1949 után érezhető vált a művészetpolitikai megmerevedés, minden progresszív irányzat kiszorult művészeti életből, művészeti csoportosulásokat szüntettek meg. Jellemző Pogány Ö. Gábornak a bevezető szavai Nagybánya kapcsán: „öncélúan (csak) a szín és a megvilágítás elemzésével törődtek csupán, mondanivalójuk már akkor sem akadt.”87 A Munkácsy-hagyomány vált példaképpé, vele együtt nőtt meg a szolnoki művésztelep jelentősége. A Szentendrei Festők Társaságát is megszüntették, bár ügyiratozása 1951-ig tartott. Igazán nem volt annyira szem előtt a szentendrei művésztelep, az ideológiai vitáktól távol a telepen tovább folyt a munka. A Ferenczy Károly Múzeum megalapítása hozott, a művésztelep életére is hatással levő változást. Bár 1946-ban volt egy, a szentendrei művészeket számba vevő csoportos kiállítás, amelyet a művészek maguk szerveztek. A jegyzőkönyvekből tudjuk, hogy a szentendrei polgármester felkérte a Társaságot a Szentendre Város Újjáépítési kiállításának megszervezésére. A kiállításnak más meglévő kiállítóhely hiánya miatt a szentendrei Városházának díszterme adott otthont. A kiállító művészek magját a Társaság tagjai alkották, mellettük pedig olyan vendégeket is találunk mint Perlrott Csaba Vilmos (csak 1951-ben lesz tag), Modok Mária, Gálffy Lola, Beck Judit. Modok és Gálffy szinte a kezdetektől a telep állandó vendégei, mindig is kiállítók lesznek a tárlatokon. Modok második férje Czóbel Béla, Gálffy pedig Kántor Andor felesége. Az ötvenes évek Szentendréjét Frank János örökítette meg nemcsak korabeli írásaival, hanem évtizedekkel későbbi, az Élet és Irodalom hasábjain megjelenő sorozatával.88 Az 1951-ben megalapított Ferenczy Károly Múzeumnak a város Fő terén álló, az egykori görögkeleti szerb főiskola épülete adott otthont, amelynek „emeleti szép három termében és a veranda világítású folyosóján” lehetett kiállításokat szervezni.”89 1951-től, tehát a múzeum alapításától kezdve rendszeressé válnak az évenkénti „seregszemlék”, amelyek lehetőséget nyújtanak mind a művésztelepen, mind a városban alkotó művészek számára műveik bemutatására. Ebben a hősi korszakban ragadta magához a kezdeményezést a 87
Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Szépművészeti Múzeum. Kiállítási katalógus. 1949. Frank János: Így éltünk Szentendrén. ÉS. 1988. jan.1.5.,Czóbel-kiállítás’54. ÉS. 1988. febr. 26. Subickos skatulya. ÉS.1988. máj. 27. 13., Hévvel Szentendrére. ÉS. 1988. jún. 24. Tárlataink’57. ÉS. 1988. szept. 30., Fekete libák. ÉS. 1996. szept. 13. 16. 89 Frank János: Szentendrei tárlatok ’52-53’. Élet és Irodalom. 1988.jan.29.12.o. 88
34