


BEVEZETÉS

A TELEK KIVÁLASZTÁSA Olyan helyet válasszunk, amely nem csupán álmainknak, de életmódunknak, és az általunk összeállított építési programnak is megfelel. Más szempontokat kell figyelembe venni egy történelmi utcakép vagy egy új parcellázás esetén. Meghatározzák lehetőségeinket többek között a terepviszonyok, a telek beépíthető részének helyzete, azon belül a beépítés mértéke. Egyeztessünk a főépítésszel, tisztázva, hogy a területre érvényes előírások biztosítanak-e lehetőséget az általunk elképzelt épület megvalósítására! Egy-egy területre eltérő településképi előírások érvényesek, melyek eleve meghatározhatják épületünk jellegét: a tető formáját, a fedés típusát, a kerítést stb. Tájékozódjunk a terület sajátos tulajdonságairól (széljárás, benapozás, szabályozás, fejlesztési kilátások), a szomszédban várható beépítésekről és azok hatásairól, a közművesítés mértékéről.

[Már a telek kiválasztásakor kérjük építész segítségét!]

HURRÁ, ÉPÍTKEZÜNK! AZ ELSŐ LÉPÉSEK IGÉNYEK MEGFOGALMAZÁSA Mindenekelőtt fel kell mérnünk anyagi lehetőségeinket és a család életviteléhez vagy a megbízás céljához igazodó valós igényeinket. Ennek alapján összeállíthatunk egy építési programot (szobaszám, fontosabb berendezések helyszükséglete, tárolási igények, háztartás jellege, kedvelt

48 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

hangulatok stb.) kiemelve a számunkra lényeges tervezési szempontokat (akadálymentes, ökologikus, passzív, épületautomatizálással felszerelt, hagyományos, modern, többgenerációs stb.), melyeket megosztunk az építésszel. Kerülendők a túlzott méretek, melyek többletköltséget jelentenek mind az építés, mind pedig a fenntartás terén.

[Ne feledjük: egy jól megtervezett és igényesen fölépített épület később igény szerint bővíthető. Vegyük számba a majdani fenntartási költségeket is!]

HOGYAN VÁLASSZUNK ÉPÍTÉSZT? A tervezéssel építészt bízzunk meg, akit elsősorban a referenciamunkák alapján válasszunk ki! Ebben segítségünkre lehetnek a szakfolyóira-

EGY JÓ ÉPÜLETBŐL MINDENKI PROFITÁL! Az épület nem önmagában áll: része egy adott utcaképnek, a városképnek, sőt, a táj egészének. Ezért kiemelten fontos egy adott közösség számára, hogy az Ön által megálmodott épület hogyan fog kinézni és hogyan illeszkedik környezetébe, hiszen az épület „haszna” a gazdáé, azaz az építtetőé, a látvány azonban mindenkié!

[Ne feledjük: egy, a környezetébe illeszkedő, kellő alázattal és érzékenységgel szerkesztett, jó épületből a tulajdonos és az egész közösség profitál!]

tok, az építészek saját honlapjai, vagy a település büszkeségeit felsorakoztató vagy az arculati kézikönyv jó példái. Bátran csengessünk be egy-egy tetszetős házba, bármerre is járunk. A büszke tulajdonosok, ha elégedettek voltak az építésszel, általában szívesen megadják elérhetőségét, amely alapján célszerű megtekinteni néhány további munkáját is. Az engedélyezéshez vagy a bejelentéshez szükséges tervdokumentáció mellett a kiviteli terv garantálja számunkra, hogy átgondolt részletekkel, az előirányzott költségkereten belül maradva, építészetileg magas színvonalú, értékálló épület szülessen.

[Nem érdemes spórolni a tervezési díjon, amely elenyésző az épület négyzetméterárához képest. Egy kvalitásos építész terve komoly költséget, és nem kevés bosszúságot takarít meg számunkra.]

AZ ÉN HÁZAM, AZ ÉN VÁRAM Egykor minden ház hasonlatos volt a többihez: a környéken beszerezhető építőanyagokból, az általános életkörülményekhez igazodva épült, a méreteket, nyílásrendeket a meglévő formák után alakították. Mint rész az egészben, a ház rokonságot vállalt a többi házzal. Nem különb emlékmű akart lenni, hanem együtt kívánt élni velük. Ugyanakkor két egyforma ház nem volt egy településen sem! Építtetője azt a maga lelkéhez, szükségleteihez alakította. A különbség főként a homlokzati díszítésben, részletmegoldásokban volt tetten érhető. Manapság házunknak vajon mennyiben kell tükröznie egyéniségünket? Befolyásolnak-e a divatok? Házunk a magunk és családunk számára épül, általában életünk egyik legnagyobb vállalkozásaként. A jó épület nem csupán ízlés kérdése. Vannak meghatározható technikák, eljárások, amelyek alkalmazásával jól használható, a helyi építészeti karakterhez igazodó, arányosabb és esztétikusabb épület építhető. Ez a kiadvány ezeket a módszereket és szempontokat veszi számba, melyek alkalmazása egységes hangulatú beépítést eredményez - ez adja egy település varázsát, jellegzetes karakterét, amiért azt választottuk jövendő lakóhelyünkké. Szó nincs azonban uniformizálódásról: bizonyos alapszituációk, arányok betartása mellett is végtelen számú, csak ránk jellemző variáció dolgozható ki.

49


ALAPELVEK

KIINDULÓPONT: JÓ TELEPÍTÉS

MIRE FIGYELJÜNK? Az alábbi alapelvek családi ház és középület léptékére egyaránt vonatkoznak.

KÖVESSÜK A DOMBORZATOT! A szükségesnél nagyobb mértékű talajmunka (kiemelés, feltöltés) jelentős és felesleges költségtöbblettel jár, és örök sebet üt a tájban, csökkentve a saját és a szomszédos ingatlanok értékét is. Egy leleményes építész különböző eszközök (a szintek és a belmagasság meghatározásával, szinteltolással,

jó térbeli elrendezéssel stb.) segítségével a táj megváltoztatása nélkül tudja a lejtős terepre illeszteni a házat. Ha az életformánktól idegen a hegyvidék, a táj átalakítása helyett javasolt sík terepen telket keresni!

Az épület illeszkedik a lejtős terepre, kövessük ezt a szemléletet

Lejtős terep esetén kerüljük a nagy bevágásokat, földkiemeléseket, vagy a mesterséges sík teraszok kialakítását

Az épület telken való elhelyezésénél a helyi előírásokon, a terep és a talaj adottságain túl vegyük figyelembe ▶ a benapozást, a szélirányt, és a kilátást ▶ a gyalogosan és gépkocsival történő optimális megközelítést ▶ a kert kialakítását és a jó kertkapcsolatot ▶ a telken meglévő növényzetet ▶ a szomszéd beépítés hatásait (kilátás, árnyékolás, áthallások) ▶ a bővíthetőség lehetőségeit.

[Ne csak a házban, hanem kertben is gondolkozzunk! A kert tervezéséhez kérje kert-és tájépítészmérnök segítségét!] Az épület bejárata legyen jól látható, és építészetileg hangsúlyos helyen. Veszélyes, ha a gépkocsival áthajtunk a gyerekek által is használt pihenőkerten, gondoljuk át a gépkocsitárolás helyét. Egy kopár, elhanyagolt telek és a rossz kertkapcsolat hosszú távon élhetetlenné teszi a legszebb házat is. A telek ékessége lehet egy-egy korosabb fa, melynek eszmei értéke is felbecsülhetetlen!

[A jó telepítés az alap, amire jó házat lehet építeni. Ne feledjük: a jó telepítés nem pénzkérdés!]

50 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

TÁJOLÁS, SZÉLJÁRÁS A megfelelő tájolásra az energiatakarékosságon túl a mentális komfortérzet miatt is figyelnünk kell. Általános szakmai konvenció, hogy a hálószobák keleti (É-K, D-K), a konyha és a kamra északi (É-Ny, É-K), a nappali déli (D-K, D-Ny) tájolása a kedvező, ezek maradéktalan érvényesítése ugyanakkor nem mindig lehetséges. Fontos, hogy a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség lehetőleg benapozott legyen, a napsugárzás ugyanakkor hátrányos lehet nyáridőben, mert a helyiségeket túlságosan felmelegíti. Ez ellen a legegyszerűbben átmeneti terekkel és árnyékolással lehet védekezni. Az évszakonként változó napmagassághoz igazodva egy jól elhelyezett tornác télen és tavasszal, amikor nagy szükség van az energiafelvételre, nem akadályozza a benapozást, a nyári időszakban azonban védelmet nyújt a túlzott felmelegedés ellen.

Természetes, szép és olcsó árnyékoló „szerkezet” egy megfelelően elhelyezett lombhullató fa koronája, amely szintén az előbbi elven működik. A benapozás vizsgálatakor vegyük figyelembe a környezetben lévő árnyékot vető objektumokat, épületszárnyakat is. A hazánkban északnyugati uralkodó széliránynak kitett homlokzatokra kevesebb nyílás kerüljön, a teraszt lehetőleg a széltől védett helyzetbe helyezzük.

51


ALAPELVEK

A HÁZ HELYE Minden telekre egy meghatározott beépítési szabály vonatkozik, ez lehet oldalhatáros, szabadonálló, ikres, vagy zártsorú. Ez határozza meg, hogy a telken belül hova helyezhető el az épület.

SZABADONÁLLÓ

OLDALHATÁROS

IKRES

ZÁRTSORÚ

A szabadonálló beépítés esetén az épületnek minden irányban lehet teljes értékű nyílászárója, ugyanakkor számos szempontot (benapozás, szélvédettség, tájolás, megközelítés, kertkapcsolat, terepre illesztés stb.) figyelembe kell venni a jó elhelyezéshez. Ezek rangsorolása és az egyensúly megteremtése az építész feladata és felelőssége.

A hazánkban igen elterjedt oldalhatáron álló beépítés nem a szegénység, hanem a józanság jele: az épület helye és az oldalhatáron álló homlokzati nyílászárók elhelyezése korlátozott, ugyanakkor vitathatatlan előny a kíváncsi tekintetek és az áthallások elől védettebb intim udvar, a keskenyebb imális kihasználása, és a kedvező tájolás. Egy jó arányú oldalhatáros épület egyszerű tetőformájával gazdaságos kialakítást tesz lehetővé, jól tagolható, és rugalmasan bővíthető.

A telektakarékossági okokból kialakult, sok kompromisszumot igénylő ikres beépítéskor a tervezőknek gondosan kell arra ügyelni, hogy a két ház tömege, homlokzata harmonikusan illeszkedjék egymáshoz. Fokozott figyelmet igényel a jó kertkapcsolat, a benapozás és a jó tájolás feltételeinek biztosítása mindkét háznál. A jó szomszédsági viszony és az ingatlan értéke nagyban függ attól, hogy egy átgondolt tervezés eredményeként jól elkülönül-e egymástól a két ház élettere.

A zártsorú (teljes, vagy hézagos) beépítés leginkább régebbi, városi szövetben fordul elő, ahol kötött az épület helye, hiszen a kialakult állapotra tekintettel kell lenni: adottak a szomszédos épületek, melyekhez igazodnunk - tűzfalaikhoz csatlakoznunk - kell. A meglévő szövetbe illeszkedő homlokzat mellett nagy gondosságot igényel a kapuáthajtó, az udvar kialakítása, a kertkapcsolat és a megfelelő benapozás kérdésének megoldása.

52 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

53


ALAPELVEK

ÉRTÉKÁLLÓSÁG

JÓ ALAPRAJZ - JÓ ARÁNYOK – JÓ TÖMEG Egy jó alaprajzzal jelentős költségeket takaríthatunk meg! A rossz alaprajz harmóniát nélkülöző homlokzati arányokat és rossz tömegarányt (terjengős vagy túlbonyolított, túlzó tömeget, aránytalan léptékű, „túlsúlyos”, dobozszerű házat) eredményez! Ne feledjük: otthonunk alaprajza visszahat családi életünk minőségére, ezért fokozott gondossággal alakítsuk ki a családi élet színteréül szolgáló központi teret, annak kapcsolatait.

A JÓ ALAPRAJZ ISMÉRVEI:

▶ logikus és indokolt térkapcsolatok és méretek, igazodva a funkcióhoz (a család életviteléhez) ▶ tájékozódást segítő, átlátható térszervezés ▶ minimalizált közlekedők ▶ közvetlen kertkapcsolat ▶ átszellőztethető, világos helyiségek ▶ elegancia, optimális méretű szervízterek (a szűkös előterek és a terjengős lakóterek összeházasítása diszharmóniát szül) ▶ kert esetén épületen belüli tárolók (utólag elhelyezett melléképületek helyett) ▶ rugalmas bútorozhatóság

A keskeny alaprajzra keskenyebb, az emberi arányokhoz jobban igazodó oromfal illeszthető, mely környezetében nem tűnik túlsúlyosnak. A helyiségek naposabbak, a tornácról fényes közlekedő nyitható

54 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

A széles, terjengős alaprajz széles „arcú”, magas, „túlsúlyosnak” tűnő házat eredményez. Aránytalanul nagy tető illeszthető rá, a sötét középfolyosó nem szerencsés

FENNTARTHATÓSÁG, ENERGIATUDATOSSÁG Az energiatudatosság szemlélete az egész tervezésen végig kell, hogy vonuljon! Gazdaságosan megépíthető és fenntartható konstrukciót érdemes létrehozni, mely környezettel harmonikus viszonyra törekszik, teljes életciklusa során.

Az építéssel manapság együtt járó anyagi és formai pazarlással szemben a valódi szükségletek felismerésén alapuló, korszerű, a táj karakterét tisztelő, jellegzetességeit tükröző ház a múló divathullámokat is túlélő ÉRTÉK mind az építtető, mind pedig a közösség számára. Ismerjük meg környezetünket, az adott település építési hagyományait, melyek évszázadok tapasztalatának eredményei. Meríteni ebből a tudásból olyan könnyebbség, mellyel érdemes élnünk! Egy értékálló ház titka a jó telepítésben, a méretek és az arányok harmóniájában, az ésszerű alaprajzi szerkesztésben valamint az átgondolt anyagválasztásban rejlik.

▶ Átgondolt alaprajzi rendszerrel (megfelelő tájolás, jó térszervezés, átmeneti terek, napcsapdák, tornác, árnyékolás) költséges gépészeti rendszerek nélkül is sokat tehetünk környezetünkért, szemben egy túlzó igényszinthez párosuló mértéktelen fogyasztással. ▶ Az épületszerkezetek optimális megválasztásában (réteges falszerkezetek, hőszigetelés) segítséget nyújt az építész. Az építési anyagok átgondolt használata csökkenti a káros emissziót és gondot fordít az újrahasznosíthatóság kérdésére is. ▶ A fenti alapvetéseket támogathatják speciális épületgépészeti rendszerek (szürkevíz felhasználás, szolár rendszerek, alternatív energiaforrások stb.) is, melyek optimalizálása gépész tervező feladata. ▶ Az energiatakarékosságot a mindennapi okos használattal (a nulla energiaigényű, hőszigetelt épületek esetén nyáron a nyílászárók árnyékolásával, nappali zárva és éjszakai nyitva tartásával; télen a gyors, minél nagyobb felületen történő többszöri szellőztetéssel stb.) is támogassuk, hisz e nélkül mit sem érnek az előbbiekben felsoroltak! A sajátos közműpótló műtárgyakról (napelem, kültéri egységek stb.) a 240. oldalon található útmutatást.

▶ Mindenekelőtt javasolt az igények mértéktartó meghatározása az építési program összeállítása során. Csak akkorát építsünk, amekkorára szükségünk van, hiszen egy jó tervezésű ház bővíthető, átalakítható, azaz rugalmasan képes alkalmazkodni a jövőbeli igényekhez.

55


ALAPELVEK

SZÍNEK

Fotók: Dénes György

A szín kiválasztásánál vegyük figyelembe a környezethez és az épület többi eleméhez való harmonikus illeszkedést. Általánosságban elmondható, hogy az élénk, rikító színeket érdemes kerülni, helyette a lágyabb pasztell árnyalatok, földszínek előnyösebbek. Míg egy zsalugáter, vagy egy fa nyílászáró gondosan kiválasztott vidám színe öltözteti visszafogottan színezett a házat, addig egy kedvenc ruhadarabunk színében pompázó homlokzat vagy tetőfedés harsánynak, környezetében disszonánsnak hat. Eltérő szempontokat kell figyelembe venni például egy műemlék épület, egy jellegzetes városi szövet, vagy egy kertvárosi beépítés esetén. A színválasztás az építészeti terv része, a színekre vonatkozó ajánlásokról az egyes területekre vonatkozó fejezetekben tájékozódhatunk.

Nyílászárókra javasolt lágy színek

ANYAG VÁLASZTÁS Részesítsük előnyben a helyi, természetes, szépen öregedő anyagokat, melyeket bátran használjunk fel innovatív módon. Az egyszerűség nemessé tesz: kerüljük a túl sokféle anyag használatát, melyek gyengítik egymás hatását. Mérlegeljük az tartós, felújítható, idővel patinásodó anyagok használatát az idővel értéküket és szépségüket vesztő, nem javítható, műantikolt, múló divatokat képviselőkkel szem-

56 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Homlokzatra javasolt pasztell föld színek

Ez a válogatás az árnyalatok jellegét hivatott illusztrálni, a sor tetszőlegesen bővíthető

ben! Ne feledjük: egy tagolt vakolatfelület nem kevésbé elegáns, mint egy jóval drágább kő vagy téglafelület. Ez utóbbiak csempe- vagy tapétaszerűen ragasztott utánzata azonban kerülendő.

Nyílászárókra nem javasolt rikító színek

Homlokzatra nem javasolt rikító színek

[Az építőanyagok bősége zavarba ejtő. Ne feledjük: az egyszerűség nem igénytelenség! A viszonylag kevés fajta, jól megválasztott anyag nemességet és méltóságot kölcsönöz épületeinknek.]

57


A VÁROSRÉSZEK HAGYOMÁNYOS ELNEVEZÉSEI

BOLDOGTANYA

SZARVASHEGY EGYÉB KÜLTERÜLET

PETYINA-TYÚKOS DŰLŐ KÉKI BÁNYA SKANZEN

PISMÁNY

CSICSERKÓ

PAPSZIGETDERECSKE

IZBÉG KŐHEGY

KERTVÁROS

PÜSPÖKMAJOR

SZAMÁRHEGY

ÓVÁROS

TÓFENÉK VASÚTI VILLASOR ÉS KÖRNYÉKE

SZENTNEDRE TELEPÜLÉSKÉPILEG MEGHATÁROZÓ, ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEI SZENTENDRE KARAKTERI LEHATÁROLÁSA TÖRTÉNELMI ÓVÁROS

SZENTENDRE KARAKTERI LEHATÁROLÁSA SZAMÁRHEGY

PANNÓNIATELEP

BELVÁROSI TÖRTÉNELMI ÓVÁROS PEREMTERÜLETEK SZAMÁRHEGY IZBÉG BELVÁROSI PEREMTERÜLETEK IZBÉG KERTVÁROS KERTVÁROS TÁRSASHÁZAS TÁRSASHÁZAS ÜDÜLŐ ÜDÜLŐ TEMATIKUS PARK TEMATIKUS PARK 11ES ÚT MELLETTI VEGYES TERÜLETEK 11ES ÚT MELLETTI VEGYES TERÜLETEK REKREÁCIÓ IPARI -REKREÁCIÓ GAZDASÁGI MEZŐGAZDASÁGI IPARI - GAZDASÁGI ERDŐ MEZŐGAZDASÁGI TELEPÜLÉSKÉPILEG MEGHATÁROZÓ KÖZTERÜLETEK ERDŐ TELEPÜLÉSKÉPILEG MEGHATÁROZÓ KÖZTERÜLETEK

DÉLI VÁROSKAPU

58 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

59


BELVÁROS


BELVÁROS

Szentendre ún. belvárosát három alfejezetben tárgyaljuk az egyes karaktereknek megfelelően: a történelmi óváros, a Szamárhegy és a belváros peremterületei szerint. A belváros északi csücskében lévő kertvárosias beépítést azonban a Kertváros c. fejezetben tárgyaljuk. A teljes belváros területére azonban az alábbi alapvetések fogalmazhatók meg.

ALAPELVEK ▶ Új épület építése, illetve meglévő bővítése igazodjon a történetileg kialakult, meglévő környezethez, figyelembe véve a terület jellemző léptékét, beépítésének struktúráját, valamint a meglévő épületek kialakításának sajátos rendjét. ▶ Elvárás a meglévő szövet értékeinek tiszteletben tartása és megőrzése. A történelmi óvárost karakteresen jellemző közterületi térfalak, sikátorok, lépcsők, utcaképi látványok, beépítési módok, beépítési vonalak megőrzendők! A sziluett védelme kiemelt szempont minden beavatkozásnál! ▶ A városkép ékszerei a kerékvetők, a kapuk, a kutak, a kertje, a kőkeretes nyílások. Ne feledjük: Szentendre nem csak a művészetek, hanem a szép kapuk városa is! A teljes belvárosra vonatkozóan, új építészeti beavatkozás esetén a formai utánzás és álrégieskedés helyett kiemelten fontos ▶ a magas igényességet tükröző, szépen öregedő anyaghasználat ▶ a lépték jellemző fal-nyílás arányának követése, a túlzottan áttört felületek kerülése ▶ az egyedi tervezésű elemek és részletmegoldások (nyílászárók, korlátok, kapuk, kerítések) alkalmazása, a tűzéptelepi anyaghasználat eltorzítja a városképet ▶ az utcaszerkezetből adódó ritmusok, esetleges szögtörések finom lekövetése ▶ a részletképzések igényessége a kidolgozatlan, túl hangsúlyos, fölöslegesen sorolt építészeti elemek helyett ▶ az igényes közterületek, mint összefogó keret (fasor, egységes, hagyományos burkolatok) Az illeszkedés követelményeinek való megfelelést a településképi véleményezés esetén tervtanács, a bejelentési eljárás keretében a főépítész véleményezi. Az illeszkedés a történelmi óváros területén a fellelhető archív anyagok (fotók, tervek) tükrében is vizsgálandó a tervezők részéről! Minden esetben ajánlott az előzetes főépítészi konzultáció!

62 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Minden „nem építési engedélyköteles” építési tevékenység (klímaelhelyezés, kerítés átfestés, homlokzatjavítás, utólagos hőszigetelés, nyílászáró csere, kirakatportál, cégfelirat stb. ) településképi bejelentési eljárás köteles a teljes belváros esetében, melyet a Főépítészi Kabinetnél kell kezdeményezni. Műemlék épületek tekintetében a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát is meg kell keresni.

63


re u

tca

utc a

ut la M an

Sz

ta

Ad

du

yE nd

Ze nta

ca

tca gu Csi lla

Mo

gy

oró

vo

da

-p

ata

utc a

a utc

gk

mil

öz

rá Ba g tsá

Áb rán yi E

lla

a

arg a

Csi

utc

Ilosv ay V

a

ra

k

BELVÁROS - TÖRTÉNELMI ÓVÁROS

utc

a utc

ál

s Egre

ri P

Méhész utca

svá

kö z

Daru-piac Ba

rtó

Sz

ta

ca

vo

éla

zsm

au

tca

utc

a

da

ca

ut Hold

t

Ka

a su tc

ca s ut ikló yi M

át lm

Dodola utca

Sa

Apród

Zrín

Da

utc a

BELVÁROS/ TÖRTÉNELMI ÓVÁROS

yu

g he lső

ca

Barcsay Jenő tér

Stéger Xavér Ferenc köz

Tem

utc

a

a

ető

út ányi

ut

Bogd

ara

tca

zm

Té lu

utca

Fe

tc a

kB

ra

ca

ut

ss ai

ár

ut

Ny

r k so

óh

eg

y

ut

ca

Rév utca

Borpince utca

D

un

Du na k

Arz

én

an ya

rk

ut ca

örú t

spö

oev Ljub

Als

Bartók Béla utca

a ete De m ics

köz

ca la ut

r utc

Isko

Kapás

Ősz

utc

Középhegy utca

ru

tc

a

Szőlő

utc a

rtu na

z

Áprily Lajos tér

köz

Ha

rb

Fo

lász

Sze rtin

ovic

s Ig

cu

re

nc

Ze

z

z

a

Told

i Mikl

a

jó u

tca

a tc su no Já ny

ca

a

utc

Fő tér

áz

utc

a

Ja

tér

öz

Tö rö kk

a

Fertő

utca

utca

utca

z kö

Futó

tsa

Batthyány Lajos utca

utca

Alsó Duna köz

a

tc

ab

író

utc

Jókai Mór utca

a

Ke

m Ró

ut

ca

ai

rke rt u tca

rt

-korzó Duna

prik

a

tovity

renc

ru Kö

Pa

Előd utc

v Igna

Dum

z kö

Sá nc

lta

a

Jako

Jenő

art

Ke

Bottyán János utca

i utca

köz

era Fe Kucs

s-p

ca

ár utca

Janics

k Bü

ly ut

art s-p

ö kk

Bü s kirá

TÖRTÉNELMI ÓVÁROS SZAMÁRHEGY BELVÁROSI PEREMTERÜLETEK

Péter Pál utca

Lig

et

Péter Pál utca

Dunakorzó

ky

BELVÁROS

tc gu

Vastagh György utca

linsz

utc

lla Ká

ut

Zsi

rút

ar kö

jcsy

os

tvá i Is

nc

kany

Ba

utca

a

án

nu

lete zte

ere

iF

Duna

Tis

cz

Bercsényi Miklós

Templom tér

nk óJ

a su

tc

tca

Ác

utca

ly u

hu

him

tca

ihá

Ara

a An

a

drá

utc

su

tc

ál

yM

Erdély

a

z

utc

DUNA

iP

art

tyá

Kun utc

y kö

zha

za Alkotmány

rösm

tca

ös kk

f utca

Tinód

Kíg

Józse

Kígyó utca Vö

Avar utc

Malom utca

Rab Ráby tér

dc

Ác

rosh

nc

sá utca gye gyön

utca Hajós

utca

Őrtorony utca

Dr. Nagy Lajos utca

Aradi utca

Attila

Kertész utca

yar

kan

na t körú

Római tábor köz

64 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV Vasúti villasor

Bolgár

Szabadkai utca

A teljes belváros területén az elektromos és hírközlési hálózatok vezetékeit földkábelen kell vezetni, valamint törekedni kell a meglévők föld alá helyezésére. Trafóállomás elhelyezése tiltott, azt csak trafóházban, vagy épülettel egybefoglalva oldható meg, amennyiben az szakmai indokok miatt nem helyezhető el egyéb területeken. A trafóház felületét a területre érvényes homlokzati kialakítással, ajtajait és szellőzőrácsát, a főépítésszel egyeztetve, a közterületi bútorokra előírt RAL színkód szerint kell kialakítani, közvetlen környezetét takaró növényzettel parkosítani kell. Egyéb felszíni energiaellátási vagy hírközlési hálózatok építményei (átjátszók) elhelyezése tiltott, kivétel ez alól a templom tornyának süvege alatti takart terület, amennyiben az érintettek hozzájárulnak.

Történelmi óvárosnak a belváros zártsorú, a középkori utcaszerkezetre épülő, jellemzően a XVIII. század folyamán kialakult kisvárosias barokk és késő barokk (kisebb számban historizáló), valamint klasszicista beépítését tekintjük. Ez elsősorban a Fő tér, a Templomdomb, valamint a Duna korzó által meghatározott terület, melyhez intézményi, művészeti, kereskedelmi és lakó-funkciók egyaránt tartoznak. Jellegét tekintve egy magasabb építészeti minőséget képviselő, zömében műemlékileg védett, egységes közterületi kialakítást mutató városmagról van szó. Ehhez csatlakozik a Bükkös-patak irányába elterülő, mélyebben fekvő sík terület (Kör utca környezete), melynél hangsúlyosabb a lakófunkció, kisebb belső kerteket körülfogó, hatásában zártsorú, oldalhatáros beépítéssel. A két terület nagyrészt fedésben van a templomok köré szerveződő egykori belvárosi mahalák (a meghatározott vidékről érkező betelepülők által alapított kerületek) összességével, hiszen egyházi adminisztratív értelemben a város az egyes templomokra és környékükre tagolódott. A sűrű beépítésű történelmi óvárost szabálytalan alakú apró telkek jellemzik, melyek a templomok köré szerveződő, a terephez igazodó utcahálózatra fűződnek fel. Az egyes telektömbök között a főbb közlekedési ütőerek irányába szűkebb utcák, azaz sikátorok [ lásd 39. oldal] biztosítják a közvetlen átjárást, vagy az épületek hátsó megközelítését.

Du

a Árpád utc

Vitéz utca

Acél utc a

tca

yu

lud

Kisfa

út

ak

at

Fürdő utca

rgy Gyö

Csaba

sa Dóz

-p

ös

kk

Kápolna utca

Kossuth Lajos utca

rút

ar kö

kany

Ulcisi a kö z

Duna

Ró ma

i vá

ca

ut

Petőfi Sándor utca

Lövé sz ut ca

utca

Bem

z

Kálvária tér

Erdélyi

a

ko

ós kö

Ra

Virág utca

An

köz

utc

tc

su

drá

him

tca

zi u

bo

Do

utca

c

ru

Ku

a

Pászt or

z ke kö

Fe

Pátriárka utca

Pisz

ey

Hunyadi János

a

ne

ák utc

lcs

Munká

csy Mih

tca

de Fulco

Kö z

utc

ály utc a

Ma

utca

65


BELVÁROS - TÖRTÉNELMI ÓVÁROS

TETŐFORMA

AJÁNLÁS TELEPÍTÉS A történelmi óvárosban, a Fő tér környezetében a zártsorú beépítés a meghatározó, melyhez általában zárt, udvaros kialakítás kapcsolódik. Az óváros többi részén csak hatásában zártsorú a beépítés a tömör kerítések, azon belül a hangsúlyos kapuk kialakítása miatt, jellemzően oldalhatáros épülettömeggel. Alapelv, hogy az egységes utcakép érdekében igazodjunk a már kialakult, harmonikus rendhez!

LÉPTÉK, TÖMEG A meglévő telekszerkezetet tükröző utcafronti beépítési jelleg megtartandó. A telekösszevonás csak kivételes esetben javasolt, az ennek eredményeként megnövekvő közterületi homlokzaton az eredeti telekosztást meg kell jeleníteni, hiszen ez a finom ritmikus változatosság adja a városrész varázsát.

66 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

MAGASSÁG, ERESZVONALAK, TŰZFALAK A történelmi óvárosban földszintes és egyemeletes épületek váltják egymást, kisvárosias szövetet alkotva. Zártsorú beépítés esetén fontos, hogy a csatlakozó új épületrész zárópárkánya (ereszvonala) közel egymagasságú legyen a meglévő épületekével. Az óváros karakterének egyik jellegzetessége azonban, hogy az utcai párkánymagasság nagyon finoman differenciált: az egymással szomszédos épületek nem teljesen egymagasságúak, az utcai sziluettet játékosság jellemzi, ezért az ereszvonalak kényszeres hozzázárása nem javasolt. Ugyanígy ne tekintsük szükségszerűnek a tűzfalak letakarása okán a tetők összezárását sem. Gyakori megoldás a macskalépcső, ritkábban bádog fallefedés is megjelenik.

▶ Közterületről láthatóan magastetős kialakítás javasolt, 35o-50o közötti hajlással, melytől a meglévő szomszédos tetőfelülethez való illeszkedést figyelembe véve el lehet térni. ▶ A tetőforma megválasztásakor törekedni kell a szomszéd épületekhez való igazodásra. Ugyanakkor, ha a szomszédos beépítés nyilvánvalóan egy korábbi hibás koncepció eredményeként megsebzi az egyébként egységes utcaképet, ne igyekezzünk ehhez illeszkedni sem a párkánymagasságban, sem a tetőkialakításban a hagyományos beépítés rovására. ▶ Különleges, feltűnő tetőformákat nem ajánlott alkalmazni (középületen sem), általános esetekben a visszafogott kialakítás javasolt. A túlformált, aszimmetrikus nyeregtetők, és az elaprózott felületekből álló tetőzetek kerülendők. ▶ Bizonyos területeken (például Kör utca) történetileg kialakult jellemző a félnyeregtetős kialakítás, mely esetben az oldalsó tűzfalnál rendszerint keskeny utcácska vagy sikátor fut. Ne törjük meg e hagyományt a tetőforma nyeregtetőre való megváltoztatásával!

67


BELVÁROS - TÖRTÉNELMI ÓVÁROS

Javasolt a matt égetett természetes alapszínű agyagcserép (natúrtól a mélyvörösig). A cserép anyaga és színe mellett fontos a megjelenése is. A klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. Nem ajánlott a túl határozott karakterű, szinte önálló életet élő nagyhullámú, nagyméretű cserepek alkalmazása. Az alacsonyabb hajlásszögnél (előtető stb.) elfogadható a matt, grafitszürke korcolt lemez

HÉJAZATOK ▶ A teljes belváros területén javasolt a szépen öregedő, matt (nem engóbozott, nem üvegmázas) cserépfedés használata, mely hozzájárul az egységes településképhez. Kerülendő a mű antikolt vagy egyéb mintázatú, nem természetes színű és anyagú cserepek, vagy egyéb anyagú fedések (lemezek, cserepeslemezek, zsindelyek stb.) alkalmazása. ▶ A cserép anyaga és színe mellett fontos a megjelenése is: elsősorban a klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. Nem ajánlott a túl határozott karakterű, szinte önálló életet élő nagyhullámú, nagyméretű cserepek alkalmazása. A főtömeget kiegészítő, alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületeken elfogadható a matt, grafitszürke korcolt lemez, ugyanakkor a közterületről látható tetőfelületek esetében javasolt a cserépfedés használata.

68 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Kerülendő a nem természetes színű és anyagú cserepek, vagy egyéb anyagú fedések (műpalák, lemezek, zsindelyek) alkalmazása

TETŐTÉR, KÉMÉNY ▶ Tetőtér beépítés csak az eredeti tetőformán belül (jellemző tetőhajlásszög, gerincmagasság) alakítható ki, annak megváltoztatása nélkül. ▶ Tetőtér beépítése, a héjazat cseréje csak egy ütemben, azonos anyaghasználat mellett végezhető. ▶ A tetősík egységes megjelenésének megbontása tetőkiemeléssel vagy tetősíkablakkal korlátozottan megengedett: pontszerű, vagy síkban tartott, egy sorban elhelyezett bevilágítók csak ott alakíthatók ki, ahol közterület felől nem zavarja a tetőfelülnézetek jellegzetes sziluettjét, vagy közterület felől nem szempont a rálátás (például szűkebb utcák esetén, ellentétben a Fő térrel). ▶ Kerüljük a hegyes, toronyszerű, vagy aránytalan méretű, túldíszített tetőkiállásokat! Az ökörszemablak nem illeszkedik a történelmi óváros arculatához, gondolkodjunk igényes és egyedi, ugyanakkor visszafogott kialakítású tetőkiemelésben. ▶ A tető utólagos beharapásával történő teraszkialakítás, vagy konzolos tetőszinti ki-

ugrás, több sorban elhelyezett tetőbevilágító nem elfogadott megoldás. ▶ Új épületnél visszahúzott tetőszint csak egyszer alkalmazható, kerülendő a fokozatosan visszalépcsőző megoldás. ▶ A kémény a falazat része, kialakítása a homlokzattal (vakolat, szín) harmonizáljon. Az önállóan szerelt kéményt ne vezessük az épületen kívül. A tetőn turbó- vagy kondenzációs kémény körbefalazás nélkül közterületről nem látható, semleges pozícióba telepítendő. ▶ Energiatermelő berendezés (napelem, napkollektor, egyéb kültéri egységek) közterületről láthatóan (sem utcáról, sem a rálátások és a sziluett szempontjából meghatározó tetőfelületeken) nem helyezhető el a történelmi óvárosban. Alapelv, hogy a megjelenésben a tető kell, hogy domináljon. [ napelemekről lásd még 240. oldal]

A konzolos tetőszinti kiugrás nem ajánlott megoldás a történelmi óvárosban

69


BELVÁROS - TÖRTÉNELMI ÓVÁROS

A homlokzat részleges felújítása, átszinezése (például egy adott üzletportál környezetében) nem elfogadott

FELÜLET, SZÍN ▶ A belváros területén a vakolt, festett homlokzat a jellemző. A kapart, dörzsölt, szórt, cuppantott stb. felületképzések idegenek az óváros hagyományától. ▶ Közterületről látható homlokzatok színezésénél a szomszédos épületeket és a teljes utcaképet vegyük figyelembe. ▶ Szentendre varázslatos karakteréhez hozzátartozik a homlokzatok változatos, mégis egymással harmonikus egységet képező színezése. A zártsorú óvárosi szövetben a harsány, természetellenes árnyalatok elkerülésével válasszunk ki megfelelő homlokzati színt. Műemlék épület esetében a szín tekintetében az Örökségvédelmi Hatósággal szükséges egyeztetni.

HOMLOKZAT A történelmi óvárosra jellemző zártsorú beépítésnél minden egyes épület a teljes utcakép egy sejtje, melynek homlokzata általában egy gesztus és egy ötlet mentén visszafogottan formált. Ezekből az egymástól különböző sejtekből lesz egy szövet. Új építésnél ne sebezzük meg ezt az egységes szövetet! A belváros varázsát a homlokzatok megjelenése erősen befolyásolja! Törekedjünk az igényes, természetes, szépen öregedő anyagok használatára. Kövessük a jellemző fal-nyílás arányt, a túlzottan áttört vagy éppen dobozszerűen zárt felületek helyett. Tucatáru helyett egyedi tervezésű elemeket és részletmegoldásokat (nyílászárók, korlátok, kapuk, kerítések) alkalmazzunk a homlokzaton.

70 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

▶ A lábazaton kerülendők a ragasztott, csempeszerű utánzatok, melyek nem időtállóak és a sarkokon az élek találkozása nem megoldott. Lábazati sávban nem javasoltak a szerelt, fuga nélküli elemek, vagy a műgyantás ásványiszemcsés lábazati vakolatok sem. Helyette a városi igénybevételnek hosszú távon ellenálló (nem csillogó felületű) kő, műkő (rusztikus felülettel), vagy a felújítható vakolt (nem szemcsés, műgyantás, hanem festett) lábazat használata ajánlott.

meleg, föld színek

Ez a válogatás az árnyalatok jellegét hivatott illusztrálni, a sor tetszőlegesen bővíthető rikító, az óváros hangulatától idegen színek

71


BELVÁROS - TÖRTÉNELMI ÓVÁROS

NYÍLÁSZÁRÓK ▶ Csak nemes anyagú nyílászáró ajánlott, a homlokzattal harmonizáló színezéssel. A barkácsáruházi kínálat és a sztenderd műanyag helyett egyedi, szépen öregedő és felújítható nyílászárókat helyezzünk el. ▶ Új épületek kialakításánál a közterületről látható homlokzatokon a hagyományosan függőleges arányú nyílászáró kialakítást kell figyelembe venni. Törekedjünk a tömör fal hatásának és megfelelő arányának megőrzésére, melyben a nyílások ne dominálnak, hanem lyukszerűen jelennek meg. Az óvárosi szövetben idegenül hat a szalagablak és a nagy felületű üvegfal, ezért kerülendő. ▶ Azonos ablakméret más-más ablakosztással egészen eltérő megjelenést, hangulatot ad a háznak. Őrizzük meg és kövessük a hagyományos osztásokat! ▶ A történelmi óvárosban a kapuk körül homokkő kőkeret, az ablakok körül kő vagy vakolatkeret fut, kő ablakpárkánnyal. Új építés vagy felújítás esetén követendők e jellegzetességek, a kőanyag megválasztásánál azonban kerüljük a csillogó, csiszolt felületeket, törekedjünk a meglévő kőkeretek felületi jellegzetességeivel azonos követ választani. A köveket ne fessük le! ▶ A homlokzatok egyedi részlete a kőkeretes, kovácsolt elemmel lezárt pinceledobó, a kovácsolt ablakrácsok és kerékvető kövek [ lásd 43. oldal]. Felújítás esetén törekedjünk ezen elemek megóvására és eredeti helyükön és színükben történő visszahelyezésére, adott esetben – a megfelelő szakirodalmi adatok alapján történő újragyártására.

72 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

▶ Garázskapu esetén ne feledjük, hogy a billenő/toló/nyíló stb. professzionális szerkezetek önmagukban is megvásárolhatók, melybe egyedi, a hely hangulatához és a homlokzathoz illeszkedő kitöltés szerelhető. Javasolt a garázsbejárat erőteljesebb visszahúzása a homlokzati síktól. Egy épülethez egy garázsbejárat helyezhető el.

RÉSZLETEK ▶ A történelmi óvárosban közterület felőli homlokzatra az utólag felszerelt redőnytokok elhelyezése nem javasolt. Gondoljuk át a rejtett, fa anyagú, a nyílással azonos színű árnyékoló szerkezet elhelyezésének lehetőségét. Bár jelenleg nem jellemző a zsalugáter a történelmi óvárosban, számos történeti stílusú épületen még láthatók a külső árnyékolószerkezetek felfüggesztésének nyomai. E hagyományt folytatva elhelyezhetünk lamellás kialakítású (nemes anyagú, nem műanyag takaróelemes szerelvényekkel) zsalugátert, de adott esetben jó megoldás lehet a tömör kialakítású külső vagy belső spaletta elhelyezése. ▶ Az épületek közterület felőli homlokzatára technológiai létesítményt (klímaberendezés, gépi szellőző berendezés kültéri egysége, antenna, árnyékoló stb.) csak akkor lehet elhelyezni, ha a homlokzatba integrált, takart kialakításra lehetőség van. Új épület létesítésekor a központosított, takart elhelyezésű épületgépészeti rendszerek és az egységes, rejtett árnyékoló szerkezetek támogatottak. [ lásd 254. oldal] ▶ Az épület falát árubemutatásra használni nem szabad. Árubemutatásra a kirakat, továbbá a nyílászárók nem átlátszó szárnyai (zsalugáter, fa és fém ajtótábla) használhatók, valamint adott esetben a városképileg támogatott mobil állványok is kihelyezhetők.[ portálokról, cégérekről lásd 232. oldal]

73


BELVÁROS - TÖRTÉNELMI ÓVÁROS

tos a vakolatszín és struktúra, az ablakpárkányok gondos megválasztása. A homlokzat védelmében olyan szigetelőanyagot válasszunk ki szaktervező segítségével, melynek vastagsága megengedi, hogy az eredeti díszek a helyükön maradjanak – vagy újragyártással ugyanoda, ugyanolyan viszonyrendszerben elhelyezhetők legyenek – és a síkváltások megtartásával ne veszítsék el homlokzattagoló szerepüket. Az épületdíszek, tagozatok újragyártásához kérjük épületszobrász vagy épületdekor szakcég segítségét.

FELÚJÍTÁS, HŐSZIGETELÉS, NYÍLÁSZÁRÓ CSERE ▶ Történeti stílusú épületeknél történő nyílászáró (ablakok, ajtók, kapuk) cseréje esetén ügyeljünk az eredeti nyílásosztás, és az osztóelemek méretbeli hierarchiájára, és a nyílászárók eredeti színében történő kialakításra, mind az utcafront, mind pedig a belső udvar homlokzatán. Ne feledjük: az ördög a részletekben lakik! ▶ Történeti stílusú épületeknél az eredetivel (többszöri helytelen átalakítás esetén az eredeti terveken szereplő) mind színében, díszítésében és anyagában megegyező kapu helyezhető el. Terv vagy forrás hiányában az utcában jellemző példák alapján vizsgálandó az illeszkedés. ▶ Mindig a teljes közterületi felületre kiterjedő, egy ütemben történő felújításra kell törekedni. Az egy homlokzaton belüli, a homlokzat szerkezetének, tagolásának figyelembe vétele nélkül történő, részleges

74 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

(pl. tulajdonviszony alapján tagolt) felújítása vagy átfestése nem megengedett. ▶ A felújítás során a homlokzaton lévő kábelek, antennák, közmű, elektromos és gépészeti elemek, szekrények, vezetékek süllyesztve vagy takarva jelenjenek meg. ▶ Kültéri egységek (riasztó, parabolaantenna, napelem, napkollektor stb.) közterületről látható felületen nem helyezhetők el.

UTÓLAGOS HŐSZIGETELÉS ▶ A történeti óváros területén lehetnek olyan esetek (közterületről meghatározó homlokzatok, sikátorok stb.), amikor külső hőszigetelés elhelyezése nem javasolt, ilyen esetben mérlegelni kell a belső oldali elhelyezés lehetőségét, vagy elhagyását. ▶ Utólagos hőszigetelés esetén törekedni kell a meglévő állapot építészeti megoldásainak visszaépítésére (tagozatok, keretezések, párkányok, lábazat). Különösen fon-

A vakolatdíszek körbehőszigetelése komikus látványt nyújt, semmi esetre sem ajánlott

ÚSZÓMŰVEK ▶ Az úszóművek előtti partszakaszon ne helyezzünk el figyelemfelhívó árnyékoló és tetőszerkezeteket, reklámokat. ▶ Az információs felületeket (menetrend, étlap, cégér), valamint a bejárat világítását integráltan, egyszerű és visszafogott kialakítású totemen kell elhelyezni.

▶ A bejárati hidak képét gyakran tovább rontó vezetékeket a híd járószintje alatt, visszahúzott és rejtett helyzetben javasolt vezetni. A bejárati hidakon reklámokat, hirdetéseket, cégért elhelyezni nem javasolt. ▶ A hidakon ponyvás fedés, kapuszerkezet elhelyezése nem ajánlott, sem a parti, sem a hajó/úszómű oldalán, sem közbenső helyzetben. A vagyonvédelmet biztosító határ az úszóműről a kikötött hajóra való belépés vonalában, a hajón hozható létre. A gyalogoshíd járófelületének világítása kiálló lámpaoszlopok nélkül, a korlátba rejtetten megoldható. A fémszerkezeteket semleges háttérnek megfelelő sötét szürkére kell színezni. ▶ Az úszóművek járófelülete acéllemez, illetve nedvességet tűrő natúr faburkolat lehet, a szőnyegek, műfüves felületek használata kerülendő. ▶ A kikötött hajók és állóhajók hulladéktárolói az úszóműveken zárható, fedett, egységes szeméttárolókban jelenhetnek meg.

MEGVILÁGÍTÁS A kevesebb több! A homlokzatok esetében a túlvilágítás hangulatromboló, giccses hatást kelt. Az épület egységes, tervezett díszkivilágítása javasolt. Az egyes épületrészekre, tagozatokra, homlokzatdíszekre szorítkozó megvilágítás nem javasolt. Alacsonyabb épületeknél a legtöbb esetben elegendő, és hangulatos megvilágítást ad az utcai kandeláber. A homlokzatra ne helyezzünk ki fényfüzéreket, egyéb világító vagy villogó elemeket. Fényfüzér csak az adventi időszakban alkalmazható, kerülendő azonban a hideg fényű, a színes, villogó vagy szinte a teljes homlokzatot beborító megoldás.

75


BELVÁROS - TÖRTÉNELMI ÓVÁROS

KILÁTÁS, RÁLÁTÁS, SZILUETT Szentendre esetében különösen fontos a kilátás és a rálátás védelme. Képzeletben álljunk meg a Templomdombon, és tekintsünk le szeretett városunkra! Ez a látvány – az egymásba szövődő tetőfelületeivel, templomtornyaival, a folyóval, a girbegurba utcákkal – festők százait ihlette meg, turisták ezrei zarándokolnak érte nap mint nap városunkba. Éppen ezért ▶ ne korlátozzuk – a magaslati pontokról vagy a Fő tértől a Duna fele – a kilátást rácsokkal, oda nem illő szerkezetekkel és építményekkel, takaró növényzettel

76 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

DUNA-PART ▶ ne csúfítsuk el a látványt feltűnő színű műanyag vízelvezető csatornákkal, polikarbonát előtetőkkel ▶ ne sebezzük meg az összképet rossz anyag és színválasztással (elütő cserép, harsány szín) ▶ ne takarjuk ki az átlátást a sikátorokban, ne helyezzünk el önkényesen rácsokat!

A Duna-part épületegyüttesének Duna felőli látványa megőrzendő. A látvány és a lépték szempontjából különösen érzékeny, védendő területeken (világörökségi terület és védelmi zónája) az eredeti, kialakult telekstruktúrának meghatározó szerepe van, ezért szükséges az eredeti, történetileg kialakult telekstruktúra megtartása új építés esetén is. Ezért az előbbiekben megfogalmazott ajánlások fokozottan érvényesek!

77


BELVÁROS - TÖRTÉNELMI ÓVÁROS

NÖVÉNYZET, KERTEK ▶ A történelmi óváros kis belső udvarai a közös használatú kertek különleges formái: mind használhatóság, mind növényhasználat szempontjából speciális igényeket kell kielégíteniük. Már kis beavatkozással is élhetőbb, esztétikusabb, barátságosabb lakörnyezetet alakíthatunk ki, ahová jó hazatérni – vagy munka közben megpihenni, másrészt egy szép udvar emeli a lakások értékét is. ▶ A zárt kerítések mögött kisméretű, mediterrán jellegű kertek kialakítása javasolt, ennek megfelelő növényválasztással. Egykor minden házhoz kapcsolódott szőlőlugas, mint átmeneti tér. A lakókertek egy része természetes burkolattal rendelkezett, kisebb kúttal vagy csobogóval. Jellemző növény a füge, a rózsa és a fűszernövények. Kerülendő a tuja, vagy az északi karakterű növények, például a nyírfa. [ támfalakhoz lásd 249. oldal]

▶ A vegyes burkolatú, girbegurba utcák hangulatához hozzátartoznak a falak mentén ültetett mályvák. Gondoskodjunk azonban a falakat károsító gyomfák irtásáról! ▶ A fák léptéke igazodjon a belvárosi szövethez, kerülendők a túl szabályos lombkoronák. ▶ A templomkertek és a belvárosi temetőkertek szerves részei a településképnek. A fák kivágása – kivéve a gyomfákat, vagy a kilátást zavaró növényzetet - csak balesetveszély esetén engedélyezhető.

KERÍTÉS ▶ A történelmi óvárosban a zártsorú jellegnek megfelelően a homlokzattal azonos anyaghasználatú és színű kerítések alkotnak tömör térfalakat. Kövessük e jellegzetességeket! ▶ Néhol tömör, de vakolatlan kő (konglomerátumos) anyagú kerítések futnak – melyeket felújítás során is hagyjunk meg nyersen!

78 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

▶ Számos műemlék esetében páratlan értéket képviselő kovácsolt kapukat találunk. Felújítás esetén törekedjünk ezen elemek megóvására és eredeti helyükön és színükben történő visszahelyezésére, adott esetben – a megfelelő szakirodalmi adatok alapján történő újragyártására. ▶ Új építés esetén a kerítésben elhelyezett kapu formálása és színezése legyen visszafogott. Kerüljük az előre gyártott elemek beépítését, törekedjünk a nemes anyaghasználatra.

79


BELVÁROS - TÖRTÉNELMI ÓVÁROS

TETŐABLAK? KÉMÉNY?

KÖZTERÜLETEK ▶ A fák léptéke igazodjon a belvárosi szövethez, kerülendők a túl szabályos lombkoronák. ▶ Szentendre hangulatát meghatározza a bazalt kockakő és a Kéki-hegyen bányászott kőburkolat. Néhol vegyes, patakkő alapú utcaburkolat is megjelenik. Közterületi burkolatoknál, garázsbejáróknál stb. egyeztetve a Főépítészi Kabinettel és a szükséges engedélyek birtokában igazodjuk ehhez a harmonikus anyaghasználathoz, kerüljük a színes, beton térkövek használatát. ▶ A történelmi óváros találhatunk még nyomós kutakat. Óvjuk meg őket és gondozzuk környezetüket! [ közterületekről, teraszokról, sikátorokról lásd még 222. oldal]

80 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

A padlást régen nem építették be, csak raktározásra használták. Nem tagolták ablakokkal, csak a szellőzést biztosító elemekkel, vagy az oromfalon elhelyezett rakodást biztosító, faszerkezetű lépcsővel megközelíthető fa ajtóval. Manapság igény mutatkozik a tetőterek lakás célú hasznosítására, ehhez a bevilágítást is biztosítani kell. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ezzel a tetősíkok egységes megjelenése – mely Szentendrén hozzátartozik a városkép bájához – megbontásra kerül, sérül a tetőfelülnézetek jellegzetes sziluettje. Éppen ezért kialakításuk olyan helyen javasolt, ahol a közterület felől nem szempont a rálátás (szűkebb utcákban), vagy távolabb esik attól – például a hátsó tetőfelületen, vagy az utcafronttól beljebb. A bemutatott példák – a korábban divatos, de a szövetbe nem illeszkedő ökörszem ablak, vagy a túldíszített, toronyszerű kiemelések, hosszan sorolt kutyaólak helyett – méretükben visszafogottak, igényes, egyedi kialakításúak, tobzódó ereszcsatorna rendszerek nélkül. Az eresz kialakítása, kiülésének mértéke, a szarufák végének vágása, faragása, színe, vagy az ereszcsendesítés finom részlete lényeges a ház karaktere szempontjából. Az eresz kiülése ott legyen nagy, ahol tényleg szükség van rá (ld. tornác, fedett terasz). Nem mellékes a kémények kialakítása sem: egyen rendszerkémények helyett a belváros területén kövessük a visszafogottan formált, falazott kémények hagyományát!

81


lla

re u nd yE

vo

da

-p

ata

k

Áb Daru-piac

ta

kB

éla

ra

zsm

au

tca

utc

a

da

utca

Hold

Ka

utca

BELVÁROS/SZAMÁRHEGY

a

a utc

utc

Sa s

Apród

lós Mik

át

lm

Dodola utca

Da

utc a

ss

ai

t

yi Zrín

a

vo

ut c

ca

ra

rán yi

Ilosv

öz

z kö ág ráts Ba Sz

ut

ta

utc a

gk

rtó

ár

Sz

utc

a

Ba

Ny

oró

Em il u tca

Csi

Ad

gy

ay Va rga

a

tca

a utc M an du

Mo

BELVÁROS - SZAMÁRHEGY

utc

Ze nta

la

ut

ca

gu tca Csi lla ál

tca su Egre

ri P

Méhész utca

svá

a

u gy

he lső

Fe

utc Té l

ca

Barcsay Jenő tér

Stéger Xavér Ferenc köz

Tem

utc

a

a

ető

út ányi

ut

Bogd

ara

tca

zm

sor ök

óh

eg

y

ut

ca

Rév utca

Borpince utca

Pü sp

D

un

ru

Du n

ak

Arz

an

én

ya

ut

rk

ca

örú t

Ljub

Als

Bartók Béla utca

a ter me oev ics

De

ca

köz

la ut

utc

Isko

Kapás

Ősz

utc

Középhegy utca

köz

s Ig

Sze rb

cu

csy Mih

tca

nc z

z

Told

i Mikl

kö ös

yM

Munká

a tc su no Já ny

a

utc

utc áz

tér

Fő tér

öz

kk

a

utc

a

Ja

ky

kk

ár utca

Janics

Fertő

Jako

köz

v Igna

ab

író

Jenő

utc

Jókai Mór utca

rt

ai

tca

m Ró nc

rke rt u

ca sz ut

utca

Hajós

utca Attila

Őrtorony utca

Dr. Nagy Lajos utca

Aradi utca

Lövé

utca gye gyön

Kertész utca

yar

kan

na körú

Római tábor köz

Miért szamár? Az elnevezés eredete bizonytalan. Utalhat arra, hogy errefelé többen tartottak teherhordásra szamarat. Ugyanakkor a helyi dalmát dialektusban a Samar a szamárra helyezhető nyerget jelenti, ennek formájára emlékeztet a hegy kontúrja. Sokan inkább Angyalhegynek vagy Istenhegynek nevezték.

Du

a

Árpád utc

Vitéz utca

tca

yu

lud

Kisfa

y út

ak

Fürdő utca

yörg

at

-p ös

Kápolna utca

kk Bü

Kossuth Lajos utca

rút

a

ca

sa G Dóz

ar kö

Csaba

ut

Petőfi Sándor utca

Ulcisi

kany

a kö z

Duna

Ró ma

i vá

ca ut Acél utc

Ke

-korzó

a

A teljes belváros területén az elektromos és hírközlési hálózatok vezetékeit földkábelen kell vezetni, valamint törekedni kell a meglévők föld alá helyezésére. Trafóállomás elhelyezése tiltott, azt csak trafóházban, vagy épülettel egybefoglalva oldható meg, amennyiben az szakmai indokok miatt nem helyezhető el egyéb területeken. A trafóház felületét a területre érvényes homlokzati kialakítással, ajtajait és szellőzőrácsát, a főépítésszel egyeztetve, a közterületi bútorokra előírt RAL színkód szerint kell kialakítani, közvetlen környezetét takaró növényzettel parkosítani kell. Egyéb felszíni energiaellátási vagy hírközlési hálózatok építményei (átjátszók) elhelyezése tiltott, kivétel ez alól a templom tornyának süvege alatti takart terület, amennyiben az érintettek hozzájárulnak.

Batthyány Lajos utca Alsó Duna köz

Duna

prik

utca

utca

a

utc

utca

Dum

tsa

renc

r Kö

Pa a

Futó

utca

z kö c Sá n

z kö

a Fe

lta

er Kucs

art -p

Ke

Bottyán János utca

i utca

Előd utc

tovity

ös

kk

ca

art

ly ut

-p

ös

s kirá

SZAMÁRHEGY

Péter Pál utca

Lig

et

Péter Pál utca

Dunakorzó

linsz

Vastagh György utca

Zsi

rút

ar kö

jcsy

os

lla Ká

ca

ut

Ara

i Is

nc

kany

Ba

utca

tca

u rög

óJ án

nu tvá

zte

ere

iF

Duna

Tis

cz

Bercsényi Miklós Templom tér

nk

a su

tc

tca

Ác

utca

ly u

Erdély

a

a

tca

hu

him

tca

ihá

tca

a An

a

drá

utc

su

tc

ál

art

tyá

Kun utc

utc

jó u

DUNA

iP

Alkotmány

rösm

Avar utc a

z

Kígyó utca

lete

kk

zha

za

Ác

rosh

utca

f utca

y kö

z

Kálvária tér

Erdélyi

a

Józse

Tinód

Kíg Gő

dc

A

utc

ko

ós kö

Ra

Virág utca

him

or kö

a

tc su

rá nd

z

Do

utc

lász

Bem

Malom utca

Rab Ráby tér

utca

a

Pászt

ke kö Pisz

re

c

ru

Ku

Hunyadi János

Fe

Ze

a

utc

zi bo

Pátriárka utca

utca

z

deák

z

ne

ey

Ha

a

ovic

Fulco

lcs

a

ály utc

rtin

utc a

rtu na

Szőlő

Fo

Ma

tc

kö z

Áprily Lajos tér

A Szamárhegy Szentendre festői belvárosának egyik különleges karakterű területe. A meredek hegyoldalon letelepedett dalmátok Voit Pál szerint „fecskefészek módján megkapaszkodó” házacskákat emeltek, amelyek ma is az Adria menti falucskák településformáit idézik. Nyoma sincs itt az óváros barokk építészetének, nem találunk kerékvetőket, díszes záróköveket. A Szamárhegy területén a szegényebb, főként szőlőművelő dalmát lakosság falusiasabb, puritán, de egyéni hangulatú környezetet hozott létre, melynek jellegzetes elemei a sok esetben Dalmáciából hozott minták alapján épült házak. A két terület között átmenetet képez a Rab Ráby tér környezetének kisvárosiasabb beépítése, historizáló díszítőelemeivel. A Szamárhegyet még ma is kis léptékű lakóépületek jellemzik – viszonylag kevés, de annál zavaróbb idegentestként beékelődő nagyobb házzal. Az épületek jellegzetes típusa a meredek domboldal két, a rétegvonalon futó, girbegurba utcára nyíló telkein áll, melyek között egykor a mainál jóval több, a Duna fele lefutó, olykor lépcsős kis közök biztosították a víz útját és a gyalogutat. Az egész terület alatt gazdag pincerendszer húzódik. A Szamárhegyet az apróbb telkek cseréppel fedett, magastetős, utcafronton álló, földszintes épületei uralják. Jellegzetes utcaképet ad a tömör falfelületek dominanciája, melyet csak egy-egy hangsúlyosabb kialakítású kapu és az utcai homlokzatra helyezett egy vagy két, kisebb nyílászáró tör meg, zártsorú hatást adva. A falak mögött mediterrán hatású, hangulatos kis kertek bújnak meg. A színhasználat a történelmi óvároshoz képest jóval visszafogottabb, meghatározó elem azonban a nyílászárók kontrasztosabb, de nem harsány festése. Az egyszerű, természetes anyagok – vakolat, kő, égetett agyagcserép – használata mérvadó. A magyar Montmartre-nak is emlegetett Szamárhegyen a két világháború között sok festő bérelt megfizethető szállást, és nyert csodálatos ihletet e városban. Manapság több művésznek ad otthont a Szamárhegy, a kockakővel burkolt hangulatos utcákról páratlan panoráma nyílik a Dunára és a városra. A telekárak tekintetében ma az egyik legdrágább városrész ez, melybe azonban – puritánsága okán, egyedi atmoszférájánál és adottságainál fogva – nem illeszkednek a nagy léptékű, nemes anyaghasználatot nélkülöző, vagy éppen túl városias megjelenésű épületek.

t

82 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV Vasúti villasor

Szabadkai utca

Bolgár

utca

83


BELVÁROS - SZAMÁRHEGY

AJÁNLÁS

ha a tervező gondoskodik a szintek között is kapcsolatot teremtő kisebb tömegekre való osztásról, és ennek megfelelően a tetők és részlet gazdag homlokzatok kialakításáról. Ideális esetben a szintek és a belmagasság jó meghatározásával, szinteltolással és ügyes térbeli elrendezéssel tökéletesen illeszthető a ház a terepre. Egyszerre gondolkodjunk épületben és kertben, igényes minél alacsonyabb, bontott vonalvezetésű támfalmegoldásokban, a támfalat takaró, befutó növényzetben. [ támfalakról lásd 249. oldal]

TELEPÍTÉS A kisméretű, gyakran két utcára nyíló telkeken a beépítés szinte telkenként változó, jellemzően oldalhatáros, sok helyen hatásában zártsorú. A Szamárhegy jellegzetessége az utcafronton álló elhelyezés mellett az épületfalak és az átellenes hézagok adta ritmus: az utca két oldalát vizsgálva szinte sosem találunk egymással szemben két magas oromfalat. A telken való elhelyezésnél törekedjünk e lépcsőzetes ritmus követésére. A Szamárhegy lábánál, csatlakozva a Bogdányi utcához jellemzően kisvárosias jellegű, zártsorú beépítést találunk [ lásd 52. oldal]. A MűvészetMalom környezetében a hegyoldalhoz képest nagyobb telkek vannak, nagyobb léptékű, nem csupán lakás célú épületekkel.

A Szamárhegy oldalában egykor nagyobb számban jellemző volt a dalmát előképek alapján kővel burkolt pinceszintre helyezett, külső – általában kő - lépcsővel megközelíthető lakószint, sátortetős kialakítással.

LÉPTÉK, TÖMEG

Alapelv, hogy az egységes utcakép érdekében igazodjunk a már kialakult, harmonikus rendhez! A lejtős területen [ lásd 139. oldal], a szükségesnél nagyobb mértékű talajmunka (kiemelés, feltöltés) jelentős és felesleges költségtöbblettel jár, és örök sebet üt a tájban, csökkentve a saját és a szomszédos ingatlanok értékét is. Egy erős lejtésű telekre épülő háznak akkor nem lesz ormótlan támfal jellege,

84 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Tekintettel a kiterjedt pincerendszerre, építés előtt minden esetben kérjünk geotechnikai szakvéleményt!

Az épületek zöme földszintes, kis alapterületű. Ez a kisléptékű, falusias beépítés megőrzendő! A házak arcukkal, azaz oromfalukkal általában az utca vonalán állnak, követve annak vonalvezetését. Ez az utcafronti beépítési jelleg megtartandó. A Szamárhegy telekstruktúrája védendő érték. A telekösszevonás csak abban az esetben támogatott, ha az illeszkedik az eredeti telekstruktúrába, nem haladja meg a jellemző telekméretet, és nem történik a léptékhez nem illeszkedő volumennövekedés az épület tekintetében. Az adott esetben így megnövekvő közterületi homlokzaton az eredeti telekosztást meg kell jeleníteni, hiszen ez a finom ritmikus változatosság adja a városrész varázsát.

MAGASSÁG Szamárhegyen földszint és tetőtérbeépítéses épületek a jellemzők, ezért két, vagy többszintes épületek nem illeszkednek ebbe a szövetbe. Teljes értékű emelet utcafronton nem helyezhető el. Kivétel ez alól a Bogdányi utca környezetének kisvárosias, kétszintes (földszint+emelet) beépítése. A Szamárhegy karakterének egyik jellegzetessége, hogy az utcai párkánymagasság nagyon finoman differenciált: az egymással szomszédos épületek nem teljesen egymagasságúak, az utcai sziluettet játékosság jellemzi, ezért az ereszvonalak kényszeres hozzázárása nem javasolt. Ugyanígy ne tekintsük szükségszerűnek a tűzfalak letakarása okán a tetők összezárását sem.

TETŐFORMA, ERESZKÉPZÉS ▶ Közterületről láthatóan a főtömegen magastetős kialakítás javasolt, 35o-50o közötti hajlással. ▶ Lapostető nem megengedett, a túl meredek („alpesi”) illetve túl alacsony („mediterrán”) hajlásszög pedig idegenül hat ebben a környezetben, ezért kerülendő. ▶ Az egységes utcakép érdekében részben, vagy egészben igazodjunk a kialakult jelleghez: ha a szomszédságban például jellemzően egyszerű tetőzetek vannak és utcával párhuzamos a tetőgerinc, akkor a mi házunk tetőzetén is jelenjen meg ez a jelleg. ▶ A tetőforma megválasztásakor törekedni kell a szomszéd épületekhez való igazodásra. Ugyanakkor, ha a szomszédos beépítés nyilvánvalóan egy korábbi hibás koncepció eredményeként megsebzi az egyébként egységes utcaképet, ne igyekezzünk ehhez illeszkedni sem a párkánymagasságban, sem a tetőkialakításban a hagyományos beépítés rovására. ▶ Különleges, feltűnő tetőformákat nem ajánlott alkalmazni, általános esetek-

ben a visszafogott kialakítás javasolt. A túlformált, aszimmetrikus nyeregtető, és az elaprózott felületekből álló tetőzetek kerülendők. ▶ A meglévő szövetben több példát találunk félnyeregtetős, tűzfalas kialakításra, melyek, igazodva a jellegzetese telekstruktúrához, fontos elemei a településképnek. ▶ A két utcára nyíló telkek esetében a tető gyakori, értékes eleme az utcaszintre nyíló padlásbejáró, melynek hagyományát, ha van rá lehetőség, kövessük! ▶ Jellemző az utcai homlokzat mérsékelt kiülésű oromdeszkás kialakítása, mely nem helyettesíthető szegély vagy szegőcseréppel! Kerüljük a széles kiülésű ereszeket!

85


BELVÁROS - SZAMÁRHEGY

TETŐTERASZ, TETŐTÉR BEÉPÍTÉSE, KÉMÉNY ▶ A tetőkiemelés vagy tetősíkablak elhelyezése lehetőleg az utcafronttól hátrébb javasolt, tetősíkablak csak egy sorban helyezhető el (1, 2, 3). A tetőkiemeléseket ne aprózzuk el (5), lehetőség szerint vonjuk össze, elkerülve a vízelvezetéshez szükséges hattyúnyakak zavaró sokaságát. ▶ Az ökörszemablak nem illeszkedik a Szamárhegy arculatához (8). ▶ A tető utólagos beharapásával történő teraszkialakítás, vagy konzolos tetőszinti kiugrás, több sorban elhelyezett tetőbevilágító nem elfogadott. ▶ Új épületnél visszahúzott tetőszint, a tető visszalépcsőztetése nem alkalmazható. ▶ A kémény a falazat része, kialakítása a homlokzattal (vakolat, szín) harmonizáljon. Az önállóan szerelt kéményt ne vezessük az épületen kívül. A tetőn turbó- vagy kondenzációs kémény körbefalazás nélkül közterületről nem látható, semleges pozícióba telepítendő.

2

1

4

5

6

▶ Energiatermelő berendezés (napelem, napkollektor, egyéb kültéri egységek) elhelyezésénél – tekintettel a kilátás és a rálátás védelmére - a látvány vizsgálandó az egyes kilátópontokról éppen úgy, mint az utcafrontról. Alapelv, hogy a megjelenésben a tető kell, hogy domináljon. [ napelemekről lásd még 240. oldal].

HÉJAZATOK ▶ A Szamárhegyen javasolt a matt, szépen öregedő (nem engóbozott, nem üvegmázas) cserépfedés használata, mely hozzájárul az egységes településképhez. Kerülendő a mű antikolt vagy egyéb mintázatú, nem természetes színű és anyagú cserepek, vagy egyéb anyagú fedések (lemezek, cserepeslemezek, zsindelyek stb.) alkalmazása.

Javasolt a matt égetett természetes alapszínű agyagcserép (natúrtól a mélyvörösig). A cserép anyaga és színe mellett fontos a megjelenése is. Szamárhegyen a klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. Nem ajánlott a túl határozott karakterű, szinte önálló életet élő nagyhullámú, nagyméretű cserepek alkalmazása. Az alacsonyabb hajlásszögnél (előtető stb.) elfogadható a matt, grafitszürke korcolt lemez

3

7

86 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

8

Kerülendő a nem természetes színű és anyagú cserepek, vagy egyéb anyagú fedések (műpalák, lemezek, zsindelyek) alkalmazása

▶ A cserép anyaga és színe mellett fontos a megjelenése is: elsősorban a klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. Nem ajánlott a túl határozott karakterű, szinte önálló életet élő nagyhullámú, nagyméretű cserepek alkalmazása. A főtömeget kiegészítő, alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületeken elfogadható a matt, grafitszürke korcolt lemez, ugyanakkor a közterületről látható tetőfelületek esetében javasolt a cserépfedés használata.

HOMLOKZAT ▶ A Szamárhegy varázsát a homlokzatok megjelenése erősen befolyásolja! Elsősorban a vakolt homlokzat a jellemző. Elfogadottnak tekinthető még a dalmátok által a korai időkben alkalmazott – kezdetben vakolatlan, mediterrán hangulatú - kőfal is, amen�nyiben az épületen a vakolt felületek dominálnak. ▶ Törekedjünk az igényes, természetes, szépen öregedő anyagok használatára [ lásd 56. oldal]. Kövessük a jellemző fal-nyílás arányt, a túlzottan áttört felületek nem illeszkednek sem az utcaképbe, sem a Szamárhegy Duna felőli látványába. ▶ A vakolt homlokzatot sima felülettel alakítsuk ki. Általánosságban a kapart, dörzsölt, szórt, cuppantott stb. felületképzések idegenek a Szamárhegy hagyományától. Adott esetben egyes, simított felülettel vegyített struktúrák új építés esetén, egyéni elbírálás mellett illeszkedők lehetnek. ▶ Lábazatnál kerülendők a ragasztott, csempeszerű utánzatok, melyek nem időtállóak és a sarkokon az

Az épületek közterület felőli homlokzatára technológiai létesítményt (klímaberendezés, gépi szellőző berendezés kültéri egysége, antenna, árnyékoló stb.) csak akkor lehet elhelyezni, ha a homlokzatba integrált, takart kialakításra lehetőség van. Új épület létesítésekor a központosított, takart elhelyezésű épületgépészeti rendszerek és az egységes, rejtett árnyékoló szerkezetek támogatottak.

[

lásd

élek találkozása nem megoldott. Lábazati sávban nem javasoltak a szerelt, fuga nélküli elemek, a kőpanelek vagy a műgyantás ásványiszemcsés lábazati vakolatok sem. Helyette (nem csillogó felületű) kő, műkő (rusztikus felülettel), vagy a felújítható vakolt (nem szemcsés, műgyantás, hanem festett) lábazat használata ajánlott. ▶ Tucatáru helyett egyedi tervezésű elemeket és részletmegoldásokat (nyílászárók, korlátok, kapuk, kerítések) alkalmazzunk a homlokzaton.

240. oldal]

87


BELVÁROS - SZAMÁRHEGY

NYÍLÁSZÁRÓK ▶ Szamárhegyen a régi házak ablakai kisméretűek, keretezettek. Szalagablak, nagy felületű üvegfal kerülendő megoldás közterületről látható felületen – nem feledve a Duna felőli rálátásokat sem. ▶ Csak nemes anyagú nyílászáró helyezhető el, a homlokzattal harmonizáló színezéssel.[ lásd 254. oldal] ▶ A Szamárhegyen az ablakok körül kő vagy vakolatkeret fut, kő ablakpárkánnyal. Új építés esetén követendők e jellegzetességek, a kőanyag megválasztásánál azonban kerüljük a csillogó, csiszolt felületeket, törekedjünk a meglévő kőkeretek felületi jellegzetességeivel azonos követ választani. A nyílászárók és teraszok korlátkialakításánál kerüljük a nagyvárosi hangulatú elemeket, például üvegtábla használatát! A kovácsolt elemek esetében a hagyományos, fekete vagy antracit színezés javasolt. ▶ A falazott, vakolt kerítések jellegzetes eleme a vakolat vagy kőkeretes fa kapu, melynek színezése, díszítése a többi nyílászáróval harmonizál. Új épületeknél igyekezzünk ebből ihletet meríteni! A barkácsáruházi kínálat és a sztenderd műanyag helyett egyedi, lehetőleg szépen öregedő és felújítható kaput helyezzünk el. ▶ Az utólag felszerelt redőnytokok beszerelése helyett gondoljuk át a rejtett, fa, lehetőleg a nyílással azonos színű árnyékoló szerkezetek elhelyezésének lehetőségét. A hagyományos szerkezetek, az árnyékoláson és a vagyonvédelmen túl öltöztetik a homlokzatot! Utcafrontra csak rejtett redőnyszerkrényt helyezzünk el! Alkalmazhatunk lamellás kialakítású zsalugátert, de jó megoldás lehet a tömör kialakítású külső spaletta elhelyezése.

88 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

SZÍNEK ▶ Nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat a homlokzatok tekintetében sem. Gondolkodjuk elsősorban fehérben, törtfehérben, adott esetben elfogadhatók a természetes, föld színek világosabb árnyalatai. A hegy lábánál, a kisvárosi jelleget tükröző Bogdányi utca térségében a történelmi óvárosra jellemző színezés követendő [ lásd 71. oldal] ▶ Közterületről látható homlokzatok színezésénél a szomszédos épületeket és a teljes utcaképet vegyük figyelembe. A Szamárhegy jellegzetessége a nyílászáróknak a világosabb vakolattal kontrasztosabb, de nem harsány színezése. Nyílászárókra javasolt lágy színek

Homlokzatra elsősorban a fehér és a törtfehér javasolt

Ez a válogatás az árnyalatok jellegét hivatott illusztrálni, a sor tetszőlegesen bővíthető

▶ Garázskapu esetén ne feledjük, hogy a billenő/toló/nyíló stb. professzionális szerkezetek önmagukban is megvásárolhatók, melybe egyedi, a hely hangulatához és a homlokzathoz illeszkedő kitöltés szerelhető. Javasolt a garázsbejárat erőteljesebb visszahúzása a homlokzati síktól. Egy épülethez egy garázsbejárat helyezhető el.

Szamárhegyhez nem illeszkedő formák és osztások

Nyílászárókra nem javasolt rikító színek

Homlokzatra nem javasolt rikító színek

KERT ▶ Szamárhegyen a zárt kerítések mögött kisméretű, mediterrán jellegű kertek kialakítása javasolt, ennek megfelelő növényválasztással. A dalmát hagyományoknak megfelelően egykor minden házhoz kapcsolódott szőlőlugas, mint átmeneti tér. A kisebb méretű lakókertek egy része természetes burkolattal rendelkezett, kisebb kúttal vagy csobogóval. Jellemző növény a füge, a rózsa és a fűszernövények. Kerüljük a tuják és egyéb örökzöld, karakteridegen növények ültetését! [ támfalakhoz lásd 249. oldal]

89


BELVÁROS - SZAMÁRHEGY

KILÁTÁS, RÁLÁTÁS, SZILUETT

Kertekben, házfalaknál is találkozhatunk még szárazon rakott kőfalakkal, ún. obalákkal. Ez a támfalmegoldás dalmáciai eredetű.

KERÍTÉS ▶ A Szamárhegyen általában a homlokzattal azonos anyaghasználatú és színű, zömében vakolt kerítések alkotnak tömör térfalakat. Kövessük e jellegzetességeket! ▶ Néhol tömör, de vakolatlan kő (konglomerátumos)

90 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

anyagú kerítések futnak – melyeket felújítás során is hagyjunk meg nyersen. ▶ A Temető fele egyre gyakoribbá válnak a deszka kerítések (Dalmát utca), melyek színezésére a nyílászáróknál adott színkódot vegyük figyelembe. Az erdészeti hangulatú, szélezetlen deszkakerítés, és a nagyáruházi modul fa vagy egyéb előregyártott elemek nem illeszkednek az utcaképbe. ▶ Zsalukőfalat ne hagyjunk vakolás és színezés nélkül!

Szentendre esetében különösen fontos a kilátás és a rálátás védelme. Képzeletben álljunk meg például a Tobakosok keresztjénél, az Angyal utcai, vagy a Szőlő utcai kilátópontnál, és tekintsünk le szeretett városunkra! Ez a látvány – az egymásba szövődő tetőfelületeivel, templomtornyaival, a folyóval, a girbegurba utcákkal - festők százait ihlette meg, turisták ezrei zarándokolnak érte nap mint nap városunkba. Éppen ezért ▶ ne korlátozzuk a magaslati pontokról a kilátást rácsokkal, oda nem illő szerkezetekkel, rosszul telepített kültéri egységekkel, tetőkiemelésekkel, takaró növényzettel ▶ ne csúfítsuk el a látványt feltűnő színű műanyag vízelvezető csatornákkal, polikarbonát előtetőkkel ▶ ne sebezzük meg az összképet rossz anyag- és színválasztással (elütő cserép, harsány szín) A városkép szerves része a Szamárhegy folyó felőli látványa. A homlokzatot domináló üvegfal, a rosszul megválasztott arányok, anyagok és színek idegenül hatnak és megsebzik a szövetet. Figyeljük meg és kövessük a hagyományos fal-nyílás arányt!

91


BELVÁROS - SZAMÁRHEGY

KÖZTERÜLETEK ▶ Szentendre hangulatát meghatározza a bazalt kockakő és a helyi Kéki-hegyről származó trachit burkolat, melyet nem csak az utcákon, hanem a Szamárhegyre jellemző, elágazásnál kialakuló kis teresedéseken is megtalálunk. Közterületi burkolatoknál, garázsbejáróknál stb. egyeztetve a Főépítészi Kabinettel és a szükséges engedélyek birtokában igazodjuk ehhez a harmonikus anyaghasználathoz, kerüljük a színes, beton térkövek használatát. ▶ A Szamárhegy közterületein találhatunk még szivat�tyús, ún. stanglis kutakat. Óvjuk meg őket és gondozzuk környezetüket! ▶ Gondozzuk a házunk előtti közterületet! Általában szűkebb hely marad a növénytelepítésre, de ez nem akadálya a szép utcaképnek! Javasolt például mályva, levendula, zsálya, nőszirom, sásliliom, gólyaorr, őszirózsa, madárhúr, pünkösdirózsa, pimpó, rozmaring, cickafark, kúpvirág, kakukkfű, törperózsa ültetése a naposabb területekre, meténg, árnyliliom, gyöngyvirág, nefelejcs, Waldstein pimpó, bőrlevél, kövérke, orbáncfű az árnyasabbra. Kerüljük az összevissza nyírt, hiányos sövényeket és a tuják alkalmazását! [ közterületekről, teraszokról lásd még 222. és 230. oldal]

92 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

TÁMFALGARÁZS A Szamárhegyen önálló épületként garázs nem alakítható ki, nem oldható meg lábakon álló kis fedett nyitott kerti építményben. Új építés esetén kizárólag az épülettel vagy a kerítéssel egybeépített nyitott-fedett tároló, vagy földszinti, a terephez igazodó támfalgarázs építhető. Támfalgarázsnál a támfal magasítása a szerkezethez szükséges szélességen belül lehetséges, a további részeken a meglévő terephez kell visszacsatlakozni. A garázskaput ne emeljük ki barokkos attikával! A felmerülő szigetelési problémák miatt sem a vakolat, sem a csempeszerűen felragasztott kőburkolat nem tartós ilyen felületeken, ezért ezeket a megoldásokat kerüljük. Javasolt a támfal futó növényzettel való benövesztése.

93


ta

ra

vo

da

-p

ata

utc a

a

a utc

gk

mil

öz

rá Ba g tsá

Áb rán yi E

lla

Sz

k

utc

arg a

Csi

re u Ad

oró

Ilosv ay V

a

yE nd

ut la du M an

gy

BELVÁROS - PEREMTERÜLETEK

utc

tca

utc a Ze nta

ca

tca gu Csi lla

Mo

a utc

ál

s Egre

ri P

Méhész utca

svá

kö z

Daru-piac Ba

rtó

Sz

ta

ca

vo

éla

zsm

au

tca

utc

a

da

ca

ut Hold

t

Ka

a su tc

ca s ut ikló yi M

át lm

Dodola utca

Sa

Apród

Zrín

Da

utc a

BELVÁROSI PEREMTERÜLETEK

yu

g he lső

ca

Barcsay Jenő tér

Stéger Xavér Ferenc köz

Tem

utc

a

a

ető

út ányi

ut

Bogd

ara

tca

zm

Té lu

utca

Fe

tc a

kB

ra

ca

ut

ss ai

ár

ut

Ny

r k so

óh

eg

y

ut

ca

Rév utca

Borpince utca

D

un

Du na k

Arz

én

an ya

rk

ut ca

örú t

spö

oev Ljub

Als

Bartók Béla utca

a ete De m ics

köz

ca la ut

r utc

Isko

Kapás

Ősz

utc

Középhegy utca

ru

tc

a

Szőlő

utc a

rtu na

z

Áprily Lajos tér

köz

Ha

rb

Fo

lász

Sze rtin

ovic

s Ig

cu

Fe

re

nc z

z

a

s

ös

köz

i Mikl

ós kö

zha

ihá

a su no Já ny

ca

a

utc

utc Vá

áz

Fő tér

utc

a

Ja

tér

öz

a

Tö rö kk

ky

Fertő

ab

író

tsa

utc

Ke

rt

nc

sá utca gye

tca

yu

lud

utca

Hajós

utca Attila

Őrtorony utca

Dr. Nagy Lajos utca

Aradi utca

Fürdő utca

Kisfa

Kertész utca

yar

kan

na

Du t körú

Római tábor köz

94 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV Vasúti villasor

Bolgár

Szabadkai utca

út

ak

at

rgy Gyö

-p

ös

kk

gyön

sa Dóz

Kossuth Lajos utca Kápolna utca

a Árpád utc

Vitéz utca

ca

Petőfi Sándor utca

rút

ar kö

kany

Ulcisi a kö z

Duna

Ró ma

i vá

ca

ut Csaba

ut

Lövé sz ut ca

ai

rke rt u tca

m Ró

A teljes belváros területén az elektromos és hírközlési hálózatok vezetékeit földkábelen kell vezetni, valamint törekedni kell a meglévők föld alá helyezésére. Trafóállomás elhelyezése tiltott, azt csak trafóházban, vagy épülettel egybefoglalva oldható meg, amennyiben az szakmai indokok miatt nem helyezhető el egyéb területeken. A trafóház felületét a területre érvényes homlokzati kialakítással, ajtajait és szellőzőrácsát, a főépítésszel egyeztetve, a közterületi bútorokra előírt RAL színkód szerint kell kialakítani, közvetlen környezetét takaró növényzettel parkosítani kell. Egyéb felszíni energiaellátási vagy hírközlési hálózatok építményei (átjátszók) elhelyezése tiltott, kivétel ez alól a templom tornyának süvege alatti takart terület, amennyiben az érintettek hozzájárulnak.

Batthyány Lajos utca Alsó Duna köz

Jókai Mór utca

a

utca

-korzó Duna

a

utca

utca

z kö

utca

prik

Előd utc

Futó

a

tc

a

tovity

renc

ru Kö

Pa

Kun utc

v Igna

Dum

z kö

Sá nc

a

lta

i utca

Jako

Jenő

art

Ke

Bottyán János utca

Erdély

köz

era Fe Kucs

s-p

ca

ár utca

Péter Pál utca

Lig

et

Péter Pál utca

Janics

k Bü

ly ut

art s-p

ö kk

Bü s kirá

BELVÁROSI PEREMTERÜLETEK

tc gu

Dunakorzó

linsz

Vastagh György utca

rút

ar kö

Zsi

os

lla Ká

ut

Ara

i Is

nc

kany

jcsy

utca

a

án

nu tvá

zte

ere

iF

Duna

Tis

cz

Bercsényi Miklós

Templom tér

nk óJ

a

tca

su

tc

tca

Ác

utca

ly u

Ba

tyá

Acél utc a

a

tca

hu

him

tca

An

yM

tc

art

a

drá

utc

su

tc

ál

a

iP

za Alkotmány

rösm

Avar utc

utc

jó u

Kígyó utca Vö

rosh

utca

z

z

Kálvária tér

Erdélyi

f utca

y kö

Kíg

Józse

Tinód

DUNA

A

Ác

lete

kk

Told

utc

Bem

Malom utca

Rab Ráby tér

dc

a

a

ko

Virág utca

him

Do

utc

Ra

rá nd

utca

c

ru

Ku

Pászt or

z ke kö

Ze

a

utc

zi bo

Pátriárka utca

Pisz

ey

Hunyadi János

a

z

ne

ák utc

lcs

Munká

csy Mih

tca

de Fulco

utc

ály utc a

Ma

A belváros peremterületei a történelmi óvárost délről, a 11es főút és a Duna által körülölelő részek. A város szívéről a 70-es években megépült főút vágta le a Árpád utca – Attila utca által határolt sávot, melyet szintén a belvárosi peremterületekhez sorolunk. Általános jellemzőjük egyrészt, hogy a legfontosabb utcák mentén a történelmi magnál megismert kisvárosias, barokk, késő barokk, és kis számban historizáló beépítés provinciálisabb és egyszerűbb részletformákban, kisebb épületméretben testesül meg. Ennek oka lehet, hogy a tehetős kereskedő réteg építkezései javarészt a történelmi óváros területére koncentrálódtak. Másik jellemző a beépítés sűrűségének lazulása, melyhez hozzájárult a hetvenes évektől megépülő közintézmények sora, mint például a nagyposta, a volt pártház (ma mozi), vagy a megyei művelődési ház és könyvtár beékelődése. Ide tartozik a Kossuth Lajos utca és a Duna közé eső terület is, mely – egykor szegényebb -, oldalhatáros, falusias beépítésű, egységes hangulatú lakóövezete volt a városnak, gyengébb (patakkő borítású) közterületekkel, kedvesen kanyargó utcákkal. Bár peremterületekként tartjuk számon, jelentőségét az is jól mutatja, hogy bizonyos részei, például a Paprika-dombra felfutó Paprikabíró utca és a patak közötti domboldal a történelmi óváros szinte minden szegletéből jól látható.

utca

95


BELVÁROS - PEREMTERÜLETEK

AJÁNLÁS TELEPÍTÉS A belváros peremterületein akár egy utcán belül is változnak a különböző (oldalhatáros, szabadonálló, zártsorú) beépítések [ lásd 52. oldal]. Ugyanakkor sok helyütt hatásában zártsorú a beépítés a tömör kerítések, s azon belül a kapuk hangsúlyos kialakítása miatt. Alapelv, hogy az egységes utcakép érdekében igazodjunk a már kialakult, harmonikus rendhez! Lejtős terep esetén (Paprikabíró utca) a Szamárhegynél megfogalmazott elvek érvényesek [ lásd 84. és 139. oldal].

96 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

LÉPTÉK, TÖMEG A belváros peremterületein a magánépítkezések esetén a léptékben tartás alapelvárás. Középületek esetében egyedi elbírálás mentén elfogadható a jelentős volumennövekedéssel nem járó léptékváltás, melyet megfelelő homlokzattagolással kell azonban ellensúlyozni.

MAGASSÁG, ERESZVONALAK, TŰZFALAK A belváros peremterületein jellemzően földszintes (földszint+tetőtérbeépítés), illetve egyszintes (földszint+ egy emelet) épületek találhatóak, néhol kisvárosias, néhol pedig falusias beépítést adva. Zártsorú beépítés esetén fontos, hogy a csatlakozó új épületrész zárópárkánya (ereszvonala) közel egymagasságú legyen a meglévő épületekével. E terület karakterének azonban egyik jellegzetessége, hogy az utcai párkánymagasság nagyon finoman differenciált: az egymással szomszédos épületek nem teljesen egymagasságúak, az utcai sziluettet játékosság jellemzi, ezért az ereszvonalak kényszeres hozzázárása nem javasolt. Ugyanígy ne tekintsük szükségszerűnek a tűzfalak letakarása okán a tetők összezárását sem.

97


BELVÁROS - PEREMTERÜLETEK

TETŐTERASZ, TETŐTÉR BEÉPÍTÉSE, KÉMÉNY

TETŐFORMA ▶ A főtömegen, közterületről látható részen magastetős kialakítás javasolt, 35-50o közötti hajlással, melytől a meglévő szomszédos tetőfelülethez való illeszkedést figyelembe véve el lehet térni. ▶ A tetőforma megválasztásakor törekedni kell a szomszéd épületekhez való igazodásra. Ugyanakkor, ha a szomszédos beépítés nyilvánvalóan egy korábbi hibás koncepció eredményeként megsebzi az egyébként egységes utcaképet, ne igyekezzünk ehhez illeszkedni sem a párkánymagasságban, sem a tetőkialakításban a hagyományos beépítés rovására. ▶ Különleges, feltűnő tetőformákat nem ajánlott alkalmazni (középületen sem), általános esetekben a visszafogott kialakítás javasolt. A túlformált, aszimmetrikus nyeregtetős, elaprózott felületekből álló tetőzetek kerülendők. ▶ Bizonyos területeken történetileg kialakult jellemző a félnyeregtető, oldalsó tűzfalakkal. Ne törjük meg e hagyományt a tetőforma nyeregtetőre való megváltoztatásával!

▶ Egyszerű, kisszámú tetőkiállásban vagy egy sorban elhelyezett tetősíkablakban gondolkodjunk, melyeket az utcakép védelme érdekében az utcafronttól távolabb helyezzünk el. Kerüljük a hegyes, toronyszerű, vagy aránytalan méretű, túldíszített tetőkiállásokat! [ lásd még 256. oldal] ▶ Tetőtér beépítése, a héjazat cseréje csak egy ütemben, azonos anyaghasználat mellett végezhető. Részleges tetőkiemelés, egy lakáshoz tartozó beépítés nem javasolt. ▶ A tető utólagos beharapásával történő teraszkialakítás, vagy konzolos tetőszinti kiugrás, több sorban elhelyezett tetőbevilágító nem javasolt. ▶ Új épületnél visszahúzott tetőszint csak egyszer alkalmazható, kerülendő a fokozatosan visszalépcsőző megoldás. ▶ A kémény a falazat része, kialakítása a homlokzattal (vakolat, szín) harmonizáljon. Az önállóan szerelt kéményt ne vezessük az épületen kívül. Turbó- vagy kondenzációs kémény körbefalazás nélkül közterületről nem látható, semleges pozícióba telepítendő. ▶ Energiatermelő berendezés (napelem, napkollektor, egyéb kültéri egységek) közterületről láthatóan (sem utcáról, sem a rálátások és a sziluett szempontjából meghatározó tetőfelületeken) nem helyezhető el.

HÉJAZATOK ▶ Javasolt a szépen öregedő, matt (nem engóbozott, nem üvegmázas) cserépfedés használata, mely hozzájárul az egységes településképhez. Kerülendő a mű antikolt vagy egyéb mintázatú, nem természetes színű és anyagú cserepek, vagy egyéb anyagú fedések (lemezek, cserepeslemezek, zsindelyek stb.) alkalmazása. ▶ A cserép anyaga és színe mellett fontos a megjelenése is: elsősorban a klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. Nem ajánlott a túl határozott karakterű, szinte önálló életet élő nagyhullámú, nagyméretű cserepek alkalmazása. A főtömeget kiegészítő, alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületeken elfogadható a matt, grafitszürke korcolt lemez, ugyanakkor a közterületről látható tetőfelületek esetében javasolt a cserépfedés használata. ▶ Jellemző az utcai homlokzat mérsékelt kiülésű oromdeszkás kialakítása, mely nem helyettesíthető szegély vagy szegőcseréppel! Kerüljük a széles kiülésű ereszeket!

HOMLOKZAT Javasolt a matt égetett természetes alapszínű agyagcserép (natúrtól a mélyvörösig). A cserép anyaga és színe mellett fontos a megjelenése is. A klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. Nem ajánlott a túl határozott karakterű, szinte önálló életet élő nagyhullámú, nagyméretű cserepek alkalmazása. Az alacsonyabb hajlásszögnél (előtető stb.) elfogadható a matt, grafitszürke korcolt lemez

Kerülendő a nem természetes színű és anyagú cserepek, vagy egyéb anyagú fedések (műpalák, lemezek, zsindelyek) alkalmazása

98 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

▶ A belváros peremterületein a vakolt, festett homlokzat a jellemző. Kövessük ezt a jellegzetességet! ▶ Az egyszerűség nemessé tesz: kerüljük a túl sokféle anyag használatát, melyek gyengítik egymás hatását! ▶ Szentendre varázslatos karakteréhez hozzátartozik a homlokzatok változatos, mégis egymással harmonikus egységet képező színezése. A harsány, természetellenes árnyalatok elkerülésével válasszuk ki megfelelő homlokzati színt. A belváros peremterületén semmilyen épületszerkezet tekintetében nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat. Gondolkodjuk pasztell (lágy) színekben: fehérben, törtfehérben vagy természetes, föld színekben, azok világosabb árnyalataiban. Közterületről látható

99


BELVÁROS - PEREMTERÜLETEK

RÉSZLETEK

Homlokzatra javasolt föld színek Ez a válogatás az árnyalatok jellegét hivatott illusztrálni, a sor tetszőlegesen bővíthető Homlokzatra nem javasolt rikító színek

homlokzatok színezésénél a szomszédos épületeket és a teljes utcaképet vegyük figyelembe! ▶ A kapuk körül ritkábban homokkő kőkeret, az ablakok körül jellemzően vakolatkeret fut. Új építés esetén követendők e jellegzetességek, a kőanyag megválasztásánál azonban kerüljük a csillogó, csiszolt felületeket, törekedjünk a meglévő kőkeretek felületi jellegzetességeivel azonos követ választani. ▶ Tucatáru helyett egyedi tervezésű elemeket és részletmegoldásokat (nyílászárók, korlátok, kapuk, kerítések) alkalmazzunk a homlokzaton. ▶ Lábazatnál kerülendők a ragasztott, csempeszerű utánzatok, melyek nem időtállóak és a sarkokon az élek találkozása nem megoldott. Lábazati sávban nem javasoltak a terméskövek, a szerelt, fuga nélküli elemek, vagy a műgyantás ásványiszemcsés lábazati vakolatok sem. Helyette a városi igénybevételnek hosszú távon ellenálló (nem csillogó felületű) kő, műkő (rusztikus felülettel), vagy a felújítható vakolt (nem szemcsés, műgyantás, hanem festett) lábazat használata ajánlott.

100 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

NYÍLÁSZÁRÓK ▶ Javasolt a nemes anyagú – vagy felületében nemes hatású – nyílászáró helyezhető el, a homlokzattal harmonizáló színezéssel. A barkácsáruházi kínálat és a sztenderd műanyag helyett egyedi, lehetőleg szépen öregedő és idővel felújítható nyílászáróban gondolkodjunk!

Kerüljük a tüzéptelepek tucatáruit és a nem javítható anyagú szerkezeteket

Kerüljük a csempeszerűen ragasztott keretezéseket, a gic�cses hatású belsőépítészeti hungarocell tagozatok kültéri alkalmazását!

▶ Új épületek kialakításánál a közterületről látható homlokzatokon a hagyományosan függőleges arányú nyílászáró kialakítást kell figyelembe venni. Törekedjünk a tömör fal hatásának és megfelelő arányának megőrzésére, melyben a nyílások ne dominálnak, hanem lyukszerűen jelennek meg. A teljes belvárosi szövetben idegenül hat a szalagablak és a nagy felületű üvegfal, ezért kerülendő. ▶ Garázskapu esetén ne feledjük, hogy a billenő/toló/ nyíló stb. professzionális szerkezetek önmagukban is megvásárolhatók, melybe egyedi, a hely hangulatához és a homlokzathoz illeszkedő kitöltés szerelhető. Javasolt a garázsbejárat erőteljesebb visszahúzása a homlokzati síktól. Egy épülethez egy garázsbejárat helyezhető el.

▶ A belváros peremterületein az erkélyek korlátmegoldása nagyon erős karakterformáló elem. Forgalmas utcákban a nyitott, pálcás korlátok előre vetítik azoknak igénytelen takargatását a lakók által, mely tulajdonképpen egy új, rendezetlen hatású homlokzatot eredményez. ▶ Az utólag felszerelt redőnytokok beszerelése helyett gondoljuk át a rejtett, fa vagy famintázatú, lehetőleg a nyílással azonos színű árnyékoló szerkezetek elhelyezésének lehetőségét. A hagyományos szerkezetek, az árnyékoláson és a vagyonvédelmen túl öltöztetik a homlokzatot! Utcafrontra csak rejtett redőnyszerkrényt helyezzünk el! Alkalmazhatunk lamellás kialakítású zsalugátert, de jó megoldás lehet a tömör kialakítású külső spaletta elhelyezése. ▶ A közterület felőli homlokzatra technológiai létesítményt (klímaberendezés, gépi szellőző berendezés kültéri egysége, antenna, árnyékoló stb.) csak akkor lehet elhelyezni, ha a homlokzatba integrált, takart elhelyezésű épületgépészeti rendszerek és az egységes, rejtett árnyékoló szerkezetek támogatottak. [ lásd 240. oldal] ▶ Az épület falát árubemutatásra használni nem szabad. Árubemutatásra a kirakat, továbbá a nyílászárók nem átlátszó szárnyai (zsalugáter, fa és fém ajtótábla) használhatók, szükség esetén a városképileg támogatott mobil állványokkal kiegészítve. [ portálokról, cégérekről lásd 232. oldal] ▶ Tűzfalaknál gyakori megoldás a macskalépcső, ritkábban bádog fallefedés is megjelenik.

FELÚJÍTÁS, HŐSZIGETELÉS, NYÍLÁSZÁRÓ CSERE ▶ Régi épületek eredeti nyílászáróinak cseréje során vegyük figyelembe, hogy ma már lehetőség nyílik az eredeti, hagyományos kialakítás hőszigetelt rendszerű, igényes újra gyártására, vagy felújítására. [ lásd még 258. oldal]

101


BELVÁROS - PEREMTERÜLETEK

MEGVILÁGÍTÁS A kevesebb több! A homlokzatok esetében a túlvilágítás hangulatromboló, giccses hatást kelt. Az épület egységes, tervezett díszkivilágítása javasolt, az egyes épületrészekre, tagozatokra, homlokzatdíszekre szorítkozó megvilágítás nem javasolt. Alacsonyabb épületeknél a legtöbb esetben elegendő, és hangulatos megvilágítást ad az utcai kandeláber. Fényfüzér csak az adventi időszakban alkalmazható, kerülendő a hideg fényű vagy a színes megoldás.

KÖZTERÜLETEK

KERÍTÉS ▶ A hatásában zártsorú a beépítés a tömör (zömében vakolt) kerítések, s azon belül a hangsúlyos kapuk kialakításának köszönhető. Kövessük e jellegzetességet! ▶ Az egymással és az épülettel is harmonizáló kerítések fontos elemei a településképnek. ▶ Néhol tömör, de vakolatlan kő (konglomerátumos) anyagú kerítések futnak – melyeket felújítás során is hagyjunk meg nyersen! ▶ A kisebb utcák mentén előfordul fa anyagú kerítés is, melyek színezésére a nyílászáróknál adott színkódot vegyük figyelembe. Az erdészeti hangulatú, szélezetlen deszkakerítés, és a nagyáruházi modul fa vagy egyéb előregyártott elemek nem illeszkednek az utcaképbe. ▶ Zsalukőfalat ne hagyjunk vakolás és színezés nélkül! ▶ A kerítésben elhelyezett kapu formálása és színezése legyen visszafogott. Kerüljük az előre gyártott elemek beépítését, törekedjünk a nemes anyaghasználatra. A kerítés nem feltétlenül az önmegvalósítás helye…kerüljük a feltűnő, formai izgalmakban bővelkedő, harsány megoldásokat!

102 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

▶ A fák léptéke igazodjon a belvárosi szövethez, kerülendők a túl szabályos lombkoronák ▶ Szentendre hangulatát meghatározza a bazalt kockakő burkolat. Több helyen még fellelhető egyéb (trachit), vagy vegyes, patakkő burkolat. Közterületi burkolatoknál, garázsbejáróknál stb. egyeztetve a Főépítészi Kabinettel és a szükséges engedélyek birtokában igazodjuk a hagyományos anyaghasználathoz, kerüljük a színes, beton térkövek használatát. [ közterületekről, vendéglátó teraszokról lásd még 222. és 230. oldalak]

NÖVÉNYZET, KERTEK ▶ A belső kerteknél kövessük a mediterrán jelleget! Javasolt növények: füge, szőlőlugas, fűszernövények. Kerülendő a tuja, vagy az északi karakterű növények, például a nyírfa. ▶ A hagyományos oldalhatáros beépítéseknél megmaradó keskeny oldalkertben célszerű a gépkocsinak csak a kerék nyomvonalán burkolatot építeni, vagy szórt burkolatot alkalmazni, így lehetőségünk marad növényesíteni is. A szomszéd ház oldalfala mellé ültethetünk alacsonyabb cserjéket vagy évelőket, a gépkocsi árnyékolására egy kisebb fa is megfelelő. Az átmeneti tereket árnyékolhatjuk kúszócserjékkel. ▶ A vegyes burkolatú, girbegurba utcák hangulatához hozzátartoznak a falak mentén ültetett mályvák. Gondoskodjunk azonban a falakat károsító gyomfák irtásáról! ▶ A fák léptéke igazodjon a belvárosi szövethez, kerülendők a túl szabályos lombkoronák ▶ A templomkertek és a belvárosi temetőkertek szerves részei a településképnek. A fák kivágása – kivéve a gyomfákat, vagy a kilátást zavaró növényzetet – csak balesetveszély esetén engedélyezhető.

103


BELVÁROS - JÓ PÉLDÁK

JÓ PÉLDÁK

A fotókon megjelenített épületek esetén képaláírásban tes�szük egyértelművé a követendő példaként szolgáló megoldásokat. A cél nem ezek szolgai másolása, hanem az ajánlásban körvonalazott elvek szerinti új, egyéni építészeti válaszok ösztönzése.

A kereskedelmi funkciónak nem feltétele a hatalmas üvegfelület, elegendő a kapu, a megnyitott udvar adta keret. Az igényes, növényzettel beültetett udvar, és az ízlésesen felújított homlokzat éppen elegendő vonzerő

A garázskapu kialakítása a belváros területén mindig nehéz feladat. Célszerű nem típus- vagy tüzéptelepi megoldásban gondolkodni. Szép példája ennek ez a kétszárnyú, fa anyagú kapu, melyet pasztell színe és hagyományos vasalatai tesznek a homlokzat hangsúlyos elemévé

A Bogdányi utcában lévő MűvészetMalom felújított műemléki épülete a kapuzaton határozottan jelzi új funkcióját és középület jellegét, bepillantást adva az udvarra, markáns összeköttetést teremtve az utca teresedése és a belső udvar között

A sokáig romos, egykor hivataloknak otthont adó kúria példaértékű felújításon esett át. Belső udvarának helyreállítása és hasznosítása, visszafogott, mégis markáns színezése mind a homlokzat, mind a nyílászárók tekintetében példaértékű. Ma a Ferenczy Múzeumnak ad otthont

104 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

105


BELVÁROS - JÓ PÉLDÁK

A kétezres évek első évtizedében épült evangélikus templom hamar ikonikus épülete lett a belvárosnak. A dunabogdányi kő használata kontrasztot képez a vakolt felületekkel szemben, egyben hangsúlyt ad a funkciónak

▶ ▶

Az önkormányzati vendégház pasztell homlokzati színei harmonikus egységet képeznek az utcaképpel. A felújítás során a vezetékezés rejtetten került elhelyezésre, megtartották a hagyományos padlásszellőzőket, így a Fő térre nyíló felületet nem csúfítják tetőablakok

Az elaprózott tömegjáték és vidám, de nem harsány színezés jól illeszkedik a belváros peremterületén lévő utca ritmusához

106 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

A Bogdányi utcai, felújított-bővített művésztelep a Duna és a Szamárhegy között áll. A mai kor architetúrája rejtőzködően húzódik meg a történeti városszövetben. A hagyományos, tömör tűzfalakat idéző tömegek követik az utca vonalát, finom ritmusát, a léptéket. Nincs szó álrégieskedésről, sokkal inkább folytatásról, mely sohasem szolgai utánzás

A közelmúltban felújított épület, a múzeum funkció ellenére nem nyílik meg nagy üvegfelületekkel a tér fele, megmaradt a kapu eredeti, zárt kialakítása, mely jól illeszkedik a várdomb és a szemben lévő templom jellegéhez. A színek harmóniája és a felirat elhelyezése példaértékű

107


BELVÁROS - JÓ PÉLDÁK

A belvárosi régi épületeken külső hőszigetelés elhelyezése nem javasolt. A nyílászárókat a felújítás során az eredeti anyagból, és eredeti osztásoknak megfelelően lehet korszerű kivitelben legyártatni. Ezek az épületek ennek szellemében születtek újjá, megtartva a hagyományos vakolatstrukstúrát és párkányokat, a cserép héjalást és a tető finom részleteit is. A színeket a teljes utcaképet vizsgálva választották ki, színdinamikus szakember segítségével

108 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

A két utca csúklópontjában elhelyezkedő, kis udvart körülölelő épület több tömegből ízesül, a nőtt jelleget követve. Az udvart lezáró határozott térfalon fa anyagú áttört kapu enged bepillantást a belső térbe. Külön figyelmet érdemel a harmonikus színezés mellett a bal oldali kis tető ellebegtetése, mely jellegzetesen helyi gesztus

109


BELVÁROS - JÓ PÉLDÁK

Ez a mai épület léptékében, arányában, színeiben és elhelyezésében is illeszkedik az Attila utca ritmusához és karakteréhez

▶ A Paprikabíró utca oromfalas, utcára merőleges házai zárt kerítésfalakkal kapcsolódnak egymáshoz, tömör térfalat alkotva. Az utca beépítésének jellegzetes eleme az épület, mely követi e gesztusokat. Kiemelendő a kocsibeálló kapujának megoldása, a színezés, valamint a falra felfutó növényzet összképéből eredő harmónia

A praktikum és az esztétika nem egymást kizáró fogalmak. Egy, a belváros peremterületén lévő passzívház is követheti a hagyományos fal-nyílás arányokat, az oromfalas tömegképzést. Ebben a helyzetben megengedett a sarokfunkció megünneplése

A hagyományos ablakosztás és homlokzati megjelenés jól megfér a léptékben tartott, nemes anyagú modern elemekkel

110 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Az elaprózott tömegjáték és vidám, de nem harsány színezés jól illeszkedik a belváros peremterületén lévő utca ritmusához

111


BELVÁROS - JÓ PÉLDÁK

A Szamárhegyen található új beépítések követik a kialakult jelleget: egyszerű tetőzet, vakolt homlokzat és kerítés. A garázsbejáratnak a homlokzati síktól való erőteljesebb visszahúzásának nem csak használhatósági, hanem esztétikai előnyei is vannak

Az új építésű szamárhegyi házon példamutató a garázskapu elhelyezése, színe és egyedi felülete. A kis ereszkinyúlás, a nagy vakolt felületek és aszimmetrikusan keretezett nyílások a helyi hagyományokat idézik meg, miközben egyedivé varázsolják az épületet

112 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Az oromfal lábazatkialakításának aszimmetriája a szamárhegyi terep lejtésviszonyaira válaszol. A tömör és áttört felületek aránya követi a helyi hagyományokat. Figyeljük meg a jobb oldali, növénynel befuttatott támfalgarázs kialakítását!

113


BELVÁROS - JÓ PÉLDÁK

Az utca vonalában szerkesztett kerítés és a visszahúzott tömeg az épületet jól tagolja, a magassága így vizuálisan csökken, melyet a ráfuttatott növényzet tovább erősít. Anyaghasználata hagyományos, nyíláskialakítása egyedi, összességében tökéletesen illeszkedik a városrész ritmusához

Az épület hagyományos arányaival továbbszövi az utca szövetét. Egyediségét a homlokzaton megjelenő különböző struktúrájú anyagok adják, melyek az egységes, fehér színvilág miatt nyugalmat sugároznak

A ház tetőformája a környék hagyományos beépítését idézi, az egyszerű alapséma ugyanakkor gazdag részletezettséggel bomlik ki az épületben. Megmaradt a ház egytraktusos-tornácos, hosszúház jellege is, a mai életvitelnek és az egyéni igényeknek megfelelő módosításokkal. A fafödém fölött a teljes tetőteret beépítették, egyedi, de egy tömbben tartott tetőkiemeléssel. Az épület az oldalhatáros beépítésből következően az északi telekhatár felé zárt, míg udvarra néző déli oldalon viszont a tornác fut végig, melyet a nappalinál már beépítettek, a konyhánál még ebből a kontúrból is kilép az épülettömeg. Ezen az oldalon nagy üvegfelületekkel nyílik meg a ház, bevonva az udvart is a családi élettérbe. Nem mellékes, hogy a külső falak réteges hőszigetelő falazatként készültek, megfelelve a legmagasabb energetikai igényeknek

114 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

A szamárhegyi saroktelken álló épület egyik érdekessége, a kerítésszerűen megemelt lábazati kősáv mellett - a cseréppel fedett, vízelvezetés nélküli tetőkiállás, melyek a tető anyagát és szerkezetét, fedését viszik tovább, ezáltal annak szerves részeivé válnak

115


BELVÁROS - JÓ PÉLDÁK

Mind tagolt, terepre illesztett, lépcsőző tömegében, mind oromfalas kialakításában, anyaghasználatában (kivétel ezalól talán antracit színű fedés) jó példa lehet a nagyobb telken építkezni vágyók számára. A garázsbejárat szerencsés, rejtett pozícióba került. Kiemelendő az utcai oromfal ablak egyedi megoldása

A sarokpozícióból és a tereplejtésből adódóan a terjengősebb alapterületű épület határozottan több tömegre bomlik. Erre a jelenségre ráerősít a kertet körbeölelő kerítés szerkesztése is. Ezzel a gesztussal nőtt jelleget és minden irányból izgalmas formát kap az ház

A hosszan elnyúló utcafronti homlokzatot mozgalmassá teszik a változatosan elhelyezett ablakok. Az utcaképben dominál a fehér háttér előtt megjelenő gazdag, gondozott növényzet

116 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

117


IZBÉG-ÓFALU


IZBÉG

IZBÉG-ÓFALU űc

sJ

óz

fu

tc

a Bo

Csi cse

lyg ó

rkó u

tc a

se

ut ca

Sz

ah Zil ut ca

svá

ri P

ál

ara Szt

Kékesi utca

Va

utc

vo

a

i da út

utc

a

Wesselényi Miklós utca

Kap

isztrá

lm

án

utc

n Já

nos

a

utc

a Sz

en

Flóriá

G

th

ca

szá

ut

Mik

tlá

sz

tca nu

t

Va

sv

rj

lu

ca

ut

tc

Kö rte

kö z

ári

a

Sze

Pil

isi

ly u

ut

ca

Forg

ách

utc

a

An

na

z

Be

sse

ny

ei

z

tca

Kört e kö

z

Anna utca

Vasv

ári Pá

l utc

a

a

sz

t

tc

tlá

C

zo

tte

rA

la

ria

utc

a

en

ru

Sz

utc

Ne

ágy

Jobb

fA

ttil

k Ig

zse

a

Eötvös József utca

a fele jcs utc

a

utc

cu tc a

Frangepán utca

Tö rö

k Ig

ná c

Sze

a

lia

gfű

utc

utc

a

a

Ófalu területén az elektromos és hírközlési hálózatok vezetékeit földkábelen kell vezetni, valamint törekedni kell a meglévők föld alá helyezésére. Trafóállomás elhelyezése tiltott, azt csak trafóházban, vagy épülettel egybefoglalva oldható meg, amennyiben az szakmai indokok miatt nem helyezhető el egyéb területeken. A trafóház felületét a területre érvényes homlokzati kialakítással, ajtajait és szellőzőrácsát, a főépítésszel egyeztetve, a közterületi bútorokra előírt RAL színkód szerint kell kialakítani, közvetlen környezetét takaró növényzettel parkosítani kell. Egyéb felszíni energiaellátási vagy hírközlési hálózatok építményei (átjátszók) elhelyezése tiltott, kivétel ez alól a templom tornyának süvege alatti takart terület, amen�nyiben az érintettek hozzájárulnak.

utca

utc

a

rg

a

fu tc se óz

aG

pk

art

sP

ca

ály

án o

su

ih sM

tc

Ka to

a

sic

nc

na J

Kla

ut

ö kk Bü

y rg

yu

yö G

tc a

hJ nic

a

ef

c ut

zs

ria

lvá

At

tila

Da mja

ca

a

tc

su

no

ut

Ta s

nta

lu

ak

tc

a

su

tc

a

ca

at -p

ut

ca ut

la

a

ös

ttil fA

a tc su no

in

Til

or

zse

li A

nd

kk Bü

ut

ca

út

De Ko

Ta

ca

ut

Izbég közigazgatásilag 1766-óta tartozik Szentendréhez, a várostól egykor mintegy két kilométerre fekvő települést azonban még ezt követően is önállóan élő és gazdálkodó egységként tartották számon mind az ott élők, mind pedig a városvezetés. A falusias Izbég jellegében is különbözött a kisvárosias Szentendrétől, saját ügyeit pedig egy bizonyos szintig maga intézte, saját bíróval. Neve a szerb zbeg, azaz menedékhely szóból származik. Az eredetileg egyutcás, patak menti települést kezdetben a szegényebb szerb betelepülők lakták, akik a török elől menekülve érkeztek erre a vidékre. Az izbégi, nagy fákkal kísért főutca vonalát (ma Szentlászlói, korábban Felső-Izbégi, majd Lenin út) máig rézsű választja el a házsoroktól, melyek az út szintje alatt, illetve jóval fölötte sorakoznak. Bár az idők során a falu és Szentendre ös�szenőtt, a kertváros gyűrűjében Izbég-Ófalu máig őrzi többé kevésbé eredeti beépítését. Karakterét meghatározzák az utca vonalára merőleges, oldalhatáros, [ lásd 52. oldal] kisebb házak. Fehérre meszelt dísztelen, oromfaluk előkert nélkül, közvetlenül az utcafronton áll, rajta egy vagy két kis ablak, kis padlásszellőző. A falu központja a két legfontosabb közlekedési útvonal, az Anna utca és a mai Szentlászlói út találkozásánál alakult ki, ahol az úttal párhuzamosan álló, módosabb – bolt, kocsma, lakóépületek – házak voltak, melyek közül néhány ma is látható. Ezen a helyen áll az ikonnal díszített és kovácsolt ráccsal körülvett szerb kereszt. Itt tartották a búcsúkat, várásokat, de itt volt a piszkepiac is egykor. A XVIII. században épült szerb (1948-tól r. k.) templom kőkerítéssel övezett kertben, egykor a falu keleti szélén

állt. A templomkerítés főutra nyíló kapuja a késő barokk vasművesség különleges emléke, alkotója valószínűleg az a Ginesser Márton, akinek alkotásait a belvárosban is megcsodálhatjuk. Az 1960-as évekig működő, ma az iskola tornacsarnokának árnyékában megbújó temető nem a templomkertben, hanem a patak mentén terül el. Számos kisüzem, iparosműhely volt patak mentén, kihasználva a vízikerekek meghajtását: fémárugyár, szerszámgyár, több malom. Ez utóbbi kiváló adottságoknak, Szentendre

közelségének és a festői környezetnek is köszönhetően az igen divatos városi nyaralók mintájára elegánsabb épületek is megjelentek Izbégen, melyek fontos elemei a településképnek. Az egykori Négler-villát egy jómódú vaskereskedő építette 1885-ben. Kovácsoltvas kapuja ma az izbégi templom Templom utcai főkapuja. Sokáig öregek otthona volt, jelenleg nevelési tanácsadó működik a jobb sorsa érdemes épületben. Izbég szélén, szintén a XIX. század közepén épült a Koubek-villa (Szentlászlói út 31.), az előbbihez hasonló igényes, díszített faszerkezetekkel, vakolatdíszekkel. Számos egykori képeslapon megcsodálhatjuk Grecsák Károly jogi író és országgyűlési képviselő impozáns villáját. Megemlítendő még Hauszmann Alajos Anna-majorban, 1885-ben épített nyaralója is, mely honvéd üdülő volt soká-

in

Til kó

ut

121

ut

120 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

ca

ca

ba

ly

ca

ro

ut

Hu

k

nc

lia

ata

re

s-p

Fe

utca Kunfi

kkö

József utca

a

ért

sik

ell

IZBÉG-ÓFALU

a

tc

lu

nta

li A

De


IZBÉG-ÓFALU

ig, és mára igen rossz állapotba került. Bár Izbéghez lazább szállal kötődik, kétségtelenül hozzájárult az igényes nyaralóépítészet megjelenéséhez, és a kiköltözők számának emelkedéséhez. A patakparton áll az egykori Anna-panzió, mely ma Kisbán-ház néven az általános iskola része. Vele szemben található az egykori Schönhert-ház. Faragott tornáca, gazdagon díszített homlokzata komoly sebeket kapott, mióta több darabra szabdalták. Igényes, természetes anyaghasználata, míves részletei és tömegformálása máig példaértékű. A patakparti Lám-kocsigyár helyén ma lakópark áll, léptéke élesen elválik a falusias beépítéstől. A főút mentén, 1923ban épült meg az általános iskola épülete, mely mára meghatározó városképi elem. A Szentendréről kivezető egykori alsó-izbégi út (Kovács László utca) mentén számos malom és elegánsabb villaépület sorakozott, szőlők, bolgárkertek és rózsakertek mellett. A patak túlpartján található Alsó-Izbég, melynek településképileg meghatározó része a György utca és az Alsó-Izbég tér. A több, mint 200 éve Szentendréhez csatolt falu, szép fekvése, sajátos története igen figyelemreméltó, de csak részben feldolgozott. Időközben összenőtt a várossal, az ófalu ma már a kertvárosias beépítés szorításában fekszik. Izbég-Ófalu területe jellemzően sűrűn beépült terület, és erős építészeti hatásokkal bír. Egyértelmű cél a hagyományos utcakép megőrzése az eredeti építészeti elemek megtartásának támogatásával. Új épületek építése, meglévők átépítése esetén azok továbbgondolásával, a folytonosság megőrzésével.

122 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

TELEPÍTÉS Ófalu beépítésének rendje a falukép jellemző tényezője. Az épületek meghatározó része a keskeny telek oldalhatára mentén húzódik, oromfaluk előkert nélkül fordul az utca fele. A szélesebb telkekre szabdalt faluközponti tömbökben az utcával párhuzamos elhelyezésű épületek vannak. Valamennyi épület az utcafronton áll. Az Anna utca környezetében szabadonálló beépítés is megtalálható. Igazodjunk a már kialakult, harmonikus rendhez!

MAGASSÁG Ófaluban – a középületeket kivéve - jellemzően földszintes épületek állnak, ezért új építésnél is igazodjunk e meglévő sajátossághoz. Amennyiben a telekméret megengedi, a használat pedig igényli a tetőtér beépítését, csak az utcafronttól hátrébb javasolt a térdfal megemelése és a tetőablakok elhelyezése. Az utcafronton őrizzük meg, vagy állítsuk vissza a házak jellegzetes homlokzatát, melyek karakterét meghatározza a szélesség (6-6,5 m) és nyíláskiosztás.

LÉPTÉK, TÖMEG A léptéket meghatározza a falusias beépítésre jellemző fesztáv, melyre keskenyebb alaprajz, az emberi arányokhoz igazodó kisebb oromfal illeszthető, mely környezetében nem tűnik túlsúlyosnak. A meglévő telekszerkezetet tükröző utcafronti beépítési jelleg megtartandó. A telekösszevonás csak kivételes esetben javasolt, az ennek eredményeként megnövekvő közterületi homlokzaton az eredeti telekosztást meg kell jeleníteni, hiszen ez a finom ritmikus változatosság adja a városrész varázsát. Lejtős terep esetén a 139. oldalon megfogalmazott elvek érvényesek! [ támfalakról lásd 249. oldal]

123


IZBÉG-ÓFALU

ANYAG- ÉS SZÍNHASZNÁLAT HÉJAZATOK Javasolt a matt (nem üvegmázas, nem engóbozott) égetett természetes alapszínű cserépfedés (natúrtól a mélyvörösig), mely hozzájárul az egységes településképhez. Kerülendő a mű antikolt vagy egyéb mintázatú, nem természetes színű és anyagú cserepek, vagy egyéb anyagú fedések (lemezek, zsindelyek) alkalmazása. A cserép anyaga és színe mellett fontos a megjelenése is. Ófaluban a klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. Nem ajánlott a túl határozott karakterű, szinte önálló életet élő nagyhullámú, nagyméretű cserepek alkalmazása. A házak jellegzetessége az utcai homlokzat oromdeszkás kialakítása, melyet ne helyettesítsünk szegélycseréppel!

TETŐFORMA, TETŐHAJLÁSSZÖG Ófaluban kis fesztávra épített, így kisebb tömegű, nyeregtetős épületeket találunk, jellegzetes – szélesebben kiülő – ereszmegoldással. Az utcára merőleges gerincű egyszerű nyeregtetők hajlásszöge 35-50 fok. A túl meredek („alpesi”) illetve túl alacsony („mediterrán”) hajlásszög, vagy a tördelt, bonyolult tetőforma idegenül hat és megbontja Ófalu egységes utcaképét, ezért kerülendő. A házak jellegzetessége az utcai homlokzat oromdeszkás kialakítása. Új építés esetén a területre jellemző, hasonló tömegű és egyszerű tetőformájú épületben gondolkodjunk.

124 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Vakolt homlokzatot alakítsunk ki, sima felülettel. Általánosságban a kapart, dörzsölt, szórt felületképzések idegenek Ófalu hagyományától. Adott esetben egyes, simított felülettel vegyített struktúrák új építés esetén, egyéni elbírálás mellett illeszkedők lehetnek. Faburkolat nem jellemző, azt csak kis mértékben, vagy a megemelt tetőtéri részeken alkalmazzunk. Kő vagy tégla csak a lábazati szinten jellemző. Ófalu színvilága változatos, mégis harmonikus egységet képez, ezért nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat a homlokzatok tekintetében sem. Gondolkodjuk fehérben, törtfehérben vagy természetes, föld színekben, azok világosabb, pasztell árnyalataiban.

LÁBAZAT Javasolt a matt égetett természetes alapszínű agyagcserép (natúrtól a mélyvörösig). A cserép anyaga és színe mellett fontos a megjelenése is. Ófaluban a klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. Nem ajánlott a túl határozott karakterű, szinte önálló életet élő nagyhullámú, nagyméretű cserepek alkalmazása. Az alacsonyabb hajlásszögnél (előtető stb.) elfogadható a matt, grafitszürke korcolt lemez

JELLEGZETES RÉSZLETEK Az utcai homlokzat oromdeszkás kialakítása, maximum 10-15 cm-t ül a homlokzati sík elé. Ez nem helyettesíthető szegély vagy szegőcseréppel!

HOMLOKZAT

Nyílászárókra javasolt lágy színek

Homlokzatra javasolt föld színek

Ez a válogatás az árnyalatok jellegét hivatott illusztrálni, a sor tetszőlegesen bővíthető

Hagyományosan a ház alja mindig nehéz, sötétebb tónusú, mint a falazat. Anyaga Ófaluban helyi kő, ritkábban tégla, vagy vakolt-festett. Kerülendők a ragasztott, csempeszerű utánzatok, ez esetben a sarkokon az élek találkozása nem megoldott. Ófaluban hagyományosan egyenes vágású, nagyméretű, habarcsba rakott és fugázott, a környéken bányászott kövekből készültek az épületek és a kerítések lábazatai.

Nyílászárókra nem javasolt rikító színek

Homlokzatra nem javasolt rikító színek

Kerülendő a nem természetes színű és anyagú cserepek, vagy egyéb anyagú fedések (műpalák, lemezek, zsindelyek) alkalmazása

125


IZBÉG-ÓFALU

NYÍLÁSZÁRÓK Figyeljük meg Ófalu egy-egy jellegzetes, oromfalas homlokzatának arányait: két szimmetrikusan, vagy egy, aszimmetrikusan elhelyezett ablak néz az utcára. A homlokzat a ház arca, ezért mind az új építésnél, mind pedig a felújításnál kövessük e jellegzetességet!

AZ ÖRDÖG A RÉSZLETEKBEN LAKIK:

▶ A nyílások és a tömör falfelületek jellegzetes aránya, különösen az oromfalon, karakteres arcot ad a háznak. Amennyiben nagyobbra, szélesebbre vesszük ezeket a nyílásokat - legyen az egy felújítás, vagy egy új építés -, a ház arca idegenül fog hatni környezetében. Figyeljük meg a régi házak jellegzetes arányait! ▶ Az utcafronton az ablaknyílások mindig nyújtott arányúak, azaz magasabbak, mint szélesebbek. A szélesség nem haladja meg a 90 cm-t. A kettő aránya sem mellékes: a magasság mindig alatta marad a szélesség kétszeresének. ▶ Törekedjünk a tömör fal hatásának és megfelelő arányának megőrzésére, melyben a nyílások ne dominálnak, hanem lyukszerűen jelennek meg. Ófalu szövetében idegenül hat a szalagablak és a nagy felületű üvegfal, ezért kerülendő. ▶ Azonos ablakméret más-más ablakosztással egészen eltérő megjelenést, hangulatot ad a háznak.

126 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

▶ Kizárólag fa anyagú nyílászárók helyezhetők el, festett vagy pácolt kivitelben. Minden esetben javasolt a természetes, szépen öregedő anyagok használata, hiszen míg a természetes anyagok felújíthatók, átfesthetők, addig a műanyag idővel nem javítható. Vegyük figyelembe, hogy ma már lehetőség nyílik az eredeti, hagyományos kialakítású és osztású ablakok hőszigetelt üvegezésű, korszerű legyártására! ▶ Javasolt a rikítók helyett a természetes, föld színek használata. Egykor minden ház ablaka jellegzetes, mélyzöld olajfestést kapott, ritkábban a dió levével színezték barnára. ▶ Az utólag felszerelt (fehér) redőnytokok beszerelése helyett gondoljuk át a rejtett, fa vagy famintázatú árnyékoló szerkezetek elhelyezésének lehetőségét. A hagyományos szerkezetek, az árnyékoláson és a vagyonvédelmen túl öltöztetik a homlokzatot! A lamellás kialakítású zsalugáter ugyan előfordul, de kevéssé jellemző Ófalu területén. Jó megoldás lehet a tömör kialakítású külső spaletta elhelyezése.

ERESZ KIALAKÍTÁSA Az útra merőleges elhelyezésű épületek jellegzetessége az alátámasztás nélküli, szélesen kinyúló eresz, mely a tornác egy szerényebb változata. Ez az átmeneti tér nyáron kizárja, télen viszont betessékeli a napfényt. Új épület eresz kialakításánál tovább vihetjük e számtalan előnnyel rendelkező hagyományt új otthonunkba. Figyeljük meg és merítsünk ihletet a régi épületek változatos megoldásaiból! Az ereszcsatorna kialakítása külön odafigyelést igényel!

127


IZBÉG-ÓFALU

KÖZTERÜLETEK

KERÍTÉS Ófalu utcaképének része a jellegzetes kerítéskialakítás, melyet teljes utca összképében, a szomszédos elemek illeszkedésének tükrében kell szemlélni! Az épületek között falazott kerítéspillérek közé elhelyezett léckerítés futott egykor. Hagyományosan egyenes vágású, nagyméretű, habarcsba rakott és fugázott, helyben bányászott kövekből készültek a kerítések lábazatai, régebben fenyőléc, később, különösen a főút mentén egy-egy módosabb villaépületnél, míves, kovácsolt kapuelemekkel. Gondolkodjunk a fenti hagyományos szerkezetekben, kerüljük az

128 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

előregyártott elemek használatát, az embermagas bádogszerkezeteket. Elsősorban az áttört kerítés javasolt, de a forgalmas gyűjtőutak mentén elfogadható a tömör kialakítás is. Az áttört kerítések nádfonattal vagy műanyaghálóval való zárása nem megfelelő, a belátást inkább a belső oldalra telepített sövénnyel [ lásd 251. oldal] akadályozzuk, mely jól véd az utca pora és a beszűrődő zaj ellen is. A kerítés anyaga lehet kő, tégla, vakolt felület, fa, fém, élő sövény. Nem elfogadott a fémlemez, a táblás műanyag, a nyersbeton, vagy a látszó zsalukő illetve a hazánkban bányászott kövektől eltérő színvilágú természetes kövek sem. Kerüljük a csempeszerűen felragasztott elemeket! A színválasztás során a fém anyagú elemeknél részesítsük előnyben a szürke (antracit) és a zöld sötétebb árnyalatait. A faelemek színezése harmonizáljon a homlokzati faszerkezetekével.

A portánk előtti terület ápolásával, dísznövények vagy jellemző gyümölcsfák telepítésével, díszes kiültetésekkel harmonikus utcaképet teremthetünk, ahová öröm hazatérni. Ahol szűkebb hely marad a növénytelepítésre, ott egyegy karakteres, jó tűrőképességű évelő vagy cserje használatával lehet szép utcaképet elérni: levendula, zsálya, nőszirom, sásliliom, gólyaorr, őszirózsa, madárhúr, pünkösdirózsa, pimpó, rozmaring, cickafark, kúpvirág, kakukkfű, törperózsa a naposabb területekre, meténg, árnyliliom, gyöngyvirág, nefelejcs, waldstein pimpó, bőrlevél, kövérke, orbáncfű az árnyasabbra. Kerüljük az összevissza nyírt, hiányos sövények, a tuják és egyéb tűlevelű örökzöldek alkalmazását! A nyílt árkok fontos településképi elemek, ne hagyjuk gondozatlanul! Az árkokat átszelő gépkocsibehajtó egységes kialakítása hozzájárul az egységes, esztétikus faluképhez! A behajtók szegélye és burkolásánál kerüljük a színezett beton térkövek használatát. A kialakításnál egyeztessünk a Főépítészi Kabinettel. Kiemelkedő érték Izgég-Ófaluban az utakat több helyen kísérő fasor (hársfasor, gesztenyefasor), a kerekes kutak, a patak felé vezető girbe gurba, kockakővel kirakott lépcsősorok. A telkek közötti kis átjárókat, vízelvezető keskeny csapásokat ne hagyjuk gondozatlanul! [ közterületekről, reklámokról lásd 222. és 232. oldal]

129


IZBÉG-ÓFALU

TETŐTEREK

HŐSZIGETELÉS, NYÍLÁSZÁRÓ CSERE A hőszigetelő kéregbe burkolt házak elveszíthetik a helyre utaló egyediségüket. A tégla- vagy kőlábazat, a homlokzatdíszek eltűnnek, a fa ablakot a jellegtelen műanyag: az időt befogadni képes - azaz javítható, átfesthető, méltósággal öregedő - helyett a tönkremenő… ▶ Utólagos hőszigetelés esetén törekedni kell a meglévő állapot építészeti megoldásainak visszaépítésére (tagozatok, keretezések, párkányok, lábazat). Különösen fontos a vakolatszín és struktúra, az ablakpárkányok gondos megválasztása. [ lásd 58. oldal] ▶ Díszesebb meglévő homlokzat esetén gondoskodni kell az eredeti homlokzatdíszek visszahelyezésére. Párkánnyal díszített homlokzatok esetén jó megoldás lehet, ha olyan szigetelőanyagot választunk, melynek vastagsága megengedi, hogy az eredeti díszek a helyükön maradjanak, és a síkváltások megtartásával ne veszítsék el homlokzattagoló szerepüket. Az épületdíszek, tagozatok újragyártásához kérjük épületszobrász vagy épületdekor szakcég segítségét. ▶ A karakter nélküli, több átalakításon átesett épületek esetében a hőszigetelés jó, egy-

130 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

MEGLÉVŐ ÉPÜLET BŐVÍTÉSE, KORSZERŰSÍTÉSE Az energetikai korszerűsítés indokolt az alacsonyabb fenntartási költségek miatt, melynél a technikain túl településképi szempontokat is figyelembe kell venni

ben vissza nem térő alkalom a homlokzat újragondolására, Ófalu hagyományait szem előtt tartva. ▶ A felújítás során a homlokzaton lévő kábelek, antennák, közmű, elektromos és gépészeti elemek, szekrények, vezetékek süllyesztve vagy takarva jelenjenek meg. Hőszigetelés során legyünk figyelemmel a lábazatkialakításra! A lábazati hőszigetelést követően helyezzük vissza a gondosan bontott, eredeti követ vagy téglát, vagy építsünk be az eredetivel azonos kialakítású új anyagot. Kerüljük a csempeszerűen ragasztott kőutánzatokat. Ha az épület

padlószintjét figyelembe véve hőtechnikai akadálya nincs, jó megoldás lehet a lábazat eredeti állapotában való meghagyása. Ezzel ugyan a hagyományostól eltérően a lábazat síkja a külső fal síkja mögé kerül, mégsem okozunk akkora kárt a településkép és az épület karaktere szempontjából, mint teljes elbontásával. ▶ Mindig a teljes közterületi felületre kiterjedő, egy ütemben történő felújításra kell törekedni. Az egy homlokzaton belüli, a homlokzat szerkezetének, tagolásának figyelembe vétele nélkül történő, részleges (pl. tulajdonviszony alapján tagolt) felújítása vagy átfestése nem megengedett. ▶ Nyílászáró (ablakok, ajtók, kapuk) csere esetén ügyeljünk Ófaluban jellemző nyílásosztásra, és az osztóelemek méretbeli hierarchiájára. [ lásd 74. oldal] Vegyük figyelembe, hogy ma már lehetőség nyílik az eredeti, hagyományos kialakítású és osztású ablakok hőszigetelt üvegezésű, korszerű legyártására! ▶ Ne helyezzünk e a nyílások körül giccses rajzolatú hungarocell, vagy ragasztott tégla, ciklop és egyéb terméskő, vagy csiszolt kő keretezéseket, mert ezek idegenek a védett falusias utcaképben! ▶ Kültéri egységeket (napelem, napkollektor stb.) az utcakép védelmében az utcafronttól a lehető legtávolabb, ideális esetben a hátsókerti tetőfelületen, kizárólag a tetősíkban maradva, egy tömbben tartva helyezzük el. [ lásd 240. oldal]) ▶ A riasztó, parabolaantenna kültéri egységét lehetőség szerint ne az utcafrontra nyíló főhomlokzaton helyezzük el. [ lásd 240. oldal]

Ófaluban a régi épületek egyik jellegzetes típusa merőleges az utca vonalára, mely esetben mindig hosszanti irányban terjeszkedtek, és sohasem felfelé. Ez a rendszer lehetőséget nyújtott és nyújt ma is a szakaszos építkezésre, a későbbi bővítésekre, lekövetve a család folyamatosan változó igényeit. A padlást régen nem építették be, nem tagolták ablakokkal. Ha a telek mérete megengedi, gondolkodjunk a földszint bővítésében. Ez jobb kertkapcsolatot, a tetőtérnél jóval kellemesebb klímát és könnyebb bútorozhatóságot biztosít, ráadásul a falukép szempontjából is előnyös. Amennyiben a használat igényli a tetőtér beépítését, az utcafronttól hátrébb (az épület harmadától) javasolt a térdfal emelésével járó átalakítás. Az utcafronton őrizzük meg, vagy állítsuk vissza Ófalu házainak jellegzetes homlokzatát. A tetősíkablak kevésbé bontja meg a tető egységét. Ha a tetősíkból kiálló ablakot tervezünk, azt az utcafronttól hátrébb, a kevésbé látszó tetőfelületen, lehetőleg az épület egyharmadától javasolt kialakítani. Utca vonalával párhuzamos elhelyezésű épületek esetén a tetőkiemeléseket, tetősíkablakokat ne a közterület, hanem a kert felőli oldalon helyezzük el.

Minden „nem építési engedélyköteles” építési tevékenység (klímaelhelyezés, kerítés átfestés, homlokzatjavítás vagy utólagos hőszigetelés, nyílászáró csere stb. ) településképi bejelentési eljárás köteles Izbég-Ófalu esetében! Az eljárást a Főépítészi Kabinet irodáján lehet kezdeményezni. Helyi kőből rakott támfal

KERTEK A hagyományos oldalhatáros beépítéseknél megmaradó keskeny oldalkertben célszerű a gépkocsinak csak a kerék nyomvonalán burkolatot építeni, vagy szórt burkolatot alkalmazni, így lehetőségünk marad növényesíteni is. A széles eresz mellett, vagy a szomszéd ház oldalfala mellé ültethetünk alacsonyabb cserjéket vagy évelőket, a gépkocsi árnyékolására egy kisebb fa is megfelelő. [ a kertekről lásd még 245. oldal]

131


IZBÉG-ÓFALU / JÓ PÉKDÁK

JÓ PÉLDÁK Az építészeti minőség, a praktikum és az esztétika nem egymást kizáró fogalmak. A hagyományos vidéki ház titka a méretek és az arányok harmóniájában rejlik, melyet kiválóan példáz ez a családi otthon. Rugalmasan képes alkalmazkodni a család jövőbeli igényeihez: a hálószobák feletti tetőtér beépíthető, a telek mérete pedig további bővítést tesz lehetővé. Igazi ökológiai gondolkodást tükröz az anyaghasználat mellett az alacsony energiafogyasztású épület szerkezeti kialakítása: a külső bontott téglafal és belső tartófal között környezetbarát cellulóz hőszigetelés van

A fotókon megjelenített épületek esetén képaláírásban tes�szük egyértelművé a követendő példaként szolgáló megoldásokat. A cél nem ezek szolgai másolása, hanem az ajánlásban körvonalazott elvek szerinti új, egyéni építészeti válaszok ösztönzése.

Az Anna utcában található ez a régi, jellegzetes izbégi épület, mely nem lett sem az enyészet sem a bontókanál martaléka. Tulajdonosai példaértékűen gondozzák és használják, akár csak a kertet

132 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

E jó arányú ház báját a természetes anyaghasználat és a vele szinte egybeforrt növényzet adja, mely az évszakok váltakozásával különböző arcát mutatja az arra járónak

A meglévő kerti építményt megtartva, azt továbbgondolva született meg az egyszerű szerkesztésű, tornácos ház. A változatos, de természetes és jól egyensúlyban tartott anyaghasználat, a tetőkiemelés formálsáa és a kert kialakítása is példaértékű

Az izbégi főutca mentén épült épület direkt módon idézi fel a múltat. A finom homlokzatváltás, a míves ereszmegoldás és a rendezett közterület példaértékű

133


KERTVÁROSI KARAKTER


Vércse

Kikelet utca

utca

köz

a

utc

Bara

a

a

l utc Szé

s út cko

y

a

utc

utc a

Szitakötő utca

Sziv

bu ra

kko

a rinc

s utc

a

Ge

Tár kon

utc

Ma

ac

Lepke utca

Muflon

utca

utc

Cédrus

Baz

a

aring Rozm

utc

Rig ó

g

a

utc a

Nyuszt

a utc

utc a

g

kom

ldo

utc

virá ack Bar

st Nye

sali

Bo

e utca

ác

op

Fak

Csipk

a

utca

utca

a

éj

Fah

utca

utca

a

köz

utc

a

a utc

Sün

ű

lya Zsá

rjóf

utca

Eze Do

mb

alja

a köz

utc

lya

Csa

Zsá

log

ány

Sziro m

Gomb

utca

yina

Pirkad

utc

a

Híd

or

a utc

Vánd

ész

utc a

Pet

at köz

Erd

a rás

utca

s köz

Móku

Ürge

For

a utc

l utca

rke

utc

pe

a utca

Hajna

Kad

Csi

a

utca

utc

utca

Harasz

i út

Híd

shegy

utca

t utca

Szarva

án

Jeg

es

Fác utc

köz

utc

a

Róka

Kad

a

utca

a

köz

os út

utca

utca

a

Szirom

Hajnal

Rók Barack

Bér

s út

utc

Gyu rgy

a

Erd a utc

utc

utca

ics

a

Sövény utca

Bér

c

köz

utc

utca

utca

Som

irág

cfa

Búzav

a utc

lja utca

Kamilla utca

Hörc

a

ester

Tátik

Ady

utc

a

Kömé ny

la Vio

Csóka

a utc

út

ek Ber

Vinc ellér

utca

köz

a

utca

utc

us

cfa

utca

Mók

Aká

a

od

utca

Cinke Berken

utca

utc

a

s utca Egre

ye utca

ken

a

Árnya

s köz

utca

ek red

utca

Ber ken

Me

Bor bo

lya

utc a

Ma

utc

a

gas

Ber

utc

Csip ke

Sza

aréta

ye

lonk

a

utc

Marg

utca

Kilátó utca

utca

utca

Szüret

Áfo

nya

a

utc

a

Der

ecs

kei

Sellő

Pilla Tücs

utca

a utca Vidr

Toboz utca Fecsk

e utca

utca

köz

Szöc

kin

Pus

ske

ás

ske

Szöc

a utc fa

Alm

utc

utca

a

án Pism

Dió

utca

a

Puttony

Árok

utc

Boróka utca

ő

Kökény utca

utca

Felh

a

utc

utc

a

utca

utc

a

Kút

ya

ess Egr

gán Var

utca

utc

r Ján

me

Zim

Kakukk

a

lya Ibo

utc

József

a

os

Sellő

Lejtő

a ark

Kad

Mester

Szűcs

utc

utca

Bol ygó

serk Csic

ő utca

d utca

utca

Remény utca

Feny

utca

Kékesi utca

utca

Csen

a

utc Óvíz

utc

a

irta

ravo Szta

Daru

a

ély

utc

eg

Ser

dai

Csen

d utca

út

-pa

sirta

rék

ír utca

ölg yi ökv Tör

k utca

a

köz

utc

utca

i Pál

kos

keré

j utc

vár

Für utc

b

Jázm

am

utc

Folyondár utca

utca

r köz

ch

a

Pip

Forgá

irág

utc

Epe

a

iske

utc

a

Körte

a

i utc

utca

in

Gal

köz ély

utca

rte

a

Anna utca

Pilis

Szeg

út

utc a

y utca

Gólyah

llért

Levél köz

Szél

köz

a

Vas

a utc

i út

lna

Flórián

szló

rac

Fürj

ntlá

Cseresznyés utca

Sze

Ge

tak

Sármán

utc

a

utca

Ba

utca

a

a

János

utc

án

utc

es

utca

Kálm

utca

Egr

Kunfi

József utca

ztrán

záth

rav

Pac Szélke

Kapis Miks

Szta

oda

utca

utca

Wesselényi Miklós utca

Cseresznyés út

da

Fere

nc

atak

Ady Endre

Reze

ka

ös-p

utca

glye Dere

a

utc

h utca

Jósi

Bükk

íd

utca

Gesz

köz

a

Vackor

Líra

ó utca

or Táb

Zila gély

Pál

köz

Hóv

yei

Ősz

sen

apó

Bes

a

utca

Ann

a

köz

Eper

utc

Vasvá

ia

szló

a

rav

oda

-pa

Barackos

Üstö

Czo

tte

kös

utc

r Ala

a

tak

utca Fias tyúk

utc m plo

a utc ona Org

a s utc jda

a utca

utca Emil nyi Ábrá

Ka

a utc Sas

utca asz

a

Tav

utca

utc

Apród

utca

a

utc

ra

Tél

Lajo

ma

utc

e

Teme

ai

utca Dem

Püsp

a

r körú

utc én Arz

ár

una

utca Mihály Munkácsy

köz

utca os Ján ny Ara

s utca ó Jáno

k köz

Lige t utca

Törö

Jank

utca

köz c Sán

a Jenő

utca Botond

Avar utca

Előd utca

utca

Kun utca

Dumts

utca elet

es

n utca

An drá

utca

him Ác

Céh

Tiszt

Kálla i Istvá

a s utc

ert várk Róm ai

köz Ulcisia Dr. Nagy Lajos utca

utca Hajós

utca

Őrtorony utca

Aradi utca

Attila

Kertész utca

ar körút kany

Duna

Árpád utca

Vitéz utca

utca

ály utca Muskot

utca Csabag yöngye

Lövész

utca

a

cs

i utc

kovi

ged

a r utc l Mó utca

ári utca

áradi

Szatm

Nagyv

Tómellé

utca áradi

k utca Tómellé

ri utca Szatmá

Acél utca

utca

Vasúti villasor

Szabadkai utca

Bolgár

Kőzúzó utca

Római temető u.

köz

Kőzúzó

Dózsa

György

út

Kőzúzó

utca

Pannónia

utca

köz

Telep utca

Róz

sa

utc

a

utca

Muskátli

utca

Gy

öng yvir ág

utc

a

Levendula

Honv

utca

ond Móric

Muskátli

z Zsigm

a l utc nie Dá yi Irán

Strom

feld

utca

utca

éd

Auré

utca

rav

oda

-pa

ige

utc

r sétá nya egly akae utca

Der

Dun

utca

utca

Szentendrén több, térképen jól elkülöníthető kertvárosi karakterű terület van, például Pismány, Izbég-Csicserkó, a Vasúti villasor feletti terület, Pannóniatelep, a Bükkös-patak menti részek, Boldogtanya és Petyina-Tyúkosdűlő egyes részei, valamint a 11-es út északi része és a belváros közé ékelődő terület. Az egyes területek jellemzőit az alábbiakban külön ismertetjük, ezt követően azonban közös építészeti ajánlás olvasható, melyben szükség esetén kitérünk az adott terület egyedi jellegzetességére. Pismány déli lejtője gyümölcsösökből átalakult kedvelt lakóterület, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a környező tájra. A Pismány lábánál a XX. század első évtizedeiben a szőlők és a gyümölcsösök között már mintegy ötven nyaralóvilla állt, a felsőbb területek azonban lakatlanok voltak. Pismányban az 1960-as évek elejétől egyre több nyaraló épült. Az 1980-as évek végétől vált Szentendre részévé. A város Rózsadombjának is nevezik. A közeli Boldogtanya és Petyina-Tyúkosdűlő egyes részei kiskertkeből szintén az utóbbi időben átalakult lakóterületek. Pannóniatelep a Kő-hegy alatti sík terület északi peremén, a Dera-patak mentén fekszik. Korábban a Duna árvízi területe volt. A mocsár lecsapolásával szabaddá tett területre a XIX. század végén bolgárkertészek telepedtek meg, akik terményeiket Budapestre szállították. A Dunán kiépített kikötőjüket az 1956 után idetelepített szovjet tiszti lakótelep építésekor bontották le. Lakosságát kezdetben nagyrészt a katonai főiskola dolgozói alkották, a rendszerváltás

után fővárosi értelmiségiek, művészek kedvelt városrésze lett. A területet teljesen sík, viszonylag széles, nyílt árkokkal és fasorokkal szegélyezett utcák szabdalják. Nagy számban találhatók ún. kockaházak [ lásd 150. oldal] A Bükkös-patak mentén fekvő Izbég egyutcás faluja régen önálló település volt, mára Szentendre egyik városrésze. Izbég-Ófalu területét külön tárgyaljuk [ lásd 120. oldal].

A patak menti területekről mára a lakóövezet felkúszott a környező dombokra is. Csicserkó jellemzően új telepítésű családi házas övezet. A városrész szomszédságában található a Szabadtéri Néprajzi Múzeum.

yvir

ág

utc

a

l utca

Möller István

utca

y út

udy

Római tábor köz

Györg

tak

Fürdő utca

Kisfal

villasor

Kőfara gó utca

Dózsa

-pa

Kápolna utca

kös

utca

Bük

Kossuth Lajos utca

k utca

Petőfi Sándor utca

körút

Tómellé

Ker

rzó

Nagyv

Duna-ko

k utca

a

utc

utca

Kör

Kövidinka utca

Batthyány Lajos utca

Alsó Duna köz

Jókai Mór utca

nyar

Pál utca

utca

a

Dunaka

Szofrics

Ferenc

köz

utca

rt

a Kelt

utca

Pásztor

köz Piszke

köz kös Bük

za Tibor

Apá köz ázi

utca

Dunakorzó

vity

Kucsera

-pa

Othello

Futó

Péter Pál utca

Ignato

t utc

utca

r

Görö

Vastagh György utca

rt

kös Bük

-pa

Harkály

a

Per cze

utc

kös Bük

Jakov

köz

utca

a

Aszu

enc i Fer

körút

Koron a utca

ócz

nyar

utc

sz János

ti villaso

Kőzúzó

Fő tér

Péter Pál utca

Fertő

ikabí

Mathiá

Vasú

Vasúti

tér

utca

Bottyán János utca

c

utca

Janicsár

utca

g utca

utca

utca

sán

ceni

köz

utca

utca

Templom tér

Zsilin

szky

utca

ai

Róm

Debre

ajó

Bercsényi Miklós

Papr

utca

Kígyó Gőzh

utca

Rák

Dunaka

Pipacs utca

z János

Szerb

Fort

Léva

utca

Álmo s utca

Boromis

Sze

a

ti Abra

utc

Bimbó utca

Mathiás

utca

Erdélyi

Tinódy

Rab Ráby tér

utca

ly utca

sy

s király

utca

József

Mihá

Bajc

Mátyá

Erdélyi

Bem

Malom utca

DUNA

Pál

rty

sház

Szerb kálvária tér

utca

Harmat

sz utca

Kígyó utca Alkotmány

sma

Váro

Pomázi út

Halá

köz

Vörö

Kálvária tér

Pomázi út

Aszu

Miklós

utca

Toldi

zai

tak

út

zi út

utca

Dob

utca

odc

-pa kös

utca

Pom

Pom

nc

köz

utc

Rak

Virág utca

Bük

And

ozi

Fere

Kur

a

rás

im

Ách

Pátriárka utca

köz

uc

utca

Hunyadi János

utca

utca

sey

Sve

Kálv

Pomá

utca

deák

s part

Kölc e

Zen

Bán

ária

Ignác

Fulco

Bükkö

lós

part

a

rák

utc

a

i utca

Szobrász utca

Mik

ös

utc

áti

Rév utca

na

a

utc

nóti Rad

Bükk

érv

íz

utc

a

köz

inovi

Művész tér

Feh

y

Szőlő

Mart

cs

Szobrász utca

heg

Borpince utca

Du

Áprily Lajos tér

köz

al

utc

a

Festő utca

Alsó

Dun

i Ant

aka

Léva

nya

i utca

t

Ljubo

ök

sor

evics

a utc a Hub

Del

el

köz

utca

a

eter

Iskola

utc

a

Kapás

Ősz

Középhegy utca

Tilin

a

Leh

utca

utca

utc

a

Lév

utc

yi út

Szők

a ló

utc

Barcsay Jenő tér

Stéger Xavér Ferenc köz

a

Lász

Bartók Béla utca

os

utc ács

oly

Bogdán

s utc

a

Zúz

y utca

Ján

heg

utc

a

Felső

Tilin

Kov

Kár

utca

Miklós

át

Dodola utca

Tas

utca Ady

ndu Ma

utca

ssa

Hold

a

Tas

Va

utc

a

Lajo

út

Dalm

a

a utca

utc

a

ai

a

utc

Béla

od

Zrínyi

utc

tak

la

r Bél

a

Dézsm

rav

a

i utc

Dam

köz

Szta

r utc

-pa

Atti

a

do

ók

Nyá

Szta

tak

Daru-piac Bart

kös

sef

Bük

Józ

utc

utca

tság

út

i Ant

yoró

köz

Ilosva

ag

sár

a utca

utc

Csill

he

utca

y Varg

a vár

utca

Ung

Józs na

utca

Kato

Ján ch

a

lyi

Bará

utc

jani

Pál

i utc

utca

Gyö ka Klap

ef

ály

os

s Mih

ária

Del

al

la

ag Csill

utca rgy

csic

Tán

Kálv

a

Méhész utca

t

szló

l utc

os

Ján

utc

Mog

s utca

Par

a

kös

utc

vári

ntlá

a

Att

ila

Kon

Egre

y

Bük

örg

Gy Vas

Sze

i út

sef

Zent

a

utca

utca

Józ

utca

utc

ík

Gy

Endre

Tem

Törö

utca lejcs Nefe

utca

Eötvös József utca

a

Atti

utca

a

l utc

ia

Sziget

ula

utc

Fén

Dál

a

ssi

k Igná

z utc

Jobbág

la

ázi

köz

Mand

a

y

Íjás

nyo

y utca

ef

utca

Ara

Frangepán utca

c utca

Pál

Ady Endre utca

k Igná

Dál

c utca

ia

a

utca

utca fű

vári

Nap utca

Szeg

Szta

Vas

Józs

Törö

utc

a r utc dá

Már

i út

Jáz

ntlá

min

s utca

utca

utca

Egre

ri Pál

Sze

utca ny

Pa

Turu

l köz

Sze

Pacs

vári

oc

a

ti

psz

s u. nyé

a

Körte köz

utc

Vas

Árb

resz Cse

sef

utc

Sztaravoda-patak Józ

Zöld

cs

ss utca

a

d utca

Szű

utca

utc

zs Árpá

a

a

Balá

utc

utc

Egre

tor Pász

író

teny

e utca

Balá Kisforrás utca

gyb

utc

utca

zs Árpá

a

a

Fűzf

Kökény utca

Árb oc

óca Szam

Remete

a

r utc

zto

Pás

d utca

utca

utca

a

He

utca

Ady

utca

ök

Sás

ka

Sellő utca

utc

a

Han gya

utca

a

End

ngó

utc

re

utc

út

a

a

utc

Cső

utc

utc

Lejtő

Har ang

les

utca

ukk

ret

a

utc

a

étány

Kak

Szü

Pus

utc

ye

a

sz

Sze

Naposs

utca

g virá

rág

utca

út1

utca

Inda

a utc

a utc

gyfa

sznyés

dvi

ken

Csere

Va

Ber

Meg

Felhő

utc

a

a

Sellő

utc a efa eny Jeg

Szilfa

utca

gyfa

KERTVÁROSI KARAKTER

ye

köz

Meggyfa köz

Meg

kin

utca

a utc Sze

der

DUNA

Fogoly

s út nyé resz Cse

z utc Bor

ka

rav

utca

n utca

Csó

Szta

ai

Tulipá

utca

Hegym

nya

a utca

s utca

Endre

Tyúko s dűlő

utca sög

a utc

utc

k utca

a y utc

Borz

or

Bere

Völg

a utc

ánc

Hegymeste r utca

Zápo

Záp

ú köz

Varj

Bog

utc

Záp

a utc

utca

a

or

utca

os ack

utc a

alin

g

Bar

utca

pan

r utca

erke

Pity

Kank

Tátika

Csip

út

utca

utca

Bérc

Szarvashegyi

utca

utca

Hegya

út

Sar

ny

Aká

utca

Lomb

Sól

Ösvé

Horh

os

a

yom

kan

tyú

Kap

utc

a

ocs

utca

Gém

Tyúkos dűlő

utca

Héja

utca

utca

Géb

utca

Hajn

Csóka

ész

ény

utc

a

al

Ösv

Láncfű

g ala

c

cko

or

Kikeri cs utca

utc

Sar

a

kan tyú

Hajnal utca Bara Kac

utca

nyi

lán

utca

Csa

Csá

Kul

utca

Dongó

y

utc

Sikló

a

utca

utca

s utc a

Csíz

Tam

m

öng

Lilio

utc

Gy

Mó ricz

Zsig

mo

nd

utc

a

a

Lilio

m

Patak utca

utca

Mál inkó

a

án árv

s utc

utc

a

Lilio

m

utc

a

lf Ge

deo n

utc a

Liliom utca

Wo

Pint y utca

utc

Kőh

Borsik

Galóca

ília

isznó

Vadd

cér

Cin

köz

a

köz

Cserebogár utca

Van

utca

utc

Cserfa utca

ogár

Csereb

a

s utc

rge

Nye

Ve

Me nyé t utc

KERTVÁROS

Patkó utca

utca

tár

óza Mim

utc

Rét

Mustár utca

yi utca Csán

réb

út

jkó

Sza

Morzsa utca

Kaptató utca

fas

Szil

Szarvas

hegyi

KERTVÁROS

or

va

a

utc a

a utca

utca

utc a

Kap

tató

Öly v

utc

a

út

Pál

és zny

ma

res Cse

lma

utc a

Zerge utca

Kap

Dera-patak

136 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

137


KERTVÁROS

AJÁNLÁSOK TELEPÍTÉS A kertvárosias karakterű területeken megtalálható a szabadonálló, oldalhatáron álló, elvétve ikres, sorházas beépítési mód is [ lásd 52. oldal], melyek akár utcánként változhatnak. A telepítés sokszínű, ezért ennek szabályairól és az épületnek az utcától való lehetséges távolságáról a helyi építési szabályzat rendelkezik. Alapelv azonban, hogy az egységes utcakép érdekében igazodjunk a már kialakult, harmonikus rendhez! Több telek egyesítése esetén, az így létrejövő „óriástelekre” nem helyezhető el a telekmérettel arányosan növekvő „óriásház”, helyette gondolkodjunk több kisebb épületben.

Lejtős területen a szükségesnél nagyobb mértékű talajmunka (kiemelés, feltöltés) jelentős és felesleges költségtöbblettel jár, és örök sebet üt a tájban, csökkentve a saját és a szomszédos ingatlanok értékét is. Egy erős lejtésű telekre épülő háznak akkor nem lesz ormótlan támfal jellege, ha a tervező gondoskodik a szintek között is kapcsolatot teremtő kisebb tömegekre való osztásról, és ennek megfelelően a tetők és részlet gazdag homlokzatok kialakításáról. Ideális esetben a szintek és a belmagasság jó meghatározásával, szinteltolással és ügyes térbeli elrendezéssel tökéletesen illeszthető a ház a terepre. Egyszerre gondolkodjunk épületben és kertben, igényes minél alacsonyabb, bontott vonalvezetésű támfalmegoldásokban, a támfalat takaró, befutó növényzetben. (lásd támfalak c. fejezet)

Lejtős terep esetén kerüljük a nagy bevágásokat, földkiemeléseket, vagy a mesterséges sík teraszok kialakítását

A Kálvária út és a Bükkös-patak által közrefogott északi lejtőről pazar kilátás nyílik a Szentendrei belvárosra, a patak mentén kedvelt sétaút halad. Itt található a 60-as években épült új művésztelep 12 műteremlakása, csodálatos ősfás parkban. A kilátásból, valamint a patak menti területek különleges, buja növényzetéből adódó egyedi atmoszféra, valamint az óvároshoz való közelsége okán e domboldal és a patak menti terület a város elegáns, sűrűn beépített kertvárosa, igényes közterületekkel. A Vasúti villasoron még látható egy-egy teljes épségében megmaradt villa, melyet a fővárosból kiköltözők építettek a századfordulót követően. A villasor feletti déli lejtőn, Püs-

138 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

pökmajor egy részén kedvelt családi házas övezet alakult ki. Itt nagyobb számban találunk sorházakat, valamint az 50-es évektől egészen a 80-as évekig típustervek szerint épült ún. kockaházakat. A 11-es út és a Duna által közrefogott belváros északi csücskében található kertvárosi beépítés a Szamárhegy és a történelmi óváros közelsége okán megkülönböztetett figyelmet érdemel minden szempontból.

A terepre illeszkedő, tagolt épület

Kialakult szövetben tartsuk a jellemző előkert méretet, az erősen hártahúzott épület megbontja a harmonikus rendet

139


KERTVÁROS

MAGASSÁG

ANYAG- ÉS SZÍNHASZNÁLAT HÉJAZATOK

A kertvárosban az épületek általában maximum kétszint magasak. Azokon a területeken, ahol „szellősebb” a beépítés, és az épületek nem túl szorosan sorakoznak egymás mellett, ott nem zavaró a földszintes és a kétszintes épületek váltakozása. Azokon a területeken viszont, ahol az épületek szorosan sorakoznak egymás mellett, vagy sorházas, esetleg ikres beépítésűek, ott a környezetében kialakult rendhez illik igazodni. Ikres és sorházas beépítésnél ne bontsuk meg a rendet kirívóan magas tetőfelépítményekkel.

Javasolt a matt cserépfedés használata, mely hozzájárul a magaslatokról is jól látható egységes településképhez. Kerülendő a mű antikolt vagy egyéb mintázatú, nem természetes színű és anyagú cserepek, vagy egyéb anyagú fedések (lemezek, cserepeslemezek, zsindelyek stb.) alkalmazása. A cserép anyaga és színe mellett fontos a megjelenése is: elsősorban a klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. Nem ajánlott a túl határozott karakterű, szinte önálló életet élő nagyhullámú, nagyméretű cserepek alkalmazása. Az alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületeken elfogadható a matt, grafitszürke korcolt lemez.

TETŐFORMA, TETŐHAJLÁSSZÖG Kertvárosban a magastető és a lapostető is megengedett. Kivétel ez alól a belváros északi karéjában elhelyezkedő terület, ahol magastető javasolt. Ugyanakkor vegyük figyelembe, hogy lapostető elsősorban a kialakulatlan karakterű utcákban támogatható, amennyiben az nívós építészeti megjelenéssel párosul. Beállt, meglévő beépítés esetén az egységes utcakép érdekében részben, vagy egészben igazodjunk a kialakult jelleghez. Ha a szomszédságban jellemzően egyszerű tetőzetek vannak és utcával párhuzamos a tetőgerinc, akkor a mi házunk tetőzetén is jelenjen meg ez a jelleg. Sorházak és ikres beépítés esetén alapvető követelmény, hogy az egymáshoz csatlakozó tetőzetek egységes formában, hajlásszögben jelenjenek meg.

A lapostető, tekintettel a rálátásokra, az épület ötödik homlokzata. Burkolatára és az elhelyezhető gépészeti egységekre külön előírás vonatkozik. A rálátások miatt a lapostetőnél meghatározott mértékben zöldtetőt kell kialakítani, melynek, amellett, hogy látványában kellemes, további előnye például, hogy megköti a port, véd a felmelegedéstől, csökkenti a zajt. Meglévő épület tetőfelújításánál a lemezeket kavicsszórással javasolt takarni. [ kéményekről lásd 256. oldal]

140 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Javasolt a matt égetett természetes alapszínű agyagcserép (natúrtól a mélyvörösig). A cserép anyaga és színe mellett fontos a megjelenése is. A klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. Nem ajánlott a túl határozott karakterű, szinte önálló életet élő nagyhullámú, nagyméretű cserepek alkalmazása. Az alacsonyabb hajlásszögnél (előtető stb.) elfogadható a matt, grafitszürke korcolt lemez

Kerülendő a nem természetes színű és anyagú cserepek, vagy egyéb anyagú fedések (műpalák, lemezek, zsindelyek) alkalmazása

HOMLOKZAT

[Ne feledjük: egy tagolt vakolatfelület nem kevésbé elegáns, mint egy jóval drágább kő vagy téglafelület. Ez utóbbiak csempeszerűen ragasztott, vékonyra szeletelt (ciklop vagy egyenes oldalú), vagy bármilyen utánzat (kőpanel, kőporcelán, stb.) alkalmazása kerülendő. Nem időtállóak, és a sarkokon az élek találkozása sem oldható meg esztétikusan. ]

Az egyszerűség nemessé tesz: kerüljük a túl sokféle anyag használatát, melyek gyengítik egymás hatását. Mérlegeljük a tartós, felújítható, idővel patinásodó anyagok használatát a hamar értéküket és szépségüket vesztő, nem javítható, műantikolt, múló divatokat képviselőkkel szemben! Kőburkolat esetén elsősorban a hazai kőbányák kínálatából válasszunk! Ha külföldi kő mellett döntünk, csak a hazaival egyező színvilágú termékben gondolkodjunk! A kertváros színvilága változatos, mégis harmonikus egységet képez, ezért nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat a homlokzatok tekintetében sem. Gondolkodjuk fehérben, törtfehérben vagy természetes, föld színekben, azok világosabb árnyalataiban. Homlokzatra javasolt föld színek Ez a válogatás az árnyalatok jellegét hivatott illusztrálni, a sor tetszőlegesen bővíthető Homlokzatra nem javasolt rikító színek

141


KERTVÁROS

Támfalgarázsnál a támfal magasítása a szerkezethez szükséges szélességen belül ajánlott, a további részeken a meglévő terephez kell visszacsatlakozni. A zsalukövet, betonfelületeket ne hagyjuk nyersen. A felmerülő szigetelési problémák miatt sem a vakolat, sem a csempeszerűen felragasztott kőburkolat nem tartós ilyen felületeken, ezért ezeket a megoldásokat kerüljük. Javasolt a támfal futó növényzettel való benövesztése.

Kerüljük a csempeszerűen ragasztott keretezéseket, a giccses hatású belsőépítészeti hungarocell tagozatok kültéri alkalmazását

NYÍLÁSZÁRÓK AZ ÖRDÖG A RÉSZLETEKBEN LAKIK:

▶ Azonos ablakméret más-más ablakosztással egészen eltérő megjelenést, hangulatot ad a háznak. ▶ Minden esetben javasolt a természetes, szépen öregedő anyagok és a rikítók helyett a természetes, föld színek használata. Vegyük figyelembe, hogy míg a természetes anyagok felújíthatók, átfesthetők, addig a műanyag idővel nem javítható. ▶ A belváros északi peremén található kertvárosi területen a közterület fele nemes anyagú nyílászárók elhelyezése ajánlott.

Nyílászárókra javasolt lágy színek

142 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

GÉPKOCSITÁROLÁS Általánosságban az épületen belül ajánlott a gépkocsi elhelyezése. Kertvárosban önálló épületként garázs nem alakítható ki, nem oldható meg lábakon álló fedett-nyitott kerti építményben sem. Kizárólag az épülettel egybeépített nyitott-fedett tároló, földszinti, vagy a terephez igazodó támfalgarázs, vagy terepszint alatti garázs építhető. Ne feledjük, hogy a pinceszinti garázshoz megfelelő lejtésű lehajtó is tartozik, mely adott esetben keresztbe szeli kertünket. Itt gondoskodni kell külön vízelvezetésről is.

LÁBAZAT Hagyományosan a ház alja általában nehéz, sötétebb tónusú, mint a falazat. Kerülendők a ragasztott, csempeszerű utánzatok, melyek nem időtállóak és a sarkokon az élek találkozása nem megoldott. Lábazati sávban nem javasoltak a szerelt, fuga nélküli elemek sem. Helyette vakolt, terméskő vagy tégla használata ajánlott.

Ez a válogatás az árnyalatok jellegét hivatott illusztrálni, a sor tetszőlegesen bővíthető

Nyílászárókra nem javasolt rikító színek

▶ Az utólag felszerelt fehér redőnytokok beszerelése helyett gondoljuk át a rejtett árnyékoló szerkezetek elhelyezésének lehetőségét. A hagyományos szerkezetek, az árnyékoláson és a vagyonvédelmen túl öltöztetik a homlokzatot! Alkalmazhatunk lamellás kialakítású zsalugátert, de jó megoldás lehet a tömör kialakítású külső spaletta elhelyezése. ▶ Régi villák eredeti nyílászáróinak cseréje során vegyük figyelembe, hogy ma már lehetőség nyílik az eredeti, hagyományos kialakítású és osztású ablakok hőszigetelt üvegezésű, korszerű legyártására!

Kerüljük a tüzéptelepek tucatáruit és a nem javítható anyagú szerkezeteket!

143


KERTVÁROS

KERÍTÉS Az utcakép meghatározó része a kerítéskialakítás. Kertváros területén az áttört kerítések javasoltak, a tömör megoldások csak a fő- és gyűjtőutak mellett elfogadhatóak. Az áttört kerítések nádfonattal való zárása nem megfelelő, a belátást inkább a belső oldalra növények vagy sövény telepítésével (lásd kertek c. fejezet) akadályozzuk, mely jól véd az utca pora és a beszűrődő zaj ellen is. A szélezetlen palló („erdészeti”) kerítés csak az erdőszéli területeken javasolt. A kerítés a terep, a környező természeti környezet és a telek része, és nem a házé, ezért nem kell feltétlenül az épület anyagainak visszaköszönni rajta! Ne alkalmazzunk tükröződő felületeket (üveg), csillogó felületű építőanyagokat (csiszolt kőlap), belsőépítészeti anyagokat (építőlemez, bútorlap). A zsalukő fal nem szép látvány, ne hagyjuk burkolat nélkül. A nyílt fugás szerelt kőlapok alkalmazása sem szerencsés a kerítéseken. Ne alkalmazzunk a közterület felé gabion rendszerű kerítést sem, mert idegen a kertvárosi hangulattól.

A fém anyagú kerítések színezése egységes legyen, nem javasolt az egyes elemek különböző színezése. Lehetőleg sötétebb árnyalatú (antracit, szürke, mélyzöld) festést alkalmazzunk. Fa elemeknél és a lábazatnál sem szerencsés a harsány színek alkalmazása. Ne feledjük: a kerítés a növényzettel együtt érvényesül igazán! A kertkapu illeszkedjen a kerítéshez és az épület kialakításához, kerüljük az embermagas bádog szerkezeteket. A kerítés nem feltétlenül az önmegvalósítás helye…kerüljük a feltűnő, formai izgalmakban bővelkedő, harsány megoldásokat! Tervezéskor gondoljuk át a kerítéssel egybeépített kukatároló kialakításának kulturált lehetőségét. A régi villák esetén tartsuk meg, újíttassuk fel az eredeti, az utcakép szempontjából is értéket jelentő kerítéselemeket. [ sövényekről lásd 145. oldal]

144 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

145


KERTVÁROS

TÁMFALAK A támfalak építése mindig komoly költséget jelent, ezért csak ott alkalmazzuk, ahol valóban szükségesek. A nagy magasságú egybefüggő falak nyomasztóan hatnak, ezért inkább több kisebb lépcsőből alakítsunk ki azokat. Ha tudunk, alkalmazzunk helyi építőanyagokat! A XVIII. században a Pismány, Petyina, Bubán és a Kő-hegy lankáin jellegzetes teraszos szőlőművelés alakult ki. Ezeket a szárazon rakott – helyben kitermelt – terméskővel megtámasztott földlépcsőket a dalmátok obalának nevezték. A beton és vasbeton falak inkább modernebb épületekhez illenek, egy szép zsaluzattal lehet a felületüket izgalmasabbá tenni, és célszerű növénnyel befuttatni ezeket. Alacsonyabb falakat építhetünk rönkfából, gerendából is, ezek igen szép felületet adnak a kertben. Ne keverjük a különböző típusokat egy kerten belül! A beton máglya- és rácsfalak (népszerű betontálcák) építését kerüljük. Ezek helyigénye sokszor hasonló a rézsűéhez, de

146 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

az elemek hamar felmelegszenek, ezért a beültetett növények földje hamarabb kiszárad. Az előregyártott betonelemek általában nem esztétikusak. Az ilyen falak fenntartása nagyon munkaigényes; a nem megfelelően ápolt és öntözött növények kipusztulásával rideggé, nyomasztóvá válnak, elcsúfítják a kertünket. A kőtálcás (gabion) rendszerek csak növényzettel befuttatva támogathatók. [ lásd még 249. oldal]

KERTEK A gondozott kert (előkert, hátsókert és a házunk előtti közterület) hozzájárul a rendezett településképhez. Öröm a lakónak és a közösségnek egyaránt. A kert növényzete alkalmazkodjon a környező táj karakteréhez, éghajlati viszonyaihoz (napsugárzás, csapadékmennyiség, szélviszonyok). Ne feledjük Szentendre mediterrán karakterét! Az északi hatású nyírfa és tűlevelűek helyett ültessünk fügét, rózsát, fűszernövényeket, gyümölcsfákat. A honos fajok alkalmazása a kerthatáron szelíden kapcsolja össze az intenzíven fenntartott kertet és a környező tájat (a honos fajok listája megtalálható a helyi építési szabályzatban). A meglévő növényzet nagy kincs, próbáljuk az értékes fákat és cserjéket megőrizni, hiszen

kifejlődésükhöz több évre, évtizedre van szükség! A változatos növényhasználattal hozzájárulunk a biológiai sokszínűség fennmaradásához, a kert minden évszakban más arcát mutatja. A megfelelően kiválasztott és elhelyezett lombos fák ültetésével csökkenthetjük a besugárzást, természetes árnyékolást adnak, helyet biztosítanak a madaraknak fészkelésre. A cserjék és fák együttes használatával szép növényfalakat alkothatunk, amik elhatárolnak az utcai forgalomtól és a szomszédos kerthasználóktól. Ne alkalmazzunk túl sok örökzöldet, mert sok a kártevőjük, egyhangúvá és komorrá teszik a kertet, ráadásul mindig ugyanolyan képet mutatnak, ezért az ember nem érzi velük az évszakok változását. A lágy vonalak természetesebb hatást keltenek; legyünk figyelemmel a szomszédokra is, nézzünk utána, hogy a tervezett növény kifejlett állapotában mekkora lesz. A kerítéstől megfelelő távolságra ültessük a nagyobb, árnyékot adó növényeket. A gyepfelület ne legyen széttagolt, a nagyobb, egybefüggő terek kialakításával megkönnyítjük a fenntartást. A telekhatárra ültessük a magasabb növényeket, a gyep felé az alacsonyabb cserjéket és évelőket; az intenzívebb gondozást igénylő növények az épület közelében kapjanak helyet. Az épület körüli átmeneti terek (burkolat + dézsás növények + tető/árnyékoló) meghosszabbítják a kert használati idejét, tavasszal és ősszel is kellemessé teszik a kinttartózkodást. Szentendrén hagyománya van a szőlőlugasok telepítésének. Minél kevesebb legyen a burkolt felület, az alkalmazott anyagok helyi építőanyagok legyenek (mészkő zúzalék, andezit kiskockakő, fa). A kevés fajta, egységes anyaghasználat harmonikussá teszi a kertet, ráadásul sokszor az egyszerűbb, olcsóbb a szebb. [ lásd még 245. oldal]

147


KERTVÁROS

„MINIMÁL?” Manapság házunknak vajon mennyiben kell tükröznie egyéniségünket? Befolyásolnak-e a divatok? Tény, hogy a közvéleményben igen mélyen gyökerezik az a vélekedés, miszerint a mai modern lakóház lapostetős, fehér homlokzatát hatalmas ablakok tarkítják, cső-vagy üvegkorlátos az erkélye, teraszát vasbeton keretek árnyékolják, és van rajta egy-két körablak…„ Bauhaus”, letisztult – építészet, hallhatjuk gyakran, noha ennél a sémánál a modern építészet mindig is gazdagabb es változatosabb volt. Ne feledjük a skandináv vagy latin országok által helyi karakterűvé alakított modern architektúrát sem! Nem lesz elegáns es nyugalmat sugárzó modern családi házunk, ha anyaghasználatában, részletképzésében nem képvisel egy magas igényszintet. Ugyanígy disszonáns a hangzás, ha a térképzés nem elegáns és nagyvonalú. Gondoljuk át, hogy életvitelünkhöz illeszkedik-e a minimalizmus! Komikus látványt nyújthat, amikor egy érzékeny és bátor formálású üvegdoboz-nyersbeton kompozíciót lakói kis fa pergolákkal, faragott előtetőkkel igyekeznek humanizálni...

MEDENCE Szabadtéri, fürdőzésre, úszásra szolgáló, arra alkalmas vízmélységű medencét az előkert utcafronttól számított 15 méteres sávjába ne telepítsünk. Méreténél vegyük figyelembe, hogy nem számít zöldfelületnek, melynek százalékos arányát a szabályzat határozza meg. A lehető legkevesebb földmunkával és terepalakítással igyekezzünk megoldani telepítését, melyet igazítsunk a terep lejtéséhez. A benapozás, a földmunka, a rézsűk, a burkolatok és a medencét szegélyező növényzet, valamint adott esetben szabályzathoz igazodó mennyiségű és megjelenésű támfal is a telepítési terv része, melyhez kérjük szakember, például kert-és tájépítész segítségét. Kialakítása mellett fenntartásáról is gondoskodni kell, mely szintén igen költséges. Fontos, hogy a téliesítést ne a kertet elcsúfító, épületjellegű szerkezettel oldjuk meg. A medencét vízközeli növények telepítésével és természetes burkolattal illesszük be a kert struktúrájába. Gondoljuk át a használt víz hasznosításának lehetőségeit, vagy kérjük az üzemeltető hozzájárulását a közcsatornába való elvezetéséhez.

148 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

FASOROK Talán mindannyiunknak kedves emléke, ahogy édesanyánkkal a fákkal szegélyezett utcában ballagunk az óvodába, iskolába. Kertvárosban sem kell lemondani az utcai növényzet által termetett kellemes atmoszféráról, melynek számtalan előnye van: megköti a port, és véd a felületek túlzott felmelegedésétől! Gondozzuk a házunk előtti közterületet, óvjuk a meglévő fákat!

„MEDITERRÁN?” Külföldi utazások, vagy filmélmények során sokakban mély nyomot hagynak a mediterrán vidékek családi házai. A külső jegyek szolgai másolása helyett azonban koncentráljunk a mediterrán építés szemléletére: ▶ A külső és a belső nappali tér szoros kapcsolatban van. Sokszor a teraszon, a pergola alatt is van egy “szalon”, nyárikonyhával. ▶ Jellemző a hűs belső udvarok, átriumok kialakítása. ▶ Jó átszellőztethetőség, kellemes klíma. ▶ Természetes anyagok és színek alkalmazása kül- és beltérben. ▶ Jellemzően földszintes kialakítás, beépítetlen tetőtérrel, változatos belmagasságú terekkel. A hangulatot a látszó gerendák fokozhatják.

KÖZTERÜLETEK A gondozott előkert a ház dísze. A portánk előtti terület ápolásával, dísznövények vagy jellemző gyümölcsfák telepítésével, díszes kiültetésekkel harmonikus utcaképet teremthetünk. Kertvárosban az utakat helyenként szélesebb zöldsáv kíséri, itt lehetőség van egységes fasorok kialakítására. A növényválasztásnál figyelembe kell venni a termőhelyi viszonyokat, a felsővezetékek helyzetét és a adott városrész karakterét is. A gyümölcstermesztéséről egykor híres Pismányban ellenálóbb gyümölcsfák (szilva, vackor, berkenyék) ültetése ajánlott! Ahol a nyílt árkok mellett szűkebb hely marad a növénytelepítésre, ott egy-egy karakteres, jó tűrőképességű évelő vagy cserje használatával lehet szép utcaképet elérni: levendula, zsálya, nőszirom, sásliliom, gólyaorr, őszirózsa, madárhúr, pünkösdirózsa, pimpó, rozmaring, cickafark, kúpvirág, kakukkfű, törperózsa a naposabb területekre, meténg, árnyliliom, gyöngyvirág, nefelejcs, waldstein pimpó, bőrlevél, kövérke, orbáncfű az árnyasabbra. Kerüljük a tuják és egyéb tűlevelű örökzöldek és a – sokszor hiányosan nyírt – sövények alkalmazását! A nyílt árkok fontos településképi elemek, ne hagyjuk gondozatlanul! Az árkokat átszelő gépkocsibehajtók és hidak egységes kialakítása hozzájárul az egységes, esztétikus városképhez! Használjuk a helyi építőköveket.[ lásd még 222. oldal]

A mediterrán színek és a tetőforma másolása helyett javasoljuk, hogy az épület alaprajzát és térkapcsolatait is hassa át a mediterrán szemlélet. Kerüljük a túlburjánzó, „sokszoknyás”, rosszul rámetszett tetőcskék alkalmazását.

149


KERTVÁROS

(Pannóniatelep, Szentlászlói út menti és a Vasúti villasor feletti területek) A négyzetes alaprajzú, földszintes, sátortetős családi házak (ún. kockaházak) típustervek szerint épültek az ötvenes évektől egészen a nyolcvanas évekig. Az energetikai korszerűsítés indokolt az alacsonyabb fenntartási költségek és a jobb komfortérzet miatt. Ennek során azonban a technikain túl településképi szempontokat is figyelembe kell venni! A bővítés során jogos igény, egyben értéknövelő, a tömegformálásra is kedvező hatású átmeneti terek (fedett terasz, tornác, veranda) építése, a tetőtér hasznosítása. E szimmetrikus megjelenésű épülettípus átalakítása esetén lehetőség nyílik oromzat kialakítására is, mely a hely karakteréhez igazodó, egyedi arcot ad az eredetileg a táji jellegzetességeket figyelmen kívül hagyó, az ország egészére nézve szinte csak a színükben és homlokzati díszítésükben különböző, típusterv szerint megépület házaknak.

150 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

BEAVATKOZÁSI PONTOK: TETŐ A tetőhéjalás cseréjével párhuzamosan, a meglévő ácsszerkezetre ráépítve alakulhat ki az utcai oromzat táji jelleget tükröző tetőformája. A toldott tornác tetőszerkezete a falazatra és különböző (fa, tégla, kő) anyagú pillérekre támaszkodhat, lapos fémlemez vagy enyhehajlású cserépfedéssel.

1

2

3

4

5

6

HOMLOKZATKÉPZÉS, NYÍLÁSZÁRÓK A felújítás, a szimpla hőszigetelésen túl, jó alkalom a homlokzat újragondolására. Javasolt a természetes, szépen öregedő anyagok és a föld színek használata. A nyílászárók cseréje esetén lehetőség nyílik új ablakosztás kialakítására. Az utólag felszerelt fehér redőnytokok beszerelése helyett vegyük számításba a rejtett szerkezetek vagy a praktikus és az épületnek egyedi karaktert adó zsalugáterek elhelyezésének lehetőségét!

LÁBAZAT Hagyományosan a ház alja mindig nehéz, sötétebb tónusú, mint a falazat. Anyaga helyi kő, tégla, vagy vakolt-festett. A hőszigetelés kialakítása miatt ez az eredeti, a helyre jellemző anyag sokszor eltűnik. Lehetőség szerint javasolt a lábazat eredeti anyagból való újraépítése. Kerülendők a ragasztott, csempeszerű utánzatok.

Tanulmánytervek a lehetséges átalakításokra Oromzat kialakítással (1), ugyanez tetőtérbeépítéssel (4), bejárati veranda hozzáépítésével, zsalugáterekkel és új nyílásokkal (2, 5), valamennyinél újragondolt modernebb homlokzat téglalábazattal és homlokzatdíszítéssel, fedett terasszal (6)

„KOCKAHÁZAK” ÁTALAKÍTÁSA ÉS KORSZERŰSÍTÉSE

151


KERTVÁROS

TERJENGŐS TÖMEGŰ HÁZAK ÁTALAKÍTÁSA

való újraépítése, mely a hőszigetelés mellett is lehetséges. Kerülendők a ragasztott, csempeszerű kőutánzatok. ▶ Szenteljünk figyelmet az erkélykorlátok kialakítására, mely nagyban befolyásolja házunk arcát. Nem előnyös a léptékhez képest túl könnyed kovácsoltszerkezetek, vagy az előregyártott, faragott fa elemek alkalmazása.

A nyolcvanas évek tipikus, terjengős tömegű, széles fesztávú családi házát több esetben szeretnék átalakítani, korszerűsíteni tulajdonosaik. Bármekkora is legyen a beavatkozás, jó alkalom a településképi szempontból is meghatározó „ráncfelvarrásra” és az értéknövelésre.

2.

EGY KÖVETKEZŐ BEAVATKOZÁSI SZINT AZ ÁTMENETI TEREK (FEDETT TERASZ, VERANDA, TORNÁC, SZÉLFOGÓ) ÉPÍTÉSE, A TETŐTÉR HASZNOSÍTÁSA. E HÁZAK ALAPTERÜLETE TÖKÉLETESEN ALKALMAS KÉT GENERÁCIÓ EGYÜTTÉLÉSÉRE. EZ ESETBEN KÜLÖN FIGYELMET ÉRDEMEL A KÜLSŐ LÉPCSŐ KIALAKÍTÁSA.

1.

A LEGKISEBB BEAVATKOZÁSI SZINT RENDSZERINT CSAK A HOMLOKZATOKAT, ÉS A HÉJAZAT CSERÉJÉT ÉRINTI. ▶ A héjazat (általában palafedés) cseréje esetén lehetőleg természetes színű égetett agyacserepet használjunk. A technológia fejlődése okán ma már ez a legmagasabb

Kerüljük a harsány színeket, a hungarocell stukkókat és az előregyártott faragott fa korlátléceket, melyek túl könnyedek a léptékhez

A cserépfedés, az egyszerű nyíláskeretezések, vakolatdíszek, a megemelt lábazat, a magasságot optikailag csökkentő vakolat és színjáték, a meleg föld színek valamint a természetes anyagok használata látványosan változtatja meg az épület jellegét

152 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

elvárásoknak is megfelelő, időtálló ez a héjazat, mely a kilátópontokról egységes összképet ad a településnek. ▶ A szimpla hőszigetelésen túl, jó alkalom a homlokzat újragondolására. Javasolt a természetes, szépen öregedő anyagok és a föld színek használata. A vakolatugrások és a színváltások alkalmazásával optikailag csökkenthetjük az eredeti méreteket. Kerüljük a beltérbe való hungarocell stukkók alkalmazását a homlokzaton sarokarmírozás vagy ablakkeretezés gyanánt. Időtálóbb és egységesebb hatás érhető el finom vakolatugrásokkal, párkányokkal. ▶ A nyílászárók cseréje esetén lehetőség nyílik új ablakosztás kialakítására. Az utólag felszerelt fehér redőnytokok beszerelése helyett vegyük számításba a rejtett szerkezetek vagy a praktikus és az épületnek egyedi karaktert adó zsalugáterek elhelyezésének lehetőségét! ▶ Hagyományosan a ház alja mindig nehéz, sötétebb tónusú, mint a falazat. Anyaga helyi kő, tégla, vagy vakolt- festett. Lehetőség szerint javasolt a lábazat eredeti anyagból

▶ A fedett külső lépcső lágyítja a tömeget. ▶ A hozzáépítések esetében azonos anyaghasználatban gondolkodjunk, kerüljük az ideiglenes szerkezeteket (polikarbonát, osb lap).

3.

A LEGNAGYOBB BEAVATKOZÁS A TETŐ TELJES SZERKEZETÉNEK ÁTALAKÍTÁSA, ÚJ HOMLOKZATI NYÍLÁSRENDSZER KIALAKÍTÁSA. ▶ Adott esetben lehetőség van a tető átfordítására ( a szélesebb homlokzattal párhuzamos gerinccel), és a hajlásszög finomítására. Az így kialakuló keskenyebb fesztávú oromzat léptékében kellemesebb, a hely karakteréhez igazodó, egyedi arcot ad az épületnek. ▶ Lehetőség nyílik a tömeget tagoló bővítmények, átmeneti terek építésére. ▶ A homlokzatokon új helyre kerülhetnek az új arányú és osztású nyílászárók.

153


KERTVÁROS / JÓ PÉLDÁK

JÓ PÉLDÁK

A növénnyel befuttatott kerítés mögött megbújó épület különlegessége a vakolt felület és a faburkolatos, zsalugáteres felső homlokzati szint jó arányú párosítása. Figyelemreméltó a kiülésre alkalmas loggia kialakítása és korlátmegoldása. A jelentős vastagságú, de ellebegtetett zárófödém könnyed jelleget ad az épületnek

A terepre ültetett lapostetős ház az utca szintjén alig észrevehető, a gondosan kialakított kert fái néhány év múlva teljesen letakarják a kiváncsi tekintetek elől. A szikárabb formálást ellensúlyozza a természetes anyghasználat, a fa nyílászárók és betétek

A fotókon megjelenített épületek esetén képaláírásban tes�szük egyértelművé a követendő példaként szolgáló megoldásokat. A cél nem ezek szolgai másolása, hanem az ajánlásban körvonalazott elvek szerinti új, egyéni építészeti válaszok ösztönzése.

A kevesebb sokszor több! Az oromfalas épület kettétörése, azaz a tömeg finom megmozgatása és az időt befogadni képes, szépen öregedő tégla használata éppen elegendő építészeti izgalom. Figyeljük meg a faszerkezetek és a kerítés összhangját, valamint a buja kertet és ápolt közterületet

A kisebb traktusokra bontott lapostetős tömeg hatását optikailag tovább finomítja a homlokzat vízszintes tagolása és a kerítés jellege. Noha az épület kétszintes, ezek a gesztusok jóval alacsonyabb hatást keltenek, emberi léptékű, környezetébe jól illeszkedő tömeget eredményezve

154 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

155


KERTVÁROS / JÓ PÉLDÁK

156 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

A forgalmas utca fele zárt homlokzattal fordul az épület. A tagolatlan tömeget kikönnyíti a bejáratot kihangsúlyozó faburkolatos toldalék. Figyelemreméltó a házzal harmonizáló pálcás kerítés szép megoldása

Egy erős lejtésű telekre épülő háznak akkor nem lesz ormótlan támfal jellege, ha a tervező gondoskodik szintek között is kapcsolatot teremtő kisebb tömegekre való osztásról, és ennek megfelelően a tetők és részlet gazdag homlokzatok kialakításáról. Ideális esetben a szintek és a belmagasság jó meghatározásával, szinteltolással és ügyes térbeli elrendezéssel tökéletesen illeszthető a ház a terepre - ahogyan ezt a bemutatott példa is mutatja. Kiemelt figyelmet érdemel a támfalóriások nélkül kialakított buja kert, valamint a rálátásokat kedvezően befolyásoló hátsó zöldtető

Az épület játékossága és természetes, visszafogott anyaghasználata visszaköszön a kerítés kialakításán. Az alacsonyabb hajlásszögű tető nem dominál a hagyományos magastető mellett, ugyanakkor mozgalmassá teszi és kiemeli a mediterrán tucatépületek közül

Az egyszerű tömeget mindössze a bejárati szakaszon visszahúzott homlokzat és az így kialakult sarokra szerkesztett nagy sarokablak tagolja. Az épületen alkalmazott anyagok a kerítésen következetesen visszaköszönnek. A nemes anyagok használata és az egyedi részletek példaértékűek

157


KERTVÁROS / JÓ PÉLDÁK

▲ A két azonos tömegből álló házat pengeként megjelenő nagy előtető fogja egybe. A magasságát csökkenti a markáns pinceszinti anyagváltás. A lábazati anyagra válaszol a kerítés tömör szakasza

158 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Az épület főhomlokzatára helyezett fa teraszok és a homlokzaton kialakított fa betét egységes anyaghasználatukkal kiemelik a keretként megjelenő fehér, vakolt, egyszerű épülettömeget

A hagyományos oromfalas tornácos ház mellett talán az egykori Bükkös-patak menti malmok is visszaköszönnek az épület formálásában. A jó ritmusban elhelyezett nyílászárók a belső funkcióknak megfelelő méretűek, követve a hagyományos nyílás-tömör falfelület arányát. A kert felé nyitó tornác kellemes átmeneti tér, mely nyáron kizárja, télen azonban betessékeli a napfényt

159


KERTVÁROS / JÓ PÉLDÁK

A növényzettel benőtt kicsi háznak sajátosan romantikus hangulatot kölcsönöz a vidám színre festett ablak. A szépen öregedő anyagok minden évszakban másmás színnel válnak még díszesebbé

Ez a már-már hegyvidéki hangulatú telken lévő, ésszerű alapterületű családi ház léptékében és anyaghasználatával is finoman ékelődik a buja természeti környezetbe. A nappali terek üvegfelületei és a fedett terasz egy állandó, intenzív kertkapcsolatot biztosítanak. Vajon ugyanezt a harmóniát sugározná egy harsány, égő cseresznye faszerkezet, fehér műanyagablakok és egy ragasztott kőcsempe felület? Mérlegeljük a tartós, felújítható, patinásodó anyagok használatát az idővel értéküket és szépségüket vesztő, nem javítható, múló divatokat képviselőkkel szemben! Faszerkezetek esetén az élénk, rikító színeket érdemes kerülni, helyette a lágyabb árnyalatok előnyösebbek

A hatalmas patakparti telket nem osztották fel, a végében megbújik az ősfák között ez az igényesen, minden részletre kiterjedően felújított villaépület

A városszéli telken épült kis ház hagyományos szerkesztésével és karakteres faszerkezeteivel jól illeszkedik az erdőszéli hangulathoz. A központibb kertvárosi területeken nem ajánlott, de ebben a szituációban telitalálat a szélezetlen pallóból készült kerítés

160 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

A környéken megszokott terjengős fehér kockák helyett itt függőleges értelemben is megmozgatott lapostetős tömegek veszik elejét egy terjengős kubus okozta nehézkes összhatásnak. A buja növényzet eredményeképpen néhány éven belül szinte észrevétlen lesz a már most sem hivalkodó családi ház. A régi parasztporták előtti padot idéző hangsúlyos bejárati elem a viszonylag zárt épületen a közösség felé való nyitást hangsúlyozza

161


KERTVÁROS / JÓ PÉLDÁK

Az épület magasságát csökkenti a határozott vízszintes tagolás. A tömör, fehér, a főhomlokzat domináns fa anyagától kontrasztosan eltérő korlát és a visszahúzott oromfal légiessé varázsolja a tetőszerkezetet

A kis lakóház hagyományos tetőszerkesztése és anyaghasználata az erdőszéli nyaralók hangulatát idézi. A nyeregtető csendesítővel alakul teraszfedéssé és árnyékolószerkezetté

▶ ▶

A keskeny alaprajzra keskenyebb, az emberi arányokhoz jobban igazodó oromfal illeszthető, mely környezetében nem tűnik túlsúlyosnak.A padlásszellőző átirata mellett az egybefogott földszinti ablak modern hatást kölcsönöz az épületnek

Ezt az egyszerű, T-alaprajzú épületet faterasz és fa tornác öltözteti, melyek harmonikusan illeszkednek a fa nyílászárókhoz és az emeleti szint színezéséhez

162 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

163


ÜDÜLŐ


ÜDÜLŐ

ÜDÜLŐ I. - VÍZPARTI

ÜDÜLŐ I. – VÍZPARTI

Holló utca

Medve utca

utca

utca

utca

Vadász

Gerle

Bagoly

Holló utca

Gyopár utca

Szik

lás

utc

a

Nyúl utca

Fülemü le utca

Széná

z utca Vadás

s utca

Galago

nya utca

Farkas utca

sor Erdő

Tölg

y utca

Őz

utca

utca

utca

Irtás

Vércse

Kikelet utca

utca

köz

Ka ptá r utc a

utca

utc a v

t utc

Mim

óza

utc

Öly

a utca

a

jkó

Sza

Borsik

utc a

a

Morzsa utca Mustár utca

Cserebogár utca

nília

utca

y

utc

án

a

Mál

a

l utc Szé

inkó

a

r utc

Ny

út

Sziv

árv

ra

köz

Tár

Lepke utca

a utc rinc

s utc

a

Ge

a

Ma

Dongó

y

utc

Muflon

utc

Cédrus

utc a

Nyusz

a utc

ó Rig

a

utca

köz

a

utc

Sün

ű

lya Zsá

rjóf

utca

Eze

a

utc

lya

Csa

Zsá

log

ány

utc

a

Sziro

m

Gomb

Pet

at köz

yina

Pirkad

utc

a

a utc

al utca

rás

a

Hajn s köz

Móku

Ürg

e utc

a

a

utc

a

rke

a utc Kad

utca

ipe Cs

a

utc

dor

utc

Híd

Ván

ész

utc

a

utc

a

Do

mb

alja

a köz

Erd

For Szarv

Híd

utc

a

Harasz

yi út

utca

t utca

asheg

án

Jeg

es

Fác utc

köz

utc

a

Róka

Kad

a

utca

a

köz

út

m utca

utca

a

kos

Sziro

Hajnal

Rók Barac

s út

utc

ics Erd

a

Ösv

utc

ény

nal

a

s utc

utc

bic

Sövény utca

Gém

Tyúkos dűlő

utc

a

Héja

a utc ocs

Bér

c

köz

Kap

kan

utca

utca

utc

Lomb

fa

irág

ác a

Búzav

utc

alja

Endre

Zápo

a

utc a

s dűlő Tyúko

utca sög

r utc de Sze

a utc

rz

la Vio

a

utc

utc

kus

cfa

utca

a

Aká

utc

ka

köz ellér

utca

Vinc

ény Köm

Csóka

utc

i út

rek

da

Be

vo

a

ara

a

utca

Cinke

Berke

utca

utca utc

a

s utca

Egre

nye

a

a

utc

ek red

rbo

Ber

a utca

Me

Bo

utca

Sza

ken

ye

lon

ka

utc

Marg

utca

les

utca

nya

utc

a

utc

a

Der

ecs

kei

re

ő utc

a

a

Sell

ő utc

Sell

Han

ő utc

utc

ka

a

gya

a utc

Sell

a

utca

Tüc

sök

Sás

utc a

a

ra Vid

Toboz utca

Fecs

utca

a

ke

utc

köz

Szö

skin

Pu

cske

ás

csk

e utc

Szö

a utc fa Dió

utca

utca

a

Árok

Puttony

Alm

Pis

Boróka utca

a

Kökény utca

utc

utc

n

a

ő

a

utc

a

utc

utc

ya

ess

t utc

Felh

utca

lya

gán Var

Egr

a

me

Ibo

a utc

utca

utc

Zim

ő utc

Kakukk

rka

József

a

os

r Ján

Sell

Lejtő

da

Ka

Meste

a

a Csic

a

Bol

serk

utc

ygó

or

a

utca

Fen

Remény utca

a

Dar

ravo Szta

utc

utca

utca u utca

Kékesi utca

i Pál

utca

Cse

a

a

nd

utc vár

ély

utc

reg

Se

dai

Csen d utca

út

utc

rav

tak

utc

a

utca

a

a utc yi ölg ökv Tör

t utc a llér

y utca

Gólyah ír utca

a

a

z

s utc

ko

utc

a

ri Pál

utc

n utca

ék

j utc

svá

lna

Flóriá

lker

a

Va

Für utc

utc

a

rte

a

Anna utca

min

Ga

köz

b

utc

a

Folyondár utca

ch

a

Pip

Forgá

utca

r köz

a

g

utc

Epe

i utc

iske

utc

a

Körte

Pilis

utca

Jáz

lam

ély

a

Levél köz

Szé

j köz

i út

rac

Für

szló

ntlá

Szeg

utc

eglkan na ye

Cseresznyés utca

Sze

Ba

utca

Ge

án

Sármán

Jáno

s utca

Kálm

yar

Du

a utc

ztrán

záth

sét

Der

res

Kapis Miks

utc

Eg

a

Wesselényi Miklós utca

út

Szta

-pa

sirta

rék

utca

atak

Pac Szélke

Kunfi

ös-p

József utca

Bükk

oda

utc

a

nc

Cseresznyés út

eda

Fere

Ady Endre

Rez

Jós

ika

utc

a oc

egly e utc

a

Gesz

Der

a utc

Táb

h Vas

Óvíz

y utc

utc a y

án

Zila gél

irta

oc

Pa

Turu

l köz

Sze

Pacs

Árb

a

ti

ige

psz

s u. nyé

a

Körte köz

utc

ó utc

teny

e utca

Balá

sef

Vacko r köz

Józ

Zöld

a

d utca

resz Cse

utc

zs Árpá

ss utca

utca

cs

utc

utc

fa

Balá

Sztaravoda-patak

Szű

a

a

utc

utc

Egre

tor Pász

bíró

Fűz

Kökény utca

Kisforrás utca

gy

Árb

Sza mó ca

a

zs Árpá

Remete

a

r utc szto

d utca

utc

a

utca

a

utc He

utc

Ad y End

ngó Pilla

utca

a

a

út

utc a

Lejtő

utca

Szüret

sétány

Kilátó utca

utca

ang Har

Napos

Áfo

a

utc

utc

Cső

k utc

Szü

ret

a

sz

Sze

kuk Ka

ő utca

skin a

utc

a

Inda

a a

utc

utc

g virá

g irá

utca

s út1

Felh

Pu

utc

ye

sznyé

dv

ken

Csere

Va

Ber

Meg

gyfa

utc

a

a

arét

Meg

s köz

utc

Ma

lya

eny Jeg

Szilfa

utca

Árnya

a

ga

Ber

s utc

ke Csip

a efa

utc

ken

ye

köz

Meggyfa köz

gyfa

Szűcs

n utca

DUNA

s út

Fogoly

nyé

Bo

Csó

Szt

r utca

Tulipá

utca

a

a s utc ánc

Tátik a utca

resz

Bog

ester

Hegym

a

Hörc

a

a

utc

utc

z utc

utc

k utca

gy

Bor

or

Bere

Völ

a

a

ny

Ká Cse

utca

utc

Záp

ú köz

Varj

utca

or

Záp

kos

rac

a

Hegymeste

utc

alin

g

Ba

utca

pan

r utca

r utca

Pity

erke

út

utca

Kamilla utca

Kank

Tátik

Csip

a utca

Bérc

Szarvashegyi

utca

utca

Hegy

utca

út

Sar

ény

Ak

utca

Ady

tyú

Som

a

m

yo

Sól

Ösv

hos

utca

a

utc

utca

utca

a

a

Haj

Csóka

ész

utc

utc

a

Kiker

Gy

urg

a

Láncfű

ag yal

rc

cko

or

utca

utc

Sar

a

kan

tyú

Hajnal utca

Bara Kac

Hor

Líra

virá

köz

Hó yei

Ősz

sen

apó

r utca

Bes

a

Ann

a

köz

Epe

utc

Vasvá

ria

szló

a

rav

oda

-pa

tak

utc a

Ala

kös

er

Barackos

Üstö

ott Cz

a k utc tyú

utc m Tem

a utc ona Org

Eötvös József utca

ík

utc

a

Ady

a utca Varg

Dézs

utca

a

i utc

utc

Sas

Apród

utca

utc Tél

ra

utc

a

ai

Ősz

Lév

Középhegy utca utca Dem

utca

Püsp ök

t

a

r körú

utc én Arz

köz a tun

Léva

a

Mihály

os

utca Jan

Törö

k köz

Ján os

lék utca

Lige

utca sa Jenő

köz c Sán

utca

Előd utca

Ke

utc

ert várk ai

rzó

Kun utca

Alsó Duna köz

Jókai Mór utca

Duna-ko

Tómel

Dumt

ai Káll

t utca utca Botond

Avar utca

ári utca

i utca

Szatm

utca

Batthyány Lajos utca

a

utc

utca

Kör

várad

köz

a Ferenc

ta

Nagy

Futó

utca

a

a

i utca

vity

rt

utc

várad

Kel

utca

c

Nagy

Görö

Péter Pál utca

Ignato

Kucser

rt

író

Róm

z

zi

Jakov

köz

Dunakorzó

Vastagh György utca

-pa kös

rt

Munkácsy

a

utc

a

utc

tes Tiszt

Istvá

ele

n utc

a s utc drá An

utca

him Ác

Céh

a r utc

Ján

kös Bük

utca

a

cs

i utc

kovi

ged Sze

Pásztor

köz Piszke köz

Tibor isza Borom

ti Abra

l Mó

ny

utca

s utca Álmo

Apá

cze

Ara

a

Per

utc Fő tér

Péter Pál utca

Fertő

rikab

i sán

Kövidinka utca

enc tér

utca

Bottyán János utca

utca

167

g utca

utca

Janicsár

Bük

-pa

kös

Bük

utca

Fer

ma

utca

zi

Po

DUNA

kóc

körút

Erdélyi

köz

utca

utca

Templom tér

Zsilin

szky

utca

Pap

utca

ajó

utca

Bercsényi Miklós utca

áz

Mathiá

Kígyó Gőzh

köz

anyar Dunak

sy

ás király

utca

Rab Ráby tér

utca

utca

Bajc

Máty

Erdélyi

József

Tinódy

Kígyó utca

ály

osh

Szerb kálvária tér

Bem Malom utca

Mih

Vár

utca

Harkály

Miklós

utca

Toldi

Alkotmány rty

Kálvária tér

Pomázi út

Pipacs utca

Aszu

a

sma

a utc

k

Bimbó utca

a utca

utca

Dob utc

Vörö

Pál

ata

s-p

utca

Pomázi út

Koron

z

Pátriárka utca

nc

zai odc

Virág utca

kkö Bü

An

Ác

út

zi út

ozi

Fere

Ku

a

s utc

drá

him

Rak

a

Hunyadi János

utca

a

utc

köz

ruc

utc

Pom

sz János

sey

e

Zen Bán

Kálv

Aszu

Kölc

Sve

köz

deák

part

a

Pomá

sz utca

utca

Igná

Fulco

s part Bükkö

lós

utc

166 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Halá

Szerb

For

i utca

Szobrász utca

ös

ária

utc

a

a

utc

i Mik

nót

Rad

Bükk

rák

Rév utca

ár

c utca

Művész tér

áti

utc

a

köz

inovi

érv

íz

gy

Borpince utca

na

Szőlő

Mart

cs

Szobrász utca

Feh

óhe

Du

Áprily Lajos tér

utca

al

utc

a

Festő utca

Als

Dun

i Ant

aka

Léva

Del

nya

i utca

sor

Ljubo evics

a utc a Hub

köz

a

eter

Iskola

utc

el

Kapás

a

a

Leh

utca

utca

utc

a

ető

utc

Tem

yi út

utc

Tilin

roly

Barcsay Jenő tér

Stéger Xavér Ferenc köz

Bartók Béla utca

a

Sző ke

utc

Lajo

ma

Bogdán

s utc

a

a

Zúz

utca

Ján

gy

os

utc

a

őhe Fels

Tilin

Lás

zló

utca

s utca

Dodola utca

át Dalm

utc a

ssa

Ka

Mikló

utc

a

Hold

Zrínyi

Tav asz

utca

a

da

a

utc a

ma

vo

i út

Tas

Béla

ara

utc

a

ács

-pa

utca

ay

os Laj Va jda

a utc Tas

ár

Kov

oda

Daru-piac

Szt

k

utc

a

rav

Ábrá

köz

ila

a

utc

Szta

tak

utc

a

tók

ata

Att

utc

la

yoró

Bar Ny

s-p

kkö

sef

al

or

Józ

li Ant

nd

Mog

köz

Emil

ag

út De

Ko

a utca

utc Ma nd

ula

Csill

sár

nyi

a Ung

a

Ilosv

Kat

utc

he

utc

tság

a

Zent

a

utca Csill

a

ária

Dam

lyi

a

os

Ján

utc

Bará

utc

Kálv

jan ich

i Pál

vár i utc

rgy

a

Gyö ka

utc

ály

Ján os

Mih

utc

cs

a

csi

ona

Tán

Józ

t

sef

Par

Klap

a

szló

l utc

ila

Méhész utca

utc

ntlá

a

Att

s utca

y

vár

Sze

i út

sef

Egre

Vas

kös Bük

örg Gy

utc

a

ag

a

Endr e utca

ác k Ign Törö

utca lejcs Nefe

utc a Dál ia

a

a

ác

Ady Endre utca

l utc

utc

Gy

utc

Józ

utca

a

Jobbá

Atti

la

k Ign

ula

i Pá

a

utca

Mand

a

utc

Fén oss

sef

ázi

köz

Sziget

utca

y

z utc

ny

Józ

utc

Pál

plo

utc

Dál

a

ia

a

utc

vári

Íjás

Ara

Frangepán utca

gy utca

Fias

a

a utc

Szta

Vas

Nap utca

Sze gfű

utc

a r utc dá

i út

min

utc

ntlá

Jáz

a

utca

s utca

Sze

Egre

ri Pál

Törö

Pint y utc

utc

aring Rozm

a

a

Baz

ág

utc

kvir

ac

Bar

est

kom

a

utca

utc

ke

Ny

sali

g ldo Bo

Csip

a

s utc

ác

kop

Fa

utca

utca

a

éj

Fah

t utca

utc a

lac

utca

a utc

nyi

lán

Csá

Ku

kon

Csa

ny

ét

Sikló

utc a

utc

a

a utc

s utc a

Csíz

Ve

kko

réb

út

Me

shegyi

Tam bu

Szarva

utc

a

Szil

Cin

os ack

utca

fas

utc

Bar

a utc

isznó

Vadd

Galóca

Va

utca

utca

Cserfa utca

nyi

r köz

bogá

Csere

a

es

erg

Szitakötő utca

Csá

Patkó utca

Kaptató utca

Kőh íd

tató

or

va

s út

lma

szn

ere

Cs

Pá lma

utc

a

Zerge utca

Kap

Szentendre egykori üdülőterülete a szentendrei Kis-Duna-ág keleti partján terül el. Egy része az árvíztől gáttal védett terület, másik részét árvíz idején elönti a Duna. Kis telken álló, kis alapterületű magánházak, elvétve vállalati üdülőtelepek, valamint csónakházak is találhatók itt. Az épületek a telkeken zömében szabadonálló jelleggel helyezkednek el. A terület különleges atmoszféráját, hangulatát a Duna közelsége és az ártéri növényzet adja. A parti sáv északi felén végighúzódó ártéri puhafás ligeterdő meghatározó és védendő elem mind tájképi, mind ökológiai szempontból. A Duna és ártere településképi szempontból jellegzetes és kiemelkedően értékes részét képezik Szentendrének. A terület jelentős turisztikai potenciállal bír, főként rekreációs területhasználat jellemzi. Cél, hogy a területhez kapcsolódó épületek és építmények megjelenése összhangban legyen a páratlan táji környezettel. A területen elhelyezhető épületek körét, valamint a meglévők átalakításának lehetőségeit befolyásolja, hogy az árvíztől védett, vagy a nem védett oldalán vagyunk a területnek, valamint függ az előírt közművesítettségtől és egyéb előírások körétől, melyet Szentendre Építési Szabályzata tartalmaz, ezért kiemelten fontos az előzetes főépítészi konzultáció.


ÜDÜLŐ I. – VÍZPARTI

HÉTVÉGI HÁZ?

AJÁNLÁSOK TELEPÍTÉS – MAGASSÁG Az árhullámtól védett részen kis léptékű, a természettel, a kerttel harmonikus kapcsolatot létesítő épületben gondolkodjunk. Az akár évente érkező árvíz elleni védelem okán lábakon álló, egyszintes felépítménnyel kialakított épületet javasolt kialakítani. A kisméretű telkek nem alkalmasak arra, hogy egy családi ház méretű épület terpeszkedjen rajta. Szabadság idején igényelt természet közeliség, lezserebb életforma, szabadabb, játékosabb terek kell, hogy megjelenjenek egy egyszerű tömegformában. Jó példaként állhat előttünk a közeli Luppa-sziget, ahol a házak méretüket, alapterületüket tekintve minimalizáltak, a kisház építészet kitűnő és kiforrott példái. Felesleges, pazarló négyzetmétereknek nem volt helye, az egyterű nappalihoz kis hálófülkék és konyha kapcsolódott, hiszen a fő időtöltés színtere a terasz. Kövessük e jellegzetességeket!

Javasolt a matt égetett természetes alapszínű agyagcserép (natúrtól a mélyvörösig). A cserép anyaga és színe mellett fontos a megjelenése is. A klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. Nem ajánlott a túl határozott karakterű, szinte önálló életet élő nagyhullámú, nagyméretű cserepek alkalmazása. Az alacsonyabb hajlásszögnél (előtető stb.) elfogadható a matt, grafitszürke korcolt lemez

Kerülendő a nem természetes színű és anyagú cserepek, vagy egyéb anyagú fedések (műpalák, lemezek, zsindelyek) alkalmazása

Nyílászárókra javasolt lágy színek

Homlokzatra javasolt föld színek

TETŐFORMA, TETŐHAJLÁSSZÖG Elfogadott ugyan a magastetős kialakítás, a lábakra állított épület esetében azonban javasolt a lapostető. Magastető esetén kerüljük a tetőfelépítmények sokaságát!

ANYAG- ÉS SZÍNHASZNÁLAT Kerüljük a bódéépítészetre jellemző szerelt jellegű építőanyagok (osb lap, polikarbonát, hullámlemezek stb.) használatát, és a és a tobzódó, egymást gyengítő anyagok sokaságának használatát. Részesítsük előnyben az ártéri

168 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

hangulattal harmonizáló anyagokat, melyeket a maguk természetességében, vakolt felületekkel párosítva jelenítsünk meg a homlokzaton: helyi kő, fa. Ne feledjük: az egyszerűség nem igénytelenség! A kevés, de jól megválasztott anyag nemességet kölcsönöz az épületnek. Nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat. A homlokzat tekintetében gondolkodjuk elsősorban fehérben és annak árnyalataiban, vagy adott esetben természetes, föld színekben, azok világosabb árnyalataiban, melyekhez akár vidám, de nem harsány színű nyílászárókat is választhatunk. Magastető esetén javasolt a természetes színű, égetett agyagcserép fedés, használata. Kerülendő a nem természetes színű cserepek, vagy egyéb anyagú héjazatok (lemezek) alkalmazása. Az utólag felszerelt (fehér) redőnytokok beszerelése helyett gondoljuk át a homlokzatot öltöztető és vagyonvédelmet is biztosító árnyékoló szerkezetek elhelyezésének lehetőségét. A lamellás kialakítású csúszó vagy nyíló zsalugáterre számos szép megoldást találunk például a közeli Luppa-szigeten.

KERÍTÉS Ez a válogatás az árnyalatok jellegét hivatott illusztrálni, a sor tetszőlegesen bővíthető

Nyílászárókra nem javasolt rikító színek

Homlokzatra nem javasolt rikító színek

Az üdülőterületen az áttört kerítések javasoltak, a tömör megoldások nem elfogadhatóak. Az áttört kerítések nádfonattal vagy műanyaghálóval való zárása nem megfelelő, a belátást inkább honos növények vagy sövény telepítésével akadályozzuk. A kertkapu illeszkedjen a kerítéshez és az épület kialakításához, kerüljük az embermagas bádog szerkezeteket. Nem javasolt az előre gyártott elemek beépítése, törekedjünk a nemes (fém, fa) anyaghasználatra. A kerítés

Gondoljuk át, megéri-e a lakásunkkal, házunkkal azonos funkciójú, de jóval kisebb, a használhatatlanságig összezsugorított terekre felszabdalni a nyaralónkat? Fontos-e, hogy hétvégi házunk otthonunk tágasságát utánozza, és egy családi ház méretű épület terpeszkedjen az egyébként kis méretű telken? A nyaralóba, második otthonba kikapcsolódni, szórakozni járunk, ezért határozottan és karakteresen különbözzön a városi lakástól. Anyaghasználatát a tervezendő környezet determinálja. Szabadság idején igényelt természet közeliség, lezserebb életforma, szabadabb - játékosabb terek kell, hogy megjelenjenek egy egyszerű tömegformában. A használat célja és időtartama a fentieket nem indokolja: a hálóhelyeket kizárólag „alvás” követelményei szerint elégséges méretezni, a konyha, fürdő mérete is minimálisra szűkíthető. Az autó árnyékolására egy diófa, vagy egy szőlőlugas is megfelelhet. A nyaraló lelke sokkal inkább a nyárikonyha pultjával kiegészített tágas fedett-nyitott terasz, mely jó időben a nappali meghosszabbított része, fő időtöltések színtere.

A betörésvédelem napjaink kardinális kérdése lett, amit a tervezés során mérlegelni kell. Azonban tartózkodjunk a tájidegen, háznak nem részét képező, indokolatlanul túlméretezett acél – rácsos védelemtől, sokkal inkább a rejtett fémszerkezetű, fával burkolt toló, vagy felhajtható zsalutáblákban, vagy sima zsalugáterben gondolkodjunk, mely szerves részét képezi a háznak. A szerszámtárolónak lehetőleg a főtömegben biztosítsunk helyet. Ha ez nem lehetséges, természetes anyaghasználatú, növényzettel takart melléképületben gondolkodjunk.

nem feltétlenül az önmegvalósítás helye…kerüljük a feltűnő, formai izgalmakban bővelkedő, harsány színű megoldásokat!

KERTEK Mivel a kertek használata időszakos jellegű, különösen fontos, hogy a helyi speciális adottságokhoz jól alkalmazkodó növényeket válasszunk, így a fenntartás szakaszos jellege a növények életkörülményeit nem befolyásolja hátrányosan. Az így kialakított kertekben minden alkalomkor tudunk gyönyörködni, nem csak pár napos intenzív ápolás után. Tartózkodjunk a dunai karaktertől idegen örökzöldek, tujasorok telepítésétől. Válasszunk olyan növényeket, amelyek az ott-tartózkodás alatt virágzanak/érnek/díszítenek. Az extenzív fenntartás lehetővé teszi, hogy olyan kis helyi növénytársulások alakuljanak ki a kertünkben, amelyekben ez egyes fajok kiegészítik és támogatják egymást, és életteret biztosítanak a helyi élővilágnak is. Üdülőterület lévén törekedjünk a kerten belüli burkolatok minimalizálására, anyaghasználatban alkalmazzunk helyi építőanyagokat (kavics, mészkő, fa). A víz minden árvízkor elönti a nyaralókat egy részét, és iszapot rak le. A növényzet kiválasztásánál gondolnunk kell az árvizekre. A tartósabb elborítást csak a fűzfélék tűrik el, de néhány napos elárasztást az alábbi fajok is elviselnek: mezei juhar, tatár juhar, törpemandula, som, galagonya, fagyal, narancseper, vackor, aranyribiszke, akác, fehér fűz, orgona, tamariska, szilfa, barátcserje, kocsányos tölgy, gyalogakác, nyárfa.

169


ÜDÜLŐ II. – HEGYVIDÉKI

ÜDÜLŐ II. – HEGYVIDÉKI Szentendre hegyvidéki jellegű üdülőterülete Boldogtanya, Petyina-Tyúkosdűlő, Szarvashegy, valamint Pismány felsőbb részei. Közös vonásuk a természetközeli atmoszféra, a buja növényzet és a lélegzetelállító panoráma. Üdülőterület lévén az infrastruktúra és a közterületek mennyisége, minősége nem éri el az állandó lakhelyül szolgáló épületek igényelte szintet: sok a felújításra vagy aszfaltozásra váró – sokszor nagyon keskeny nyomtávú – út, gondot jelent a vízelvezetés hiánya, a csatornázás csak részlegesen megoldott. A telekméretek általában meghaladják a lakóövezetben megszokottat.

AJÁNLÁSOK TELEPÍTÉS ▶ Lejtős területen a szükségesnél nagyobb mértékű talajmunka (kiemelés, feltöltés) jelentős és felesleges költségtöbblettel jár, és örök sebet üt a tájban, csökkentve a saját és a szomszédos ingatlanok értékét is. Egy erős lejtésű telekre épülő háznak akkor nem lesz ormótlan támfal jellege, ha a tervező gondoskodik a szintek között is kapcsolatot teremtő kisebb tömegekre való osztásról, és ennek megfelelően a tetők és részlet gazdag homlokzatok kialakításáról. Ideális esetben a szintek és a belmagasság jó meghatározásával, szinteltolással és ügyes térbeli elrendezéssel tökéletesen illeszthető a ház a terepre. [ lásd 139. oldal] Egyszerre gondolkodjunk épületben és kertben, igényes minél alacsonyabb, bontott vonalvezetésű támfalmegoldásokban, a támfalat takaró, befutó növényzetben. [ lásd 249. oldal]

TETŐFORMA, TETŐHAJLÁSSZÖG Elsősorban a magastetős kialakítás javasolt. Magastető esetén kerüljük a tetőfelépítmények sokaságát. Még nem beépült területeken megengedett a lapostető kialakítása is, amen�nyiben építészeti minőséggel párosul. Tekintettel a rálátásokra, vegyük figyelembe, hogy a lapostető az épület ötödik homlokzata. Burkolatára és az elhelyezhető gépészeti egységekre külön előírás vonatkozik. A rálátások miatt a lapostetőnél meghatározott mértékben zöldtetőt kell kialakítani, melynek, amellett, hogy látványában kellemes, további előnye például, hogy megköti a port, véd a felmelegedéstől, csökkenti a zajt. Meglévő épület tetőfelújításánál a lemezeket kavicsszórással javasolt takarni. [ kéménymegoldásokhoz lásd 256.oldal]

Javasolt a matt égetett természetes alapszínű agyagcserép fedés (natúrtól a mélyvörösig). A cserép anyaga és színe mellett fontos a megjelenése is. A klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. Nem ajánlott a túl határozott karakterű, szinte önálló életet élő nagyhullámú, nagyméretű cserepek alkalmazása. Az alacsonyabb hajlásszögnél (előtető stb.) elfogadható a matt, grafitszürke korcolt lemez

LÉPTÉK ▶ A terep adottságait kihasználó, kis léptékű, a természettel, a kerttel harmonikus kapcsolatot létesítő, kis alapterületű épületben gondolkodjunk. ▶ Több telek összevonása esetén sem javasolt az üdülők léptékét túlhaladó volumennövekedés.

170 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Kerülendő a nem természetes színű és anyagú cserepek, vagy egyéb anyagú fedések (műpalák, lemezek, zsindelyek) alkalmazása

171


ÜDÜLŐ II. - HEGYVIDÉKI

A HÉTVÉGI HÁZ

ANYAG- ÉS SZÍNHASZNÁLAT Kerüljük a bódéépítészetre jellemző szerelt jellegű építőanyagok (osb lap, polikarbonát, hullámlemezek stb.) használatát. Részesítsük előnyben a hegyvidéki és természetközeli hangulattal harmonizáló anyagokat, melyeket a maguk természetességében, vakolt felületekkel párosítva jelenítsünk meg a homlokzaton: helyi kő, fa. Javasolt a matt égetett agyagcserép fedés, használata hozzájárul a magaslatokról is jól látható egységes településképhez. Kerülendő a mű antikolt vagy egyéb mintázatú, nem természetes színű cserepek, vagy egyéb anyagú héjazatok (lemezek) alkalmazása. Nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat egyik szerkezet esetében sem. Vakolatok tekintetében gondolkodjuk természetes, föld színekben, azok világosabb árnyalataiban Nyílászárókra javasolt lágy színek

Homlokzatra javasolt föld színek

nélkül! Nem javasolt az előre gyártott elemek beépítése, törekedjünk a nemes anyaghasználatra. A kerítés nem feltétlenül az önmegvalósítás helye…kerüljük a feltűnő, formai izgalmakban bővelkedő, harsány megoldásokat!

GÉPKOCSITÁROLÁS A gépkocsi tárolása csak az épületen belül, vagy azzal építészetileg egybefoglalt fedett-nyitott tárolóban, illetve támfalgarázsban oldható meg. Külön épület, lábakon álló kerti építmény nem létesíthető. Kerüljük a bodéépítészetre jellemző szerelt jellegű építőanyagok (osb lap, polikarbonát, hullámlemezek stb.) használatát!

KERT Ez a válogatás az árnyalatok jellegét hivatott illusztrálni, a sor tetszőlegesen bővíthető

Nyílászárókra nem javasolt rikító színek

Homlokzatra nem javasolt rikító színek

KERÍTÉSEK Az üdülőterületen az áttört kerítések javasoltak, a tömör megoldások csak a fő- és gyűjtőutak mentén támogatottak. Az áttört kerítések nádfonattal való zárása nem megfelelő, a belátást inkább honos növények vagy sövény telepítésével akadályozzuk [ lásd XY. oldal]. A kertkapu illeszkedjen a kerítéshez és az épület kialakításához. Kerüljük az embermagas bádog szerkezeteket! Zsalukőfalat ne hagyjunk vakolás és színezés

172 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Fontos, hogy a környezetre jellemző, honos fajokat alkalmazzuk, mivel azok a helyi klímához (fény, csapadék és hőmérséklet viszonyokhoz) alkalmazkodtak, ezért jobb a tűrőképességük. (pl. juhar, tölgy és hársfák, vadalma és vadkörte, berkenyék, som, mogyoró és galagonya bokrok, kökény és gyönygyvessző) Kerüljük a tájidegen örökzöldek (például tuja) alkalmazását. Üdülő esetén a kertet kevésbé intenzíven lehet fenntartani a szakaszos használat miatt, ezért válasszunk olyan növényeket, amelyek az ott-tartózkodás alatt virágzanak/érnek/díszítenek. Az extenzív fenntartás lehetővé teszi, hogy olyan kis helyi növénytársulások alakuljanak ki a kertünkben, amelyekben ez egyes fajok kiegészítik és támogatják egymást, és életteret biztosítanak a helyi élővilágnak is. Üdülőterület lévén törekedjünk a kerten belüli burkolatok minimalizálására, anyaghasználatban alkalmazzunk helyi építőanyagokat (mészkő, fa).

TÁMFALAK A támfalak a szintkülönbségek áthidalására szolgálnak ott, ahol a természetes rézsűknek már nincs helye, vagy a lejtésszög miatt a rézsű állékonysága nem biztosítható. A falak építése mindig komoly költséget jelent, ezért csak ott alkalmazzuk, ahol valóban szükségesek. A nagy magasságú egybefüggő falak nyomasztóan hatnak, ezért inkább több kisebb lépcsőből alakítsunk ki azokat. A szintek között alkalmazzunk rézsűt, vagy vízszintes, 1-2 méter széles, növénnyel beültetett felületet. Ha tudunk, alkalmazzunk helyi építőanyagokat! A terméskőből és téglából készült támfalak épülhetnek szárazon rakva, habarccsal vagy beton hátfallal is. A beton és vasbeton falak inkább a városias, modernebb épületekhez illenek, egy szép zsaluzattal lehet a felületüket izgalmasabbá tenni, és célszerű növénnyel befuttatni ezeket. Alacsonyabb falakat építhetünk rönkfából, gerendából is, ezek igen szép felületet adnak a kertben. A beton máglya- és rácsfalak (népszerű betontálcák) építését kerüljük. Ezek helyigénye sokszor hasonló a rézsűéhez, de az elemek hamar felmelegszenek, ezért a beültetett növények földje hamarabb kiszárad. Az ilyen falak fenntartása nagyon munkaigényes; a nem megfelelően ápolt és öntözött növények kipusztulásával rideggé, nyomasztóvá válnak, elcsúfítják a kertünket. A kőtálcás (gabion) támfal jó megoldás lehet, ha növénnyel befuttatjuk [ lásd 249. oldal].

Fontos-e, hogy hétvégi házunk otthonunk tágasságát utánozza, és egy családi ház méretű épület terpeszkedjen az egyébként kis méretű telken? A nyaralóba, második otthonba kikapcsolódni, szórakozni járunk. Szabadság idején igényelt természet közeliség, lezserebb életforma, szabadabb - játékosabb terek kell, hogy megjelenjenek egy egyszerű tömegformában, anyaghasználata környezethez kell, hogy igazodjon. Míg a hálóhelyeket kizárólag „alvás” követelményei szerint elégséges méretezni, és a konyha, fürdő mérete is minimálisra szűkíthető, a nyaraló lelke a nyárikonyha pultjával kiegészített tágas fedett-nyitott terasz, mely jó időben a nappali meghosszabbított része, fő időtöltések színtere. Az autó árnyékolására egy diófa, vagy egy szőlőlugas is megfelelhet. A betörésvédelem napjaink kardinális kérdése lett, amit a tervezés során mérlegelni kell. Azonban tartózkodjunk a tájidegen, háznak nem részét képező, indokolatlanul túlméretezett acél – rácsos védelemtől, sokkal inkább a rejtett fémszerkezetű, fával burkolt toló, vagy felhajtható zsalutáblákban, vagy sima zsalugáterben gondolkodjunk, mely szerves részét képezi a háznak. A szerszámtárolónak lehetőleg a főtömegben biztosítsunk helyet. Ha ez nem lehetséges, természetes anyaghasználatú, növényzettel takart melléképületben gondolkodjunk.

173


JÓ PÉLDÁK

A telek beépítethetőségéből adódóan igen kis alaprajzi kialakítású épület vertikális arányára rájátszanak a keskeny, függőleges nyílászárók. Szoborszerűen áll a gazdag növényzettel betelepített igényes kertben

ÜDÜLŐ / JÓ PÉLDÁK

A közlei Luppa-sziget nyaralója kis alapterülete, konzolos terasza és lépcsőmegoldása a harmincas évek modern építészetét idézi. Az acéllábakon álló könnyűszerkezetes toldalék a kilencvenes években épült. A varázslatos kertben álló együttest a Duna-partra jellemző kis lépték, izgalmas és értékes terek, és igényes részletképzés jellemzi, mely követendő példa

Az egyszerű fehér tömegből történő kiharapást felerősíti a színben is markánsan eltérő teraszfal és ablakok sorolása. A dobozszerűséget hangsúlyozza a földszinti falak finom visszaugratása

174 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

A lábakon álló nagy alapterületű nyaraló áttörtségével kihangsúlyozza a vasbeton szerkezetek adta légiességet. A földszinti pillérek keretként fejeződnek be az emeleten. A lapostetős kialakítás finoman visszahúzott bádogos szerkezettel zárul. Az épülettől a kerítésig végigvonuló szürke árnyalatai és a gondosan ápolt kert kontrasztos képet mutatnak

175


ÜDÜLŐ / JÓ PÉLDÁK

A lejtős terepen elhelyezett épület határozott horizontális szerkesztését markánsan tagolja a pillérváz és az abból kinövő tornácoszlopsor. A homogén anyaghasználatú, transzparens épület megbújik a kertben

Az extrém erős lejtésű telken elhelyezett épület jól alkalmazkodik a szintkülönbséghez, kihasználja a hely adottságait. A faszerkezetek rafináltsága letűnt korok hegyvidéki nyaralóhangulatát idézi meg

A kevés közművel ellátott terület egyik keskeny telkére épült, megújuló energiát felhasználó, a családi létszám változásával bővíthető, majd visszaalakítható családi ház anyaghasznlatában és kertkialakításában is példaértékű

176 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

177


ÜDÜLŐ / JÓ PÉLDÁK

▼ A nyaralóba kikapcsolódni, szórakozni járunk. A Duna-parti kis telken álló zsebkendőnyi alapterületű nyaralóban felesleges, pazarló négyzetmétert nem találunk. Az egyterű nappalihoz egy minimalizált méretű fürdő és egy pultnyi – mégis minden igényt kielégítő - konyha kapcsolódik csupán, hiszen a fő időltöltés színtere a dunai panorámás terasz és a varázslatos kert. A hullámtérben emelt épület vasbeton lábait fa burkolat rejti: a praktikum és az esztétika nem zárják ki egymást. Itt a víz az úr, vagy mi látogatjuk meg őt, vagy a Duna minket – okos elrendezés esetén nagyobb kártételek nélkül

A nyaralóba kikapcsolódni, szórakozni járunk, a fő időtöltés színtere a buja kert. A praktikusm és az esztétika azonban nem zárják ki egymást. A bódéépítészetre jellemző anyaghasználat, vagy a tévésorozatokból importált épületklónok helyett kövessük bátran a helyi építészeti hagyományokat, a mai építészet nyelvén

▲ A szabadság idején igényelt természet közeliséget és egy lezserebb életformát a szabadabb és játékosabb terek szolgálják,egyszerű tömegformában. E kis alapterületű nyaraló lelke a nyárikonyha pultjával kiegészített tágas fedett-nyitott terasz, mely jó időben a nappali meghosszabbított része, fő időtöltések színtere. Az árnyékolást és a védelmet vidám, mégsem harsány színű zsalugáter szolgálja. Figyeljük meg az egyszerű, nemes anyagok (látszó faszerkezet, téglapadló, vakolat) által sugárzott harmóniát

[NE FELEDJÜK: NEM LÁBAKRA ÁLLÍTOTT ÉPÜLET CSAK AZ ÁRVÍZTŐL VÉDETT TERÜLETEKRE HELYEZHETŐ EL! ]

178 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

179


TÁRSASHÁZAS


Va

sv

ár

i Pá

kö z

l ut

utc

a

Kö rte

ca

Anna utca

zm in

Ga

b

te köz

ut

ca

Folyondár utca

ca isk

ca

Ep er

Forgác h utc

a

TÁRSASHÁZAS

kö z

ut

ca

e

ut

a

Pip

isi

ly utc

Kör

Pil

lam

Sze

ut

ág

vir

z

Hó Ő

TÁRSASHÁZAS

sse

ny

ei

sza

Be

z

er

ca

utc

a

i Pál

utc

a

ra

vo

da

-p

at

Üs tö kö s ut ca

ak

Barackos

ca ut sty úk

Te m pl

ut ác k Ign rö

ca ut on a

Eötvös József utca

ca La jo s ut

ca

ca

l ut

ut

jos La

ut

ők

e

ca

a

k sor

zé n Ar

ca

z

Szőlő

ey

Fe

re

nc

ru

z kö ös

a

Tis

án

zte

let

utc

es

a

ut

ca

Cé h utc

a s utc

z

utc

a

Ja nk

z tér

Fő tér

ó Já no

et

Péter Pál utca

Előd utca

Kun utca

ő utca

rt utc a rke Ró ma

i vá

sia köz Ulci Dr. Nagy Lajos utca

a

utc

Hajós

utca Attila

utca

Őrtorony utca

Aradi utca

dy

yar

kan

utca

út

kör

Római tábor köz

na

or

Kertész utca

Du

ti villas

Árpád utca

Vitéz utca

Acél utca

sz utca

ye utca yöng Csabag

utca ellék Tóm

Lövé

ly utca Muskotá

Jen

z kö nc Sá

Avar utca

utca Tóm ellék utca ellék Tóm

i utca már Szat

ak

Fürdő utca

alu

Kisf

ragó

Vasúti villasor

úzó

Kőzúzó utca

Kőz

Szabadkai utca

Kőfa

Bolgár

Római temető u.

köz

Kőzú

Dózs

a Gyö

rgy út

Kőzú

zó utca

Pannónia

utca

zó köz

Telep utca

zsa

ut

ca

la utca

Muská

tli utca

G

ng

yv

irá

g

ut

ca

Levendu

Ho

nv

éd

utc

Möller István

utca

at

ak

TÁRSASHÁZAS BEÉPÍTÉS* Szentendrén a hetvenes évek végétől jelentek meg a Kádár-korszakra jellemző, néhány (4-6) emelet magas, típustervek alapján, rövid idő alatt megépített, lapostetős kockaépületekből álló telepek, melyek az adott településrész kialakult szövetétől elkülönülnek mind léptékükben, mind anyaghasználatukban. A közös telkeken elhelyezkedő épületekből álló telepeket ugyanakkor gondozott és magas minőségű közterület jellemzi. Az infrastruktúra szempontjából kiemelendő a Püspökmajori lakótelep ellátottsága. A nyolcvanas években épült telepekre a kis lakásszám, a szintenként azonos, kis- vagy közepes méretű alaprajzok, azonos loggiahomlokzatok, földszinti vagy támfalgarázsok érvényesek, melyek nem különböznek a belvárosi szövet pereméhez ékelődő, néhány épületből álló parkoktól, vagy a sűrűbb beépítésű kertvárosi lakóparkok szerkesztési elveitől. A Radnóti utca felett magasabb igényszintet (nagyobb alapterület, panorámás terasz) képviselő teraszházak épültek, melyek – bár a terep vonalát követik –, erős karakterüknél fogva vizuálisan kevésbé illeszkednek a hegyvidéki tájba. Mára a hetvenes-nyolcvanas évek társasházait a legtöbb helyen buja kert övezi, a sűrű beépítés önálló, rendezett, karakteres szövetet alkot. Manapság főként magasabb igényekre szabott többlakásos társasházak épülnek a belvárosi peremterületeken, illetve ún. lakóparkok a kertvárosban. Fennálló igény a meglévő épületek esetében az energetikai korszerűsítés (hőszigetelés, nyílászárócsere), melyre külön ajánlást teszünk.

Irá

Strom

tli utca Muská

ny

i Dá

ricz

ni

el

Zsig

ut

ca

mo

nd

utc

a

a

utca

út

at

-p

Kápolna utca

rgy

ös

kk

llo utca

Othe

sa Gyö

Kossuth Lajos utca

Szofrics

tsa

Botond

ri utca

i utca rad

Szatmá

Nag yvá

rad i utca yvá Nag

Pál utca

Kövidinka utca

utca Aszu

Hark ály utca

a

Dum

utca

i kö z áz

utc

ca

Petőfi Sándor utca

t

Vasú

ut

Dóz

r körú

sor

Ke

-korzó

nya

s utca

i villa

Duna

ona

ca

r ut

aka

Jáno

sút

Batthyány Lajos utca Alsó Duna köz

Jókai Mór utca

a

rt

Dun

hiász

y utca

utc

ca ut

Mat

utca

tovit

nc utca

író

nc

ni utca

v Igna

era Fere

ab

Kor

t

ar

prik

Futó

Jako

köz

Kucs

-p

Po m

t

z

Bottyán János utca

utca

ai

rece

Fertő

ös kk

ar

Erdélyi

m Ró

Deb

ár utca

Janics

-p ös

kk

lta Ke

Pipacs utca

Va

utca

Pa

s utca

at utca

ly utc

a

iász Jáno

Harm

s kirá

Péter Pál utca

Lig

tyá

utc

Dunakorzó

Vastagh György utca

y utc

Erdélyi

Math

utc Sze rb

ca

linszk

k kö

m Ác hi

ca

ás An dr

eg

ut ca ór lM ze

Ká lla i Istv

ut

a

rög

y Zsi

a

utca

Bercsényi Miklós

nc re i Fe cz

rc

utca

jcs

t

Bimbó utca

Pomázi út

a

a

Ba

Kálvária tér

Szerb kálvária tér

utca

f utca

köz

utc

jó utc

r körú nya aka

Pe

zha

Templom tér

ros

Pomázi út

Józse

Tinódy

Kíg

ly utc

a

-p

a

no s ut

ca

ed i ut ca

ut

a utc

Sz

Mi

an y Já

Bü kk

misz

ics

Alkotmány

ma

rty

Dun

zi út

ós köz

rös

ca l ut

Ap áti

da

z utc

Kígyó utca

i Pá

ov

ut

lás

Bem

Malom utca

Rab Ráby tér

za

ak

Ab rak

An

Ác

i Mikl

Ha

DUNA

him

Told

vo

utca csy Mihály

a

dc

at -p

utc

a

út

köz

ko

ös kk

Boro

ás

dr

Virág utca

lvá

Ku

ca

Ra

a Tibo

utca

ca

Ar

r utca

utc a

c

ria

utc

a

zi utc

bo

Do

ut

utca

Álm os

z

Munká

Pisz ke köz

lcs

Hunyadi János

z

ne

Pátriárka utca

ca s ut

rt

utca

ikló

pa

Ze

ák

ác

Pászt or köz

t kös

er

Ign

deák

par Bük

ti Sv

cs

Fulco

kös Bük

iM ót

Művész tér

ovi

a

kö na

rtin

ca

Aszu

Rév utca

r ut

Fo

va i utc a Lé

Ma

ut

ázi

ca

un

rtu

Szobrász utca

dn Ra

Szobrász utca

Pom

ut

D

Áprily Lajos tér

ca

l ut

Festő utca

íz

gy

Du

ta

ca

Fe

rv

he

Borpince utca

ut ca

kö ny ar ka na

li An

l ut

rút

Ljub

va i utc a

spö

oevic

ut ca ba Hu

De

he

Al

Bartók Béla utca

a ter s De

a

me

ca

Le

köz

la utc

utc

Isko

ut

ca

Kapás

ca

Középhegy utca

Ős z utc

ut

utc

a

ut

ra

a

ca i ut

ó

in

ly

Tem

ető

va

szl

Til

ro

Barcsay Jenő tér

Stéger Xavér Ferenc köz

Sz

cs

út

ányi

ca

ut

a

Bogd

zm

ar

ta

utc rga

ss ai

Sa s ut

ut ca sz va

a utc

gy

no

he lső

s ut ca

Fe

in Til

Ko

utca

a

a utc

Ta

Apród

utc

át lm

Dodola utca

Da

s ut ca

a

ca

lós yi Mik Zrín

ca

utca

Hold

Ka

ut

ak

da

a utc

ut

vo

ut ca

Va jd

la

ra

i út

Ta

zsm

k Bé

ta

ca

at

tila

-p ös

Sz

ut

Sz

a Áb rán yi Em il utc

y Va va Ilos

rtó

ár

y End re utc Ad

utc

Daru-piac

Ba Ny

a

a

ut du la M an

oró

a

ca s ut Ta

kk

f At zse

l ut

ca

ca

gy

a

z kö

Da

út

ta

ut

Mo

z

la

g kö

ság

ut

ca

li An

or

ca

illa g utc Cs

illa

yi

el

rh

s utc

no

De

nd

Cs

rát Ba

tila

Ko

a

Un a

ca

At

Ze nta

a Já

ut

ria lvá Ká

mjan ich

i út

ca

Jó zse f ut ca

ca

to na Ka

s ut no

y ál ef

i ut ca

utca a pk

ca

a

ih sM sic nc zs

l utc

l ut

utc

rt

sz

ri Pá

Méhész utca

tlá

Pa

ca

ös

ut

svá

en

Tá Jó

Egres

kk Bü

y

Gy örgy

rg yö G

Va Sz

gv ár

ca

Kla

ca

ut

yík

G

ut

utc

utc a jcs fele Ne

ny

Org

ut ca lia Dá

ca ut

ca

Ady Endre utca

ut

ca l ut

k Ign ác

a

utca

sz

la utc

si

tila

Íjá

utca

ndu

ca

ut

os ny

Jobb

f At

Ma

Fia

ca ut

a

om

ca

lia Dá

l utc

ra

zse

Po

köz

Sziget

ri Pá

Nap utca

Szeg fű

ta

svá

A

Frangepán utca ágy

Sz

Va

ut ca

ut ca

C zo tte r Al ad ár

ut ca

ut ca

Már ia

i út

a utc

res

sz

Eg

tlá

ut ca

vár

en

in

Vas

Sz

Já zm

An

na

Ep

ut

fel

d Au

utc

a

ut

yö ca

* Társasház alatt nem a jogi fogalmat, hanem a kertes övezet többlakásos, többszintes épületeit értjük.

Lil

io

m

Patak utca

M

ór

icz

Zsig

m

on d

ut

ca

m

G

io

ng

yv

irá

g

ut

ca

rél

Lil

ut

ca

Lil

io

m

ut

ca

W

ol

fG

ed

eo

n

ut

ca

Liliom utca

Dera-patak

182 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

183


TÁRSASHÁZAS

AJÁNLÁSOK

ÚJ ÉPÍTÉSŰ TÁRSASHÁZAK, LAKÓPARKOK

FELÚJÍTÁS, HŐSZIGETELÉS, NYÍLÁSZÁRÓ CSERE ▶ Épületek közterületről látható homlokzatainak és kapcsolódó tűzfalainak egységes, a teljes felületre kiterjedő, egy ütemben történő felújítására kell törekedni. Az egy homlokzaton belüli, a homlokzat szerkezetének, tagolásának figyelembe vétele nélkül történő, részleges (pl. tulajdonviszony alapján tagolt) felújítása vagy átfestése nem megengedett. ▶ A felújítás során a homlokzaton lévő kábelek, antennák, közmű, elektromos és gépészeti elemek, szekrények, vezetékek süllyesztve vagy takarva jelenjenek meg. ▶ Ablakcsere esetén ügyeljünk az eredeti nyílásosztás, és az osztóelemek méretbeli hierarchiájára, és a nyílászárók eredeti színében történő kialakításra. ▶ Gangról nyíló, vagy lépcsőházi ajtók esetében ne gondolkodjunk a barkácsáruházi katalógusok kínálatában. Minden esetben törekedjünk egységes megoldásban. ▶ Utólagos hőszigetelés csak a teljes homlokzaton végezhető, egy ütemben. Fontos a vakolatszín és struktúra, az ablakpárkányok gondos megválasztása. ▶ Nem szerencsés, ha egy épület egy foltvarrott textil vagy kedvenc pulóverünk színeit és változatosságát követi. Nagy felületekben, visszafogott, pasztell színekben gondolkodjunk, a teljes utcaképet figyelembe véve. ▶ Épületek közterületről látható homlokzatán kültéri klímaberendezés, technológiai létesítmény lát-

184 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Társasházon a zöldövezet többszintes, többlakásos épületeit értjük, nem csak a lakótelepeket, ide tartoznak a ma épülő lakóparkok is, melyre az alábbi ajánlásokat fogalmazzuk meg. Ezek állhatnak egy-egy nagyobb, soklakásos, vagy akár több kisebb, 2-4 lakásos elemből.

TELEPÍTÉS ▶ A társasházak övezetében általában a szabadonálló beépítési mód a meghatározó. Noha ez akár utcánként is változhat, alapelv, hogy az egységes utcakép érdekében igazodjunk a már kialakult, harmonikus rendhez! Az elhelyezésnél vegyük figyelembe a kilátás és a benapozást is – melyet a hagyományos láncolatból való kimozdítás hátrányosan befolyásolhat a szomszédos beépítések tekintetében.

▶ Lejtős terep esetében rendkívül fontos az épület terepre ültetése. Ne töltögessük a földet a ház mellé az épületmagasság csökkentése céljából! A szükségesnél nagyobb mértékű talajmunka (kiemelés, feltöltés) jelentős és felesleges költségtöbblettel jár, és örök sebet üt a tájban, csökkentve a saját és a szomszédos ingatlanok értékét is. ▶ Egy erős lejtésű telekre épülő háznak akkor nem lesz ormótlan támfal jellege, ha a tervező gondoskodik a szintek között is kapcsolatot teremtő kisebb tömegekre való osztásról, és ennek megfelelően a tetők és részlet gazdag homlokzatok kialakításáról. Ideális esetben a szintek és a belmagasság jó meghatározásával, szinteltolással és ügyes térbeli elrendezéssel tökéletesen illeszthető a ház a terepre. éssel tökéletesen illeszthető a ház a terepre. ▶ Ne feledjük a hasznos közterület és közös használatú kert alakítását, mely a lakóközösség valamennyi generációját kiszolgálja!

ható helyre nem helyezhető. Erkélyen, loggián, tömör mellvédes homlokzati kialakítás esetén közterületről nem látható módon, takartan oldható meg elhelyezése. [ lásd 240. oldal] ▶ Az utcafrontra nyíló erkélyek, loggiák ömálló (nem a teljes épület valamennyi elemére vonatkozó) beépítése nem elfogadott.

185


TÁRSASHÁZAS

MAGASSÁG ▶ A megengedett értéket a szabályzat sok esetben utcára lebontva tartalmazza. Azokon a területeken, ahol „szellősebb”a beépítés, és az épületek nem túl szorosan sorakoznak egymás mellett, ott nem zavaró a földszintes és a többszint magas épületek váltakozása. Azokon a területeken viszont, ahol az épületek szorosabban sorakoznak egymás mellett, ott a környezetében kialakult rendhez illik igazodni. ▶ Az épület magasságának értéke összetett számítás eredménye, melyhez nem fogadható el az értéket átlagosan lecsökkentő alacsony, hosszú tömeggel való játék („cicafarok”) egy önmagában nyilvánvalóan túl magas épület esetén.

nalnál összenőtt, emiatt aránytalannak tűnő arccal kell rendelkezniük! Nincs két azonos tájolás, benapozás kétlakásos épületnél, a ház nem tud azonosan reagálni a környezetre. A nap járása, a rálátások, az intimitás védelme, a megközelítés mindig különböző. Tévhit, hogy a megtükrözött alaprajz rentábilisabb, olcsóbban létesíthető. Sokszor pont az ellenkezője bizonyosodik be a terepcsatlakozások, az elveszített jó tájolási lehetőség, a használatot korlátozó kényszermegoldások miatt.

Átgondolatlanul tagolt alaprajzból következő túlbonyolított tetőszerkesztés, lapostetőnél zavaros összemetsződésekkel, lejtésekkel, szegélyekkel; magastetőnél fióktetőcskék halmozásával

TÖMEG ▶ Az ikerház (gyakran 4-6 ikerházból vagy egyforma 4 lakásos épületből áll össze egy "lakópark") két önálló egység, melyeket külsőleg egy épületként szükséges komponálni, de ez korántsem jelenti azt, hogy két tökéletesen azonos, a felezővo-

▶ A meglévő történeti beépítésről példát véve inkább függőleges és vízszintes értelemben tagolt tömegben gondolkodjunk! Egy nagy kubus helyett tehát javasolt az épületet kisebb tömegekre, ezáltal kisebb homlokzati felületekre bontani. ▶ A tömeg jellegét meghatározzák a teraszok is. Kerüljük a teraszokkal teljesen körbeölelt, így terjengős tömegűnek tűnő épületek építését! Oda tervezzünk teraszt, ahol szükségünk van rá, lehetőleg használható (kiférjen rá egy asztal, székekkel) méretben!

186 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

▶ A jó építész nem csupán alaprajzban gondolkodik. Az alaprajzból ugyanis falak nőnek ki, arra tető kerül - mindez meghatározza az épület tömegét. Ha nem vagyunk figyelemmel ezekre az összefüggésekre, akkor a számítógépes tervezőprogram adta lehetőségeket kihasználó automatikus, kreativitást nélkülöző tömegképzés eredménye az, hogy egy elaprózott, buta tetőformát kell megépíteni, esetleges helyzetű fióktetőcskékkel. Ez többletköltséget hárít az építtetőre, sok későbbi (lapostetőnél a lejtések, összemetsződések miatt) hibalehetőséget rejt magában, és - nem utolsó sorban - zavaros, sokszor komikus látványt nyújt. ▶ A két szint plusz tetőterasz kialakítású tömeg az emeleti szinten tömör vasbeton szerkezetű keretekkel történő lezárása árnyékolás céljából bizony háromszintes épületméretet eredményez vizuálisan, miközben árnyékolásra a legkevésbé sem alkalmas…

▶ Javasolt a nagyon divatos, ezért könnyen idejétmúlttá váló, látványos gesztusok kerülése. ▶ A 45 fokban visszahúzott, fokozatosan visszalépcsőző tetőszint kialakítása nem javasolt.

187


TÁRSASHÁZAS

TETŐFORMA, TETŐHAJLÁSSZÖG ▶ Ezeken a területeken mind a magastető (a hajlássszög tekintetében a környező épületekhez igazodjunk), mind a lapostető megengedett. A túl meredek („alpesi”) illetve túl alacsony („mediterrán”) hajlásszög azonban idegenül hat ebben a környezetben, ezért kerülendő. Az egységes utcakép érdekében részben, vagy egészben igazodjunk a kialakult jelleghez. ▶ A kisebb tömegekre osztáshoz igazodó tagolt tetőformában gondolkodjunk! ▶ A lapostető, tekintettel a rálátásokra, az épület ötödik homlokzata. Burkolatára és az elhelyezhető gépészeti egységekre külön előírás vonatkozik.

Az esővíz elvezetésének szerelvényeit a tetőforma határozza meg. Kerüljük a tobzódó ereszcsatorna rendszereket, az egymást érő hattyúnyakakat

188 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

HOMLOKZAT

▶ A rálátások miatt a lapostetőnél meghatározott mértékben zöldtetőt kell kialakítani, melynek, amellett, hogy látványában kellemes, további előnye például, hogy megköti a port, véd a felmelegedéstől, csökkenti a zajt. Meglévő épület tetőfelújításánál a lemezeket kavicsszórással kell takarni. ▶ Magastetőnél javasolt a matt cserépfedés, mely hozzájárul a magaslatokról is jól látható egységes településképhez. Kerülendő a mű antikolt vagy egyéb mintázatú, nem természetes színű és anyagú cserepek, vagy egyéb anyagú fedések (lemezek, cserepeslemezek zsindelyek) alkalmazása. Az alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületeken elfogadható a matt, grafitszürke korcolt lemez. ▶ A cserép anyaga és színe mellett fontos a megjelenése is: a klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. ▶ Tartózkodjunk a tetőből kivágott („beharapott”) teraszoktól, és a lépcsőzetes, több sorban elhelyezett tetősíkablakok elhelyezésétől!

▶ Kerüljük a túl sok féle anyag használatát. Két-három féle homlokzati anyag tökéletesen elegendő. Ennél több elem zavaros, vibráló, nyugtalan jelleget kölcsönöz az épületnek, és rengeteg megoldhatatlan csomópontot eredményez. Ez utóbbi esetben az anyagváltások nem minden esetben következetesek, noha ez alapelvárás. ▶ Új építésnél az antennák, parabolaantennák [ lásd 240. oldal], egyéb kültéri egységes esetén a központi, takart megoldások fogadhatók el. Biztosítsuk a redőnyök tekert elhelyezésének lehetőségét. ▶ Kerüljük a csempe- vagy tapétaszerűen felragasztott burkolatokat, melyek egy-egy nemesebb anyag utánzatai. Ha költségtakarékossági okból döntenénk ezek mellett, akkor alkalmazzunk inkább olyan olcsóbb, de semmivel sem kevésbé elegáns anyagokat, mint például a vakolat.

SZÍNEK Javasolt a matt égetett természetes alapszínű agyagcserép (natúrtól a mélyvörösig). A cserép anyaga és színe mellett fontos a megjelenése is. A klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. Nem ajánlott a túl határozott karakterű, szinte önálló életet élő nagyhullámú, nagyméretű cserepek alkalmazása. Az alacsonyabb hajlásszögnél (előtető stb.) elfogadható a matt, grafitszürke korcolt lemez

Kerülendő a nem természetes színű és anyagú cserepek, vagy egyéb anyagú fedések (műpalák, lemezek, zsindelyek) alkalmazása

▶ Nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat sem a homlokzatok, sem pedig az egyéb szerkezetek, nyílászárók tekintetében. ▶ Homlokzatoknál gondolkodjuk fehérben, törtfehérben, vagy természetes, föld színekben, azok világosabb árnyalataiban.

Nyílászárókra javasolt lágy színek

Homlokzatra javasolt föld színek

Ez a válogatás az árnyalatok jellegét hivatott illusztrálni, a sor tetszőlegesen bővíthető

Nyílászárókra nem javasolt rikító színek

Homlokzatra nem javasolt rikító színek

NYÍLÁSZÁRÓK, KORLÁTOK ▶ Az utca fele is nagy üvegfelületekkel nyitott épületnek ide nem illeszkedő középület jellege van, mely nélkülöz minden, a családivagy társasháztól elvárható intimitást. A forgalmas utca nem kívánja meg a teljes transzparenciát, és idegen a villák által meghatározott utca kialakult ritmusától. Javasolt a zártabb, a belső funkciókhoz igazodó homlokzat kialakítása. ▶ Nem szabad mindent a kilátásnak alárendelni. A minden irányba üvegfelületekkel kitárulkozó ház komikus látványt nyújt. ▶ Üvegkorlát esetén acélkonzol helyett javasolt az elegánsabb, befogott megoldás. ▶ Az erkélyek, teraszok korlátmegoldása nagyon erős karakterformáló elem. Forgalmas utcákban a nyitott, pálcás korlátok előre vetítik azoknak igénytelen takargatását a lakók által, mely tulajdonképpen egy új, rendezetlen hatású homlokzatot eredményez.

LÁBAZAT ▶ Kerülendők a ragasztott, csempeszerű utánzatok, melyek nem időtállóak és a sarkokon az élek találkozása nem megoldott.

189


TÁRSASHÁZAS / JÓ PÉLDÁK

KERT ▶ Lehetőség szerint a kertet ne válasszuk önálló használatú kisebb területekre, próbáljuk meg a többi lakóval egyeztetve egy közös koncepció mentén kialakítani az épülethez tartozó zöldfelületet, így sokkal több lehetőségünk marad a különböző funkciók elhelyezésére. A kert és az épület így harmonikusabb egységet tud alkotni. ▶ Fordítsunk figyelmet a kertfenntartásra; akár a lakóközösség végzi megosztva, akár egy szakembert bíznak meg, az örömteli kerthasználathoz nélkülözhetetlen, hogy a kert ápolt és rendezett legyen minden évszakban. [ kerthez lásd 245. oldalak, támfalakhoz 249. oldal].

A két-vagy többlakásos ház esetén se mondjunk le az építészeti minőségről, melynek egyik pillére a kreativitás: felejtsük el az egyszerű tükrözést. Az itt bemutatott régiós jó példák megálmodói nem a fiókban készen lévő tervet adaptáltak csak az éppen aktuális helyszínre. A terep adottságaiból, a tájolásból, a hely karakteréből kiindulva olyan többlakásos épületet, vagy több épületből álló lakóparkot terveztek, ahol minden egyes lakóegységnek saját kertje és védett terasza van. Az épület tömege tagolt, ugyanakkor elemei szerves egységet képeznek. Az épületegységek nem egymás ismétlései

190 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

191


TÁRSASHÁZAS

GARÁZS KERÍTÉS ▶ Az utcakép meghatározó része a kerítéskialakítás. Áttört kerítések javasoltak, a tömör megoldások nem javasoltak. ▶ A közterület felé eső oldalon illeszkedjünk a szomszédos meglévő kerítéshez. ▶ A kerítéslábazat felületképzése lehet például tégla, kő, műkő, vakolat, igényes felületű nyersbeton. Kitöltésként fém, fa javasolt, üveget és egyéb belsőépítészeti anyagot azonban ne alkalmazzunk. ▶ Az áttört kerítések nádfonattal való zárása nem megfelelő, a belátást inkább a belső oldalra növények vagy sövény telepítésével akadályozzuk, mely jól véd az utca pora és a beszűrődő zaj ellen is. A kertkapu illeszkedjen a kerítéshez és az épület kialakításához.

192 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

▶ Új építés esetén is használjuk fel bátran a meglévő régi kerítéselemeket, melyek harmonikus egységet képezhetnek egy modernebb épülettel is. ▶ Tervezéskor gondoljuk át a kerítéssel egybeépített kukatároló kialakításának kulturált lehetőségét, mely a kerítés magasságát nem lépi túl. Egyéb elemek (gépkocsitároló, előtető stb.) egybeépítése nem javasolt.

▶ Többlakásos épületnél fontos szempont az épületen belül, vagy terepszint alatt elhelyezett garázs megközelítése, és az ehhez szükséges tereprendezés ésszerű, a legkevesebb sebet ejtő, esztétikus megoldása. A lehajtónak műtárgyjellege van, az ormótlan megjelenés elkerülése érdekében javasolt, az oldalfalak minél alacsonyabb kialakítása, a terep részűvel való csatlakozása, magas korlátépítmények nélkül. ▶ Támfalgarázs esetén egy bejáraton biztosítsuk a be és kihajtást (a). Több garázskapu elhelyezése ("sorgarázs") nem elfogadott (b).

193


VEGYES TERÜLETEK


ca

a

Em il ut

utc

a

Áb

La

jo

su tc

rány i

z g kö rátsá Ba

Daru-piac Dé

Ba

a

k Bé

ara

a

vo

ta

utca

Hold

t

tc

su

ca

Sa

ut

sz

va

ara

utc

őke

Barcsay Jenő tér

Stéger Xavér Ferenc köz

Tem

Sz

ető

a

Középhegy utca

Ősz ut

a

spök

utc

a

Rév utca

utc a

D

n

un

Arz é

11-ES ÚT MELLETTI VEGYES TERÜLETEK

ru

tc

a

A 11-ES ÚT MENTI VEGYES TERÜLETEK

z

Áprily Lajos tér

b ut ca

na rtu

Szőlő

köz

Fo

ics

Igná

y Mihá ly utca

tinov

y Fe

nc

z kö

no Já

ög

ca s ut

utca

no

k kö

z

ó Já

lla Ká

Ja

tér

nk

áz

utca

et

Péter Pál utca

kk

Előd utca

Kun utca

a nő utc

z kö Sá nc

Avar utca

ellék

Jókai Mór utca

Ke

rt

utc

rzó

Tóm

Batthyány Lajos utca Alsó Duna köz

Duna-ko

utca

utca

a

köz

gyöng

ca

y ut

lud

utca Hajós

utca Attila

Őrtorony utca

Dr. Nagy Lajos utca

Aradi utca

Fürdő utca

Kisfa

Kertész utca

utca

rút

ar kö

kany

Római tábor köz

na

sor

Du

i villa

Árpád utca

Vitéz utca

Acél utca

utca

ye utc

a

Musko

Csaba

Lövész

tály

Tóm utca ellék Tóm

k

ta

y út

pa

ös-

kk

Kápolna utca

Györg

utca

Othello

Dózsa

Kossuth Lajos utca

ári utc

Petőfi Sándor utca

út

Szatm

Ulcisia

a

r kör

a

os utc

utca

ellék

sz Ján

kanya

Mathiá

Duna

utca

mai

a utc

vá rker t

nc

a

utca

utca

sa Je

utca Botond

Szatm ári utc a

a i utc

utca

a tc

ru

utca

várad

enc

bíró

Nagy várad i utc

vity

Futó

utca

prika

ai

Pál utca

Ignato

a Fer

m

Szofrics

Jakov

köz Kucser

Bottyán János utca

utca

Vasút

Fertő

rt pa

z kö

Nagy

rt

öskk

pa

ös-

lta

Ke

Pipacs utca

utca

utca

Pa

a

ceni

Janicsár

Gör

Péter Pál utca

Lig

Bü ly utc

Dumt

Bimbó utca

s kirá

a

os utc

Debre

Fő tér

Dunakorzó

út

szky

Vastagh György utca

Zsilin

i Ist

ny

a

jcsy

tyá

Erdélyi

Munkács

köz

s ut ca

ca s ut lete

zte Tis

Bercsényi Miklós utca

Templom tér

utc

Ba

utca

a

ca

utca

nc

ze

utca

re

rc

ály

Kálvária tér

Erdélyi

utc

jó ut

Fe

Pe

Mih

rosh

Szerb kálvária tér

ha

czi

r kör kanya Duna

lM ór utc

a

Céh

Ác him

utca

arty

ca

tc a

a tc iu ed Sz eg

rösm

Pomázi út

Kíg

Gőz

utca

köz

köz

Alkotmány

n ut

ös Bü kk

utca ics ov brak

Miklós

kó Rá

Apá

ti A

Toldi

József

Tinódy

utca

Kígyó utca a utc

utca

ca

ál

k

An drá su

Tibor isza Borom

Ác

iP

ta

ria

lász

DUNA

him

An

za dc

pa

ös-

Virág utca

kk

lvá

Ku

a

tc

su

drá

ko Ra

ca

Ara

utca

utca Álm os

k ut

Bem

Malom utca

Rab Ráby tér

utca

erá

ut

z

c

ru

ti Sv

Do

re

k

Ze ná

ca

zi ut

bo

Pátriárka utca

ne

lcse

öz

Pásztor

Piszke

rt

Hunyadi János

pa

utca

köz

rt

deák

s pa

ös

ca

Fulco

Bükkö

Bükk

Ha

Szer

ca va Lé

Mar

Művész tér

Kőfar

agó

Vasúti villasor utca

Szabadkai utca

Bolgár

Kőzúzó utca

Kőzúz

Római temető u.

ó kö

z

köz

Dózsa

Györg

y út

Kőzúzó

utca

Pannón

ia utca

Kőzúzó

Telep utca

zsa

utc

a

A beépítés minden esetben egyedi elbírálást igényel, ezért ajánlott az előzetes főépítészi konzultáció igénybevétele.

A várost kettészelő 11-es út jelenti a fő közlekedési ütőeret. Ennek megfelelően közintézmények és kereskedelmi funkció is megjelenik a lakófunkció mellett, beékelődve a belvárosi és a kertvárosi övezetbe. A főút menti terület fő vonása az átszelt karakterekhez viszonyított léptékváltás. A négysávos útvonal nem volt része a város organikus fejlődésének, ezt jól mutatja jelenlegi eklektikus képe, sok tekintetben kialakulatlansága. Terve a hatvanas években körvonalazódott. A hetvenes években megkezdődtek a munkálatok, és 1980-ra kiépült a Dunakanyar körút, mely a legradikálisabb beavatkozás volt a város szerkezetébe. Bár megvédte a történelmi városmagot a Dunakanyar felé áramló megnövekedett turizmustól, ugyanakkor el is zárja a belvárost a dombokra felkúszó lakóterületi terjeszkedés alkotta városi szövettől, valamint számos, korábban a belváros részeként működő területtől. A Vasúti villasortól a Szentlászlói útig terjedő szakasz a belváros karkaterébe ékelődik. Itt az előkert nélkül kiépülő, térfalat alkotó, magastetős beépítés a jellemző, közintézményekkel, kereskedelmi funkcióval. A fenti szakasztól északra és délre a zárt térfal fellazul. Lakó-, ipari, valamint kereskedelmi funkció is megjelenik, erős léptékváltást eredményezve. Kiemelten fontos az alábbiakban összefoglalt – tetőhéjalásra, tetőformára, homlokzati színekre és anyaghasználatra [ lásd 56. oldal], valamint a portálok és reklámokra [ lásd 232. oldal] és a közterületekre vonatkozó [ lásd 222. oldal] – ajánlás figyelembe vétele. A 11-es főút átszeli a várost. Tekintsünk rá úgy, mint Szentendre „előszobájára”, amellyel minden ide látogató és minden itt lakó találkozik nap mint nap, innen vezet útja a kertvárosba vagy éppen a belvárosba. Éppen ezért, az épített környezet mellett nem mellékes a közterületek kialakítása, a reklámok megjelenése, vagy éppen az árubemutatás módja sem. Ahogy saját előszobánk sem a garázsunkon vagy a kamránkon vezet keresztül, az egyelőre üres telkeken itt sem javasolt olyan telephely vagy árubemutatás kialakítása (konténerek, sírkövek, zöldségessátrak, építőanyag-lerakatok stb.), mely disszonáns hangot üt meg ebben a környezetben.

utca

Möller István

utca

Muskátli

utca

G yö

ng yv

irá

g

utc

a

Levendula

196 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV Ho

nv

utca

Muskátli

utca

ca

éd

mon d ut Mór

icz

Zsig

a tc lu ie án iD ny Irá

Kövidinka utca

y

ya r kö rút

tc

c ut

Szobrász utca

sz Ján

eg

Borpince utca

i ut

Festő utca

Mathiá

óh

a tc lu

lu

Als

Dun

nta

he

ak an

Lé va

i ut

ca

Ljubo

sor

evics

a

De met

utc

li A De

Le

köz

er ut

Iskola

ca

a

Kapás

utc

utca

ca

va iu tc

szló

yi út Bogdán

l ut ca

zm

utca

ut

gy he

La jos

lső Fe

ca

Ta

utca

a utc

mát

cs

utca

klós

Dal

Dodola utca

a

ca

Apród

yi Mi

a

k

Zrín

VEGYES TERÜLETEK

a ut

utc

a

da

utc a

pa ös-

la

Szt

utc

Ka ss ai

Va jd

kk Bü

ár

Ko

zsm

rtó

Ny

Bartók Béla utca

ál

iP

ely

rh

197


IPARI-GAZDASÁGI KARAKTER


utca

utca

Római tábor köz

Kőfara gó

Vasúti villasor utca

Szabadkai utca

Bolgár

Kőzúzó utca

úzó

Kertész utca

rút ar kö kany

villasor

Kőz

IPARI-GAZDASÁGI

a

utc

Hajós utca

Attila

Vitéz utca

udy

na Du

Vasúti

Fürdő utca

Kisfal

Árpád utca

IPARI- GAZDASÁGI KARAKTER

Kápolna utca

utca

utca

Acél utca

Othello

Aradi utca

Tóm ellék utc

a

r

Dr. Nagy Lajos utca

aso

Őrtorony utca

i vill

yöngye

sút

Csabag

Va

Római temető u.

köz

Kőzú

Dózsa Gyö rgy út

Kőzúzó

utca

Pannónia utca

zó köz

Telep utca

Az ipari, illetve gazdasági jellegű területek a 11-es főút déli részéhez, a Dobogókői útra, valamint a Kőzúzó utcára felfűzve helyezkednek el. A terület karakterét főként a nagyáruházak és kereskedelmi egységek (autószalon, építőanyag-gyártó vagy árusító telepek stb.) lapostetős, könnyűszerkezetes csarnoképületei alkotják, amelyekhez általában nagy kiterjedésű parkolók tartoznak. A papírgyár és a betonárugyár hatalmas területén hagyományos szerkezetű ipari épületek sorakoznak, a technológia által megkövetelt építményekkel, szerkezetekkel. A 11-es út déli része és a Duna között elterülő területek feltárása a főút felől történik, külső zónájuk azonban a folyóra néz.

zsa

ut

ca

utca

Möller István

utca

Muskátli

utca

G yö

ng

yv irá

g

ut ca

Levendula

Ho

nv

éd

utc

Irá

utca Muskátli

ny

iD

ricz

áni

el

ut

ca

Zsigm on

d utc

a

a

Strom

Au

rél

utc

a

ut

yö ca

Lil

io

m

Patak utca

M

ór

icz

Zsig

m

on

d

ut

ca

m

G

io

ng

yv

irá

g

ut

ca

feld

Lil

ut

ca

Lil

io

m

IPARI-GAZDASÁGI KARAKTER

ut

ca

W

ol

fG

ed

eo

n

ut

ca

Liliom utca

Dera-patak

AJÁNLÁS

Ipar

De

ra-p

at

11es t

sz. főú

200 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

ak

utca

▶ A gazdasági, nagy alapterületű kereskedelmi épületeknek megvan a maga formai és anyaghasználati racionalizmusa, ugyanakkor nemes arányokat kell, hogy tükrözzenek. ▶ A városba ékelődő Kőzúzó utca ipari területén irányadó a (tagolt) magastető használata, a tájképbe illő cserépfedéssel vagy lemez/fémlemez fedéssel a barna vagy szürke árnyalataiban. A hajlásszög tekintetében elfogadható a csarnok fesztávhoz igazodó alacsonyabb érték is. ▶ A déli városkapu környezetében irányadó a lapostető, amely csak fenntartott (megfelelően gyomírtott) kavicsszórással és/vagy intenzíven gondozott zöldtetővel javasolt. A lejtést tekintve 5% alatt a lapostetőre, e fölött a magastetőre megadott ajánlások érvényesek. ▶ Javasolt a fogadóépület, bejárat, iroda funkciók nem könnyűszerkezetes, igényesebb kialakítása, természetes anyaghasználattal.

▶ Nem elfogadható a rikító színekben pompázó acélvázas csarnokok kihelyezése. Homlokzaton – mérlegelve az épület méretét és a környezetben elfoglalt helyét, javasolt a környezetbe (égbolt, talaj) olvadó színek, például grafitszürke, antracit, vagy a meleg, visszafogott föld színek használata. Kerüljük a csillogó felületeket! ▶ Nem javasolt a feltűnő, harsány, a teljes homlokzatot vagy tetőt elfoglaló cégnevek, logók megjelenítése. ▶ Nagyon fontos, különösen a lapostetős nagyáruházak esetében, az épületeket takaró és árnyékoló honos növényzet (fák) telepítése és az udvar valamint a parkolók kulturált, parkosított kialakítása.

201


IPARI- GAZDASÁGI KARAKTER

IPARI- GAZDASÁGI / JÓ PÉLDÁK

JÓ PÉLDÁK A fotókon megjelenített épületek esetén képaláírásban tes�szük egyértelművé a követendő példaként szolgáló megoldásokat. A cél nem ezek szolgai másolása, hanem az ajánlásban körvonalazott elvek szerinti új, egyéni építészeti válaszok ösztönzése. Nem csupán Szentendréről, hanem a tágabb régióból, a teljesség igénye nélkül igyekeztünk olyan, már megépült példákat bemutatni, melyek inspirációt adhatnak, és akár újabb, innovatív megoldásokra sarkallnak.

▼ Nemes arányokat és anyagoghasználatot tükröző, égetett agyagcseréppel fedett tüzéptelepi csarnok

202 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

lyezésre. Javasolt a változatos színhasználat, kerülve a feltűnő, harsány kombinációkat. A közterületről látható konténerek esetében javasolt a környezetbe (égbolt, talaj) olvadó színek, például grafitszürke, antracit, vagy a meleg, visszafogott föld színek használata. Ne feledjük: ezek a struktúrák formai kötöttségeik miatt jobbára nélkülöznek bárminemű kapcsolatot a környezetükkel. A konténer alapú rendszerek, legyenek bármilyen furmányos építészeti ötletekkel is felruházva, csak otthagyott tárgyak maradnak, tehát bár időben tartósnak mondhatók, építészeti értékük gyorsan évül.

▶ Amennyiben a terület mérete engedi, javasolt az épülethez tartozó parkolót nem egybefüggően, hanem bokrosan (a parkolók több csoportosan jelennek meg) kialakítani, amelyek között gazdagon fásított-növényesített szigetek vannak. Ha ez a fajta kialakítás nem megoldható a parkolót fásítani javasolt, a kezdeti növekedési fázisban pedig intenzíven gondoskodni kell a megfelelő locsolásról. ▶ A 11-es út déli része és a Duna között elterülő területek esetében a folyó felé eső külső zónába a pusztán gazdasági, vagy raktározási funkció helyett javasolt igényesebb megjelenésű szolgáltató vagy irodaépületeket elhelyezni, megfelelő növényesítéssel. ▶ A konténerek iroda-, szaniter- és raktárfunkciókkal való építőipari felhasználása hazánkban is régóta elterjedt. Használjuk ki, hogy az építőelemek konstrukciójuknak köszönhetően könnyedén kombinálhatóak a térben, kiválóan sorolhatók egymás mellé és fölé is, törekedjünk az épületszerű, építőkockához hasonlatos, kreatív elhe-

A két egyszerű kubus egymás mellé helyezéséből kialakult épület egyértelműen tükrözi a funkcióját. Az árnyékolószerkezetekkel és az azokkal azonos anyagú homlokzatburkolattal kialakított irodaszárny mellett a színes burkolattal keretezett transzparens bemutatóterem határozottan áll a kertépítészetileg igényesen kialakított telek közepén

203


IPARI- GAZDASÁGI / JÓ PÉLDÁK

▼ Borecet manufaktúra nagy, fémszerkezetű csarnoka, amely

azonban hőszigetelt, vakolt felülettel és cserépfedés héjazattal tudatosan az egykori, a falu határában álló magtárépületeket idézi

A családi házak közé ékelődő ipari épület nyílászáróival, anyaghasználatával és magastetős kialakításával azok közé illeszkedik. Mindezt hangsúlyozzák a földszinti helyiségek elé épített előtetők is

Ideiglenes pléhdoboz helyett maradandóság, viszonyulás a helyhez. Cégarculat. Karakteres, mégis egyszerű, funkcionális épület: baloldalon az épület közönségforgalmi, részletgazdagabb, építészetileg erősebben megformált bejárata, jobb oldlaon a gyártóüzem egyszerű fémszerkezetű csarnoka

Családi házas szövetbe ékelődő vízműtelephely

Ennek az épületnek az idő próbáját kiálló nyerstégla homlokzata, tagolt tetőkialakítása finoman illeszkedik a különleges természeti környezetbe. A cég arculatához hozzátartozik a fejépület kialakítása, melyet a faszerkezetek míves részletei, színek harmóniája jellemez. Ugyanakkor az oldalhomlokzatok a funkcióhoz illeszkedő, de arányos megformálásúak

204 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

205


VÍZPARTI REKREÁCIÓ


r köz

cs

a utc ygó

utc

sét ar eglyany nak e utc a

Der

Du

Turu

a

Bol

utc

Pa

s u.

or

serk ó utca

ige

psz

nyé

Táb

Csic

a

ti

resz

a

Körte köz

utc

Cse

Józ

sef

ány

Vacko

Szű

l köz

Zila a

utca

utca

Óvíz

y utc a

utca

Remény utca

a

Daru

dai ravo Szta

utc

Fen yő

irta

utca

Kékesi utca

Pál

Cse

a

gél

vári

nd

utc

utca

h Sze

Pacs

Vas

ély

utc

REKREÁCIÓ

eg Ser

d utca

út Csen

VÍZPARTI REKREÁCIÓ -pa

Gólyah ír utca

köz

a

Für utc

utca

rte

a

Jázm in

Ga

lam

b

köz

Forgá

ch

utca

sen yei

apó

Epe

r utca

Bes

a utc

oda

-pa

tak

utc

Czo tte

Barackos

a

utc a ona

utc a

a utca

Ady

utc Ma

a utca ay

Szt

r utc

a

utca Ka

utc a Sas

át utca

a utc Tél

ra

utc

a

Teme

Középhegy utca

eter Dem

utca

utc

a utc én Arz

ár

una nc

köz

a

utca Mihály

utca os

Fő tér k köz

Ján

Törö

Jan

t utca ék utca

Előd utca

Kun utca

Tómell

Lige

utca

köz c

a Jenő Dumts

utca Botond

Avar utca

utca

ári utca

áradi

Szatm

Nagyv

utca

utca

Ker

rzó

várk ert

áradi

Duna-ko

ai

köz Ulcisia Dr. Nagy Lajos utca

utca

utca

VÍZPARTI REKREÁCIÓ

Hajós

Őrtorony utca

udy

Kertész utca

Duna

Árpád utca

Attila

utca

Aradi utca

Acél utca

Vitéz utca

utca

Muskot

e utca gyöngy Csaba

ék utca Tómell

k

Fürdő utca

Kisfal

villasor

ar körút

kany

Római tábor köz

Kőfara gó utca

ata

y út

Kápolna utca

s-p

utca

kkö

Othello

Györg

or

ti villas

Lövész

ály utca

Petőfi Sándor utca

Dózsa

ri utca

utca

Kossuth Lajos utca

Szatmá

Róm

Nagyv

ék utca

sz János

Tómell

Pál utca

Batthyány Lajos utca Alsó Duna köz

a

Mathiá

körút

Szofrics

utca

Jókai Mór utca

t utc

anyar Dunak

Kövidinka utca

utca

a

utca

utc

utca

Kör

utca

Ferenc

Harkály

vity

utca

a

Aszu

rt

író

utc

utca

Vasúti villasor utca

Szabadkai utca

Bolgár

Kőzúzó utca

Kőzúzó

Futó

Ignato

Kucsera

köz

a utca

Jakov

köz

Bottyán János utca

Görö

Péter Pál utca

ikab

c

Koron

Fertő

-pa

a Kelt Sán

köz zi má

utca

kös

Po

Janicsár

Bük

utca

utca

Papr

Vasú

Vasúti

rt

Erdélyi

i sán ma

Debre

ceni

-pa

utca

utca

kös

Bük

Pipacs utca

Harmat

Péter Pál utca

Dunakorzó

utca

Vastagh György utca

Zsilin

szky

utca

g utca

a

körút

sy

Mátyá s király

Erdélyi

Munkácsy

köz a

utc os

n utca

Ján

Istvá

ny

utca

utc elet

ai

Ara

drá An Ác him r utc a

Céh

utca kovi

cs

Sze ged i utc a

ti Abra

l Mó

Tiszt Káll

utc

Bajc

z tér

utca

utca

utca

Bercsényi Miklós

enc

cze

i Fer ócz

anyar Dunak

Bimbó utca

z János

ajó

utca

Templom tér

oshá

Mathiás

Kígyó Gőzh

köz

ly utca

Vár

Szerb kálvária tér

utca

Rab Ráby tér

utca

köz

Mihá

Kálvária tér

Pomázi út

József

Tinódy

Rák

Apá

Miklós

Bem Malom utca

Kígyó utca

a

Per

Toldi

Alkotmány

rty

es

Bük kös

Boromi

a

sma

utc

s utc a

utca sza Tibor

Álmo

Dob utc

köz

Vörö

Pál

út

ozi

Fere

utc

zai

k

Pom

Pomázi út

sz utca

DUNA

And

Ác

odc

ata

s-p kkö

Virág utca

utca

Ku

a

rás

him

Rak

a

Pásztor

köz

köz

ruc

utc

utca

s utca

a

e

Zen

Sve

utca Pátriárka utca

Piszke

sey

Bán

Kálv

Aszu

Halá

Szerb

Fort

Léva

utca

Kölc

Hunyadi János

utc

part

a

zi út

c utca

deák

lós

utc

Pomá

Igná

Fulco

s part ös

ária

utc

a

Bükkö Bükk

rák

Rév utca

na

i utca

Szobrász utca

i Mik nót

Rad

Művész tér

áti

utc

a

köz

inovi

érv

íz

y

Szőlő

Mart

cs

Szobrász utca Feh

heg

Borpince utca

Du

Áprily Lajos tér

a

Festő utca

Alsó

Püsp

r körú

a

köz

al

Dun aka

Léva

nya

i utca

t

Ljubo

ök

sor

evics

a utc a Hub

i Ant Del

utc

utca

a el

köz

utc Leh

Bartók Béla utca

utca

Iskola

Tilin

a

a

Kapás

Ősz

Lév

utc

utca

utca

utc

a

ai

Lás

zló

utc

Barcsay Jenő tér

Stéger Xavér Ferenc köz

Sző

ke

a

utc

Lajo

ma

yi út Bogdán

s utc a

Zúz

y utca

Ján os

heg

utc a

Felső

Tilin

ács

roly

utca

s utca

utc a

Apród

Mikló

ssa

Hold

i utc

út

Dodola utca

Tav asz

utca

a

ai

Dalm

utc a

ma

utc

vod

Zrínyi

a utc

Tas

Béla

ara

a

Kov

-pa

nyi

Ilosv

os Laj jda Va

utc a Tas

ila

a

tók

Nyá

tak -pa

Att

utc

a

utc

oda

Dézs

Bar

la

rav

Daru-piac

kös

sef

al

or

Bük

Józ

i Ant

nd

Szta

tak

utca

köz

út Del

Ko

Mog

yoró

köz

Emil

ag

Varg

Csill

utca

utca

sár

Ábrá

Ján ch

Pál

he

utca

tság

Dam jani

lyi

Bará

a

utc

ária

a

ndu la

Csill

ály

os

s Mih

utc

a

ona

csic

Kálv

os

Ján

utc

Zent

a

utca

a utc

i út

Tán

Kat

Ung vár i utc a

rgy Gyö Klap ka

szló

t

Józs ef

Par

ntlá

l utc

ila

Méhész utca

a utc

vári

Sze

a

Att

s utca

y

Egre

Vas

kös Bük

örg Gy

utc a

ag

a

Endr e utca

a

utc

sef

utca

utca

a

utc

ík

Gy

Józ

ula

Org

Eötvös József utca

utca lejcs Nefe

utc

utc a

Törö a utc ia

utc

Fén

l utc

Dál

a

k Igná

Mand

a

z utc

Jobbág

Atti

la

ázi

köz

Sziget

utca

y

Íjás

ssi

sef

nyo

y utca

Józ

Ady Endre utca

k Igná

Tem plo m

Pál

Ara

Frangepán utca

c utc a

vári

Fias tyúk

a

utc a

utc

rav

Vas

c utc a

Dál ia

Szta

a

r Ala dá r utc

a

i út

Üstö kös

Má ria

szló

min

utc

ntlá

Jáz

a

utca

s utca Egre

Sze

Nap utca

Római temető u.

köz

Kőzúzó

Dózsa

György

út

Kőzúzó

utca

Pannónia

utca

köz

Telep utca

Róz

sa

utc

a

utca

Gy

öng

yvi

rág

utc

a

Levendula

utca

Muskátli

utca

Möller István

Hon

utca

Irán

yi

utca

Móri

cz

Muskátli

nie

l utc

Zsigm

a

ond

utca

véd

Strom

feld

Auré

yvi

rág

utc

a

l utca

m

utc

Gy öng

Lilio

ricz

Zsig

mo

nd

utc

a

a

Lilio

m

Patak utca

Sze gfű

utc

utc

a

Ann a

köz

a

irág Hóv Ősz

Vasvá

ri Pál

Törö

Epe r köz

a

iske

utc

a

Körte

Folyondár utca

Pip

utca

utc

a

i utc

köz

ély

út

utc a Tör ökv ölg yi

a utc

k utc

a utc

keré

a

a

ri Pál

utc

j utc

svá

lna

n utca Flóriá

Va

Levél köz

Szél

j köz

i út

kos rac

Für

szló

ntlá

Anna utca

Pilis

Szeg

Cseresznyés utca

Sze

Ba

utca

Ge llért

án

Sármán y utca

Jáno

s utca

Kálm

a

utc

a

Lilio

m

utc

a

lf Ge

de on

utc

a

Liliom utca

Wo Dera-patak

Ipar

utca

Der

a-p

ata

k

11es sz. főút

AJÁNLÁS ▶ Irányadó a (tagolt) magastető használata, lapostető csak gondozott zöldtetővel javasolt. ▶ Magastető esetén a tájképbe illő cserépfedéssel vagy fémlemez fedéssel a barna vagy szürke árnyalataiban. ▶ Nem javasolt a szerelt, könnyűszerkezetes szerkezetek alkalmazása. Bódéváros helyett időtálló, és nem az ideiglenesség hangulatát keltő épületeket emeljünk! ▶ Javasolt a természetes anyaghasználat. ▶ Nem elfogadható a rikító színek használata. Homlokzaton javasolt a környezetbe (égbolt, talaj) olvadó színek, például grafitszürke, antracit, vagy a meleg, visszafogott föld színek használata. Kerüljük a csillogó felületeket! ▶ Nagyon fontos, az épületeket takaró és árnyékoló honos növényzet (fák) telepítése és a parkolók kulturált, parkosított kialakítása.

Építészeti minőséget kell, hogy tükrözzenek az olyan kisebb építmények is, mint a biciklitárolók, buszmegállók, sütögetők stb. Lehetőleg kerüljük a katalógusok egyenkínálatát, mely sokszor nem illeszkedik a településképbe A főépítész bevonásával egyedi, a helyi arculathoz színében, anyagában és léptékében illeszkedő, időtálló, kön�nyen megépíthető és felújítható szerkezetekben gondolkodjunk. Ne feledkezzünk meg a környezet rendezéséről sem!

sz. főút

Ó

OLY

A-F

DUN

A Pap-szigeten még a XX. század első felében is csupán legelő és kaszáló terült el. A terjeszkedő Szentendre azonban elérte ez a szigetet is, szükségessé vált a terület hasznosítása. Ma nagyobb részét strand és kemping foglalja el, a többi területen vállalati, önkormányzati üdülők állnak. Erdeinek nagy része telepített, csupán az északi csúcson és közvetlenül a vízparton találni természetes faállományt, főként fűz- és nyárfaligetet. A belváros alatt terül el a Postás strand, Szentendre első legális szabadstrandja, csodálatos természeti környezetben. A belváros északi részénél fekvő, hatalmas fákkal övezett zöldterületen hajókikötő van. A szentendrei Kis-Duna ága ideális terepe a vízi sportoknak, egykor sporttelep és számos csónakház sorakozott a part mentén. Erre való tekintettel kiemelten fontos a partmenti zöldterületek gondozása, valamint új épületek esetén az alábbi ajánlások követése. A Duna és ártere településképi szempontból jellegzetes és kiemelkedően értékes részét képezik Szentendrének. Tájképi megjelenése védendő. A terület jelentős turisztikai potenciállal bír, főként rekreációs területhasználat jellemzi. Cél, hogy a területhez kapcsolódó épületek és építmények megjelenése összhangban legyen a páratlan táji környezettel. A Lupa-tó a 11-es főúttól keletre helyezkedik el. A vízfelület egy része Budakalászhoz, a másik Szentendréhez tartozik. Környezetében rekreációs célú fejlesztés lehetséges, arculata, karaktere jelenleg alakul. A kalászi tómeder délnyugati részén strand működik. Beépítésére példaként szolgálhat a közeli Gyógynövénykutató Intézet korai és a kétezres években emelt épületeinek építészeti minősége, az alábbi ajánlás figyelembevételével.

11es

záth

a

utc

ztrán

Miks

tak

utc

res

utca

Kapis

utca

Eg

Kunfi

József utca

a

rav

Pac

sirta

utc

Wesselényi Miklós utca

Szta

oda

utca

Szélke rék

Fere

nc

atak

Cseresznyés út

eda

ka

ös-p

Ady Endre

Rez

Jósi

Bükk

208 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

209


ERDŐK ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK


ERDŐK ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

ERDŐK ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

ERDŐK ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

Holló utca

Medve utca

utca

utca

utca

Vadász

Gerle

Bagoly

Holló utca

Gyopár utca

Sziklás

utca

Nyúl utca

Fülemüle

utca

Szénás

Vadász

utca

Farkas utca

utca

Erdősor

Tölgy

utca

Galagonya

utca

Őz

utca

utca

utca

Irtás

Vércse

Kikelet utca

utca

köz a Pálm r utca

utca Ölyv

Cserebogá Cserebogár utca a

Cincé utca

Szél

ó utca

r utca

utca

Nyerg

kos

utca

út

rvány Szivá

utca

Makko

Tárko

utca

utca Nyuszt

utca

utca c utca

ing

Rozmar

Rigó

utca

kvirág

Cédrus

utca

utca

likom

g

t utca

Bazsa

Boldo

Nyes

Barac

utca

Fako

Csipke

utca pács

utca

Gerin

utca Muflon

j utca Fahé

Pinty

s utca

utca

Dongó

Lepke utca

utca

i utca

Csalán

Csány

Kulac

ny

Sikló

utca

utca

utca

s utca

Csíz

yét

ura

köz Tamb

ó utca

Málink

es

Barac

Kaptató utca

utca

Vaddiszn

Galóca

Vaníli

utca

Cserfa utca

utca

r köz

Szitakötő utca

Kaptá

utca

za

utca

Borsika

utca

Mimó

Rét

Mustár utca

Patkó utca

Veré

Men

utca

Morzsa utca

Csányi

b

s út

ó Szajk

fasor

i út

sznyé

ó utca

Szilva

Szarvashegy

Csere

Pálm

a

utca

Zerge utca

Kaptat

köz

utca

Sün

Zsálya

Ezerjó

utca

utca utca alja Domb

utca Csalo

Zsálya

gány

Szirom

Gomba

utca

utca

köz

Petyin

köz

utca

utca

Mókus

köz

Ürge

utca

utca

utca

utca

Forrás

Híd

utca

Hajnal

Kada

rke

Csipe

utca

z utca

a

Pirkadat

Vándor

Erdés

utca

utca

köz Kada

utca Róka

utca ntyú

Bérc utca út Kikerics

utca

Gébic Héja

Tyúkos dűlő

utca Gém

s utca

Bérc köz

Som m

utca

Lomb

Búzavirág

utca

utca Kamilla utca

Endre

dűlő Tyúkos

utca

utca

utca

r utca Szede

utca

Hörcsög

Borz

Tátika

cs

utca

Borz

fa

Viola

Mókus

Akác

utca

utca

r köz Vincellé

utca Kömény

Csóka

utca

utca

út

Berek

ai

utca

utca

avod

DUNA

út

Fogoly

sznyés

Bogán

utca

utca

Csóka

Sztar

Cinke

Berkenye

nye Berke

Árnyas

utca

lya utca

utca

Berke

Szalon ka

utca

utca Inda

Ady

utca Sellő

Sellő

Vidra

utca

utca

utca

Szöcsk

e utca

utca

utca

Kőhíd

Árboc

Dereg

köz Vackor

Zöld

utca Bolyg

rkó

ó

Remény utca

Árboc utca y i utca ziget

Turul

r sétán Dereg kanya lye utca Duna

köz

Fenyő

utca

utca

Csend

utca

Kékesi utca

utca

Óvíz

utca

Paps u.

utca

ly

znyés

Körte köz

r utca

Tábo

Zilah Szegé Pacsirta Daru

utca

ély

utca

Sereg odai

Sztarav

utca

lye

utca

ye

utca Árpád

Cseres

utca

f utca

utca

utca

Egress

utca

Líra

Geszten

Kisforrás utca

Pásztor Csicse

Szöcsk

utca

ca Szamó

Árpád

utca

Balázs

utca Fűzfa

utca

Sztaravoda-patak

Józse

Vasvá ri Pál

utca

e utca

Fecske

Kakukk

utca Diófa

Toboz utca

köz

Kökény utca

Balázs

Szűcs

Csend

utca

út

Szélkerék

utca

utca Egres

utca

völgy Török

rék

utca

utca

utca

utca

Körte

köz

i utca

utca

rt

Levél köz

Szélke

köz

utca

utca

Fürj

a

utca

Vasvá ri Pál

b

Jázmin

Galam utca

Folyondár utca

utca

g

Eper

Pipisk

Forgách

e

utca

köz

utca

Körte

köz utca

ckos

i út

Máln

Fürj

lászló

Anna utca

Pilisi

Szegély

Cseresznyés utca

Szent

Flórián

Gellé

utca

utca

Bara

utca

Sármány

János h Kálmán

Gólyahír

utca

Kapisztrán Mikszát

utca

Kunfi

József utca

Wesselényi Miklós utca

út

Cseresznyés út

ta

utca

patak

patak

Pacsir

Ferenc

Bükkös-

Sztara voda-

a utca

Ady Endre

Rezed

Jósika

utca

nyei

Üstökö

s utca

utca Alad er Czott

patak

Barackos

k utca

utca

Fiastyú

utca

a Orgon

utca

utca

utca

Ady

ula Mand

Csillag

utca Varga

utca Emil

Ilosvay

utca

utca

Sas

i utca

Apród

t utca

Tavasz

utca

utca

utca

utca

utca

utca

sor Püspök

körút

utca

anyar

ár

köz

köz

Jankó

utca utca

Liget

utca Jenő

köz Sánc

Előd utca

utca

Kun utca

Tómellék

várkert Római

köz Ulcisia

Dr. Nagy Lajos utca

utca

utca

Aradi utca

Hajós Kertész utca

yar

Dunakan

Árpád utca

Attila

Vitéz utca

Lövész

utca Őrtorony utca

utca

utca

Tómellék

Muskotály

ye utca

Csabagyöng

utca Tómellék

Dumtsa

utca Botond

utca

Avar utca

Szatmári

i utca Nagyvárad Nagyvárad

i utca

Acél utca

út

tak

Fürdő utca

Kisfaludy

körút

Római tábor köz

utca

György

ös-pa

Kápolna utca

Bükk

utca

Dózsa

utca

Kert

Petőfi Sándor utca

Kossuth Lajos utca

Szatmári

utca Harkály

Kövidinka utca

Pál utca

utca

r körút

Dunakanya

Szofrics

utca

Batthyány Lajos utca Alsó Duna köz

Jókai Mór utca

Duna-korzó

utca

utca

utca

Kör

utca

Ferenc

Korona

t

Aszu

Futó

utca Kucsera

s-par

köz

utca

János

Görög

Péter Pál utca

Ignatovity

utca

i sánc

Róma

Mathiász

Othello

Jakov

köz

utca

köz ázi

Péter Pál utca

Fertő

utca

villasor

Kőfaragó

Vasúti villasor

utca

Szabadkai utca

Bolgár

Kőzúzó utca

Kőzúzó

a Fortun

utca Mihály utca

Fő tér

tér

utca

Bottyán János utca

Dunakorzó

t

Bükkö

s-par

Bükkö

Janicsár

utca

író

Vastagh György utca

utca

Kelta

Pipacs utca

utca

Munkácsy

köz

utca

utca

utca

Céh

tes

utca

utca

Áchim

Tisztele

István

János

utca

Kállai

c

Arany

Feren

utca

y utca

király

utca

Templom tér

Zsilinszk

János

Bükkös

Andr

ás

utca di Szege

utca

Bercsényi Miklós

czi

Mór

utca Rákó

el

Mihály

r körút

Dunakanya

Percz

Pásztor

Piszke köz

Tibor

utca vics

arty

utca

Török

utca

utca

Abrako

utca

Apáti

Alkotmány

Paprikab

villasor

utca

DUNA

Pál

Bimbó utca

Erdélyi

Gőzhajó

czai

Boromisza

Rakod

tak

ös-pa

Virág utca

Bükk

utca

Vasúti

utca

utca

utca

köz

utca

Kígyó utca

Mátyás

utca

József

Tinódy

Kígyó

köz

Bajcsy

Szerb kálvária tér

Erdélyi

Bem Malom utca

Rab Ráby tér

utca

Pátriárka utca

Álmos

utca

Miklós

Hunyadi János

köz

deák

part

Fulco

Bükkös

Toldi

Vörösm

áz

utca

Halász

Szerb

utca Lévai

Szobrász utca

köz

s utca

Városh

Debreceni

köz

Andrá Áchim

Kálvária tér

Pomázi út

János

Rév utca

Duna

utca

utca Dobozi

Kuruc

utca

a utca

Mathiász

utca

Arzén

Dunak

utca

Ignác

utca

i Sverák

Kálvári

utca

Bartók Béla utca

utca cs Demeter Ljuboevi

Lévai

utca Antal

utca

y Ferenc

Bánát

út

Harmat

egy

Borpince utca

utca

Lévai

Ősz

utca

utca

Deli

ti Miklós

Kölcse köz Zene

Pomázi

Vasúti

köz

Huba

Iskola

utca

Bükkös part

Aszu

Kapás

Tilinkó

Radnó

Művész tér

utca

Pomázi út

Alsóh

Szőlő

Martinov ics

út

út Középhegy utca

Áprily Lajos tér

Szobrász utca

Pomázi

Temető utca

utca

Fehé rvíz

Barcsay Jenő tér

Stéger Xavér Ferenc köz

Szőke

Tél

ara

Bogdányi

utca

Zúzm

utca

Lajos

gy

János

utca

Felsőhe

utca Lehel

Festő utca

utca

utca

Dodola utca

Dalmá

utca

utca

Hold

Miklós

Tas

út

Zrínyi

utca

Tilinkó

utca

utca

patak

Ábrányi

utca Ungv utca Lajos Vajda

utca Tas

Béla avod ai

s László

y

voda-

Dézsma

Bartók Sztar

utca

Kovác

Károl

Sztara

utca

Daru-piac

Nyár

tak

f Attila

ös-pa

Bükk

Józse

utca

Kassa

János nich Damja

g köz

Barátsá

utca

Vásá

út

Antal

Zenta

utca

utca

a

ári

y utca

utca József

Klapka

Katon

Csillag köz

Béla utca

Méhész utca

utca

Mogyo

utca

ly

Mihá

ia

Kálvár

Deli

or

Egres

sics

Tánc

utca János

utca

ri Pál

utca

rhely

Endre

Temp Eötvös József utca

utca

lom

Dália

utca Ignác Török

Nefelejcs

utca Dália

utca

Ignác

Ady Endre utca

Pál

utca

s Part

Bükkö

y

Györg

lászló

i Pál

f Attila

utca

utca

utca Gyík

Vasvá Szent i út

Józse

Kond

Pom

köz

Mandula

Fény

utca

Györg

voda-

Sziget

utca

utca

utca

utca

i Pál

yossi

utca

Íjász

Jobbágy

Attila

Aran

Frangepán utca

József

Török

utca

Sztara

Vasvár

utca

utca

ár

Mária

i út

Jázm

utca

utca

lászló

Nap utca

Szegfű

Eper

utca

Egres

Pál

utca

Vasvári Szent

utca

in

Anna

köz

Besse

köz

Hóvirá Őszap ó

Római temető u.

köz

köz

Dózsa

György

út

Kőzúzó

utca

Pannónia

utca

Kőzúzó

Telep utca

Rózsa utca

utca

gyvirá

g

Möller István

utca

Muskátli

utca

Gyön

utca

Levendula

Honvéd

d utca

utca

Zsigmon

Muskátli

Móricz

l utca i Dánie Irány

utca

Stromfe Aurél

utca

Liliom

g

utca

utca

Szentendrét és környezetét tájképi változatosság jellemzi. A települést a Visegrádi-hegység felől erdő, valamint hol dimbes-dombos, hol teljesen sík, változatos tájhasználatú területek övezik. A városszerkezet érdekessége, hogy a Duna felé igyekvő patakok medrét követve az erdőterület mélyen bekúszik a város szövetébe, gazdag növény- és állatvilágnak otthont adva. A külterületeken a gyümölcstermesztés mellett egykor jelentős volt a szőlőtermesztés is, ez a filoxérajárványt követően azonban szinte megszűnt. Ugyanakkor örömteli, hogy kistermelői szinten ugyan, de megindult a szőlő lassú visszatelepítése. A Bükkös-patak külterületi szakaszain nagykiterjedésű legelők vannak. Pomáz fele belvizes legelők, zártkertek helyezkednek el, míg Kő-hegyen máig meghatározó a gyümölcstermesztés. Kéki-bánya területén jelentős dióültetvényeket találunk. A szentendrei Kis-Duna ága mentén elterülő ártéri puhafás ligeterdő foltjai meghatározó és védendő elemek mind tájképi, mind ökológiai szempontból.

ond z Zsigm Móric

utca

utca

Gyön

gyvirá

utca

ld

utca

Endre

út

utca ó Pillang

utca Hangya

utca Remete

or

Pászt

utca

skei

Tücsök

Almás

utca

utca utca

Derec

utca

utca Lejtő utca Puttony

utca

n Pismá

Boróka utca

utca

Kökény utca

Árok

utca

Felhő

n

Puski Hegy bíró

utca

Sellő

a

utca

s utca

nya

Egres

utca

Vargá

utca

Kút

a

Sellő

Iboly

utca

József

Jáno

utca

Áfony

Csősz

utca

y utca

utca

utca Sáska rka

Szűcs

s utca er Zimm

Kilátó utca

utca

utca

Szüret

Lejtő

utca irág

gvirág

Vadv

Kada

utca

nye

utca

Szeles

Napossétán

utca

t utca

kk

Szüre

Kaku

Haran

utca

és út1

fa

utca

utca

Berke Csereszny

utca

Margaré

ta

nye

Meggy

Felhő

utca

köz

dek

Borbo

utca

Maga

s utca

köz Csipke

utca yefa Jegen

Szilfa

utca

fa

Mere

utca

utca

Egres Meggyfa köz

Meggy

Mester

utca

utca

Puski n

utca

utca

a

Tulipán

utca Hegymester Völgy

utca

utca

Berek

Kány Csere

utca

Hegymester

Zápor

köz

utca

utca

Varjú

Ady

utca Zápor

r utca Zápo

kos

Barac

út

utca

utca Tátika

e utca

utca

Kankalin

Csiperk

ng

utca

Hegyalja Bérc

Pitypa

utca

fa

Akác

utca

út

Sarka

utca

Sólyo

Ösvény

utca

Kapoc

utca

Sövény utca

utca

ntyú

Hajnal

Csóka

s utca

y utca

z utca

Erdés

utca

Ösvén

utca

Láncfű

os utca

utca

utca yalag

Gyurg

Sarka

Hajnal utca

Barack Kacor

Horhos

Szarvashegyi

n

Fácá

köz

út

utca

utca

Róka

Barackos

Szirom

Hajnal

Jeges

utca

Híd

út

Haraszt

gyi

utca

Szarvashe

Patak utca

Liliom utca

Liliom utca

on Wolf

Gede

utca

Liliom utca

Ipar

utca

Dera-p atak

11es sz. főút

A lakóterületen kívül, ha tájképi, természetvédelmi akadálya nincs, a hírközlési hálózati építmények (átjátszók stb.) egyéb funkcióval (pl. kilátó) kombinálva javasoltak megvalósításra, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.

Dera-patak

11es

sz. főút

LYÓ

-FO

DUNA

212 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

213


ERDŐK ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

RÉTEK, LEGELŐK, GYÜMÖLCSÖSÖK A rétek-legelők és a gyümölcsösök, kiskertek területén tartózkodjunk a tájat elcsúfító mobil konténerek, lakókocsik kihelyezéséről. A „vizuális környezetvédelem” itt sem elhanyagolható szempont. Nem mindegy, hogy az állattartó épületeink telepítése, megjelenése hogyan illeszkedik a természeti környezethez. Az állattartó és gazdasági épületeknek megvan a maga formai racionalizmusa, ugyanakkor nemes arányokat, célszerű, természetes anyaghasználatot kell, hogy tükrözzön. Nem elfogadható a védett tájképi környezetben a rikító színekben pompázó acélvázas csarnokok kihelyezése. Nagyon fontos az épületeket takaró és árnyékoló honos növényzet telepítése. A tájképvédelmi jelentőségű településrészeken fokozott körültekintéssel kell kezelni minden beavatkozást. Ezeken a területeken reklámfelület elhelyezésére szolgáló önálló építmény, felszíni elektromos hálózati vagy hírközlési elem elhelyezése nem ajánlott. Általánosan javasolt a területek beépítetlen jellegének megőrzése a már kialakult és értéket képviselő építmények megóvása mellett. A beépítés mértékéhez (erről a Főépítészi Kabinet ad tájékoztatást) igazodó, kertgazdálkodáshoz, gazdálkodáshoz kapcsolódó építményekhez (állattartóépület, karám, kerítések stb.) külön adunk jó példákat [ lásd 218. oldal].

ERDŐK Az erdők látványa hozzátartozik Szentendre mindennapjaihoz. Az erdőben csak indokolt esetben lehet épületeket elhelyezni. A tájkarakter védelme érdekében csak kis alapterületű, természetes anyaghasználatú épületben gondolkodjunk. A beépítésre nem szánt területeken, az erdőkben és a kirándulóhelyek környékén a növényzet a domináns, itt ideális esetben minimális a burkolatok aránya és visszafogott a berendezési tárgyak használata is.

EZEN A TERÜLETEN TÖREKEDNI KELL

▶ a természetes anyagok használatara (fa, kő) mind a burkolatok, mind a berendezési tárgyak esetében ▶ időjárásálló, rongálásbiztos, egységes koncepció mentén telepített elemekre, melyeket visszafogott, természetes színekre pácoljunk, fessünk

214 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

A terület helyi természetvédelmi terület, ezért építésnél figyelembe kell venni a helyi környezet és természet védelméről szóló rendeletet.

ÁRTÉRI ERDŐ ▶ a természetközeli karakter megőrzése érdekében csak a használat arányának megfelelő mennyiségű telepített es épített elemet alkalmazzunk ▶ a honos, intenzív fenntartást nem igénylő, környezetre jellemző fajok telepítése, a természetes vegetáció folytatásaként ▶ a környezettudatosságra vízáteresztő burkolatok, vízmegtartás, áttört szegélyek, környezetbarát, újrahasznosítható anyagok, pácok alkalmazásával ▶ a funkciók integrálására (illemhely, büfé, információs hely, buszmegálló), egységes építészeti elemként megfogalmazva

A parti sáv szélén – több karakterében különböző területen – végighúzódó ártéri puhafás ligeterdő meghatározó és védendő elem mind tájképi, mind ökológiai szempontból. A Duna és ártere településképi szempontból jellegzetes és kiemelkedően értékes részét képezik Szentendrének. A terület jelentős turisztikai potenciállal bír, főként rekreációs területhasználat jellemzi. Cél, hogy a területhez kapcsolódó épületek és építmények megjelenése összhangban legyen a páratlan táji környezettel. A terület hullámtér, árvíz esetén elöntésre kerül. Ezen a területen, rendeltetéstől függően, a turizmust és ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el. A terület jellegéhez igazodva elsősorban fából készült építmények, vagy „élő” tájépítészeti alkotások, például fűzépítmények javasoltak. A kialakításnál gondolni kell az árvíz időszakos megjelenésére.

215


ERDŐK ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

JÓ PÉLDÁK A fotókon megjelenített épületek esetén képaláírásban tes�szük egyértelművé a követendő példaként szolgáló megoldásokat. A cél nem ezek szolgai másolása, hanem az ajánlásban körvonalazott elvek szerinti új, egyéni építészeti válaszok ösztönzése.

SZŐLŐK A szőlőterület a tájkarakter egyik meghatározó eleme volt Szentendrén, a filoxéra azonban kipusztította a termőterületeket, melyek egy része később a város terjeszkedésének esett áldozatul. Ez a vidék különleges talajadottságokkal és egyedi atmoszférával rendelkezik. A közelmúltban több helyen tettek kísérletet a szőlőtermesztésre, egyelőre zömmel egyéni kiskertes formában, de igény mutatkozik a nagyobb birtokok egybefüggő művelésére is. Ezekben az esetekben – amennyiben a szabályzat lehetőséget ad a beépítésre – kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, borturizmust szolgáló épületek elhelyezése javasolt. Törekedjünk a régi épületek, pincék megőrzésére, felújítására. A mobil jellegű építmények, csakúgy, mint a helyi építészeti hagyományoktól idegen, a terepet átrendező épületek megsebzik a tájat. Gyógyítani pedig mindig nehezebb, mint a sérülést elkerülni. Éppen ezért igyekezzünk tájba simuló épületeket elhelyezni. Törekedjünk a klasszikus anyagok (tégla, kőfal) használatára. Természetesen az üzemi méretek indokolhatják a nyersbeton használatát, mely, ha megfelelő építészeti minőséggel és kivitelezői fegyelemmel párosul, akár építészeti minőséget képviselő felület is lehet. Ne feledjük: a nemes bor nemes szerkezetet kíván!

216 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

A törvény értelmében a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Amennyiben ez nem megoldható, az örökségvédelmi hatóság szakfelügyelete mellett feltárást kell végezni. A lelőhelyekről a Főépítészi Kabinet segítségével tájékozódhatunk.

KÉKI-BÁNYA Izbég városrészben, a Kéki-hegy tetején és oldalán valószínűleg már a rómaiak is bányásztak andezitet és dácitot. Három bánya létesült, amelyek az 1970-es évek végéig üzemeltek, mára azonban mindegyikben felhagytak a kőfejtéssel. Az alsó kőfejtő fala még ma is jól látható. Az egyik bányagödörben kutyamenhely létesült, van, amit lőtérként használtak sokáig, a felső bányagödröket pedig szeméttel töltötték fel. Az egykori kőbányák területe rekreációs, illetve napenergia-telep célú hasznosításra javasolt, az ipari épületeknél tett ajánlások figyelembe vételével. [ lásd 201. oldal].

Bár kis léptékű borászati üzemekről van szó, a tájra jellemző formák és klasszikus anyagok (vakolat, tégla, kőfal) használatára törekedtek, a terepadottságok figyelembevételével

217


ERDŐK ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

GAZDÁLKODÓ ÉPÍTÉSZET A gazdálkodó építészet az adottságokhoz, az élet igényeihez alkalmazkodó építészet. Nem mindegy, hogy az állattartó épületeink telepítése, megjelenése hogyan illeszkedik a természeti környezethez. Ezek az állattartó és gazdasági épületek – rikító színekben pompázó acélvázas csarnokokkal szemben – nemes arányokat, célszerű, természetes anyaghasználatot tükröznek.

LOVASTANYA

KARÁMOK A tájkép védelme érdekében a karámokat fa szerkezettel, tájba illő, nem harsány színezéssel (fehér, tört fehér, nyers) javasolt kialakítani.

218 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

A lovastanya épületegyüttese tökéletesen követi a terep lejtését. A hátsó zárt homlokzat sem mellékes, a nyílások rendje ritmusosan komponált. A népi építészetet nem formailag, hanem szemléletében követi: a tájolt ház átmeneti terekkel kapcsolódik az udvarhoz és a kerthez, racionális alaprajza a családi élethez igazodik. Egyszerű, kevés fajta anyag használatára törekszik, mely nem a szegénység, hanem a „puritanizmus nemességének” kifejeződése. A díszítés a ház egy-egy kiemelt pontján jelenik meg, jelen esetben egyedi ablakosztásokban és a fény-árnyék hatásokra építő sima és színes üvegtéglák gondosan szerkesztett, arányos elhelyezésében. A nemességet kiemeli, hogy a ház és a hozzá kapcsolódó istálló egészének architektúráját a természetes, könnyen felújítató anyagok mellett a jó arányú, egyszerű és tiszta formák, felületek egysége határozza meg.

219


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK I.

közterületek • teraszok • portálok • cégérek


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK I.

KÖZTERÜLETEK Egy város vagy városrész hangulatát és egyedi karakterét az épületállomány mellett a közterületek jellege, minősége adja. Felmerül a kérdés, mitől lesz Szentendre valóban helyi, szentendrei ízű? Ma Barcelonától Bukarestig ugyanazon közterületalakítási és kertépítészeti gesztusok jelennek meg, és ugyanazokon az utcabútorokon üldögélhetünk… Talán sosem volt aktuálisabb feltenni a kérdést, hogyan lehet a helynek megfelelően tervezni? Bizonyos, hogy az egyedi hangulatot egy városon belül az egymástól független helyszíneken visszatérő következetes anyaghasználat, az egységes köztéri bútorcsalád és a tájkarakternek megfelelő növényalkalmazás erősíti. Nézzünk egy, a kezünkkel formált képzeletbeli képkivágást! Vajon egymással színében, anyagában és stílusában is harmonizáló elemeket látunk? Ideális esetben azonos színkód szerint festett vagy pácolt a pad, a hulladékgyűjtő, az ivókút, a kerékpártároló, a kandeláber, a poller, a korlát… Mindez hiánytalan és egyöntetű kövezeten áll, fasorral szegélyezett utcában, gazdagon kiültetett növénysávok mellett. Ebből kiindulva fontos, hogy olyan építőanyagokat alkalmazzunk, melyek kapcsolódnak a helyi építészeti hagyományokhoz, és anyagukból adódóan maradandóságot sugároznak. Építészeti minőséget kell, hogy tükrözzenek az előbbiekben felsorolt kisebb építmények és köztéri elemek. Mindig a helyi – legyen az kisvárosias vagy éppen kertvárosi, netán erdőszéli – arculathoz színében, anyagában és léptékében illeszkedő, időtálló, könnyen megépíthető és felújítható szerkezetekben gondolkodjunk. Kövessük a helyi hagyományokat, Szentendre esetében a kockakő (bazalt, andezit), illetve trachit használatát. Mindezek azonban a lelki egészségünket is szolgáló növényzet nélkül mit sem érnek. A növények és a város által telepített fasorok nem csak a kellemes vizuális élmény miatt érdekesek számunkra: segítségükkel hatékonyan csökkenthető a por és a felmelegedő falakból és az aszfaltból származó igen jelentős hőterhelés. Ne feledkezzünk meg a környezet rendezéséről sem. Ez utóbbi esetében nem érdemes félmegoldásokban gondolkodni: egy, az optimálisnál gyérebb növénykiültetés, a járda szegélykövének hiánya, vagy a gyomokkal teli, nem gondozott és nem locsolt közterület nagyban lerontja az összképet. A közterületek alakítása, gondozása önkormányzati feladat, ugyanakkor ne feledjük, hogy ehhez mindenki hozzáteheti a magáét, ha gondozza a kertvárosi előkertjét, nyírja a gyepet a portája előtt, virágot ültet. Egy szép előkert és a gondozott közterület emeli a ház fényét is, ahová öröm hazatérni. A történelmi óvárosban és a belváros peremterületein a beépítés kisvárosisas, ahol frekven-

222 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

tált, nagy használati intenzitású, sokszor közlekedési csomópontok mentén kialakult közterek, vagy az épületek által meghatározott terek, sétálóutcák a jellemzők. Külön figyelmet igényel a Duna-parti sáv. A kertvárosban és a társasházi karakter övezetében kisebb pihenőparkokat, játszótereket, néhol hangulatos fasorokat találunk. Kiemelendő a Bükkös-patak menti sétaút. A beépítésre nem szánt területeken, erdőkben pedig a kirándulóhelyekhez kapcsolódó közterületek vannak. Ennek megfelelően az alkalmazott anyagok, utcabútorok, burkolatok, telepített növények minőségével szemben is különbözőek az elvárások. A közterület alakítására számos előírás vonatkozik, a kivitelezést minden esetben gondos tervezés előzi meg.

BURKOLATOK, UTCABÚTOROK, NÖVÉNYZET ▶ A közterületi burkolatoknál elsősorban a természetes, újrarakható, szükség esetén vízáteresztő és jól karbantartható anyagok javasoltak. Kerüljük a rikító színeket és mintázatokat, melyek hamar idejétmúlttá válnak. Beton anyagú, színezett térkövet ne alkalmazzunk. A látványt az egységes, mintázat nélküli felületek teszik harmonikussá. Egy szépen öregedő, természetes (vagy természetes kőszórású) burkolat sosem megy ki a divatból, maradandóságot tükröz. Új, elemes burkolatot létesítése csak szegélytől szegélyig létesítsünk. Településképileg védendő utcákban csak meghatározott burkolat – bazalt kockakő - alkalmazható. ▶ Részesítsük előnyben a klasszikus, geometrikusan formált utcabútorokat, melyeket az egyen katalóguskí-

nálat helyett egyedi tervek alapján is le lehet gyártatni, egységes (RAL színkód szerint meghatározott, sötét szürke árnyalatainak megfelelő) színvilágban. Mindig az időjárási viszonyoknak ellenálló, rongálásbiztos, nem hivalkodó színű, praktikus, az utcaképbe illeszkedő, egymással összhangban lévő elemeket válasszunk. A kényelmes, könnyen fenntartható és rongálás biztos, rögzített bútorokat akadálymentesen telepítsük, és kialakításuknál gondoljunk a gyerekekre is! ▶ Egy település arculatához hozzátartoznak az egységes információs táblák, melyeken alkalmazzunk egymással harmonizáló színeket, és vonjuk be az addig külön táblaerdőt képező magánhirdetéseket is.

223


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK I.

DUNA-PART

▶ A Duna-parton a látkép érdekében az építmények (kioszk) telepítése kerülendő, a köztéri elemeket, feliratokat csökkenteni szükséges, reklámot nem javasolt elhelyezni. A közterületeket visszafogott, egységes arculattal, az épített örökséggel nem konkurálva, ele gánsan, vizuálisan – mind formálásban, mind színileg - semleges hatással kell kialakítani. A berendezési tárgyakat csökkenteni és integrálni kell az egész parti sávot meghatározó egységes koncepcióba, ügyelve a folyó és a város fele nyíló rálátások kitakarásmentes feltárulására.

▶ Korlátot csak a balesetveszélyes helyeken alkalmazzunk, egyéb esetben alternatív megoldások javasoltak (figyelemfelkeltő taktilis sáv, kontra lejtés, fényjelzések stb.) ▶ A szentendrei városkép ékszerei a stanglis kutak, a köztéri szobrok. Óvjuk meg őket és gondozzuk környezetüket! ▶ Szentendre esetében a mediterrán karakter döntő fontosságú. Ezt tartsuk szem előtt a növényválasztásnál. Nem javasolt az északi karakternek megfelelő fajták (nyírfa stb.), a tájidegen örökzöldek (tuják) telepítése.

224 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Válasszunk a város léptékének megfelelő, laza koronájú fákat. A falakra, lugasokra futtassunk szőlőt. A településképileg eltérő karakterek egyes fejezeteiben külön tárgyaljuk az adott karakternél ajánlott növényeket. ▶ Védjük a meglévő növényállományt, az értékesebb egyedeknek méltó környezetet biztosítsunk. Ültessünk a klímához alkalmazkodó, nagy tűrőképességű, termésével nem szemetelő, nem allergizáló, nem gyomosító, hosszan lombtartó, magas díszítő értékkel rendelkező fajtákat. ▶ Belvárosi területeken magas díszítő értékű, intenzíven fenntartott évelőágyások és gyepek gazdagítsák a látványt. Nem elég a telepítésről gondoskodni, a növényeket rendszeresen ápolni, öntözni kell!

Fontos, hogy a hirtelen jövő, nagy intenzitású csapadékok vizét minél nagyobb mértékben az adott zöldterületen tartsuk, és helyben hasznosítsuk ahelyett, hogy a csatornákba vezetnék. Az így megtartott csapadékvíz a talajba szivárogva a növények számára felvehető. Ezáltal csökken a fenntartási költség (öntözés) és a zöldfelületekről és megfelelően kialakított burkolatokról történő párolgás következtében csökkenthető a város hőterhelése.

A parti sáv természetes bája elválaszthatatlan a vízparti élőhely növényzetétől. [ az ártéri erdőkről lásd 29. oldalak] A Korzó északi és déli végéhez csatlakozó zöldterületeknél a tájkarakternek megfelelő növényzet védelme és pótlása mellett kiemelt fontosságú az építmények (illemhelyek, vendéglátóegységek) tájba illesztése. A PARTI SÁVTÓL TÁVOLABB, a nagy használati intenzitású, közlekedési tereken a burkolatok és növényzet szerepe kiegyensúlyozott: a kötelező funkciók kiszolgálása mellett arra kell törekedni, hogy minél több növényt helyezzünk el fa, fasor, cserje, kúszócserje, évelő vagy egynyári virág formájában. Ezzel jelentős mértékben csökkenthető a terület beépítésből és forgalomból származó hő, por, zaj terhelése. A növényzet takaró szereppel is bír. Itt lehetőség nyílik ▶ egyedi elemek használatával egy-egy tér saját arculatát kialakítani

225


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK I.

KERTVÁROSI UTCÁK

▶ modern, városias utcabútorok telepítésére, egyszerű formálással és felületképzéssel egymással harmonizáló, élénkebb színek használatára kisebb felületeken A LAKÓÖVEZETEK KÖZPARKJAI alapvetően rekreációs célokat (játszótér, pihenőpark, sportolási lehetőség) szolgálnak, a növényzet dominánsabb, mint a burkolt felületek aránya. Számos funkció él egymás mellett (játszótér, sportpálya, kutyafuttató stb.), ezért fontos ▶ az egy területen megjelenő főbb funkciókat elkülöníteni ▶ a játszótereket kerítéssel körülkeríteni, éjszakára zárni ▶ gondoskodni illemhelyről a higiénikus parkhasználatot segítve ▶ biztosítani az akadálymentességet, taktilis és csúszásmentes felületek alkalmazása mellett, mely nem csak a fogyatékossággal élők számára fontos, de a babakocsival érkezőknek és az idősebbeknek is ▶ ügyelni a funkciók szerinti burkolathasználatra: pihenőparkokban szórt burkolat vagy stabilizált kavics, sportpályákon öntött gumi, játszótereken a kényelmes parkhasználatnak megfelelő mértékű szilárd burkolat és öntött gumi mellett természetes anyagok, kavics, homok, fakéreg ▶ biztonságos és fenntartható növényeket telepíteni: játszótereken kerülni kell a mérgező fajokat, a cserjeszintet alacsonyan tartani vagy kiiktatni (évelőkkel helyettesíteni), hogy átláthatóak legyenek a terek. Érdemes várostűrő, nem törékeny, nem allergizáló és termésükkel nem szemetelő, honos fafajokat alkalmazni.

226 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

▶ az EU-konform játszóterek kialakítása, ahol minősített típusú, egy területen belül egységesen kiválasztott elemeket telepítsünk, a balesetbiztonsági követelményeknek megfelelő ütéscsillapító burkolatokkal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehetnek egyedi, művészi formálásúak! ▶ kényelmes, könnyen fenntartható rongálásbiztos, rögzített bútorok telepítése. Gondoljunk a gyerekekre is, ne zuhanjanak hátul ki a padból, az ülőfelület és a háttámla között! ▶ a környezettudatos tervezés: gondoskodjunk a szelektív hulladékgyűjtésről és a területen történő vízmegtartásról ▶ a megfelelő színvonalú fenntartás: rendszeres öntözés, kaszálás, homokcsere, fakéreg feltöltés, faápolás, növénycsere, játszószerek karbantartása, hulladékgyűjtők rendszeres ürítése, utcabútorok karbantartása stb.

▶ A nagyvárosi szöveten kívül eső területeken az utakat helyenként szélesebb zöldsáv kíséri, itt lehetőség van egységes fasorok kialakítására, melynél figyelembe kell venni a termőhelyi viszonyokat, a felsővezetékek helyzetét. Válasszunk olyan fajt, ami karaktert ad, vagy illeszkedik a meglévő karakterhez. ▶ Míg Izbégen többek között a hársfa és az eperfa ültetésének van évszázados hagyománya, úgy a Pismány területén, igazodva a tájkarakterhez, a gyümölcsfák ültetése javasolt a közterületre. ▶ A külsőbb kertvárosi részeken megjelennek a nyílt árkok, melyek fontos településképi elemek, ne hagyjuk gondozatlanul! Az árkokat átszelő gépkocsibehajtók és hidak egységes kialakítása hozzájárul az egységes, esztétikus városképhez! ▶ Ahol a nyílt árkok mellett szűkebb hely marad a növénytelepítésre, ott egy-egy karakteres, jó tűrőképességű évelő vagy cserje használatával lehet szép utcaképet elérni: levendula, zsálya, nőszirom, sásliliom, gólyaorr, őszirózsa, madárhúr, pünkösdirózsa, pimpó, rozmaring, cickafark, kúpvirág, kakukkfű, törperózsa a naposabb területekre, meténg, árnyliliom, gyöngyvirág, nefelejcs, waldstein pimpó, bőrlevél, kövérke, orbáncfű az árnyasabbra. Kerüljük a tuják és egyéb tűlevelű örökzöldek alkalmazását!

TEMETŐKERTEK „Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit” – hangzik az idézet Széchenyi Istvántól. Kétségtelen, hogy egy település lelkiállapotáról tökéletes látleletet adhat a temetője és a ravatalozója. Szentendrén több temetőkert ékelődik a város szövetébe, jelentős zöldfelületi értéket is képviselve, értékes, idős növényállománnyal. Jellemző a tölgyfa jelenléte, mely ősi hagyományt őrző szokás egészen Ábrahám mamrei tölgyfájáig vezethető vissza. Az értékes, lomhullató növényállományt ne cseréljük igénytelenebb örökzöldekre! A növényzet fenntartása, a fejfák és síremlékek gondozása településképi szempontból is indokolt.

A légkábelek, a reklámtáblák sokasága, a fák és az utcabútorok hiánya, a töredezett burkolat és a zöldfelületre parkoló autók még a szép épületekkel határolt utcákat is elcsúfítják Ápolt zöldsávval és egységes fatelepítéssel sebességkorlátozással, egységes utcabútorok kihelyezésével (pad, hulladékgyűjtő, poller, közműszekrények, hirdetőtáblák stb.) valamint parkolóhelyek kialakításával sokat javíthatunk az utcaképen még akkor is, ha a légkábelek kiváltására nincsen lehetőség Ahol van hely és anyagi lehetőség, ott célszerű földkábelre váltani, de a védőtávolság miatt a fák telepítése korlátozott. Ideális esetben marad nekik és a - burkolatában is különböző gyalogos és autós - sávokat elválasztó zöldterületnek is hely. Célszerű a felszíni vizeket is ide vezetni (kiemelt szegély mellőzése, a burkolatok a zöldfelület felé lejtsenek) és meg kell óvni a talajt a tömörödéstől. Az így telepített növények hosszú életük során hatékonyan csökkentik a besugárzás mértékét, mivel nem engedik felmelegedni a burkolatokat és az épületek falait, megkötik a port, a csapadékot és a termelődő széndioxidot

227


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK I.

BÜKKÖS-PATAK Egy település fontos elemei a vízfolyások, melyek közül van, amelyik állandó vízutánpótlással rendelkezik, némelyik pedig csak nagyobb esőzések, olvadások alkalmával telik meg vízzel. Ezek a medrek gyakran kísérik az utcákat, hangulatos zöldfelületi elemként. A medrek mérnökbiológiai kialakításával növelhetjük a természetközeliség érzetét, az egységes HIDAK ÉPÍTÉSÉVEL és a patakpartra jellemző fafajok, cserjék alkalmazásával szép zöldfelületi sávokat alakíthatunk ki. A patakok közül kiemelkedően fontos szerepet tölt be a belvárost és a kertvárost átszelő Bükkös-patak. Tekintettel arra, hogy a városban nincs egybefüggő nagyobb park, a Bükkös menti ősfás zöldsáv és sétaút veszi át ennek szerepét.

Építészeti minőséget kell, hogy tükrözzenek az olyan kisebb építmények is, mint a BICIKLITÁROLÓK, BUSZMEGÁLLÓK, SÜTÖGETŐK stb. Lehetőleg kerüljük a településképbe sokszor nem illeszkedő katalógusok egyenkínálatát. A főépítész bevonásával egyedi, a helyi arculathoz színében, anyagában és léptékében illeszkedő, időtálló, könnyen megépíthető és felújítható szerkezetekben gondolkodjunk. Ne feledkezzünk meg a környezet rendezéséről sem. Ez utóbbi esetében nem érdemes félmegoldásokban gondolkodni: egy, az optimálisnál gyérebb növénykiültetés, a járda szegélykövének hiánya, vagy a gyomokkal teli, nem gondozott és nem locsolt közterület nagyban lerontja az összképet. A jó ötlet pedig nem feltétlenül drága ötlet...

228 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Ezen a területen törekedni kell ▶ a természetes anyagok használatára (fa, kő) mind a burkolatok mind a berendezési tárgyak esetében ▶ időjárásálló, rongálásbiztos, egységes koncepció mentén telepített elemekre, melyeket visszafogott, természetes színekre pácoljunk, fessünk ▶ a természetközeli karakter megőrzése érdekében csak a használat arányának megfelelő mennyiségű telepített és épített elemet alkalmazzunk

▶ a honos, intenzív fenntartást nem igénylő, környezetre jellemző fajok telepítése, a természetes vegetáció folytatásaként ▶ a környezettudatosságra vízáteresztő burkolatok, vízmegtartás, áttört szegélyek, környezetbarát, újrahasznosítható anyagok, pácok alkalmazásával ▶ a funkciók integrálására (illemhely, büfé, információs hely, buszmegálló), egységes építészeti elemként megfogalmazva ▶ tematikus játszóterek kialakítására, tanösvények telepítésére és fenntartására. a bükkös-patakról lásd még 22. oldal.

229


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK I.

a

KERESKEDELMI EGYSÉGEK KITELEPÜLÉSEI TERASZOK Vendéglátóhelyek kültéri teraszának kialakításakor törekedjünk az utcaképpel és a környező épületekkel harmonikus megoldások alkalmazására. A terasz a közterület része, mindemellett építészeti egységként kezeljük: a kitelepített elemek egymással, a vendéglátó egységgel és a tágabb környezettel is legyenek összhangban. A terasz pontos helyét és méretét mindig az adott helyszín határozza meg. A telepítésnél minden esetben figyelembe kell venni, hogy a gyalogosforgalmat nem korlátozhatjuk a terasz létrehozásával.

230 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Nem célszerű és nem elfogadott az asztalokat és székeket dobogóra helyezni, az csak nagy lejtés esetén ajánlható. Szőnyeggel, felfestéssel, műfűvel, kordonnal való területkijelölést ne alkalmazzunk. Paravánokat ne emeljünk, ne alakítsuk ki pavilon jelleggel a terasz oldalát. Elektromos kábeleket a balesetveszély miatt nem lehet járdaszinten vezetni. Gépet (fagylaltospult, látványkonyha stb.) nem lehet

b

c

elhelyezni a teraszon, kivéve a művészeti és gasztronómiai rendezvények idejére történő kitelepülések idején. A növényládák elsősorban a közterület bútorozásának részei, a terasz szakaszára önállóan nem javasolt fix telepítésük. Ugyanakkor az egységes, fagyálló, mázatlan kerámiába ültetett virágzó növények (tuja, örökzöldek nem javasoltak), amennyiben biztosított a meleg évszakban történő állandó fenntartása és gondozása, és a téli tárolásuk is megoldható, elfogadott lehet mind a teraszok esetén, mind pedig a portálok bejárata mellett. Elhelyezésüknél ügyelni kell az akadálymentesség biztosítására. A bútorok köztéri használatnak is megfelelő, az időjárási körülményeknek ellenállók legyenek. Kerüljük a feltűnő, harsány színű, fix bútorokat. Használjunk változatosan kihelyezhető, visszafogott színezésű, lehetőleg természetes anyagú, mobil, rakásolható vagy összecsukható bútorokat. Diszkrét, lehetőleg nyers színű, UV és vízálló, portaszító ponyvával készült, összecsukható szerkezetekkel árnyékoljunk. A textilen reklám nem, csak a vendéglátó egység neve és/vagy logója szerepelhet, melynek ajánlott helye a függőlegesen lelógó textilcsík. Historikus épületeken különösen javasolt az ollókaros szerkezet alkalmazása. A fémszerkezet sötétszürke árnyalatban készüljön. Olyan, utcaképbe illeszkedő, könnyen összecsukható szerkezet javasolt, aminek nincs térformáló szerepe, nem épített tetőszerkezetként jelenik meg. Homlokzatra szerelt árnyékoló csak a homlokzat tagolását figyelembe véve helyezhető el, a tagozatok megbontása nélkül. A kitelepülések szezonális jellegűek. A téli időjárási viszonyok gyalogos forgalmat hátrányosan érintő hatásai miatt, valamint a városképi látvány megőrzése érdekében a március 1. - októ-

ber 31. közötti időszakon kívül a teraszok közterületen való fenntartása csak külön engedély birtokában megengedett. Ez utóbbi esetben kerüljük a bodéépítészetre jellemző szerelt jellegű építőanyagok (osb lap, polikarbonát, műanyag fólia, hullámlemezek stb.) használatát, gondolkodjunk építész által tervezett, igényes (lehetőleg természetes) anyaghasználatú és kivitelű, visszafogott színezésű szerkezetekben.

231


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK II.

Gondosan tervezett, ízléses, visszafogott, de hatásos

Túl sok, túl harsány, igénytelen

PORTÁLOK, CÉGÉREK, REKLÁMOK Az utcaképhez a hirdetőtáblák, reklámfelületek, cégérek, valamint a kirakatportálok is ugyanúgy hozzátartoznak, mint az épületek vagy a növényzet. Az igénytelen táblaerdő és a tolakodó, harsány vagy éppen elhanyagolt kirakat nem más, mint vizuális környezetszennyezés. A hirdetés lényege a tájékoztatás, amelyet utcaképbe illően is megtehetünk. Ha lehetőségünk van egy szebb utcakép, településkép megteremtésére, miért ne élnénk a lehetőséggel? Ne feledjük: cégtábláknál nem a méret, és nem is a mennyiség a lényeg. A hosszú távú gondolkodás az ízlésesen tervezett,

igényes arculat mellett teszi le a voksot, mely bizonyítottan hozzájárul a kedvező, bizalmat ébresztő üzleti kisugárzáshoz. A jó ötlet nem feltétlenül drága ötlet! Egy drága megoldás is lehet igénytelen, míg kis kreativitással és jó arányérzékkel egy alacsonyabb költségvetésből is minden szempontból időtálló és figyelemfelkeltő megoldás születhet.

ALAPELVEK

▶ Az épületekre helyezett hirdetőtáblák és vitrinek, cégtáblák, cégérek, falra festett feliratok, reklámok és üzletportálok legyenek egyedi tervezésűek, melyhez szakember, például grafikus vagy építész segítségét kérjük. ▶ A cég- és hirdetőtáblák, valamint a portálok méretét, formáját, elhelyezését, döntően az épület karaktere határozza meg, azokat az épület szerves részeként kezeljük. ▶ A kevesebb több elvét tartsuk szem előtt: felesleges egy szolgáltatást egyszerre megállítótáblán, fényreklámmal, cégtáblán és zászlón stb. hirdetni. Az ebbe fektetett energiát és pénzt fordítsuk egy, de egyedi tervezésű, időtálló kialakítású homlokzati felületre. Igaz ez a feliratok kialakítására, a betűtípusok, színek használatára is. ▶ Az esztétika mellett a minőségi anyagválasztás, valamint az időjárás és az UV állósság kiemelt szempont. Tartósak például a fém szendvicslemezek, a fém mart vagy vágott betűk, a habbetűk. Kevésbé tartósak a műanyagok a plexi, a különböző fóliák. Nem alkalmas a célra a habkarton vagy bármilyen belsőépítészeti anyag. ▶ Nem a méret a lényeg! A reklám ne takarja el, ne érintse és ne is közelítse meg túlságosan az épületdíszeket, tagozatokat. Adjuk meg a tiszteletet az épület nyílászáróinak, faragott kapuinak – ne ide helyezzük el a cégtáblákat, reklámokat.

233


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK II.

AZ ÍZLÉSTELEN CÉGTÁBLA ROSSZ REKLÁM! A cégtáblánk legyen ▶ grafikus által gondosan tervezett, jó arányú, olvasható, ízléses betűtípussal, visszafogott színvilággal ▶ igényesen kivitelezett, használjunk minőségi anyagokat, melyek az időjárás próbáját is kiállják ▶ karbantartott, hiszen nem tesz jót az üzletnek, de a városképnek sem a rozsdaette, felpöndörödött szélű, kopott, meggörbült tábla, a hiányos betűsor, a nem működő világítás, a kitört, letört, a rögzítés gondatlansága miatt felhullámosodott tabló

REKLÁMTÁBLÁK

▶ A reklámtábla elhelyezése a homlokzatot tekintve a földszintet, illetve a félemeletet, vagy a földszinti nyíláson belül megjelenő galériaszintet az emelettől elválasztó sávban történhet. ▶ A közterülettől látható homlokzatok felújítása egy ütemben és a teljes felületre kiterjedően végezhető, így csak a földszinti sávban és csak a kirakat környezetét övező felújítás vagy színezés nem lehetséges. ▶ Épület tetőzetén reklám, fényreklám nem helyezhető el. A tető felújítása esetén a régieket el kell távolítani. A tűzfalakon általánosságban nem javasolt reklám elhelyezése. A felületre csak ideiglenesen, főépítészi engedély birtokában kerülhet művészeti vagy városi kommunikáció célú hirdetés. ▶ A reklámtábla színének kiválasztásakor vegyük figyelembe a környezethez és az épület többi eleméhez való harmonikus illeszkedést. Általánosságban elmondha-

234 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

235


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK II.

tó, hogy a rikító színeket érdemes kerülni, helyettük a lágyabb, pasztell árnyalatok mindig előnyösebbek. Egy kedvenc ruhadarabunk színében pompázó cégtábla vagy portál vevőcsalogató helyett harsánynak, környezetében disszonánsnak hat.

KIRAKATPORTÁLOK

▶ A portálok, kirakatszekrények méretét és elhelyezését is a homlokzattal együtt, egy egységként kell kialakítani, melyhez kérjük építész szegítségét! ▶ Portálok kialakításánál, átalakításánál – ha azok még helyükön megtalálhatóak – az eredeti, földszinti nyílászárók megtartására, azok felújítására kell törekedni. Amennyiben jelentős átépítésre került, de rendelkezésre áll az eredeti dokumentáció, a visszaállítás a cél. ▶ Az üzlethelyiségek portáljainak üvegfelülete nem takarható ki teljes egészében, a portálüvegre helyezett ízléses és egységesen kialakított homokfúvott, vagy krétafilces feliratok azonban alkalmazhatók. ▶ Egy ízlésesen berendezett kirakat, egy szép cégtábla, vagy éppen egy, a bejárat mellé kihelyezett virág sokkal több vevőt vonz, mint egy pirosan izzó, igénytelen futófény. Ez utóbbi kihelyezése nem javasolt. ▶ Mozgóképet, tévéképernyőt ne helyezzünk a kirakatba!

CÉGÉREK

▶ Míves, ötletes megoldású cégéreket készíttessünk! Kerülendők a zárt, belülről megvilágított, esetleg villogó típusok, elegánsabb megoldás a cégér külső megvilágítása. Ne feledjük: Szentendre a cégérek városa! Legyünk erre büszkék, és gazdagítsuk városunkat kreatív és igényes elemekkel!

236 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

ÓRIÁSHIRDETÉSEK

▶ Nem helyezhető ki a házfalra felerősített hirdetést tartalmazóháló. A tiltás független a hirdetés méretétől és a reklámozandó témától, és az építkezés idejére sem oldható fel. ▶ Kulturális célú molinók meghatározott méretben és ideig helyezhetők ki a Főépítészi Kabinettel egyeztett helyen és módon.

ASZFALTPECSÉTEK, ÉTLAPOK

▶ Az aszfaltra vagy egyéb burkolatra festett, fújt reklámok (kivétel ez alól a városi vendégirányítási rendszer) nem elfogadottak. ▶ Az étlapok vagy itallapok esetén kerülendők a viaszbábuk, szobrok stb. elhelyezése, helyette diszkrét méretű és színű, mobil állvány használata javasolt

VILÁGÍTÁS, FÉNYFÜZÉREK

▶ A homlokzatra ne helyezzünk ki fényfüzéreket, egyéb világító vagy villogó elemeket. ▶ Fényfüzér csak az adventi időszakban alkalmazható, kerülendő azonban a hideg fényű, a színes, villogó vagy szinte a teljes homlokzatot beborító megoldás. ▶ A világítást, vagy világító reklámhordozót úgy kell kialakítani, hogy az a közlekedőket és az egységes városképet ne zavarja. Ne vakítson, ne villogjon, ne alkalmazzunk futófényeket!

Szentendre utcaképéhez hozzátartoznak a kis üzletek is, hiszen minden idelátogató szeretne vásárfiával hazatérni. A impulzusvásárlásra építő bazári hangulat helyett azonban az igényes üzletsor hatás lenne helyénvalóbb, ami az ide érkező

A reklám, cégér, cégtábla, védőháló kihelyezése településképi bejelentési eljárás köteles! Az eljárást a Főépítészi Kabinetnél lehet kezdeményezni. A teljes homlokzat felújítása esetén a munkálatok okán lebontott táblák és reklámok visszahelyezéséhez új településképi eljárás lefolytatása szükséges. A közterületi reklámhordozókra külön szabály vonatkozik.

turisták, és a helyiek számára is szerethetőbb. Egy ízléses termékkihelyezés és árukínálat a legjobb vevőcsalogató, mi több, jelentős városképi funkciója van, ráadásul nagy mértékben formálja az országimázst. Értékesítés, megfelelő forgalom – végső soron minden vállalkozás ezen áll vagy bukik. A kereskedőnek el kell adnia kínálatát. De vajon minden áron? A vevő azt veszi meg, amit elé rakunk – szokták mondani. Pedig a számok azt mutatják, hogy a mennyiségileg sokkoló, ezáltal manipulatív és erőszakos eladástechnika helyett nagyságrendekkel eredményesebb az igényes, visszafogott, szolgáltató, valóban törődő kereskedelem. Ez utóbbiban nem a mennyiségre (homlokzatra kiaggatott árucikkek, tonnaszámra sorakozó népi faragványok és egyebek) fókuszáló vizuális hatásra építenek. A figyelemfelkeltés eszköze lehet egy ízléses, kreatív kirakat, egy szép régi bútordarabra hajtott szőttes, egy kínálóasztalkára helyezett vevőcsalogató kompozíció. Ne feledjük, hogy a sétálóutcák kínálata által keltett benyomás épp oly erős, mint városunk páratlan épített környezete, vagy művészeti kincsei. Hírünket viszi a nagyvilágba!

237


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK II.

kültéri egységek • hírközlés • kerítés • tornác • nyílászárók • tetők


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK II.

NAPELEM, NAPKOLLEKTOR Hazánkban ma még az utólag, a tetőre rögzítőelemekkel felszerelt napkollektor, szolár vagy fotovoltaik berendezésekkel találkozunk. Ezeket a kerületben épületen kívül (támfalra, kertbe) nem helyezhetjük el. Az utcakép védelmében az utcafronttól a lehető legtávolabb, lehetőleg a hátsókertre néző tetőfelületre javasolt telepítésük. Célszerű azokat egy tömbben tartani, a lépcsőzés és az ugráló vonalvezetés nem szerencsés, mert megbontja a tető egységes, nyugodt látványát, és rendetlen hatást kelt. Gondolkodjunk inkább az eresszel vagy a gerinccel egyező koordinátarendszerben való telepítésben. Elhelyezésük csak oromzatos magastetőn, és kizárólag a tetősíkban maradva, azzal egyező szögben kívánatos, ne döntsük meg semmilyen irányban. A tetőn elhelyezett elemek összfelülete nem haladhatja meg az adott tetősík felületének egynegyedét, kivéve ha a héjalásba integrált elemeket telepítünk. Lapostetőn csak az attikafal takarásában (szükség esetén annak megmagasításával) helyezzük

el az elemeket. Kizárólag a vízelvezetést biztosító minimális szögben fektetve helyezhető el és csak úgy, ha a műtárgy legfelső pontja nem magasabb, mint a tetőt szegélyező attika. A jövőt kétségtelenül egyrészt szerencsésebb, de a fentiekkel azonos építészeti hozzáállást kívánó, épületbe integrálható (héjazat, homlokzatburkolat), másrészt a hatékonyság és fenntartás szempontjából is kívánatosabb napelem és napkollektor telepek jelentik.

KLÍMABERENDEZÉS A klímaberendezés kültéri egységeit ne az utcai homlokzaton helyezzük el! Keressünk számukra kevésbé hangsúlyos, takart és védett helyet: félreeső eresz alatt a homlokzaton, vagy terepszint alatti műtárgyban. A történelmi óváros területén beépítésnél közterületről látható homlokzat esetében csak kültéri egység nélküli klímaberendezés telepíthető (nyílászárokba komponálva sem helyezhető el), egyéb homlokzatokon takartan helyezhető el. Új épület esetén sem helyezhető el az utcai homlokzaton, kivéve ha annak építészetileg takart, minden lehetséges helyen, egységesen rendezett, a homlokzattal együtt megtervezett megoldása biztosított. Légkondícionáló berendezés kültéri egysége meglévő magastetőre csak közterületről nem látszó módon és csak takartan helyezhető el, a tetőfelület egy részére. Lehetőség van a tetősík belső, takart (héjalás alatti) oldalára való telepítésre is. Ez esetben perforált vagy lamellás elemek biztosítják a levegővel való kapcsolatot.

RIASZTÓK A riasztóberendezés külső egysége a legszebb homlokzatot is tönkre tudja tenni. Kétségtelen, hogy a legkevesebb gondolkodást és felkészülést igénylő, kézenfekvő megoldás a főhomlokzat közepére, vagy a főbejárat fölé való elhelyezése, melynél sokkal esztétikusabb, és városképileg is szerencsésebb hely lehet az oldalhomlokzat, vagy egy takart, elburkolt helyzet is – hiszen a legtöbb esetben nem a fény, hanem a hangjelzés és a biztonsági szolgálathoz való közvetlen kapcsolat a lényeges a riasztás folyamatában.

▲ Passzív ház. A praktikum és az esztétika nem zárja ki egymást...

PARABOLAANTENNA Parabolaantenna elhelyezésére számos, az utcai homlokzattól távol eső hely áll rendelkezésünkre, látványával ne csúfítsuk el az utcaképet. Ideális hely lehet a hátsó homlokzat, a melléképület, a tető utcától távolabb eső felülete, vagy akár a kert egy takart szeglete. Ha a tetőre kerül, a tetősík fölé ne nyúljon ki egy méternél többet.

EGYÉB KÜLTÉRI EGYSÉGEK Amennyiben kültérre telepítünk hőszivattyú egységet, azt ne az utcai homlokzaton, vagy a tető utcaképbe eső részére helyezzük el. Erre alkalmasabb egy kevésbé hangsúlyos, a műszaki szempontoknak is megfelelő védett hely: homlokzat takart része, a kerítésbe integrált bejárati-kukatároló egységbe foglalva, vagy terepszint alá, ráccsal takartan. A hely kiválasztásánál a településképi szempontok mellett a kifújó oldalra vonatkozó kellemetlen (hő, zaj) LUKÁCS PÉTERkell - HAEMUS hatásokat is figyelembe venni. ÉPÍTÉSZ MŰHELY KFT. / FERIK TÜNDE - VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. 2016 LEÁNYFALU, Puszta Sándor u.12. - Tel: +36 309 866 224, Fax: +36 26 400 229 - web: www.haemus.hu, e-mail: lukacs.peter.jr@gmail.com

240 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

FENNTARTHATÓSÁG A FENNTARTHATÓSÁG KÖVETELMÉNYEI ÉPÜLETSZINTEN ▶ Megújuló energiforrások használata. ▶ Tájolással, térszervezéssel, szerkezettervezéssel támogatott energiatakarékosság. ▶ Esővizek használata, vízhasználat csökkentése, szennyvizek helyben, vagy helyközelben történő tisztítása. ▶ Építési anyagok átgondolt használata. Környezetkímélőnek tekinthetők az építőanyagok és szerkezetek, ha teljes életciklusuk alatt kevés az energiafelhasználásuk, nem mérgezik sem a természetet, sem az embert, nem lesz belőlük használhatatlan hulladék, a felhasználásukkal készült házakban pedig jól érezzük magunkat. ▶ Használat során keletkező hulladékok szelektív kezelésének támogatása.

CSALÁDI HÁZ - SZENTENDRE - PASSZÍVHÁZ Megépült - terület bruttó 480m2

241


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK II.

ANYAGHASZNÁLAT Hosszú élettartamú, helyben elérhető, többször és egyszerű eszközökkel felújítható szerkezeteket (fa, kő, bontott tégla, vályog, stb.) válasszunk. Előnyben kell részesíteni a közelben gyártott, az élőlényekre az anyagok egész életciklusa folyamán (kitermeléskor, gyártáskor, beépítve, bontáskor, felújításkor és hulladékba kerüléskor) legkevésbé veszélyes anyagokat.

AKTÍV ÉS PASSZÍV ENERGIAHASZNOSÍTÁS

242 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

ÉPÍTÉSZETI FORMÁLÁS A nyári meleg kint tartásáról nem a légkondicionáló gondoskodik, hanem a hosszan kinyúló eresz, a vastag falszerkezet , a házat körülfogó lomhullató fák, és a jó tájolás. A ház fő arcát meghatározó aszimmetria, a jellegzetes sarokmegnyitás, az időtlenséget sugárzó, idővel szépen öregedő téglafelületek rusztikus hangulatot adnak, ugyanakkor érezzük a mai, modern kor lenyomatát. Figyeljük meg a kert és az épület egységét, a kültéri burkolatok egyzserűségét! Ne feledjük: a kicsi is szép….

Passzív energiahasznosító épületek így önmagukban, célszerű szerkesztésüknek, anyaghasználatuknak és telepítésüknek köszönhetően energiahatékonyan hasznosítják a természeti adottságokat (napfény, árnyékolás, gravitációs szellőzés, napterek stb). Az aktív rendszerek valamilyen gyártmányt, terméket, „berendezést” igényelnek. Méretezésükhöz, rendszerbe állításukhoz specialistára (épületgépészre) van szükségünk. Ez esetben a nap sugárzási energiáján kívül a szél-, a víza geotermikus és geotermális energiaforrásokat igyekeznek hasznosítani.

Ne essünk abba a hibába, hogy az épülettömeget csak egy erőltetett energiatakarékosságnak engedelmeskedve kell megformálnunk, de abba sem, hogy kizárólag az aktuális építészeti divatot kövessük. Éghajlatunkon megtalálható a nyári hőség, a téli hideg, a jelentős mennyiségű és időnként intenzíven érkező csapadék (víz,hó,jég), a viharos szelek, a tavaszi áradások. A védekezés módszerei a múltban sokfélék voltak, de modern korunk elsöpörte ezt a tudást. Megjelentek a típusházak, elvesztek a vidékekre, kultúrákra jellemző szerkezeti megoldások. A védekezésre ettől kezdve az olcsó, nagysűrűségű energiára épített technika és az épületgépészet szolgált. A jelenlegi építési-műszaki gondolkozásmód minden követelményt külön-külön szerkezettel próbál kielégíteni. Ugyanakkor a józan megfontolásból leckét kaphatunk a tradicionális népi lakó- épületek névtelen alkotóitól, akik minimális eszközökkel alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz és a lényegre figyeltek. A tradicionális építészet alkotásai a világ minden táján ökologikusnak tekinthetők, mert a sokszínű kultúra hagyományaira és tapasztalataira épülő, mesterségbeli tudás felhasználásával épültek, régóta ismert, természetes és/vagy tartós anyagokat használtak. Mindig figyelembe vették a környezeti hatásokat és alkalmazkodtak hozzájuk.

A hagyományos vidéki ház titka a méretek és az arányok harmóniájában rejlik, melyet kiválóan példáz ez a családi otthon. Rugalmasan képes alkalmazkodni a család jövőbeli igényeihez: a hálószobák feletti tetőtér beépíthető, a telek mérete pedig további bővítést tesz lehetővé. Igazi ökológiai gondolkodást tükröz az anyaghasználat mellett az alacsony energiafogyasztású épület szerkezeti kialakítása: a külső bontott téglafal és belső tartófal között környezetbarát cellulóz hőszigetelés van. A hatvan centis falnak és az átgondolt elhelyezésű, hőszigetelt üvegezésű, zsalugáterrel árnyékolt fa nyílászáróknak köszönhetően az épület hőszigetelő értéke kiváló, mégis mentes a passzív ház minden kötöttségétől. Bár a nappaliban elhelyezett passzívház kandalló már önmagában felfűti a házat, e mellett hőszivattyú biztosítja a fűtést (padló- és mennyezetfűtés) és a meleg vizet. A kezdeti elvárásoknak megfelelően az épület fenntartási költsége töredéke egy átlagos családi házénak.

KÖZEL NULLA ENERGIAIGÉNYŰ ÉPÜLETEK Fokozatos átálással 2020-ig minden épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy olyan mértékű ráfordítással kell a lehető legnagyobb energiamegtakarítást elérni, amely még megtérül. Követelmény az is, hogy az éves energiaigény huszonöt százalékát – megújuló energiaforrásból – az épületen, illetve a telken belül kell előállítani. Mindez azonban nem az esztétika rovására kell, hogy történjen! Az építészeti minőség elvárás, a kézikönyvben meghatározott elvek szerint. Hiába a nulla energiaigény azonban, ha a környezetétől rezervátumként elzárkózó, hatalmas és drága épületeket építünk, mesterséges építőanyagok felhasználásával, melyben gépészeti rendszerekkel művi klímát alakítunk ki. Az energiatudatosság szemlélete az egész tervezésen végig kell, hogy vonuljon! Gazdaságosan megépíthető és fenntartható konstrukciót érdemes létrehozni, mely a környezettel harmonikus viszonyra törekszik, teljes életciklusa során. Mindenekelőtt javasolt az igények mértéktartó meghatározása az építési program összeállítása során. Csak akkorát építsünk, amekkorára szükségünk van. Ahogyan a család mérete sem statikus, egy jó tervezésű ház bővíthető, átalakítható. Átgondolt alaprajzi rendszerrel (megfelelő tájolás, jó térszervezés, átmeneti terek, napcsapdák, tornác, árnyékolás) költséges gépészeti rendszerek nélkül is sokat tehetünk környezetünkért, szemben egy túlzó igényszinthez párosuló mértéktelen fogyasztással. Az energiatakarékosságot a mindennapi okos használattal (a nulla energiaigényű, hőszigetelt épületek esetén nyáron a nyílászárók árnyékolásával, nappali zárva és éjszakai nyitva tartásával; télen a gyors, minél nagyobb felületen történő többszöri szellőztetéssel stb.) is támogassuk, hisz e nélkül mit sem érnek az előbbiekben felsoroltak!

243


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK II.

VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK

Fotó: Telecomguide, SanDiego

Fotó: Telecomguide, SanDiego

Fotó: Telecommunications Infrastructure in the City of Vancouver

TRAFÓHÁZ A trafóház felületét a területre érvényes homlokzati kialakítással, ajtajait és szellőzőrácsát, a főépítésszel egyeztetve, a közterületi bútorokra előírt RAL színkód szerint kell kialakítani, közvetlen környezetét takaró növényzettel parkosítani kell.

FORGALOMCSILLAPÍTÁS A forgalomcsillapításnak megvannak a városképbe különösen jól illeszkedő, esztétikus megoldásai. A védett utcaképek esetében érdemes az út-, növény, utcabútor- és burkolattervezést komplexen kezelő rendszerekben gondolkodni. Ennek egyik lehetséges módja az ún. woonerf rendszer, mely a közösség egésze számára élhető, esztétikus megoldást képvisel, hatékony sebességcsökkentés mellett.

KERTEK A gondozott kert (előkert, hátsókert és a házunk előtti közterület) hozzájárul a rendezett településképhez. Öröm a lakónak és a közösségnek egyaránt. A kert növényzete alkalmazkodjon a környező táj karakteréhez, éghajlati viszonyaihoz (napsugárzás, csapadékmennyiség, szélviszonyok). Ne csábuljunk el a kertészetek kínálata láttán: nem minden növény érzi jól magát a hazai fagyos teleken és tikkasztó nyarakon! Az így kialakított kert harmonikusabban illeszkedik a környező tájba, könnyebben fenntartható, és nem mellékesen a növények ellenállóbbak: kevesebb betegségük lesz, egészséges fenntartásukhoz kevesebb vegyszerre lesz szükség. A honos fajok alkalmazása a kerthatáron szelíden kapcsolja össze az intenzíven fenntartott kertet és a környező tájat (a honos fajok listája megtalálható a helyi építési szabályzatban). A meglévő növényzet nagy kincs, próbáljuk az értékes fákat és cserjéket megőrizni, hiszen kifejlődésükhöz több évre, évtizedre van szükség!

Távközlési és adatátviteli berendezéseknél a közterületi infrastruktúrán való elhelyezés preferált, melyek helyét bizonyos tényezők (óvoda, iskola, egészségügyi intézmény területe illetve attól való meghatározott távolság) korlátozhatják. Közterületi infrastruktúrán belül javasolt elhelyezés: ▶ közterületi lámpaoszlopba integrálva (kis gallérral takarva, azonos színre festve) ▶ sportpályák melletti lámpákba integrálva ▶ zászlórúdba rejtve Amennyiben ez bizonyíthatóan nem lehetséges, akkor meglévő épületen belül, egyedi elbírálás mellett, takartan létesíthető meghatározott funkciójú épületek esetében (templom padlástere, sportcélú építmény, irodaház stb.), amennyiben az elhelyezés hiánya a szolgáltatás elvárható minőségét veszélyezteti. A burkolat típusával, színeivel valamint a burkolatok között szintbeli különbségekkel, megfelelő vonalvezetéssel kialakított csökkentett sebességű útszakasz.

244 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

245


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK II.

A gyakran nyírt, steril gyep fenntartása időigényes és drága, használjunk természetes hatást keltő fűmagkeveréket, ami kevesebb kaszálást és locsolást igényel.

A változatos növényhasználattal hozzájárulunk a biológiai sokszínűség fennmaradásához, a kert minden évszakban más arcát mutatja. A megfelelően kiválasztott és elhelyezett lombos fák ültetésével csökkenthetjük a besugárzást, természetes árnyékolást adnak, helyet biztosítanak a madaraknak fészkelésre. A cserjék és fák együttes használatával szép növényfalakat alkothatunk, amik elhatárolnak az utcai forgalomtól és a szomszédos kerthasználóktól. Ne alkalmazzunk túl sok örökzöldet, mert sok a kártevőjük, egyhangúvá és komorrá teszik a kertet, ráadásul mindig ugyanolyan képet mutatnak, ezért az ember nem érzi velük az évszakok változását.

246 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

A lágy vonalak természetesebb hatást keltenek; legyünk figyelemmel a szomszédokra is, nézzünk utána, hogy a tervezett növény kifejlett állapotában mekkora lesz. A kerítéstől megfelelő távolságra ültessük a nagyobb, árnyékot adó növényeket. A gyepfelület ne legyen széttagolt, a nagyobb, egybefüggő terek kialakításával megkönnyítjük a fenntartást. A telekhatárra ültessük a magasabb növényeket, a gyep felé az alacsonyabb cserjéket és évelőket; az intenzívebb gondozást igénylő növények az épület közelében kapjanak helyet. A támrendszerre és falra futtatott cserjék olyan helyen is árnyékot adnak, ahol a fatelepítésre nincs hely, ráadásul hatékonyan csökkentik az épület falának felmelegedését.

Az épület körüli átmeneti terek (burkolat + dézsás növények + tető/árnyékoló) meghos�szabbítják a kert használati idejét, tavasszal és ősszel is kellemessé teszik a kinntartózkodást.

247


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK II.

A fűkaszálék, levágott ágak, lehullott levelek és konyhai hulladék komposztálásával jó minőségű termőföldet készíthetünk, amit felhasználhatunk a kertben. Az összegyűjtött esővizet használhatjuk öntözésre, ezzel csökkentve a vezetékes vízfelhasználást. Gondozzuk a házunk előtti zöldfelületet is, ez hozzájárul a rendezett településképhez és a saját házunk is ’jobb színeben fest’ majd; itt egy-két, könnyen fenntartható, karakteres cserjét, évelőt használjunk, amikből nagyobb foltokat lehet kialakítani. Nézzünk körül a szomszédunk kertjében, a nála jól bevált és szépen fejlődő növények a mi kertünkben is jól érzik majd magukat, cseréljünk növényeket!

Minél kevesebb legyen a burkolt felület, az alkalmazott anyagok helyi építőanyagok legyenek (mészkő zúzalék, andezit kiskockakő, fa), törekedjünk az épületen használt vagy megjelenő anyagok használatára a kertben is, így a ház és a kert összhangja növelhető. A kevés fajta, egységes anyaghasználat harmonikussá teszi a kertet, ráadásul sokszor az egyszerűbb, olcsóbb a szebb. A geometrikusan kialakított burkolatokat lágyítják a melléültetett évelők és alacsony cserjék.

248 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

TÁMFALAK A támfalak a szintkülönbségek áthidalására szolgálnak ott, ahol a természetes rézsűknek már nincs helye, vagy a lejtésszög miatt a rézsű állékonysága nem biztosítható. A falak építése mindig komoly költséget jelent, ezért csak ott alkalmazzuk, ahol valóban szükségesek. A növénnyel beültetett vagy gyepes rézsűk kialakítása olcsóbb, bár fenntartásuk energiaigényesebb. A nagy magasságú egybefüggő falak nyomasztóan hatnak, ezért inkább több kisebb lépcsőből alakítsunk ki azokat. A szintek között alkalmazzunk rézsűt, vagy vízszintes, 1-2 méter széles, növénnyel beültetett felületet, ez vizuálisan is csökkenti a fal magasságát, valamint humanizálja az összefüggő burkolt függőleges felületeket. Ha tudunk, alkalmazzunk helyi építőanyagokat! Alkalmazkodjunk az épületben, kerti burkolatoknál használt építőanyagokhoz! A támfalak anyagát mindig a terhelés nagysága határozza meg. Egy méternél magasabb szintáthidaláshoz mindig kérjük ki tervező segítségét, mert itt már statikai számításokra is szükség van! Célszerű, hogy a támfalak helyét és ritmusát tájépítész szakember jelölje ki. A terméskőből és téglából készült támfalak épülhetnek szárazon rakva, habarccsal vagy beton hátfallal is. A beton és vasbeton falak inkább modernebb épületkehez illenek, egy szép zsaluzattal lehet a felületüket izgalmasabbá tenni, és célszerű növénnyel befuttatni ezeket. Alacsonyabb falakat építhetünk rönkfából, gerendából is, ezek igen szép felületet adnak a kertben. Ne keverjük a különböző típusokat egy kerten belül! A beton máglya- és rácsfalak (népszerű betontálcák) építését kerüljük. Ezek helyigénye sokszor hasonló a rézsűéhez, de az elemek hamar felmelegszenek, ezért a beültetett növények

földje hamarabb kiszárad. Az előregyártott betonelemek általában nem esztétikusak. Az ilyen falak fenntartása nagyon munkaigényes; a nem megfelelően ápolt és öntözött növények kipusztulásával rideggé, nyomasztóvá válnak, elcsúfítják a kertünket. A gabion (kőkosaras) támfal csak növényzettel befuttatva ajánlott.

249


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK II.

KERÍTÉSEK

SÖVÉNYEK A KERÍTÉS MELLETT

A kerítések esetében is beszélhetünk hagyományosan alkalmazott anyagokról és szerkezetekről, arányokról egyes települések, településrészek esetén. Ennek különösen a védett utcaképeknél van nagy jelentősége. Az új építésű részeken változatosabb anyaghasználattal találkozunk. Vegyünk példát a helyi hagyományos kerítéskialakításokról. Ne feledjük azonban, hogy a kerítés nem feltétlenül az önmegvalósítás helye… kerüljük a feltűnő, formai izgalmakban bővelkedő, harsány megoldásokat. Gondoljuk át lehetőségeinket, a későbbi karbantartás igényeit. Nincs szomorúbb látvány, mint egy évtizedekig befejezetlen, vagy egy, az idő és az időjárás által megtépázott, romos kerítés látványánál. A legegyszerűbb kerítés (sövénnyel, virágzó, szépen színesedő növén�nyel befuttatott drótfonat) ugyanolyan szép és elegáns, mint egy lényegesen többe kerülő épített változat. A kerítés legfontosabb eleme maga a bejárati kapu, egy szép kilincs, vagy egy ötletes pillérmegoldás éppen elegendő vizuális élmény!

MAGAS (2-4 M) SÖVÉNYT LEHET ALKOTNI RENDSZERES NYÍRÁSSAL NÉHÁNY KISMÉRETŰ FÁBÓL:

• Carpinus betulus (gyertyán)

• Deutzia scabra (gyöngyvirágcserje)

• Crataegus monogyna (galagonya)

• Kolkwitzia amabilis (viráglonc)

• Elaeagnus angustifolia (ezüstfa)

• Lonicera tatarica (tatár lonc)

• Maclura pomifera (narancseper)

• Syringa sp. (orgona fajták)

• Morus alba (fehér eperfa)

• Viburnum ’Pragense’ (bangita)

• Taxus baccata (tiszafa)

• Weigela sp. (rózslonc fajok)

MAGASRA NÖVŐ CSERJÉBŐL:

KÖZÉPMAGASNAK (1-2 M):

• Cornus mas (húsos som)

• Laurocerasus sp. (babérmeggy

• Acer ginnala (tűzvörös juhar)

Kerüljük az áttört kerítések nádszövettel való takarását. A belátás megakadályozásának igényesebb módja a növényzet telepítése, vagy a tartóoszlop közötti fa elemek elhelyezése. Az egymással és az épülettel is harmonizáló kerítések fontos elemei a településképnek. Általánosságban elmondható, hogy a fémanyagú kerítések ideális színezése a matt, sötét tónusok (antracit, mélyzöld és árnyalatai) Kerüljük a harsány színeket mind a fa, mind a fém anyagú kerítéseknél. A díszes, kovácsoltvas kerítések a villák, kastélyok tartozékai. Nem feltétlenül harmonizálnak egy egyszerűbb környezetben. Ha a helyi előírás megengedi, hangulatos lehet az alacsonyabb, rakott kő vagy nyers tégla, falszerű kerítés. Jó megoldás lehet a kerítéssel egybeépített kukatároló, de ennek elhelyezése inkább a kocsibeállónál célszerű. Akármilyen elegáns is egy kertkapu és építménye, szívesebben lépünk be gyalogosan egy szép kertbe, mit bűzölgő kukák mellé.

Ahogy az épületek esetében, az épületeknél is maradjunk a természetes anyaghasználatnál. Kerüljük az embermagas, tömör kerítéseket. Engedjünk bepillantást szépen gondozott előkertünkbe! Az utca porától elsősorban a kerítés közelébe ültetett növényzet véd, és nem a bádog vagy egyéb szerkezetek…

250 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

• Acer campestre (mezei juhar)

HA NAGY HELYÜNK VAN ÉS NEM AKARJUK RENDSZERESEN NYÍRNI A KERÍTÉS MELLETT A SÖVÉNYT, A FENTI FAJOKON KÍVÜL A KÖVETKEZŐK ALKALMASAK MAGAS (2-4 M) SÖVÉNYNEK:

Országszerte, szinte minden településen találunk ma is Haidekker elemekből , vagy azok egyszerűbb utánzataiból álló kerítéseket. Ez az igényes, hazai gyártású, díszes kerítéselem könnyen felújítható, és igazi értéket képvisel. Ne száműzzük a vastelepre

A lábazaton kerüljük a kőtapéta, vagy csempeszerűen felragasztott elemek alkalmazását! Ha a költségvetésünket meghaladják a természetes, rakott kövek, vagy a tégla, bátran alkalmazzunk egyszerűbb, vakolt, esetleg felkefélt műkővel párosított elemeket.

• Hibiscus syriacus (mályva) • Pyracantha coccinea (tűztövis)

alacsonyabb fajták) • Philadlephus lemoinei (jezsámen)

KÖZÉPMAGAS (1-2 M) SÖVÉNYT LEHET ALKOTNI RENDSZERES NYÍRÁSSAL AZ ALÁBBI CSERJÉKBŐL:

• Ribes alpinum (havasi ribiszke)

• Berberis julianae (júlia borbolya)

KÚSZÓCSERJÉK, AMIK ALKALMASAK KERÍTÉSEK BEFUTTATÁSÁRA:

• Chaenomeles speciosa (japánbirs)

• Campsis radicans (trombitafolyondár)

• Euonymus japonicus (japán kecskerágó)

• Euonymus fortunei ’Emerald’n Gold’

• Laurocerasus officinalis (babérmeggy – magas fajták)

(kúszó kecskerágó fajták) • Hedera helix (borostyán)

• Ligustrum vulgare (fagyal)

• Lonicera sp. (kúszó lonc fajták)

• Prunus spinosa (kökény)

• Parthenocissus sp. (vadszőlő fajták)

• Spiraea vanhouttei (gyönygyvessző)

• Wisteria sinensis (kínai lilaakác)

251


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK II.

TORNÁC

Az évszakonként változó napmagassághoz igazodva egy jól elhelyezett tornác télen és tavasszal nem akadályozza a benapozást, a nyári időszakban azonban védelmet nyújt a túlzott felmelegedés ellen.

A kevésbé módos, de igényes anyaghasználatú vidéki villaépítészetet idéző épületen szembetűnő a gondos részletképzés: a falazott (nem lapka) téglapárkányok, a lábazat, az ablak körüli vakolatugrások és a kovácsolt korlátok. A látszó faszerkezetű, falazott pillérekre támaszkodó tornác biztosítja többek között a különbejáratú garázsból való átközlekedést a fő épülettömegbe

252 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

A kortárs és a hagyományos építészet hosszú évszázadokon át kikristályosodott eszközkészlete között nem feszül ellentét. Az utcáról betekintve a régi parasztház arányait idéző tornác fogadja az érkezőt, melynek végében üvegezett térbővület bújik meg. Az egyszerű, nyugodt tetőforma, kis lépték és minőségi anyaghasználat jellemzi a házat, melynek kis belső kertje a nappali tér méltó meghosszabbítása. A ház utca felé tekintő, korszerű falszerkezetet rejtő arca, magasan záródó lábazata a mai építészet nyelvén fogalmazza újra az egykor itt állt parasztház homlokzatát

Mint átmeneti tér, a családi élet fontos színhelye. Új épületnél tovább vihetjük e számtalan előnnyel rendelkező hagyományt új otthonunkba. Figyeljük meg és merítsünk ihletet a régi épületek változatos tornácmegoldásaiból! Kerüljük a rosszul értelmezett utánzatokat és a alulméretezett keresztmetszetű, a szemnek is bizonytalan kiosztású alátámasztást

E ház különlegessége, egyben értékes átmeneti tere és védett bejárata a főtömeggel ötletesen összefogott tornác. A hagyományos elemeket jól kiegészíti az emeleti modern sarokablak, és az aszimmetrikus elrendezésű földszinti nyílások nyugodt ritmusa. Figyeljük meg a faszerkezetek, a homlokzat és a kerítés színharmóniáját

253


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK II.

Vegyük figyelembe, hogy ma már lehetőség nyílik az eredeti, hagyományos kialakítású és osztású ablakok hőszigetelt üvegezésű, korszerű legyártására! Lehetőleg válasszunk fa (fa mintázatú egyéb) anyagú nyílászárókat és redőnyöket. Kerüljük az eklektikus, túlzott formálású bejárati ajtókat. Egy egyszerű, elegáns ajtó sosem megy ki a divatból… Míg a természetes anyagok felújíthatók, átfesthetők, addig a műanyag idővel nem javítható. Válasszunk UV-álló, a fa erezetét láttató, természetes színű lazúrt, vagy akár vidám, de nem harsány fedőfestéket. A falvakban a fehérre meszelt, szürkés lábazatú homlokzatokra nyílászáróira hagyományosan sötétzöld olajfesték került, esetleg diófaolajos pácolás.

Fotó: Pixabay

AJTÓK, ABLAKOK

Azonos ablakméret más-más ablakosztással egészen eltérő megjelenést, hangulatot ad a háznak

A rossz fal-nyílás arány bizonytalanságot, a túldimenzionált ablakosztások eredményezte arc komikus hatást kelt

ZSALUGÁTEREK Az utólag felszerelt fehér redőnytokok beszerelése helyett gondoljuk át a rejtett árnyékoló szerkezetek vagy a zsalugáter

elhelyezésének lehetőségét. Az árnyákolás mellett a betörésvédelem is napjaink kardinális kérdése lett, amit a tervezés során mérlegelni kell. Azonban tartózkodjunk a tájidegen, háznak nem részét képező, indokolatlanul túlméretezett acél – rácsos védelemtől, inkább zsalugáterben vagy külső spalettában, esetleg modern zsalúziában gondolkodjunk, mely öltöztet, és szerves részét képezi a ház homlokzati megjelenésének.

Fotó: Körmendi Judit

254 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Ha van rá lehetőségünk, állítsuk vissza az eredeti nyílásrendet, mely gyökeresen megváltoztatja a ház karakterét! Használjuk ki a helyi pályázati lehetőségeket

255


AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK II.

Általánosságban elmondható, hogy érdemes egyszerű tetőformájú épületben gondolkodjunk. Az alpesi vagy a mediterrán jelleg, vagy a tördelt, bonyolult tetőforma idegenül hat a hazai, sajátos klimatikai viszonyok és építési hagyományok között. A bonyolult összemetsződések kialakítása pedig nehéz és költséges feladat. A KÉMÉNY sem mellékes: a kéménytest a falazat része, célszerű a homlokzattal azonos kialakítást adni neki. Amennyiben a lábazati szintről indul egy nagyobb testű kémény, az a ház karakteres eleme lehet, melynél a tégla vagy kő burkolat is elfogadható. Külső, szerelt kémény azonban csak körbeépítetten alakítható ki. Turbó- vagy kondenzációs kémény körbefalazás nélkül közterületről nem látható, semleges pozícióba telepítendő.

Az ERESZ kialakítása, kiülésének mértéke, a szarufák végének vágása, faragása, színe, vagy az ereszcsendesítés finom részlete lényeges a ház karaktere szempontjából. Az indokolatlanul nagy eresz komikus hatást kölcsönöz az épületnek, megvalósítása költségesebb, a vízelvezetés körülményes, a karbantartása is nehézkes. Az eresz kiülése ott legyen nagy, ahol tényleg szükség van rá (ld. tornác, fedett terasz). Ne feledjük: az eső a legritkább esetben jár szél nélkül, így a legtöbb esetben az ereszt nem érdemes növelni esővédelmi indokkal. HÉJAZATKÉNT javasolt az égetett agyagcserép fedés, használata hozzájárul a magaslatokról is jól látható egységes településképhez. Kerülendő a mű antikolt vagy egyéb mintázatú, nem természetes színű cserepek, vagy egyéb anyagú héjazatok alkalmazása. A cserép anyaga mellett fontos a megjelenése is. A védett utcaképeknél éppen úgy, mint a modern tetőkialakításoknál, a klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. Sem a védett területeken, sem másutt nem ajánlott a túl határozott karakterű, szinte önálló életet élő nagyhullámú, nagyméretű cserepek és a szegélycserepek alkalmazása. Lehet hivatkozni ugyan a kivitelezés egyszerűségére, de a tető hosszú távra készül, látványa hosszú évtizedekig meghatározó, ezért a befektetett energia sokszorosan megtérül. Nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat sem a héjazatok, sem az ereszcsatornák esetében.

256 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Az esővíz elvezetésének szerelvényeit a tetőforma határozza meg. Kerüljük a tobzódó ereszcsatorna rendszereket, az egymást érő hattyúnyakakat. Gondoljuk át a szükséges ABLAKOK (tetősíkabalkok vagy tetőkiállások) számát, melyet igyekezzünk nyugodt ritmusban kiosztani. A tetősíkablak kevésbé bontja meg a tető egységét. Vegyük figyelembe, hogy ferde helyzeténél fogja még egy kis felület is jobb megvilágítást eredményez az álló ablakhoz viszonyítva. A tetőablakok mennyiségével párhuzamosan nő a tetőtér felmelegedése. Éppen ezért ne vigyük túlzásba a tetőablakok számát. A tégla kémény erős méreteivel a falból nő ki, színe - az anyagváltás ellenére- illeszkedik a fal kőanyagához, fedése mai, modern forma, de egyszerűsége miatt a régi házak praktikus megoldásait juttatja eszünkbe. A tetőkiemelés a régi házak mezőgazdasági nyílásait idézik, melyet erősít a sűrű rácsozat. Jellemző, hogy az ablak - hagyományoktól eltérő színe ellenére arányai, beépítési módja miatt nem rí ki a kompozícióból. A felújítás során a műszakilag megfelelő egyszerű szalag cserép fedés megmaradt, ezzel is belesimulva a természetbe és az épített környezetbe

TETŐK

kerüljük a kutyaólakat, a hegyes, toronyszerű, vagy az aránytalanul nagy vagy túldíszített tetőkiállásokat

Egyszerű, kis számú tetőkiállásban vagy tetősíkablakban gondolkodjunk, melyeket védett utcakép esetén az utcafronttól távolabb helyezzünk el

257


Kerüljük a, giccses rajzolatú hungarocell és a csempeszerűen ragasztott lapka tégla vagy terméskő keretezéseket

MEGLÉVŐ ÉPÜLET HŐSZIGETELÉSE

A több átalakításon átesett épületek esetében a hőszigetelés jó, egyben vissza nem térő alkalom a homlokzat újragondolására, vagy az eredeti állapot visszaállítására

▼ E századfordulós épület hőszigetelése során ügyeltek a vakolat-

szín gondos megválasztására, visszakerültek a tagozatok és díszítések, az új, hőszigetelt üvegezésű ablak pedig nem műanyagból, hanem fából, az eredeti osztással gyártották. Ennek köszönhetően az épület megtartotta karakterét

A hőszigetelő kéregbe burkolt házak elveszíthetik a helyre utaló egyediségüket. A tégla- vagy kőlábazat, a homlokzatdíszek eltűnnek, a fa ablakot a jellegtelen műanyag: az időt befogadni képes - azaz javítható, átfesthető, méltósággal öregedő - helyett a tönkremenő… A budakalászi városháza épületére külső oldali szigetelés került. A tégladíszek miatt olyan szigetelőanyagot választott a tervező, melynek vastagsága megengedi, hogy az eredeti díszek a helyükön maradjanak, és a síkváltások megtartásával ne veszítsék el homlokzattagoló szerepüket

Az energetikai korszerűsítés indokolt az alacsonyabb fenntartási költségek miatt, melynél a technikain túl településképi szempontokat is figyelembe kell venni. Hőszigetelés külső vagy belső oldalra egyaránt tehető, utóbbi csak gondos számítás alapján, főleg műemlék épületeknél. Ne feledjük: a praktikum és az esztétika, az építészeti minőség egymással nem ellentétes fogalmak! Különösen fontos a vakolatszín és struktúra, az ablakpárkányok gondos megválasztása. Ablakcsere esetén ügyeljünk az eredeti nyílásosztás megtartására, a nyílászárók színére! Vegyük figyelembe, hogy ma már lehetőség nyílik az eredeti, hagyományos kialakítású és osztású ablakok fából történő hőszigetelt üvegezésű, korszerű legyártására! A homlokzati díszek pótlásához, újragyártásáhpz épületdekorációs vagy épületszobrász szakcég segítségét kérjük!

Hőszigetelés során legyünk figyelemmel a lábazatkialakításra! A lábazati hőszigetelést követően helyezzük vissza a gondosan bontott, eredeti követ vagy téglát, vagy építsünk be az eredetivel azonos kialakítású új anyagot. Kerüljük a csempeszerűen ragasztott kőutánzatokat. Ha az épület padlószintjét figyelembe véve hőtechnikai akadálya nincs, jó megoldás lehet a lábazat eredeti állapotában való meghagyása. Ezzel ugyan a hagyományostól eltérően a lábazat síkja a külső fal síkja mögé kerül, mégsem okozunk akkora kárt a településkép és az épület karaktere szempontjából, mint teljes elbontásával

AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK II.

258 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

259


KÖNYVAJÁNLÓ A SZENTENDREI RÉGI MŰVÉSZTELEP Tóth Antal (szerk.), Corvina Kiadó, 2007 A SZENTENDREI MŰVÉSZET 1926 –1935 KÖZÖTT PMMI, 1997 (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága A SZENTENDREI VAJDA LAJOS STÚDIÓ Novotny Tihamér (szerk.), Wehner Tibor Szentendrei Vajda Lajos Stúdiót Támogató Alapítvány, 2000

OLVASNIVALÓ SZENTENDRÉRŐL, SZENTENDREIEKRŐL Máté György (szerk.) Pest Megyei Könyvtár, Szentendre, 2013

ÜDVÖZLET SZENTENDRÉRŐL! RÉGI SZENTENDREI KÉPESLAPOK, 1899 –1944 Vexillum Kiadó, 2004

SZENTENDRE CSODÁI CSENDESEN ADAGOLVA Erdész Galéria, 2017

A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár kiadásában megjelenő SZENTENDREI FÜZETEK számai

SZENTENDRE ÉVSZÁZADAI Soós Sándor, Sz. Tóth Judit (szerk.) PMMI, 1996 SZENTENDRE Horler Miklós Műszaki Kiadó, 1960

EGY ÉVSZÁZAD KRÓNIKÁJA, SZENTENDRE 1900 –1999 G. Sin Edit (szerk.) Pest Megyei Könyvtár, 2000

SZENTENDRE MŰVÉSZETI EMLÉKEI Voit Pál Akadémiai Kiadó, 1958

FEJEZETEK IZBÉG MÚLTJÁBÓL Török Katalin (szerk.) Pest Megyei Könyvtár, 1990

SÍROK ÉS TEMETŐK SZENTENDRÉN Pethő Zsoltné Németh Erika D’Sign Kft., 2013

260 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

261


Készült Szentendre Város Önkormányzata megbízásából, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényhez kapcsolódóan Polgármester: Verseghi-Nagy Miklós Főépítész: Aba Lehel http://www.szentendre.hu Szerzők: Dénes Eszter, Dénes György, Kassai-Szoó Dominika, Kedves Zsófia, Lukács Péter Szerkesztő: Dénes Eszter Rajzok és ábrák: Lukács Péter Fotó: Dénes György, Kedves Zsófia DrónFotó: Dénes György Grafikai tervezés: Ruszina Katalin Köszönetet mondunk a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek, a Fortepan fotóarchívumnak, Gaján Évának (PMK Helytörténeti gyűjtemény) valamint a Jó példák c. fejezethez nyújtott képanyagért Álmosdi Árpád és Csendes Mónika, Bán Karolin, Bártfai-Szabó Gábor, Borbás Péter, Braxatoris Andrea (Reischl Gábor), Dénes György, Erhardt Gábor, Ferencz István, Jánosi János, Kalo Emese, Kovács Ágnes, Kuli László, Lukács Péter, Szily Boldizsár, Vadász György, Vadász Bence, Turi Attila, Salamin Ferenc, Varga Csaba építészeknek, a Pagony Kert- és Tájépítész Irodának, a Hill and Garden valamint a Kertikon irodáknak, Erdész Lászlónak, Farkas Ádámnak és Zábránszkyné Papp Klárának.

dns-műterem

A kiadványra a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. védelme alatt áll. ​Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018. (I.18.) Kt. sz. határozatával elfogadva.​ Szentendre, 2018 Szentendre Város Önkormányzata


SZENTENDRE, 2018.

Településképi arculati kézikönyv szentendre  
Településképi arculati kézikönyv szentendre  
Advertisement